Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-27 / 175. szám

Jegyzet Vendégül látni r Amikor a pincér másodszor jött vissza, hogy tisztázza, mit is rendeltünk, már éreztem, hogy ismerőseim zavarban vannak, visszafojtják a kikí­vánkozó megjegyzést. A fel­szolgáló harmadszori megjele­nését már nagyon nehezen áll. ták meg szótlanul — ugyanis, ez alkalommal derült ki, hogy azok az ételek sincsenek, amit első alkalommal, eleve meg­alkuvással választottunk ki. ■. Ismerőseim sok év után elő­ször tértek haza, és kínosan ügyeltek rá, hogy semmit se kritizáljanak, ne hasonlítsák össze Fordjukat az itthoni is­merősük Trabantjával, házu­kat egy lakótelepi lakással — és a honi vendéglátóipart a tengerentúlival. Jóval később mégis elhangzott szájukból né­hány megjegyzés a kiszolgá­lást illetően, teljesen jogosan, s utána már könnyebb volt el­mesélni néhány friss tapasz­talatukat. Például azt, hogy amikor Balatonon megtudták, mely földrészről érkeztek, két- ezer-hatszázt forintért ajánlot­tak nekik magánszállást — egyetlen éjszakára ... Amikor a Váctól nemmesz- sze levő község vendéglőjéből hazaérkeztünk, még ismerő­seim szabadkoztak: ők úgy emlékeztek, hogy annak ide­jén ez egy nagyon jó kis hely volt. És így emlékeztek a Ba­latonra is .., Vá ctól jó más­fél ezer kilométerre, Ipirosz- ban mondta valaki: Szerencsé­re ezen a tájon nem nagy az idegenforgalom, nem romlot­tak el az emberek. — Ök, a görögök is látják, hogy az ide­genforgalomért, az ebből be­folyó összegért „fizetni” kell: az igazi vendéglátás elhalásá­val, az emberi tartás megbi­csaklásával. Nekik pedig hin­nünk kellene: talán ök ren­delkeznek a legnagyobb ta­pasztalattal ezen a téren... Nemrég tábla került a váci piac bejáratára, amely felhív­ja a figyelmet arra„ hogy kül­földi állampolgároktól tilos vásárolni. A táblán levő ide­gen nyelvű szöveg azt is egy­értelművé teszi, hogy elsősor­ban kikre gondoltak a tábla kifüggesztöi. Amennyire he­lyeselhető az az álláspont, amelyet a tábla szövege tük­röz, annyira helyteleníthető az a szemlélet, amelyet erősít. Tudniillik azt, hogy a külföl­diek — akár Vácott, akár Sop­ronban, akár üzleteléssel szer­zett pénzzel, akár szabályosan beváltott fizetőeszközzel —fel­vásárolnak, „elesznek" a ha­zaiak elől mindent. Arról ta­lán nem is érdemes beszélni, hogy a — legendákban vagy valóságban? — több kiló hús­sal, láda pezsgővel vagy fris­sen berakott frizurával, netán megszépült fogsorral hazaté­rő „sógorok” számunkra talán a legjobb exportot jelentik, a szemléletről azonban igen. Egymás mellett él az a gyü­mölcsárus, aki az országút mentén kétszeres áron próbál­ja eladni portékáját a külföl­dieknek, és az az ember, aki az ellátási zavaroktól kezdve a prostitúcióig mindenért a kül­földieket okolja. Sajnos, nem olyan régen, ennek a szemlé­letnek a megnyilvánulását vél­tem felfedezni egy olyan em­bernél is, aki hivatalból fog­lalkozik külföldiekkel. Tege- zödve és nem éppen barátsá­gosan szólt rá a határon vá­rakozó külföldi állampolgárra, hogy állítsa le autójának mo­torját, mert ő nem hajlandó a bűzt szagolni. (Ha jól emlék­szem, az autó egy igen tetsze­tős Volkswagen Passat volt...) Fentebb idéztem görög is­merősömet, most újra végig­gondolom, amit mondott. Ta­lán mégsincs igaza, talán még­sem kellene hinnünk neki... Nem rontott el bennünket az idegenforgalom; ami visszás benne, az csak abból adódik, hogy most tanuljuk a vendég­látás módját, fortélyát, illem­tanát. Szeretném hinni, hogy így van — és szeretném hin­ni: még egy-két szezon, és va­lóban megtanuljuk!... B. J. A lagzi hajnal négyig tartott Barangolások Szatmáriban Tiszacsécsén, Móricz Zsigmond szülőházánál. (A szerző [elvétele) Szabolcs-Szatmár megyéről nem sokat tudtak indulás előtt a Váci Izzó MTE ter­mészetjáró szakosztályának tagjai, akiket a nyári meleg sem tartott vissza attól, hogy kirándulást tegyenek az al­májáról, burgonyájáról és do­hányáról híres megyében Utunk során lépten-nyomon a történelem lapjai elevened­nek fel, és jólesett felidézni a régmúlt emlékeit, esemé­nyeit. Szatmárcsekén lakott egykor egészen haláláig nagy reformkori költőnk, Kölcsey Ferenc, akinek emlékét mú­zeum őrzi itt, és a szatmár- csekei temetőben magasodik a síremléke a nemzeti Him­nusz költőjének. De a szat- márcsekei temető csónakos fejfái is a múltat idézik, amikor e vidék még mocsa­ras, lápos volt. az itt élők csónakkal közlekedtek, és annyira az életük része volt a csónak, hogy haláluk után is szimbólumuk lett. A váci turisták sorba vet­ték a történelem emlékeit, szinte feledve a n)'ári káni­kulai meleget, mindent látni akartak. Megilletődve léptünk be Móricz Zsigmond nádte- délés szülőházába, és amíg Leányfalun Móricz-emlékbi- zottság alakult a nagy író szülésnapján, addig a váci tu­risták Tiszacsécsén virágot helyeztek el a szülőház fa­lán. Felkerestük a Báthori család ősi fészkét, Nyírbátort is. A késő gótika fellegvárá­nak számít az a református templom, melyet Báthori Ist­ván erdélyi vajda építtetett. A volt minorita templomban — melyet szintén a Bátho- riak építettek, de később ba­rokk stílusban átalakítottak — megcsodáltuk az 1737. év­számot viselő Krucsay-oltárt. Barangolásaink során meg­tekintettük Túristvándin a vízimalmot. és kellemesen hűsölhettünk a kis Túr vi­zében, ott, ahol a Tiszába siet. Itt már nem Petőfi ko­rabeli kép fogadja az ide lá­togatókat, a két folyó talál­kozásánál a kis Túr- tíz mé­terrel magasabb szintkülönb­séggel érkezik, és egy beton­ból készült bukógáton eresz­kedik le a Tisza vizébe. Ez a vízesés a horgászoknak, fürdőzőknek egyaránt örö­me ... Megilletődve álltunk meg Tarpán, ahol Esze Ta­más, a későbbi kuruc briga- déros indult a jobbágyokkal II. Rákóczi Ferenc zászlaja alá. Minden falu, minden helység őrzi a történelem egy-egy darabkáját., Tunyog- matolcson született Zalka Máté, a spanyol szabadság- harc legendás hírű katonája, és itt állt valamikor Petőfi „kurta kocsmá”-ja. Utunk so­rán nem kerültük el a me­gyeszékhelyet, Nyíregyházát sem. Ez a város jó példa ar­ra, hogy a mai kor építésze­te is tud emberit és szépet alkotni, akár a lakótelepeket, akár az üzletsorokat szemlél­jük meg. Kellemes felüdülést biztosított a Sóstó mindany- nyiunknak, mely egy igazi víziparadicsom és szabadidő- központ az itt élőknek. A skanzen évszázados házait bejárva a paraszti életforma, a paraszti múlt romantikus szépsége elevenedett fel szá­munkra. Kőrútunkról, barangolá­sainkról mindig szálláshe­lyünkre, Szatmárcsekébe, a Kölcsey fogadóba tértünk vissza. S tanúi voltunk a kis falu csendjét és nyugalmát felverő készülődésnek: mint megtudtuk, a falu kocsmáro- sának, Kajdi Gusztávnak és Seres Szilvia óvónőnek az es­küvőjére készültek. A váci turisták is elmentek meglesni az ifjú párt, hiszen nem min­dennap lehetünk tanúi egy szatmári lagzinak. Itt kóstol­tuk meg először az igazi szat­mári töltött káposztát, mely­nek ize feledhetetlen. A „menyasszonynézésből” reggel négykor tértünk haza: a Kondor-trió, mely a környék leghíresebb lagzis zenekara, reggelig húzta a talpalávalót — amely nekünk egyúttal a búcsút is jelentette a me­gyétől, természeti szépségei­től, műem1 ékeitől, az ott lakó vendégszerető emberektől. Papp László A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM 1987. JÜLIUS 27., HÉTFŐ NEB-vizsgálat után Pazarolt és óvott energia Az utóbbi egy-két héten 1 Vajon megfelelnek-e az nem takarékoskodott erejével | eneregiatakarékossági prog­az életet adó égitestünk, a nap. Szinte számolatlanul, pazarol­va szórta ránk a világűrön át­hatoló sugarait. Mi az neki? Még néhány milliárd évig lesz miből, akárcsak eddig. Szer­kezete nem emberi kéz alko­tása, s mint ilyen, tökéletes­nek mondható. Akár pazarol­hat is, ha éppen úgy alakul. Sajnos, mi idelenn nem tud­juk összegyűjteni és eltenni igényesebb napokra ezt a több­letenergiát. Nyáron kánikulát, télen esetleg a hideg távfűté­ses szobákat kell elviselnünk. Mert hiszen a távfűtési rend­szer az emberi találmány, rengeteg hibalehetőséggel. Messze van a tökéletestől... Az alapvető igények kielé­gítésén kívül, hogy télen me­leg legyen a szobában, és a csapból, ha arra van szükség, meleg víz csurogjon, arra is gondolni kell, hogy mindez a leggazdaságosabban történ­jen. Ne szökjön el a meleg a rosszul szigetelt vezetékeken vagy a résnyire vetemedett ablakon, ajtókon. ,Ne kelljen az egyik szintet trópusira föl- fűteni ahhoz, hogy máshol ép­pen elviselhető legyen. ram céljainak fűtőműveink és azok kellékei? Milyen az in­tézmények és a lakosság fe­gyelme ebben a kérdésben? Ezekre keresett választ vizs­gálataival a Váci Népi Ellen­őrzési Bizottság. Dunakeszin és Vácott jártak. A két város erdekes módon összehasonlí­tási alanynak mutatkozott. Miért, miért nem, ellentétes dolgokat tapasztaltak. Amiért most a nyár derekán tesszük közzé mindezt, az nem más, mint hogy ezek a hónapok azok, amikor még elő lehet, sőt kell készíteni a nehezebb napokat. Jó magyar szokás szerint, hajlamosak lennénk mindent a végére hagyni. Re­méljük, idén nem így lesz! Tehát Dunakeszin és Vá­cott ellentétes tapasztalatokat gyűjtöttek. Dunakeszin in­kább a túlfűtés, mig nálunk az alulfűtés volt a jellemző. Takarékossági szempontból ez utóbbi volna a dicséretes, bár nem tudom, jutottak-e dicsérő séavak a fázó lakók eszébe? Sajnos a leginkább használt egycsöves rendszer hátránya, hogy egyazon épülettömbben Focirajt előtt a csapatok Rövidesen megkezdődik a váci körzeti labdarúgó-baj­nokság őszi fordulója. A rajt előtt kerestük fel Kovencz Antalt, aki csaknem három évtizede a körzeti szövetség elnöke, hogy a tervekről, el­képzelésekről és a csapatokról érdeklődjünk. — A körzeti MNK-selejte- zők megkezdődtek, és augusz­tus másodikéig tartanak, ösz- szesen tizenhárom csapat je­lentkezett — kezdte a beszél­getést az ismert váci sportve­zető. — Mielőtt erről szót ejtenénk, tekintsünk vissza a múltba! A körzeti bajnokságot a Márianoszt- ra csapata nyerte, és bejutott a megyei második vonalba ... Vácról a hazai lapokban A Nógrád című megyei lap beszámolt arról, hogy Salgó­tarjánban találkoztak három megye önkéntes rendőri segí­tői tanácsadó csoportjának képviselői. Vácot Kocsis János alezredes képviselte. A Petőfi Népe (Kecskemét) riportot közölt a kunszentmik- lósi Akkumulátor- és Száraz­elemgyárról. A váci HAGY-tól Reménység, Vox Humana Érdekes események tanúja Rákospalotán, 200 lépésre a XV. kerületi tanácsháza épü­letétől él Sümegh Miklós, a váci Vox Humana alapító kar­nagya. Idős kora ellenére fi­gyeli napjaink színes ese­ményeit és visszaemlékezik a fél évszázaddal ezelőtt történ­tek érdekes krónikájára. — NB' I-es csapat lett a Váci Izzó MTK, ebből az al­kalomból egyik hetilapunk felidézte Vác sportapostola címmel Vanyek Béla emlékét. Visszaemlékszem a hat év­tizeddel ezelőtt lezajlott ese­ményekre. Vanyek nemcsak a sport, a labdarúgás szervező­je volt. Indulástól kezdve, 20 éven keresztül, 1942-ig mun­katársa lehettem. Énekkar, zenekar, színjátszás: sokolda­lú kulturális munka. A mozi is a szervezőkészsége folytán felépült emeletes Reménység kultúrházban működött. A tag­ság? Iparos, munkás és keres­kedő ifjak, felekezeti különb­ség nélkül. — Tánciskola, bál, koncer­tek, matinék, ismeretterjesztő előadások, turizmus, kirán­dulások: sokoldalú volt a Reménység kultúrház munká­ja. Még a Vox Humanát is védnöksége alá vette. Fél év­század távlatából úgy érzem, megérdemelne egy emlék­táblát a Lenin úti épület fa­lán. S ne hagyjuk a feledés homályába veszni az olyan neveket, mint Bán Mártonét, a fáradhatatlan iskolán kívüli népművelőjét; Wolkóber Jáno­sét, a lelkes tanár-muzsikusét; László Árpádét, az állami iparitanuló-képzés atyjáét, vagy Andor Károlyét, aki a Vízmű első igazgatója volt és emellett verseket írt, orszá­gosan ismertté vált dalok zenéjének szerzője volt. P. R. vásároltak három Schuler tí­pusú horganyhüvelygyártó gé­pet, s már üzembe is állítot­ták. A Vasárnapi Hírek méltatta a közelmúltban elhunyt dr. Dercsényi Dezső pályafutását, a hazai műemlékvédelem szol­gálatában eltöltött évtizedeit, megemlítve, hogy Vác díszpol­gára volt. A Népszava hírül adta, hogy a VII. ötéves tervidőszakban Vácott megvalósul a DCM re­konstrukciójának első üteme. Ennek során egy korszerű, hő- cserélős forgókemencét létesí­tenek, elektrofilterrel. A Staféta című képeslap hangulatos tudósítást közölt a Törökmezőn rendezett, idei békenapról. A gyalogosok, gépj árművesek között sok volt a váci. Aki ott volt, remek időtöltésben részesült. A Taurus Hírlap hasábjain Nagy János, a váci gyár igaz­gatója a többi között arról nyi­latkozott, hogy az év hátrale­vő részében nagymértékben fokozzák az ékszíj termelést, a sebészkesztyű gyártását. A Dolgozók Lapja ismertet­te a tatabányai Fantáziatábor életét. A közművelődési ház­ban rendezett, 10 napos turnus részvevői között volt Komjá­thy Virág, két másik, váci is­kolából érkezettel. A Dunántúli Napló (Pécs) értesülése szerint a váci köz­pontú Dunamenti Regionális Vízművek bajai kirendeltsé­gének kivitelezésében készül a 320 homoródi családi házat el­látó helyi vízmű. — Nagy öröm ez számunk­ra! S el kell mondanom, hogy véleményem szerint jó csapat a márianosztraiaké! — Az első osztályban jelenleg hány csapat szerepei? — A váci körzetben tizen­kettő. A másodosztályból fel­jutott a Letkés, az örbottyán. Űj csapatok is jelentkeztek, például Zebegény, Csornád, Ácsa. Elgondolkodtató a Vác- haríyán, Fortuna szereplése, s akik kiestek az első osztály­ból. — Az átigazolások időszaka lassan lejár. Mik a tapasztalatai? — Az, hogy más csapathoz meglepően kevés játékos iga­zol át. Ügy gondolom, ez je­lent valamiféle felelősséget is. Egyébként tizenkét serdülő csapatot indítunk a következő bajnoki idényben. — Mikor kezdődik a bajnokság? — Az első osztályban au­gusztus utolsó szombatján és vasárnapján. Problémát csak a serdülő csapatok indítása okoz, hiszen nyári szünet van, így csak szeptemberben tud­juk a csapatok mérkőzéseit megkezdeni. A második osz­tály kezdési ideje a jelentkező csapatok létszámától függ. — Megindul az élet a kispá­lyákon is .. . — A városi kispályás lab­darúgó-bajnokságban har­minchét csapat vesz részt. Há­rom csoportban folynak majd a küzdelmek. Ez a torna kö­zel ötszáz amatőr labdarúgót mozgat meg. Augusztus 12-én már ők is kergetik a bőrgo­lyót ... Nagy Péter János msm Mozi __ K ultúr filmszínház (Lenin út 58.): július 27-től 29-ig, felemelt 1-es helyáron vetítik az 1985-ben készült Álomsze­relem című angol ifjúsági filmet. Rendezte: Brian Gil­bert. Főszereplői: Jane Snow­den, Alexandre Sterling, Raoul Delfosse és Oystein Wilk. Váci kertmozi (a városi könyvtár szomszédságában): június 27-től 29-ig felemelt helyáron játsszák az öt lá­da aranyrög című magyarul beszélő, színes francia—olasz kalandfilmet. Ságvári Klub (Deákvár): július 27-én szabadtéri film­színházban tekinthető meg a Sárga Haj és az aranyerőd című amerikai kalandfilm. egyszerre lehet alul- és túlfű­tés is. Ha pedig valaki hozzá­nyúl a radiátor csapjához, mert melege van, vége min­dennek, fölborul az egesz rend­szer. A középületekben nem lehet túllépni egy adott hő­mérsékletet, büntetés is járna érte, de hogyan ellenőrizzék? A NEB-esek utánanéztek.: egyáltalán megvannak-e a fel­tételek ehhez? A végeredmény összegzése­kor megállapították, hogy a vizsgált tanácsok műszaki osz­tályai nem rendelkeznek fel­adatkörükhöz szükséges kép­zett szakemberekkel, pedig ezt rendelet is előírja. A szak- igazgatási szervek a NEB- vizsgálat ideje alatt nem kez­deményeztek energiagazdál­kodással kapcsolatos vizsgá­latot, viszont a pénzügyi osz­tályok a revizori ellenőrzé­st .kor pénzügyi szempontból kitértek erre a témára. Mind­két város tanácsánál elmarad­tak a konkrét intézkedési ter­vek. Nem tudják figyelemmel kísérni folyamatosan az ener­getikai létesítmények építését, de még átadáskor se képesek a munka minőségi ellenőrzé­sére. Ezt igazolják Vácott a C 12, 13, 14 és a H 1, 2, 3 épü­letek fűtési rendszerének prob­lémái is. Egyáltalán érdekeltek-e az intézmények a kedvező ener­giagazdálkodás betartásában ? Nincs egységes elv, de ha még­is, nem mindig hatékony. Szá­monkéréssel és a prémiumok odaítélésével vagy visszatar­tásával a Váci Gamesz biz­tosítja — és ellenőrzi. — az energiagazdálkodásban rész­vevők ösztönzését. Dunakeszin a normák betartása és a kar­bantartások határidőn belüli elvégzése mellett a költségek csökkentését is megnevezték a prémium feltételei között. A vizsgált évben csak a Sza­badság téri lakások ablakai­nak szigetelésére 800 ezer fo­rintot kellett költeni. Egy-egy hétre 6 darab hőfokregisztrá­lót helyeztek különböző laká­sokba, de az eredmények csak részben értékelhetők, mert fel­tehetően a lakók közül többen manipulálták a készülékeket. Feltételezések szerint, hogy ne mutasson túl sokat, az er­kélyre vagy az ablakba is ki­tették, erről árulkodtak a hir­telen csökkenések, de lehet, hogy csak a túlfűtés ellen vé­dekeztek ablaknyitással. Há­rom szakértőt bíztak meg a fűtőberendezések vizsgálatá­val, akik egybehangzóan ter­vezői és kivitelezési hiányossá­gokat állapítottak meg. Mivel a fűtőművek a leadható hő­mennyiségét maximálták, nem lehet pótolni a levegőbe menő veszteséget, az ténylegesen a lakóhelyiségekből hiányzik. A következő problémakör, hogy mindenki csak annyit fizessen a fűtésért, amennyit felhasznált, és csak annyit használjon, amennyire szük­sége van. így mindenkinek sa­ját érdeke lenne a takarékos­ság. Sajnos, jelenleg csak az ipari fogyasztóknál tudják mérni a felhasznált hőmennyi­séget, A közületi fogyasztók ugyanúgy átalányt fizetnek, akárcsak a magánszemélyek. Az egyedüli kontroll az intéz­ményeknél a bírság. Addig, amíg nem éri meg hőmennyi­ségmérőt felszereltetni, mert többe kerül, mint az esetleges bírságok, addig nem is várha­tunk változást. Ennek ellenére a tudatosabb takarékosságra lehetőség volna, ha lenne a témának gazdája, és az idő­ről időre szükséges karbantar­tásokat pontosan, késedelem nélkül elvégeznék. D. Z. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents