Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-11 / 188. szám

1987. AUGUSZTUS 11., KEDD ppsr .mn Parlamenti munkamegbeszélés Sarlós Istvánnak, az Or- szágyűlés elnökének vezetésé­vel hétfőn az Országházban munkamegbeszélést tartottak & parlament tisztségviselői, az állandó bizottságok elnökei, a megyei képviselőcsoportok ve­zetői. Az értekezleten Grósz Károly, a Minisztertanács el­nöke adott tájékoztatást a kor. many gazdasági-társadalmi stabilizációs munkaprogramja tervezetének főbb elveiről, majd válaszolt az elhangzott kérdésekre. A tanácskozáson részt vett Marjai József, a kormány el­nökhelyettese és Varga Péter, az MSZMP KB közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetője. Elektronikus levélmérleg Három forgalmas fővárosi postahivatalban — egyelőre még csak kísérletképpen — újfajta levélmérlegek segítik a postá­sok munkáját. A mikroprocesszoros mérőeszközt a Méréstech­nikai Fejlesztő Vállalat készítette. A most kifejlesztett hazai berendezésnek számos előnye van: számmal írja ki a mért súlyt és a kívánt szolgáltatásért fizetendő díjat. Használatá­val megszűnnek a számolásból, leolvasásból adódó hibák Egészségügyi beruházások Pótolható a lemaradás Az egészségügyi beruházá­sok téléves helyzetéről tájé-' koztatták az Egészségügyi Mi­nisztériumban az MTI mun­katársát. -» -■• A terveknek megfelelően halad az Országos. Onkológiai Intézet ^(iMgiiasztikak. Aömb jé-, néki lés központi élelmezési üzemének építése. Az ez évi munkákra 150 millió forintot irányoztak elő. Az összesen 030 millióba kerülő beruházás egyik része hamarosan elké­szül, az élelmezési üzem befe­jezési határidejét ugyanis várhatóan több hónappal elő­re hozza a fővállalkozó. A szegedi 410 ágyas klini­kai tömb építése — amely egymilliárd forintba kerül — azonban nem úgy alakul, ahogy tervezték. Az épületnél ugyanis süllyedés indult meg, ami miatt a közelmúltban le kellett állítani a. munkálato­kat. A harmadik kiemelkedő be­ruházás a Semmelweis Orvos- tudortiányi Egyetem külső kli­nikái tömbjének rekonstruk­ciója, amelynek során felújít­ják a pszichiátriai és neuroló­giai, valamint az urológiai klinikát, E több évig tartó munka, ez.,évi..üteme jócskán elmarad a tervektől. A lema­radás nagyrészt azzal magya­rázható, hogy a fővállalkozó Szolnoki Építőipari Vállalat­nál ez év elején átszervezést hajtottak végre, s ezért vi­szonylag nehezen kezdődött el a rekonstrukció. A miniszté­rium és a vállalat képviselői a napokban megtekintették á beruházást, s úgy értékelték. Hogy a lemaradás jelentős ré­sze a második félévben be­hozható. A.kisebb összegű beruházó-' sok közül jó ütemben végzik a Városmajor utcai érsebészeti klinika felújítását. Az 500 milliós beruházás egyik része már elkészült, a műtőblokkot tavaly üzembe helyezték, a diagnosztika épületét az I. fél­évben adták át. Jelenleg a ré­gi épületek felújításán dolgoz­nak. Sokakat érdeklő téma a hé­vízi tófürdő helyreállítása. A munkálatok második ütemé­nek tervei elkészültek, s a für­dési szezon végeztével hozzá­látnak a végleges helyreállí­táshoz. Ha a Balaton-felvidé- ki építőipari szövetkezét meg­felelő minőségű és mennyiségű faanyaghoz jut. akkor várha­tóan jövő év júliusára befeje­ződik a fürdő helyreállítása. Gyakran beszédtéma ma­napság az 1930-as években épült kékesi szanatórium. Is­meretes, hogy az épületek ál­lapota az utóbbi időben na­gyon sokat romlott. Mivel új beruházásra nincs pénz, fel­újítják a szanatóriumot. Szájtátva Van és nincsen Mennyi, nem felesleges, nem indokolatlan aggodalom amiatt, mi lehet, legyen a szerkezet- átalakítás, a gazdaságtalan te­vékenység felszámolása követ­keztében felszabaduló munka­erővel. A másik oldalon meg .. . Karinthy Frigyes hal­hatatlan szellemsziporkája sze­rint ha (valami) nincsen, ak­kor miért van, s ha van, miért nincsen?! Mintha rólunk írta volna, mintha erről (is) írta volna . . . ! Miközben ugyanis a közvélekedés a lehetséges (de a megyében alig érzékelhető) fölösleges holnapját vizslatja, a ma tele van a munkaerő hiá­nya miatti gondokkal. Dia ugye, nem akármilyen lehetőség bérlakáshoz jutni, Ezt (is) kínál a Kohászati Gyárépítő Vállalat tápiószelei acélszerkezeti gyáregysége azoknak a jelentkezőknek, akik (remélhetően) lesznek, de. pillanatnyilag (sajnos) mér; nincsenek, holott nagyon kel­lenének . . . Kellene megfele­lő gyakorlatot szerzett hegesz­tőmérnök, de (kényszerűen) beérnék olyan gépészmérnök­kel is, aki érdeklődést mutat a hegesztés iránt, azaz majd beletanul annak tudományá­ba. S keresnek, felvesznek a gyáregység középirányító posztjaira különböző vezetőket szükség lenne meóvezeíőre is . . . A jelentkezők nem to­longanak (felszereltségében és technológiájában korszerű munkahelyet kínáló üzemről van szó) a gyár irodaházának bejáratánál. Tudjuk persze, hogy az egyik helyen felszabaduló munka­erő ezer ok miatt nem olyan könnyen csoportosítható át a másik helyre, amint azt is, rengeteg fejtörést okoz a fel­szabaduló emberek szakmai képzettség szerinti összetétele és így tovább. Egy valamit nem tudunk, nem értünk, s ezért állunk szájtátva a jelen­ség előtt, nevezetesen, hogy ha a gazdaságban egyszerre van jelen a hiány és a fölösleg, akkor miért tartjuk tragédiá­nak (korábban) a hiányt és (most) a fölösleget? Miért ter­mészetellenes az, aminek ter­mészetesnek kell(ene) lennie: a feladatokhoz igazodik a mun­kaerő-szükséglet és nem a sok ellentmondástól terhelt mun­kaerő-ellátáshoz a feladat?! MOTTÖ Elméleti szerv@skéniEkusok kongresszusa A csúcstechnológia szerepe Az elméleti szerves kémia kutatói és tudósai első világ- kongresszusukat augusztus 12. és 21. között Budapesten ren­dezik meg — jelentették be a szervezők hétfőn, az MTESZ- ben tartott sajtótájékoztatón. Közölték, hogy az Elméleti Szerveskémikusok Világszö­vetségének (WATOC) kong­resszusára. 30 országból csak­nem 400 érdeklődőt várnak. A tanácskozáson részt vész és előadást tart Kenichi Fukui japán és William N. Lipscomb egyesült államokbeli Nobel- díjas tudós. A sajtótájékoztatón Csizma­dia Imre, a torontói egyetem professzora, a WATOC elnö­ke elmondotta: az 1982-ben megalakított világszövetség budapesti kongresszusának részvevői összegzik az utóbbi esztendőkben elért tudomá­nyos eredményeket, s megha­tározzák a kutatási feladato­kat. Az első tanácskozást kö­vetően a szerveskémikusok há­romévenként rendszeresen tar­tanak majd kongresszusokat. A budapesti kongresszus azért nagy jelentőségű, mert az elméleti kémia ma már vi­lágszerte valamennyi fontos vegyipari vállalatnál a csúcs- technológia szerepét tölti be. Szóltak a szervezők arról is, hogy az Elméleti Szerveské­mikusok Világszövetségének kongresszusán kívül augusz­tusban Budapesten még négy jelentős kémiai tárgyú nem­zetközi tanácskozást tartanak. Hétfőn megkezdte munkáját a XIII. nemzetközi fotokémiai konferencia, amelynek 30 or­szágból érkezett 350 részvevő­je öt napon át több mint 400 előadás alapján vitatja meg a fotokémia utóbbi időben elért fejlődését. Textilipari mérleg Export nélkül nincs import A könnyűipar idei, első féléves teljesítménye a tervekhez képest a konvertibilis piacokon 34 százalékkal magasabb, míg az import csupán hét százalékkal több, mint az elmúlt esz­tendő azonos időszakában — állapítja meg az Ipari Minisz­térium adatai alapján az MTI minapi közleménye. — Az alapanyaggondokat is említi az információ, amelyekről Pest megyei vállalatok körében mi magunk is érdeklődtünk. Arra voltunk kíváncsiak, vajon hogyan érzékelhetők a beszerzési nehézségek, azokkal miként birkóznak meg az egyes üzemek. Ám mielőtt körkérdésünket feltettük, felkerestük az ille­tékes minisztérium vezető munkatársát, Lukács Jánosné főtanácsost, hogy megismer­jük az irányító apparátus vé­leményét. Keresni a beszerzési forrásokat — Az ipari termelésen be­lül a könnyűipar részaránya 16 százalékos, a késztermékek 60 százaléka hazai fogyasztás­ra kerül, a többit külföldi piacokon értékesítjük. Ezzel a belföldre termelt árumennyi­séggel a hazai szükségletek 75-80 százaléka elégíthető ki. Ahhoz, hogy ezeknek a köve­telményeknek eleget tegyünk, jelentős importra van szük­ségünk. Fogalmazhatunk úgy is, hogy az egyik legimport- igényesebb ágazat a textilipar. Ez abból adódik, hogy az ég­hajlati adottságok meghatá­rozzák, mi és milyen meny- nyiségben terem meg itthon, ugyanakkor azt is számba kell venni, hogy az évtizedek alatt kialakult iparszerkezet . és gazdaságpolitika is meghatá­rozza ezt a nagymértékű be­hozatali igényt — tájékoztat Lukács Jánosné. — Milyen mértékű alap­anyag-beszerzési gondjaink vannak az idén? — Hogy mennyi vásárlásra nyílik lehetősége ma az or­szágnak, az egyes vállalatok­nak. attt az határozza meg: hogyan tudunk eladni, mek­kora devizabevételt fordítha­tunk az importigények kielé­gítésére. Vagyis a folyamato­san figyelembe vett deviza- mérleg függvénye. A kéthar­mad részben konvertibilis piacokon beszerezhető, fel­dolgozandó gyapot, gyapjú, viszkóz, poliakril-nitril és egyéb anyagok vásárlásán fe­lüli mennyiséget a szocialista vevőktől kapjuk, valamint az itthon előállítható len és ken­der. illetve poliakril-nitril te­szi ki a további feldolgozandó alapanyag mennyiségét. A jö­vőben keresni kell annak a lehetőségét, hogy a lenszük­séglet mellett — amiből ma csaknem 100 százalékos a hazai igények kielégítése — hogyan lehet tovább növelni a kender- és a .lentermelés hozamát, s keresni azokat a szocialista beszerzési forráso­kat, amelyek nem csupán a deviza hiánya miatt, hanem egyébként is bővítik vásárlá­si lehetőségeinket. — Azon is el kellene a vál­lalatoknak gondolkodniuk: a jelenleg igen tetemes alkat­részbeszerzésre fordított tő­két hogyan lehetne átcsopor­tosítani alapanyag-vásárlásra, míg az alkatrészeket szocia­Egy közéleti ember emlékezete lista gyártásból megvenni, vagy itthon elkészíteni. A textilipari vállalatközi együtt­működésekben is rengeteg tartalék rejlik még: részmű­veletek, gyártási folyamatok összehangolására gondolok, s a meglévő gyártási képességek jobb kihasználására. — Milyen hazai intézkedé­sek tehetők ma a jobb alap­anyag-ellátásért? — A világpiaci változások­kal a távlatokban is számol­nunk kell. A seiyembélés- gyártáshoz szükséges aiap- anyagpiaccn azonban az el­adó mostanra kialakult egyed­uralkodó szerepe egyre nehe­zíti — drágítja — a gazdasá­gos szálbeszerzést. A hazai poliakrilnitril-termelés meg­duplázható: részben a honi ipar igényeinek kielégítésére szolgálhat, részben cserealap­ként számíthatunk rá a nem­zetközi kereskedelemben. Er­re azonban reálisan csak 1990- ben lehet tervezni. Tudatos ültet­és fejlesztési politika Az alapanyag-felhasználók más és más helyzetből ítélik meg ma lehetőségeiket. A Budaflax Lenfonó- és Szövőipari Vállalat az elmúlt év azonos időszakához képest az idén, az év első hat hó­napjában — az iparági átlag fölött — 36 százalékkal ter­melt többet. E&, 5 ,százalékkal nagyobb' teljesítmény, mint az év elején elhatározott. Mindehhez 5 százalékkal ki­sebb volt a dolgozók létszáma.: Ami az alapanyag-ellátást il­leti: a vállalatnál tudatos üz­let- és fejlesztési politikával elérték, hogy saját exportjo­guk révén az elmúlt eszten­dőben devizatöbbletet állítot­tak elő. Annak ellenére, hogy 36 dunántúli gazdaságban termelik a nagyvállalat szá­mára a rostlent, még komoly összeget tesz ki a külföldi be­szerzés: az anyagköltségek 23 százalékát konvertibilis és szocialista piacokon megvásá­rolható anyagokra költik. A Magyar Selyemipari Vál­lalat váci gyárában Varga István főmérnök siet a segít­ségünkre: — A nyers bélésszövet gyár­tását az év első hat hónap­jában zavarta a viszkózbe­szerzés. Ez az első negyedév­ben 3,5 százalékos teljesít­ménykieséssel járt. A második negyedévben csupán minimá­lis termelési zavart okozott a viszkózhiány. Az első féléves eredményekben érezhető veit az akadozó anyagellátás, s a 99,3 százalékos tervteljesítes nyomán 6 millió 800 ezer négyzetméter félkész terméket adtunk át az anyagyárnak. Eközben létszámgondunk is akadt: 6 szövőnő hiányzott a termelésből. A termékminő­ségre 182 dolgozó ügyelt, akik a 168 csehszlovák ELTEX-gé- pen a kibocsátott árut a kí­vánt minőségben állították elő. A hónap végén várhatóan az is kiderül, hogy az év hát­ralevő részében milyen alap­anyag-ellátásra van kilátás. Á Hazai Fésűsfonó- és Szö­vőgyár kistarcsai gyárában dr. Takács Éva arról tájékoz­tatott, hogy a fonóelőkészítő 98, a gyűrűsfonoda 92,1, míg a motringfestöde 94 százalék­ra teljesítette féléves tervét. A teljesítmény elérését nem elsősorban alapanyaggondok nehezítették, ellenben sokan hiányoztak a termelésből. A termelés kismértékű vissza­esése az árbevételi tervben nem okozott lemaradást, azt ugyanis 103',1 százalékra tel­jesítették. Az alapanyagok ebbe a gyárba megérkeztek, ám mi­nőségi kifogások lassították a feldolgozást. A minőségi rek­lamációkat az alapanyag-ter­melő vállalat félévre meg­szüntette. A Masterfil Pamuífonóipari Vállalat váci gyárában nem érzékelték az anyagbeszerzési gondokat a „maguk bőrén”, ugyanis amit ők feldolgoznak, azt az anyagyár szerzi be a nemzetközi kereskedelemben. Közvetve azonban azt érzé­kelik, hogy megnövekedett a hazai — korábban annyiszor elátkozott — termékek iránti kereslet. Ezt pedig abból szű- ,rik le, .hogy korábban a kí­nálat egybeesett a keresletté!, mostanra 1.8-2-szeresére ug­rott, mint a gyár - termelési ■ képessége. Folyamatosan nő az elmúlt két .évbén a váci fel­dolgozóüzem termelése, s áz idén egész évben 1200 tonna terméket adnák tovább a ha­zai gyáraknak. Első féléves programjukban nincs késés, mert már mos­tanra 10 három műszakos munkanapon túlóráztak, le­dolgozták a karácsony és a szilveszter közötti munkana­pokat, amikor évek óta kija­vítják, felújítják az egész év­ben dolgozó gépeket. Még van alapanyaguk Körképünk csupán ízelítőül szolgálhat: milyen a pillanat­nyi állapot az iparágban. Az alapanyag-beszerzés ma még biztosítható, s a másik olda­lon eredményes eladásokról számolnak be az iparág ve­zetői. Számadó Julianna Helyén a darurendszer A terveknek megfelelően halad a bős—nagymarosi vízlépcső­rendszerhez tartozó duzzasztómű építése. Dunakiliti térségé­ben 60 négyzetkilométeres tározótavat és egy hétnyílású ha­józózsilippel ellátott duzzasztóművet építenek a magyar szak­emberek. A duzzasztóművet kiszolgáló darurendszer már a helyére került. vényeken, alapító tagja volt a zebegényi Szőnyi-baráti kör­nek. Nyugdíjba vonulásakor — 1983-ban — Szocialista Ma­gyarországért Érdemrenddel és a Pest Megyei Tanács al­kotói díjával ismerték el a munkáját. Amitől természete­sen nem tudott és nem is akart elszakadni. Dolgozott tovább, egészen halála nap­jáig. A Magyar Vöröskereszt megyei szervezetének elnöki tisztét töltötte be. s vezetője volt a megyei pártbizottság mellett működő művelődéspo­litikai munkaközösségnek is. Halálával nagy veszteség érte megyénk kulturális és köz­életét. ljr. Csicsay Ivántól, kíván- ■ sága szerint, hozzátarto­zói szűk családi körben vesz­nek végső búcsút. Ezért 1957-ben A Munkás-Pa­raszt Hatalomért érdemérem­mel tüntették ki. A jogi munkát 1961-ben cserélte föl a politikai pályá­val. Ekkor lett a budapesti VII. kerületi pártbizottság osztályvezetője, majd titkára. Ezt követően egy ideig az MSZMP KB munkatársaként dolgozott. Innen került 1967- ben a Pest Megyei Tanácsra elnökhelyettesnek. A közművelődés, az oktatás és az egészségügy tartozott hozzá, csupa olyan terület, amely nap mint nap szolgál­tatta a megoldásra váró gon­dokat. Dr. Csicsay Iván szí­vén viselt minden apró ügyet, a rendezvényekre, a kiállítás­megnyitókra nem pusztán hi­vatali kötelességből ment el. Nyugdíjasként is rendszeresen találkozhattunk vele a legkü­lönbözőbb kulturális rendez­17gy ember, akinek a köz­lLi életiség öröme és gondja már ifjúkorában osztályré­szül jutott, s nem is tudott halála percéig másként élni. mint a mások hasznára tenni. Ki is volt dr. Csicsay Iván, a megyei tanács nyugalmazott elnökhelyettese? Az 1922-ben született fiatal­ember már 23 éves korában — 1945-ben — a kommunista párt tagja volt, s munka mel­lett szerzett jogi diplomát. Bár jogi területen dolgozott, hamarosan közel került a kultúrához, a közművelődés­hez: 1950-től az Athenaeum Nyomdában dolgozott mint a jogi iroda vezetője. A szocialista mozgalomhoz hű fiatalember a nehéz idők­ben is kitartott a párt mel­lett, amikor arra került a sor, 1956-ban, fegyvert fogott tár­sadalmi rendünk védelméért.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents