Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-14 / 191. szám

Elterelt gyalogosok Gábor utcai vízfröccs A tikkasztó meleg és szá­razság után mindenkit fel­frissített az elmúlt napok szo­kásosnál nagyobb égi áldása, amely nemcsak a mezőgazda­ság várható eredményére ha­tott kedvezően, hanem a te­lepülések lakóinak is jót tett. A poros utcák, a sárgálló gye­pek szinte fellélegeztek a nagy cseppekben hulló zápor után. - Elégedettek lehetünk, megint idejében jött a csapa­dék. De eddigi tapasztalatainkból is tudjuk, ami egyikünknek hasznos, az a másikat káro­san éri. így voj't ez most is. Bizonyára nem örültek azok a munkatársaink ennek a nedves időnek, akik a jól megérdemelt pihenésüket ép­pen ekkor töltötték nagy vi­zeink mellett. No de majd csak kiderül! Most nem ve­lük kívánok foglalkozni, ha­nem az itt maradt városiak­kal. Örökzöld témát veszek elő, talán most több ered­ménnyel. Három is akad be­lőlük. A gödöllői aluljárót, ki tud­ja, hányadik alkalommal, is­mét elöntötte a víz. Így, amíg a felgyülemlett csapadék el nem szivárog, s a sár fel nem szárad, újból hasznavehetet­lenné vált a gyalogosok szá­mára az egyetlen biztonságos átkelés a 30-as úton. Most, amikor szünidő van. Gyerme­keink nagy számban jönmek- mennek a városban. Még egy­két nap is nagy veszélyt je­lent számukra, amikor a főút­vonalon, a felszínen kell át­haladniuk. Erre is érdemes odafigyelni. Ez évek óta gond, miért nem keressük meg a megnyugtató, végleges megoldást a betódu- ló víz elvezetésére. A Gábor Áron utcában nincs megfelelő befogadóképességű vízelnyelő. Aki a felhőszakadásban meg­próbált erre gyalogosan köz­lekedni. az pórul járt. Nem is beszélve arról, hogy egy-két tréfás autós még kiadós víz- fröccsel is megkínálta az ép­pen akkor ott tébláboló gya­logosokat. A 30-as főút és a Tessedik utca találkozásánál minden nagyobb eső után hatalmas vízüsszefolyás , keletkezik, amely egysávosra szűkíti a Budapestre vezető út két sáv­ját. Ez elsősorban a gépko­csik és utasaik számára ve­szélyes. Ez a jelenség is figye­lemmel kísérhető évek óta. Szerencsére még nem történt ott baleset. Reméljük, nem erre várnak az illetékesek. Mert egy-egy ilyen eset után általában gyorsan intézkedtek. Ezek az esetek nem zavar­nak minden gödöllői*, de higgyük el, akiket érint, azok­nak nem lesz a legjobb a köz­érzetük emiatt. Igaz, egy kis előrelátással más útvonalat is választhatnak az erre járó gyalogosok és autósok. Tanu­lékonyak vagyunk. Szinte be­lénk vésődött már: ha esik az eső, ne menjünk az említett helyek felé. Ko. I. Biotechnológia Tartósítószer nélkül is A világpiacon keresett, tar­tósítószer nélküli, úgynevezett bioélelmiszerek gyártását ké­szítik elő a Központi Élelmi- szeripari Kutatóintézet bio­mérnöki osztályának kutatói. Az intézetben megkezdték a sok vitamint ás ásványi anya­got tartalmazó zöldség- és gyümölcskoktélok receptúrájá- nak és termelési technológiájá­nak kifejlesztését. Az eddigi kísérletek eredményeként már hat jóízű, kellemes illatú, élénk színű rostos üdítőitalt készítettek céklából, tormából, paradicsomból, paprikából, fe­hér- illetve sárgarépából. A szabadalmat már át is adták az Alkotó Ifjúság Egyesülés­nek, hogy az gyártót kéressen és elvégezze a piackutatást hazánkban és külfölön. Az italokat a kutatók több­éves alapkutatási munka ered­ményeként készítették el. A fermentációs technológiák fej­lesztésével együtt már hosszú ideje dolgoznak az úgyneve­zett pektinbontó enzimkészít­mények előállításán. Az eredmények alapján az intézetben megkezdték a tej- savbaktériumokkal erjesztett zöldségkoktélok előállításának kísérleteit. LL.OI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 190. SZÁM 1987. AUGUSZTUS 14., PÉNTFK Ferromechanikai Ipari Kisszövetkezet Síkorit kijutni a kátyúból Az elmúlt esztendőben sok szó esett az aszódi Ferrome- chanikai Szövetkezetről, de sajnos ezeken a beszélgetése­ken leginkább a gondokról, nehézségekről szóltak az érde­keltek. Nem kevesen voltak, akik megkérdőjelezték a szö­vetkezet életképességét, s a kivezető utat a szövetkezet felszámolásában látták. Má­sok úgy vélték, hogy inkább az átszervezés lenne indokolt, s a munkafegyelem megszi­lárdítása, a költségek csök­kentése, a folyamatos munka biztosítása, a termelőkapacitás lekötése segítene. 1987. január 1-jén a felet­tes szervek jóváhagyásával döntő lépésre szánták el ma­gukat a szövetkezet tagjai. A régi Ferromechanikai Szövet­kezet két részre szakadt, és megalakult a Ferromechanikai Ipari Kisszövetkezet, valamint a Ferroszolg. Kisszövetkezet, amelyhez a mosoda, a teker­cselő-, a vegytisztító üzemek csatlakoztak, és az Aszódon meg a körzetében dolgozó ge- bines kisiparosok (fodrászok, kozmetikusok stb.). A Ferromechanikai Ipari Kisszövetkezet elnökévé Hu­szár Jánost választották, aki megfelelő felkészültséggel, ta­pasztalatokkal rendelkezett, s vállalkozott a nehéz, de meg­tisztelő feladat ellátására. Az elnök irodájában arról beszél­gettünk. sikerült-e kijutni a kátyúból, sikerült-e eredmé­nyessé tenni a gazdálkodást. Személyre szólóan — Nem az én vállalkozá­som, hanem a dolgozók aka­rása, szorgalma hozta meg az eredményt. Amikor én idejöt­tem, mindenről mindenkivel ISMERŐSÖM javasolta: az önzésről írjak, erről a min­dent átfogó, behálózó bűnről, amely egyre inkább hatalmá­ba keríti az egyes ember mellett a családokat, sőt egész falvakat. Az önzés romba dönt minden embert tisztes­séget, hamvába hamvaszt el minden jó szándékot. Hidd el, hogy az önző ember szétzül­leszti, megkeseríti egész kör­nyezete életét. A mások érzel­meivel, hogy másoknak fáj­dalmat okoz, hogy életeket tesz szerencsétlenné, azzal ő végképp nem törődik, csakis saját sorsa, saját érvényesü­lése érdekli. De amikor az önzés teljesei? hatalmába ke­ríti, rabul ejti, már önmaga sorsa sem izgatja. A kemény szavak után kö­vetkeztek az ijesztő példák. Van ember az egyik faluban, aki már a harmadik házát építi. Az első kicsinek bizo­nyult, meg a felszabadulás után újonnan osztott házhe­lyeken épült. <5 a faluba vá­gyott, hát itt épített új házat, s alig heverte ki annak anya­gi terheit, most a régi gazdag soron emelkednek emeletes házának a falai. Egy-egy munkanap után úgy támogat-, ják fel a márványlépcsőkön. ÍFelesége a templomban pihe­ni ki magát, s lopva ad az unokájának egy-egy százast, ha sikerül a piacon valamit eldugnia a bevételből. Van ember az egyik falu­ban, aki beteg feleségét reg­gel kiviszi a határba, egész nap dolgoztatja, s nem hiszi, hogy az orvosok szerint az asszony egészsége végleg megromlott, már-már gyó­gyíthatatlan beteg. Pihennie kellene, de a férjnek a gon­dolkodása meghatározza az asszony sorsát. Van ember a faluban, aki­nél háromszor járt gyermeké­Példák az önzésre Nyaraló a Balatonnál nek az osztályfőnöke: enged­je továbbtanulni — kérte a gangos-rangos porta tulajdo­nosát. — Minek? — kérdezett vissza zordan az apa, s arra kapacitálta a tanár urat, mu­tatná meg a takarékbetét­könyvét, s ha az abban levő összeg megközelíti az övét: akkor tanulhat a gyerek. Az osztályfőnök megpróbált győz­ködni, szólt a hatalmat jelen­tő és adó tudásról, de az apa csak nevetett. A tanár meg- szégyenülten, elkeseredetten távozott. Van ember a faluban, aki a feleségét tavasszal leviszi a balatoni villájukba, amely­ben nyolc szoba van, s az asz- szony négy-öt hónapon át szolgáljd a vendégeket, a fi­zetőket, a forintot forintra fialókat. Húzza a tiszta ágy­neműt, mossa a szennyest, porszívózza a szobákat. Lo­csolja, nyírja a gyepet és mo­solyog a vendégekre. Volt nyár, amikor egyszer ftirdött a Balaton vizében, egyszer a holdvilágnál sétált a tó part­ján. A férj most a Bükkben újabb nyaraló vásárlását ter­vezi. Nősül a fia. A menyecs­ke az új házban ellátja a fel­ügyelői és házvezetői teendő­ket. Leírtam a példákat, aztán fellapoztam az értelmező szó­tárt, s megnéztem, mit mond az önzésről: önző az olyan (személy), aki > csak <£ maga javát, hasznát, érdekeit te­kinti, azt hajhássza, s mások­ra nincs tekintettel: egoista. A felsorolt emberek ilye­nek? Valószínű. Az biztos, hogy a pillanatnyi lehetősé­gek kínálta alkalmat használ­ják ki, még önmaguk egész­ségének veszélyeztetését is vállalva, a vélt sikerért, anya­gi haszonért. De nekem az a meggyőződésem, hogy egy-két évtized után felismerik az igazi érdeküket, kezdik vizs­gálni mit, hol rontottak el, hogyan kellett volna másként élni, de a legtöbbször elkés­tek: már semmit nem lehet helyrehozni. Elképzelhető, hogy áz önző ember megszedte magát, ta­lán feltört valamilyen rang­létrán — miközben sok-sok embert lelökött a létra foká­ról —, habzsolta az élvezete­ket, övé volt a világ, de köz­ben kiüresedett az élete, ki­hullott belőle házastárs, gye­rek, barát, kihullott minden, ami emberi, ami időálló ér­ték. Azt mondja az ismerősöm, jó lenne a felismert baj ellen valami orvosságot javasolni, valami gyógymódot alkalmaz­ni. Hát van ilyen? Sokat gondolkodtam a kérdésen. Ta­lán meg kellene tanítani a gyerekeket közösségben gon­dolkodni. Az iskolai, munka­helyi, művelődési kisközössé­gek segíthetnének. A baráti kollektívák. Az a szűkebb emberi közeg, amelyben mindannyian jól ismerik egymást, amelyben nyíltan, őszintén, hátsó szándékok nélkül cserélődnek a gondola­tok. NEM ÖNZÉS ilyen baráti közösségekről szólni, írni el- anyagiasodó, elidegenedő, az önzést napról napra szülő ko­runkban? Nem tudok kiiga­zodni. Fercsik Mihály őszintén elbeszélgettem, és személyre szólóan próbáltuk meghatározni, kinek mit kell tennie, hogy a 10 milliós hiányt megszüntessük és rö­vid időn belül látható, a dol­gozók által is érzékelhető eredményeink szülessenek. Nem volt vidám a hangu­lat, de miyel mindenki tudta, hogy mi a dolga, talán keve­sebb volt a gond a munkafe­gyelemmel, s most, az 1987. I. félévi mérlegünk már mutat­ja, hogy a munkások összefo­gásával nagy eredmények születhetnek. Az átlagos állo­mányi létszámunk 113 fő, s ebből 80 a teljes munkaidős fizikai dolgozó. Ezzel a csa­pattal áremelés nélkül 7,6 millió forinttal magasabb be­vételt értünk el a tervezett­nél, s ehhez az árbevétel-nö­vekedéshez mindössze 3,3 mii-, liós költségnövekedés járult. Megrendelési gondok Huszár János megismertet a kisszövetkezetben kialakított üzemi részleggel, tájékoztat az egyes termelőegységek mun­kájáról. A sajtoló-szerelde részleggel kezdjük a sort. — Sajnos, az első negyed­évtől megrendelési gondjaink vannak, és szinte naponként meg kell küzdenünjt ..azgrt, hogy az itt dolgozó 19 fő ré­szére biztosítsak a munkát. A problémát az,,adta, hogy a Ganz Árammérőgyár gazda­sági nehézségeire hivatkozva az év elején leállította a bér­munkában végeztetett műsze­rek szerelését. Ez az oka, hogy szereldénk 481 ezer fo­rint veszteséggel zárta az el­ső félévet. ■Lakatosüzemünk eredményei ezzel szemben látványosan növekedtek. Az országban egyedül mi gyártjuk négy tí­pusát is a szemcsézönek, ami tulajdonképpen felülettisztító gép. »Akkora volt iránta az igény, hogy 17 darabbal töb­bet értékesítettünk, mint az előző évben. Kaptunk meg­rendelést különböző állvá­nyok sorozatgyártására is, ami szintén növelte a termelé­kenységet, s így ez a részleg 3,3 milliós nyereséggel zárta a félévet. A műhely dolgozóit szemé­lyenként dicsérhetném, de et­től is fontosabb, hogy senkit nem kell elmarasztani. Ami­kor arra szükség volt, az itte­niek mindig rá tudtak tenni meg egy lapáttal, képesek voltak a szabadidejükről is lemondani, ha a sürgősség miatt túlmunkát kellett vál­lalniuk. Természetes, hogy a tisztességes munka eredmé­nyét a fizetési jegyzékek ösz- szegei is tükrözik, s amíg a múlt év azonos időszakában 4538 forint, az idén 6237 fo­rint volt az egy főre eső ke­reset. — Elismeréssel szólhatunk az asztalosüzem dolgozóiról is, akik 5,7 millió forint árbevé­teli többletet biztosítottak a szövetkezetnek. Legnagyobb megrendelőnk a Tanért, így az iskolai és könyvtári búto­rok széles választékát gyárt­juk megrendelőink megelége­désére. A minőség javítása érdekében tervezzük, hogy a második félévben több kezdő asztalosipari szakmunkást fog­lalkoztatunk.' Kétszeres nyereség Beszélgetésünk végén el­mondta Huszár János, hogy sem a közvetlen költségük, sem pedig az általános költsé­gük nem növekedett olyan mértékben, mint az árbevéte­lük, ezért voltak képesek nyereségük megkétszerezésére. Távozásomkor a portás mo­solyogva búcsúzott és elége­detten jegyezte meg: — Ugye, végre lehet rólunk jó hírt is adni! A számok ezt a megállapí­tást igazolják. Fercsik Mihály Sci-fi napck Gödöllőn A Magyar Sci-Fi Egyesület veszi birtokába mától vasár­nap estig a gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központot. A tudományos fantasztikus irodalom, művészet, gondolko­dás kedvelői ekkor rendezik meg a Hungarocon Vll—Vili. elnevezésű találkozójukat. Csak vázlatosan a program­ról. Ma délután öt órakor lesz az ünnepélyes megnyitó. Ezt követően ismerkedési esten vesznek részt a sci-fisták. Szombaton délelőtt 8 és 10 óra között videovetítést tartanak. 9 órától vetélkedő lesz. Dél­után két órától arcfíívfilm-ve- títés kezdődik. 15 órakor lesz az Aranymeteor novellapályá­zat eredményhirdetése és a díjkiosztó. Este lesz filmvetí­tés. lézerbalett és diaporáma- műsor. Párhuzamos programok keretében a magyarok külföl­di vendégekkel találkoznak, klubvezetők, szerkesztők meg­beszélései zajlanak, s előadás­ra is sor kerül. A tervek sze­rint az őstörténetről vagy a számmisztikáról szerezhetnek új ismereteket az érdeklődők. Szombaton a Hungarocon VII—VIII. részvevői folytat­ják a videovetítéseket, majd délelőtt 10 órakor plenáris ülést tartanak. Eközben könyv­cserére is mód nyílik. Délután animációsfilm-összeállítás kö­vetkezik, illetve újabb előadás. Aszód Országos vásár Holnap, szombaton, országos állat- és kirakodóvásárt tar­tanak Aszódon, a vásártéren, a Ga.lga partján. Hibaigazítás Csütörtöki számunkban az állatorvosi ügyeletről szóló híradásunkba hiba csúszott. A Il-es körzetben nem dr. Do­bos László, hanem dr. Márton János látja el a szolgálatot augusztus 15-én 8 órától 17-én 8 óráig, öt Galgamácsán, a termelőszövetkezet tanyáján lehet elérni. Mozi Az idő urai. Színes magyar sci-fi. 4 órakor. Örült római vakáció. Szí­nes, magyarul beszélő olasz filmvígjáték. 6 és 8 órakor. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Hungarocon VII—VIII. A Magyar Sci-Fi Egyesület ren­dezésében 17 órától. Tornay Endre András szob­rász kiállítása, megtekinthe­tő 15—19 óráig. Számítástechnikai tanfo­lyam felnőtteknek. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környé­ke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás történetéről. Iparművészet a gödöllői művésztelepen, ki­állítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, megtekinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóte­rem: Televíziós bábkiállítás, meg­tekinthető 10—18 óráig. Körzeti labdarúgó-bajnokság Valkó megújulva folytatja Már rendszeresek a szövet­ségi összejövetelek, a bizott­ságok készülnek az 1987/08. évi bajnokságra és folynak a találkozók az MNK-ban. Né­hány játékvezető is belátoga­tott — Némeh Sándor, Fo­dor Imre és Maszlag István —. akik ugyancsak elbeszél­gettek. Kerepestarcsáról Fe­jér László intéző kísérte el Oravecz István labdarúgót. Oravecz panaszolta, hogy a játékvezető túl szigorú volt, amikor őt kiállította, pedig bocsánatot is kért. Lévai And­rás az Ipari Műszergyár dol­gozója egyben a műszergyá­riak szakosztályvezetője, Gö­döllőn a GSC serdülőcsapa­tának edzője, és ő maga is rúgja a. labdát az Incsőd Er­dőgazdaságiaknál. Nem lehet ezt abbahagyni — mondotta. Csárádi Tibor, a Valkó KSK új intézője jó híreket hozott. Valkón új vezetőség áll az Hét végi orvosi ügyelet Központi ügyeletek. Gödöllő, rendelőintézet (ide tartozik Szada és Isaszeg isi: augusz­tus 15-én 14 óráig dr. Juhász János, utána hétfőn, 17-én reggel nyolc óráig dr. Géme­st György. Kerepestarcsa (Csömör, Nagytarcsa, Mogyo­ród) 15-én dr. Sajben László, 16-án dr. Pavetics József. Aszód, rendelőintézet (Túra kivételével a volt járás terü­lete): dr. Tósa István. Pécelen szombaton és vasárnap dr. Sallay Zoltán rendel. Túrán dr. Tóth Gusztáv fogadja a betegeket, összevont körzeti orvosi ügy eletek. Valkó, Vác- szentlászló, Dány. Zsámbok augusztus 14-én este 6 órától 17-én reggel 8 óráig dr. Ke­mény András, Dány. Erdőker­tes és Veresegyház: dr. Do- linszky Béla, Veresegyház. Gyermekfelügyelet. Gödöllő, rendelőintézet: dr. Kovács Katalin. élen és teljesen új csapatot kívánnak felvonultatni. A múlt évben sok kudarc érte a valkóiakat, végül még a bajnokságból is törölték őket. Most újra neveztek és bein­dult a munka. A pályát és az öltözőt felújították, szebb kép fogadja majd az érkezőket. A nyári szünetet a szövet­ségben is felhasználták, igen hasznosan. A nagyteremből egyszobányi helyiséget levá­lasztottak, falat raktak és ajtót építettek be Csontos István és Molnár András, két fő segítségével. Így most már valamennyi bizottságnak van helye és zavartalanul folyhat a munka. Kialakult az MNK 1986Á7. évi végeredménye és Papp Gábor közölte az eredménye­ket. Első VÁcszentlászló 3.. második Zsámbok 2, és har­madik Isaszeg 0 ponttal. Be­indult. az MNK 1987/88. évi küzdelemsorozata. Az eredmé­nyek: Domony—Iklad 0-1, Ik- lad—Domony 2-0. Túra—Gal- gahévíz 6-1, Galgahévíz—Túra 4-0, Kerepestarcsa—Erdőker­tes 5*-3, Erdőkertes—Kerepes­tarcsa 2-2. Továbbjutott az Iklad. a Túra és a Kerepes­tarcsa. Kispályákon is folyik az Alkotmány Kupáért a küzde­lem. Ez idáig a két csoportba beosztott 10 csapat 12 mérkő­zést vívott! Az első csoport­ban az első a HTÜ. Cs. J. ISSN 0133—1957 (Gödöllőt Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents