Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-06 / 157. szám

Kötöttségek nélkül Alakulófélben a kaszinó Tagnak jelentkezhet bárki A legutolsó ceglédi kaszinó 1949-ben csukta be kapuit, de nagy esélyünk van rá, hogy a legújabbat az idén, augusztus­ban átadják. A 6zóban forgó intézményfajták sorát 1842- ben a Kaszinó Egylet nyitotta meg, majd egymás után jöttek létre hasonszőrű, a kötetlen, szimpla együttlétre, a beszél­getésre, a külső alakzatok nélküli időtöltésre épülő tár­sai. Hol ennyi, hol meg any- nyi működött az évek során, folyamatosan csak csekély há­nyaduk, mert önfenntartó jel­legükből következően sűrűn csődbe jutottak. A felszabadulás után életre kelő művelődési házak ezt a funkciót — néhány kudarcba fulladt kísérlettől eltekintve — sohasem tudták felújítani. Eleinte azért, mert merőben más elképzelési hullámok fu­tottak végig az alakulgató kul- túrházi hálózaton, később, mert a feltételei hiányoztak. Pedig mindvégig szükség mu­tatkozott olyan helyekre, he­lyiségekre, ahol lehetőség van a hivatalos vagy privát társa­dalmi információk földolgozá­sára személyes közegben, mellőzve egy állami intéz­mény formális közreműködé­sét. Egy olyan társasági, köz­életi képződményre, amelynek elemeit nem a teljesítmény- központúság és nem a haszon- elvűség tartja össze. Jó ötlet volt tehát a Kos­suth Művelődési Központ ré­széről, hogy a városi tanács által 1.4 millió forintért meg­vásárolt Felház utcai Fried- rich-házat kaszinó típusú köz- intézménnyé alakítja. A vá­rosmagban fekvő, mégis csön­des környezetben levő házban jelenleg a Lenin Tsz építő- brigádja dolgozik. Ügy néz ki, hogy augusztusra valamennyi „mozaik” a helyére kerül. Az ablakaival az utcára néző négy nagyobb méretű szoba (és a két előtér) a kaszinó lel­ke. Korszerű és otthonos beren­dezéseivel, újságokkal, köny­vekkel, játékokkal, televízió­val, rádióval és persze a nyu­godt beszélgetés lehetőségei­vel áll majd a leendő tagság rendelkezésére. A büfétrakr- tus központja egy melegítő föl­szereléssel ellátott konyha lesz, ami egytálétellel és sör­rel (kizárólag sörrel!) járul hozzá a kaszinói miliőhöz. A konyhát persze a látogatók is használhatják. Az épületet ap­ró udvari park egészíti ki, a tervek szerint kandeláberek­kel és kerti bútorokkal. Az új kaszinó természetesen jó néhány részletében külön­bözik hajdani elődeitől, de fő­képp abban, hogy nem réteg-, illetve csoportszempontok sze­rint szerveződik. Tagjává válhat bárki, tár­sadalmi helyzetétől függetle­nül: vagyis lényegében köz­kaszinóról, népkaszinóról van szó. Olyasféle alakzatról, ami belső szervezetet hoz létre: legfőbb fóruma, a közgyűlés dönt a tagfölvételekről és a mindenkit érintő lényeges kér­désekről, rendelkezik a pénz­bevételekkel. megválasztja a tisztségviselőket (elnök stb.). A kaszinói program még csak kialakulófélben van. ezért valamennyi jó elképzelést szí­vesen vesznek és hasznosíta­nak a művelődési központ munkatársai. V. S. Vigyázzunk a vízzel! Itt a nyár. Városunkban és körzetünkben a gyermekes szü­lők, de többnyire mások is ilyenkor veszik ki évi szabad­ságukat. Ha ezt nem tehetik, az időjárástól függően a hét­végek egy részét kedvelt és családi kirándulóhelyeken, időnként vízparton töltik. Kö­zépiskolásaink építő- és or­szágjáró diáktáborokban s ke­rékpártúrákon vesznek részt, az úttörők és kisdobosok nagy része balatoni úttörőtáborba, vándortáborba vagy szaktá­borba, sporttáborba megy. Közel kétszázan a pálfájai napközis táborban töltik a nyá­ri szünidő nagyobb részét. Szinte mindegyik helyen eljut­nak előbb-utóbb vízpartra fel­üdülést, felfrissülést keresni. Mindenütt van, aki ügyel a kisebb-nagyobb diákokra vagy felnőtt társaira. A víz jó bará­tunk, de halálos ellenségünk is lehet. Ezért szeretnénk néhány gondolatot olvasóink figyelmé­be ajánlani. A rendőrség „A vizek veszé­lyei” című nyári kiadványa szerint figyelmetlenség, gon­datlanság és könnyelműség miatt 1986-ban Magyarorszá­gon 319-en fulladtak vízbe, 152-en fürdés közben, 89-en baleset, s 78-an egyéb okok miatt kerültek a hullámsírba. Meghökkentő és egyben tanul­ságos is a korcsoportok szerin. ti fekete krónika, amely sze­rint a 6 éven aluliaknál hatan, a 6—14 évesek közül harminc­négyen, a 14—18 évesek között huszonnyolcán, a 18—30 éve­sek közül hetvennégyen és a 30 éven felülieknél százhatvan- öten váltak a víz áldozataivá. A komoly veszélyhelyzetbe kerültek közül a rendőrök, ha­jósok, vízi sportolók és segítő­kész embertársaik 839 személyt mentettek ki az életveszélyes helyzetből. Jó, ha a legfontosabb szabá­lyokat ismerjük. A strandokon és a kijelölt fürdőhelyeken be kell tartani az ottani intelme­ket. Fürdés előtt mosakodás­sal kell lehűteni magunkat, felhevült testtel soha ne ugor­junk a hullámok közé! (Utób­bi sok tragédiát okozott már.) Szigorú szabály, hogy a tíz éven aluli — úszni nem tudó — gyermek csofc felnőtt kísé­retében fürödhet a szabad vi­zeken. Ismeretlen vízbe soha ne ugorjunk, mert súlyos fej-, ge­rinc- vagy egyéb sérülések egész életre szóló következ­ménnyel járhatnak. Előzetesen tájékozódni kell ilyen helyeken a meder alakulásáról, a víz­mélység-változásokról, a víz alatti akadályokról és az eset­leges örvényekről. A legfontosabb intelmek mel­lett sok mindenre kell figye­lemmel lennünk. Első az élet, erő, egészség. Ebből egy van mindannyiunknak. Vigyáz­zunk rá városunkban, körze­tünkben és mindenütt. Erre fi­gyelmeztessük esetleg bravú- roskodó embertársainkat isi Sulyok Zoltán Falujáró áruházak ötletesen igyekszik javítani a kisebb települések lakossá­gának áruellátását a tatabá­nyai Genérál Kereskedelmi Vállalat. Időről időre a legkü­lönfélébb árucikkekkel megra­kott gépkocsi karavánokat in­dít egy-egy Komárom megyei faluba, ahol a művelődési ház­ban, klubban, vagy más közin­tézményben néhány napra ideiglenes kisáruházakat ren­dez be. Az akcióval olyan te­lepüléseket keresnek fel, ahol a lakosság helyben jobbára csak az alapvető napi cikkek­hez jut hozzá. A Generál vi­szont olyan cikkeket visz a kistelepülésekre, amelyekén a legközelebbi városba kellene utazni. Ezáltal a lakosság meg­takaríthatja az utazási, illetve a szállítási költséget. A válla­lat képviselői előzetesen tájé­kozódnak a lakosság körében arról, hogy milyen árucikke­ket vásárolnának leginkább, s ennek alapján állítják össze a mini áruház készletét. Leg­utóbb a kecskédi művelődési házban rendeztek be időszakos áruházat. Az ötlet életképes­ségét bizonyítja, hogy az 1700 lakosú településen négy nap alatt 600 ezer forintos forgal­mat bonyolítottak le, amiért különben a legközelebbi vá­rosba kellett volna utazni. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM. 156. SZÁM 1987. JULIUS 6., HÉTFŐ Pedagógusok továbbképzés® Jövőre újból megrendezhetnék — A napokban technika munkaközösségvezetők tanfo­lyama volt Cegléden, az álta­lános iskola és diákotthon­ban. Kik vettek ezen részt? — kérdezem Barnóth Zoltán- nét, a kisegítő iskola igazga­tóhelyettesét. — Talán az intézményünk­ben folyó munka utóbbi évek­ben elért eredményei is sze­Cegléd a hazai lapokban A Magyar Ifjúság május 22-i számában jelent meg Gu­ba Zoltán: Kötetlen, nyílt be­szélgetés című riportja, mely­ben arra keresi a választ, hogy miért mondtak fel volt munkahelyén Makai László­nak, a ceglédi Kossuth Tsz volt betanított gépszerelőjé­nek, volt üzemi KlSZ-titkár- nak. A Szövetkezet május 27-i számában jelent meg Kovái Iván: Mikebudán nem szűnt meg a 315-ös című írása ar­ról, hogy a ceglédi központtal működő Dél-Pest Megyei Afész ellátási körzetéhez tar­tozó községekben a területi in­tézőbizottságok hogyan védik a vásárlók és a szövetkezeti tagok érdekeit. Á Budapest májusi számá­ban jelent meg Búza Péter: Egy kép regénye című tanul­mánya, mely többek között ér­dekes adatokat közöl Táncsics Mihály 1876. áprilisi napjairól, közvetlen azt megelőzően, hogy a hetvenedik évét taposó öregember családjával együtt Ceglédre költözött, „ ... hogy egy tanyán húzza meg ma­gát ...”. Lubickol az egész tábor A nyári szünet­ben, kéthetes tur­nusokban napközis úszótábort szer­veznek kisdiákok­nak a ceglédi strand munkatár­sai. Az első cso­portban huszon­ötén sajátították el az úszás alap­jait, s többségük a két hét elteltével otthonosan, bizton­ságosan mozgott a vizáén. Reggel hét­től délután négyig Bíró Csilla tanár­nő felügyeletével töltötték az időt, úszni Sallai Fe­renc, a strand ve­zetője tanította a gyerekeket. (Apá- ti-Tóth Sándor fel­vételei) W A Tolna Megyei Népújság május 30-i számában jelent meg a Vasárnaptól új menet­rend című írás, mely egyebek között arról tájékoztat, hogy a „Keleti pályaudvar biztosító- berendezésének átépítése mi­att a békéscsabai gyorsvona­tok a Nyugatiból — Cegléden és Szolnokon át — közleked­nek ..s megállnak Ceglé­den is. A Vendéglátás májusi szá­mában jelent meg A gyömrői gyerekekért című fényképes beszámoló arról, hogy a Pest Megyei Vendéglátó Vállalat ceglédi területi igazgatósága Gyomron megnyitotta az át­alakított Halászkert éttermét, ahol a község mintegy 1200 gyerekének napi étkeztetésére van mód. A Zalai Hírlap június 2-i számában jelent meg a Ka­nizsai diákok táborozási lehe­tőségei című írás, melyből egyebek között megtudhatjuk, hogy a Ceglédi Állami Tan­gazdaság építőtábora idén is fogad zalai középiskolásokat. A Népszava június 3-i szá­mában jelent meg Deáki Lász­ló: Tovább nyílt a közműolló cimű írása, melyben Pest me­gye infrastrukturális ellátott­ságát vizsgálja. A vízbázisok­ról szólva egyebek között meg­jegyzi, hogy .......magas a vas­é s mangánszennyeződés Ceglé­den, Nagykőrösön, Aszódon és Abonyban ...”, mely „mező- gazdasági jellegű szennyezés főként a túlzott mértékű ke- mizálásból fakad ...”. A Magyar Ifjúság június 5-i számában megjelent A Ma­gyar Ifjúság nevében rovatá­ban beszámol a ceglédi ifjú­sági sajtó nap egyik rendezvé­nyéről, melyen elsősorban a készülő adóreform és a nyug­díjrendszer előkészítése érde­kelte a fitatalokat. Az Esti Hírlap június 6-i számában jelent meg a Szál­lítmányvédelem, elővárosi mo­torvonat című írás, melyben többek között arról olvasha tunk, hogy a MÁV Budapesti Igazgatósága területén gátat akarnak szabni a dézsmálás­nak, a vasúti kocsik rongá­lásának, a szándékos károko­zásnak az áruszállításban. Ezért a BRFK társadalmitu- lajdon-védelmi osztályának hathatós segítségével ........a v asútigazgatóság embereiből tizenhat önkéntes rendőr fel­vette a szolgálatot, megala­kította a védekezés bázisát a ceglédi vonalon...” A Honismeret ez évi máso­dik számában jelent meg Te- mesközy István: A helytörté­netírás száz éve Abonyban cí­mű tanulmánya, melyben rész­letesen ismerteti Abony törté­netét taglaló kiadványokat és bemutatja azok íróit is. Ugyan­csak a Honismeret ez évi har­madik számában jelent meg Hídvégi Lajos: Cegléd 1849- ben kronológiai összefoglalója azokról az eseményekről és utóhatásaikról, melyek 1849. január 1. és április 3. között zajlottak le városunkban és környékén. Késik Lajos repet játszottak abban, hogy az Országos Pedagógiai Inté­zet választása ránk esett. Meg­tiszteltetésnek éreztük, hogy az eseményt megrendezhettük. Annál is inkább, mert a részt­vevők az ország valamennyi megyéjéből — némelyikből többen is — és Budapestről érkeztek. így aztán annak el­lenére, hogy már elkezdődött a nyári vakáció, harmincötén jöttek el. — Minden típusú iskolából voltak pedagógusok? Mit vár­tak ettől a továbbképzéstől? — Csak az enyhe fokon ér­telmi fogyatékosokat nevelő kollégák voltak jelen. Ennek a háromnapos képzésnek tu­lajdonképpen abban rejlett a jelentősége, hogy az említett gyerekeket nevelő intézmé­nyekben az új tan terv hete­dik osztályban kerül beveze­tésre, és tekintettel a tanulók további életútjára, kiemelten fontos szerepe van a munká­ra nevelésnek, s természetesen ezen belül a technika tantárgy tanításának. Ahogy a hagyományos ál­talános iskolákban, itt is mód van arra, hogy a technikát a helyi sajátosságoknak meg­felelően két módszer szerint oktassák. Történetesen _ amit a település adottságai lehetővé tesznek. Ettől függően ipari, illetve mezőgazdasági jellegű lehet az életre nevelés, a gya­korlatiasságot segítő foglalko­zások. — Kik tartották az előadá­sokat? — Az előadók általában az Országos Pedagógiai Intézet munkatársai voltak, a Tan­könyvkiadó felelős szerkesztő­je és egy szegedi kolléga, aki jó néhány tantárgyon belül a számítógépes oktatást vezette be az egyetemi város iskolái­ban, s az ott szerzett tapasz­talatait próbálta átadni a je­lenlévőknek. — Mi ennek a három nap­nak a gyakorlati haszna? — Végül is a részt vevő kol­légák majd csak ősszel tud­ják megismertetni a technikát tanító pedagógusokat az itt hallottakkal, és a tapasztala­taikról. Mindenesetre azt hi­szem, nem távoztak képletesen szólva üres kézzel. Ha csupán olyan apróságra gondolák, hogy megismerhették az új he­tedikes tankönyvet, hiszen az iskolákba eddig sajnos nem­igen jutottak el. Azonkívül tanmenetjavaslatot is kaptak, amit továbbadhatnak majd. A tanulóink munkáiból egy ki­állítást rendeztünk, ebből ké­pet kaphattak arról, hogy ma­ként dolgoznak. Érdeklődéssel hallgatták a speciális szakiskoláról tartott előadásokat. Mint ismeretes, a nyolcadikosoknak lehetőségük van arra, hogy továbbtanulja­nak; két év alatt egy spe­ciális oktatás keretében vala­milyen szakmát sajátíthassanak el. Ezeket az osztályokat gyógypedagógusok vezetik és a szakma fortélyaira a szak­oktatók tanítják meg a tanu­lókat. Azok, akik sikeresen ve­szik az akadályokat, betanított szakmunkásként végeznek. Egy éve folyik ez a kísérlet — így intézményünkben is — az eredmények mindenképpen biztatóak. — Ha jövőre újra öhökre es­ne a választás? — Természetesen szívesen vállalkoznánk a tanfolyam megszervezésére. Egyébként igyekeztünk oldottabbá tenni a napi programokat azzal, hogy a kollégák ellátogattak az Evigbe, és megtekintették a város nevezetességeit Is. Talán mint szervezők nem akoztunk csalódást. F. F. Csak a tisztát szereti Teknős, rossz helyen A tél végi olvadások, tava­szi esőzések után számos jel mutat arra, hogy az ún. „be­csatlakozó vállalatok” meg­kezdték a „környezetszennye zési terv” teljesítését. Olajos vizek, lúgos vizek, cefrés bű­zök, mosóvizek csobbanás nél­kül jutnak az élővízbe. Pedig a Gerje gátjain belül van, illetve lenne élettér. Akár sétálóhely is lehetne valami­kor, de nem így. Most a ter­mészetvédők azért kapták fel a fejüket, hogy az olajos rao cs-L ne ölje meg a teknő­söket. A mocsári teknős Európá ban honos, hazánkban egyedül őshonosán előforduló teknős­faj. Ragadozó, mindenféle víz­ben és vízparton elérhető állatfajt igyekszik elfogni, vagyis halakat, csigákat, béká­kat, rovarokat, sőt időnként növényeket is legelhet. Ál­talában este és éjszaka vadá­szi::, ilyenkor minden állat kevésbé óvatos, biztosabb a zsákmányszerzés. Tüdeje igen nagy térfogatú, ezért levegővétel nélkül sokat tartózkodhat a vízben, sőt me­nekülés esetén beássa magát az iszapba, néhány órát is ki­bír ott. Ugyanilyen módszer­rel vészeli át a téli nyugal­mat, akár fél évet is elél az iszapban a járulékos légző­szerv segítségével. A teknősök násztánca kü­lönösen látványos, amit nem sokkal követ száraz helyen a tojásrakás. A nőstények 8—15 tojást helyeznek el a talaj­1 y, egy-egy tojás tömege 5— 8 gr- am. A fészket a farká­val fúrja a teknős, a hely- választása a fajfenntartás ösz­tönének nagyszerű megnyilvá­nulása. 100 nap alatt fejlődnek ki az ivadékok, s ősszel már kicsiny teknősök ficánkolnak. Csak a tiszta vizeket, lassú fo­lyású patakok környékét ked­veli a mocsári teknős. Surányi Dezső Tekevégeredmény Véget ért a városi tekecsa­pat bajnoksága. A -verseny május 4. és június 29. között 14 csapat részvételével zaj­lott. Igazi tömegverseny volt. A csapatok által előzetesen megadott 224 főből legalább egy mérkőzésen 162 fő szere­pelt. Egynél többször 142 spor­tolt. Végeredmény az egyéni ver­senyekben: Férfiak: 1. Zsám- béki Ferenc (Függetlenek), 2. Molnár Károly (Közgép „A”), 3. Gál László (November 7. Tsz). Nők: 1. Bács Imréné (November 7. Tsz), 2. Szabadi Józsefné (Áfész), 3. Nagy Sándomé (Volánbusz). Serdü­lők: 1. Szúnyogh Gábor (Köz­gép), 2. Tukacs Attila (Köz­gép), 3. Csendes József (Köz­gép). Csapatban: I. Függetle­nek, 2. Stylus Ktsz, 3. Köz­gép „A”, ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) /

Next

/
Thumbnails
Contents