Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-20 / 196. szám

8 í&átian 1981. AUGUSZTUS 20., CSÜTÖRTÖK li FáKUsTwmm Haditengerészeti kísérettel\ át a Honvuzi szoroson A colombói kormányt akarták megbüntetni pretoriaiíröpróba KuVűít felé ffflf Q Hdjókonvoj •*"IwktHkézigrénátos támadás * Tn 1 - J 1 A A Un! n n n vsn A _ Még nem lehet világosan látni, hogyan és mikor feje­ződik he a dél-afrikai bányá­szok immár második hete tartó munkabeszüntetése, s az sem kizárt» hogy az akció más rétegekre is átterjedhet. Egy dolog azonban máris bi­zonyosnak tűnik: nevezetesen, hogy az apartheid-rendszernek évek óta az egyik legveszélye­sebb kihívással kell szembe- nézhíe. Helyi megfigyelők egy­behangzóan vallják, hogy a mostani sztrájk az eddigi legnagyobb szabású és egy­ben a leghosszabbnak ígérke­ző is. Nem hiányoznak sajnos a jelentések közül a rendőr­alakulatok erőszakos fellépé­séről szóló beszámolók sem: o munkahelyek környékén tü­zet nyitó rendfenntartó egy­ségek brutális ténykedése miatt a napokban meg is szakadták az országos bánya­szövetség és a legjelentősebb bányavállalatok képviselői kö­zött éppen csak, hogy beindult tárgyalások. A politikai veszélyre figyel­mezteti a pretoriai vezetést az is, hogy az ország legfon­tosabb legális apartheid-elle­nes szervezete, az úgynevezett Egyesült Demokratikus Front (UDF) szinte kezdettől támo­gatásáról biztosította a mun- kabeszüntetési akciót — nem is beszélve a betiltott Af­rikai Nemzeti Kongresszusról (ANC), amely nyilatkozatában egyértelműen a fajüldöző hatóságok és a fekete lakos­ság közti erőpróbának nevezte a sztrájkot. Azt sem lehet elfelejteni, hogy a bányászat — legyen szó akár szénről, akár arany­ról — a Dél-afrikai Köztársa­ság talán legfontosabb ága­zata, olyan stratégiai szféra, amelytől jelentős mértékben függ a kivitel és a devizabe­vétel egyaránt. Ráadásul a je­lek szerint a mostani sztrájk nyomán ismét felerősödött több nyugati országban a Dél- Afrikával szemben foganato­sítandó szankciók sürgetése. E külföldi lépések önmaguk­ban persze nem alkalmasak és nem is elegendők az apartheid rendszerének megváltoztatásá­ra. hosszabb távon azonban alapvetően befolyásolhatják Pretoria megítélését. Ezért ért­hető, hogy a dél-afrikai veze­tés is jelentőségének megfe­lelően kezeli az ügyet — ám a meghátrálásnak egyelőre nem sok jelét mutatja. Sz. G. Üjabb olajszállító hajókon­voj haladt át amerikai hadi­tengerészeti kíséret mellett a Hormuzi-szoroson — közölte a Reuter hírügynökség, szemta­núkra hivatkozva. A kötelék — amelyet tudó­sítók helikopterről vehettek szemügyre — három tartály­hajóból és három amerikai hadihajóból áll, és a Perzsa (Arab)-öbölben Kuvait felé tart. A fenti források nem azonosították az olajszállító hajókat és nem utaltak szállít­mányukra. Ez a harmadik konvoj, amely amerikai lobogó alatt hajózott be az öböl veszélyes vizeire. A hajók fél nappal az után keltek át a szoroson, hogy az öböl bejáratánál támadás ért egy skandináv vegyianyag- szállitó hajót. Amerikai és arab források Iránt vádolták az akcióval, amely egyébként nem okozott komoly károkat. Teherán viszont szerdán szó­vivője útján közvetve az Egyesült Államokat tette fe­lelőssé a történtekért. Irán eközben az Omání- öbölnek csak a nemzetközi vi­zein folytatta az aknamente­sítést, mert az Arab Emírsé­gek elhárították a teheráni ajánlatot. Irán több ízben is figyelmeztette az amerikai és francia hadihajókat, illetve re­pülőgépeket, hogy ne köze­lítsék meg flottaegységeiket, de ezeknek a felhívásoknak nem volt különösebb foganat­juk. Irán szerdán bejelentette, hogy nehéztüzérsége az iraki légierő akcióinak megtorlása­ként Dél-Irakban romboló tá­madást intézett Vmm-Kaszr, Zubeir és Abul Kaszib ipari létesítményei, illetve egy erő­mű ellen. Bagdadi közlés sze­rint ugyanis előző este Irak újabb légicsapást mért három iráni kőolajmező és olajfeldol­gozó ellen — mint Teherán közli: számos polgári személy halálát okozva. Fennáll tehát a hátországokra mért kölcsö­nös csapások eszkalációjának veszélye, ami az öböl térségé­nek helyzetére is kihathat. Stephen Solarz amerikai tör­vényhozó, aki korábban Szaúd-Arábiában tárgyalt, szerdán már Irakban tanács­kozott Tárik Aziz iraki kül­ügyminiszterrel az öbölbeli fejleményekről és az ENSZ Biztonsági Tanácsa határoza­tának jövőjéről. Az azonnali tűzszünetre felszólító határozat megvalósításának közismert gátja Iránnak az a kifogása, hogy a dokumentum nem ku­tatja a konfliktus felelősét. Az iráni hátország ellen megélén­külő iraiki légd tevékenység a teheráni diplomáciának ezzel az állásfoglalásával függ ösz- sze és a nyomás kísérletének látható jele. Egy eddig ismeretlen szer­vezet, o Hazafias Népi Moz­galom vállalta a Srí Lanka-í parlamentben kedd reggel végrehajtott kézigránátos tá­madást. A csoport nevében egy telefonáló a BBC rádió tudósítójával közölte, hogy az akcióval a colombói kormányt akarták megbüntetni az Űj- Delhivel aláírt békeszerződés miatt. A merényletről hivatalos közelményt nem hoztak nyil­vánosságra. Szerdai sajtójelentések sze­rint a nyomozószervek biztos­ra veszik, hogy a tettesnek volt cinkosa a parlamenti sze­mélyzet — esetleg a belső őr­ség — tagjai között. A telefo­náló célzott arra, hogy a me­rénylő parlamenti alkalma­zottnak álcázta magát. A colombói véres esemé­nyekkel egy időben, a sziget- ország északi és keleti részé­ben a tamil harcosok folytat­ták fegyvereik beszolgáltatá­sát. A legnagyobb szervezet, a Tamil Eelam Felszabadító Tig­risei (LTTE) nevű csoport kedd délután hat tehergépko­csival szállította a fegyvere­ket a begyűjtő helyekre. Há­rom kisebb csoport — a TELŐ, az EPRLF és az ENDLF — szintén adott le fegyvereket a begyűjtő helyeken. Mélyrehatóak az alkotmánymódosító javaslatok Ülésezik a jugoszláv parlament BULGÁRIA FORMALITÁSOK NÉLKÜL Bulgáriában ezentúl az állami ünnepeken nem tar­tanak felvonulásokat. így már szeptember 9-én, Bul­gária felszabadulásának ez évi évfordulóján sem tartják meg az eddig hagyománynak számított szófiai közpon­ti tömegdemonstrációt. A döntés azokból az elvi ajánlásokból származik, amelyeket a Bolgár Kommunista Párt KB Politikai Bi­zottsága fogadott el a napokba» a hatalom sajátos je­gyeiben megvalósítandó gyökeres változtatások szüksé­gességéről szóló határozatában. A testület úgy fogalmazott, hogy e sajátosságok né­melyike a fejlődés egy már lezárult szakaszához tar­tozik, sok pedig ellentmondásba került az új, objektív törvényszerűségekkel, a demokratizálással összefüggő új elképzelésekkel, az önigazgatással szemben támasztott elvárásokkal. Úgy értékelték, hogy a leghatározottab­ban meg kell szabadulni számos olyan nyugtalanító je­lenségtől Bulgáriában, mint például sok rendezvény pa- rádézgató jellege, a nagy történelmi eseményekről és személyekről történő megemlékezéseknél a tartalom hát­térbe szorulása, felesleges ünnepségek rendezése, a pro­paganda és az agitáció terén nem kevés megnyilatko­zásban a pompázó formalitások hemzsegése. Eltörlik például azt a határozatot, hogy még életé­ben mellszobrot állítanak annak, akit kétszer tüntettek ki a Bolgár Népköztársaság Hőse vagy a Szocialista Munka Hőse érdemrendekkel. A politikai bizottság állásfoglalásában a többi közt azt is leszögezte, hogy Bulgáriában meg kell szüntet­ni bármiféle rangú bolgár vezető magasztalnának megnyilvánulásait. A jugoszláv parlament meg­kezdte a vitát az államelnök­ség ez év márciusában előter­jesztett alkotmánymódosító ja­vaslatáról. Az indítványt az elmúlt öt hónapban a képviselőház koordinációs csoportja tanul­mányozta és véleményezte, Hamdija Pozderac, az ál­lamelnökség alelnöke, a koor­dinációs csoport vezetője, par­lamenti beszédében most el­mondta, hogy a javasolt vál­tozások jóval mélyrehatóbbak, mint amilyeneket az államel­nökség kezdeményezett: az al­kotmányos rendszer minden területét, mindenekelőtt a tár­sadalmi tulajdont, a vállalati gazdálkodást, a bankrendszert, fiz országban eszközölt külföl­di beruházásokat, a fezalfád munkavállalást, az önigazga­tási érdekszerveződést, a nép- gazdasági tervezést, az egyéni munkát és a föderáción be­lüli viszonyokat érintik. A cél — jelentette ki — a vállalatok helyzetének meg­erősítése, a szocialista de­mokrácia intézményes fejlesz­tése, a törvényesség szilárdí­tása, valamint a köztársaságok és a tartományok felelősségé­nek fokozása a közös érdekek érvényesítésében. Kereskedelmi kapcsolat Közeledő Honduras Reginaldo Panting gazdasági és külkereskedelmi miniszter vezetésével hondurasi keres­kedelmi küldöttség utazott szerdán a Szovjetunióba. El­indulását megelőzően a mi­niszter újságírók előtt hang­súlyozta, hogy Honduras a kereskedelmi-gazdasági kap­csolatok fejlesztésére törekszik a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. ENSZ békefenntartó erőket Afganisztánba? Egyetlen át a megbékélés útja Kedvezően értékelte Afga­nisztánban tett utazása során szerzett benyomásait Felix Er- macora, az ENSZ emberi jo­gok bizottságának különleges megbízottja. Ermacora a hó­nap elején tért vissza Afga­nisztánból, s keddi bécsi saj­tóértekezletén elmondta: nem­csak az afgán kormány tag­jaival volt alkalma találkoz­ni, hanem a lakosság és a fegyveres erők képviselőivel is, vidéki városokba, kórhá­zakba és börtönökbe is ellá­togatott. Ermacora hangsúlyozta, hogy önmagában a szovjet csapatok kivonása nem jelentené az af­ganisztáni probléma megoldá­sát, s célzott arra, hogy esetleg ENSZ békefenntartó erők felállítását fogja javasol­ni a világszervezet közgyűlé­se elé terjesztendő beszámo­lójában. Egy hullámhosszon A. Jacenkóva! ! Mi az, ami .. számomra ' ______ orom? — is­mételte meg kérdésemet még 1985 őszén Alekszander Gri­gorjevics Jacenko főszerkesztő, a Pest Megyei Hírlap testvér­lapjának, az Omszkaja Prav­dának vezetője. ö sem válaszolhatott mást, mint megannyi társa az új­ságírásban: — Öröm, ha ki tudom fe­jezni azt, amit látok, ami mély benyomást gyakorolt rám. Ha közérthetően fogal­mazom meg, ami élmény szá­momra. Ha az olvasó velem együtt mérgelődik, mert so­raimmal őt is felháborítottam valamivel, ami engem is bosz- szantott. — Szeretek belelátni emberi sorsokba, megrajzolni egy-egy ember alakját, feltárni, mit miért tesz és miért éppen úgy... — Jó, ha részem van vala­mi mulandónak a megváltoz­tatásában, ha mindennapi ke­nyerünk ízletesebb lesz, mert ostorozzuk a gyártókat: ahol jó a gabona, ott miért kevés a választék és az sem oly kí­vánatos, mint lehetne. Ha „le­hetne”, akkor kit vagy kiket terhel, hogy a kijelentő mon­dat helyett csak feltételes mó­dot használhatunk és oly ne­hezen válik valósággá, ami pe­dig természetes lenne. — Öröm számomra az is — folytatta Alekszander Grigorje- vics barátom —, ha az idő iga­zolja, hogy nem hatástalan a munkánk, visszatérve korábbi bírálatunk színhelyére, tapasz­talhatjuk, nem a pusztába ki­oltottunk ... ' Az Omszkaja Pravda 272 ezer példányban jelenik meg Omszk megyében; minden nyolcadik lakos megvásárolja, előfizeti. Szibériában jártamkor a me­gyei pártbizottság ideológiai titkára, Uszimov elvtárs, me­leg szavakkal szólt akkor, milyen jó segítőtárs volt az újság a gabona learatásában, betakarításában, ösztönző cik­keivel, szép portréival, ame­lyek példázták az alkotó, dol­gozó ember szorgalmát, mun- kaszeretét, nélkülözhetetlen volt. Az Omszkaja Pravda ér­zékenyen reagál mindenre — mondotta. Hogy mi minden egy újság feladata, A. Jacenko főszer­kesztő jól megtanulta. Sikeres iskola volt számára a szibé­riai Esti Hírlap és az az idő,, amikor sokáig helyettese volt tekintélyes elődjének mai munkahelyén, míg az nyug­díjba nem vonult. (Sajnos, az­óta már temetőben nyugszik, mint arról korábban már ír­tunk.) | A. Grigorjevics Jacenkót b '—■ ■■■■ -------------------------------------­s zámos személyes élmény fű­zi Pest megyéhez. Járt ha­zánkban, írt életünkről, tá­jainkról, kísért bennünket szi­bériai utunkon: meghánytuk- vetettük együtt politikai gon- dalatainkat. Jót nevettünk, mikor két esztendeje születés­napomon paradicsomlével koc­cintottunk, mert akkoriban lá­tott napvilágot a Szovjetunió­ban a szeszfogyasztást korláto­zó rendelet — ki mert volna pezsgőzni? Krónikása a kölcsönös láto­gatásoknak az Omszkaja Pravda, mindannak, ami ösz- szeköti a szép szibériai me­gyét Pest megyével: beszá­mol az ottani kaucsukgyár kapcsolatáról a Pemüvel, a Vosztok gyár és a Budafláx együttműködéséről, a sziget­csépi Lenin Tsz és az ottani kolhoz dolgozóinak gyakori ta- pasztalatcseréj érői. I írás közbe l fellapoztam a--------------------régi újságo­kat. Kezembe került az a példány is, amikor 1979- ben felavatták az Omszk parkban, Budakalász határá­ban Ligeti Károly szobrát, Viktor Gyeszjatov építőmű­vész és Fjodor Bugajenko szobrászművész alkotását... A Jacenko együtt ünnepelt ve­lünk. Az omszki főszerkesztő va­laha gyalog, kerékpáron ba­rangolta be a szibériai vidé­ket. Azóta ott is nagyot vál­tozott a világ. Két esztendeje nem titkolt büszkeséggel mu­tatta új székházukat, az ak­kor még épülő korszerű nyom­dát. Középiskoláit aranyérem­mel végezte, felvételiznie sem kellett, úgy jutott a szverd- lovszki egyetemre. Ma ötven- hatodik évében jár, nemrégen tűzték mellére a szovjet kor­mány kitüntetését: a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét. Táviratoztunk neki a szerkesz­tőségből: ami neki boldogság, nekünk, barátaipak is az. Or­vos felesége, tanár leánya, két unokája mellett egy egész kö­zösség ismeri el sokoldalú helytállását. A magas, mackó Asztalfőn a szibériai szerkesztőségi szobában termetű, nagyokat hallgató ember — volt alkalmam ta­pasztalni — népszerű az ol­vasók között. 1 Tudom ezt a nyflt párbe­szédekből, ahogy a gondokat megosztják vele. Ahogy megfeledkeznek körülötte a formaságokról, s száműzik a sablonokat jelen­létében. Sok-sok levél érkezik a szerkesztőségbe, ez is a bi­zalom jele. ,#*l Alekszander Grigorjevics szi­gorú munkatempót diktál, ön­maga mércéje is magas, ezzel szerzi tekintélyét szűk kör­nyezetében. Az a kollektíva, amely A. Jacenkóval együtt vallja, szigorú fegyelemmel, nagy emberséggel és elkötele­zettséggel lehet csak szolgálni az ügyet, az újságírás sajátos módján. Sawfi'- Sági Agnes Nadzsib, az Afganisztáni Né­pi Demokratikus Párt főtitká­ra az ország függetlenségének ünnepe és a hadsereg napja alkalmából kedden rádió- és tévébeszédben fordult a la­kossághoz. Ismételten síkra- szállt a nemzeti megbékélési politika folytatása, az ország haladó átalakítása mellett. Hangsúlyozta, hogy Afganisz­tán számára az egyetlen le­hetséges további út a testvér- 'sgyilkos háború beszüntetése, a béke megteremtése. A megbékélési r politika eredményeiről szólva Nadzsib elmondta, hogy az év eleje óta országszerte csaknem há­rom és fél ezer helyi megbé­kélési bizottság alakult, s munkájukban több mint hat­ezer ellenzéki személyiség vesz részt. A tűzszünet meghirdeté­se óta mintegy 30 ezren tet­ték le önként a fegyvert, s meghaladja a 70 ezret a ha­zatért menekültek száma. mCsAK RÖVIDEN.TTm VJ* GRO HARLEM BRUNDT- LAND norvég miniszterelnök fogadta Vlagyimir Petrovszkij szovjet külügyminiszter-he­lyettest, aki politikai konzul­táción tartózkodik Oslóban. A találkozón elsősorban a két­oldalú kapcsolatokkal és az általános leszereléssel össze­függő kérdéseket tekintették át. '■ TODOR ZSIVKOV, a BKP KB főtitkára .szerdán fogadta Anker Jörgensent, a Dán Szo­ciáldemokrata Párt elnökét, aki a BKP KB meghívására munkalátogatáson tartózkodik Bulgáriában. A találkozón Zsivkov tájékoztatta a dán politikust a Bulgáriában kez­dett átalakításokról. ■ A SZOVJETUNIÓBAN szer­dán föld körüli pályára állí­tották a Kozmosz—1872 elne­vezésű mesterséges holdat. A fedélzetén elhelyezett műsze­rek a kozmikus térség továb­bi kutatását szolgálják. ■* GLADIÓLUSZKIÁLLfTÁS nyílt Pozsonyban, bemutat­va a virágnemesítők többéves munkájának eredményeit. A bemutatón több mint 2000 vi­rágot állítanak ki. Különleges érdeklődésre tarthat számot a Bambino nevű drapp glgdió- lusz, a narancsszínű Donna Maria és egy miniatűr gladió- lusz. amelynek a Tir nevet fldták *■ A KOSZOVÓI KOMMUNIS­TÁK szövetsége tartományi bizottsága felhívást tett köz­zé, amelyben felszólítja a párttagokat, a szervezett szo­cialista erőket, a dolgozókat arra, hogy az autonóm tarto­mányban akadályozzanak meg minden nacionalista provoká­ciót és kilengést.

Next

/
Thumbnails
Contents