Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-03 / 181. szám

A 1987. AUGUSZTUS 3., HÉTFŐ Kamatlábon áll az inárcsi iskola Mi lesz, ha elfordulnak tőlünk? A Köjál türelmi időt szabott és újabb súlyos hibákat tár­tak fel. Így a félmilliósra tervezett felújítási költség már meghaladja a milliót. S beszélgetésünk idején, július 29-én, szerdán még nem tud­ták, hol főznek majd a ma, augusztus 3-án nyitó óvoda kicsinyeinek. Az új iskola átadásával megszűnik a két műszakos tanítás. Az alsó tagozat ma­rad a régi épületekben, a felsősök birtokba veszik a nyolc tantermet. Ennek azon­ban az az ára, hogy gyakor­latilag alig tudnak napközis csoportokat indítani, s hogy minden elképzelhető helyi­ségben, a szertártól műhelye­ken át a tanári szobáig ta­nítani kell. Az új létesítmény átadásá­nak időpontja még hozzáve­tőlegesen sem volt meg, ám az idei. május 20-i tanácsülé­sen már elszabadultak az in­dulatok, hiszen látható volt, hogy az egy évtizede várt avatás alig csökkenti a gon­dokat. Ráadásul szinte már a kenyértörésig elmérgesítette a viszonyt a társközség, Ka- kucs és Inárcs között. — Érthető a kakucsiak csa­lódottsága és keserűsége — fakad ki Hornyák Árpádné. — Tizennégy éve, amióta egyesítették a két település közigazgatását, a körülmé­nyekhez képest jó viszonyban voltunk. Húsz éve vagyok titkár, sok nehéz helyzetet megértem, de ez mindenen túltesz. A kakucsiak most az elszakadás gondolatával fog­lalkoznak, becsapva érzik magukat. Kenyértörésig Annak idején a lassan ösz- szeépülő két település hatá­rára tervezték az iskolát. Természetesen a kakucsiak is örömmel szavazták meg az évi kilencszázhatvan forintos tehót a közös létesítmény be­fejezésére. Viszont ebben a helyzetben az új iskola alig tud majd kakucsi gyerekeket fogadni. S amíg a hitel tör­lesztése le nem telik, a két- ezer-hatszáz lakosú Kakucson sem jut tanácsi pénz semmi­re. — A megyei illetékesek vé­leménye szerint, ha nagyon okosan és jól gazdálkodik a tanács, akkor ki tudjuk fi­zetni a konyhafelújítás költ­ségeit is — folytatja a vb- titkárnő. — Magam is ezt re­mélem. Mert mi még tavaly is túlteljesítettük a bevételi tervet, s az idén is azon le­szünk. Nem vádol bennünket senki azzal, hogy nem dol­goztunk jól, nem figyeltünk oda az ügyekre vagy nem fogtuk meg a pénzt. Több­ször kaptunk dicséretet, ju­talmat az eredményes gazdál­kodásért. Most mégis ebben a bajunkban, amelybe a körül­mények, a tanácsi gazdálko­dás időközbeni gyökeres meg­változása, a beruházás-átter- veztetés miatti elcsúszás so­dort bennünket, nincs senki, aki segíteni tudna. Eddig legalább az inárcsi, kakucsi emberek önfeláldo­zására, tenni akarására szá­míthattunk. De mi lesz ve­lünk, ha ők is elfordulnak tőlünk? Móza Katalin nanszírozásához, a ceglédiek türelmesek voltak. Végül a tanács az egyetlen megléphe­tő utat választotta, tizenkét­millió forint bankhitelt vett fel. Mint a kosztpénzt jól be­osztó háziasszony, az inárcsi vb-titkárnő szinte szégyen­kezve beszél erről. — Soha senkitől nem kel­lett kölcsönkérnünk. Mindig pénzmaradvánnyal zártuk az évet. Most viszont a tizenegy százalékos kamatával ez a törlesztés 1990-ig minden fej­lesztésre, felújításra fordít­ható forintunkat elviszi, s szinte már az intézmények fenntartása kerül veszélybe. Ez az ára annak, hogy min­den számlánkat rendeztük. Háromszor annyiért Természetesen ilyen körül­mények között az iskola má­sodik és harmadik ütemének megépítésére csupán a tör­lesztés befejezése után gon­dolhatnak. Így, ismerve az építési költségek évenkénti emelkedési ütemét, az erede­tileg harmincmilliós beruhá­zás jócskán százmillióba ke­rül majd. — Az pedig végképpen el­keserít, hogy a tervezett öt­száz adagos konyha átüteme­zése miatt borotvaélen tánco­lunk a gyermekek élelmezése dolgában. A jelenlegi inárcsi iskola- konyha ugyanis egy több mint százesztendős vert falú épületben működik. A köjál, tekintettel a körülményekre s az épülő iskolára türelmi időt adott/ Atn a beruházás­ba már nem fért bele az új konyha, a régit viszont alá kellett dúcolni. A nyáron, az inárcsi óvodaszünet idejére tervezték a gyors felújítást, amely lehetővé tenné, hogy még valameddig főzhessenek benne a gyerekeknek. Ám amikor a szakemberek mun­kához láttak, akárhol bontot­ták meg a szerkezetet, újabb GOMBO PÁL: K edves Rudi Bácsi! Kérded, hogy idehaza mi újság. Hát kérlek, meleg van. Na­gyon meleg. A szomszédom most szólt, hogy 35 fokot mondott be a rádió, de hozzátette, hogy a sajtó mindent szépít, nála a hőmérő már 42 fokot mutat. Én persze nem megyek ki a napra, behúz­tam a függönyöket, folyik a vízcsap, minden órában öt percig a víz alá tartom a csukló­mat, a többi időnek felében hideg vízben tu­solok. A víz tényleg hideg, csak 28 fokos. A szomszéd azonban ki kell hogy vigye a ku­tyáját sétálni. A kutya, ahogy elnézem, nem sétál, hanem vonszolódik. Kicsi kutya, a far­kától a nyelve hegyéig 120 centiméter, az or­ráig csak 60 centi, ha a nyelvét csóválja, szelet ver. A dolgozók többsége a strandokra tette át munkahelyét. A strandok tehát zsúfoltak, a hideg víz 32 fokos, a meleg vízben megtele­pedtek a rákok. Sokak szerint ugyan csak nagyra nőtt vírusok, de ez nem lehet igaz, mert a vizet klórozzák, persze a klórt meg vizezik. Sok nő mégis napozik, mert szép barna akar lenni, aztán napszúrása lesz és árnyékba fektetik, ahol csak 40 fokos a me­leg, a szomszéd vagy túlzott, vagy ott enyhe szellő lengedez. Számosán nyaralni mentek, a Balaton vize a tévé szerint csak 28 fokos, ámbár a helyiek szerint ezt a felszín alatt 15 méterrel mérik, de ott kevesen úszkálnak, főleg moszatok. Az autókban a szellőzés enyhíti a hőséget, a nap viszont növeli, az átlag belhőmérséklet 54 fok, ami koccanáskor még csak foktzódik. Az erdőben jobb, mert ott szél fúj, a levelek ugyan -meg se rezzennek, de a begyűrűzött trópusi legyek igen. A repülőgépekről leszórt kullancsirtó, úgy látszik kedvező életkörülmé­nyeket teremtett számukra. A kórházakba Pesten tegnap 86 emberi szállítottak be súlyos fagyási sebekkel, mert a mélyhűtőben igyekeztek lehűteni magukat. Viszont az Egészségügyi Minisztérium közle­ményben jelentette be, hogy az időjárás ked­vez az AIDS elleni harcnak, mert az embe­rek távol tartják magúikat más emberektől. Magánforrásból származó hírek szerint in­kább az idegbajok terjednek, amit jómagam is érzek, mert részben depressziós vagyok, részben ingerlékeny. Az imént is beengedtem egy kis szellőt, aztán felordítottam, amitől feleségem ledobta magáról a vizes boroga­tást és leszaladt a lépcsőin, azóta sír. A meleg egyébként alig néhány hetes, ezért az utak általában egészen jól bírják. Csak a bitumenutak váltak folyékonnyá, de a be- tonutaknak csak egy része tágult ki annyira, hogy széttöredezett, a kavicsos ösvények pe­dig csupán agyagos területeken válnak csere­pessé. A kisebb tavak kiszáradnak, mellet­tük sült békák hevernek, itt-ott egy sült ga­lamb. Ezek, a közhittel ellentétben, nem re­pülnek, sőt nem is ehetők. A cirkusz beszüntette előadásait, mert a vadállatok nem hajlandók fenyegető pózban ugrálni, inkább farkukkal kergetik az idomí- tókat. A nyári színházak este megtelnek, a csárdáskirálynő énekel, a víg özvegy víg, a nézőtéren habár szellőzik a nép, a fagylal­tok lassan olvadoznak. Ez a szép nyári este ugyanis csak 30 fokos, a pacsirták éjjeli élet­módra tértek át és a kaktuszok árnyékában pihennek. A központi fűtéses házaikban leál­lították a melegvíz-szolgáltatást, mégis csak meleg víz folyik a csapokból. Ebben a kánikulában csak az infláció nő szaporán, de az emberek kímélik az idegei­ket, még csak nem is legyintenek. Ámde a kormány dolgozik, naponta bejelent és meg­magyaráz valamit, méghozzá a tévé jupiter- lámpái alatt. A kormány tagjait — úgy tű­nik — tűrőképességük szerint válogatják, ezért fiatalítanak. A boltosok viszont nem áraznak, csak a pénztárosok számítanak töb­bet A nép ernyedten mozog és kifizeti a hő­fokot is. E zzel azt hiszem kimerítettem nem a té­mát, hanem magamat, vedd úgy, hogy zártam soraimat és az import gekkók és tró­pusi legyek ellen vettem fel a harcot. Kérlek válaszolj minél előbb, írd meg, hogy mi új­ság ott nálatok, a Szaharában. Ott is meleg van? Mondják, de én nem hiszem, mert a kaffardtól az én fejem fáj és a hűtőolaj is drágább lett itt. Hogy optimistán végezzem: lesz még tél és nyakig hó, mert nálunk a dolgok változatosan mennek, nyáron nagyon meleg van, télen nagyon hideg van. Csak az árak emelkednek... Tápiószecsői lakodalom •noldog mulatozók, ara- /) nyos szakácsnők! Mi más juthatna eszébe a Szemlélőnek, ha olyan szíve­sen fogadják, mint a tizenki­lenc éves Walterné László Anikó és a két évvel idősebb Walter János Attila esküvő­jén. Tápiószecső népe aligha látott ilyet: hétszáz vendég múlatta az időt lendületes jó­kedvvel ezen a szombat estén! De úgy ám, hogy táncot járt a falu apraja-nagyja! Sógorok és sógornők, koma- asszonyok és nagymamák nem aludtak egy hétig, hogy min­dennel elkészüljenek. Ki tud­ja-e számolni bárki is, hogy mi mindenre van szükség egy ilyen háromnapos hejehujá- hoz? Az üstök körül forgolódó asszonyok szerint négy hek­tó leves, ezer fasírt, kéthek- tónyi töltött káposzta fogyott. Csak felbecsülni merem: úgy ötven méter hurka volt a rá­adás azoknak, akikbe még fért a finomságokból. Hogy mindez jobban csússzon, két­ezer üveg sört, száz rekesz üdítőt és persze jófajta boro­kat gyűjtöttek össze a pincé­ben, nem beszélve a kontyalá- valóról, amit hajnalra tarto­gattak. Nyolcvan liter kávét főztek le fáradtság ellen és olyan tortacsodákkal rukkoltak elő, hogy szerettem volna lát­ni azt a fogyókúrás hölgyet vagy urat, aki megállta, és nem evett belőlük! És még mindig van mit sorolni: há­rom mozgó büfé kísérte a fa­lut körbejáró, -táncoló soka- dalmat, nehogy bárki is ki­maradjon a jóból! Mit kívánhatunk az ifjú párnak? Ha nem is ilyen mennyiségben, de szépen, oko­san elosztva jusson nekik mindenből — egész életükben. Sz Z. Gazsi Jánosné el nem moz­dult a kemence mellől Fogadd ezt a gyűrűt.. fölötti képen). (a cím V, Hamárosan új általános $ iskolát avatnak Inárcson. $ Manapság, amikor egyre £ ritkábban érkezik szalag- $ átvágásra invitáló meghí- 4 vő, még városon is jelen- j tős esemény az ilyesmi. $ Hogy mégsem felhőtlen a $ hangulat s a gyarapodás $ feletti öröm, annak nem- £ csak az az oka, hogy már 0 több mint tíz éve vajúdó 0 kérdésben születik megol- f dás a szép iskola átadasá- $ val. Vihart elsősorban az $ az áldozat kavart, amely- $ nek árán végül is tető alá 6 került ez a beruházás. Lassan tíz éve annak, hogy elkészült az inárcsi általános iskola terve. Az építész, a kiskunlacházi Egszöv úgy­nevezett ÉTI-szerkezetéből álmodta papírra a létesít­ményt. Akkoriban a nyolc tantermes oktatási intézmény, napközis és egyéb kiszolgáló helyiségekkel, konyhával, ebédlővel és tornateremmel három ütemben megépítve, összesen harmincmillió forint­ba került volna. Drága. Ez volt a megyei vélemény, s így az iskola át- terveztetésre ítéltetett. Köz­ben jócskán eltelt az idő, s mire az újabb tervcsomag zsűri elé került, az eredetileg valóban olcsóbb Borsod-váz- panelből, 1983-as árakon öt­venmillióba került volna az első ütem, csupán az oktatá­si rész megépítése. Bankhitelt kértek — Szerencsénk volt a ceg­lédiekkel, a Dél-Pest Megyei Építőipari Vállalattal, hiszen a versenytárgyaláson is lefelé ment,, az ár —• ‘món'djá Hor­nyák Árpádné, az Inárcsi Ta­nács vb-titkára. — S a kivi­telező minden gondunk elle­nére kitartott, még azon felül is. ami kötelességük volt, se­gítettek nekünk. Például amikor tavaly év elején kiderült, hogy mindent összeszámolva legalább tizen­kétmillió forint hiányzik a tanácsnál az iskolaépítés fi­Torta nélkül nem lagzi a lagzi Ámultak-bámultak még a csacsik is! (Hancsovszki János felvételei) Virágzik a Rába A Rába középső szakaszán s a folyó mellékágain már a múlt héten megindult a „vi­rágzás” a tiszavirágnál kisebb kérészfaj rajzása. A délutáni, esti órákban nagy tömegben lepik el az iszapból felröppe­nő rovarok a vizet és környé­két. A faj nászrepülése rövid ideig tart, a kérészek sorra visszahullanak a vízbe, bebo­rítva a folyó felszínét. A természeti jelenség az idén kissé korábban következett be, az augusztus első napjaiban szokásos „virágzás” valószínű­leg a meleg következtében előbb jelentkezett.

Next

/
Thumbnails
Contents