Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-14 / 191. szám

6 rrvr w.­MtM 1987. AUGUSZTUS 15., PÉNTEK idő - Hobby—— p' heti összeállításunk- ■*"' ban a nőknek kívá­nunk tanácsot adni, ho­gyan válasszák ki, alakjuk ismeretében, az esztétikus megjelenésükhöz szükséges ruhadarabokat. Jelentke­zünk a szokásos rovataink­kal. Egészségügyi témában ez alkalommal az immun­hiányos betegségről. az AlDS-ről adunk újabb tá­jékoztatást, s arról, hogyan lehet megelőzni a bajt. Ugyancsak az egészségügy­höz tartozik a pszichológia is. Könyvismertetőnk arról szól, hogyan kell törődniük a betegek lelki ellátásával a velük kapcsolatba kerülő orvosoknak, nővéreknek és az őket helyettesítő csa­ládtagoknak. Házikerii so­rozatunkban e héten a gyümölcsösök elleni kárte­vőkről, az ellenük való védekezésről ír szakér­tőnk. Hézikerfi tanúsadé fenni valók augusztusban £ A július—augusztus a nyári ^ gyümölcsök időszaka. A nyá- ri körte, nyári alma, köszmé- V. te, ribiszke, kajszi, ősziba- J rack most érik — ahol a vi- ^ rágzást a késő tavaszi fagyok ^ nem tették tönkre. A növény­ei védelmet ebben az időszakban /t sem szabad elhanyagolni. Permetezésekkor minden esetben vegyük figyelembe az élelmezés-egészségügyi vára­kozási időket is. Érő, érett gyümölcs permetezésére csak rövid várakozási idejű nö­vényvédő szereket használjunk, és mindig tegyünk ki figyel­meztető táblát. A fák alatt lévő zöldségeket, friss fogyasz­tásra kerülő egyéb termékeket fóliával takarjuk le és azok­ról a permetezés után 1—2 óra elteltével vegyük csak le a takarót. Almáskertekben a gyümölcsmolyok (almamoly), Tudjuk ml éli jól nekünk Snismereft a divatban is Gyakran tapasztaljuk, hogy némelyik nő — hiába vásá­rolja a legdrágább holmikat — rosszul öltözöttnek hat, míg mások a legolcsóbb kon­fekcióban is elegáns, divatos benyomást keltenek. A titok nyitja abban rej­lik, hogy az a nő öltözködik jel, aki ismeri saját magát, tudja, mi illik az egyéniségé­hez, s önkritikusan eláll a legújabb divattól is, ha az alakjának, alkatának egyálta­lán nem felel meg. Megköny- nyíthető ez az önismereti vizsgálat, ha tisztában va­gyunk azzal, hogy a négy nagy kategória közül (amely­be alkatilag minden nő be­sorolható) mi magunk me­lyikbe tartozunk. a) Körtealkat: jellemzője a keskeny, néha lapos felső­test, rendszerint vékony de­rék, széles csípő. Ez esetben tartózkodjunk a zsebes hol­miktól, semmiféle keresztvo­nalat ne alkalmazzunk a csí­pőn. Ugyanakkor a felsőtestet erősíteni kell zsebbel, zsabó­val, vízesésfodorral —■ min­dig a divatnak megfelelően. b) Galambalkat: mivel szinte a körte fordítottja, a csípőt kell érdekes megoldá­sokkal szélesíteni, hogy elte­relje a figyelmet a felsőtest­ről. A dús keblek miatt mel­lőzendő a fodor, a bizsu, a vízszintes szabásvonal a ruha felsőrészén. Olyan holmik előnyösek, amelyeken a sza­bás- és tűzésvonal hosszában fut a mellen, és a modell jel­lemzője a nyújtott nyakkivá­gás. c) Hengeralkat: nincsenek szembetűnő hajlatai, így olyan ruhák viselete célszerű, ame­lyek nem hangsúlyozzák az alakot. Még a keskeny öv sem szerencsés. Legfeljebb ha a derékbőség 80 centiméter alatt van. d) Deszkaalkat: sem elöl, sem hátul nincsenek kiemel­kedő domborulatai. A legjob­ban öltöztethető alkat, min­dent — fodrosat, széles övét, nadrágot, stb. — nyugodtan felvehet. Bányai Katalin Bár ismerős a cím — elő­ször 1968-ban jelent meg ez­zel a kötet —, mégis fenntar­tások nélkül mondható újnak dr. Hárdi István Pszichológia a betegágynál című, a Medi­cina Kiadó gondozásában most megjelent könyvének ötödik, ismét átdolgozott ki­adása. Elöljáróban még any- nyit: napvilágot látott a Szovjetunióban, az NSZK-ban, az NDK-ban, Csehszlovákiá­ban, s jelenleg készül a lit­ván nyelvű változat is. Bánásmód, az ember és be­tegsége, a szorongás ápoláslé­lektana, az ember és a halál — sokunkat foglalkoztató té­mák adják az első rész mon­dandóját. Ám di\ Hárdi Ist­ván, a Fest Megyei Ideggon­dozó Intézet vezetője, kandi­dátus, a Gyógypedagógiai Fő­iskola címzetes tanára az új borítójú könyv lapjain új is­mereteket is kínál. Például részletesen foglalkozik a fáj­dalommal, annak lelki ellá­tásával, helyet ad a tudo­mány legújabb eredményei­nek. A második rész, mely ha­takácsatkák, aknázómolyok, vértetű és a pajzstetvek el­len kell védekezni. A kóroko­zók közül a lisztharmat és a varasodás okozhatnak és okoz­nak is súlyos károkat a gyü­mölcs minőségében. Védeke­zésre Unifosz 50 EC-t vagy a Bi 58 EC-t ajánlom, kombi­nálva Dithane M 45-tel és Karathane FN 57-tel, ha ezek nincsenek, Polyram Combival és Thiovit S (Szera, Kumulus stb.)-vel helyettesíthetők. A kortesekben a lisztharmat nem okoz fertőzést, ezért ellene nem védekezünk. A birsalmát rézoxi-klorid 50 WP-vel per­metezhetjük varasodás és bar­nafoltosság ellen. A molyok ellen szintén Unifosz 50 EC- vel lehet védekezni. A cseresznye- és meggyfá­kat a szüret után is növény- védelemben kell részesíteni a Cilindrosporium (=blumeriei- lás foltosság) és a Stigmina (klaszterospóriumos foltosság) ellen, valamint az ekkor raj­zó amerikai fehér szövőlepke kártételét kell megelőzni, megakadályozni. A gombás betegségeket Dithane M 45-tel vagy Ziűeb 80-nal tudjuk le­küzdeni. A szövőlepke fiatal hernyóit Bi 58 EC és az Unitron 40 EC jól pusztítja, az idősebb lárvákat viszont igen nehéz megölni még radi­kálisabb szerekkel is. A kései érésű szilvát réz­oxi-klorid 50 WP-vel és Bi 58 EC-vel kezelhetjük, a koraia­kat Zinebbel permetezzük. A Ditrifon 50 WP növényvédő szert a szilvapajzstetü és a szilvamoly ellen vessük be. Atkák ellen a speciális atka- ölőkkel védekezzünk. Az őszibarackot a liszthar­mattól, a keleti gyümölcs- molytól és barackmolytól, esetleg a levéltetvekíöl kell megvédeni. Az Unifosz 50 EC rövid lejáratú szer, de a korai fajtákat csak szüret után ke­zeljük. A kajszit már csak szüret után permetezzük Dit- rifonnal és Topsin-Metil 70 WP-vel gnomónia, barack­moly és kéregmoly ellen. A szamócát most aktuális telepítésre előkészíteni. A te­lepítésről, termesztésíechno- lógiáról már jelent meg cikk sorozatunkban, ezért most ezt nem részletezem. A maradó állományt viszont Zinebbel, Dithane M 45-tel vagy réz- oxi-kloriddal kezeljük diplo- karpnos (fabreás) foltosság, szeptória ellen. Bi 58-cal, Mi- tackkal a sodrómolyok, szamó­caatka ellen kell védekezni legalább két alkalommal. A málnát már csak szüret után permetezzük, a szamócával egyező kombinációval. A szőlő permetezése elke­rülhetetlen, most mindenkép­pen muszáj elvégezni, ugyan­is a fürtperonoszpóra elleni védekezés utolsó lehetősége fürtzáródás előtt, vagyis most van. Ugyancsak a szürkepe­nész ellen is most kell beáz­tatni a fürtöket. A szőlömoly is ebben a fázisban védhető ki utoljára. Peronoszpóra és lisztharmatra a Rubigán 12 EC, a Dithane+Thiovit+Or- tho-Phaltan, vagy Zineb Szulfur-fPolyram Combi kom­bináció használható. A Di­thane helyettesíthető rézoxi- kloriddal, Miltox Speciallal, az Ortho-Phaltan Rovrollal vagy Roniiannal. Szüret előtt Or- tho-Phaltant és Orthocidot n használjunk, mert a must er­jedését gátolják. Az élelmezés-egészségügyi várakozási időket itt is szigo­rúan be kell tartani. A Rondán 14, a Rovral 7 a Zineb 30 napos szer! Fenyvesi Gábor (Folytatjuk)' Az ápolás lélektana Psziché lógta a betegágy nál gyományosan az egyes orvosi szakágak ápolásiélektanáról szól, ugyancsak új fejezetek­kel gyarapodott. Ilyen például a daganatos betetgségekkel és pszichikai vetületeikkel fog­lalkozó rész vagy az intenzív oszlályi fejezet, mindkettő hasznos segítséget nyújt a halál elleni lélektani „hadvi­seléshez". Itt olvashatjuk pél­dául (meglepőnek tűnik, de tény): „A pulzusszám csök­ken. ha az ápolónő a betegre teszi a kezét. Fordítva: a szívinfarktusos betegeknél fi­gyelték meg, hogy ha ápolóik eltávoznak, az ún. elválásos szorongás miatt gyakrabban lép fel aritmia.” Végül a jelen egészségvédő szemléletét sugallja a két zá­ró fejezet, az egészségnevelés és a rehabilitáció ápoláslélek­tanával, valamint a megelő­zéssel, a betegek és a gyógyí­tók lelki egészségvédelmével foglalkozó. A kézikönyvet minden, az egészség és a betegség kérdé­sével foglalkozónak, nem csak egészségügyi szakembereknek ajánlhatjuk. A szerzett immunhiá- nyos tünetegyüttes lé­nyege: a szervezet el­veszti a betegségeket el­hárító képességét. A kór­okozó, mely vírus, a vér­be kerülve teljesen ki­kapcsolja a szervezet vé­dekező rendszerét. Így az emberi szervezet védte­len marad minden kór. okozóval szemben, azok­kal is, amelyek egyéb­ként egészséges ember­nél betegséget soha nem okoznak. A Közép-Afrikátoól ki­induló betegség (itt már nincsen jóformán egyet­len család sem, ahol ne lenne legalább egy fer­tőzött) először az Ame­rikai Egyesült Államok­ba, majd igen gyorsan Nyugat-Európába is átterjedt. 1937 januárjáig az USA-ban 29 000 megbetegedést kórisméztek, s közülük 10 000 meghalt, A lappangó fertőzöttek száma pedig meghaladja a 2 milliót. Európában legnagyobb számban Fran­ciaországban, Belgiumban, Svájcban, Dániában és a Német Szövetségi Köztársaságban kórismézték a bajt. A Német Szö­vetségi Köztársaságiján napjainkban 100 000 fertőzöttel szá­molnak, s múlt év végéig 771 megbetegedést jegyeztek fel közülük 365 meg is halt. Jelen tudásunk szerint a betegség nem gyógyítható, aki­fejlődött, tüneteket mutató AIDS tünetegyüttes biztosan ha­lálos. A vizsgálatok és kutatások hatalmas tempóban folynak, hogy megfelelő kezelés (megelőzés?) legyen a kezünkben a kórral szemben. Az Egészségügyi Világszervezet szerint, ha a kutatások ilyen tempóban folynak, 1991-ig bizonyosan meg­lesz a megoldás, de addig előreláthatólag az AIDS-betegek ke­zelése megközelítőleg 12 milliárd dollárt igényelne, s az ered­mény még így is igen kicsiny reményekkel kecsegtet. Sajnos, ha a fertőzés ilyen ütemben terjed, a gyógyító módszer fel­fedezéséig összesen kb. 100 millió fertőzöttel kell számolnunk a földön, és ha a mai aranyok maradnak, évente 100—150 ezer AIDS-okozta halálesettel. A feladat: megelőzni a bajt. Módja: kerülni azokat a körülményeket, amelyek a tér jedést elősegítik. A legveszélyeztetettebb réteg a homoszexuálisok, a szexuá­lis partnereiket gyakran változtatók és a kábitószerélvezök (injekció!). Tehát: a megelőzés legjobb módja a monogám (csak egy szexuális partnert ismerő) életforma, minden „kilengés”, mint a kábítószerezés és homoszexualitás mellőzése. EGYÜTT AZ UTAKON AZ ÚTINFORM JELENTI Bozán György: Az autópályákon és elsőrendű főutakon a hét végén nem lassítja forgalomkorlátozás a haladási, kivéve az M5-ös autópályát, ahol a 49-es kilométernél padka építése miatt csak 60 kilométeres sebességgel közlekedhetnek. A 12-es főúton Verőcemaroson az 5-ös kilométernél jelzőlámpa irányítja a forgalmat, csatornaépítés miatt itt csak a fél útpálya sza­bad. Kerepestarcsán gázvezetéket építenek, itt a 30-as úton közle­kedőknek lassítaniuk kell. A parassapusztai határátkelőhely átépí­tés miatt továbbra is le van zárva a személyforgalom számára. A kiejlölt terelőutat — Balassagyarmat felé — táblák jelzik. Megkezdték a záhonyi Tisza-híd felújítási munkáit. A hidat na­ponta 8—11 óláig teljes szélességben lezárják, egyébként csak a fél útpálya szabad, a forgalmat félóránként váltakozva csak egy irány­ban engedik át. A záhonyi határátkelőhelyen ezért torlódásra kell számítani. VAKÁCIÓ ni. A nagyobb távú túrák jellemző baleseti oka a kellő ter­vezés és előkészítés hiányán túl az, hogy a vállalkozó jár­művezetők lebecsülik a túra során felmerülő és leküzdendő nehézségeket. Gyakori, hogy az egy járműben utazók váltogatják egy­mást a volán mögött. Ez helyes eljárás, de káros lehet a ve­zetési stílusok összehasonlítgatása. Ettől fölösleges indulatok, feszültségek keletkezhetnek. Az üdülőhelyeken is tapasztalhatunk azonos emberi okok­ra visszavezethető baleseteket. Üdüléskor az emberek szere­tik elereszteni magukat. Az igény jogos. Előfordul, hogy egy üdülőtársaság — régi és új barátok köre — elhatározza, hogy rendeznek egy görbe estét. A baj akkor kezdődik, amikor autóval vagy autókkal megy a tár­saság. S ilyenkor szinte mindig akad, aki hetvenkedve bizony­gatja, hogy neki nem árt az alkohol és ő alkalmas ilyen ál­lapotban is a jármű vezetésére. Az önkontroll nélküli embe­rek vetélkedése rendszerint tragédiához vezet. Ebből is lát­ható, hogy a balesetek okainak a vizsgálatánál messzebbre kellene visszamenni, mint arra, hogy az adott balesetnél mi­lyen előírást nem tartottak meg. Nagyon fontos annak kide­rítése, hogy kit mi indított arra, hogy ne tartsa meg az elő­írásokat. önismereti szempontból fontos ez, mert az önismeret fejlesztése a közlekedés biztonságát is növeli. (Vége.) SERESSÉGBECSLÉS A szembejövő járművek sebességét általában alábecsül­jük. Egy 130 kilométerlóra sebességgel közlekedő jármű ese­tében például a kísérleti becslések átlaga csak 89 kilométer/ óra volt. A szembejövő járművek sebességének rossz becslé­se általában 50 kilométer/óránál nagyobb sebességnél követ­kezik be. Az előzések egyik nagy veszélye, hogy a közeledő járművek sebességének alábecslésével egyidejűleg, e távolsá­got túlbecsüljük. SVÁJCI MENTA Svájcban a nagyobb településeken és a városokban az iskolások­nak az egyes iskolák, illetve iskolaépületek közötti szétosztásánál a gyermek lakóhelye és az iskola közötti útvonal biztonságát is figye­lembe veszik. Az iskolaév kezdetekor a pedagógusok a biztonság és a helyi körülmények alapján kijelölik az egyes tanulók számára a2 iskolába vezető legjobb útvonalat, s erről tájékoztatják a szülőket. AZ ÉJSZAKAI VEZETÉSBŐL Az éjszakai és a nappali látásunk között óriási különbség van. Nappal pontosan látjuk a tárgyak színeit, körvonalait, éjszaka a körvonalakat általában csak elmosódva, a színeket egyáltalán nem látjuk. (Kivéve, ha valamely lámpa jól meg­világítja a megfigyelt területet.) Az éjszakai közlekedéshez feltétlenül szükség van arra, hogy a szemünk alkalmazkodjék a sötéthez. Vagyis, ha jól kivilágított helyiségből lépünk ki a vaksötétbe. Várjunk ki­csit, amíg elindulunk a gépkocsinkkal, mert sokkal rosszab­bul látunk az első pár percben, mint később. Az éjszakai közlekedés során számos tényező rontja az egyébként is igen korlátozott látást. Ilyenek: a rossz fényszó­ró-beállítás, a színezett vagy elporosodott elpiszkolódott szél­védőüvegek, a bukósisak füstszínű szélvédője. Tiszta időben, nappali fénynél a jó szemű ember a jár­műtől akár 2—3 kilométerre lévő akadályt is képes észreven­ni. Éjszaka más a helyzet. Jó közvilágítás mellett is legfel­jebb 4—500 méterre, lakott területen kívül az országúti fény­szóró fénye mellett 100—300 méterre képes ellátni. Tompított fényszóró fénynél az akadályt már csak 40—80 méterről le­het észrevenni. Ez a távolság egyéb zavaró tényezők hatásá­ra — például a szemből érkező jármű lámpáinak vakítása esetén, nedves, tükröző útfelület mellett — 20—25 méterre csökkenhet. Ezért, ha tompított fényszóróval közlekedünk, csökkentsük sebességünket! Éjszaka saját lámpánk mellett figyeljük a közvilágítás és a többi jármű lámpái által megvilágított területet is. Figyel­jük a másik jármű fényében az akadályok körvonalait. Sok­szor fordul elő, hogy bizonytalan árnyékot látunk a szembe­jövő tompított fényszórója által megvilágítva. Ilyenkor las­sítsunk, ha kell, álljunk meg, mert sokszor előfordul, hogy ke­rékpárosok vagy gyalogosok közlekednek előttünk szabály­talanul. ÖT PERC PIHENŐT A szem- és fejfájás, az ásítás a fáradtság jele. Ekkor a reflexek már lassulni kezdenek. Ehhez éjjel még a rosszabb látási viszonyok és a szembejövő járművek fényszóróinak va­kítása is hozzájárul. Mind a túlterhelt, mind az üres gyomor csökkenti az éberséget. A motorzaj, a nagy meleg, a mozgás­hiány ugyanilyen hatással jár. Mindez azt jelenti, hogy leg­alább 200 kilométerenként 5—10 perc pihenőt kell tartani! OSZTRÁK ÖTLET Ausztriában egy rosszul belátható, kanyargós, az előzés szempont­jából rendkívül veszélyes útszakaszon az előzést tiltó táblával együtt kísérletképpen egy tájékoztató táblát is elhelyeztek, amely a hama­rosan következő, a biztonságos előzésre alkalmas útszakasz közel­ségére hívta fel a figyelmet. A megfigyelések szerint a tájékoztató tábla hatására a gépjárművezetők fegyelmezettebben tartották be az előzési tilalmat, s csökkent a veszélyes manőverek száma. Kellemes hétvégét kíván járművezetőknek és gyalogosok­nak egyaránt: Roóz Péter Még egyszer az AIDS-ről

Next

/
Thumbnails
Contents