Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-29 / 177. szám

KISZ Titkárválasztás Rendkívüli ülést tartott a KISZ Gödöllő Városi Bizottsága. Az ülésen részt vett Herczenik Gyula, az MSZMP Gödöllő, Városi Bizottságának első titkára. dr. Kiss Jenő, a KISZ Pest Megyei Bizottságának első titkára és Jakab Ti­bor, a KISZ Pest Megyei Bizottságának titkára. Eddigi hosszan tartó eredményes munkája, a mozgalomban elért sikerei alapján a KISZ Pest Me­gyei Bizottságának titkár­sága Kiváló Ifjúsági Veze­tő kitüntetést adományo­zott Somogyi Líviának, a KISZ Gödöllő Városi Bi­zottsága titkárának, aki szeptemberben szülési sza­badságra fog távozni. Ezt követően a' jelölőbi­zottság Tromposch Károlyt javasolta beválasztani a KISZ Gödöllő Városi Bi­zottságának tagjai közé, s őt jelölték új városi tit­kárnak is. A testület és a meghí­vottak hozzászólásai után választásra került sor. A KISZ Gödöllő Városi Bi­zottsága egyhangúlag tag­jai közé választotta Trom­posch Károlyt és megvá­lasztották a városi bizott­ság titkárának is. Tromposch Károly 1960- ban született Hatvanban. Túrán nevelkedett, Pécelen a Ráday Gimnáziumban végezte el középiskolai ta­nulmányait. Utána egy évig a túrái Galga Menti Termelőszövetkezetben dol­gozott. 1986-ban végezte el a Gödöllői Agrártudományi Egyetemet. 1987 áprilisáig a Pest Megyei Növényvé­dő és Agrokémiai Állomá­son gyakornokoskodott. Utána a Pest Megyei Ide­genforgalmi Hivatal üzlet­kötője volt, közben a KISZ Pest Megyei Bizott­ságának munkáját segítet­te. A nap programja Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás tör­ténetéről, Iparművészet a gö­döllői művésztelepen, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Gatga mente, állandó ki­állítás, megtekinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. lég száraz a medence Ha nem jön közbe semmi sem, a következő tanévben birtokukba vehetik az aszódi Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskola tan­uszodáját a diákok. Az új épület külső munkáival már elkészültek, hasonlóképp a járdával. Itt már csak a te­reprendezés van hátra — mint tükrözi aisó felvételünk. A jobb oldali kép a kilenc­szer húszméteres medencében készült. Alvállalkozó kisiparo­sok kilencezer csempével bur­kolják az aljzatot. Készül a nézőtérre vezető lépcső is. (Balázs Gusztáv felvételei) Agrártudományi Egyetem Új vezetők megbízása Mint arról lapunkból már értesülhettek olvasóink, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen dr. Petrasovits Imre egyetemi tanár kapott rektori megbízást. További új egyetemi, kari vezetői megbízást kaptak a követke­zők: Rektorhelyettesek: dr. Lö- kös Zoltán egyetemi tanár (általános rektorhelyettes), dr. Dohy János egyetemi tanár (tudományos kutatás és nem­zetközi kapcsolatok), dr. Ja­nik József egyetemi tanár (nevelés-, oktatás-, ifjúság- politika). Mezőgazdaságtudományi kar. Dékán: dr. Nagy Emil egyete­mi tanár. Dékánhelyettes: dr. Barcsák Zoltán egyetemi do­cens (általános dékánhelyet­tes, nevelés-, oktatás- és ifjú­ságpolitika), dr. Füleky György egyetemi docens (tu­dományos kutatás, nemzetközi kapcsolatok), dr. Teér György egyetemi docens (posztgra­duális képzés, doktori és gazdasági ügyek). Mezőgazdasági gépészmér­nöki kar. Dékán: dr. Szendrö Péter egyetemi tanár. Dékán­helyettesek: dr. Jeszenszky Zoltán egyetemi tanár (általá­nos dékánhelyettes, nemzet­közi kapcsolatok és gazdasági ügyek), dr. Sembery Péter egyetemi docens (tudományos kutatás, posztgraduális kép­zés, doktori ügyek), dr. Vass Attila egyetemi docens (neve­lés-, oktatás- és ifjúságpoli­tika). Társadalomtudományi kar. Dékán: dr. Bíró Ferenc egye­temi tanár. Dékánhelyettesek- dr. Bíró Sándor egyetemi ta­nár (általános dékánheiyettes, nevelés-, oktatás-' és ifjúság- politika), dr. Székely Csaba egyetemi docens (nemzetközi kapcsolatok, tudományos ku­tatás, gazdasági ügyek). Az orosz nyelvű képzés irá­nyítója dr. Dinnyés János egyetemi docens, megbízott dékánhelyettes. A mezőtúri mezőgazdasági gépészüzemmérnöki főiskolai kar főigazgatója dr. Patkós István egyetemi tanár. Fő­igazgatóhelyettesek : dr. Sino- ros Szabó Botond főiskolai tanár (általános főigazgatóhe- lyettes), dr. Ferenczy József főiskolai tanár (nevelés-, ok­tatás- és ifjúságpolitika), dr. Vermes Pál főiskolai docens (tudományos kutatás). Hévízgyörk főterén, a Fel- szabadulás téren volt egy ré­gi, omladozó, már-már romos épület. A falu legidősebbjei szerint valaha cipészműhely is elfért benne, aztán Ara­nyi László kovácsműhelyének adott helyet. Egykori lakói ki­haltak a házikóból, s úgy tűnt, hogy sorsa beteljesedik: falai leomlanak, ajtóit, ablakait le­tépi a szél, szalmatetejét el­ragadja egy jókora vihar. Nem így történt. Május elején ismeretlen emberek kezdtek dolgozni, s elsőként levág­ták az udvaron az ember­magasságú gazt, majd mes­terek jöttek — kőművesek, asztalosok, festők, burkolok ítb., akik szinte egyik hétről li másikra megfiatalították a romtanyát, helyébe egy kis kulturált épületet emeltek. A környéken lakók először fél­tek, mert azl; hitték, valami borozó nyílik, ami megszün­teti az itt élőknek a csendes esti órákat, amelyek annyira kellenek az erőt adó pihenés­hez. Az izgalom csak akkor szűnt meg véglegesen, amikor a ház homlokzatára felkerült a cég­tábla: Júlia — olcsó áruk boltja. Sokszor láttam azóta, hogy három-négy autó áll az épület előtt, kerékpárok sorát támasztották az út korlát­jához, s a parkosított, virá­gos udvarból tömött reklám- szatyorral jönnek ki a vevők. Szombaton délután tértem be az üzletbe, s bizony meg­lehetősen sokáig várakoztam — nyolc vevőt szolgált ki köz­ben a tulajdonos —, amíg beszélge ni tudtunk. Nagyné Hajdú Júliával, aki magáénak tudhatja ezt a negyven négy­zetméternyi nagyságú vegyes ruházati és cipőboltot. — Arra kíváncsi, hogyan volt bátorságom a meglévő két butik, valamint a ruházati árut szintén értékesítő ipar­cikkbolt mellett egy hasonló jellegű kereskedés megnyitá­sához? Nem születtem keres- kedőcsaládba, vendéglátóipari és kereskedelmi szakképzett­séget valószínűleg azért sze­reztem, mert nagyon szeretem az embereket. Mindig szíve­sen forgolódtam ott, ahol so­kan voltak, s mivel tenni-ven- ni akaró, mozgékony gyerek­nek mutatkoztam be, a fel­nőttek sokszor igénybe vették a szolgálataimat. Szaladj el a boltba! — kérték legtöbbször és én hoztam a tejet, kenye­ret, cigarettát, amit éppen rám bíztak. — Alkalmazottként dolgoz­tam a kereskedelemben, s lát­tam, hogy egyre nehezebb a megélhetés, az emberek na­gyobbik részének gondosan be kell osztania a jövedelmét, az alacsony nyugdíját, s mert elsősorban mindenkinek a mindennapi kenyér a fon­tos, sokan küzdenek öltöz­ködési gondokkal. Egy-egy ol­csó darabot kellene venni, de hát hol van ilyen? Vannak butikok — jut minden sarok­ra —, de ezek elsősorban a fiatalok ízlését, divatját kö­vetik és elégítik ki, s nem a kispénzű nyugdíjasokat, a ma is népviseletben járó Galga menti asszonyokat. Ezekre az utóbbiakra gondoltam, amikor édesanyámtól hallottam, hogy ha egy hévízgyörki, vagy bagi parasztasszony cipőt akar ven­ni a lábára, meg kell várnia a hatvani vagy az aszódi vá­sárt, ahol esetleg talál ked­vére valót. — Mi lenne, ha én elsősor­ban erre a vevőkörre alapoz­nám a kis üzletemet? — kér­deztem magamtól, aztán a fér­jemtől, s amint látja, meg­született a döntés, amit kö- vetítt az üzlet megnyitása. Nagyné Hajdú Júlia elége­dett az üzlet forgalmával, bár azt is elmondja, tudja, hogy nem lesznek belőle milliói, de hát régi kereskedői érzékkel vallja: több a sűrű fillér, mint a ritka forint. Azt mondja, hogy a megengedett haszon­kulcson belül mozog. Arra az áruféleségre, amire rátehetné a 30 százalékos haszonkulcsot, csak 15—20 százalékot szá­mol rá. — Ettől lesz az én boltom az olcsó áruk boltja, és LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM. 176. SZÄM 1987. JŰLIUS 29., SZERDA Összefogás Termelőszövetkezet Újítás nyomán kevesebb a por Podspisel Gábor IFA teher­autóján hosszú porfelhőt húz­tunk magunk után, amikor a galgamácsai Galga-parti Ösz- szefogás Termelőszövetkezet Antal-major melletti táblájá­ra igyekeztünk. Amint egy irövid kaptatón felértünk, lá­tóterünkbe kerültek az aratást végző kombájnok. A feleme­lő látványt átmenetileg meg­zavarta Varga József trakto­ros, aki a tűzrendészetileg igen fontos szántást végezte. Rába-Steíger ■ traktora hatal­mas hantokat fordított ki a csontszáraz földből. Csak egy kézlegyintésnyi üdvözlésre fu­totta, mert a nyári betakarí­tásért felelős mezőgazdasági szakemberekhez igyekeztünk, akik a tavaszi árpa aratását szemlélték. A Mars nevű sörárpa enge­delmesen hajtotta kalászát a vágóasztalnak. Vankó Károly növénytermesztési agronómus kissé bánatosan állapította meg: a kánikula miatt, saj­nos, vékonyabbak a szemek, bár a kalász közepesen tö­mött. — Negyvenmázsás hek­táronkénti termést vártunk, de előzetes becsléseink szerint csak 35—37 mázsa várható. A víztartalma viszont ideális: 14.6 százalékos, tehát szárítani nem kell. A tájékoztatásnak tanúi vol­tak Mózer István növényter­mesztési ;.-jŐ£gazatyeze.tő és helyettese, Tantó Sándor. Tő­le a búzáról érdeklődtünk. — Az említett növényt ezernégy- százharmincnyolc hektáron vetettük. Eddig hatszáznyolc hektárról takarítottuk be a gabonát. A mi területünkre a középkötött talaj a jellemző, ezért MV—9, GK—Sárvári, MV—4 búzaíajtákat vetettünk. Ideális körülmények között negyvenöt mázsás átlagtermést hoznak ezek a növények, de csak negyvenmázsás hektá­ronkénti termést értünk el. — Mi magunk is csodának tartjuk ezt az átlagtermést, is­merve a búza fejlődését aka­dályozó mostoha időjárási té­nyezőket. Mint emlékezhetnek nem attól, hogy leértékelt árut értékesítek — mondja. Mutatja az árukészletet. — Ezeket a cipőket a hat­van éven felüli asszonyoknak szereztem be. De van itt fe­kete eérnaharisnya, nagy mére­tű parasztzsebkendő, karton fejre való kendő, kötényanya­gok és nagyon sok más. — A régi falusi divathoz igyek­szem alkalmazkodni, de ter­mészetesen a mai, modern áru­féleségekből is akad válasz­ték. Elismeréssel szólok az üzlet tulajdonosának elképzeléseiről, terveiről. Tetszik, hogy régi falusi cipészmesterekkel ke­resi a kapcsolatot, ahonnan jöhetne a fájós lábakra a ci­pő, télire talán a csizma is. Tetszik, hogy kutatja az idő­sebbek öltözködéséhez igazodó áruk beszerzési forrásait. Ami­kor búcsúzom, elmondja egyet­len panaszát. — A FÉR Nagykereskedelmi Vállalat a magánkereskedőket minden héten csak a hétfői napon szolgálja ki. Sok hoz­zám hasonló, kispénzű, de vállalkozó szellemű ember nyitott hasonló boltocskát, amivel közérdeket szolgálunk. Akkor pedig miért ez a meg­különböztetés? Tolongás, ve­szekedj; minden hétfőn, hogy kedden friss áruval nyithas­sak. ,Jó lenne, ha még egy na­pot adnának nekünk, akik ve-, óink kedvét keresve, igé­nyeiket kielégítve, tisztessége­sen szeretnénk választott fog­lalkozásunkból megélni. Fercsik Mihály rá. az elmúlt év agusztusá- ban egy csepp eső sem esett, a talaj száraz volt, és ezért porzott. A kemény talaj pró­bára tette a gépeket és az embereket egyaránt. A talaj- megmunkálásnál törtek az ekék és a kombi nátorok. A búzát porba vetettük. — Nem csoda tehát, hogy a búza nem kelt ki decemberig. Csak reménykedtünk, hogy megkapja a télen esedékes hó­takarót. A talajfagyok elmúl­ta után egy hűvös, csapadé­kos időszak következett. Meg­történt a csoda, amelyre eddig még nem volt példa: az első tavaszi napsugarak hatására megindult a búza kelése és növekedése. Ügy utolérte ön­magát, hogy nálunk sehol sem kellett újravetni. Jobb termés- eredményekben akkor kezd­tünk bizakodni, amikor má­jus végén kalászba szökkent. — Sajnos, a reményeinket nagyon letörte a három hétig tartó aszály, mely a viaszérés állapotában érte a növényt. A napsugarak perzselő hatására a kezdeti 17,8 százalékos víz­tartalom mára 13 százalékra csökkent. Meg vagyunk elé­gedve a kicsépelt magok tisz­taságával is. Ez egyértelműen a gondos talaj-előkészítésnek, és az egyenletes vetésnek kö­szönhető. Gyomosodás nem történt, hiszen az ideális szá­mú tőállomány nem engedte kifejlődni a gyomot. Említés­re méltó a vegyszerezés is, amely kellő időben és meny- nyiségben történt. A kalászosok betakarítását tizennégy kombájnnal végez­zük. Nagyon örülünk, mert a meglevő kombájnokhoz két új Nem tudjuk eldönteni, hogy jól járt-e a szotyolaárus vasár­nap a bagi sporttelepen a lab­darúgó öregfiúk Alkotmány Kupája döntőjének első mér­kőzésén, vagy sem. Az tör­tént ugyanis, hogy idő előtt elfogyott a nélkülözhetetlen csemege, a később érkezőknek nem maradt ropogtatnivaló. A jegypénztáros tömbjei is szépen vékonyodtak, körülbe­lül háromszázan nézték meg a Bag—Pomáz találkozót. A szurkolókhoz hozzáadódott a második mérkőzés, a Bag— Kartal felnőtt edzőmeccs lab­darúgóinak száma. Az sem biztos, hogy a ven­déglátók egygólos győzelme elég lesz a visszavágón. Csak egyvalami kétségtelen: a hazai szurkolók megtapsolták a szereplést. A félidők közül a második volt az izgalmasabb, bár már az első eldönthette volna az eredményt: a szünet előtt a játékvezető tizenegyest ítélt a pomáziak javára. Dombai lö­vése azonban a kapufát talál­ta el és kivágódott, oda lett a tálcán felkínált lehetőség. A fordulás után Gádor szemfülesen megszerezte a labdát és az első percben egyenlített a kapufaarányon. Átemelte a pettyest a kapus felett és a labda a változatos­ság kedvéért most a másik oldalt találta el. Nyolc perc­cel később ugyancsak bagi tá­madást jegyezhettünk fel, Bo- da Tibor fejese csak kissé ment mellé. A többszörös kupagyőztes Pomáz az első félidei, sokkal magabiztosabb játékát nem tudta folytatni, egyre inkább beszorult a saját térfelére Mindez oda vezetett, hogy a 48. percben Tóth József bom­bagóllal megszerezte a hazaiak gépet sikerült vennünk. Négy E—514, kilenc E—512, és egy E—516. A kicsépelt gabonát nyolc pótkocsis IFA gyűjti össze. Az esetleges szárítás sem gond, mert saját szárítónk van. A Bábolna típusú szárító már többéves, mégis megbíz­hatóan működik. Beszélgetésünk közben az egyik E—512-es pilótája két­ségbeesve integetni kezdett. Kiderült, az egyik ékszíj mondta fel a szolgálatot. Sze­rencsére Chugyik Márton sze­relő és társa a közelben tar­tózkodott, így néhány perc múltán megjavítva dolgozha­tott tovább a gépezet. Figyel­münk a szomszédos táblára kalandozott. Ott hatalmas bá­lákba tömörítették a Hestonok a levágott szalmát. Szükségük van minden levágott szalma­szálra. Jó alom lesz belőle. Tekintetünk hirtelen az egyik, közelben tartózkodó kombájn oldalára tapadt, ahol hatalmas gumiszalagból ké­szült propeller forgott a hű­tőrács előtt. — Ez az egysze­rű szerkezet két szakembe­rünk újítása, ötletük révén a hűtővíz nem forr fel, s jóval kevesebb por kerül a bordák közé — magyarázták a veze­tők. A felvásárlókkal ötszáz­hetven vagon búzára kötöttek szerződést, amit valószínűleg teljesíteni fognak. Hazafelé egy kis időre bementünk az Ikíadi-tanyára, ahol Ecker Jó­zsef raktáros kérésünkre ösz- szegezte az eddig levágott bú­za mennyiségét. Kiszámította, hogy a magtárban ez idáig már kétszázhetvenhárom vagon kenyérnek való mag van. Kovács I. Csaba első találatát. A remek sport­ember így törlesztett az egy perccel korábban ellene elkö­vetett szabálytalanságért. S még egy érdekesség: a talál­kozó előtti napon lakodalmas házban segédkezett. Mi több, még vasárnap délelőtt is ott sürgött-forgott. Mindez nem akadályozta meg abban, hogy szép teljesítményt nyújtson. Három minutával később Száraz Zoltán három törökkel a hátán harcolt ki egy bedo­bást a pomázi kapu előtt. Egyébként is, minden lehetsé­ges módon igyekezett előny­höz juttatni csapatát. Hamaro­san Angyal kalandja követke­zett, fejesét a vendégportás bravúrral ütötte ki. így folyt ez az utolsó síp­szóig, a kupavédők még csak nem is lőttek kapura a talál­kozó lefújásáig. Igaz, az egy­gólos előny nem megnyugtató, de jó esélyei vannak a bagiak- nak arra. hogy sikerrel meg- küzdjenek a hét végén a po- máziakkal Pomázon is. Az öregfiúk bajnokságában ma­gasabb osztályban szereplő gárda olyan játékosokkal ren­delkezik. mint Egervári és Pintér Sándor. Az Alkotmány Kupát min­denki láthatta. A serleg a két kispad között egy asztalon nézte végig a mérkőzést. Nem lehetetlen, hogy hamarosan ismét Bagón mutatkozik! De: bravúr kell hozzá. B. G. —m Mozim Türkiz nyakék. Magyarul beszélő, színes román kaland- film. 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Bagón járt az Alkotmány Kupa Szívesen viszontlátjuk viliidig őt küldték a boltba Hogyan lesz olcsó az áru

Next

/
Thumbnails
Contents