Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-08 / 159. szám

%?£ítlan 6 1987. JULIUS 8., SZERDA ■ Jogi tanácsok— Illeték megállapítása • Közműfejlesztési hozzájárulás • Lakáshasználati jog • Csa­ládi segély • Kisajátítási kártalanítás Csalt az igazgató és a főkönyvelő Tejes ügyek — karnis mérleg e N. S. újhartyáni lakos egy házat vásárolt. Az illeté­ket azonban nem a vételárnak megfelelően állapította meg az illetékhivatal. Olvasónk sérel­mezi a hatóság eljárását. A vagyonszerzés utáni ille­téket a forgalmi érték alapján kell befizetni. A forgalmi ér­téket az illetékhivatal állapít­ja meg, mégpedig abban az időpontban, amikor az adás­vételi szerződést a földhiva­talnál benyújtják, vagy erről az illetékhivatal más módon tudomást szerez. Az illetékhi­vatal a forgalmi érték megál­lapításánál összehasonlító ér­tékadatok, szükség szerint helyszíni szemle alapján, va­lamint az illetékfizetésre kö­telezett nyilatkozatában meg­határozott adatok szerint ha­tároz. Előfordulhat tehát, hogy a forgalmi érték eltér a felek által kikötött vételártól. Az illetékről fizetési meg­hagyásban dönt a hatóság. A fizetési meghagyás tartalmaz­za a kiszabott illeték összegé­nek megállapításánál figye­lembe vett adatokat és az al­kalmazott jogszabályokat. Amennyiben ennek alapján olvasónk a hatóság döntését sérelmesnek tartja, fellebbe­zéssel fordulhat a felettes ha­tósághoz. Q P. L. panaszolja: annak ellenére, hogy saját erőből építettek csatornát házuk előtt, mégis közműfejlesztési hozzá­járulás megfizetésére kötelez­ték. Az állami (tanácsi) szervek anyagi eszközeivel, illetve részben azok felhasználásával végzett útépítés, illetve köz­művesítés költségeinek egy meghatározott hányadát a közvetlenül az út mellett fek­vő, illetlőleg a közművel el­látott területeken fekvő és a hálózatba bekapcsolható építé­si telkek tulajdonosaira át kell hárítani. Nem kell hozzá­járulást fizetni, ha a telek el­adásakor a szerződésben a hozzájárulási költséget már fi­gyelembe vették, illetőleg bő­vítés esetén, ha az nem a ko­rábbi használók igényének ki­elégítése érdekében vált szük­ségessé. Ugyancsak nem kell hozzájárulást fizetni, ha a meglevő utat, közművet kor­szerűsítették, felújították vagy cserélték. A hozzájárulást hat hóna­pon belül kell megfizetni, azonban a helyi tanács jöve­Mivel az új családjogi tör­vény bevezetésével megválto­zott a házassági bontóper szer­kezete, elkerülhetetlen volt az, hogy a polgári perrendtartá­son is módosítsanak. Ennek az a célja, hogy a Csjt. megvál­tozott 18. paragrafusának al­kalmazását biztosítsa és ezzel elősegítse a házasság megszi­lárdítását. A másik cél pedig az, hogy a véglegesen és hely­rehozhatatlanul megromlott házasságok felbontását egy­szerűbbé és gyorsabbá tegye. Megfelelő légkör Mivel teljesen különálló mozzanattá válva egészen új­szerű a bontóper előtti meg­hallgatás, sokak érdeklődésére tart számot. Ezt minden eset­ben szükségesnek tartja a tör­vényalkotó, kivéve az olyan helyzeteket, amikor erre szin­te lehetőség sincs, ilyen szi­tuáció például az, amikor a házastársak egyike ismeretlen helyen tartózkodik, vagy vala­kit cselekvőkéoességet kizáró ok miatt gondnokság alá he­lyeznek. Egyébként a válni akaró fe­leknek a házassági bontóper előtt az illetékes helyi bíróság­nál meghallgatást kell kér­niük. Amíg ez le nem zaj­lott, nem kell, sőt nem is delmi, vagyoni, szociális kö­rülményekre tekintettel leg­feljebb 5 évi részletfizetési engedélyezhet. Olvasónk esetében tehát, mivel a csatornához állami pénzt még csak részben sem vettek igénybe, a hozzájárulás megállapítása jogszabályelle­nesen történt. 9 Z. F.-né pécell lakos fór­jától elvált és a tanácsi Laká­sukból elköltözött, mert nem akart állandó családi perpat­vart. Férje ,sem a lakást el­cserélni, sem pedig az asz- szonynak járó értéket megfi­zetni nem hajlandó. A módosított családjogi tör­vény szerint a bíróság a volt házastársat akkor is kötelez­heti arra, hogy a volt közös lakást másik megfelelőre cse­rélje — értékkülönbözet meg­fizetése ellenében —, ha a másik házastársat korábban a lakás kiürítésére kötelezte, de a lakásban maradó házastárs a lakáshasználati jog ellenér­tékét nem fizette meg, az erre irányuló végrehajtás nem járt eredménnyel és kiegyen­lítésére a közös vagyonból sincs lehetőség. Az értékkü­lönbözetet a használati jog el­lenértékének kifizetésére kell fordítani. A cserére való köte­lezésnek feltétele, hogy a má­sik házastárs a lakás kiürí­tésére vonatkozó kötelezettsé­gét teljesítette. • T. T. értesítést kapott ár­ról, hogy augusztusban bevo- nultatását tervezik sorkatonai szolgálatra. A fiatalember gyermekgondozási segélyen le­vő házastársának eltartásáról gondoskodik és a családi se­gély folyósításának feltételei­ről érdeklődik. Családi segélyben kell ré­szesíteni á sorkatona munka- képtelen és eltartásra szoru­ló hozzátartozóját, ha öt a sor­katona bevonulását megelőzőé i saját jövedelméből eltartotta. A családi segély megilleti a jogosultat akkor is, ha a tar­tási igény a bevonulás után keletkezett, illetőleg akkor is. ha azt a bírósági határozat állapítja, meg. Munkaképtelennek azt a hozzátartozót kell tekinteni, aki a munkaképességét leg­alább 67 százalékban elvesz­tette. A bevonult feleségét, vagy élettársát — ha legalább egy gyermek eltartásáról kell gondoskodnia vagy legalább hat hónapos terhes — megil­leti a családi segély. Biztosí­lehet keresetlevelet beadni. A meghallgatás iránti kére­lem beadásával egyidejűleg öt­száz forintos illetéket kell le­róni. A meghallgatás előtti kére­lemben elő kell adni a házas­ság megkötésére, a házasság­ból származó életben lévő gyermekek születésére vonat­kozó adatokat, valamint min­den olyan szükséges adatot, amelyből az eljárás megindí­tására való jogosultság megál­lapítható. A meghallgatás so­rán a bíróság népi ülnökök közreműködése nélkül jár el. A válni szándékozó felek sze­mélyesen kötelesek megjelen­ni. (Ügyvédjeik nélkül!) A ké­sőbbiek során a tanácsvezető­ként eljáró bíró. vagy együt­tesen vagy külön-külön hall­gatja meg a feleket. Illetve így is. úgy is a szükséghez ké­pest, mindenesetre olyan lég­kört teremtve, hogy a konf­liktusok mélyére lásson, és mentse, ami még menthető. Ehhez hozzátartozik az is, hogy felvilágosítja a feleket a bon­tásnak az adott helyzetben várható következményeiről. Természetesen egyúttal meg-, kísérli a házasfelek kibékíté- sét. Ha ez eredményre vezet, a bíróság az eljárást megszün­teti. Ha a másik házastárs a szabályos idézés ellenére nem jelenik meg. a bíróság a bontó­per előtti meghallgatást vég­tani kell ezt a támogatást ak­kor is, ha a házastárs felsőfo­kú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, illetve szak­munkástanuló. A nyugdíjkorhatárt megha­ladó korú hozzátartozó, illet­ve a tanulmányokat folytató gyermek szintén jogosult a családi segélyre. Ezt a lakóhely szerint ille­tékes tanácsnál kell igényelni. 0 K. K. bagó lakos telkének egy részét kisajátították. Vé­leménye szerint a kártalanítás nincs arányban veszteségével, mert a megmaradt rész alakjá­nál fogva, szinte használhatat­lan. A kisajátítás során a tulaj­donosoknak az értékvesztesé­gét meg kell téríteni. Érték­veszteségként, ha az ingatlan­nak csak egy részét sajátítják ki, a visszamaradt ingatlan- rész értékének csökkenését kell megállapítani. Vizsgálni kell, hogy a visszamaradt te­rület megfelel-e a szokásos házhely nagyságának, a beépí­tettség arányának növekedésé­vel nem csökkent-e használ­hatósága, értékesíthetősége, il­letőleg forgalmi ára. De egyéb körülmények is befolyásolhat­ják a visszamaradt ingatlan értékét. Például az, hogy a telek szabálytalan alakúvá vált, beépíthetősége korlátozó­dott, hasznosíthatósága csök­kent, vagy hogy a kertes ház­nál a kertet túlnyomórészt kisajátították. Ezeknek a tényezőknek a gondos mérlegelése alapján ér­tékveszteség magállapítására részkisajátítás esetén csak ak­kor kerülhet sor, ha a vissza­maradt ingatlan értéke és a kisajátításért kapott kártala­nítás együttes összege nem éri el az ingatlan kisajátítás előt­ti értékét. Ez esetben az ér­tékveszteséget úgy számítják, hogy meg kell állapítani a kisajátítás előtti értéket, majd a visszamaradt ingatlanrész értékét és a kettő különböze- téből le kell vonni a kisajátí­tott rész után járó kártérítési összeget. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tar­tunk a Bp. VIII. Biaha L. tér 3. sz. alatt, a beérkezett leve­lekre pedig folyamatosan vá­laszolunk. zéssel befejezettnek nyilvánít­ja. Ha a meghallgatást kérő nem jelenik meg. a bíróság az eljárást megszünteti. Nagyon lényeges kérdés az, hogy az előzetes meghallgatás nem for­mai kikötés, amely csak arra lenne jó, hogy a bíróságok ke­zét feleslegesen megkösse. Ez lehetőséget adna arra, hogy ha az együttélés szabályait súlyo­san megsértő házastárs ellen kezdeményeznek eljárást, ő puszta távollétével meghiúsít­hatná a házasság felbontását. Ezért kell tartalmaznia a jegy­zőkönyvnek azt, hogy a másik házastárs nem jelent meg, és így a „meghallgatás” eljárását befejezettnek tekintik. Ismételten megkísérli Az előzetes békéltetés, a bontóper előtti meghallgatás eredménytelensége nem teszi feleslegessé, hogy a bíróság a bontóper tárgyalásán ismétel­ten megkísérelje a házasfelek k’békítését. Mivel a békítés célja az, hogy a felekben fel­ébredjen a közös gyerekek és az egymás iránti felelős­ség, nem lehet formális sem az előkészítő szakaszban, sem az­után. Az előkészítő intézkedé­sek során pszichológiai szak- vélemény, környezettanulmány is szükségessé válhat. Mindenki tudja, hogy nyári melegben könnyen megsava- nyodik a tej. Alkalmanként ebből bosszúság is adódik a magánháztartásokban, ha nem sikerül megfelelő hűtéssel, tá­rolással megelőzni a kelle­metlenséget. De mi van ak­kor, ha mindez nagyüzemi mé­retekben történik? Nyilván meglennének a szükséges in­tézkedések arra is, ha már nem sikerült megóvni a tejet, hogy legalizálják a keletkezett veszteséget. A vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezet gesztorsága alatt működő Gál- gat ej gt-nél azonban más módszereket választottak, és emiatt három vezető: Gádor József, a gt volt igazgatója, Sára Ferencné, a volt főköny­velő, valamint Bíró István üzemvezető a vádlottak pad­jára került. A vezetők prémiuma Nézzük ezek után a történ­teket. Múlt év novemberében kez­dődött a rendőrségi vizsgálat, melynek során rövidesen igaz­ságügyi könyvszakértői vizs­gálatot rendeltek el, amiben a Zöldmező Termelőszövetke­zet belső ellenőre is részt vett. A minden részletre kiterje­dő, tételes vizsgálat során be­bizonyosodott, hogy a Galga- tej gt tevékenysége 1983-tól veszteséges volt, de ezt a tényt az év végi mérleg meg­hamisításával eltitkolták, mert ily módon tudták a vezetők kifizettetni maguknak a nye­reséges gazdálkodás után já­ró prémiumot. S hogy miből adódott a veszteség? Gódor József hatvanéves agrármérnök, a társulás nyu­galmazott igazgatója a követ­kezőket vallotta ezzel kapcso­latban: Megromlott termék — Literes és félliteres po- lipaektejet, tejfölt, túrót és habtejszint szállítottunk a Bu­dapesti Tejipari Vállalatnak. Esetenként azonban, különösen hét végén vagy ünnepnapok előtt fordult elő, hogy nem tudták átvenni a rendelkezés­re álló mennyiséget. Olyan is volt, hogy műszaki hiba miatt nem tudtuk a termelőktől át­vett egész tejmennyiséget fel­dolgozni, és mivel nem volt elegendő hűtőkapacitásunk, ez megsavanyodött. A savanyú tejet kádakban tároltuk, és a savfokától függően gomolyát A házasság felbontása iránti keresetet a kérelmezőnek a bontóper előtti meghallgatást követő harminc napon belül kell megindítania. Ha a ke­resetlevelet ez alatt nem adja be. újra kell kezdenie az el­járást a bontóper előtti meg­hallgatással együtt. A kereset- levélben meg kell ismételni azokat az adatokat is, ame­lyeket a meghallgatás előtt már leírtak a felek. A keresetlevél kétezerbe kerül Lehetőség van a házassági per szünetelésére is a felek megegyezése alapján, kifeje­zetten abból a célból, hogy a házastársak kibékülésére sor kerülhessen. A házasfelek kap­csolatának helyreállítását szol­gálhatja az is, ha a házasság helyrehozhatatlan megromlása nincs bizonyítva, a bíróság a keresetlevelet elutasítja. Néhány szót az illetékekről és a per költségeiről. Arról már beszéltünk, hogy a per előtti meghallgatás illetéke öt­száz forint. A házasság felbon­tása iránti keresetlevél illetéké kettőezer forint. Tehát kétezer ötszáz forintot kell fizetni az első fokú eljárás illetékeként. A perköltségekről a bíróság az általános szabályoktól el­térően dönthet. Nem arany- szabály az, hogy a pervesztes fizet. A költségekről a bíróság az összes körülmények figye­lembevételével dönt. Dr. Kertész Éva vagy ipari túrót készítettünk belőle. (Ez utóbbi egyébként az ömlesztett sajt, alapanya­ga.) Az ipari túrót azonban nem mindig tudtuk azbnnal értékesíteni, és a mélyhűtő­ben sem volt elég hely a tá­rolására. Minőségi problémák is voltak, ugyanis előfordult, hogy szállításkor kiszakadt a nejlonzacskó, szennyeződött a túró, és amiatt visszaküld­ték. Selejtezést pedig nem csi­náltunk. Ezekből az okokból adódott a Galgatej gt veszte­séges gazdálkodása. S hogy milyen módszerek­kel tüntették el — hosszabb ideig — a vezetők a vesztesé­get? Gódor József a Budapesti Tejipari Vállalattól — megté­vesztéssel — beszerzett kitöl­tetlen számlákat, melyek mö­gött azonban semmilyen tény­leges szállítás nem volt. A fiktív bizonylatok első példá­nyát Sára Ferencné főkönyve­lő megsemmisítette, és a má­sodpéldányt könyvelte el. Ily módon történt az, hogy 1984 végén és 1985 elején valótlan üzemi jelentést készítettek. Ezeket Bíró István üzemveze­tő csinálta, aki tudta, hogy az adatok nem igazak, azok a mérleg meghamisításához szükségesek. Az igazságügyi könyvszak­értői vizsgálat megállapítása szerint ily módon a Galgatej gt-nél, az 1985-ben kimutatott Nagyon gyakran előfordul, hogy a rászoruló, nehéz körül­mények között élő szülő nem indít pert szülőtartás miatt, mert szégyelli, nem kívánja gyermekeit bíróság elé „citál­ni”. Éppen ezért a szülőt il­lető tartási követelés iránt a szülő érdekében a városi — községekre is kiterjedően —, fővárosi kerületi tanács végre­hajtó bizottságának szociál­politikai feladatot ellátó szak- igazgatási szerve, a megyei vá­rosi hivatal és az ügyész is indíthat pert. A szülőt eltartó, saját ház­tartásában gondozó leszárma­zott saját jogán is indíthat pert a többi kötelezettel szem­ben. A magát eltartani nem ké­pes idős szülő különleges vé­delemre szorul, amire akkor is szükség van, ha nem 6 veszi igénybe a bíróság segítségét. A bíróságnak fokozottan kell törekedni a szülőtartási perek alapos és gyors tárgyalására. A családi kapcsolat erkölcsi tartalmára, bensőséges jelle­gére tekintettel elő kell segí­teni azt, hogy a szülőtartás kérdését a felek lehetőleg egyezséggel rendezzék. Foko­zottan figyelemmel kell lenni arra, hogy az egyezség meg­feleljen a jogszabályoknak és a felek méltányos érdekének. Nem cél az, hogy a szülői sze­retet, a gyermekhez való ra­gaszkodás a szülőket törvényes igényeik megszorítására indít­sa. A szülőtartás mértékét a szülő normális szükségletei nyereséggel szemben valójá­ban több mint 17 millió fo­rint veszteség keletkezett, és a meghamisított mérleg alap­ján 347 ezer forint prémiumot fizettek ki, A vizsgálatban részt vevő belső ellenőr tanúvallomásá­ban szerepel: Fiktív számlákkal — Termelőszövetkezetünk elnöke 1985 első félévében mondta nekem, hogy vélemé- ’ nye szerint a Galgatej gt veszteséges, és munkáljam, ki, hogyan lehetne a veszteséget megszüntetni. Beszéltem Gó­dor Józseffel, hogy nem kelle­ne annyi ipari túrót csinálni. Egyébként a leltározásuk is csak papírforma szerint léte­zett, a gyakorlatban nem. A munkaterületet sokszor nem tudtam kellően ellenőrizni, mivel egyedül vagyok ebben a beosztásban. Így nem tud­tam egy-egy témát kellő mélységig megvizsgálni, és nem fedeztem fel a fiktív számlákat. A Gödöllői Városi Ügyész­ség folytatólagosan, nagyobb értékre elkövetett csalás bűn­tettével vádolja Gódor Józse­fet, Sára Ferencnét és Bíró Istvánt. Ügyüket rövidesen tárgyalja a Gödöllői Városi Bíróság. Ga. J. kell hogy meghatározzák, nem lehet a létminimummal azono­sítani. A szükséges tartás nem szű­kös tartást jelent, különösen akkor nem, ha a tartásra kö­telezett vagy kötelezettek jó kereseti, vagyoni viszonyok között élnek. Nagyon sok, gyermekeit áldozatosan nevelő szülő él szűkös körülmények között, nem igényel szülőtar­tást, míg gyermekei jól keres­nek és magas színvonalon él­nek. Szülőtartásnak lehet he­lye akkor is, ha a szülő lét- fenntartását szűkösen biztosít­ja nyugdíja. Ilyenkor kiegé­szítésre lehet igénye. A szülőtartást, mint ahogy az a korábbiakban, már is­mertté .vált, lehet havonként, pénzben vagy saját háztartás­ban természetben teljesíteni. Ez a kötelezett választásától függ, de a jogosult kérheti, hogy a kötelezett a tartást pénzben szolgáltassa. Erre első­sorban akkor kerül sor, ha a szülő saját lakással rendel­kezik, ragaszkodik környezeté­hez, nem kíván gyermekeivel egy háztartásban élni. A bíróság a felek viszonyai­nak figyelembevételével a tar­tás módját is meghatározza. (Így például a természetbeni tartás mellett kiegészítő pénz- beni tartásra kötelezheti a le- származót, vagy a szülőnek más személy által történő gon­dozása esetén az ezzel járó költségek megtérítésére is kö­telezheti.) Fekete sarok Ittasan vezettek... Az eltelt időszakban az alábbi Pest megyei lakosoktól vonták be vezetői engedélyüket ittas gépjárművezetés mialt: Törőcsik Ambrus, vontatóvezető, Csemő, Határ d. 8., 1 év 6 hó; Nagy István, kazánfűtő, 1 év; Veres József, traktorve­zető,, 1 év 6 hó; Kovács István, tsz-tag, 1 év 6 hó; Szendrei László, mezőőr, Cegléd, Vasvári u. 1., 1 év; Nagy József, asz­talos, Ceglédbercel, Liget u. 5., 1 év; Valkat József, Cegléd, Kalász u, 9., 1 év; Godó Sándor, alkalmi munkás, Nagykő­rös, Beniczky u. 2., 1 év 6 hó; Papp György, betanított esz­tergályos, Nágykőrös, Zsíros dűlő 30., 5 év; Kiss Ferenc, állat- gondozó, Nyársapát, Nyársapát dűlő 39., 1 év; Varga Ede, mozdonyvezető, Nagykőrös, Ceglédi u. 18., 1 év 3 hó; Somogyi Béla, lakatos. Nagykőrös, MÁV-őrház, 2 év; Beke Ferenc, se­gédmunkás, Nagykőrös, Tázerdő dűlő 23., 1 év 2 hó; Szabari Bálint, kiskereskedő, Nagykőrös, Ceglédi u. 11/a., 1 év; Lip­csei Pál, autószerelő, Pécel, Isaszegi u. 76., 1 év 4 hó; Berki Sándor, gépkezelő, Kartal, Széchenyi u. 13., 2 év; Korbeák Mihály, villanyszerelő, Kerepestarcsa, Brassói u. 49., 1 év 8 hó; Lestár István, gépkocsivezető, Pécel, Gagarin tér 4., 1 év; Galyó László, műszerész, Túra, Kossuth L. u. 114/a., 2 év; Szabó Tibor, MÁV-dolgozó, Túra, Mező I. u. 17., 5 hó; Ka- kucska István, Zsátnbok, Széchenyi u. 18., 1 év 6 hó; Vernyik János, géplakatos, Gödöllő, Biaha L. u. 92., 1 év 3 hó,. Kötelező meghallgatás Válóperesek a bíróság előtt Egyezséggel rendezzék A rás2orulé ssülő védelme

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents