Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-19 / 195. szám

6 1987. AUGUSZTUS 19., SZERDA Házastársi tartás ® Albérlet kiürítése Az utasítás megtagadása ® Bedolgozó családi pótléka • Felelősség az építőtá­bor! baleset következményeiért Gazdasági Mikor jár a táppénz? Ma már a gazdasági munkaközösségek tagját is megil­fennállnak nála a jogszabály­zási díjra és családi pótlékra. Átütötte az alvázszáenot Csúszópénzért kapott kocsik A díszes trió Az eladásnál lebuktak (Más az üzemi baleset követ­keztében folyósítandó, baleseti táppénz.) A társadalombiztosítási jog­szabályok rendelkezése szerint a segítő családtag nem esi!: biztosítási kötelezettség alá akkor, ha a biztosítás rá egyéb címen kiterjed, például ha van munkaviszonya. Sokon kérdezik Egyébként sokan érdeklőd­nek arról, hogyan s miként lehet igénybe venni a házas­társak és közelebbi rokonok segítségét a géemkókban. A gazdasági munkaközösségek segítő családtagot korlátozás nélkül foglalkoztathatnak. Se­gítő családtagnak minősül a munkaközösség tagjának rendszeresen munkát végző házastársa, éiettársa, egyenes ági rokona, örökbe fogadott, mostohagyermeke és nevelő­szülője. A rendszeres személyes munkavégzéssel közreműkö­dő családtagot a tanácsi szak- igazgatási szervnek be kell je­lenteni. A segítő családtag fog­lalkoztatása akkor minősíthe­tő rendszeresnek, ha a törvé­nyes munkaidőnek megjelelő mértékben működik közre a tevékenységben. Ha a tényle­ges munkavégzésben töltött ideje elmarad ugyan a törvé­nyes munkaidőtől, de folya­matosan közreműködik a te­vékenységben, segítő családta­gi minősítése akkor is helyt­álló. Az egyenes ági rokonság fo­galmát a családjogi törvény határozza meg. Eszerint egye­nes ági rokonok azok. akik kö­zül az egyik a másiktól szár­mazik, vagyis a szülő, nagy­szülő, gyermek, unoka. . Dr. K. fi. helyüket Királyrétre, ahonnan színes tévét, rádiót, hangfalat, több komplett horgászfelszere­lést, körfűrészt, radiátort vit­tek magukkal. A ruhaneműek* kel együtt százezer forinton felüli összegre rúgott a zsák­mányuk, melynek értékesítése során kerültek rendőrkézre. A Ráckevei Bíróság nagy értékű, dologi erőszakkal el­követett lopásért vonja felelős­ségre a tolvajokat. Asztalos Imre • IC. F. váci főiskolai hall­gató házassága megromlott. A válásban megegyeztek, dé fér­je elzárkózik az elöl. hogy olvasónknak tartásdíjat fizes­sen. Azt kéri tőle, hogy ta­nulmányait esti tagozaton folytassa. A házasság felbontása ese­tén volt házastársától tartást követelhet bármelyik házas­társi ha arra saját hibáján kívül rászorul és a tartásra nem érdemtelen. A tartás te­hát akkor állapítható meg a volt házastársnak, ha annak a rászorultsága igazolható. Nincs például nagy értékű vagyona, amely a tartását fe­dezi és azért nem dolgozik, mert azt valamilyen ok meg­akadályozza. Ilyen eset az is, ha valaki tanulmányai miatt nem tud kereső foglalkozást folytatni. A tartás megítélé­sének további feltétele az is, hogy a másik fél ne legyen a tartásra érdemtelen. Az érdemtelenséget azonban a bíróság csak akkor vizsgálja, ha a másik fél erre hivatko­zik. E két feltétel megléte esetén a tartási kötelezettség megállapítható, így olvasónk is igényelheti volt házastár­sától, hogy megélhetéséről a tanulmányainak befejeztéig gondoskodjon. Más azonban a helyzet ak­kor, ha a volt házastárs olyan kevés jövedelemmel rendelkezik, amely a tartás- díj kifizetése esetén veszé­lyeztetné saját maga. vala­mint annak megélhetését, akinek eltartására házsstársá- val egy sorban köteles (pl. a közös kisgyermek), ilyenkor házastársi tartást megállapí­tani ugyanis, nem lehet. • B. P. syáli nyuadíjas családi házában albérlő lakóit, alti lakást kapott a főváros­ban. A szobáját azonban nem akarja kiüríteni, mert oda a sógorát kívánja beköltöztetni. Abban az esetben, ha vala­ki részére a lakásügyi ható­ság lakást utal ki, köteles a bérleti szerződést megkötni, és az új lakásba beköltözni. Ellenkező esetben ugyanis a kiutalás hatályát veszti. A kiköltözését követően tehát az albérleti jogviszonya meg­szűnik. A lakrészbe természe­tesen csak a tulajdonos hoz­zájárulásával lehet új albér­lőt befogadni. E hozzájárulás hiányában az esetleg beköltö­ző rokon rosszhiszemű, jog­cím nélküli lakáshasználó lesz, aki a lakásból kiköltöz­tethető. • Ecy maját megnevezni nem kívánó olvasónkat a tsz elnöke ejyy meghatározott feladat elvégzésére utasította. Az utasítást me «tagadta, mert véleménye szerint a termelő­szövetkezeti tasot csak köz­vetlen felettese utasíthatja. Sérelmezi, hogy mindezért fe­gyelmi büntetésben részesült. Olvasónk rosszul tette, hogy indokolatlanul ellent­mondott munkahelyi vezető­jének. A termelőszövetkezet elnöke a szövetkezet gazdál­A FÖLDRŐL SZÓLŐ 1987. évi I. törvény végrehajtására a Minisztertanács kiadta a 26 1987. (VII. 30.) MT sz. ren­deletét. A jogszabály 1987. szeptember 1. napjával lép hatályba. A tartós földhasználatba adott, földekről rendelkezik a 27/1987. (VII. 30.) MT-rende- let. A szabályozás szerint az építés céljára tartós földhasz­nálatba adott föld a beépítés­sel, a már beépített föld e rendelet hatályba lépésével a tartós földhasználó tulajdoná­ba kerül. ENERGIAHORDOZÓK. A 39/1987. (VII, 30.) PM-rehdelet módosította a mezőgazdasági üzemek 1987. évi költségeit növelő energiahordozók ár­emelésének részbeni megtérí­téséről szóló 19/1987. (V. 13.) PM-rendeletet. A jogszabályok a Magyar Közlöny. 1937. 32. számában jelentek meg. A NUKLEÁRIS ANYAGOK fizikai védelméről szóló kodását, ügyvitelét a jogsza- ' bályolcnak és az alapszabály­nak megfelelően a közgyűlés, a küldöttgyűlés és a vezető­ség határozatai alapján sze­mélyes felelősséggel irányítja. Feladatait természetesen a beosztott vezetőtársaival meg­osztva végzi, utasításai raj­tuk keresztül jutnak' el a szövetkezet tagjaihoz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy bármely konkrét ügyben ne intézkedhetne, ha a hely­zet úgy kívánja. Mindezek alapján olvasónk magatartása olyan fegyelmi vétséget való­sított meg, amelynek követ­kezményeit viselnie kell. • P. L. monori olvasónk 17 éves jyermeke testi fojya- tékossája miatt bedoljozui állást vállalt. A jyermek jö­vedelme az utóbbi fél évben májas volt, és ezért a családi pótlek folyósítását olvasónk munkahelyén szünetelteiték. •logos volt-e az eljárás? — kérdezi. A családi pótlék a gyermek 16. életévének betöltéséig ke­resetére, jövedelmére tekintet nélkül jár. Abban az esetben azonban, há iskolai tanulmá­nyokat nem folytató, beteg, testi, illetőleg szellemi fogya­tékos gyermek után a 16. életév betöltését követően is fizetnék családi pótlékot, a gyermek jövedelmét is figye­lembe kell venni. Ha a gyer­mek keresete három egymást követő hónapban: meghaladja a minimális öregségi nyugdi­jat (2830.— Ft.), a családi pót­lék folyósítását a negyedik hónaptól szüneteltetni kell mindaddig, amíg a kereset ennél az összegnél több. Ezt a korlátozó rendelke­zést. csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a gyer­mek keresete munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységből (munkaviszonyból, bedolgo­zásból. szövetkezeti tagság­ból). táppénzből, gyed-bői stb. származik. Egyéb jövedelem — ide értve a nyugellátásból, kártérítési igényből származó jövedelmet is — a folyósítás­nak nem akadálya. • S. B. szakmunkástanuló nyári építőtáborban vett részt. A táborban játék közben olyan súlyos balesetet szenve­dett, amelynek következtében fél szemére látását elvesztet­té. Kitől kérhetem a kár megtérítését? — kérdezi. Az 1/1983. ME. rendelet szerint az építőtáborban a fia­talt ért kár — ide értve az egészség és testi épség sérel­méből eredő karokat is — megtérítésére a munkaviszony keretében okozott kár megté­rítésére . vonatkozó szabályo­kat kell megfelelően alkal­mazni. E szabályok szerint a munkáltató köteles minden rendelkezésére álló intézke­dést megtenni a dolgozók egészségét és biztonságát fe­nyegető veszélyek elhárításá­ra. Köteles olyan technikai, személyi feltételeket biztosí­tani, hogy a baleset bekövet­egyezménvt az Elnöki Tanács az 1987. évi 8. sz. tvr-rél ki­hirdette, A nukleáris balesetekből adódó gyors értesítésről a 28 1987. (VIII. 9.) MT-rende- let, a nukleáris baleset vagy sugaras veszélyhelyzet esetén való segítségnyújtásról a 29 1987. (VIII. 9.) MT-rende- let hirdette ki a B öcsben 1986. szeptember 26-án aláírt egyezményeket. ÁLLAMI SZEMÉLYZETI MUNKA. Az 5/1987. (VIII. 9.) BkM-rendelet az állami sze­mélyzeti munkáról szóló 1 1987. (I. 15.) Mth-rendelet végrehajtásáról rendelkezik. KIADÓI SZERZŐDÉSEK. 15/1Ö87. (VIII, 9.) sz. rendele­tével módosította a művelődé­si miniszter a kiadói szerző­dések féltételeiről és a szerzői díjakról szóló 1/1970. (III. 20.) MM-rehdeletet. A rendeletek a Magyar Közlöny 1987. 33. számában találhatók meg. kezesét elkerüljék. A vállalat tehát o munkahely rendjéért is felel. Nem tűrhet el olyan magatartást, amely a munka­végzéssé! nem egyeztethető össze. Köteles tehát a játékot, a munkahelyi csetepatékat is megelőzni. mert ellenkező esetben viselni kell a követ­kezményeket. Olvasónk tehát az építőtábor üzemeltetőjétől kérheti a kárának megtéríté­sét. Természetesen a munkál­tató az üzemi balesetből ere­dő károkért kifizetett össze­get részben vagy egészben a felelőstől visszakövetelheti. Dr. Sinka Imre A tulajdonjog átruházásán a dolog — jelen esetben az ingatlan — cseréjét, ajándé­kozását, adásvételét értjük. Ahhoz, hogy az ingatlan tu­lajdonjoga átszálljon, az in­gatlan átadására nincs szük­ség, ellenben a tulajdonjog átruházását be kell jelenteni az ingatlan-nyilvántartásba. TuSejdoniog Ha egy szerződés alapján a bejeg'yzes megtörténik, a tu­lajdonjog akkor is átszáll, ha egyébként az új tulajdonos nem vette még birtokba az ingatlant. (Az a személy azonban, aki az ingatlant ugyan már birtokolja, de a tulajdonjog átszállását még nem jegyeztette be az ingat­lan-nyilvántartásba, a birtok­bavétellel még nem válik tu­lajdonossá.^ - . | A polgári jog nem állít túl­ságosan szigorú követelmé­nyeket a szerződő felekkel szemben, sem úgynevezett tel­jes bizonyító erejű magán- okirati formát, sem közokirat készítését nem írja elő, de a szerződés érvényességi felté­teléül megkívánja az írásbeli formát. Az ingatlan tulajdonjogát átruházó szerződés tartalmá­ból okvetletül ki kell tűnnie a szerződő felek személyének, annak az akaratnyilvánítá­suknak, hogy az ingatlan tu­lajdonjogát át akarják egy­másra ruházni; a szerződés­ben pontosan meg kell je­lölni az ingatlant és az ellen­szolgáltatást (például a vé­telárat vágy a cseretclkcl). ha pedig az átruházás ingye­nes. ennek is ki kell tűnnie. Az a szerződés, amelyet a felek nem foglaltak írásba, vagy amelyet ugyan írásba foglaltak, de nem tartalmaz­za a fent elmondott fontos kellékeket, érvénytelen lesz. Egyik vagy másik fél a leír­takon kívül más szempontot is fontosnak tarthat még. azonban az nem érinti a szer­ződés érvényességét az írás­ba foglalás elmaradása esetén. Jó tudni, hogy az ingat­lanhoz kapcsolódó jog vagy lény keletkezésének, módosu­lásának vagy megszűnésének bejegyzése iránti kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) kel­tétől számított 30 napon belül kell a földhivatalhoz (és nem a korábbi gyakorlat szerint az illetékhivatalhoz) benyúj­tani. Amennyiben a szerződés (jognyilatkozat) létrejöttéhez más személy beleegyezése vagy hatósági jóváhagyás szükséges, úgy a kérelmet a beleegyezéstől, illetve a jóvá­hagyástól számítolt 30 napon belül kell benyújtani a föld­hivatalhoz. A harmincnapos határidő elmulasztása esetén felemelt illetéket kell fizetni. Forgalmi érték Gyakran megtörténik, hogy a szerződő felek a valódi megállapodásuktól eltérő vé­telárat tüntetnek fel. Teszik i ezt azért, hogy a kisebb ösz­leti a gyermekgondozási díj, ha ban előirt feltételek. Ilyen feltétel az. hogy a szülő nő teljes összegű terhes­ségi-gyermekágyi segélyre le­gyen jogosult, vagyis , ha a szülést megelőző két éven be­lül legalább 270 nap biztosí­tási időt szerzett. A jogosult­ság elbírálásánál az előző munkaviszonyban, szövetke­zeti tagsági viszonyban, kis­iparosként, segítő családtag­ként eltöltött időt egybe kell számítani a tagság alapján szerzett biztosítási idővel. Kedvező változás Kedvező a változás a gyer­mekgondozási díj idejében is, amely természetesen kiterjed a gyedre jogosult géemkáta- goikra is. Vagyis a gyerek másfél éves koráig jár szülői (tehát (nemcsak anyai) jogon úgy, hogy a gyerek egyéves szegben megnevezett vételár után kevesebb illetéket kell­jen fizetniük. (Mint láttuk, énnek — a lakástulajdon után fizetendő viszonylag ala­csony összegű illeték miatt — inkább az' íidülővasárlás ese­tén lehet jelentősége, bár egy drága lakás esetén sem kö­zömbös.) Ennek nincs sok ér­telme, mert az illeték kiro­vása előtt a hivatal a hely­ben szokásos forgalmi érték szerint veti ki az illetéket. Tehát a „színlelt szerződés" nem éri el célját, legfeljebb még büntetőjogi következmé­nyeket is. vonhat maga után, ha egyértelműen megállapít­ható a csalás. Ajánlatos tehát a tulajdon­jog átruházásának jogcímét, illetőleg az ellenszolgáltatást a felek valóságos akaratának megfelelőén -.feltüntetni.'" Dr. Kertész Éva Az tajyenes jogi tanács­adást a munkai enilváltozás miatt augusztus ?3-án IS—18 óra köKütt tartjuk a Bp. VIII.,, Blaha Lujza tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosán válaszo­lunk. Amióta világ a világ, a fu­varozás mindig jó üzlet — ahogy mostanában mondják: business — volt, s az ma is. Akinek már volt szerencséje egy kiadós költözködéshez, hureolkodáshoz, netán bútort, építőanyagot vitetett haza, an­nak emlékeiben bizonyosan nyomokat hagyott az az ak­tus, amikor ki kellett nyitnia a pénztárcáját. Már hallom is a sofőrök, vállalkozók riposzt- ját: igen ám, de sokba ke­rülnek az alkatrészek, drága a javítás. Ezért azután való­ságos kincsnek számít egy jó műszaki állapotú jármű, meg­szerzéséért nem kevesen nem keveset hajlandók áldozni. S mindjárt akadnak, akik hajla­mosak ezt kihasználni. Mint például Erdélyi Zoltán, az ócsai Vörös Október Tsz szál­lítási osztályvezetője. Erdélyi Zoltánnak az is a feladatai közé tartozott, hogy túladjon a. termelőszövetkezet kiselejtezett kocsijain. A tsz dolgozói is élénken érdeklőd­tek a teherautók iránt, de mivel magánszemély nem vá­sárolhatott belőlük, közvetítő­re volt szükség. Az ócsaiak üzleti kapcsolatban álltak a ráckevei Aranykalász Tsz Autócentrum Kereskedelmi Irodájával, ahol Erdélyi Zol­tán megtalálta a megfelelő partnereket. Megegyezett a cég üzletkötőjével, hogy az ócsai jelentkezőknek elővásár­lási jogot biztosítsanak. Var­ga István irodavezető ezért alkalmanként 4—6 ezer fo- i rinlot kapott a vevőktől, koráig az anya (vagy az egye­dülálló apa), ezt követően pe­dig az együtt élő szülők bár­melyike igénybe veheti. A gyermekgondozási díj az egyéni keresethez, illetve ha­vi jövedelemhez igazodó táp­pénzszerű ellátás. Ezért felté­tele a jogosultságnak az is. hogy a tag munkavégzése a díj folyósításának tartama alatt szünetelj én, és más jog­viszony alapján se folytasson kereső foglalkozást. A gyermekgondozási díjat már a terhességi-gyermek­ágyi segélyezés iránti kérelem benyújtásakor, vagy a szülési szabadság ideje alatt lehet igényelni. Segítő családtag Más megítélés alá esik a gazdasági munkaközösségek­ben dolgozó segítő családtag. Azok a házastársak is ennek a rendelkezésnek alapján ré­szesülnek a jogokban, akiket segítő családtagként jelentet­tek be a társadalombiztosítási szervhez. A géemká havi há­romezer forint figyelembe ve­hető jövedelem alapján havi hétszázötven forint társada­lombiztosítási járulékot köte­les fizetni. Ennek ellenében a segítő családtagot megilleti az öregségi és a rokkantsági nyugdíj, üzemi baleset esetén ellátás (táppénz, járadék, rok­kantsági nyugdíj), továbbá szülés után az egyszeri anya­sági segély. Temetési segély is jár utána. Hangsúlyozzuk, hogy a segítő családtag nem szerez jogosultságot a táp­pénzre, terhesség:-gyermek­ágyi segélyre, gyermekgondo­Ruper László,, Farkas Zol­tán és Bak Lajos huszonkét éves dömsödi alkalmi munká­sok már ismételten büntetve voltak rablásért és más bűn- cselekményekért. A díszes trió abban állapodott meg, hogy üresen álló hétvégi házakat látogatnak meg és ott talált ingóságok eladásából fedezik szórakozásuk költségeit. Kez­detben Dömsöd Duna-parli üdülőit keresték fel, azonban nem sok sikerrel. Áttették szék­amelyből rendszeresen jutta­tott Erdélyi Zoltánnak is. Az ócsai tsz a túrkevei Vö­rös Csillag Tsz Kemeíer ága­zatának is adott el teherau­tókat. Erdélyi Zoltán ott is meglelte a maga emberét Nagy András diszpécser sze­mélyében. Hamar híre ment, hogy egy jó kocsi elővásárlá­si jogáért Erdélyi Zoltánnak 20, az adásvételt bonyolító Nagy Andrásnak 5 ezer fo­rint jár. Miután a kocsik úgy kellenek a fuvarozóknak, mint egy falat kenyér, az üz­let szépen virágzott. Tóth De­zső. egy teher,szállító kisipa­ros alkalmazottja gyakran megfordult a Kemefernél. Elő­ször egy IFA teherautót vá­sárolt, s természetesen letet­te a 20, illetve az 5 ezer fo­rintot. Ném sokkal később egy újabb IFA-ért és egy pótkocsiért szurkolt le 40, il­letve 10 ezer forintot. De nemcsak magának, hanem másoknak is vásárolt, hol­ott az efféle kereskedelmi tevékenységre nem volt en­gedetve. Szoller István, az ócsai tsz gépkocsivezetője kacérko­dót a gondolattal, hogy fel­csap magánfuvarozónak. Eh­hez azt a teherautót szemel­te ki, amellyel rendszeresen járt. Nem véletlenül, hiszen az jól futott, éppen ezért nem is akarták leselejtezni, érté­kesíteni. Szaller István azon­ban. feltalálta magát. Egy rossz állapotban lévő gépko­csi számát átmásolta a ki­próbált járgány alvázára és megfordítva, majd nyélbe­ütötte az üzletet. A jót el­vitte. a rossz maradt. A két teherautó értéke között 55 ezer forint különbség volt. Hogy milyen „jól” gondolko­dott, arra bizonyság, hogy a maródi kocsi javítására 193 ezer forintot költött a tsz három esztendő alatt... Er­délyi Zoltán tudomást szer­zett ugyan az akcióról, s munkaköri kötelessége lett volna közbeavatkozni, de nem tette. Igaz, ezúttal húsz­ezer forint ütötte a markát. Erdélyi Zoltán és társai kötelességszegéssel elköve­tett vesztegetés, hűtlen ke­zelés, üzérkedés és sikkasztás vádjaival álltak a törvény színe elé. Az első fokú Rác­kevei Bíróság Erdélyi Zoltánt két év szabadságvesztésre, részleges vagyonelkobzásra ítélte és három évre eltiltot­ta a közügyek gyakorlásától. Nagy András egy év sza­badságvesztést — próbaidőre felfüggesztve — és 10 ezer fo­rint pénzbüntetést kapott. Tóth Dezsőre egy év hat hó­nap szabadságvesztést róttak ki, két évre eltiltották a köz­ügyek gyakorlásától és 127 ezer forint elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelez­ték. Le kell töltenie a ko­rábban felfüggesztett egyéves szabadságvesztést is. Szaller István egy év szabadságvesz­tést kapott — próbaidőre fel­függesztve — és 10 ezer forint pénzbüntetést. Az ítélet nem jogerős. K. L. Tíz nap rendeletéi Ingatlanok átruházása Csere, ajjándék, adásvétel

Next

/
Thumbnails
Contents