Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-08 / 159. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK! JMA • AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TXNICS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM. 159. SZÄM Ára: 1,110 forint 1987. JÜLIUS 8., SZERDA Kádár János találkozója a spanyol uralkodóval Ismerkedés a Dunakanyarral A két ország külügyminisztereinek megbeszélései Kádár János, az MSZMP főtitkára. aztElnöki Tanács tagja kedden a déli órák­ban találkozott I. János Károllyal, Spanyolország ki­rályával a Parlamentben. A szívélyes légkörű megbe­szélésen megelégedéssel ál­lapították meg, hogy a ma­gyar—spanyol kapcsolatok rendezettek és sokoldalú továbbfejlődésük lehetősé­gei biztosítottak. Hangsú­lyozták, hogy a két külön­böző társadalmi berendez­kedésű ország együttműkö­désének bővítése nemcsak a népeik közötti jobb megér­tést szolgálja, hanem hoz­zájárul az európai béke és biztonság ügyének, a biza­lom légkörének erősítésé­hez és a pozitív nemzetkö­zi folyamatok kibontakozta­tásához. A találkozón részt vett Németh Károly, az El­nöki Tanács elnöke, vala­mint Várkonyi Péter kül­ügyminiszter és Francisco Fernandez Ordonez, a spa­nyol diplomácia vezetője. Kádár János a Parlamentben találkozott I. János Károllyal. I. János Károly és felesége Zsófia királyné délelőtt Bu­dapest nevezetességeivel is­merkedett A hivatalos láto­gatáson hazánkban tartózkodó uralkodói párt a városnézői sétára elkísérte Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke és Dóczé Kálmán, hazánk mad­ridi nagykövete. A magas rangú vendégek el­sőként a Vármegyédbe látogat­tak: a Halászbástyáról megte­kintették Budapest panorá­máját, majd dr. Szenthelyi- Molnár István nyugalmazott tábori főesperes kalauzolásá­val a Mátyás-templommal is­merkedtek, felidézve a közép­kori építészeti emlék történel­mi vonatkozásait, A séta kö­vetkező állomása a Nemzeti Galéria volt, ahol a vendégek rövid tárlatvezetésen a XIX. századi magyar festészet ki­emelkedő mestereinek — ki'z- tük Munkácsy Mihálynak és Pa ál Lászlónak — világszerte becsült alkotásait nézték meg. A képtár történelmi tárgyú re­mekműveinek megtekintése jó alkalmat adott hazánk múltjá­nak, a magyar história egy- egy fejezetének, spanyol vo­natkozású eseményeinek fel­elevenítésére is. A városnézés befejezéseként történelmünk féltve őrzött ereklyéit, a koronázási jelvé­nyeket tekintette meg a spa­nyol uralkodó és ’ felesége a Nemzeti Múzeumban. A nap hátralevő részében a Dunakanyar nevezetességeivel ismerkedett a király és a ki- (Folytatás a 2. oldalon.) VSZ-tarácskozásról Bécsi tájékoztató A szocialista országok ké­szek a kölcsönös engedménye­ken alapuló megállapodások­ra, de mielőbbi haladást sür­getnek az európai utótalál­kozón, Erről beszélt kedden Bécsben a sajtó előtt Slawo- mir Dabrowa lengyel nagykö­vet, aki a VSZ országai kül­ügyminiszter-helyetteseinek ta­nácskozásáról tájékoztatott. Nem fizetnek azért, Ja aztán féiig-med­, . dig ertheto is, hogy hogy tegyen betelt a pohár, ami­kor a főbérlő Kossuth Tsz vezetői éltek jogszabály adta lehetőségükkel, s válaszút elé állították az IMI-seket: vagy még többet fizetnek, vagy másnak adják bérbe a telepet.” 1 (3. OLDAL) A vezetőválasztás >>A j'övőt?en ,na; „ . . gyobb figyelmet tapasztalatai kell fordítaniuk a pályázóknak a programra még akkor is, ha eddig ugyancsak vezetők voltak,, meg akkor is, ha most pró­bálkoznak ezzel először; akár a tantestületből, akár más iskolából.” (5- OLDAL) Ia/ac SJaVek — „A minden részletre kiterjedő, *, _ tételes vizsgálat során bebizo- hanus mérleg nyosodott, hogy a Galgatej gt tevékenysége 1983-tól veszteséges volt, de ezt a tényt az év végi mérleg meghamisításával eltitkolták, mert ily módon tudták a vezetők kifizettetni maguknak a nyereséges gazdálkodás után járó prémiumot.” (6. OLDAL) H»mr9tt*r%w>íntÉ • „Ebből a szempontból a Hun­Hungaronng. garoring a vüág taián ieg­l&teS jobb Forma—l-es versenypá­lyája. Megfelelőek a kiszolgáló létesítmények is. Az egyik veszélyes kanyarban megítélésem szerint gumi­abroncsokból védőkorlátot kell felállítani.” (7. OLDAL) Pest megyében még pihennek a kombájnok ^ A hét végén kezdenek aratni A ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezetben — mint megírtuk — az elmúlt héten megkezdték az őszi árpa aratását. Ez a munka azonban nem tartott sokáig, mert az igazi aratáshoz még nem fog­hattak hozzá. Néhány napot a megye más területem is várni kell, amíg teljesen beérnek a kalászok. Egy Budapest és egy Cegléd kör­nyéki gazdaság szakemberétől érdeklődtünk, hogy náluk jelenleg milyen a gabonák állapota, illetve várhatóan mikor kezdhetnek aratni. Dr. Vájná Tamás, a Rozma­ring Termelőszövetkezet me­zőgazdasági főágazat-vezetője elmondta: — Sajnos a kedvezőtlen idő­járás nemcsak a betakarítást késlelteti, hanem az őszi ár­pa terméshozamát is befolyá­solja. Búzából, bár elég gyen­ge talajon termeljük, a me­gyei átlagra, vagyis a 47 má­zsa körüli terméshozamra szá­mítunk hektáronként. Össze­sen mintegy 1200 hektár ga­bonát kell betakarítanunk, a kezdést a hét végére, illetve a jövő hét elejére tervezzük. Előreláthatóan 15—17 nap alatt fejezzük be az aratást. Ez azonban még függ az eső­zéstől. amely a talaj felázta- tása mellett erős gyomosodást is okozhat. Cegléden a Lenin Termelő- szövetkezet elnöke, Józsa Ist­ván válaszolt kérdéseinkre. — A gazdaság 1616 hektá­ron őszi búzát és 100 hektáron őszi árpát termel. Az sajnos nálunk is érvényes, ami szin­te az egész országra jellemző, hogy az időjárás okozta ká­rok miatt a vetések csak már­cius végén, illetve április ele­jén keltek ki. Szerencsére a tavasz kárpótolt bennünket, ezért a terméshozamok remél­hetően a tervek szerint ala­kulnak. őszi árpából 45 má­zsát, búzából pedig 53 mázsát várunk hektáronként. A beta­karításra már korábban felké­szültünk, a múlt hónap 27-én gépszemlét tartottunk és fer­tőtlenítettük a magtárakat is. A betakarítást az időjárástól függően tudjuk elkezdeni 10 saját és 4 — a perkupái Dó­zsa Termelőszövetkezetből érkezett — vendégkombájnnal, A tervek szerint 20 munka­nap alatt végzünk, majd a tarlóhántás és a folyékony műtrágyák kijuttatása követ­kezik. A várhatóan mintegy 11 ezer tonna gabonatermés mellett 218 hektárról a borsót is be kell takarítanunk, illet­ve 6600 tonna szalmát az ál­lattenyésztő telephelyre szál­lítanunk. A Rákosvölgye Tsz kerepestarcsai szőlőültetvénye viszony­lag jól átvészelte a kemény telet. Most a 200 hektáron folya­matosan permeteznek kombinált növényvédő szerrel, hogy ele­jét vegyék a gombás szőlőbetegségeknek. (Vimola Károly fel­vétele) Látogatás a Kovács Margit-múzeumban. A kép jobb oldalán Szini István, mellette Mailát Imre és a királyi pár. Egyesület, szövetség alakítható Állattenyésztők érdekében Az állattenyésztéssel foglal­kozó mezőgazdasági nagyüze­mek, termelési rendszerek, szolgáltató vállalatok és kis­termelők ezentúl tenyésztő- szervezetet — egyesületet, or­szágos szövetséget — alakít­hatnak — jelentette be ked­den Magyar Gábor mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes a MÉM-ben a megyei tanácsok elnökhelyet­teseinek és mezőgazdasági osz­tályvezetőinek értekezletén. Az intézkedés része annak a programnak, amelyet a mi­nisztérium a hatósági és a szolgáltató tevékenység szét­választására, illetve javításá­ra kidolgozott. Az állattenyésztés irányítási rendszerét a minisztérium leg­utóbb 1982-ben módosította. Ezt követően hozták létre az Állattenyésztési és Takarmá­nyozási Minősítő Intézetet, va­lamint a szolgáltatásra szerve­ződött hat állattenyésztő vál­lalatot, amelyek jól 'ellátják feladatukat. így ezek tevé­kenységi köre alapvetően nem változik. Ugyanakkor a kö­zeljövőben felszámolják a hat cég által létrehozott állatte­nyésztési közös vállalatot, mi­vel veszteségesen tevékenyke­dett. Helyette megalakítják az Állattenyésztő Szervezetek Egyesülését, amelybe bármely gazdaság, tudományos egye­sület, oktatási és kutatási in­tézmény beléphet. Az állattenyésztő egyesüle­teket és szövetségeket önkén­tes elhatározás alapján hoz­zák létre. Egyesületet állatfa­jonként vagy fajtánként cél­szerű alakítani, a szövetség pedig általában országos ha­táskörrel működhet majd. Az új szervezetek fő feladata: az üzemek érdekvédelme, a bio­lógiai alapok hatékonyabb fejlesztése, az új fajták te­nyésztésirányításának szak­mai összefogása és végrehaj­tása. ISMERETEINK L egyen tükre minden­napjaink egyik darab­kájaként a célszerűség előtti főhajtásnak? Mert hi­szen a praktikusság tükrö­ződik a tényben, ami sze,- rint — mondják az érintet­tek —, a művelődési ház vagy otthon sikerre számít­hat egy-egy szakkör, tanfo­lyam szervezésekor, ha az szabás-varrással, gépírás­sal, a szárpitástechnika va­lamely területével, háztar­tási ismeretekkel, a kert­műveléssel foglalkozik. Ami a meglepő, s ami rácáfol a hamari általánosításokra és vélekedésekre, az az isme­retek iránt érdeklődők kor­csoportja. Fiatalokról, ti­zen- és huszonévesekről van szó ugyanis-! Azokról, aki­ket — állítólag — nem ér­dekel más. csupán a maguk ricsajzenéje, szexbe, horror­ba merített képszalagtára. Törökbálinton tavaly a mű­velődési otthon tizenkét tanfolyamot szervezett ki­mondottan a fiataloknak, s egyikre sem volt jellemző az érdektelenség, sőt...! Az ismeretszerzés e formája azzal együtt népszerű, hogy a nagyközség művelődési otthona tíz ún. alkotó mű­velődési közösségnek — így jelölik hivatalosan az ama­tőr csoportokat — ad fede­let, szakszerű irányítást, te­ret a kedvtelés kiéléséhez. Folytathatnánk a töpren­gést azzal, vajon könnyű-e, egyszerű-e a fővárostól lé­pésnyire — hiszen Török­bálint valóban ennyire van Budapest határától — ver­senyre kelni a nagyváros kínálta lehetőségekkel, ám gondolatmenetünk eredeti célja más. Arra a kétsé­günkre próbálunk meg ugyanis választ keresni, vajon ismereteink az ifjú­ság ismeretszerzési kedvé­ről valóban ismeretek-e, avagy feltételezések, ráadá­sul gyakran kellő alap nél­küli, tehát elfogult, azaz el­hamarkodott feltételezések? Tapasztalataink birtoká­ban — és ezek korántsem kizárólag a Törökbálinton fellelhetőkre hagyatkoznak — hajiunk rá, ez utóbbiról van szó. Pozitív példát kínáló gya­korlatot említve: Zsámbé- kon azért sikeres az ifjúsá­gi klub munkája, mert ab­ban tág teret kap a fiatalok szándéka. ízlése, akarata, érdeklődése, azaz ismeretei­nek az a mélyíthető medre, amelyet — a felnőttek ta­pintatos segítségével — ma­ga alakított ki, azaz a sa­játjának érez. S azt, hogy ez mennyire így van, egy másik terület szintén iga­zolja. Nevezetesen, hogy a német nemzetiségi hagyo­mányokat átörökítve és fel­dolgozva. szintén sikeresek a zsámbéki fiatalok kiskö­zösségei. Meglehet, azért sikeresek, mert senki sem közeledett hozzájuk azzal a feltételezéssel, ez úgysem érdekel benneteket... Ismereteinket a fiatalok ismeretszerzési hajlandó­ságáról feltételezhetően és döntő mértékben az a ma­kacs tévedés határozza meg, hogy őket is az érdekelje, ami szüleiket, nagyszülei- ket érdekelte, érdekli. S ha más érdekli őket, akkor egyik, pillanatról a másikra megszületik a hamari ítélet, ezekkel nem jutunk zöld ágra.' A hamari ítéletet az­után gyakran tetézi a presz­tízsféltés, némely helyi po­tentát ugyanis nehezen vi­seli el, hogy bárki is nála okosabb legyen, másként lásson valamit, mint aho­gyan ő látja, ne azt akarja, amit ő akar ... Ilyen hely­zetekben azután törvény­szerűen működni kezdenek a csakazértis megmutatom reflexek. Mindkét oldalon! S akkor már szó sincsen az ismeretekről, sokkal inkább azt nézik az érintettek, ki „győz”?! S a vesztes? A kö­zösség egésze lesz a vesz­tes a kisszerű huzakodások miatt. Meghatározó elemként kell elfogadnunk azt a gya­korlati tapasztalatot, amely szerint az ismeretek vonzó kínálatához elsősorban és minden további lépést meg­szabó mértékben ismeretek kellenek. Ismeretek a kínált anyag tartalmáról, s még inkább azok igényeiről, ér­deklődéséről, befogadási készségéről, akiknek cím­zett az ismeret. Furcsa mó­don, de talán nem véletle­nül, mert bizonyos társa­dalmi, politikai mechaniz­musokat és beidegződéseket utánozva, sokkal több a kí­nált ismeret, mint az ismeret arról, kiknek is. mi módon és mit kell(ene) kínálni. Bizonyítandó, mennyire ve­szedelmes az előzetes isme­rethiány, megemlíthetjük: szinte egyöntetű volt a vé­lemény, nem lesz kellő ér­deklődő a fiataloknak szer­vezett nyelvtanfolyamokra. Ma a művelődési házak az érdeklődés folyamatos nö­vekedéséről számolnak be... T iszteletet érdemelnek mindazok, akik veszik a fáradságot annak alapos megismerésére, ami­be szükség esetén beleszól­nak. Tisztelet tehát a taná­csi testületek tagjainak, ha ezt teszik, amikor — mi­vel a művelődés irányítása is helyi hatáskör végre — terveznek, javasolnak, dön­tenek. Ami azonban ese­tükben kívánalom, az a tisztségviselőknél, tisztvi­selőknél követelmény. Mészáros Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents