Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-03 / 155. szám

fiz aratásra készülné: Üzemi orvos dönt Keresőképtelenség Szerdától a főfoglalkozású üzemi orvosok feladata a já­ró beteg dolgozók keresőképes­ségének elbírálása és kereső- képtelen állományban tartá­sa. Július 1-jén lép hatályba ugyanis „A keresőképesség or­vosi elbírálásáról” 1979-ben alkotott egészségügyi minisz­teri rendelet módosítása. Ha­zánkban mintegy 900 üzemi orvos dolgozik főállásban. Két­harmaduk eddig is rendelke­zett a táppénzbevételi joggal, s most 300 munkahely orvosa kapott felhatalmazást arra, hogy betegállományba vegye az ott dolgozót. A rendeletmódosítás oka: az üzemi orvosok rendelkeznek A Ceglédi Állami Tangazdaság nagykőrösi körzetében is ara­tási gépszemlére készülnek. Az Irinyi János szocialista bri­gád tagjai: Gulyás László, Pécsi József a cséplőgép motolla- meghajtóját ellenőrzik Halasi József az SD—970 jelű cséplőgépen az utolsó simí­tásokat végzi, hiszen már festi az értékes monstrumot. (Varga Irén felvételei) Már csak fejleszteni ke!! Művészeti tábor Iccséron Gyerekeink vakációját álta­lában a játékkal, önfeledt szó­rakozással, pihenéssel szoktuk azonosítani. Pedig mindez csak része a nagy szabadságnak, sok más is belefér még. Erőt fris- Bítő munka a gyárban, a csa­ládi háztájiban, de még a ta­nulás is, csak az a fontos, hogy kizökkentse a monoton tem­póból. A kocséri Gábor Áron Álta­lános Iskola tíz legtehetsége­sebbnek mondott kisdiákja sem sajnálta a szünidőt a tanulás­tól, igaz, most olyan program­ban volt részük, amiben, sen­ki másnak még a faluban. Művészeti tábort alakítottak. Ideát, Nagykőrösön már nem számít újdonságnak a Családi Irodának ez a kezdeményezé­se; három éve szerveztek ná­lunk hasonlót, családi és tár­sadalmi ünnepeink színvona­lassá tétele jegyében. Csak a teljesség kedvéért említjük meg, hogy e foglal­kozásoknak az a feladatuk, hogy olyan előadói csoporto­kat alakítsanak ki a rátermett kisiskolások köréből, amelyek közreműködésével szebbé, tar­talmasabbá, emlékezetesebbé tehetők ünnepi alkalmaink. Az eddigi tapasztalatok alap­ján a táborok eredményessé­géhez nem férhet kétség, pe­dig őszintén szólva, a mind­össze egyhetes felkészülési idő Mozi amu A nagyteremben: Biztos ha­lál. Színes, szinkronizált japán kalandfilm, 6 és 8 órakor. A stúdióteremben: Szexmisz- szió. Színes, szinkronizált len­gyel sci-fi, fél 6-kor. A kertmoziban: Kicsorbult tőr. Amerikai krimi, 9 órakor. Áram aSaft! A Démász Nagykőrösi Üzemigazgatósága értesíti a la­kosságot, hogy Nagykőrösön a Ménesi utcában a meglevő kis­feszültségű légvezeték helyett a 20 kV-os légvezetékkel kö­zös oszlopsoron új légkábeles kisfeszültségű hálózatot létesí­tett. Az új létesítményt a ré­gi kisfeszültségű hálózat meg­szűnésével egyidejűleg fe­szültség alá helyezték, megkö­zelítése életveszélyes és tilos! mindig aggályt szült bennünk — sikerét illetően. A minap a kíváncsi szülőkkel egyetemben mi is meggyőződhettünk róla. hogy a kocséri kispajtásoknak is elegendő volt a nyúlfarknyi kurzus. Iskolai ünnepélyekre, esküvőkre, névadókra szánt jelenetekkel, versekkel, dalok­kal vizsgáztak jelesre, de a vastaps nemcsak a mostani fellépésnek szólt, hanem a fá­rasztó, igényes felkészülésnek, ami mögötte van. És persze nem kevésbé Jár- vás Ferencnek, a TŰRI veze­tőjének, az iskola pedagógu­sainak, Benéné Kiss' Irénnek és Berente Teréznejc, akik a művészeti tábor sorsáért vol­tak felelősek. Elsősorban az ő érdemük tehát, hogy Kocsér is gazdagabb lett egy színfolttal, amit most már csak ápolni, fejleszteni kell. így aztán az ő feladatuk, sem ért véget, ép- penhogy most kezdődött! —ay azokkal az információkkal, amelyek alapján meg tudják ítélni, hogy a dolgozó egész­ségi állapota lehetővé tesz-e munkavégzést, vagy pedig in­dokolt-e táppénzes állományba venni. A betegség megállapí­tásakor arról is dönthetnek, mennyi ideig szükséges a dol­gozónak pihennie, s milyen gyógykezelést kell alkalmazni. Ismeretes, hfogy a munkavál­lalók egy része valamilyen krónikus betegségben szenved, de emellett hosszú évekig dol­gozik. Többségük azonban egy idő után egészségi állapota miatt alkalmatlanná válik ko­rábbi munkakörének ellátásá­ra. Ezekben az esetekben fon­tos, hogy az üzemi orvos — aki tisztában van a dolgozó betegségével — időben jelezze ezt a vállalatnak, s kezdemé­nyezze a foglalkozási rehabi­litációt. Az új rendelkezés szerint az üzemi orvos végzi tehát a já­róképes betegek keresőképes­ségének elbírálását. Indokolt esetben azonban átadhatja a beteget a lakóhely szerinti il­letékes körzeti orvosnak. En­nek eldöntését — a beteg álla­potára tekintettel — az üzemi orvosra bízza a jogszabály. A körzeti orvos kezeli tovább a beteget például akkor, ha az a vizsgálat után fekvő betegnek bizonyul, vagy jelentős a la­kóhelye és a munkahelye kö­zötti távolság, nem megfele­lőek a közlekedési viszonyok. Állatorvosi ügyelet Az állatorvosi ügyeleti Szol­gálat értesíti Nagykőrös. Nyársapát és Kocsér állattartó lakosságát, hogy július hónap­ban az alábbiak szerint tarta­nak ügyeletet. Július 4-én reggel 8 órától 6-án reggel 8 óráig dr. Kassay József, Nagykőrös, Kalocsa B. u. 10. Tel: 378. Július 11-én reggel 8 órától 13-án reggel 8 óráig dr. Mo­dor Péter, Nagykőrös, állat­orvosi rendelő. Tel.: 466. Július 18-án reggel 8 órától 20-án reggel 8 óráig dr. Zsol­dos Zoltán. Nagykőrös, Kecs­keméti u. 44. Tel.: 703. Július 25-én reggel 8 órától 27-én reggel 8 óráig dr. Hor­váth László. Nagykőrös, Búvár u. 1. Tel.: 698. A hírek úgy futnak szerte­szét a tragédiáról Monoron, mint gombolyagról a vörös fo­nal. Pedig Piros Misiék tanyá­ja messze van. Mi is össze­vissza bolyongunk, közel s tá­vol kérdezősködünk, mire a nyárfás mellett megpillantjuk á vedlett épületet. Ablaka fó­lia, a leszakadt tetődeszkákat is kifeszített nejlonnal pótol­ták, körös-körül szögesdrót fe­szül. A szögésdróton nincs nyílás sehol, a tanyába nincs bejárat, s egy zsömleszínű kutya még ezt a kapu nélküli portát is vadul csaholva őrzi. Sehol sen­ki. Üresen áll a gangon egy árva járóka, egy kopott baba­kocsi. Piros Misit a tragédia után letartóztatták. A nagyobbik gyerek — négyéves múlt — intézetbe került. A pici — nem volt még egyéves — meghalt Az asszonynak nem találtam nyomát, a legközelebbi tanya- szomszéd is csak annyit tud: — Hát ugye tölünk is elég messze vannak, én csak any- nyit tudok az egészről, hogy azon a pénteken először jött A tanya messze van Árva iáróka. babakocsi két- rendőrautó itt az úton, utá­nuk mindjárt a mentő, aztán később a halottszállító ko­csi... Hogy mi zajlott Piros Misiék tanyájában azon a napon, ki is tudná pontosan. A nyomo­zás nem zárult le. A tanács gyámügyi főelőadója, dr. Mar­ton Aurél vitte a nagyobb fiúcskát a pomázi intézetbe, a helyszínen ő sem járt, a kép innen-onnan, mozaikokból áll össze. A tanyán egyedül maradt a két apró gyerek — egyikük az asszony előző házasságából, a másik a „közös”—, a felnőttek vásárolni mentek. A kicsi valószínűleg sírni kezdett, a nagyobbacskában talán fel- rémlettek az ilyen esetekben látott mozdulatok: meg kell etetni, akkor abbahagyja. Szi­vacscafatok voltak kéznél, azo­kat adogatta a pici szájába Megnyügodott: biztosan el­aludt . Mondják, az állami gazda­ság közelben dolgozó emberei figyeltek fel az üvöltésre. Hazaértek a szülők. A bűnöst keresték, és ki más lett volna XXXI. ÉVFOLYAM, 154. SZÄM 1987. JÚLIUS 3„ PÉNTEK A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Textiltisztítás és kereskedem Alakulóban a versenfsielpet Ha gazdálkodó egységeink valamelyike profiljától némi­képp elütő vállalkozással bő­víti tevékenysége körét, azon­mód szájára kapja a kósza hír: nyilván a csőd szélére ke­rült az üzem, a műhely, vagy a gyár. Minden, a megszokott­tói eltérő fordulat mögött ott lapul a kétkedés, a balsejte­lem, mutatva gondok között vajúdó gazdaságunk köztudat­ba is beépült bizonytalansá­gait. Több lábon állva Mondandóm meglenne e megjegyzés nélkül, csak azért említettem, mert ismét volt al­kalmam hallani efféle házilag eszkábált következtetést, még­hozzá városszéli üzemünk, a Hattyú textiltisztító sötét jö­vőjét körvonalazván. Ha alap­talan a szóbeszéd, az lehet a rossz információnak, vagy tá­jékozatlanságnak eredője, bár ezt most kétlem. Néhány he­te a tisztítóról szóló írásunk­ban éppen a viszonylag tűrhe­tő gazdasági helyzet további javítására tett törekvésként értékeltük a kereskedelmi te­vékenységbe való bekapcsoló­dását. és nem az összeomlás elkerülésére tett kapálózás­nak. Szerencsére itt még nem tart a vállalat, jóllehet munkájuk átértékelését elfedve, várván az idő múlását, maholnap ko­moly problémáknak néznének elébe. Számítaniuk kell a jö- vedelmszabályozás számukra kedvezőtlen hatásaira, ebből következően a piac, vagy pon­tosabb kifejezéssel a megren­delői bázis zsugorodására. A konkrét információk, de egyébként is. a folyamatok tendenciája azt sugallja, hogy pusztán a főtevékenységre ala­Az Arany János Termelő- szövetkezet Vihar utcában^ lé­tesített zöldség-gyümölcs 'tel- vásárlótelepén tegnap megkez­dődött az átvétel. Boros Já­nos ágazátvezetőtől kérdeztük jelenleg milyen terményeket várnak a háztájikból, kisker­tekből ? — Mindenkor a konzerv­a bűnös, mint a négyéves? Azt is mond ák a férfi úgy a föld­höz vagdosta, hogy egy méter m gasan pattant vissza, s hogy már készítette neki a fára a kötél jt... Amikor dr. Marton Aur él át­vette. a kisgyerek már túlesett az orvosi vizsgálaton, súlyo­sabb sérülések nem voltak raj­ta. „Csupán” lila-kék foltok a n>; kán. „Csupán” a fél arca volt feldagadva, s a fogát pisz­kálta. mozgott a foga a pofo­nok nyomán — Jaj, ivott az az asszony nagyon... — mondja egy még távolabbi tanyaszomszéd. Piros Misi sem vetette meg az italt, a nevét is onnan kap­ta, hogy az arcára, mint a gyulladás, lángoló foltokban ült ki a bor, a pálinka. Rég nem láttam, akkor épp alkal­mi munkákból élt, arra is vállalkozott, hogy tyúktolvai kutyákat vitt el a háztól, a ku­tya után síró gyerekeket vi­gasztalta: — Ne féljetek, nem bántom én, hozzá se nyúlok, jó dolga lesz nálam a tanyán, egyszer eljöhettek megnézni! Üres a tanya. Egy gyerek meghalt, egy család nélkül maradt. De hát ez csupán egyetlen tragédia a sok közül Elfelejtjük ezt is. K. Zs. pozva aligha tud a tisztító len­díteni gazdálkodásának szeke­rén. E felismerés nemcsak a sajátjuk, nem is új keletű, az ország hasonló üzemeiben'már korábban történtek intézkedé. sek a kollektívák anyagi biz­tonságának megszilárdítására, amit esetünkben közkeletű, de furcsa kifejezéssel több lábon állásnak neveznek. Helyzetéből, lehetőségeiből adódóan a Hattyú textiltisztí­tó számára is a kereskedés jö­het szóba, mint az egyik leg­kevesebb ráfordítást igénylő, s legkevésbé kockázatos módja tevékenységük bővítésének. A szerte a megyében mintegy félszáz felvevőhely jelentős hányadát számításba véve, tu­lajdonképpen eleve adva va­gyon az árusítóhely, s tekin­tettel arra, hogy a szennyest, tisztaneműt hozó-vivő gépko­csik rendre felkeresik ezeket a pontokat, a szállítást is ki­pipálhatjuk a megoldást váró feladatok közül. S ha pedig a felvevőhelyek alkalmazottai­nak fizetségét méltányos ősz- szeggel megtoldják, az sem le­het kérdés tovább, ki lesz majd, aki eladja a portékát. Nyereségnövelés Nos, a néhány hete még csak az elképzelések szintjén levő törekvések a kereskedésről, többé-kevésbé már valósággá váltak. A megyében 4 felvevő­helyen — köztük a nagykőrö- siben is — megkezdték a Te- maforgtól és a Pemütől hozott pamut, műszádas fonalak, pa­pucsok és gyerekcipellők áru­sítását, és még további 15 jö­vendő üzlet ügyében íródott folyamodvány várja, hogy a hatóság ráüsse a kereskedést engedélyező pecsétet. Nem lenne helyénvaló, ha gyár felvásárlásához kell iga­zodnunk, így egyelőre az uborkát még nem tudjuk fo­gadni, a patisszonból is csak a 6—9 centiméteres nagyságú termést. A gyümölcsökkel ugyanez a helyzet, a nagy tö­meget adó és feldolgozás alatt lévő fajokat — meggy, cse­resznye — vásároljuk. Az át­vételi helyzet alakulásáról egyébként a telep alkalmazot­tai naprakész információt ad­nak a termesztőknek. — A nyitva tartást hogyan tervezik? — Hétfő kivételével 6—10 és 16—19 óra között veszünk át. vasárnap pedig 11 óráig. A Nagykőrösi Városi Tanács legutóbbi ülésén a kereskedel­mi ellátásról szóló beszámoló kérdései között szóba került az Opál Kiskereskedelmi Vál­lalat által üzemeltetett tejivó sorsa is. A tanácsülés részt­vevői azt az információt hall­hatták, hogy az Opál — cse­rével — elköltöztetni szándé­kozik a jelenleg gazdaságtala­nul üzemelő boltot. Az ismer­tetett elképzelés szerint a tej­ivó helyére az Állami Biztosí­tó irodája költözött volna, míg az Opál a földhivatal alatt lé­vő megszüntetett háztartási bolt helyén nyitotta volna meg a tej ivót. E döntés bizonyára sokak — a város lakossága többségének — ellenérzéséi váltotta volna ki. Mi a legújabb információ orrunkon a vállalat szemüve­gével néznénk a világot, min­ket továbbá az érdekel, mint vásárlók, mit nyerünk az üz­leten, megkapjuk-e azt a több­letet — még ha mindjárt csak pulóverkötéshez használt fona­lakról van is szó —, ami arra ösztönöz, hogy a Hattyúhoz vi­gyük a pénzünket, és ne más­hová. Hiszen Tóth Árpádné, a vál­lalat főkönyvelője is azt mond­ja, kizárólagos céljuk a keres­kedelemmel a nyereségük sza­porítása. Máx’pedig az szoro­san a vevők érdeklődésének függvénye, s akarják vagy sem, mindenképpen egyfajta versenyhelyzetet kell teremte­niük, hogy ne legyen az kö­zömbös, hol fogja meg az em­ber a boltajtó kilincsét, ná- luk-e. avagy három sarokkal arrébb. Igazgatjuk a mércét Nem akarom én most a fen­tebb említett, ugyanazon, de más helyen is hozzáférhető cikkek jellemzőit összehasom lítani, de olyan érzésem van — és sajnos még ezeregy eset­ben igaz —, korántsem annak az ideális versengésnek le­szünk mi haszonélvezői, amely­ben jobbat kapunk ugyanany- nyiért, vagy kevesebbért ugyanazt, hanem csak igazgat­juk a mércét annak a szint­nek az irányába, aminek op­timális körülmények között lennie kellene. E kitérőt nem azért tettem, hogy lebecsüljem a Hattyú kezdeményezését, versenyezni ők is csak olyan iramban tud­nak, ahogy azt a környező vi­lág versenyfeltételei engedik számukra. S nekik sem nagyon engedik, ezért nagy szó. ha az a cipő, műszálas fonál, vagy papucs csupán néhány forint­tal olcsóbb, és nem drágább, öröm, ha csak néhány száza­lékkal nagyobb a választék, arról nem is szólva, hogy egyes cikkek immár helyben is hoz­záférhetők. A Hattyú-üzletek ennyit tud­nak ma még nyújtani. Ez sem kevés, de még nem minden! Tervek vannak a választék to­vábbi bővítésére, téli csiz­mákkal, sportcipőkkel, kopta­tott farmerekkel. De hogy mit hoz mégis a jövő. felelőtlen­ség lenne jósolgatni. Minden attól függ, lesz-e módjuk, eszközük azon a szinten tar­tani a vállalkozást, ahol még gazdaságos, de működésével az ellátásnak az átlagosnál maga­sabb nívót reprezentál. Látno­ki képességünk nincs' még annyira kifinomulva, hogy a reménynél többre feljogosí­tana ... My. J. ebben az ügyben? Erről Barna Benőt, az MSZMP Városi Bi­zottságának politikai munka­társát kérdeztük. — A tanácsülés után az ott felmerült vélemények ismere­tében azonnal leültünk az Opál Kiskereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettesével. Ügy tű­nik. megvan a megfelelő ru­galmasság részükről is. Tehát e tervet, az elképzelést felül­vizsgálják. A város a maga részéről viszont mindent meg­tesz azért, hogy a tejivó jelen­legi helyén maradva, a továb­biakban gazdaságosan működ­tethető legyen. ISSN 0133—2703 (Nagykőrösi Hírlap) Átvevő a Vihar utcában Rugalmas az Opál Nem gazdaságos a tejivó

Next

/
Thumbnails
Contents