Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-23 / 172. szám

Sziráfion a csend jó jel Portisch el pontja Elegáns külső, igazi kastély, kovácsoltvas korlátok, be­lülről kellemes hangulat, az étteremben diszkrét kiszolgá­lás, feljebb süppedő szőnye­gek, intarziás asztalok, spe­ciális lámpák és sakk min­den mennyiségben. A teljes­ség igénye nélkül így lehetne leírni a férfi zónaközi sakk­világbajnoki döntő helyszínét, amely Budapesttől mintegy 100 kilométernyire, Szirákon található. A személyes kapcsolatok so­sem ártanak, olykor pedig ki­mondottan hasznosak. Kora délután ottjártunkkor mind­járt egy nagyon jól tájéko­zott, szakállas úriemberrel fu­tottunk össze. Széli Lajos, a Magyar Sakkszövetség szak- felügyelője, a verseny rende­zőségének egyik komoly osz­lopa rég látott mosollyal fo­gadott. Egri kanvar — Jól mennek a dolgok, s ez sakkozóknál többet jelent, mint más sportág legjobbjai- nál — mondta. — Délelőtt Egerben jártam, ahol az or­szágos felnőtt egyéni nyílt bajnokság zajlik, óriási szak­mai és mennyiségi siker je­gyében. A három csoportban több mint háromszázan ját­szanak, a leg.iobbaknál a szov­jet Gurevich 100- százalékos teljesítménnyel vezet, már 7 pontja van. Természetesen hamar té­mát váltottunk, mert ma Ma­gyarországon ha a sakkról esik szó, mindenkinél először Szirák ugrik be. S nem is in­dokolatlanul. hiszen a világ legjobbjai közül korábban ha­zánkban soha nem látott nagyságok egész sora kezeli ott a sakkfigurákat. Közülük fél órával a kezdés előtt két izlandi, Hjartanson és szekun- dánsa, Gudmundson siklott be az étterembe. — Jópofák ezek — folytat­ja Széli Lajos. — Esténként kifekszenek a fűbe, s elszopo­gatnak néhány üveg sört. Egyébként majd mindenki hallgatag, s ez sakkozóknál igen jó jel. A kezdeti, tekin­télyre menő csaták — ki alud­jon Szirákon, s ki a 20 perc­nyire lévő Ácsán — már el­ültek: a terem, a szállás és az ellátás is minden igényt ki­elégítő. Ismerve az átlagember mércéjével egyáltalán nem mérhető. a „bogarakkal” ugyancsak jó viszonyban lévő sakkozókat, hallgatásuk való­A két, eddig nyeretlen magyar nagymester összecsapásából Portisch Lajos került ki győztesen (Hancsovszki János felvétele) ban a legnagyobb elismeréssel egyenértékű Nincs ez másként két szint­tel feljebb sem. Három óra előtt öt perccel elsőként ér­kezik az eddigi talán legna­gyobb negatív meglepetésso­rozat szerzője, a korábbi vi­lágbajnokjelölt, Adorján And­rás. Hallt üdvözlés után a be­melegítő séta következik, majd teával és az indiai bal­zsammal megerősítve önma­gát, helyfoglalás. Más vonulás A mezőny többi tagja, szin­te vezény szóra, két perccel az óraindítás előtt jön. Vonulá­suk azonban már egészen más, mint ahogyan percekkel előbb mutatkoztak. A svéd An­der sson partnert váltott; amíg odalenn a brazil Milos volta tereferepartnere, addig az asztalnál a későbbi ellenfél­lel. a brit Nunn-nal disku- rált. A tuniszi Bouaziz csak úgy, melegítőben és papucs­ban helyezkedik kényelembe, Beljavszkij meglehetősen ko­mótosan keresi meg asztalát, míg többek között Portisch is, rendkívül hűvös eleganciával igyekszik a helyére, ahol ép­pen Adorján vár rá. Azután elkezdődik a fény­képezőgépek ostroma, a két főbíró, Flórián Tibor, a fel- szabadulást követő első ma­gyar sakkbajnokság győztese, valamint Veröci Zsuzsa tér­je, a jugoszláv Milos Petro- nícs elindítják az órákat. Mindkét félnek 120 perce van, ennyi idő alatt 40-40 lépést kell megtenniük, majd újabb 1-1 óra, 20-20 lépés jön, csak ezután függő a parti. Tíz perc múltán a kibicek, a fo­DruiKc! momlja a Trudnak Két és fél méter „A férfi magasugrásban hamarosan túlszárnyalják a 245 cm-es határt, s nem kell sokat várni a 250 cm meg­döntésére sem” — mondta a Trudnak adott nyilatkoza­tában Valerij Brumel. A többszörös világcsúcstartó és olimpiai bajnok szerint erre a legnagyobb esélye Pat­rik Sjöbergen, az újdonsült világcsúcstartón kívül az NSZK-beli Thränhardtnak és a szovjet versenyzőknek, Igor Paklinnak és Alekszandr Avgyejenkónak van. Elő­fordulhat az is, hogy egy eddig ismeretlen sportoló dönti meg a határt. Brumel számára Sjöberg 242 cm-es világcsúcsa nem volt váratlan, a svéd atléta eddigi eredményeiben „ben­ne volt” ez a magasság. Az új svéd magasugró-iskola tagjai 2 méter körüliek, de ez a testi adottság Brumel szerint nem feltétele a rekordnak. (Brumel 184 cm ma­gas.) Az egykori kiváló sportoló írással foglalkozik. „Min­den, amit írok, a sporttal kapcsolatos” — mondja. Szín­darabjait az ország több színházában bemutatták. Brumel a sportolók helyzetéről szólva elmondta, hogy egyetért az élversenyzők díjazásával. A visszavonult sportolókat is segíteni kellene er-1 „nyugdíjrendszer” ki­dolgozásával — fejezte be Brumel. fEemníaíkozás Két váci gól Lejátszotta első előkészületi mérkőzését a Váci Izzó NB 1-es csapata. Váci Izzó—Köteles SE 2-0 (1-0) Váci Izzó: Sichel, Kosztolnik (Luzsak), Talapa, Gyimesi, Csikós (Csima), Nagy, Her­mann, Váradi (Polonyi), Vig, Balogh, Mózner (Cseri). Gól­lövők: Váradi, Cseri (11-es- ből). A nagy meleg rányomta bé­lyegét a találkozóra. Az Izzó helyenként jól játszott, s az összjátékban már biztató je­leket is tapasztalhattunk. Sz. T. Détári betalált Büntető- párbajban A svájci Kriensben folyó nemzetközi labdarúgótornán az elődöntőket játszották le. Détári Lajos csapata, az Eintracht Frankfurt a svájci Grasshoppers ellen 3-3 (1-1)- ra végzett. A frankfurtiak góljait Balzis, Hauck és Tu- rowski szerezte. Az ezt köve­tő büntetőpárbajban Détári is a kapuba talált, de hiába, mert csapata 5-4 arányban alulmaradt. Az Eintracht így a Kriensszel mérkőzik a 3. helyért. A döntőt a Grass­hoppers az ugyancsak svájci Luzernnel játssza. tósok a küzdőtér elhagyására kényszerülnek, ezután már csak az illetékesek, valamint a főszereplők sétálgathatnak fel, s alá. Fogyó kérdőjelek Az előtérben még fogadá­sok köttetnek: gyors remi lesz-e, vagy sem a Portisch— Adorján kiesési rangadó? Az esetleges vesztes ugyanis to­vább távolodna a továbbju­tást jelentő három hely egyi­kétől, míg egy döntetlen, ta­lán ... Azután egy sajnálatos hír Milos Petronicstól: „ma délelőtt Újvidéken meghalt Bora Tot, aki 1948-ban Belg- rádban, nagy nemzetközi tor­nán éppen Flórián Tiborral osztotta az első helyet". Az élet a pillanatnyi döb­benetét követően persze megy tovább, az órák ketyegnek, né­hány órával később pedig is­mét kevesebb a sziráki kérdő­jelek száma, megint egy for­dulóval kevesebb. Jocha Károly Az 5. fordulóig kellett várni a sziráki kastélyszállóban zajló fér­fi sakkviíágbajnoki zónaközi dön­tőn az első magyar győzelemre. Ekkor Portisch Lajos szerezte meg a teljes pontot. A dolog né­mi szépséghibája, hogy a szenve­dő fél is magyar: Adorján András. Eredmények: Benjamin (ameri­kai)—Ljubo je vies (jugoszláv) dön­tetlen, Beljavszkij (szovjet)—Ma­rin (román) döntetlen, Hjartanson (izlandi)—Be la Villa (spanyol) 1:0, Velimirovics (jugoszláv)—Bou­aziz (tunéziai) 1:0, Allan (kanadai) —Flear (angol) 0:1, Portisch— Adorján 1:0, Milos (brazil)—Chris­tiansen (amerikai) 1:0. A legnépszerűbb Ayrton Senna Annak ellenére, hogy a brazil labdarúgókat az utóbbi hetekben számos kudarc érte, az országban továbbra is a futball az első szá­mú sportág. Az Ibope Intézet közvélemény- kutatása alapján viszont a leg­népszerűbb soortoló nem labdarú­gó, hanem a Forma—1-es autós-vi­lágbajnokság éllovasa, Ayrton Senna. A szavazók 17,5 százaléka jelölte Sennát, aki a labdarúgó Zicót (12,31, a hivatásos ökölvívó Adilson Maguila Rodriguest (9,2) és egy másik labdarúgót, Carecat (8,3) előzte meg. A labdarúgók népszerűségi listá­ját nagy fölénnyel vezeti Careca (35,1 százalék). A sokáig a brazi­lok kedvencének számító zicónak (18,1) Itt is csak a második hely jutott. Post • Vjtóqvoi ... ■ m 1987. JÚLIUS 23. Érd a rendező Teniszverseny Az Érd és Vidéke Takarék- szövetkezet 1987. július 24— 25—26-án pénzdíjas, amatőr teniszversenyt rendez férfi egyesek részére. A viadal szín­helye Illés Ferenc, Érd Tom­pa Mihály utcai pályája, a versenyre 23-án este 8-ig lehet nevezni. A nevezési díj 200 forint. Sorsolás és rajt 24-én, 15 órakor. Döntetlen az MLSZ-hen Szerdán négy, régóta vajú­dó ügy végére tett pontot — első fokon — az MLSZ át­igazolási bizottsága. Három esetben Vasas kontra MTK- VM vitáról volt szó, Gyimesi klubválasztásában pedig a Bp. Honvéd és a Rába ETO volt érdekelt. Először Lehota Istvánt, a Dunaújváros csatárát, vala­mint az MTK-VM részéről Brünyi Béla szakosztályveze­tőt, a Vasas képviseletében pedig Tóth János elnökhe­lyettest és Genzwein Feren­cet, a labdarúgó-szakosztály technikai vezetőjét szólították a terembe. A tényállás a következő volt: ez év május 13-án Le­hota aláírt egy úgynevezett előszerződést, amelyben vál­lalta, hogy a Vasashoz igazol. Később ezt visszavonta, s választott új klubjaként az MTK-VM-et jelölte meg. A felek felsorakoztatták érvei­V ivó-világba jnokság Női tőr: aranyérem! Lausainne-ban megkezdődött a vivó-világbajnokság máso­dik félideje. Szerdán reggel 126 párbajtőrözőt hívtak a pástokra, majd nem sokkal később már nyolc női tőr­csapat várta a negyeddöntő találkozóit. A párbajtőr 1. fordulója miatt késve kezdődtek a női találkozók, de különösen a magyar—szovjet összecsapás rajtja húzódott el. Ennek magyarázata az, hogy Vlagyi­mir Nazlimov, a szovjet vá­logatott kapitánya kifogásolta a találkozóra kijelölt japán és nyugatnémet zsűrit, vala­melyik helyett egy franciát szeretett volna. A magyarok ragaszkodtak az eredeti jelö­léshez, ami hosszas tárgyalás után nem is változott meg. Izgalmas előzmények után izgalmas folytatás követke­zett ragyogó befejezéssel, magyar sikerrel. A magyar női válogatott drámai küzde­lemben 9-7-re győzött a 14- szeres világbajnok és címvé­dő Szovjetunió ellen, s ezzel bekerült az elődöntőbe. Ott az olasz együttest kapta el­lenfélnek. A másik elődöntő roman—nyugatnémet találko­zót hozott. Remek vívását az olaszok ellen is folytatta a magyar női tőrcsapat. Az elődöntőben a legutóbbi vb ezüstérmese 3-1-re vezetett, de aztán 5 nyert magyar asszóval 5-3-ra fordult az eredmény. A rend­kívüli küzdelmet mutatja, hogy a nyolc asszóból hat végződött 5-4-es eredménnyel. Szőcsre Vaccaroni ellen rá sem lehetett ismerni. Sokkal jobb volt, mint az egyéni bajnokságban. Egylámpás tu­sokat ért el, egy pillanatig sem volt vitás a győzelme (5-3). Később 8-4-es magyar vezetésnél Jánosi és Zalaffi következett. Jánosi Világ Ku­pa-formában érte el talála­tait, 5-2-es győzelme a ma­gyar válogatott döntőbe jutá­sát jelentette. Magyarország válogatottja a múltban 11-szer volt világ­bajnok (utoljára 1973-ban, s döntős 1985-ben), most arany­éremért. mérkőzhetett. Az elő­döntőben : Magyarország—Olaszország 9-4. Lapzártakor érkezett: Magyarország női tőrvívó válogatottja a lausanne-i vi­lágbajnokság döntőjében 9:6 arányban legyőzte Romániát, s ezzel 14 év után újból aranyérmes lett. Öregfiúk hajrája Most Pomázon Az Öregfiúk Alkotmány Ku­pa küzdelmei a végéhez értek. A harmadik helyért egy mér­kőzésen találkoztak a csapa­tok. Az Ercsi Kinizsi 2-0 arány­ban legyőzte az Utasellátó együttesét, ezzel a bronzér- ,met vehették át a játékosok. A győzelem megérdemelt, meg­látszott a két csapat közti osz­tálykülönbség. A döntőbe jutott két Pest megyei csapat két mérkőzésen dönti el a kupa sorsát. Az el­ső összecsapásra Bagón kerül sor, július 26-án, vasárnap, 17 óra kezdettel. A községben nagy az érdeklődés, a bagiak győzni szeretnének a kupa­specialista pomáziak ellen. A második mérkőzés Pomázon lesz. vagy augusztus 1-jén, szombaton, vagy 2-án, vasár­nap. A pontos időpontot rövi­desen tisztázzák az érdekel­tek. A döntőre a nemzetközi kupaszabályok érvényesek. A pont-, vagy a gólkülönbség dönt. Egyenlőség esetén hosz- szabbítás következik, ha ez sem dönt, büntetőrúgások kö­vetkeznek. Pomázon nagy a harci kedv, jó játékkal szeret­nének ismételten kupagyőzte­sek lenni. Ny. J. két, a döntés az átigazolási bizottságra várt. Ez végül a következő: Le­hota érvényes szerződése le­jártáig, 1988. június 30-ig a Dunaújvárosi Kohász játéko­sa marad, és 1988. június 15-ig kizárták az átigazolás­ból. Feltéve, ha: 1. nem mond le a május 13-i, Vasas­hoz szóló előszerződésének visszavonásáról, mert ebben az esetben mehet a piros-ké­kekhez: 2. a Vasas és az MTK-VM meg nem állapodik egymás között a játékos át­igazolásáról (ez eddig még nem történt meg.) A döntést a Vasas tudomásul vette. Le­hota bejelentette, hogy fel­lebbez. Ezután Farkas Tibor átiga­zolási díja került terítékre. Mint ismert, a Vasas váloga­tott hátvédje az MTK-VM- hez igazol. A piros-kékek 1,5 millió, a kék-fehérek csak 1,2 millió forint átigazolási díjat tartottak méltányosnak. A végső döntés az, hogy Farkas átigazolási díja 1,4 millió fo­rint. Ezt mindkét fél elfogad­ta. Következett Kiss László ügye. A 31 éves, 34-szeres válogatott csatárt 1985 nyarán a Vasas három évre eladta a francia Montpellier-nek azzal a kikötéssel, hogy ha időköz­ben Kiss és a Montpellier szerződést bont, akkor a já­tékos újra az angyalföldiek labdarúgója lesz. Kiss távozá­sára egy évvel a hároméves határidő lejárta előtt, az 1986 —1987-es bajnokság végén sor került. Kiss bejelentette: nem akar visszamenni a Va­sashoz, hanem az MTK- VM-et választja. Kiderült, hogy Kiss utolsó, még a Vasashoz szóló szerző­dését 1984 nyarán írta alá, s az tavaly nyáron lejárt. Mi­vel így Kiss Lászlónak nincs érvényes szerződése a Vasas­sal, bárhová igazolható. Át­igazolási díját 900 000 forint­ban állapították meg. E döntés ellen a Vasas fel­lebbezett. Ezután elhangzott — ez még Kiss előtt is isme­retlen volt —, hogy a napok­ban a bécsi Rapid képviselője jelentkezett a Vasasnál. Az osztrákok szeretnék megvásá­rolni a csatárt. Befejezésül Gyimesi László esetét tárgyalták. A Bp. Hon­védőt Lang Elemér elnökhe­lyettes, Kozma Mihály szak­osztályvezető. a Rába ETO-t pedig Szániel János ügyveze­tő elnök és Horváth Béla technikai vezető képviselte. A tények: Gyimesit 1987. március 31-én június 15-ig kölcsönadta a kispesti klub a Rába ETO-nak. A játékos levelet írt az MLSZ-nek, amelyben hangoztatta: „a rö­vid, de sikeres győri kitérő visszaadta a játékba vetett hitemet. Nem kívánok vissza­térni a Honvédbay hanem a Rábánál szeretném folytatni pályafutásomat.” A bizottság döntése: az 1984-ben megkötött szerződés értelmében 1989. június 30-ig Gyimesi a Bp. Honvéd játé­kosa, s ezt a kölcsönadás té­nye nem érvénytelenítette. Gyimesi két évig még a Honvédé marad. Magyar GP: még 17 nap Menetelő M Spa-Francorchamps volt az idei har­madik színhely. Az Ardennek hús lejtői­nek tövében, ahol egykor páncélosok vívták élethalálharcukat. Forma—1-es pilóták csatáztak világbajnoki ponto­kért, s a sportszerű küzdelembe ezúttal kis szépséghiba keveredett. A Belga Nagydíj edzését Mansell nyerte meg, így a brit fúé lett az egyes rajtkocka, mellőle csapattársa Piquet indulhatott, mögüle pedig Senna. Az első rajt után a mezőny máso­dik felében több ütközés volt, s hogy a roncsokat eltakaríthassák, leállították a versenyt. A máskor oly óvatos Jo­nathan Palmer (Data General—Tyrrell) és Adrian Campos (Minardi) nem is tu­dott újra indulni olyan súlyosan meg­sérültek kocsijaik. Háromnegyed óra múlva ismét úton volt a mezőny. A rajt utáni jobbos hajtűkanyarba Sen­na érkezett elsőként, kicselezve az előt­te induló két canon—williams—hondást. Ezt nem vette jó néven Mansell és még az első kör vége előtt megpróbálta visszavenni a vezetést Sennától. A Stavelot-kanyarban összeakadt a két pilóta kocsija és Senna lekerült az asz­faltról, nem is tudta folytatni. Persze egymást okolták, a szemtanú verseny­zőtársak pedig aszerint foglaltak állást, hogy kivel szimpatizálnak. A legböl- csebb Prost volt, aki nem nyilvánított véleményt. Sokkal fontosabb dolga volt, meg­nyerni a versenyt. Igaz, az első kilenc körben Piquet vezetett, ám a tizedik­ben már a Kis Francia 1-es számú Marlboro—McLaren—TAG-ja szágul­dott az élen, s a negyvenharmadik kör­ben is így volt, amikor a célbíró koc­kás zászlójával leintette a versenyt. Mansell — talán „kijött” az igazság — a tizennyolcadik körben elektromos hi­ba miatt kiállt. Alain Prost pedig spai sikerével pá­lyafutásának 27. F—1-győzelmét aratta és ezzel utolérte Jackie Stewartot, a legendás, háromszoros világbajnokot. Náluk több elsőséget senki sem ért el a világ leggyorsabb volánművészei kö­zött! Maga Stewart így vélekedett er­ről: — Nem örülök, hogy nem egyedül vezetem ezután ezt a listát, de ha már be kellett következnie, jó, hogy Prost ért utol. Nakajima megint pontot szerzett, az amerikai Eddie Cheever első hat közé hozta USF and G. Arrows kocsijátl Szintén vb-pontot szerzett — sok ver­seny ponttalansága után — a Brabham, Andrea de Cesaris révén és Ligiar— Loto kocsijával René Arnoux. S szóljunk még a Jim Clark Kupáról és a Colin Chapman Kupáról! Mindket­tőt az atmoszferikus motorosoknak ír­ták ki, a legendás skót versenyzőről el­nevezett kupát a versenyzőknek, a nagyszerű tervező nevét viselőt, a Co­lin Chapman Kupát pedig a konstruk­tőröknek. BELGA NAGYDlJ. 1987. május 17., hűvös szellős időben, a verseny közben beborulá ég alatt. 298,120 kilométeres távon: 1. Alain Prost (F — Marlboro—McLaren —TAG) 1:27.03,217 óra (205,080 kilométer óránkénti átlagsebesség). 2. S. Johansson (S — Marlboro—McLaren —TAG) —24,704 másodperc hátrány, 3. A. de Cesaris (1 — Brabham) —1 kör, 4. E. Cheever (USA — USF and G. Ar­rows—Megalron) —1 kör, 5. S. Nakajima (J — Camel—Lotus—Honda) —1 kör, 6. R. Arnoux (F — Ligier—Loto) —2 kör, 7. P. Ghfnzani (I — Ligier—Loto) —3 kör, 8. P. Alliot (F — Larousse Camels—Lola) —3 kör, 9. p. Streift (F — Data General—Tyrrell) —4 kör, 10. P. Fahre (F— EL Charro—AGS) —5 kör. Leggyorsabb kör: A. Prost 1.57.153, 213,200 kilométer óránkénti átlagsebesség, úi körre­kord. A régit is Prost tartotta 1.59,282 perc­cel 209,453 ktn/ó (1980). A vb-pontverseny állása: 1. A. Prost 18 pont, 2. S. Johansson 13. 3. N. Mansell 10. A Jim Ciark Kupa állása: 1. P. Streiff 21 pont. 2. P. Aíliot 15. 3. P. Fahre 12. A Colin Chapman Kupa állása: 1. Tyrrell 30 pont, 2. Lola 15, 3. AGS 12. Roőz Péter

Next

/
Thumbnails
Contents