Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-14 / 191. szám

1987. AUGUSZTUS 14., PÉNTEK Elsők a tejtermelési versenyben Becsületesen, fegyelmezetten Amióta ismertté vált, hogy az Alagi Állami Tangazdaság az országos tejtermelési versenyben a tavalyi eredményei alapján kategóriájában első díjat nyert a tejelő tehénállo­mány 271 kilogrammos átlagos laktációs tejzsírtermelésével, egyre többen kérdezik meg mind a szakmabeliek, mind pe­dig a mindenre nyitott, érdeklődő emberek körében: mi lehet a titok nyitja? Dobogóra kerültek Széles skálán adható meg a válasz, minthogy nyen az al­kotó munka mozgástere. Az a kollektíva, amely ma a tan­gazdaság tejtermelő tehené­szetében együtt van, egy szé­pen hangzó zenekarhoz nél­külözhetetlenül hozzá tarto­zó, jó légkörben, tudatos ön­fegyelemmel dolgozik. Fiata­labb nyugdíjasaink közül sok meg visszajár, de az időseb­bek is eljönnek az évente egy­két alkalommal megrendezett találkozóra, gyönyörködni a „mai muzsikában”, örülve az alapítók iránt megnyilvánuló tiszteletnek. Az oroszlánrész a munká­ban természetesen az aktív dolgozóké, akik ugyan két munkacsapatban dolgoznak a telepen, de egyetlen családias szocialista brigádba tartoznak, amely az utóbbi időben több­ször is elnyerte a Kiváló cí­met. A tehenészeti telep 1970— 71-ben épült, és azóta a szak­területen dolgozók mindig igyekeztek előrehaladni. A te­lep fennállása óta két alka­lommal sikerült országos he­lyezést elérni a kategóriánk­ban, amiből látszik, hogy a mostani eredményben hosszú idők erőfeszítései tetőznek, hi­szen csak most sikerült a do­bogó legmagasabb lépcsőjére kerülnünk, bár mindig ver­senyben voltunk. Munkánk gyümölcse tehát most érik be. A tavaly produkált eredmé­nyünk azt jelenti hogy a 376 tehenünk átlagosan 6702 liter tejet adott, 4,05 százalékos zsír- tartalommal. A tavaly ter­melt tej mikrobiológiai — csí­raszám szerinti — minősítése 97,3 százalékban első osztályú volt. A következőkben felsoroltak a tejtermelés szempontjából lényeges szakmai területeket jelentenek, melyeknek egyes elemei döntően befolyásolják a termelés sikerét. Genetika és tartásmód A legfontosabb a genetika. A telepet 1971-ben tiszta vérü holland iapaly fajtájú vemhes üszőkkel népesítettük be. Ké­sőbb bebizonyosodott, hogy a tejtermelő fájták közül világ­szerte a holstem-friz adja a legjobb eredményeket, és hogy ez a perspektivikus fajta, így tüstént megkezdtük az átke- resztezést a nagyobb hozam el­éréséért. Napjainkban mar nincs is tiszta vérű holland la­pály fajtához tartozó egyed az állományunkban. Ettől az év­től állományunk nemesítésére igen értékes külföldi bikától származó importspermát is használunk. Ugyancsak lényeges elem a tartásmód. A telep eredetileg kötött tartásra épült. Mivel azonban a fajtaátalakító ke­resztezés következtében nőtt a testtömeg, a rövid állás akna fölötti rácspadozatán sérülést szenvedtek a tőgybimbók, és sok tekintetben megváltozott a fajta igénye is. Az 1979-ben végrehajtott rekonstrukcióval pihenöbokszos, szabadtartásos rendszerre váltottunk át Koncentrált tápanyaggal Külön kell szólni a takar­mányozásról. Az eredeti kon­cepció szerint gyepre alapoz­tuk a takarmányellátást. Ez jó is volt 5000 liter évenkénti-te- henenkénti termelési szintig miután azonban a genetikai potenciál növekedése ennél többre mutatott, a takarmá­nyozással is követnünk kellett azt. Be kellett léptetni a szán­tóföldi növényeket, főként a silókukoricát, amikor pedig termelés a 6000 litert is meg­haladta, akkor az úgyneve­zett monodiétás takarmányo­zási rendszer irányába kellett elmozdulni. Ma már pillangó- sokoól is készítünk szenazst, és a monodiéta teljes megvaló­sítása napjainkban történik meg. A magas termelésű állo­mánynak ugyanis már a tö­megtakarmányokban biztosí­tani kell a tápanyagok magas koncentráltságát, mert ilyen termelési szint élettanilag csak ilyen takarmányozással opti­malizálható. A tömegtakar­mány termesztését ennek ér­dekében úgy növeltük, hogy intenzívebb körülményeket biztosítva bevezettük a kettős termesztést. Nagyon fontos az állategész­ségügy, a szaporodásbiológia is. Kezdettől fogva szigorú ál­lat-egészségügyi rendszabályok érvényesek a telepen. A sze­mélyi higiénia, a járművek mozgása ellenőrzött. A jelen­tősebb fertőző betegségekre irányuló ellenőrző vizsgálatok rendszeresek. Ma ott tartunk, hogy állományunk már leukó- zistól is igazoltan mentes. Ál­lat-egészségügyi helyzetünket jól jellemzi, hogy például a borjúelhullás tavaly mindösz- sze 1,5 százalék volt. Rövid kényszerű szünet után most újra saját üzemi inszeminátor működik a telepen, így a sza­porodásbiológiai helyzet javu­lása várható. Meg kell említeni a munka­szervezet, a munkaszervezés ta­pasztalatait is. Kezdetben két műszakos munkaszervezetben dolgoztunk, ami hosszú időn keresztül bevált. A 42 órás munkahét országos bevezeté­se azonban ebben az ágazat­ban nehezebbé tette a hely­zetet, mivel még több váltó alkalmazását követelte volna akkor, amikor különben is gondok jelentkeztek a szabad­ás pihenőnapok kiadásával. Üzemünkben, jó megoldást ké­sve 1984 végétől próba­képpen új munkarendet ve­zettünk be, mely a próbát ki­állta, és 1985. január 1-jétől dolgozóink kétharmada két nap munka — két nap szabad időbeosztással dolgozik. A technológiai utasítást minden­ki pontosan követi. Kötelező differenciálás S persze fontos a bérezés. A munkaidőbeosztás átszerve- zése után sikerült kialakíta­nunk azt a bérezési formát is, mely olyan érdekeltségi rend­szeren alapszik, ahol a meny- nyisegi és minőségi követel­mények által megszabott tel­jesítménybért számolunk el. Kötelező a differenciálás. A bérrendszerhez olyan cél­prémiumrendszer járul, mely negyedévenkénti értékelés alapján növeli az érdekeltsé­get és hatékonyságot. Eredményeinkben nagy sze­repe van a vezetésnek, irányí­tásnak, ellenőrzésnek. Mivel a bérezési rendszer mennyiségi és minőségi előírásokra épül és kötelező bérdifferenciálás van, a vezetés mintegy rá­kényszerül a munka folyama­tos ellenőrzésére és értékelé­sére, mert a bérfizetés csak így valósulhat meg igazságo­san. A szakszervezeti bizal­miak fizikai állományúak és legalább havonta egyszer mun­kaértekezletet tartanak a te­lepvezetővel is. Ezeken a meg­beszéléseken értékelik szemé­lyekre lebontva a munkát. Állat-egészségügyi téren a megyei állat-egészségügyi állo­más a hatóságunk. A törzs­könyvi ellenőrzést a Gödöllői Állattenyésztő Vállalat végzi, biztosítja az értékes tenyészbi­kák spermáját, végzi a szoma­tikus sejtszámíálást. A megyei zakszolgálati állomás vizsgálja és minősíti a vér- és szőrmin­ták alapján a mikroelem-el­látottságot, minősíti takarmá­nyozásunkat szakmai szem­pontok alapján. Tejünket a váci tejüzem veszi át. Kon centrált takarmányt a GATE keverőüzeméből és a Monori Állami Gazdaságtól vesszük Valamennyi partnerünkkel korrekt munkakapcsolatban állunk, ennek alapja a kölcsö­nös megbízhatóság. A számítógép segít A genetikai és takarma nyozási szakterületen számí­tógép segítségével valósulnak meg az irányítás és ellenőrzés egyes elemei. A számítógép jelenleg a központban van, de ma már megérett a helyzet arra, hogy egy megfelelő szá­mítógép a telepre kerüljön, ahol közvetlen alkalmazása — különösen a szaporodásbioló­giai előrehaladásban — biztat­hat bennünket jó remények­kel. Az állattenyésztés dolgozói­nak külön öröme, hogy a múlt évben az Alagi Állami Tan­gazdaság Kiváló Vállalat lett. s a megtisztelő cím elnyeré­séhez — ha szerény mérték­ben — is sikerült hozzájárul­niuk. Mohácsy Barna, az Alagi Állami Tangazdaság központi állattenyésztője A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Kicserélték a világítótesteket is Iskolakezdésre várva Tiszta falak között tanulhatnak A város kisebb-nagyobb nebulói Dunakeszi négy iskolá­jában, öt óvodájában és a gimnáziumban szívják magukba a tudást. Délutánonként a gyerekek pedig a három napközis épületben készülnek a másnapi felelésre. Az intézmények fenntartása jelentős összegbe kerül, s most, hogy egyre rosz- szabb a gazdasági helyzet, bizony nagyon meg kell nézni, mi­re költse a városi tanács a rendelkezésére álló keretet. Az év közben összekoszoló­dott falakat, a meghibásodott szerkezeteket — ha csak nem kívánt sürgős orvoslást vala­mi — többnyire a nyári szü­net alatt hozzák rendbe. Míg tart a vakáció, kivite­lezők veszik birtokba az épü­leteket, s a téli hónapok alatt készült felmérés, kíván­ságlista alapján teszik foga­dóképessé az iskolákat, az óvodákat. Általában január­ban, februárban állítják ösz- sze az elvégzendő munkála­tokat az intézmények vezetői­nek kérése alapján. Természe­tesen elengedhetetlen a ten­nivalók rangsorolása, pont az anyagi lehetőségek korláto­zottsága miatt. Idén jelentősebb korszerű­sítésre nem kerül sor az is­kolákban, az óvodákban az előbb említett akadályok miatt, de az a kevés munka, amit e nyáron elvégeznek, legalább hárommillió forint­jába kerül a városi tanács­nak. Sőt, lehet, hogy még en­nél is többe! Miftf- minden esztendőben, idén is elvégzik a legtöbb helyen a fertőtlenítő mesze­lést, de az Iskola sétány 18. szám alatt levő 3-as iskolá­ban valamennyi ajtót, abla­kot újramázolnak. A Radnóti Általános Iskola lapos teteje többször beázott az elmúlt tanévben, amint jelentősebb csapadék hullott, így ezt még most a nyáron újra kell szi­getelni. Szerencsére a rendel­lenességek még a garanciális idő lejárta előtt jelentkeztek, így a szigetelés költségeit a kivitelező fedezi és nem a vá­rosi tanács. Az óvodák közül legtöbb tennivaló a 4-es számú intéz­ményben volt. ahol a régi vilá­gítótesteket kell kicserélni. A köjál legutóbbi vizsgálata során megállapította, hogy a lámpák által kibocsátott fény , nem elegendő az óvodai fog­lalkozásokhoz, ezért a régi homályos burák egy részét neonégőkre cserélték ki a szakemberek. Akadt munka ezenkívül a János utcai óvodában is, ahol a konyha és a foglalkoztató közötti falon már korábban felfigyeltek az óvónők a ned­vesedésre. Ráadásul nemcsak vizes volt ez a rész, hanem gombás penészedés jelei is láthatóvá váltak. Ezért itt a fertőzések megelőzésére erős fertőtlenítő anyaggal kezelték a falfelületet. Emellett még bőven akadt szerelni-javítani valójuk a szakembereknek az óvodákban. F. A. M. Kupaktól a strandpapucsig Közel húsz éve működik a gödi Dunamenti Tsz mellék­üzemágaként a műanyagüzem. Munkája azonban korántsem mellékes. Hiszen az öt fröccsöntőgépen naponta több ezer úgynevezett spraykupakot gyártanak, mégpedig a Caola meg­rendelésére. De nem várnak ölbe tett kezekkel a megrendelők­re, hanem maguk is keresik a piaci, az értékesítési lehetősége­ket. Gyártanak strandpapucsokat, különféle tömítőgyűrűket is. A tiszta üzemben, nyugodt körülmények között dolgoznak az asszonyok Vitányi Julianna fröccsöntő a Fa-spray kupakjait készíti az okos masinán (balra.) (Vimola Károly felvételei) Megszűnt a vízkorlátozás A városi tanács értesíti a lakosságot, hogy Dunakeszin a részleges vízkorlátozást, au­gusztus 10-vel feloldották. A legfüstösebb? Úgy hírlik, ha Váctól Pest felé haladva a települések között vetélkedőt hirdetné­nek a legfüstösebb tele­pülés címért, azt minden bizonnyal — a dolgok jelen­legi állása szerint — Göd- Alsó nyerné meg. Pedig ar­rafelé igazán nincs füst­okádó gyárkémény, nagy- iparvállalat. Éppen ez csá­bította, s csábítaná még ma is a hétvégi telket, há­zat vásárolni szándékozó­kat. Csakhogy errefelé mindenki lelkesen gondos­kodik arról, hogy a szom­széd ingóságait, s magát a szomszédot is jó alaposan tartósítsa. Füstölést ingyen és bérmentve vállalnak, szinte a hét minden nap­ján. Pedig a helyi tanács rendeleté egyértelműen ki mondja: füstölögni, azaz gazt égetni hetente csak kétszer szabad, mégpedig hétfőn és pénteken. Szóval erre van már rendelet, csakhogy senki nem tartja be. fgy aztán felváltva a kertek alján, sarkában — ha nem esik az eső — fellángolnak a kis helyi tüzek, s a szél gon­doskodik arról, hogy öt házzal odébb is csípje még valakinek a szemét a füst. Mi lenne a megoldás? Könnyű azt mondani, hogy könyörtelenül bírságoljon a tanács, szerezzen érvényt rendelete betartásának. Csakhogy hol van ehhez elég ember? fgy aztán mindenki „tüzeskedik Egyszerűbb lenne azt a bizonyos tanácsi ren­deletet önként betartani. S ha a szomszéd netán betartásra figyelmeztet, ar­ra nem haraggal, hanem megértéssel válaszolni. Hi­szen közös érdek, hogy : település tiszta, jó levegő jét, s a jószomszédi vi­szonyt ne rontsuk meg! V. E. Példamutató szervezés Búcsú utcabállal EGY JŰNIUS ELEJÉN megjelent karikatúrán hosszú sor kígyózott a kulcsmásoló műhelye előtt, és a mester a kö­vetkező kuncsafttól csak annyit kérdezett: Hány gyerek van? A kulcsos gyerek fogalmát próbálta meg eltüntetni az úttörő- szövetség az idén nyáron már második alkalommal elindított Vakációakció segítségével. A kezdeményezés, bár országos jellegű, nem bizonyult mindenütt sikeresnek és népszerűnek — akadt olyan település megyénkben is, ahol kellő tájékoz­tatás híján az iskolások hírét sem hallották az akciónak. Dunakeszi viszont tavaly is, az idén is példát mutatott. A három nyári hónap alatt százhúsz rendezvényt kínál a gyerekeknek a KISZ városi bizottsága és a városi úttörőel­nökség. A titok nyitja: az összefogás. Vállalatok, üzemek, in­tézmények jelentkeztek szabadidős programok rendezőjéül, az eseményeket hatalmas plakátok hirdették szerte a városban, jutott belőlük minden forgalmasabb pontra, és egyáltalán mindenhova — konzervgyár, járműjavító, hűtőház, kenyér­gyár, tangazdaság, étterem, művelődési központ... A pecsé­telőhelyek hollétét nem fedte homály, tudtak róla pedagógu­sok, napközisnevelők, társadalmi aktivisták. így nem vélet­len, hogy egy-egy népszerűbb rendezvényen több száz gyerek is összegyűlt, egyik este például ötszáz nézője volt a házfalat vetítővászonként használó sámlis mozinak. NEM OKOZOTT gondot a városban a pecsételés sem: Vakációakció-emblémás, kettétéphető kartonokat kaptak a résztvevők minden eseményen, egyik felét ők maguk, mási­kat az úttörőelnökség munkatársai gyűjtötték össze. A leg­buzgóbbakat a tavalyihoz hasonlóan most is nyeremények ju­talmazzák majd. A nyár, ha nem is sokáig, de még tart, filmvetítések, üzemlátogatások, börzsönyi túra, lovaglás várja még a duna­keszi gyerekeket. Augusztus 27-én este pedig utcabállal bú­csúzhatnak egy körültekintően megszervezett, gazdag vaká­ciótól. M. L. Tartósítószer nélküli feldolgozás Gyümölcsvelő exportra Még javában tart a gyümölcsszüret, de már palackokba is kerül a téli vitaminforrás A harmadik negyedév az idén Is sok feladatot ró a feldolgozóiparra: készülnek a korszerű, csíramentes (aszeptikus) technológiával előállított, tartósítószer nélküli ptirék és ivólevek. Ez­zel az eljárással alkalmasak a külpiaci értékesítésre mind Nyugaton, mind a szocialista országokban. A Dunakeszi Konzervgyár III. negyedévi kiemelt terme­lési és értékesítési feladatait R.udolf János főmérnökhelyet­tes az alábbiakban összegzi: — A tőkésexport-kötelezett- ségek teljesítése érdekében nagy ütemben folyik a tartó­sítószer-mentes sárga-, ősziba­rack- és vilmoskörtepüré gyártása. A termék tankka­mionban érkezik a megrende­lőkhöz. A gyümölcsvelőkből az idén mintegy 800 tonna kerül tőkés exportra. Hagyo­mányos módon egyrészt az idei szerződéses kötelezettsé­gekben vállalt termékeket dolgozzuk fel, másrészt gyárt­juk a jövő évi termeléshez szükséges félkész termékeket. Legnagyobb volumenű felada­tunk a szovjet exportra ke­rülő savanyúságok készítése, mintegy 4800 tonna mennyi­ségben. Teljes tehát nálunk a nagyüzem, a vállalat három műszakban, folyamatosan ter­mel.

Next

/
Thumbnails
Contents