Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-07 / 158. szám

Beleszülettek a modern technikába Látogatás az alkotótáborban Detzky Júlia festőművész irá­nyításával a batikolás kulisz- szatitkait is megismerhetik a gyerekek Bartos Feri bácsival a vé­letlen hozott össze minket. Azt hallottuk, hogy rongyszönyeg készítésével foglalkozik. Érde­kelt bennünket ez a régi, las­san eltűnőben lévő mesterség, ezért felkerestük otthonában. A kapun belépve korszerű, jó állapotban lévő falusi ház mel­lett haladtunk el, amely mö­gött, toldaléképület gyanánt a régv parasztház meghagyott része, talán ,a konyhája húzó­dott meg. Gerendás mennyezet, a me­szelt falon megbámult szent­képek, megsárgult fotók, a sa­rokban szövőszék. Mintha egy századot léptünk volna vissza az időben. A szövőszék mel­lett nagy meglepetésünkre mo­dern korunkat jelző tárgy, egy kazán állt...” A látogatás érdekesebb rész­leteiről az idős mesterrel va­ló beszélgetésről egyelőre töb­bet nem árulunk el, hiszen az hamarosan olvasható lesz eze­ken a hasábokon. A fenti ri­portírásaiét a mendei alkotótá­bor újságíró szekciójának al­kotása, a címe: Rongyszönyeg. Elkövetői Gyvkeri Mercé­desz, Hermann Katalin, Mol­nár Zsolt, Szenyán János és Tárkány Szűcs Andrea. Bevallom, a sárga irigység fogott el, amikor kézhez kap­tam a riportot a Mendei Álta­lános Iskola tanári szobájá­ban. Számítógéppel szerkesz­tett alkotást vehettem át, ilyen gépesítettségről egyes nagy szerkesztőségek is még csak álmodoznak. így készül itt minden írás, minden vers, meg meseszöveg. A jövő új- ságírónemzedéke tehát jófor­mán beleszületik a modern technikába, nekik cseppet sem lesz majd furcsa a szöveg­szerkesztés számítógépen kép­ernyőre kivetítve... A körzeti alkotótábor az idén immár hatodik alkalom­mal nyitotta meg képzeietbeli kapuit — ezúttal új helyszí­nen, a Mendei Általános Is­kolában. Volt már alkotótábor a vasadi diákotthonban, a gyömröi kisegítő iskolában és nevelőotthonban, de ilyen szép helyen még egyszer sem. Ezt erősítette meg Detzky Júlia Gyomron élő festőművész, aki a batikolok tíztagú csoportját vezeti a táborban. — A gyomrod batikszafckör- ből csak ketten jötek el, a többiek először ismerkedhet­nek a batikolás alapfogásaival. Igazán érdemes volt ezt a he­lyet választani, itt minden feltétel adva van az elmélyült alkotómunkához. Az alkotótábor napi prog­ramja egyébként igen zsúfolt. Reggel 7 órakor van ébresz­tő, a reggeli után máris kez­dődik a munka. Délután — az ebédet követően — a gyere­kek szabad akaratuk szerint választhatnak, melyik csoport­ban kívánnak dolgozni. Van itt — a már felsorol­takon kívül — kerámia, me­seíró, színjátszó, néptánc, ha­bozó, festő és szobrász kiscso­port. A színjátszók vezetője Baranyai Gizella, aki a gödöl­lői kisegítő iskola és nevelő­otthon pedagógusa. Őrjár­tunkkor éppen „elment” a vil­lany, egy kicsit várniuk kel­lett a próbával. Aztán, amikor „megjött” az áram, elkezdőd­hetett a próba. A gyerekek láthatóan nagy átéléssel gya­korolták a mozdulatokat, mondták a szöveget. Nem is zavartuk tovább őket, hanem az iskola udvara léié vettük az irányt. Két iskolapadon alkalmi gyurma tárlatban gyönyörköd­hettünk, Tölgyes Tamás Gyomron élő fazekasmester a korongozás rejtelmeibe avatta be a kiesd és nagyobb gyere­keket. Nem lehetett valami kellemes a tűző napon kézzel formálni az agyagot, lábbal hajtani a korongot. Fürszl írisz — aki a „nyeregben” ült —dolgát még az is nehezí­tette. hogy hatalmas nejlon- kötényt kellett öltenie magá­ra ... A tanári szobában Vadász Iván táborvezető-halyettes és Baksa Brigitta vezetésével már az esti filmvetítéshez készü­lőditek a gyerekek. A számító­gép segítségével szerkesztették a szöveget. Itt élned, halnod kell — ez a film címe, amit megtekintenek majd az alko­tótábor résztvevői. Természe­tesen a hazafiságról, hazasze­retetről lesz szó a másnapi — filmet megvitató — értékelő beszélgetésen. Egy pillantást vetettünk a tábori faliújságra, amely nap­ra-, sőt percrekészen tájékoz­tat mindenről, ami az alkotó­táborban történik. Gábor Éva gyömrői szob­rászművésszel összefutottunk a folyosón. Mint mondta, n-eki tetszik a csodálatos környezet, a mendeiek nagyon barátságo­san, szeretettel fogadták a hat­vanhat táborlakót és a tizen­egy tagű felnőttstábot. A tíznapos tábor valameny- nyi gyereknek kisebb-nagyobb Szövegszerkesztés — számítógéppel. A segítők Vadász Iván és Baksa Brigitta — utóbbi a kép bal szélén (Bagóczky Sándorné felvételei) Nyitva már a strandfürdő Hétfői lapunk „Kellemetlen sarok” című rovatában még arról írtunk, hogy a gyömröi strandfürdő hivatalosan nem fogadhatja a fürdőzőket. Időközben változott a hely­zet, a strand július 4-étől, szombattól már hivatalosan nyitva van, mivel megérkezett a Köjál-engedély. A gyömrői strand egész nyá­ron látogatható, a hét minden napján délelőtt 9 órától este 7 óráig kereshetik fel a gyere­kek és felnőttek egyaránt. A legutóbbi hétvége egyéb­ként nem túlságosan kedvezett a fürdőzöknek és napimádók­nak. Vasárnap a kora délutáni órákban a heves zápor elriasz­totta a vízpartról a helybeli és más községből érkezőket. fc.v.. ...V.i,. . ........ ..... , .Ü, . A lkalmi gyurmatárlat az isko­laudvaron élményeket tud nyújtani. Nem utolsósorban fejlődik vizuális készségük, megtanulnak szeb­ben beszélni. Olyan dolgokat sajátíthatnak el, amivel gaz­dagabbak lesznek. Már csak ezekért is érdemes volt eljön­niük ide, Mendére. Vadász Iván táborvezető­helyettes röviden, de summá- san mondott véleményt a mendei házigazdákról: — Nem bővelkednek sajnos ők sem anyagiakban, de sze- retetükkel mindent pótol­nak ... Gér József M A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 157. SZÁM 1987. JÜLIUS 7., KEDD Tízszeres terméssel fizet Csak nyavalygott, kínlódott Ezemégyszáz vagon burgo­nyát hoztak be Lengyelország­ból, hogy a, tavaszi ellátás za­vartalanná váljon, ez a bur­gonya azonban kissé sápad- tabb volt, mint honi rokona, talán azért is, mert köztudott, hogy Magyarországon sok olyan vetésterület van, amely burgonyából rekordtermésre is képes. Persze, ha van jó vető­mag. Vagonokban érkezett Van már burgomyapalán- tánk, de elegendő vetőgumó még nincs. Igaz, az áfésznél vollt egy teherautónyi a ta­vasszal, de ez csupán szenitelt­Esőzések után Takarítják a patakmedret Baglyas Sándor és Tótok Imre pályamunkások, ha kell, la­páttal is besegítenek a finomabb munkálatoknál a hatalmas földmunkagépeknek (A szerző felvétele) A vasúti építkezések — le­gyenek azóik kicsik vagy na­gyok — mindig is vonzották látványukkal az utazó embe­reket. S akik mindennap vo­natra szállnak, mint sző­kébb pátriáinkban a dolgozók többsége, azok számára, ha csak egy villanásnyi ideig is, változatosságot jelenít egy lát­ványos vasúti munka. Az in­gázás, az utazás unalmas óráiba változatosságot hoz az ilyesmi, beszélni lehet róla a mellettünk ülővel. S bár sokaikat érdekel az ilyen munka, kevesen enged­hetik meg maguknak, hogyle- szállva a vonatról, közelebbről nézelődve kielégíthessék kí­váncsiságukat. Mi leszállítunk a vonatról, hogy megnézzük, s megkérdezzük, miit csinálnak az emberek s a gépeik P úszta- szentesítvén és Sülysáp között, a sínek mentán. A munkairányító, s az elekt­romos földkábelt műszerrel kereső emberek már elmentek gépkocsival, amikorra a hely­színre értünk, de Baglyas Sán­dor pályamunkás, a MÁV nagykátai 1-es pályaszakaszá­nak dolgozója elmondta, hogy a nagy esőzések veszélybe so­dorták a síneket. Ugyanis a pálya melletti árkot a csapa­dék telehordta a dombról le­mosott földdel, homokkal, ök az árok kiásásával foglalkoz­nak napok óta, mert ha a kö­vetkező nagy tömegű esővíz átzúdul a hordalékkal teld árok fölött, akkor ensíikül alá­mosta volna a síneket. Gépek s emberek most együttes erővel tisztították az árkot több ponton is a pálya mentén. Ott, ahol éppen be­szélgettünk, a szántás felől egy másik árkot is elkezdtek ásni, hogy a két árok közé termeljék ki a földet, egy vé­dőtöltést képezve. De ezzel még nem ért vé­get a munkájuk, mert a kö­zeli patak átbújik e,gy beton­csatornában a vasúti töltés alatt. A patakmeder szintén teleszaladt iszappal, s ez azzal a veszéllyel jár, hogy meg­emelkedik a vízszint egy újabb nagyobb esőzés követ­keztében. A patak kiönthet, vagy a magasabb vízszint mi­att átáztathatja a töltést. Pusztaszentistván és Sülysáp között még jó néhány napig eltart a munka. A kábeikereső műszerre pedig azért van szükség, hogy a földmunkagé­pek nehogy elvágják a MÁV saját elektromos vezetékeit, zavart okozva a vasúti bizto­sítóberendezések működésé­ben. Aszódi László Antal Kulturális program Ecseren kedden 10 órától a fogyókúrás klub foglalkozása. Gombán az autós kertmozi­ban 21.15-től: Árulás és meg­torlás (színes, szinkronizált kung-fu film). Gyomron a gyermekkönyv­tárban csoportok és egyéni ér­deklődők részére vetélkedők, tematikus és alkotófogalkozás. játék, dia® lm vetítés, helyben olvasás, zenehallgatás naponta a nyitvatartási időben. Hibaigazítás Tegnapi lapunkban a „Ki­tüntetéseket adtak át” című írásunk első soraiba hiba csú­szott. Semmelweis Ignác ter­mészetesen nem 1918, hanem 1818. július 1-jén született. víz, hiszen a felszabadulás és a téeszszervezés előtt tavasz táján 8—10 vagon kimondot­tan megbízható, jó vetőgumó érkezett a községbe Szabolcs­ból. Megbízható partnerkap­csolatok alakultak ki, írni kel­lett csak és érkezett a szal­mával bélelt, megrakott va­gon. De volt is termés. Üllőn akikor a Kossuth utcában több burgonyát tároltak tavasszal — de mondhatnánk a község más utcáit is —, minit ameny- nyi ma az egész vonzáskörzet közös gazdaságaiban terem. A palánta jó dolog, a fejlő­dés belátható útja ez, a XXI. század ház körüli kiskert gaz­dája talán már palámtázza a deziirét, esetleg a güilbabát, ma azonban még a hagyományos vetőgumót keresik a kiskerttu­laj donosok. Ellepték a bogarak Még magasabb árat is fizet­nének a megbízhatóan jó ve- tőgumókórt, hiszen ez nemcsak egyéni érdek, a burgonya ugyanis tízszeres termést hoz­hat. Bedig ilyen esetekben még aat sem mondhatjuk, hogy az időjárás kedvező volt. Tavasszal azonban zavar volt a vetőgumó-eiiátásban, ez év eik óta visszatérő jel én- ség. A Monor Vidéki Áfész üllői felvásárlótelepének kapuján felírás hirdette: vetőburgonya kapható. El is kapkodták a mogyoró nagyságú gumókat — az ilyen apró krumplit még a kistermelőik is csupán me­rő szorgalomból szedik fel, hogy nyersen vagy megfőzve malackáikkal, baromfiakkal etessék fel. így válik olcsób­bá, gazdaságosabbá a hizlalás. Mégis vitték, vetették a kis­kertek 100—200—300 négyzet- méterén, a gumó azonban nem akart kelni, lombot, bokrot ereszteni, aztán nagy sokára, amikor a jó vetőmagból szár­mazó bokrok már virágozni kezdtek, jó, ha minden tize­dik gumócska kidugta egy szárát, aztán ott nyavalygott, kínlódott, amíg a bogaraik el nem lepték, pusztították. Per­sze, ezek a kis területele nem maradtak a kertekben üresen, káposzta, paradicsom, cékla, bab bokrosodik. virágzik, fe- jesedik, ez azonban nem pó­tolja a család téli ellátását szolgáló burgonyatermést. Kárt okozott A megbízhatatlan minőségű vetőburgonya nemcsak a sok kisterrrfelőnek okozott kárt, hanem a szövetkezetnek is, hiszen a kertek többlettermé­se minden esetben a felvá­sárlótelepekre kerül, hogy an­nak is jusson, aki nem ter­mel. Kiss Sándor Értékteremtő, hasznos munka Visszajut a lakossághoz A nemzeti zászlók és az ok­levelek ünnepélyes átadásával a napokban befejeződött az elmúlt esztendőben végzett te­lepülésfejlesztési munka érté­kelése. A Hazafias Népfront, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatala, a Pénzügyminisztérium, a SZOT, a KISZ és a Vöröske­reszt képviselőiből összeállí­tott zsűri értékelése, a HNF Országos Tanácsa felhatalma­zása alapján a népfront or­szágos titkársága az idén 44 településnek ítélte oda az el­ismerést. Ezúttal 22 község, il­letve város kapta meg az or­szágos tanács nemzeti zászla­ját, s további 22 településnek elismerő oklevelet nyújtottak át magas rangú párt- állami és társadalmi vezetők a nem­zeti vagyont gyarapító társa­dalmi munkáért. Országszerte 350-en kaptak társadalmi munkájuk elisme­réseképpen emlékérmet és több ezren kiváló és érdemes társadalmi munkáéit kitüntető jelvényt. A 44 kitüntetett te­lepülés képviselői 45 millió forint jutalmat is átvehettek: az összeget helyi településfej­lesztési célok megvalósítására fordítják majd. Sokéves gya­korlat már, hogy ily módon e forintok megsokszorozódva jutnak vissza újra a lakosság­hoz. Az elismerések alapját az értékteremtő önkéntes munka adta ezúttal is. A lakosság 1986-ban 16 milliárd forintnyi munkával, illetve pénzzel gya­rapította az országot, elsősor­ban saját településének fej­lesztéséhez hozzájárulva. Kü­lönösen jelentős e munka po­litikai haszna, hiszen az ered­mények olyan időszakban szü­lettek. amikor az ország ne­héz helyzetben volt: olyan időszakban, amikor a társa­dalmi munkával szemben bi­zonyos aggodalom, kétség, hi­te.tlenkedés mutatkozott meg. Olyan vélemények hangzottak el. hogy a lakosság egyre ke­vésbé vállal ingyen közösségi célú értékteremtő munkát. A hitetlenkedők arra hivatkoz­tak, hogy a nehezedő életkö­rülmények elveszik az embe­rek kedvét e tevékenységtől. Az élet megcáfolta a kételke­dőket: a településfejlesztési társadalmi munka értéke az elmúlt évben a megelőző idő­szakhoz képest jelentős mér­tékben — több mint kétmil­liárd forinttal — növekedett. A KEFA a Kefe- és Faipari Vállalat, Monor felvesz főiskolai végzettségű vagy mérlegképes könyvelői képesítésű számviteli vezetőt, középfokú végzettségű kontírozó könyvelőt, faipari és gépipari technikusokat, valamint pénzügyi előadót, asztalos, kőműves és géplakatos szakmunkásokat. Jelentkezni lehet személyesen vagy írásban, cím: Monor, Kölcsey u. 2-6. 2200. ISSN 0133—2651 (Manor! Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents