Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-25 / 174. szám

Postás a csónakban Olykor gyógyszert is kézbesít NEB-vizsgálat az üzletekben Ráckevén pontosan mértek H Hozzászoktak a mezítlábas, mindössze tenyérnyi fürdő-1 ruhába öltözött ügyfelekhez a szigetszentinártoni postahivatal­ban. Hiszen nyaranta többszörösére nő a községben lakók szá­ma. Májustól szeptember végéig nyüzsgő élet zajlik a festői szépségű Duna-parton. — Mi azonban télen-nyá- ron ciak négyen vagyunk — mondja Vincze Lászlóné hi­vatalvezető. — Ketten foglal­kozunk az ügyfelekkel, két kézbesítő pedig a községet járja. Forró fülkék Beszélgetésünket újra és új­ra meg kell szakítanunk, ilyen­kor délelőtt csúcsforgalom van a kicsinyke épületben. Sorban állnak a telefonálni szándékozók. Meglepődöm, hi­szen Szigetszentmártont régen bekötötték a távhívóhálózat­ba, az emberek többsége még­is meghívatja a postáról a kért számot — Kánikula van — adja meg a magyarázatot Vincze Lászlóné —, az utcai fülkék ilyenkor annyira átmeleged­nek, hogy egy percig sem le­het bennük megmaradni. így inkább vállalják a várakozást és a többletköltséget itt, ahol viszonylag még elviselhetőbb a meleg. A lépcsőn üldögélnek, vagy éppen a hírlapkínálatot tanul­mányozzák. Sok színes kül­földi magazin sorakozik a pol­cokon. viszont a magyar la­pokból még mutatóba sem akad. — Képes 7-et például a 18 előfizetett példányon kí­vül egyáltalán nem kapunk — mondja Emódi Hajnalka —, hiányolják a Képes Újságot és az Üj Tilkört is. Bezzeg a drá­ga papírra nyomott ételrecep- tes vagy meséskönyvek szép szá- rr.al érkeznek. Sokszor el­gondolkodunk azon, hogy a súlyos papírgondok idején, amikor a keresett színes lapok példányszámát is csökkenteni kéllett, az előbbiekre vajon honnan van papír? Több fogyna a Pest Megyei Hírlapból is, érdekes módon elsősorban a nyaralók vásárol­nák szívesen. Nyitottak, érdek­lődők, s a környékről, ahol szabadságukat töltik, minél többet szeretnének megtudni. Alig tíz perce beszélgetünk és már a sokadik ügyfél ke­resi hiába a környékről készült képeslapokat. Kiderül, már esztendők óta nincs üd­vözlőlap a községről. Pedig a postáskisasszonyok véleménye szerint jó üzlet volna újra árusítani ezeket a képeslapo­kat, hiszen a környéken több úttörő- és KISZ-tábor, válla­lati üdülő van, ahol igényel­nék ezt. Télen - jégen jár Ilyenkor a munka javát az üdülők hozzák. Leveleznek, táviratoznak, telefonálnak. Na­gyon sokan tavasztól őszig az előfizetett újságjaikat is át­irányítják a szigetszentmárto- ni címre. — Nincs olyan nap, hogy a kézbesítőknek elég volna csu­pán egyszer, délelőtt végigjár­ni a körzetüket — mondja a hivatalvezetőnő —, különösen a Dur.a-parti részre délután kétszer-iiáromszor is le kell mennie távirattal a postás bácsinak. Idős néni érkezik, ajánlott levelet ad föl, s m:előtt ki­megy, két szál virágot tesz a Vincze Lászlóné asztalánál lé­vő vázába. — Nagyon jólesik ez a kedvesség — mondja a hi­vatalvezetőnő. — Ezekből a gesztusokból érezzük, hogy szeretnek minket a faluban. S ez arra kötelez, hogy a leg­jobban, az ügyfelek tel­jes megelégedésére végezzük munkánkat. Virágot szinte na­ponta kapunk, néha meleg lán- gost, olykor gyümölcsöt vagy csokolá^Jt hoznak az embe­rek. Lassan dél van. befut az egyik kézbesítő, Bak Gábor. Ő a hivatal legrégebbi dol­gozója, s talán a környéken sincs másik ilyen postás, aki már több mint harminc esz­tendeje járja a portákat, vi­szi a jó és rossz híreket, szá­molja le a nyugdijakat. — Az első munkahelyem volt a posta és csaknem húsz évig egyedül dolgoztam, mint kézbesítő — meséli Bak Gá­bor. — Nem vagyok a szavak embere, csak azt tudom mon­dani, nagyon szeretem a munkámat és soha nem gondoltam arra, hogy más el­foglaltságot keressek. Pedig tavasszal, ősszel az eső veri az embert, a sárral küszködik, té­len a hó és a jég az ellen­ség, nyáron pedig — mint most is — a kánikula okoz­za a nehézséget. Mire egyszer végigjárom a körzetemet, meg­tettem legalább húsz kilo­métert. Ráadásul van egy kis sziget is, ahol nyaranta vagy száz üdülő pihen. Ha oda kell kézbesítenem, kérek vala­melyik üdülőből, egy csónakot. Télen pedig gyalog átvágok a jégen. Az üdülőknek nemcsak leve­let, hanem sokszor levélpapírt, bélyeget, újságot visz. Sőt, kü­lönösen az idősebbek gyakran megkérik, hogy hozzon gyógy­szert a patikából. Kupicák nélkül — Szívesen megteszem, mert érzem, hogy szeretnek és meg­becsülnek az emberek. Persze akadt, aki a megbecsülését egy-egy kupica pálinkával akarta kifejezni, különösen a nyugdíjfizetéskor. Megértet­tem velük, hogy nem lenne jó vége. ha bárhol is elfogad­nám. Ma már nem kínálnak. A szeretetnek és tisztelet­nek nagy szerepe van abban, hogy Bak Gábor soha nem gondolt a munkahely-változ­tatásra, pedig a kereset nem nagy. — Kétszer kaptam Kiváló Dolgozó kitüntést — mond­ja —, de az az igazság, hogy egy motorkerékpárnak jobban örültem volna. Könnyebben, gyorsabban járhatnám be a területemet. Miközben beszélgetünk, többször is az órájára pil­lant. Az üdülök szívesen küldenének a községről készült képes lapot a postáról. — Indulnom kellene — mondja mentegetőzve. — Sok sürgős levelet és táviratot is viszek, az üdülők már türel­metlenül várnak. És késni nemigen szoktam. Móza Katalin Bak Gábor első munkahelye a posta. Erdőn Agnes felvételei Az idegtudományok legtöbbet vitatott kérdéseit vetik fel a ma­gyar kutatók a nemzetközi agy­kutatási szervezet II. kongresz- szusán, amelyet augusztus 16. es 21. között tartanak Budapesten. Miként Vizi E. Szilveszter akadé­mikus, a világkongresszus főtit­kára elmondta, a Szentágotliai Já­nos akadémikus vezette szimpó­ziumon a téma: az idegtudomá­nyok jövője, az, hogy megismer­hetjük-e idegrendszerünk működé­sét vagy sem. Szentágotbai professzor és isko­lája fenntartja: az agy működé­se megismerhető. Legújabb fel­tevéseik szerint az agyunk sok kis összekapcsolt komputerhez hasonlítható. Az emberi agy mű­ködése azonban sokkal, (le sok­kal bonyolultabb, finomabb, mint a komputeré. Ezeknek az' egyse­geknek a koordinált működése te­A Ráckevei Népi Ellenőr­zési Bizottság május végén vizsgálta a körzetéhez tarto­zó kereskedelmi és vendéglá­tó-ipari egységek nyári, ide­genforgalmi szezonra történő felkészülését. A széles körű ellenőrzésen részt vettek a Ráckevei és a Szigetszent- miklósi Tanács szakigazga­tási szervei, a fogyasztók ta­nácsának képviselői és a helyi tanácsok ellátással foglalkozó bizottságai. A vizsgálatot 16 népi ellenőr és 29 kereske­delmi szakértő végezte 53 kiskereskedelmi egységben. A Ráckeve és Vidéke Áfész, a Taksony és Vidéke Áfész, valamint a Nyugat-Pest Me­gyei Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat központjainak vizs­gálata során az ellenőrzés megállapította, hogy mindhá­rom szövetkezet felkészült a megnövekedett bel- és külföl­di turistaforgalomra. A sze­zonálisan megnövekedett igé­nyeket figyelembe vették a szállítókkal (tej-, hús-, és söripar) kötött szerződéseik­szi lehetővé a gondolkodást. Már korábban arra a következtetésre jutott, hogy az agy területei hor­monok révén összefüggnek egy­mással, integrált egységként mű­ködnek. Sajátos módszereik, ame­lyekkel feiltérképezhették az agy, az idegpályák kémiai tulajdonsá­gait, megállapításaik megdöntötték azt az általános véleményt, hogy az agy területei egymástól füg­getlenül működnek, s így jelen­tős mértékben elősegítették az idegtudomány fejílödését. Hámort József professzor és munkatársai a kisagy idegsejtjei­vel összefüggő kutatásainak ered- ményeiroö számol be. Nekik si­került — elsőként a világon — kidolgozni olyan immunfestési módszert, amellyel lehetővé vált a központi idegrendszer legfonto­sabb gátlóanyagánák, a gamma- aminovajsavnak a kimutatása. nél és a vendéglátó helyek ételkínálatának megszervezé­sekor is. Szűkös anyagi erőforrásaik ellenére törekedtek kereske­delmi egységeik korszerűsíté­sére, illetve a berendezési tárgyak felújítására, cseréjé­re. Erre a célra a Ráckeve és Vidéke Áfész-nél 986 ezer fo­rintot, a Taksony és Vidéke Áfész-nél egymillió 450 ezer forintot, a NYÉK Vállalatnál pedig 6 millió 670 ezer fo­rintot költenek. A szövetkezet üzletei a nyári idényben a lakosság és az üdülők igényeinek megfe­lelően vasárnap is nyitva tar­tanak: Szigetszentmártonban, Kiskunlacházán, Dömsödön, Szigetszentmiklóson (Márka Skála Áruház) Taksonyban és Délegyházán. A bolti kiskereskedelem és a vendéglátás vizsgálata so­rán az ellenőrök próbavásár­lást, illetve próbafogyasztást végeztek, amelynek során 48 egységből 11-ben téves mé­rést, illetve téves számolást tapasztaltak. Ez az arány ki­fejezetten magas volt a NYÉK Vállalat üzleteiben, ugyanakkor a Ráckeve és Vi­déke Áfész-nél mindenütt pontos mérést, illetve pontos számolást regisztrálhattak. Az ellenőrzés jelentős hiá­nyosságot állapított meg a mérőeszközök hitelesítésével kapcsolatban. A vizsgált egy­ségek 25 százalékánál jelent­kezett ez a probléma. Az el­lenőrzést végzők szerint ez azért is figyelemre méltó, mert az elmúlt évben ilyen jellegű szabálytalansággal nem találkoztak. Ismét meg­jegyzendő: a Ráckeve és Vi­déke Áfész-nél egyetlen hi­telesítési probléma sem adó­dott. Az üzletek tisztaságát és a raktárak rendjét az ellenőr­zések megfelelőnek találták, sajnos azonban a tárolóhe­Az idegrendszer titkai Agykutatók kongresszusa Leckét kaptunk a Makláry-tanyán Cserép hullik, térdig ér a gaz Ügy látom, hogy a térkép­nek ezen a pontján még nem jártunk. A főnök ujja oda mutatott, ahol apró betűkkel ez olvasható: Makiáry-tanya. — Fogod magad és elpö­fögsz — jelentette ki, és én másnap át is pöfögtem a váci kompon, könnyű, nyári kirán­dulásnak tekintve az utat a Dunakanyar jobb partján Szentendréig, onnan Pomázon át neki a Pilisnek, a csobán- kai emelkedők előtt nem is pöfögtetve, hanem köhögtetve a motort. Lágy ívű dombok, tarka virággal borított rétek közt pöfögtem Tinnyéig, ahol megkérdeztem új ismerősöm­től, Erdei Lászlótól, a közsé­gi elöljáróság vezetőjétől: vol­na-e kedve velem jönni? Nyaktörő utakon — Nagyon szívesen — hal­lom örömmel a kedvező vá­laszt. — Már csak azért is, mert közigazgatásilag hoz­zánk tartozik ez a tanya, de közlekedési eszköz nélkül so­hasem tudok oda eljutni. A háború utón én is gazdálkod­tam ott, mert ugye élni kel­lett valahogy. Különben a hí­res színész, rendező, Makláry Zoltán Kossuth-díjas volt an­nak a tulajdonosa azelőtt. Az­tán sokszor cserélt gazdát. Most éppen a Pilishegyi Álla­mi Gazdaság rendelkezik ve­le. A Jászfalu felé vezető úton kell megtenni azt a két kilo­métert. amelyre a veszélyes jelző enyhe kifejezés. A falu után véget ér a kocsivezetők jó világa. Akkora kátyúk tá- tonganak az úttesten, hogy a nyúl is elbújhatna bennük, s miközben kerülgetjük, attól tartunk: a kanyarban esetleg feltűnik egy szemben érkező jármű, amely éppúgy nem tudja betartani a jobb oldali közlekedés szabályait, mint mi. — Ez lesz az — mutat elő­re mellettem egy bejáróra az útitórs, de a kanyarodó előtt is nagy gödrök tátonganak. Ki kell valahogy kerülni, aztán jobbra le a lejtős földúton. — Vigyáázz! A fenébe! Jobbra a volánt! Balra! A fé­ket! — Kígyózunk lefelé. Ki­álló cölöpök, kövek közt. Kerí­tésoszlop mered ránk, végre megállunk. — Megijedt? — kérdem, amint felocsúdunk. — Nem. Voltam én a fron­ton is. Most már nyugodtan indu­lunk a házcsoport felé, nem lesz több meglepetés, a leckét megkaptuk. Hajdani cselédházak lehet­tek ezek, ahol megállunk. Fél­kör alakban pórázra kötött kutyák csaholnak ránk, a zaj­ra gyerekek kerülnek elő. — Itt laktok? A szüléitek­kel szeretnénk beszélni — kezdjük építgetni a hozzájuk vezető hidat. Nehéz élet — Az épület túloldaláról végre egy felnőtt is előkerül. Karsai József nyugdíjas he­gesztő, aki még ma is dol­gozik a gazdaságnak. Hama­rosan a lakásába hív bennün­ket. Szoba-konyha, minden egyéb komfort nélkül, télen olajkályhával fűtve. — Honnét települt ide? A válasszal kezdődik el a viszonylag hosszabb beszélge­tés, mialatt feltárul egy em­ber szövevényes életútja, sok­sok viszontagsággal, amit en­nek a korosztálynak a háború, a világtörténelem okozott. — Zágonban születtem, ahol Mikes Kelemen — mondja. — Zilahon jártam iskolába. A háború külföldre vetett, majd Budapesten éltem és a 43-as AÉV-nél dolgoztam. Aztán meghalt a feleségem, s töb­bé nem akartam Pesten ma­radni. Itt élek ebben a szol­gálati lakásnak mondott he­lyiségben, amiért havi 76 fo­rint lakbért fizetek. Sajnos, nagyon elhanyagolt környezet­ben, mert a vállalat semmit sem csinál az épülettel. — Honnét kapnak például vizet? — Két-három naponként lajttal hozzák. — Villany? — Az van. — És. ha valaki beteg lesz? — Szaladunk az orvosért biciklivel Piliscsabára. Csak télen ez is nagyon nehéz. Nem jön a postás sem, Jászfalura járunk bevásárolni. Szóval, ha idősebb az ember, akkor már nehezebb. Szeretnék jobb helyre kerülni, nagyobb biz­tonságba, s jó lenne, ha vala­ki segítene. — Ki lakik még itt? — Majoros Józsefek, de most épp dolgoznak, övéké a két fiú. Az apa is az állami gazdaság alkalmazottja. Köl­töztetne bennünket máshová a vezetőség. Egy lakást már ajánlottak, de az a jelenlegi­nél is rosszabb volt. — Körülnézhetnénk oda­kint? — Jöjjenek! Derékig ér a gaz. a tetőről hullik a cserép. A falak még erősek. De mintha a kiköltö­zők az ajtó- és ablaktokokat is magukkal vitték volna, ost­romlott ház képét mutatják az épületszárnyak. Pedig hát, ez is a nemzeti vagyon része. Kór érte. Rendbe hozatta Karsai József ajánlja, hogy nézzünk el a másik közeli ta­nyára is, ahol nyolc család él, de az előbbi kaland miatt nincs hozzá kedvünk. Ügy döntünk, hogy inkább Jószfa- lu felé vesszük az irányt, hogy a gazdaság vezetőitől megérdeklődjük: — Mi a ter­vük a Makláry-tanyóval? lyek majdnem mindenütt túl­zsúfoltak. A helyszíni vizsgálat a leg­több hiányosságot a tűzvé­delmi előírások betartása kö-8 rül tapasztalta. A helyzet ta­valy óta lényegesen romlott, ez idén a megvizsgált egysé­gek 38 százalékánál fedeztek fel szabálytalanságot. A leg­kritikusabb állapot a ma­gánkereskedőknél uralkodik. Volt olyan üzlet, ahol 1 kg-os autóporoltót találtak, vagy az is előfordult, hogy az összes poroltó készüléket egy helyen tárolták. Leggyakrabban elő­forduló hiányosság azonban, hogy a tűzvédelmi készülékek félévenkénti ellenőriztetését elmulasztják az üzletvezetők. A népi ellenőrzés ezért java­solta az üzemeltetőknek, ve­gyék fel a kapcsolatot a he­lyi tűzoltó-parancsnokságok­kal, s kérjek ki véleményü­ket, ha bizonytalanok, hány darab és milyen típusú ké­szülék tárolása szükséges üz­letükben. A vizsgálat tapasztalatait összegezve megállapítható, hogy a bolti kiskereskede­lem és a vendéglátás áruel­látása, üdülőszezonra történő felkészülése megfelelő. S bár fele-fele arányban vizsgáltak boltokat és vendéglátó helye­ket. ez utóbbiaknál csak fele­annyi szabálytalanságot ta­láltak, mint a boltoknál. Az ellenőrzésben részt ve­vők az ellenőrzési naplóban rögzítették észrevételeiket, de a bejegyzések mellett szóban is felhívták a figyelmet a feltárt hibák, hiányosságok kiküszöbölésére. A vásárlók megkárosítása, valamint az élelmezés-egész­ségügyi és tűzrendészet! sza­bályok be nem tartása miatt a Ráckevei Népi Ellenőrzési Bizottság szabálysértési felje­lentést tett 31 kereskedelmi egység ellen. A. P. Az út majdnem a faluig olyan, mint az előbbi sza­kasz, pedig még a turistafor­galmunk tekintélyének is árt ez az állapot. Hiszen a külföl­diek térkép szerint közleked­nek, s mit sem sejtve rátér­nek az elhanyagolt szakaszra, ami csak Jászfalu alatt vál­tozik meg, ahol pár kilométer hosszan a gazdaság rendbe hozatta. Dr. Bódi József, az igazgató éppen külföldiekkel van el­foglalva, a titkárságon Réthy László termelési igazgatóhe­lyettesnek mutatnak be, aki nem fogad túl nagy bizalom­mal, s nem érti, mi köze az újságnak a Makláry-tanyá- hoz. Meg aztán, hogy kerül ebbe a dologba a tinnyei elöl­járóság vezetője? Van megoldás Végül oldódik a feszültség, s megtudjuk, több ilyen tanya is maradt örökségül a jelen­legi vezetésre. Ezek egy része már túl esik a megyehatáron. Kettő, ahol vagy harminc csa­lád él, ideát van. — A Makláry-tanya sorsa a lebontás lesz. Az ott élők­nek már ajánlottunk fel la­kást, de nem fogadták el. Végül meg kell majd olda­nunk ezt a dolgot, de hangsú­lyozom: nem komfortos la­kással — jelenti ki az igazga­tóhelyettes. Tőle még azt is megtudhatjuk, hogy egy ren­delet szerint, amely a tanyák felszámolását hivatott elősegí­teni, kedvező építési és la­kásvásárlási kölcsönöket lehet felvenai, házat akár 10 száza­lékos áron lehet vásárolni. Ehhez persze az is kell, hogy az emberek is akarjanak moz­dulni. — Mit Is mondott a múlt­kor Erdei László? Azt, hogy Tinnyén megüresednek a há­zak, pestiek veszik meg azo­kat. Talán itt volna most a kedvező lehetőség? Biztos, hogy egykor a lakás vonzotta ide a munkaerőt, ami akkor jól jött a gazdaságnak is. Csakhogy az emberek egy idő után megöregszenek, a tető is megbomlik a fejük fölött, ha nem gondozzák. Kovács T. István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents