Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-30 / 178. szám

< Mn. tu 1987. JULIUS 39., CSÜTÖRTÖK 5 Családpedagögíai tábor Zsámbékon Segítségnyújtás — Szakemberek körében ugyanúgy, mint hét­köznapi beszélgetésekben az utóbbi években gyakrabban hallhattuk, hogy megszaporodott társadalmi problémáink forrása: a felbomló, szétzilált, a feladatait ellátni nem tudó csa­lád. Bűnbakot, finomabban fogalmazva ma­önismerettel gyarázatot keresünk és találunk is így, hogy végre nyugvópontra jussanak gondolataink. Tudjuk, pedig a meggyengült család legalább annyira következménye, mint oka kör­nyezetünk — úgymond „nemkívánatos" — je­lenségeinek. Cziffra György mesterkurzusa Második mesterkurzusát is Keszthelyen tartja Cziffra György, a világhírű, magyar származású zongoraművész. A Festetics-kastélyban megkez­dődött kéthetes szemináriu­mon nyolc ország mintegy harminc muzsikusa vesz részt. Pályájuk elején járó pianisták jelentkeztek, akik az általuk választott művek magasabb szintű művészi tolmácsolásá­hoz kapnak útmutatást és szakmai tanácsokat. A napi hatórás továbbképzés egyéni és csoportos foglalkozásokból áll. Szerepelnek a hallgatók három nyilvános koncerten is: augusztus 4-én, 8-án és 11-én lépnek közönség elé a Feste- tics-kastély tükörtermében. A nemzetközi Helikon ze­nei fesztivál keretében rende­zett mesterkurzus nyitánya­ként a Cziffra-alapítvány két fiatal francia ösztöndíjasa, Su­sanne Ramon cselló- és Pierre- Alain Volondat zongoraművész adott hangversenyt; Beetho­ven-, Brahms- és Sosztako- vics-szonátákat szólaltatnak meg. Tükrös távcső Most a nyáron ünnepelte há­roméves fennállását Salgótar­jánban a Gedőc-tetőn a TIT Uránia észlelő és bemutató csillagvizsgálója. Ez alkalom­ból új főműszert kaptak — amatőr viszonylatban a leg­korszerűbb hazánkban —, egy Newton-rendszerű tükrös táv­csövet Turizmus. Hol és milyen szállást kaphat a vándor 2000- ben — ezt a kérdéskört nyo- mozgatta a televízió egyik ri­portműsora a minap. S mivel a turisták leginkább a hegye­ket kedvelik, ezekből pedig itt, a főváros környékén meg­lehetősen sok van, mondani sem kell, hogy Pest megyei tájakat is gyakran mutatott a kamera. A vidék tehát rendre szép volt; korántsem nyerhették el viszont a nézők és az érintet­tek rokonszenvét a mikrofon­ba mondott adatok. Az a különben meglehetősen közis­mert tény, hogy a felszaba­dulás óta nem épült turista­ház Magyarországon, s ráadá­sul amit 1945 előtt a termé­szetkedvelők háton, kézben összehordtak, most azoknak a menedékeknek a kövei szépen átkerülnek a magánépítkezé­sek magánfalaiba. Megfelelő oltalom híján egyszerűen szét­szedik őket. Mindez pedig azért fajul­hatott eddig, mert a turista­házaknak — egyáltalán, a tu- ristáskodás kiszolgálásának — már jó ideje nincs gazdája. A Turistaellátó Vállalatot gazdaságtalan működése mi­att megszüntették és most a vendéglátás meg az idegen- forgalom mostohagyermeke­ként tengődik ez a mozgalom, ágazat, vagy ki tudja, micsoda. A régebbi szebb időkre ma már csak az éjszakánként fi­zetendő negyvenforintos szál­lásdíj emlékeztet, amelyet pél­Suttogó propaganda Ezekkel a problémákkal fog­lalkoztak mélyrehatóan a hé­ten Zsámbékon, a TIT Pest Megyei Szervezetének pedagó­giai szakosztálya által szerve­zett családpedagógiai tábor­ban. — Nem is igazán tábor ez, hanem egy nagyon intenzív, naponta tizenöt órába sűrített magas szintű továbbképzés — pontosított B. Gelencsér Ka­talin, a programok összeállí­tója, a táborvezető, aki jelen­leg a pedagógiai szakosztály elnöke, az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem közművelő­dési tanszékének adjunktusa. Továbbképzés sem, abban a hagyományos értelemben, hogy „ortodox”, egyirányú in­formációáramlással előadáso­kat hallgat a legkülönbözőbb szakterületet képviselő, mint­egy harminc fiatal értelmisé­gi. Tapasztalatcsere, beszélge­tés inkább, amelyet egy-egy előadó vezet. A célunk, hogy hozzáértő szakembereket ké­pezzünk. Év közben a Szociál- pedagógiai műhely ad erre lehetőséget, ahol havonta, egy szombaton találkozhat a Pest megyei 270 szakemberből álló tagság. — Csak Pest megyéből to­borozták a hallgatókat? — Tavalyelőtt csak megyei résztvevők voltak, a múlt év­ben már öten Baranyából, il­letve Szolnok megyéből ér­keztek. Ezeknek a sződligeti táboroknak híre ment, s fel­vetődött az igény, hogy szé­lesebb körben tegyük lehetővé a részvételt. Az idén Pécsről, Szegedről, Szolnokról és Bu­dapestről is érkeztek, a több­ség azonban Pest megyei. — Miként választották ki az arra érdemeseket? — A résztvevők fele. úgy­mond suttogó propaganda ré­vén értesült, s jelentkezett. Hozzá kell tenni, ők a legel­szántabb híveink. Saiát ma­guk fedezik a 3500 forint rész­vételi díjat és szabadságukból áldoznak egy hetet arra. hogy a családról szerezhető tudásu­kat bővítsék. A táborlakók között akad olvan is, aki egy- egy városi főorvos javaslata alapján került be, például dául az érdekelt Duna Tours igen-igen csekély megváltás­nak tart — megszólaltatott képviselője eme összeg kap­csán az ellenérdekeltséget em­legette —, s csak a diákhote­lek gazdái mondták, hogy ők még tudják tartani ezt az ár­plafont. S ez utóbbiak nemcsak az árat tartják, hanem előre is tekintenek — valóban azt a 2000. évet célozva meg. ök úgy vélik, hogy a sokfelé még mindig kihasználatlanul és el­hanyagoltan pusztuló kastélyo­kat, kúriákat úgy kellene fel­újítani és az idegenforgalom szolgálatába állítani, hogy azokban ne csupán luxus lak­osztályok meg drága hotel­szobák legyenek, hanem egy- egy traktusban a szerényebb igényű vendégek is megtele­pedhessenek. Illetőleg szezo­nonként is lehetne vendégkört cserélni: egyszer a vadászok szánjanak meg és fizessenek gavallérosabban, másszor meg az országjáró diákok csapatai szakíthassák meg útjaikat egy- egy éjszakára a komfortos vagy extrakomfortos szállás­helyeken. Mondani sem kell, hogy a Pilisi Parkerdőgazdaság is hosszan szóba került, illetve, mjnt látvány, a képernyőre jutott ebben a most emlegetett műsorban. Ez az országosan is példamutató gazdasági egység jelenleg öí turistaházat tart fenn, mégpedig szerződéses formában. A híres-neves sza­badidőközponthoz csatlakozva Vácról, Gödöllőről és Érdről. Azért jelentős eredmény ez, mert eddig az egészségügy el­zárkózott a nem csupán or­vosi szemlélettel szervezett to­vábbképzések elől. Az érdi családsegítő központból tavaly­előtt a gyermekfőorvos vett részt, majd védőnők és gyer­mekorvosok. Szigetszentmik- lóson mostanában alakul a családsegítő intézmény, in­nen tavaly egy gyermekorvos és egy védőnő érkezett. Vác­ról a központ vezetője és két munkatársa. Videotréning — Kik segítenek önnek a programok gördülékeny lebo­nyolításában? — Személy szerint a leg­közvetlenebb segítőtársaim Gonda Emma, a Budapesti Művelődési Központ népmű­velője, aki a videoberendezést kezeli, szakkönyveket árul, még alkalmi büfét is üzemel­tet és Balogh Lászlóné, a TIT Pest Megyei Szervezetének társadalomtudományi szaktit­kára, akire a gazdasági és egyéb szervezési gondok terhe hárul. Természetesen a részt­vevők is partnerek. Most már főleg rajtuk múlik, mennyire lesz eredményes ez a nyári összejövetel. Anyagilag na­gyon sok Pest megyei szerve­zet támogat bennünket. Az Állami Ifjúsági Bizottság, a Vöröskereszt, különböző egész­ségügyi szervezetek. A párt- bizottság és a tanács képvise­lői eddig minden évben meg­látogattak bennünket. Támo­gatják a koncepciónkat, amely szerint- a család problémáihoz az egész szociális környezet felől kell közelíteni. Komplex módszereket kell alkalmazni a megértésben és a megoldásban is. Célúnk, hogy közösen meg­találjuk azt a cselekvési stra­tégiát, amellyel az egészséges elemeket erősítve segíthetjük a családokban az öngyógyító mechanizmusok, attitűdök ki­alakulását. Jó tanácsot másoknak csak akkor adhat valaki, ha önma­ga problémáinak kesze-kusza- ságában is el tud igazodni. Ezen megfontolásból hétfőtől péntekig minden délelőtt a láthatólag és hallhatólag jól működnek ezek a vendégfoga­dók. Talán már éppen úgy, ahogyan majd az évezred for­dulóján-k természetjárói is el­várják, igénylik, kedvelik ... Prédikálúszfk. A vasár­nap esti Hét ismét csak a Dunakanyart pásztázta, még­pedig abból az alkalomból, hogy ennek szerkesztősége szintén napirendre tűzte a Prédikálószéknek, ennek a ter­mészeti ékességnek az elkép­zelt sorsát, illetőleg veszélyez­tetett jelenét. Az ügy közismert: egy szi­vattyús erőmű medencéjét ter­vezik a jelzett hegy tetejére, mégpedig azért, mert ez a te­lepítés minden más választás­nál gazdaságosabb lenne. Igen ám — s ezt egyebek között dr. Berdár Bélának, a Pilisi Parkerdőgazdaság igazgatójá­nak most, vasárnap megismé­telt országgyűlési felszólalásá­ból is tudhatjuk —, de a ki­szemelt terület az UNESCO által is védett birodalom, szak­szerűen mondva, bioszféra­rezervátum. Ennek „nekimen­ni” pedig korántsem egyszerű vállalkozás. A rendkívül körültekintő eszmecsere nem is fenyegetett ezzel a veszéllyel, hanem okos célja és gyakorlatias lebonyo­lítása szerint csak afféle han­gos gondolkodásként gyűjtötte egybe az igeneket, a nemeket és a falóitokat. A maga nemé­ben remek jelentés volt! Akácz László táborlakók ön- és társismereti videotréningen vesznek részt. Sajnos ide nem nyertem be- bocsáttatást, mert a két tizen­öt tagú csoport munkája, szi­gorúan bizalmas, zártkörű. Kár pedig, mert a résztvevők véleménye szerint, talán ez a legfontosabb, legtanulságosabb része a tábornak. A második nap délutáni foglalkozását Kulcsár Zsuzsanna pszicholó­gus, az ELTE pszichológiai in­tézetének docense vezette. Videomagnó segítségével leját­szották az 1986. nyarán a té­vében közvetített Gondolkodó című műsor egy adását, amelyben ő és a neurobioló- gus agykutató Hámori József válaszolt Pálfy G. István kér­déseire. Az alapprobléma, amelyhez a résztvevők a fel­vétel tetszőleges helyen való megállításakor hozzászóltak: a személyiségfejlődés fázisai a tipikus probléma. Narcizmus és agresszió A személyiséget úgy hatá­rozták meg, mint az emberek­ből egyre inkább kivesző ál­lati ösztönök humán pótlékát, s olyan biokémiai neurobioló- giai jellemzőit vették sorra, amelyek nemcsak a laikusok számára (izgalmas újdonságok. Csak 1975-ben fedezték fel azokat, az agyban termelődő fájdalmat csökkentő, a szer­vezet homeosztázisát, azaz a stressz utáni egyensúly beáll­tát segítő anyagokat, amelye­ket opiát-peptideknek nevez­nék. Jóval korábban vált is­mertté a kutatók számára a naloxon, az ópium-, illetve morfiumszerű anyagok ellen­szere. A sejtések szerint a szervezetben mindkét anyag megtalálható és külső vagy belső tényező mozgósíthatja, működésbe hozhatja az ezeket termelő, védekező endomorfin rendszert. Különböző kísérle­teket említett az előadó, ame­lyeket az utóbbi években Vé­geztek. Választ kerestek arra, milyen összefüggésben van a személyiség az idegrendszer fiziológiai anatómiai felépíté­sével. Érdekesebbnél érdeke­sebb megállapítások hangzot­tak el. így például, hogy a bűnözők esetében a fájdalom ingerküszöbe sokkal maga­sabb, érzéktelenebbek, mint az egészségesek, mert valószínű­síthetően gyermekkori stressz­hatások miatt az endomorfin- rendszerük fel van pörgetve. Hosszabb gondolatcsere ala­kult ki a nárcisztikus, azaz én­központú személyiség jellem­zőiről is. Ugyanígy a szemé­lyiség valamitől való erős függésének, a gvermeki álla­potban való maradásának esé­lyeiről, veszélyeiről is sok szó esett. A téma érdekességénél fog­va a későbbiekben részletezést érdemel, márcsak azért is, mert jelenleg a személyiség­pszichológiával foglalkozó Kul­csár Zsuzsanna az aszódi ne­velőintézetben dolgozik. Mind­annyiunk szeretne közelebb férkőzni a titokhoz: miként működtetjük saját magunk védekező endomorfinrendsze- rét, hogy megtalálhassuk pót­szerek nélkül testi-lelki egyensúlyunkat. Annak ellenére, hogy a sze­mélyiség rejtélyeinek, a csa­lád egyensúlyi folyamatainak mélyebb, behatóbb elemzése magában hordozza azt a ve­szélyt; egy idő után úgy érez­zük egyre több ismeretlen do­log áll előttünk, egyre jobban elbizonytalanodunk és kétel­kedünk a tudásunkban, mégis szükség van az ismeretek fel­halmozására. Reménykedhe­tünk abban, hogy a sok-sok felhalmozott tudás egyszer- csak összeáll, rendeződve le­egyszerűsödik, s a szakembe­rek alkalmazhatják családse­gítő munkájukban és saját életük harmonikus vezetésé­ben is. Űjj Írisz Tv-FIGYELŐ' bHeti filmtegyzeth Trükkös halál Jelenet a Trükkös halál című filmből A rossz elnyeri méltó ju- ’ talmát. Nem, ez nem elírás. Ma­napság egyre több esetben az az érzésünk, hogy a hajdani mondás így módosult. A jó emberek gyakran az ütődött- ségig gyanútlanok, a rossz em­bereknek meg minden sikerül és éttől ők válnak az élet csá­száraivá, ők lesznek a példa­képek. Valamikor elég egyszerű volt ez: a betyár, különösen, ha demokratikus allűröket táplált, azaz a szegényeket nem rabolta ki, nem lőtte le, hanem csak a gazdagokkal bánt el, érthető módon nép­szerűbb volt, mint a pandúr, aki nemcsak hogy a szegény betyárt bántotta, de bántotta a szegény betyár szegény ol- talmazottjait is, ellenben véd­te a gazdagokat. Ez az alap­képlet éltette nagyon sokáig a westerneket is, azzal a kü­lönbséggel, hogy bár a ban­diták (lótolvajok, vonatrablók, marhacsordák elhajtói, ban­kok kifosztói stb.) nem min­dig voltak rokonszenvesek, még ritkábban sikerült iga­zán rokonszenvessé tenni a nézők előtt a seriffet — aki ráadásul nem is egyszer rab­lóból lett pandúr. Mára a képlet sokkal bo­nyolultabbá vált. Naponta lá­tunk új. meg új filmeket a mozikban, a televízióban, amelyekben vagy egyértelmű­vé teszik az alkotók, hogyro- konszenvük a rossz emberek oldalán áll (például úgy, hogy ezek csupa remek fic­kók és mondjuk egy Belmon­do játssza őket), vagy pedig az derül ki, hogy elmosódtak a határok rabló és pandúr, rossz ember és jó ember, a tör­vényt áthágó s a törvényt védő között. Korrupt rend­őrök, megvesztegethető detek­tívek, aktív bűnöző voltukat a törvény oltalmazóiának ál­arcában leplező, kettős életet élő gengszterek vaey a raj­tuk esett sérelmet önbírásko­dással megtorló volt hekusok — a sor hosszú és változa­tos. Ma már a nézőnek eze­kért a rossz emberekért kell drukkolni, őket kell izgatot­tan követni a különböző ka­landokban, amelyekről már senki nem próbálja azt állí­tani, hogy végül a jó győze­delmeskedik, az igazság győz, az erkölcsi rend, a törvényes rend helyreáll. A példakép mondjuk az olyan figura, mint amilyent csak legutóbb is nem kisebb sztártól, mint Alain Delontól láthattunk. A zsaru szava képsorain: erő­szakos, gátlástalan, kímélet­len, ha kell, emberéleteket ki­oltó fickó, aki fütyül a tör­vényre, jogra — s talán még igaza is van, hiszen a tör­vényt és a jogot védelmezők között búvik meg a leggalá- dabb gyilkos. Átrendeződött értékrendről szól — bár a felületén csak egyszerű (vagy inkább na­gyon is bonyolult cselekmé- nyű) kalandfilmnek tűnik — a Trükkös halál című ameri­kai film is, amely e héten ke­rül a mozikba. Itt. egy bra­vúros trükkökre képes kasz­kadőr áll a történet közép­pontjában. Tyler, a filmek kedvelt bravúrfiúja, amint az a hasonló történetekben lenni szokott, belekeveredik egy sokszorosan életveszélyes ügybe, amelyben • • hivatásos gengszterek és hivatásos bűn­üldözők egybefonódásáról, ér­dekszövetségéről van szó, és mi sem természetesebb, mint hogy a kiváló kaszkadőr tu­lajdonképpen gyanútlan mó­don lép be ebbe a veszélyes körbe. Drágán tanulja meg, hogy mekkora erők ütköző­pontjába került és ezenköz­ben többször is csak a vé­letlen meg a szerencse menti meg az életét. És amikor ügyesen (trükkösen) megren­dezik a halálát, addigra már a néző is alig tudja, hogy most ki kivel is tant, ki mi­ért nyiffantja ki a másikat, kinek mi az érdeke, és hogy a zsaru valóban zsaru-e vagy gengszter, illetve fordítva. Egy tény: kaszkadőrünk, trük­kösen feltámadva a halálból, egy trükkel — és a hozzá csatlakozó egyik főhekussal — kivágja magát, oly sikeresen, hogv végül a nagy pénzt is ő szakítja le. Miközben a fil­men végig legalább olyan kí­méletlen volt, mint üldözői, s majdnem olyan rossz ember is. De hát istenem, a rossz elnyeri méltó jutalmát... Vámpírok Havannában Nem tudom, mi lehet az oka, talán a hosszú hetekig tartó vad kánikula okozta, de mozijainkban elszaporodtak a Frankenstein-, Drakula-törté- netek. A két Frankenstein- film után ugyanis most itt egy harmadik, a változatos­ság kedvéért Kubából. És a még nagyobb változatosság kedvéért: ez rajzfilm. Ráadá­sul : a rémfilmek paródiája is. Ezzel együtt félek, hogy ez a halmozott frankensteinség halmozottan hátrányos hely­zetet teremt szegény mozi­szörnyek számára, mert a né­ző elunja a rázúduló azonos témájú filmeket, még akkor is, ha ezek stílusa, módszere, hangvétele más és más. Oko­sabb lett volna talán kissé távolabbra tenni egymástól e filmeket a moziműsorban — de hát ez most már késő bá­nat. Ami a Vámpírok Havanná­ban című filmet illeti, ez nem más, mint egy kissé da­rabos történet arról a Von Drakula grófról, aki 1933-ban Európából Havannába (miért éppen oda? — ez nem de­rül ki) távozik, s ott megold­ja az addig megoldhatatlan­nak tartott titkot: hogyan le­het az éjszakai életet élő vám­pírokat nappali életre is al­kalmassá tenni. A felfedezés világrengető jelentőségű a vámpírnemzet­ség számára. De ezzel már megjelenik a vetélkedés, a versengés is. És a vámpírtör­ténet szép lassan átmegy egy gengszterfilm kliséibe, amely­ben a gonosztevők véletlenül vámpírok, de pontosan úgy viselkednek, mintha emberek volnának. A célzás ember vol­tunk vámpírvonásaira termé­szetesen nem véletlen. Ha egynémely technikai egyenetlenségeit leszámítjuk, a Vámpírok Havannábanról. azt mondhatjuk: jópofa film, amely korhatár nélkül nézhe­tő. Nem tiszteli sem a témát, sem a műfajt. Ami kevésbé tetszett: körülményeskedőelő­adásmódja és időnkénti gyer- metegsége. Takács István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents