Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-31 / 179. szám

1987. JULIUS 31.; PÉNTEK .mm 3 A Mezőbank száz szerződése Egymilliárd forintos hitel A kormány szóvivőjének tájékoztatója Élénk az érdeklődés az idén alakult Magyar Mezőgazdasági Szövetkezetek Országos Pénz­intézete Rt. (Mezőbank) szol­gáltatásai iránt. Nemcsak az alapító termelőszövetkezetek élnek a hitelfelvétel lehetősé­gével, hanem számos állami vállalat is megkeresi az inté­zetet azért, hogy kiegészíthes­se saját pénzügyi lehetőségeit. A Mezőbank az alapítás óta eltelt időszakban száz szerző­dést kötött és ezek alapján összesen mintegy egymilliárd forint értékű tőkét helyezett ki különféle célokra. A tapasztalatok szerint a gazdaságok az eddiginél na­gyobb ütemben láttak hozzá régi állattelepeik felújításá­hoz, rekonstrukciójához. A fejlesztési célra felvett hitelek jelentős része a szarvasmarha- és sertéstelepek korszerűsíté- sét szolgálja; a szarvasmarha­ágazatban, a pénzintézet se­gítségével, húsz helyen láttak hozzá a létesítmények felújí­tásához és eddig nyolc sertés­telep rekonstrukcióját hatá­rozták el, fölhasználva a Me­zőbank hiteleit. A pénzintézet a sertéstelepek esetében a várható költségek 70 százalé­kát előlegezi meg, a többit a gazdaságok saját erőből finan­szírozzák. A szarvasmarhatar­tás létesítményeihez 40 száza­lékos arányú hitelfedezetet nyújtanak. Egyéb célra is ad­nak természetesen fejlesztési kölcsönöket, egyebek között például egy állami vállalat számára lízing gép használatát teszik lehetővé úgy, hogy a bank tulajdonába kerül a gé­pi berendezés, amelyet — bér­leti díj ellenében — a válla­lat használ. Számos takar­mánykeverő üzem felújításá­hoz is hozzájárultak. Külföldi szakemberekkel FAO-konferencia Csütörtökön Szegeden befe­jeződött az a háromnapos konferencia, amelyet az ENSZ élelmezési és mezőgaz­dasági szervezete — a FAO — napraforgó-kutatási koordiná­ciós központja rendezett ötven ország százötven tudományos kutatójának és gyakorlati szakemberének részvételével. Az utolsó napon a Gabona- termesztési Kutató Intézet kis- zombori nemesítőtelepére lá­togattak el a vendégek. Ott Frank József, az intézet fő­osztályvezetője mutatta be azt a napraforgó-tenyészkertet, ahol a FAO megbízásából folytatnak különféle agrotech­nikai kísérleteket. Mint el­mondta, 30 ország társintézmé­nyével meglevő kapcsolatok­nak köszönhetően ma már mintegy száz, a világ minden részéről származó napra forgó- hibrid-változattal rendelkez­nek, illetve ennyit használnak fel széles körű nemesítő mun­kájukhoz. (Folytatás az t. oldalról.) vábbiakban hangsúlyozta, hogy a magyar—szovjet gazdasá­gi és műszaki-tudományos együttműködés további dina­mizálását nem a más orszá­gokkal kiépített kapcsolataink rovására szorgalmazzuk. Tö­rekvésünk minden piac tekin­tetében azonos: a minőség, a pontosság, a jó színvonal. Ezt várjuk el mindenkitől, és ezt kell nyújtanunk szocialista és tőkés partnereinknek egyaránt. Kiemelte, hogy a két ország párt- és állami vezetői között személyes munkakapcsolatok elvtársi, baráti szelleme jól szolgálja a magyar és a szov­jet nép tartós, kipróbált barát­ságát, szövetségét. A szóvivő röviden tájékozta­tott a szerdán véget ért ma­gyar—malaysiai kormányfői tárgyalásokról. Külpolitikánk egyik alapvető célkitűzése — mondotta —, hogy a kölcsönös előnyök alapján fejlesszük kapcsolatainkat az eltérő tár­sadalmi rendszerű országok­kal. Magyarországnak fontos partnerei a fejlődő országok. Dr. Mahathir Mohamad ma­laysiai miniszterelnök buda-1 pesti látogatása is ezt példáz­za. Malaysiából kormányfő most először járt hazánkban. A két kormányfő személyes megbeszélésein, valamint a küldöttség tagjainak és a ma­laysiai üzletembereknek a tár­gyalásain az érdemi kapcsolat- építés volt a meghatározó elem. A kölcsönös érdekek szem előtt tartásával reális le­hetőség van arra, hogy a mos­tani tárgyalások megnyissák az utat kézzelfogható gazda­sági eredményekhez, egyúttal taly dolgozol mar munkakö­rüknél fogva is sokat tehet­tek. Így alakult, formálódott ez a rendezvénysorozat. Sze­retnénk még a szüreti hagyo­mányokat is feléleszteni a vá­rosban. Azért a kis közösség napi munkáját sem lehet elintézni azzal a félmondattal, hogy azt amúgy is elvégzik. Mert sok­sok órát áldoztak szabadide­jükből annak idején a tanácsi átszervezés, majd a választá­sok körüli teendőkre, a teho- szervezésre vagy legújabban a város útjainak a portalanítá­sára. S ami még talán ezek­nél is fontosabb: figyelnek a közéjük kerülő fiatalokra, igyekeznek formálni, orientál­ni őket, segítik a beilleszke­désüket. Persze . számtalan más kezdeményezésüket föl lehetne még sorolni a tanácsi nyugdíjasok támogatásától kezdve a különböző rendez­vények szervezésén keresztül a természetjáró szakosztály megalakításáig. Mégis inkább azon töprengek: szükség van-e ilyen szervezeti keret­re, hogy szocialista munka­kollektíva? Hiszen ezek az emberek egészen biztosan e nélkül is ugjranezt csinál­nák. — Ez igaz — bólint rá Sza­bó Zsófia —, a különbség csak annyi, hogy le kell írni a naplóba, amit tettünk. Il­letve van még valami — gondolkodik el egy pillanatra —, mégiscsak kell, ami inspi­rálja az embereket. Mert vannak sokan, akik csinálnak sok mindent szívesen, de ma­guktól nem kezdeményeznek. Egy ilyen mozgató rugóként működő közösségen belül vi­szont megtalálják a helyüket, a nekik való feladatokat. Ezért talán mégsem felesle­gesek ezek a kollektívák... ★ Ä Az idei értékelések alapján ^ a nagykörösieken kívül még ^ öt közösség nyerte el a me- ^ gyei tanácstól a Kiváló szo- jí cialista munkakollektíva clis- 8 merő címet: az üllői Nagy- 8 községi Tanács Tamási Áron, ^ a Dunakeszi Városi Tanács ^ Bolyai János, az Örkényi ^ Nagyközségi Tanács Barátság, § a Pest Megyei Tanács pénz- 8 ügyi osztályának üengyel \ Gyula és a Ceglédi Föidhiva- S tál Tyereskova munkakollektí- S vája. M. N. P. hozzájárulhatnak Magyaror­szág jó hírének növeléséhez a délkelet-ázsiai térségben. A párbeszéd folytatásáért Ezután a Tájékoztatási Hi­vatal elnöke válaszolt a sajtó képviselőinek kérdéseire. A magyar kormánynak a leg­utóbbi szovjet leszerelési ja­vaslatokkal kapcsolatos véle­ményéről szólva kijelentette: teljes mértékben támogatjuk a Szovjetuniónak a szovjet és az amerikai közepes hatótávolsá­gú rakéták, valamint a had­műveleti, harcászati rakéták globális felszámolására irá­nyuló javaslatát. Ugyancsak egyetértünk azzal, hogy meg kell akadályozni a világűr fel­fegyverzését. Ügy ítéljük meg, hogy. az új szovjet kezdemé­nyezés döntő mértékben hoz­zájárul a genfi tárgyalások eredményes befejezésének út­jában álló akadályok elhárítá­sához. A világ békéjének megőrzé­se szempontjából kívánatos, hogy a két nagyhatalom között folytatódjon a párbeszéd, és mielőbb aláírják a szovjet— amerikai rakétamegállapo­dást. Egy ilyen szerződés elő­segíthetné a nukleáris fegy­verzetek teljes felszámolását célzó tárgyalások megkezdé­sét. Mi mindig is úgy véltük, hogy a különböző szövetségi rendszerekhez tartozó álla­moknak a maguk eszközeivel segíteniük kell a nagyhatal­makat a fegyverkezési verseny beszüntetésére irányuló törek­véseikben. A magyar külpoliti­ka tevőlegesen támogatja mindazokat az erőfeszítéseket, amelyek a Helsinkiben meg­kezdett enyhülési folyamat to­vábbvitelére, a különböző tár­sadalmi rendszerű országok közötti párbeszéd elmélyítésé­re irányulnak. A szóvivőt megkérdezték, hogy a műszaki fejlesztés és a tudományos kutatás súlyá­nak méltó helyet kap-e majd a most készülő kormányprog­ramban. Bányász Rezső hang­súlyozta, hogy a program ki­dolgozása során sok szó esik ezekről a rendkívüli fontossá­gú problémákról. A műszaki fejlesztés és a tudományos ku­tatás ügye szorosan összefügg további előrehaladásunkkal, ezért minden olyan kezdemé­nyezés, cselekedet, amely eze­ket mozdítja elő, zöld utat kap az elkövetkező években. Emlékeztetett arra, hogy a kormány nyolc és íél-kilenc milliárd forint korszerűsítési keretet irányzott elő, s han­goztatta, hogy ez az összeg olyan alkotó kollektívák ren­delkezésére áll, amelyek elő­segítik, hogy nemzetközi síkon is versenyképes minőségű ter­mékekkel jelenjünk meg a vi­lágpiacon. Rámutatott arra, hogy a kormány a lehető leg­nagyobb önállóságot biztosít­ja ehhez a tevékenységhez a vállalatoknak, kollektíváknak. A Piédikálószék ügye Egy másik kérdés a Prédi­kálószék ügyét vetette fel, ne­vezetesen azt, hogyan lehetsé­ges, hogy az ott tervezett víz- tárolóerőmű-rendszer nem szerepel a jóváhagyott beru­házások tervében, s mégis szó esik esetleges megvalósítható­ságáról. A Tájékoztatási Hiva­tal elnöke válaszában katego­rikusan kijelentette, hogy nem indul semmiféle olyan nagy- beruházás, sem a Prédikáló­szóken, sem másutt, amely eddig nem szerepelt a tervek­ben. Rámutatott viszont arra. hogy az ezredforduló táján valószínűleg fel fog vetődni egy olyan víztározó-erőmű­rendszer megépítésének szük­ségessége, amely mintegy 1200 megawatt teljesítményé­vel csúcsidőkben léphet be, s akkor jó szolgálatot tehet. Bányász Rezső hangoztatta, hogy geológiai és más vizsgá­latokkal kell majd meghatá­rozni, hogy ennek létesítésére hol kerüljön majd sor. Lehet, hogy úgy döntenek majd, hogy a Zempléni-hegységben kerül sor ennek megépítésére, vagy másutt. De — mint aláhúzta — 1995 előtt ez előterjesztésre sem kerül. Egy további kérdés a ter­melői vizdijak felülvizsgálatá­ra vonatkozott. A kormány szóvivője hangoztatta, hogy a kormányt erre a lépésére a vízzel való pazarlás késztette. Mint mondotta, a fogyasztó csak mintegy ötödrészét téríti meg a vízaíjak fizetésével a tényleges költségeknek. A Mi­nisztertanács határozata a la­kosságot nem érinti — mon­dotta Bányász Rezső —, hi­szen csak a termelőkre vo­natkozik. A kormány azt akarja, hogy a vállalatok ez­után jobban takarékoskodja­nak a vízzel. Az erre vonat­kozó konkrét rendelkezéseket az Országos Vízügyi Hivatal alkotja nieg. Kedvező idegenforgalom Bányász Rezső ezután egy kérdésre válaszolva megelé­gedéssel állapította meg, hogy az idegenforgalom o vártnál kedvezőbben alakult. Az élet — hangoztatta — rácáfolt egyes pesszimista jóslatokra. Elmondta, hogy a megnöveke­dett turizmus fogadására a határátkelő helyeken jól fel­készültek, s emiatt sehol sincs tumultus, hosszúra nyúlt vá­rakozás. Pedig az első félév­ben 17 és fél millióan lép­tek ki és be az országba. Ha­zánk megfelelő mennyiségű határátkelő hellyel rendelke­zik: Ausztriával 11, Jugoszlá­viával 18, Romániával 10, Csehszlovákiával 21 és a Szov­jetunióval 3 helyen bonyoló­dik le az átkelő turistaforga­lom. Ha néha mégis vannak kisebb torlódások, ez azzal függ össze, hogy a hazánkba látogató turisták nem isme­rik az összes belépöhelyekpj, s inkább a megszokott határ­állomásokon jönnek hazánk­ba. Bányász Rezső elmondta, hogy Sopronnál épül egy új határátkelőhely, s ez tovább javítja majd a helyzetet. A Tájékoztatási Hivatal elnöke a továbbiakban egy kérdésre adott válaszában elmondta, hogy az érvényes útlevéllel rendelkező magyar állampol­gárok külföldi utazásának to­vábbi liberalizálását tűzték ki célul, s ennek gyakorlati meg­valósítását most vizsgálják. Psrabola antennák Egy másik kérdésre vála­szolva kijelentette, hogy sike­res volt az OTP szerkezetát­alakítás céljaira kibocsátott kötvénye, s az egymilliárd fo­rint névértékben . kibocsátott értékpapírokat teljes egészük­ben lejegyezték, bár az ez iránt érdeklődők természete­sen betétjeikből fordították erre a célra a szükséges pénz­összegeket. Elmondta azt is, hogy az OTP-ben levő lakos­sági betétállomány 19S7 első félévében több mint 10 mil­liárd forinttal növekedett. Majd elítélőleg nyilatkozott azokról, akik kellő közgazda- sági tudás nélkül, megalapo­zatlanul nyila tkoz gátnak gaz­dasági problémákról. Felvetődött az is egy kér­dés kapcsán, hogy már gyárt­ják a parabola antennákat, holott a mesterséges holdakról való műsorvételre nincs érvé­nyes jogszabály, tehát jogos vagy sem az antennák hasz­nálata? Bányász Rezső felhív­ta a figyelmet, hogy különbsé­get kell tenni a távközlési és műsorszóró műholdak között. A távközlési műhold esetében engedélyhez kötött a jelek vétele, s csak a Magyar Pos­tának van erre felhatalmazá­sa és kábelen továbbítja egyes előfizetőknek, elsősorban né­hány nagy szállodának. A mű­sorszóró műhold adását bárki szabadon veheti. A szóvivő kifejezte reményét, hogy azok, akik a műsort sugározzák, kellő felelősségtudatot tanúsí­tanak, s nem használják fel a kommunikációs lehetőséget ellenséges propagandára, Hel­sinki szellemével ellentétes indulatok szítására. A. I. Korszerű módon olcsóbb útjavítás Ha jobb lenne a kőzúzalék Közismert, hogy manapság meglehetősen szűkösen csor­dogálnak azok a forintok is, amelyeket az utak karban­tartására, új felületek kiala­kítására költenének. A Buda­pesti Közúti Igazgatóság szak­emberei nem is titkolják: ma csak arra elegendő a pénz, hogy a romlási folyamatot lassítsák. Ezt a számok is jól jelzik: megyénkben mintegy 29 milliárd forint az útháló­zat értéke, s a fenntartásra évente 900 millió kellene, de mindössze 300 millió forint jut. Ha a helyzet rövid időn belül nem változik, néhány helyen rendkívül, megnehezül r közlekedés a kátyúk, a tö­redezett, tönkrement felület miatt. Hogy minél később követ­kezzen be ez az állapot, az igazgatóság ehhez minden esz­közt felhasznál. Náluk általá­nos a takarékosság és külö­nösen fontosnak tartják, hogy felkutassák azokat az eljárá­sokat és a hozzájuk szükséges berendezéseket, amelyek a je­lenleginél olcsóbban többre képesek. Fáradozásuk nem is eredménytelen: nemrég pró­bálták például ki azt az oszt­rák gépet, amely a repedezett felületet bitumennel és zúzott kővel vonja be, ám az eddi­gieknél sokkal jobb minőség­ben. — Hígított bitumennel ké­szülő felületi bevonást már eddig is alkalmaztunk — mondja Kővári József, a Bu­dapesti Közúti Igazgatóság. műszaki igazgatója. — Ehhez azonban legalább két-három órára le kell zárni az érin­tett útszakaszt, s emellett meglehetősen sok gondunk van a bitumen és a zúzott kő minőségével. Az autósok is szidnak minket: amíg bele nem tapossák a követ a bitu­menbe és a felesleg nem gyű­lik össze az út szélén, addig gyakori a kőfelverődés. Nemrég a Veszprémi Köz­úti Igazgatóság és az Aszfalt­útépítő Vállalat közösen meg­vásárolta a már említett oszt­rák gépet kilencmillió fo­rintért. Üzemszerűen néhány nappal ezelőtt próbálták ki a Kisoroszi felé vezető útszaka­szon. A berendezés megfelelő kiszolgálás esetén rendkívül gyorsan képes haladni, ami azt jelenti, hogy óránként mintegy öt kilométernyi felü­letet tud bevonni. A napi tel­jesítménye negyvenezer négy­zetméter, s ha figyelembe vesszük, hogy a BKI terüle­tén esztendőnként 1,5 millió négyzetméternyi útfelület ja­vítására van szükség, akkor kiderül, hogy két ilyen be­rendezés az egész országot ki tudná szolgálni. S még egy nagyon fontos adat: nem­csak termelékeny, hanem a technológia takarékos is, hi­szen egv-egv négyzetméternyi új felület kialakítása 30 fo­rintnál kevesebbe kerül! * — Ügy látjuk, hogy a hígí­tott bitumenes és a bitumen- emulziós bevonás jól kiegé­szíti egymást — folytatja Kő­vári József. — Mindkettőnek megvannak az előnyei és a hátrányai. Az osztrák gép és az alkalmazott módszer azon­ban nagyon érzékeny a fel­használt alapanyagok minősé­gére. Kisoroszinál például a szobi kőbányából származó kőzúzalékot használtunk, ám A felület egyenletes és vi­szonylag jól tapadnak a bitu­menbe az apró köszemcsék (Hancsovszki János felvételei) a nem megfelelő szemcsemé­ret, illetve a kirostálatlan por miatt sok volt a gondunk a terítésnél. Most más bányák­ból hozunk alapanyagot, igaz, ez növeli a költségeket. A felületi bevonásokat köz­útjainkon egyre nagyobb mennyiségben alkalmazzák, éppen a szűkös anyagiak mi­att. F. Z. Öregbíteni a város hírnevét Csak írni kell a naplóba? Az osztrák gépet a Kisoroszi felé vezető útszakaszon próbál­ták ki először üzemszerűen — Mi nem, ragasztunk mű-' zeumi belépőt a naplóba. Mostanában már nem is já­runk közösen színházba, ki­állításokra. Hiába vagyunk egy közösség tagjai, az érdek­lődésünk mégsem egyforma. Persze, azt megbeszéljük, hogy én ezt olvastam, a má­sik elmondja, mit látott a moziban vagy a színházban. A szabályzatot sem ártana már átdolgozni, jobbára csak a munkaköri kötelességeket sorolja fel. Annak meg úgyis eleget teszünk. Igaz, ami hiányzik belőle, azt nem le­het pontokba szedni, leírni: az annál sokkal szubjekti­vebb, változóbb, s függ az adott körülményektől. Szabó Zsófia, a Nagykőrösi Városi Tanács kereskedelmi felügyelője mondja mindezt. Abból az alkalomból beszél­getünk, hogy idén elnyerték a Kiváló szocialista munka­kollektíva címet. Olyasmi ez, mint az üzemekben a szocia­lista brigád. A munkakollek­tívák is az egykor oly sokat emlegetett hármas jelszó je­gyében szervezik munkájukat, amiről naplót vezetnek, s amit évente értékelnek. A Nagykőrösi Tanácson éppen tíz esztendővel ezelőtt alakult meg a munkakollektíva Szabó Zsófia vezetésével, aki hosz- szú ideig állt a kis csapat élén, két évvel ezelőtt adta át helyét fiatalabb kolléganőjé­nek, Pászti Ágnesnek. — A Sarló nevet vettük föl — emlékezik vissza Szabó Zsófia —, egyrészt, mert több mindent szimbolizál, másrészt, a város szülötte volt Sarló Sándor kommunista író. új­ságíró. Tizenhármán alapítot­tuk a kollektívát a művelődési és a termelés-, ellátásfelügye­leti osztályról. A mindenna­pi munkánk tisztességes el­végzése mellett azt tartottuk fontosnak, hogy bizonyos vá­rosi rendezvényeknek rangot adjunk. Mi egy kicsit be va­gyunk szorítva Cegléd és Kecskemét közé, szerettük volna öregbíteni Nagykőrös hírnevét, Cegléden van ugye a Ceglédi ősz, Kecskeméten vedig a Hírős napok, kitalál­tuk. hogy nálunk meg lenyen Körösi tavasz. Ennek meg­szervezésében, a hagyományok kialakításában mindkét ősz­

Next

/
Thumbnails
Contents