Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-01 / 153. szám

Agrobank—Sütőipar Aláírták az egyezményt Jelentás eseményre került sor Cegléden az MTESZ-szék- liázban: aláírták az Agrobank és a Dél-Pest Megyei Sütőipa­ri Vállalat között megszületett egyezményt, amelynek értel­mében a bank úgynevezett juttatással finanszírozza az űj városi kenyérgyár építését. Az eseményen a két partner vezetőin kívül ott volt Kört- vélyesi Csaba, az MSZMP vá­rosi bizottságának politikai munkatársa és Fekete Antal tanácselnök is. Először Kovács Károly, a vállalat igazgatója beszélt ar­ról, hogy a létesítmény építé­sének gondolata már évekkel ezelőtt felmerült, de nem volt meg a kivitelezéshez szüksé­ges összeg. Miután a megyei tanács 70 millió forintot sza­vazott meg állami támoga­tásként az új beruházás meg­valósításához, a vállalat or­szágos pályázatot hirdetett. Az elképzelt 100 millió fo­rintnál lényegesen nagyobb összegű árajánlatot — 180 és 300 millió között — tettek a jelentkezők. Ettől függetlenül a beruházási program, illetve a kiviteli tervek elkészültek. Ez év márciusában újabb pá­lyázat következett, immár zárt körben. Végül is négy pá­lyázó közül a KÉV Metró Szolnoki Igazgatósága nyert. Azon kívül, hogy az ő ajánlatuk tűnt reálisabbnak, a munkájuk minősége és a megbízhatóságuk is mellettük szólt Jó néhány milliós meg­takarítást jelentett az a segít­ség, hogy a városi tanácstól a ceglédi ipartelepen a cég köz­művesített területet kapott. A léhetőségek feltárása köz­ben vetődött fel az Agrobank neve. A 35 millió forintos alapjuttatásként adott pénzzel kiegészítve 1989. március 31-én elkészülhet a több mint 100 millió forintos modem léte­sítmény, ez a szerződés ked­vezményekkel jár a vállalat számára visszafizetés, kamat­feltételek tekintetében is. Ké­sőbb lehetőség lesz újabb kö­zös vállalkozás megvalósításá­ra, hiszen ezen a területen egy élelmiszeripari vagy ha a vá­ros érdekei úgy kívánják, ak­kor más jellegű üzem létreho­zására is sor kerülhet. Szigethy Miklós, az Agro­bank igazgatója szólt arról, hogy számukra szintén jelen­tős ez a szerződéskötés. Arra törekszenek, hogy minden partnerral kölcsönösen megta­lálják egy-egy ilyen szerződés előnyeit, anélkül, hogy a má­sik rovására akarnának ma­gasabb kamatbevételhez jutni. A Dél-Pest Megyei Sütőipari Vállalat azok közé tartozik, akikkel ezek az elképzelések megvalósíthatók. A bank egyébként szeretne hasonló fejlesztésekben partnere lenni a megye mezőgazdasági és élelmezési üzemeinek. Biztató, hogy az együttműködés a sü­tőipariakkal nem kimondottan a most megkötött szerződésre korlátozódik, hiszen már újabb közös vállalkozáson törik a fejüket Ezt követően Kovács Károly és Szigethy Miklós aláírta az alapjuttatásoikról szóló okmá­nyokat. F. F. Vakációtotó, I. forduló 1 A Földközi- és a Fekete­tengert 2 A Földközi- és a Vörös­tengert x Az Atlanti-óceánt és a Földközi-tengert 10. Melyik az úttöröszövetség születésnapja? 1 1957. március 21, 2 1946. június 2. x 1945, február 13. Férfiak keserveit rejti 1973-ban jelent meg a Hon­ismeret c. folyóirat első szá­ma, ez idő alatt szinte nem volt évfolyam, amelyben ne olvashattuk volna Hídvégi La­jos ceglédi helytörténész egy- egy érdekes írását. Nem a ko­ra, hanem írásainak szépséges megformázása, pontosságra tö­rekvő igyekezete a fiatalabb korosztályoknak példával szol­gálhat. Akkor is dolgozott és dol­gozik, amikor talán a külvi­lág nem veszi, nem vette ész­re, illetőleg nem akarja, nem akarta észrevenni. Olyan is­kolából jött vissza szűkebb pátriánkba, amely megedzette és felvértezte; tisztességgel, alázatos szolgálattal alkotta opuszait. Legutóbbi írásának a címe „Cegléd 1849-ben”, talán kur­ta cím, de mondandója annál színesebb, gazdagabb. A Hon­ismeret 1987/3. számában így kezdődik tanulmánya. „A ma­gyar polgári forradalomról és szabadságharcról szólva, Ceg­lédről a köztörténetírásban csak két esemény ismeretes. Először, hogy Kossuth 1848- ban ide jött katonát toboroz­ni azon a bizonyos szeptem­beri vasárnapon; másodiknak pedig, hogy negyvennyolc utolsó napján a forradalmi kormány Pestről Debrecenbe tette át székhelyét, a Becsből előretörő császári hadsereg elől. Kettévált a honvédsereg, egyik része Görgeyvel észak­nak vonult, a kisebbik része, Perczel Mór gyenge hadteste, Cegléden át a Tiszántúlra. Cegléd említése a köztörténet­ben — a vizsgált időben — többé nem szerepel. Eddig az ún. nagy történe­lem, amit jól ismer Hídvégi, de nem elégszik meg ennyi­vel, hisz a tanácsi jegyzőköny­vek, katonai szolgáltatások könyve, hirdetések könyve, a bírói végzések gyűjteménye, az előfogati biztos feljegyzései, a halotti matrikulák és az ura­dalmi tiszttartók naplójegyze­tel ebben a meg nem írt há­rom hónapban véres szenve­déseket, az átvonuló katonák zaklatásait, erőszakos cselek­ményeket, gyilkosságokat, a sáncásásra elhurcolt férfiak ke­serveit rejti, ezek sokkal moz­galmasabbá teszik 1848 ceg­lédi hétköznapjait. S. D. A ceglédi úttörőelnökség Vakációtotó címmel játékra hívja a szünidejüket töltő környékbeli általános iskolás diákokat. A játék egyszerű: feleletet kell találni (válasz­tani) az alább következő kér­désekre. Elegendő levélben vagy levelezőlapon beküldeni a tippsort az úttörőelnökség címére: 2700 Cegléd, Rákóczi lit 22—24. Határidő: július 10. A második forduló kérdéseit, illetőleg az első helyes meg­fejtését július 15-én közöljük. 1. Hol van Magyarországon atomerőmű? 1 Pakson 2 Százhalombattán x Szegeden 2. Ki Magyarország minisz­terelnöke? 1 Grósz Károly 3 Lázár György x Nagy Sándor 3. Melyik égitest van legkö­zelebb a Földhöz? X A Hold 2 A Mars x A Vénusz 4.. Mi a legfőbb energiafor­rás? 1 Az olaj 2 A szén x A nap 5. Melyik találmány tette hí­ressé Eötvös Loránd nevét? 1 A gyufa 2 A torziós inga x A telefon 6. Melyik magyar író volt a nyelvújítás legismertebb alakja? 1 Petőfi Sándor 2 Kazinczy Ferenc x Arany János 1. Melyik nép mesegyűjtemé­nye az Ezeregyéjszaka me­séi? 1 A franciáké 2 Az indiaiaké x Az araboké S. Ki tervezte az Országhá­zat? 1 Ybl Miklós 2 Lotz Károly x Steindl Imre 9. Melyik két tengert köti össze a Szuezi-csatorna? Cegléd a hazai lapokban A Magyar Ifjúság május 22-i számában jelent meg Guba Zoltán Kötetlen, nyílt beszélgetés című riportja, melyben arra keresi a vá­laszt, hogy miért mondtak fel volt munkahelyén Makai Lászlónak, a ceglédi Kossuth Tsz volt betanított gépszere­lőjének, volt üzemi KISZ- títkárnak. A Szövetkezet május 27-i számában olvastuk Kovái Iván Mikebudán nem szűnt meg a 315-ös című írását ar­ról, hogy a Cegléd központtal működő Dél-Pest Megyei Áfész ellátási körzetéhez tar­tozó községekben a területi intézőbizottságok hogyan vé­dik a vásárlók és a szövet­kezeti tagok érdekeit. A Budapest májusi számá­ban látott napvilágot Búza Péter Egy kép regénye című tanulmánya, amely többek között érdekes adatokat közöl Táncsics Mihály 1876. áprilisi napjairól, közvetlen azt meg­előzően, mielőtt a hetvenedik évét taposó öregember család­jával együtt Ceglédre költö­zött, hogy egy tanyán húzza meg magát...” PEST MEGYE* HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 152. SZÄM 1987. JÚLIUS 1., SZERDA Csillapítás és érzéstelenítés Fájdalom: a szervezet vési jele Igaza lehet a régi viccnek: legfeljebb tíz perccel a fejfájás előtt bevenni a gyógyszert. De mikor kezdődik az a tíz perc? A fájdalom természetéről váltottunk szót dr. Bolgár Györggyel, a ceglédi Toldy Kórház aneszte­ziológusával. — Mi a fájdalom? — Nem más, mint a külön­böző kellemetlen ingerek meg­élése. Keletkezésében kémiai anyagok is szerepet játszanak, amelyeket az ártó hatások szabadítanak fel az idegvégző­désekben, s amelyek az ideg­pályákon futva eljutnak az agyba, ahol a fájdalomérzet létrejön. — Ehhez képest eléggé vál­tozatos gyötrelmeket képes okozni. — Sok mindentől függ, hogy a fájdalmat miként él­jük meg. Nem közömbös, hogy a szervezetre milyen ártó té­nyező gyakorol hatást, hogy milyen az inger minősége, erőssége (a bőr nyilvánvalóan másként reagál a 60 fokos vízre, s másként az izzó fém­re), nem hagyható figyelmen kivül az ember pillanatnyi idegállapota, s a fájdalommal kapcsolatos korábbi tapaszta­latai. —• Azért mégsem mindegy: vesegörcs vagy fejfájás. — A különbség mégis az előzőek függvénye. Ha valaki­nek már volt jó néhány epe­görcse, a soron következőt szinte föl sem veszi, míg egy esetleges veseroham nagyon megkínozza. Napi ismétlődé­seik miatt általában legször­nyűbbek az úgynevezett kró­nikus fájdalmak: daganatos, mozgásszervi megbetegedések esetén, ideggyulladásoknál. — Mérhető-e a fájdalom? — Nem, mert nincs mennyi­ségi mutatója. Például a vér­nyomást könnyű a számok nyelvére lefordítani. De a fáj­dalom szubjektív, ezért össze­hasonlíthatatlan. — Sokan mégis a szülési fájdalmat tartják a legerő­sebbnek. — Erről még a szakmai ber­kekben is ellentétes vélemé­nyek keringenek. Van, aki azt mondja, hogy a szülés nem jár komoly fájdalommal. De a tapasztalatok szerint mégis szükség van a csillapításra, aminek több módja ismeretes —a pszichikai fölkészítéstől az inhalációs megoldásig. Újabban egyre szélesebb kör­ben kezdik alkalmazni az elektromos érzéstelenítést, az akupunktúrát és a gerinckö­zeli (epidurális) érzéstelení­tést. — A fájdalom afféle vész­jelző szerepet tölt be a szer­vezetben? — Figyelemfelhívó, kórjel­ző szerepről van szó. Ugyan­akkor a fájdalom nem mutat­ja meg, hogy mekkora a baj, vagyis a minőségére nem utal. Mégis hasznos jelenség, mert időben tájékoztat a kórról. De nagy gond is, mert a krónikus fájdalmak ellen nem tudunk kellő hatékonysággal föllépni. Előfordul, hogy a már kiala­kult bajt nem követi fájda­lom. Például a leukémia (fe­hérvérűség) a kezdeti szakasz­ban semmiféle fájdalommal nem jár, sőt még az utolsó stádiumban sem föltétlenül. — A hétköznapokban rop­pant „népszerű” a fejfájás. Miért? Miért nem a lábunk fáj? Túramotorosok Négyszáz vendég érkezett A Magyar Motorkerékpár Szövetség megbízásából és anyagi támogatásával országos túramotoros találkozót rende­zett az abonyi Termelőszövet­kezeti Sportkör tavaly meg­f'itt ült a füvön, jobb kézé- vei a térdére könyökölt. Mozdulatlanul nézte a két te­temei; az öklömnyi nagyságú, bársonyos bundájú nyulakat. A fehér átharapott torokkal, a fekete szétmarcangolva fe­küdt az Öreg diófa tövében, nem messze a kutyaháztól. A könnyek lassan szivárogtak a szeméből, végiggördültek szeplős arcán, s összegyűltek a szája szögletében. Néha ön­kéntelenül nyelt egyet, a sós ízt érezte a nyelve alatt. Ér­tetlenül bámult maga elé. A tacskó görbe lábaival araszolva sompolygott a kapu felől. Szemét bűnbánóan le­sütötte. Megállt. Nem merész­kedett teljesen közel. A kis­srác továbbra sem mozdult, holott elkeseredésében sze­rette volna felkapni a kamra előtt heverő göcsörtös ka­rót, s addig ütni vele ezt a bestiát, amíg ki nem leheli a páráját. A szavak feltartóz­tathatatlanul buktak elő o fogai mögül: — Még ide mersz jönni elém, te átkozott dög?! Hát ez a hála? Utcán kóborló senki voltál, és mégis befogadtalak. Pedig az anyu hadakozott el­lene. De én csak fújtam a magamét, hogy kellesz nekem. Azért vettelek magamhoz, mert a Bogáncs elpusztult. Látod, ő soha nem veteme­dett volna ilyen gonoszságra. Kiderült: áruló vagy alakult motorklubja. Az úgy­nevezett „A—F” típusú ren­dezvényre 400 fiatal érkezett a nagyközségbe azzal a céllal, hogy hazánk tájait megismer­jék, valamint a túramotoros diploma megszerzéséhez újabb pontokat gyűjtsenek. A találkozóra minden szer­vezett motoros és utasa is eljö­hetett, sőt azok is, akiknek tagsági viszonyuk nincs, azzal a különbséggel, hogy az utób­biak dupla részvételi díjat fi­zettek és a kedvezményeket nem élvezhették. A háromna­pos program során a fiatalok megtekintették a falumúzeu­mot, látogatást tettek a szol­noki Tiszaligetben, videózhat­tak, karatebemutatót láthat­tak, motoros ügyességi és las­súság! versenyen, KRESZ-ve- télkedőn vettek részt; volt lán- gosevő- s kötélhúzóverseny és természetesen a diszkó sem hiányzott Pontgyűjtésre a motoros turisztikai szabályzat szerinti KRESZ-vetélkedőn, valamint motoros ügyességi versenyen nyílt lehetőség, ezenkívül a szövetség, valamint a rende­zők különféle, fő-, mozgósítá­si, és ifjúsági díjakat adtak ki, s elismerést kapott az a szer­vezet is, amelyik a legna­gyobb létszámmal jelent meg az abonyi találkozón. Sajnos a rendezvényeket nem sokan látogatták, de aki a három nap valamelyikén a strand környékén járt — ugyanis a vendégek itt vertek sátrat —, mi tagadás, sok­tok remek motorkerékpárt lát­hatott, olyat is, amiből még kevés robog az ország útjain. — ki — Lehet ez amolyan civili­zációs ártalom is. De tény, hogy a betegségek egy része éppen a fejfájással kezdődik, mint például az enyhe légúti fertőzés. A láb fájdalmát in­kább fáradtságként éljük meg. — Elképzelhető, hogy vala­ki még sose találkozott a faj­dalommal? — Olyan akad. akinek nin­csenek rendszeres fájdalmai, vagy mondjuk az enyhéb in­gerekre egyszerűen nem jelez a szervezete. De hogy valaki ne reagáljon a fájdalominger­re, az aligha valószínű. Vi­szont létezik olyan gerincvelő­betegség, aminek következté­ben bizonyos testrészeken nem keletkezik fájdalom. — Hogyan működnek a fáj­dalomcsillapító gyógyszerek? — A kezelési gyakorlatban meglehetősen sokféle gyógy­szert alkalmaznak. Jó részük­ről nem tudni pontosan, mi­ként fejti ki hatását. Vannak, amelyek különféle befolyást gyakorolnak a szervezetre, s vannak, amelyek a gerincvelő­idegekkel lépnek kontaktusba, emelik az ingerküszöböt. Az Algopyrin például egy össze­tevőből áll, és általában a fáj­dalomra hat, a dózistól füg­gően. A Quarelin három kom­ponense: görcsoldó, koffein és fájdalomcsillapító. Tehát komplex készítmény, ami többféle fájdalomokot képes megközelíteni. A szervezetben találhatók olyan morfinszerű anyagok, amelyek védekező módon rea­gálnak a fájdalomingerre, mostanában ezeket próbálják szintetizálni. Persze a morfiu- mos fájdalomcsillapítás már régóta ismeretes, de hogy a szervezet maga is előállít ilyen védekező anyagot (endorfin), viszonylag új fölfedezés. Bi­zonyos fájdalomcsillapító sze­rek éppen az endorfinterme- lést serkentik. — Mi o különbség a fájda­lomcsillapítás és az érzéstele­nítés között? — A csillapítás a fájdalom mérséklését jelenti, míg az érzéstelenítés a megszünteté­sét, kiiktatását. Főleg a műté­tek idején van ez utóbbinak jelentősége, amikor is igen ko­moly fájdalmak megelőzése a cél. De nagy különbség van a módszerekben is. A csillapí­tás a hétköznapi gyakorlatban is beszerezhető gyógyszerekkel zajlik, az érzéstelenítés vi­szont már önálló szakma, ami többféle lehetőséggel él: az idegek átmeneti megbénításá­val vagy a központi idegrend­szerre hatva éri el a fájdalom­mentességet, az öntudatlansá­got, a narkózist. —• Van-e valamilyen követ­kezménye az érzéstelenítés­nek? — Következménye nincs, de van kockázata. Például az al- tatásos változatnál tüdőgyul­ladás, hányás, vérnyomásinga­dozás léphet fel, hogy csak a leggyakoribbakat említsem. — A külföldről érkező hí­rekben szerepel ez a kifejezés; fájdalomambulancia. Mit je­lent? — A fájdalom oka nem minden esetben szüntethető meg. Ilyenkor a fájdalom ke­zelésére kell összpontosítani. Megtehető ez egy olyan intéz­ményben, a fájdalomambulan­cián, ahol minden eszköz ren­delkezésre áll, az akupunktú­rától kezdve a magnetoterá- piáig. Már itthon is foglalkoz­nak ilym központok létreho­zásának gondolatával. Varga Sándor ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Amikor a tudtom nélkül ki­vittek a város szélére, hogy megszabaduljanak tőled, en biztos voltam benne, hogy visszatérsz. Ügy mondják, ahol a kutyának egyszer en­ni adnak, onnan azt bottal sem lehet kiverni. És visszajöttél. Barátokat szereztem neked, két másik tacskót; igaz, azokat már nem tűrték meg a háznál. Talán azért is ragaszkodtam még jobban hozzád. Éheztél nálam valaha? Mindig hoztam ne­ked valamit. Ezeket a szeren­csétlen nyuszkókat a spórolt pénzemből vettem — és nem olcsón. Erre te... Nem volt gyanús, hogy igen nagy oda­adással nézegetted őket, ami­kor az udvaron a füvet rág­csálták. Azt hittem, hogy vi­gyázol rájuk. Annyira meg­bíztam benned. Mikor a kis fehér sánta eltűnt, mindenkit hibáztattam, csak éppen arra nem gondoltam, hogy te le­hetsz a tettes. És én még a nővéremékkel veszekedtem. Amíg az osztálykiránduláson voltam, hagyták, hogy elcsa­tangoljon valahová. S kiderült; áruló vagy. Mit vétettek ezek az ártatlanok neked? Most még alakoskodsz is, legalább ne csóváld híze­legve a farkad. Szégyentelen. Más kutya a macskát nem bántja, te a nyulaimat sem kímélted. Pedig mindannyian fontosak voltatok számomra. Közöttünk vége a barátság­nak. Arra sem méltatlak, hogy jól megverjelek, vagy beléd rúgjak. Többé a történtek után nem tudok kedves lenni hozzád, ősszel kapok majd egy komondorkölyköt. Addig maradhatsz. Kiszáradt a torka, de belül, valahol mélyen a lelkében va­lami megkönnyebbülést érzett, s ez lassan szétömlött az egész lényében. Kézfejével le­törölte az arcát. A kert vé­gében gödröt ásott. Zihálva tette le az ásót, s eltemette a Tacsi áldozatait. A kis halom­ra fűszálakból keresztet ra­kott. IS őzben annyira belefeled- kezett a szertartásba, hogy észre sem vette: a bű­nös eltűnt. Csak jó negyed­óra múlva eszmélt, az utcáról panaszos szűkölést hallott. A kapuhoz ment, kinyitotta, szenvtelenül szólt a tacskó­nak: — Na, gyere be! Fehér Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents