Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-15 / 192. szám

Gonosz tárgyak? XXXI. ÉVFOLYAM, 191. SZÄM 1987. AUGUSZTUS 15., SZOMBAT A hentesmester csalódása A friss áru csalja be a vevőt Czemöldökömmel a homlo- kom közepén, kétszer is végigfutottam egyik népszerű hetilapunknak a világ fur­csaságai számára fenntartott rovatában a hírt, miszerint: történt Itáliában, hogy egy pi­hent agyú. a tárgyak gonosz­ságát bizonyítandó száz lek­városkenyeret pott.yantott a karzatról a palota előcsarno­kának süppedő szőnyegeire. A száz kenyérből hetvenkettő természetéből eredően a meg­kent felével csapódott a drága keleti szőttesekre. Nos, nem a lekvárosdeszka- dobálás ténye volt az, ami el­ámított; akárcsak a cikk író­ja, én is a következményeket latolgattam: úristen, mennyi pénzébe kerül annak a jóem­bernek a tisztíttatás? Mert az újságolvasó annyi és olyan­hajmeresztő ostobaságokról kap hírt szerte a nagyvilágból, hogy szinte már nem is tud olyasmi történni, ami fölött ne térne napirendre közömbö­sen abban a hitben, hogv ilyesmik nálunk nem fordul­hatnak elő. Pedig a biz’a előfordulnak, csak nem annyira feltűnő, látványos módon, mi sokkal szemérmesebbek vagyunk an­nál, mintsem tökkelütött dol­gainkat reflektorfénybe te­gyük. Ama olasz úriembernek azért van némi igazsága, a tárgyak többsége valóban go­nosz, és nemcsak az ő hazá­jában, nálunk is. De még mi­lyen gonoszak! Az a bizonyos gödöllői kiállítás, ahol nem olyan túl régen iparunk „re­mekeit” sorakoztatták fel le­hetetlen tárgyak címszó alatt, híven mutatta, mi minden szegül ellenünk megkeseríteni életünket. Csupán az utóbbi időben gyártott „iparcikk-költemé­nyekből” magam is össze tud­nék kapirgálni egy szerényebb tárlatravalót, s gondolom, szűltebb hazámban sokan se­gítségemre tudnának ebben lenni. Hoznám az egy kiló cu­kor befogadására készített kristálycukortartót, amihez ké­pest a szőnyegrondító lekvá­roskenyerek szót sem érde­melnek. ugyanis ebbe az edénybe nem fér egy kiló cu­kor, három evőkanálnyi fö­lösbe marad. Hoznám a cipőtartó szek­rényt, amihez fúrót is venni kellett, mert csavarral rögzí­tendő alkatrészein a lyukak öt centiről kacsingattak egy­másra. S ha nem dobtam volna ki undorral a zsákmad­zaggal masnizott kolbászt a dobozos főzelékből, hoznám azt is, a látleletet is. erősen sajnálkozva, hogy magasan képzett egészségügyi dolgozó sem mindig tudja megkülön­böztetni o mészkinövést a nyakcsigolyától! És hoznék még sok egyebet, amiket csak azért, nem soro­lok fel, mert gondolom, min­denki találkozott már velük. S éppen ez benne az elkeserí­tő. Mert azon már fel sem akad az ember, ha valamely szériában egyszer-egyszer se­lejt akad, s azt éppen mi vesz- szük meg. hiszen mi. akik a gépek. íróasztalok mellett szellemi, anyagi instrumentu­mokat formálunk használható valamivé, tudjuk legjobban, milyen hamar hibázhatunk, ha nem figyelünk kellően munkánkra. Csakhogy az imént említett furcsaságok nem a véletlen termékei, azt igazolják, hogy örökösen nem figyelünk, sem­mibe vesszük, netán még meg is alázzuk azt, akinek terme­lünk. Ez bizony már nem té­vedés, hanem súlyos vétek. Lehetetlenségek sorozatgyár­tása. Jókat nevetgélünk még ma is azon az építészeti baklövé­sen, ami a költözködéskor de­rült ki, tudniillik nem volt lépcsőhflz, ahol meg lehetett volna a lakásokat, közelíteni. Híre ment hamar a do­lognak. mert ez már több volt a soknál, csak az ma­radt máig rejtély, ha már le is maradt a rajzról az a fránya lépcső, miként lehet, hogy több tucat kőműves sem vette észre az építkezés ideie alatt, hogy valami hibádzik? No, de hagyjuk a múltat. Miért van az. hogy az aszta­los következetesen mellé fúrja a lyukakat, a fröccsöntőknek a tízezredik cukortartónál sem tűnik fel. hogy mérethibás, és miért, akarja készakarva az a konzervgyári munkás írem nagykőrösi!), hogy készítmé nyeitől elriadjanak a vevők? Akkora kérdések ezek egyenként is, hogy közgazdá­szok, szociológusok, politológu­sok törik régóta rajta a fejü­ket, de eddig csak a miértre sikerült megfelelniük a ho­gyan tovább-ot még csak ka- pisgálják. Vagy tudják? Haj­lok afelé, hogy jobban, mint hinnénk, csak hát a szavakba formált gondolatokból olykor iszonyú vajúdás után lesz va­lóság. Mert nálunk nem csak az a baj. hogy imitt-amott, sok helyütt, alacsony színvo­nalon termelünk, hiszen abból nem feltétlen következik gyen­gébb minőség, de ha mégis, az elfuserált, hasznavehetetlen tákolmányok az első fagytól felhóiyagosodó útburkolatok, és a többi, akkor sem lehet­nek soha egy színvonal ter­mészetes jellemzői. A probléma sokkal bonyo­lultabb, az ember lélekben szakadt el attól, amit csinál, elgyengültek az impulzusok, amik következetesen éreztet­ték vele, hogy ő és munkája egymást feltételezik. S ez a kötelék meglazult felfelé is, nemcsak a munkapadoknál. Az érdekeltség á munkadara­bot, a munkát megbecsülendő, már direkte is nehezen szítha­tó. Ám tudjuk,' csak félmeg­oldás lenne, vagy még annyi se. ha mondjuk a heccelődő gyári munkást ejnye-ejnyével, fegyelmivel, pénzbüntetéssel akarnánk megnevelni, tisztelve amit csinál, a piacot, a vevőt, ahonnan, és aki által ő is él. öt is az tette labilissá, ha úgy tetszik felelőtlenné, hogy nagyon gyenge szálakkal kö­tődik munkahelyéhez. Tudja, bármit tesz, fizetése nem lesz kevesebb — hacsak rajta nem kapják valami kollektív szé- gyellnivalón —, de sokkal több akkor sem, ha a másik oldal­ra lóg ki a sorból. Így gondol­ja ezt ma még rajta kívül megannyi szakma képviselője, mert a közömbösségérlelö kö- zépúton fut kényszerpályájuk, ahol sem kárvallottak', sem nyerők nem lehetnek. "'onoszkodó tárgyaink te- * hát nem önmagukért vannak, régen ezt a tanulsá­got sugallják. Miklay Jenő iii'MoiTrai SZOMBAT-VASÁRNAP A nagyteremben: Támadás a Krull bolygó ellen. Ameri­kai kalandfilm. Előadás 6 óra­kor, vasárnap 4-kor is. A stú­dióteremben: Rézsarkantyú. Magyar mesefilm fél 4-kor. Ágyúgolyófutam. Amerikai filmvígjáték, fél 6-kor. A kertmoziban: Nílus gyöngye. Amerikai kalandfilm, 21 óra­kor. A Kinizsi labdarúgóinak az új bajnoki évre való felkészü­lésének első játekosértekezie- tén — 23 játékos jelent meg — Marosfi György szakosz­tályelnök ertekeite a műit ev eredményeit es azt, hogy — a szakosztály eredményeinek tükrében — hogyan tovább? Valójában a Kinizsi labdarú­gói az elmúlt öt ev legjobb eredményét érték el. Az első csapat a célt túlteljesítette, 4. lett az MNK-ban a megye to­vábbjutó tíz csapata között van, az ifjúsági csapat meg­nyerte a bajnokságot, a ser­dülők harmadikok lettek, es az OSK-ban a megye első négy csapata közé jutottak. Csak az a sajnálatos, hogy a felnőttcsapat elmulasztotta a nagy lehetőséget — meri előtte volt! —, nem nyerte meg a bajnokságot, a tavaszi idény hazai mérkőzésein mu­tatott gyengébb játék miatt Ebben lehet, hogy a vezető­ség is hibás, nem ösztökélte a játékosokat kellő önbizalomra, a győzni akarásra, talán az irányítás nem volt jó. mert ebben az összetételben a csa­pat többre képes. Az idén meg keli célozni az első hely elérését. Pécsi Zoltán technikai ve­zető visszatekintésében rövi­den vázolta, hogy nyolc éve dolgozik társadalmi munká­ban a szakosztálvvezetőség. a főműnkét egy-két ember vég­zi, a konzervgyár, az elnökség részéről megvan a támogatás de van kritika is. Inkább se­gítség kellene. Egyértelműen el kell határozni, hogy lé­gy en-e előrelépés? Ezt min­A hetvenes, nyolcvanas évek átlagembere sokáig te- hetőssége tudatában élt, él­vezte a jólétet, még akkor is, amikor pedig már a viszony­lagos elszegényedés szakadéka fölött lebegett. Csak később döbbent rá, hogy illúzió az, amit valóságnak yélt, a tár­sadalom s benne önmaga anyagi helyzete mind tisztáb­ban tükröződött a boltok pol­cain, árcédulákra festve. Régi vágy Az élet úgy hozta, hogy mar az alapvető fogyasztási cikkekkel is csínján keli bán­ni, lassan mindennapi betevő húsételeink is ünnepi falattá értékelődnek fel. A nadrág- szíjrángatás kezdeti időszaká­ban mind ritkábban iktattuk úticéljaink közé az hentesbol­tot. ma viszont már akadnak, akik messze elkerülik még a tájékát is, kiváltképp, ha a háztájiban fel tudnak nevel­ni egy-két állatot, csirkét, ka­csát, malacot. A hentesek ijesztő jelenségről mesélnek, egyes üzletekben 40-50 szá­zalékkal esett vissza a hús­árak legutóbbi emelésekor a forgalom. Aligha jutna tehát bárme­lyik. kereskedelemmel foglal­kozó cég eszébe manapság az az életképtelennek látszó gon­dolat. hogy hentesüzletet nyis­son valahol, hiszen fenntartá­si költségei magasabbra rúg­nának ebbén a szituációban, mint maga a bevétel. Az áfúsznak mégis volt bátorsá­ga hozzá, hogy berendezzen eg.v kis boltot a tormási város­rész peremén, pedig szó, ami szó, nem tápláltak iránta vér­mes reményeket, a megnyitása utáni hetekben még annyit sem. Igaz. esetünkben nem is annyira a szövetkezeti haszon inspirálta a húsbolt léte mel­lett kardoskodókat, a tormá­siak régi vágyát igyekeztek denki szeretné, de ehhez az egesz varos összefogása, tá­mogatása kellene mind szemé­lyi, mind dologi kérdésben (pl. edzópálya). A baráti kör segítene a szakosztály mun­káját, de jó lenne azt is szé­lesebb körűvé tenni. A csapat az előzetes tervek szerint ké­szül a jó szereplésre, de vár­ják a szurkolok támogatásút is. Az első erőmérő főpróba tegnap volt, meg az első baj­noki mérkőzés előtt, mikor is a Kinizsi a Romhányi Kerá­miagyár NB III-as csapatá­val játszott hazai pályán MNK-selejtező mérkőzést A Nográd megyei csapat a múlt évben, csoportjában a közép­mezőnyben végzett. Az első bajnoki mérkőzés 22-én, szom­baton lesz Tápiögyörgyén További mérkőzések: augusz­tus 30. Nagykőrös—Dabas SC; szeptember 6. Örkény—Nagy­kőrös; szeptember 13. Nagy­kőrös—Pécel; szeptember 20. Monor—Nagykőrös; szeptem­ber 27. Kakucs—Nagykőrös: október 4. Nagykőrös—Tápió- szecső: október 11. Üllő— Nagykőrös: október 18. Nagy- kőrös—Hernád; október 23. Szigetújfalu—Nagykőrös; no­vember l. Nagjüíőrös—Süly­sáp: november 8. Abnny— Nagykörös; november 5. Nagykőrös—Tököl. A ligaülésen elhangzott olyan lehetőség is. hogy ha november 15-e után jó idő lesz. akkor talán előre hoznak egy-két tavaszi fordulót, mi­vel márciusban igen rosszak szoktak lenni a pályák. Ez teljesíteni elsősorban. Mert ha már van egy jól menő élel­miszerüzletünk — mondták — ne kelljen már akkor majd’ kilométerre a hús után men­ni, akad annak helye köze­lebb is. Akadt, Iekanyarítván az ABC-üzlet raktárából egy da­rabkát. minekutána már csak hentesmester után kel­lett nézni, aki kereskedőnek is beválik. így esett a választás Gu­lyás Jánosra, aki régebben a szövetkezet húsüzemének volt a vezetője, majd Tápiószent- mártonban töltött be hason­ló funkciót, a hívásra a kecs­keméti Kossuth Tsz húsbolt­ját hagyta oda. Szóval, a szakmát több oldalról ismerő embert sikerült keríteni, de valószínű, hogy hentesmester még nem csalódott akkorát, mint Gulyás János az új munkahelyén. — Az első hetekben még ment, megyegetett a bolt, hanem mikor megtörténtek az áremelkedések, attól fogva én csak az ajtófélfát támasztot­tam. Esemény volt, ha valaki bejött vásárolni valamit. Al­momban sem gondoltam, hogy ennyire visszaesik a kereslet, már azon morfondíroztam, biztosan bennem lehet a hiba. Tövéről hegyére számba vet­tem dolgaimat, ugyan mit ronthattam él? Nem mon­dom. igencsak elkeseredtem, hiszen ennek a boltnak havi 280 ezer forint forgalmat si­mán le kellene bonyolítani, egyébként ezt az összeget is tervezték rám. Én js ismerem a mondást, hogy minden kez­det nehéz, de' a jó esetben 160-180 ezres bevételt nagyon keveselltem . .. Lapocka, bőrös malac — A kereskedő ilyenkor minden lehetséges módszert latba vet, hogy becsalogassa a vevőket. Milyen használható ötlet jutott eszébe? csak terv. A tavaszi mérkőzé­sek ugyanazon sorrendben lesznek, mint az ősziek, ter­mészetesen fordított pályavá­lasztási joggal. A két 14 csa­patos II. osztályból 7 csapat esik ki, feljut a 7 körzeti baj­nok. A II. osztályból feljut a két csoportbajnok, de a ha felsőbb osztályokból nincs több kieső az előírtnál, akkor feljut a jobb 2. helyezett is. Uj versenykiírás, hogy a sárga lap a mérkőzés végén érvényét veszti, felnőttcsapat­nál az eddigi két csere he­lyett 3 játékos cserélhető, az ifiknél pedig 2 túlkoros, 23 éves korig játszhat, itt négy cserére van lehetőség. Az ifik is készülnek szor­galmasan a bajnokságra Suba Lajos edző irányításával, a serdülőkkel pedig Bakonyi István edző egész nyáron át. megszakítás nélkül foglalko- zott. ők szeptemberben kezdik a bajnokságot. P. S. SZOMBATI MŰSOR Modellezés. Kecskemét: rá- ciós ha.jómodellek országos Aranyhomok Kupa csapatver­senye. Sportlövészet. Kaposvár: a Magyar Honvédelmi Szövetség nyári országos bajnoksága. Tenisz Kinizsi-sporttelep. 9 órától: kettős Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi—Csepel Autó Vasas (Szigethalom) megyei férfi I, osztályú csa­patbajnoki mérkőzés Természetjárás. MSZMP- székház, 8 óra: Tiszakécske— Nagykőrös: városi úttörő ke­rékpáros kirándulás. — Jól mondja, az embere­ket majdnem szó szerint csa­logatni kell. Nehéz dió, de nem reménytelen. Ekkoriban döntöttek úgy a szövetkezet­ben, hogy az én boltom ezen­túl minden áldott nap friss húst fog kapni, talán ez meg­teszi a hatást, és lesz némi előnyöm a többi bolttal szem­ben. Szóval, a friss áru jó­voltából szép lassan gyarapod­ni kezdett a vevőkör, a múlt héten már 70 ezer forintot árultam. Nem akarom elkiabálni, de ez már a tervezett szint kö­rül „mocorog”. A vásárlói törzsgárda most van kialaku­lóban, gondolom, ha jobban megismerem az igényeket, le­hetőség nyílik más előnyöket is kihasználni, bár nagyon ugrándozni én sem tudok. Szó van róla. hogy friss tisz­tított baromfit és belsősége­ket is tarthatok majd, ez biz­tosan tovább növelné a for­galmat. Bár így meg szövet­kezeti szinten nem nyerünk sokat, hiszen a szomszédos élelmiszerbolttal, azaz saját magunkkal szemben csinál­nánk konkurenciát. — Tulajdonképpen minden hentesáru fogyasztására jel­lemző ez a visszafogottság? — Á, dehogyis, csak a drá­gábbakra, a combra, karajra, effélékre. Körömből, belső részekből elkelne bármennyi. Felkapott lett a lapocka, azt mondják, darált búsnak épp­úgy megteszi, mint a comb. Oldalasból sem tudok any- nyit kérni, ami el ne fogyna. A birkahús is fogyogat. csak abból mostanában nemigen kapok. — Egyértelműnek látszik, hogy a választék bővítése kí­nálkozik a leghatékonyabb vevőcsalogatónak... — Ezzel én is tisztában va­gyok. De ahogy mondják, a sertésnek is két oldala van, nem lehet belőle többet kiha­sítani, így én is csak annyit adhatok, amennyit a szövetke­zet húsüzeme tud küldeni. Tápiószentmártonból ugyan még füstölt árut, Törteiről bő­rös malacot kapok, de már ez is meghaladja az eredeti el­gondolást, végül is csak tőke­hús árusítására rendezkedtünk be. Hogy éri meg? — Mint tapasztalt hentes, mit gondol, hogy kifizetődőbb ma: hizlalni odahaza, vagy megvenni a boltban a friss húst? — A kérdés nyilván csak zok szempontjából érdekes, kiknek az első lehetőség is megadatott. Ám egyértelmű választ így is nehéz adni. Ha a húsellátás országos helyze­tét nézem, vétek volna bár­kit is lebeszélni a háztájiról Mint kereskedőnek a szavam kétes, hiszen hazabeszélek, ha azt mondom, jobban jár az a háziasszony, aki rendre el­jár az üzletbe, minthogy kín­lódjon az állatokkal Mert ha mindent összeszá­molunk, munkaidőt is, fárad­ságot is. erről az oldalról tű­nik kedvezőbbnek az egyen­leg. Otthon az ember erejét és idejét nem számolja fel. ha mindazt saját helyzetének könnyítésére fordítja, így vi­szont a kiadásokon túl csak tiszta nvereséget számol. * My. J. Mesejáték Hétfőn este 6 órakor az Arany hajú lány címmel me­sejátékot mutatnak be a cifrakerfi színpadon Jegyek 20 forintért az ifjúsági klub­házban kaphatók. Eső esetén a színházteremben tartják meg az előadást. ■ Szombati jegyzetm Fürdővíz Bizonyos helyzeték kü­lönösen előnyösen hatnak gondolkodásunkra. Lelfet, hogy ez önöknél másképp van, de jómagam többet okosodom az ajtók, abla­kok mázolása során, mint az iskolában. A létrákon vígan fütyülő igazi festők példája is tanúsítja, meny­nyire függetleníteni tudják szellemi tevékenységüket magától a konkrét munká­tól. Ha én nem fütyülök, akkor éppen átfogó prob­lémákon rágódom. És saj­nos mostanában az utóbbi a gyakoribb. Pompás helyzet még a lakásberendezések utáni futkosás is. E percek, órák, napok alatt igazabbnál iga- zabb gondolatok születnek bennem. Legutóbb például a fürdővíz árát értelmez­tem. A legtöbb ember a fürdővíz szó hallatán nem a Balatonra gondol és vol­taképpen. nem is a fürdő­vízre, hanem a gyerek­re, amit kiöntenek vele. De maradjunk csak a fürdő­víznél! Ennek egy alapvető feltétele van. A fürdőszoba — mondhatnák. Az is, de azt a világ legkönnyebb feladata megépíteni. Terv, tégla, kötőanyag és kész az egész. (Ám ezt csak akkor meri kimondani az épít­tető, ha valóban elkészült a munka.) Nagyobb dolog megszerezni a fürdőkádat. Igen, de a negyedszázad alatt, amióta kötelező új lakások építésénél fürdő­szobáról is gondoskodni, az emberek igénye elérte azt a szintet, amikor meghatá­rozott nagyságú és színű jürdökádra vágynak, mi több. ehhez hasonló színű mosdóra, vécécsészére, polcra, szappantartóra és bizony altestmosóra, vagy ahogy kérni szoktuk, bidé- re is. Nagy kívánság ez? Ha jaj. de még mekkora! A mesebeli tündér a há­rom kívánságot rögtön összevonná kettőnek, ha a megkérdezett ilyen óhajjal lépne elé: én először is ezeket szeretném megvásá­rolni. Tündérek csak a mesé­ben vannak, a magyar valóságban a Tiizéppel találjuk szembe magun­kat. Van állami és van ma­szek Tüzép. önmagában ebben nincs kivetnivaló. Ám a gyakorló építkező az évek hosszú tapasztalata során — miközben több­ször kér határidő-halasz­tást hitelezőjétől, az OTP- től — ráébred arra, hogy az elosztóhelyek bővülésé­vel nem jár együtt a ter­melés bővülése. Azaz a több Tüzéptöl nem lesz több építőanyag. Akkor mire jó az egész? Mi igazolja a plusz egy láncszemet? Az, hogy a ma­szek szombaton is nyitva tart és hétköznap sem kettőkor, háromkor huzza le a rolót? Egyáltalán miért tartjuk plusz egy láncszemnek a tennék út­ján a magán Tüzép-tele- pet? Azért, mert drágábban árusít. És milyen furcsa: n*ta majdnem mindenből megtalálható az igényelt méret és szín. Ez akkora öröm a vevőnek, hogy még az sem keseríti meg a száj­ízét, hogy esetenként szám­lát sem kap. Tudja ugyan­is, hogy minden egyes újabb utazás pénzbe kerül és máshol szinte biztos, hogy 'nem kap, amit kér. Hát ezért is olyan drága a fürdővíz, s nem tudnak a családi jövedelmek és tá­mogatások lépést tartani az építők költségeivel. Hogy időnként a fürdővízzel a gyerekei is kiöntjük, ér­vényes példánkra is. A Lakásépítési kölcsönök­nél az állami támogatás közvetett formája a kamat- Icedvezmény. 320 ezer forin- tOo kölcsön után íz állami kamatkedvezmény 35 év után 347 ezer forint. Ez az állami támogatás az épít- te.ötől gyakorlatilag át­csúszik a hiánygazdálkodás vámszedőínek zsebébe Tisztelet a kivételnek. B. G ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hí A csapat játsszon, a közönség szurkoljon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents