Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-25 / 174. szám
MAGAZIN 1987. JULIUS 25., SZOMBAT A Pest Megyei Hírlap mííemlékfóruma Föltáratlan és elhanyagolt értékek réssel, hogy hallgatói feladatként a kertépítők készítsék el Zsámbék zöldfelület-rendezési tervét... Közben — tanáraink biztatására — a csoportunkból négyen továbbfejlesztettük zsámbéki tervünket egy konferenciára, ahol mérsékelt sikert értünk el. Nem adtuk fel, építészhallgatókkal bővítve a teamet tovább dolgoztunk a terveken. A cél: sikeres szereplés a Tájépítők Világszövetségének (IFLA) nemzetközi hallgatói tervpályázatán. A tokiói IFLA-kongresszusról Möcsényi Mihály professzor, az IFLA jelenlegi elnöke hozta az elismerést jelentő, dicsérő oklevelet. Aztán a terv feledésbe, merült, pedig azt hiszem. Zsámbék olyan rejtett értékeit tártuk fel egyfajta kertépítészeti megoldással, amelyeket a nemzetközi zsűri — melyben csupán egy A zsámbéki romtemplom még mindig megmentésre vár (Varga Irén és Vimola Károly felvételei) európai szakember volt! — is megértett és értékelt... Magyarországon a legritkább esetben fordul elő, hogy a műemlékek környezetének kertépítészeti kialakításával törődjenek, s az is, hogy valamilyen feladatot éppen arra bízzanak, aki legjobban ismeri az adott területet. 1989 nagyon közel van. A nemzetközi műemlékvédelmi szimpóziumon mit fognak bemutatni Zsámbékból? A Magyarországon egyedül itt található török kori forrásfoglalatot szögesdróttal körülvéve, gazdasági épületek társaságában? Azt, hogy a romtemplomot nem tudják vizuálisan egy cserjesorral elzárni a »modern temető« ízlésromboló sírköveitől: hogy a kastély fogadótere futballpálya; hogy az »Apácák tava« büdös kacsaúsztató? Folytathatnám... 1937-et írunk!” Nem elég, ha eredeti az ötlet Bozó Emil Budapestről irt ugyan levelet, azonban a bia- torbágyi völgyhidak sorsa foglalkoztatja. Mint tudjuk, ezek megmentésére és hasznosítására pályázatot írtak ki. a beérkezettek közül azonban egyetlen pályamunka sem valósítható meg. így a határidőt az év végéig meghosszabbították. Olvasónk gondolatai egy korábbi, a rádió Napközben című műsorában elhangzott ötlet körül forognak, valaki ugyanis szállodát javasolt ezek tetején, vasúti kocsikban. — „Magam is a viaduktok megmentésén íáradozók népes táborához csatlakozom — foglal állást levelében. — Kétségtelenül eredeti ötletnek hangzik — első hallásra! — Bár nem tartozom a bírálóA Tanárky-kúria Nagykőrösön elhanyagolt állapotban található Gond a közművesítés, az elektromos energia, az ivóvíz, a szennyvízelvezetés. S jó mélyen alvó legyen az, aki ott fönn, a híd tetején levő kupékban akar elszenderedni! Nem a Matuska szelleme háborgatná a nyugalomra vágyó turistákat, hanem a rendkívül nagy közúti forgalom a híd alatt! Arról nem beszélve, hogy a szerelvény igencsak Hirtelenjében ezeket * go»- Számos emlék jobb sorsra érdemes hogy még összeszedni is ne- mint 1919 nyarán tették a pro- héz. letárgyerekek! Parkja kellő gonddal ke- Szívből kívánom az építck- zelve — pótolva a hiányzó nek, restaurátor művészek- különleges fákat, díszcserjé- nek és gazdasági vezetőinknek, két — a környék egyik leg- hogy mielőbb régi pompájászebb arborétuma lehetne, ahová már nem szemetelni és fákat tördelni járnának a diákok, hanem biológiai ismereteket szerezni és íelüdülni, ban álljon ez a ritka műemlék és együtt ünnepelhessük a jó szándék és akarat, a munka diadalát Gödöllőn, a város szívében!” dolatokat ébresztette bennem ez a hír. Ugyanakkor megerősít abban, hogy reálisabb és napjaink gazdasági lehetőségeihez jobban igazodó ötletekre van szükség. Legelőször is meg kell óvni a hidak acél- szerkezeteit. elvégezni a pillérek és falazatok hézagolási bizottsághoz hogy eldijpthes- . munkálatait — ami önmagá- sem az ötlet életrevalóságát, de néhány hozzáfűznivalóm lenne ehhez, ha már elhangzott az éteren át, hiszen a Pest Megyei Hírlap is foglalkozik a megyénk területén fekvő völgyhidak sorsával — igen gyakran. Mint ötlet, jó szándékra vall, de mint vasútépítő műszaki ellenőr, tisztelettel ellentmondók. A hidakra ismét vágányokat kellene fektetni új hídfákra, több száz méter hosszúságban. Az új állomástól ez a hely másfél kilométerre található. A vasúti kocsikat tehát közúton kéne odaszállítani! Pontosan húsz évvel ezelőtt végeztek utoljára próbaterhelést a hidakon, ezt azonban csak vasúti járművekkel lehetne megoldani. Kérdés: hogyan juttatják föl a húsz méter magas töltésekre? ban már négy-öt millió forint.” Vámosmikolán Is akadna több érdemleges említeniva- ló — kezdi levelét Roska Zoltánná. — Az 1700-as évekből, amikor még herceg Esterházy János volt a hitbizományos úr,, való a templomunk. Akad több műemlék és más építészeti érték itt, de én most nem ezekre hívnám fel a figyelmet, hanem a későbbi hűbérúrra, Baráth Huszár Károlyra és leszármazot- taira, akiknek címerei megtalálhatók a budapesti Vármúzeumban is. A jelenlegi általános iskola, a volt Huszár-kastély ugyancsak műemlék. Ezt az épületet a még életben lévő utolsó Huszár ajánlotta fel az oktatási intézménynek. Egyszer erről is írhatnának! Még nincsenek kiforrott elképzelések Sik István Gödöllőről küldött levelet, s a Grassalko- vich-kastély a témája: „Emelődaruk, állványok és ott dolgozó emberek kis csoportja sejteti velünk, hogy a halasztást nem tűrő munka kezdetét vette, aminek minden, magamfajta lokálpatrióta örül. Még nincsenek kiforrott elképzelések, hogy mi legyen a kastélyban, ha évek múltán visszanyeri régi fényét és pompáját, így elmondom szerény javaslatomat. Egy részében várostörténeti múzeumot kellene létesíteni, ahol el lehetne helyezni a Petőfivel, a Tanácsköztársasággal, Erzsébet királynéval, Rudolf herceggel, a szecesz- szió művészetével s a világhírű egyetemünkkel kapcsolatos emlékeket, hiszen ezek méltóbb helyet nem is kaphatnának Gödöllőn. A kastély dísztermét hangversenyteremmé, reprezentatív ünnepek rendezésére, fogadásokra lehetne átalakítani megmentve régi patináját és szépségét, régi freskóival együtt! Egyik szárnyában minden külföldi és hazai turista számára is megfizethető szállodát kellene kialakítani, gondolva arra, hogy a majdan felhasználásra kerülő gyógyforrásunkhoz zaBalogh Gyula Pomáz nagyközség történetéről szóló könyvecskét mellékelt leveléhez, amelyben megbecsült régi értékeikre hívja fel a figyelmet: A görögkeleti szerb egyház paplakja és hivatali helyisége, Vujicsics Tihamér egykori szülőháza, a Plébánia utca 1. szám aiatt. Az ismert muzsikust és zeneszerzőt folklórtevékenységéért tisztelet övezi az egész országban és külföldön is. A Jankovich Gyula utca 31-es szám Sashegyi Sándor egykori otthona volt. A hajdani hajógyári munkás magánszorgalomból képezte magát, megtanult latinul, ónémetül és elsajátította a régészet tudományát is. A Pilis vidékén szinte minden feltárásban részt vett. A 33-as szám alatt lakott Jankovich Gyula szobrászművész, aki többek között a Szent Gellért-szobrot is alkotta. Farkas Károlytól, a nagyközségi tanács csoportvezetőjétől tudjuk, hogy számos emlék még föltáratlan Pomá- zon: a XIV—XVI. század között, gótikus stílusban épült Klissza-vár és templomrom, a Lugi-dülöben találhatók a római villa maradványai Nagykovácsi-pusztán a XII. századbeli román stílusú kolostor romja. Szentetanya-dülő- ben pedig a középkori. templom maradványait rejti a föld. A nagyközségnek jelentős az átmenő forgalma, ugyanakkor jól megközelíthetők ezek az emlékek is, amelyeknek feltárása érdeke lenne a falunak. 1977-ben az Országos Műemlék-felügyelőség fölmérette a tanáccsal a falu területén található műemlékeket Azt azonban nem tudják, milyen célból történt mindez, és semmiféle visszajelzést nem kaptak. Középkori falu a föld alatt? rándokoló betegek és vendégek is kapjanak itt helyet. Talán még megérem, hogy természeti kincsünk kiszabadul »földi börtönéből« és ezrek jönnek ide gyógyulást keresni! Itt lenne az ideje, hogy kiszabadítsuk! Gazdag erdészeti, mezőgazdasági múltat tudhat maga mögött Gödöllő. Az itt felhalmozott kincsek, értékek, irodalmi alkotások, dokumentumok is megérdemelnének néhány termet, hiszen annyi helyen vannak szétszórva, Hasonlóak a gondjai Nyársapáton Labancz Árpádnak. 1983-ban a nagykőrösi Arany János és a ceglédi Kossuth Múzeum munkatársai ásatásokat végeztek a nemesi udvarház környékén. Ekkor derült ki, hogy az épület maradványai feltárható állapotban vannak. Ha ezt elvégeznék, akkor ismernék meg a kúria alaprajzát és építésének történetét. Számíthatnak jelentős tárgyi leletanyag felszínre kerülésére. A Nyársapáti család tagjai rangos középnemesek voltak. A település királyi székhely közelében feküdt, mindezek indokolnák a már 1948-ban elhatározott kon p- lex igényű kutatás megvalósíAz a bizonyos Március 15. téri ház Vácott tását. Több jel utal arra, hogy a föld egy középkori falu maradványait rejti. Hosszabb távú cél lehetne mindezek rekonstrukciója és bemutatása. Nagy Istvánná Vácott, a Március 15. tér 8. szám alatt lakik huszonkilenc éve. Az 1700-as évek elején létesített egyemeletes műemlék jellegű épület a siketnémák intézete mellett áll. A házban három lakás és a Tigáz irodái találhatók. Korábban a vámhivatalé volt az épület, amelyet tudomása szerint Gádor István vásárolt meg, néhány évvel ezelőtt. Azonban a téren ez az egyetlen, amit nem renováltak. Lakásukat saját pénzükből javíttatták ki, mert beázott és a falak megrepedtek. Ám még az is kérdéses, hogy visszakapják-e valakitől ezt az összeget. Amit ők csináltattak, az a ház állagán nem sokat javít, mert az épület alsó részében vizesek a falak. Nemcsak a lakásukért, hanem a védett épület sorsáért is aggódik. Kitől és mikor hallhatnak már megnyugtató választ? — tudakolja. Feleletet, megoldást mi sem tudunk mondani az itt fölvetett 'problémákra. Az olvasóknak azonban külön köszönjük, hogy telefont, tollat ragadtak. Egyet viszont megígérünk: gondjaikra szakemberektől kérünk választ, s a későbbiekben visszatérünk a lehetséges megoldásokra. Venncs Aranka Mostanában derül csak ki, hogy mennyien gondolnak Pest megyében a műemlékmentésre. Nemcsak telefonon, hanem levélben is felhívják figyelmünket néhány régi, értékes — esetleg annak vélt — épületre. Vagy éppenséggel olyanokkal kapcsolatban fogalmazzák meg aggodalmaikat. amelyek már régen a figyelem középpontjába kerültek. Nagykörösről érkezett Rácz Lajos levele. Igen jól ismeri városát, mert nemcsak védett. a megye műemlékjegyzékében szereplő portákról ir, hanem más. a helyiek számára jelentős történelmi emlékekről is. — A Tanárky Béla utca 4. számú házat a dabasi Halász József építette a XIX. század elején (a nemesi család egyik sarja, aki tanult építész volt, s számos kúriát tervezett — V. A.). A későbbi Tanárky-kúria szép, fehér épület, több mint két hold területen fekszik, negyvenkét méter hosszú. Teljes hosszában boltíves árkádot alakítottak ki annak idején. Az ablakok vasrácsai, a kupolák csűcsvégződései copf stílusúak A kúria egykori építtetőjének, a dabasi Halász Józsefnek síremlékét Ferenczy István szobrászművész alkotta. Ezt a domborművet a református egyház — tekintettel a dabasi Halász-sír elhanyagoltságára és veszélyeztetettségére — a közelmúltban az Országos Műemléki Felügyelőség engedélyével a templom előcsarnokába hozatta be. Ez a Ta- nárky-ház állami tulajdonban van, ma már szinte romos. Az elképzelések szerint szolgálhatna muzeális célokat, de megvalósításuk anyagiak hiányában késik. A Petőfi utca és Bajcsy- Zsilinszky utca sarkán álló. a Sigray Márton által épített udvarházon több klasszicizáló elem van. Ez az állami tulajdonú lakóház is igen elhanyagolt állapotú. A Rákóczi utcában van — szemben a Kossuth Lajos Általános Iskolával — néhai Gu- body János szenátor hosszú utcai homlokzatú háza. Homlokzata copf sítlusú, az épület közepén lévő rizalit pedig empire. A Gubody leányok Arany Juliska barátnői voltak — lévén kertszomszédok. A kerítésen keresztül létra segítségével közlekedtek egymáshoz a fiatalok. Ez a lak most lakatosüzem s ugyancsak felújításra szorulna. Akiről megfeledkeztek Nagykőrösön A továbbiakban már nem védett létesítményekről olvasunk a levélben: — Külön figyelmet érdemelne Szigeti Warga János professzor Szolnoki út 6. szám alatti otthona, ő volt Arany János nagykőrösi tanársága idején a gimnázium igazgatója és tudós nevelője. Akadémiai tag. számos neveléstudományi könyv szerzője. Nánási Fodor Gerzson gimnáziumi tanár háza eredeti formájában, de roskadozva áll a Jókai utca végében. Innen vitték fogságba, majd börtönbe őt a Martinovics-féle összeesküvésben való részvétele miatt. Az áfész fagylaltot készít az épületben, amelyet fel kellene újítani, s amelyre emléktáblát kellene tenni. Igen nevezetes két személyisége volt Nagykőrösnek Bállá Gergely és L osonczi Hányoki István. Bállá Gergely főjegyző Nagykőrösi krónikája 1856-ban jelent meg: a közelmúltban ismét kiadták. Losonczi Hányoki István nevezetes művét, A Hármas Kis Tükör-t 1773-at követően harmincnyolcszor adták ki. Nyolcvanhárom éven át használták az ország összes iskolájában tankönyv gyanánt. Íróik emléktáblát érdemelnének! Végül megemlíti, hogy Arany János nagynevű tanártársai: Szigeti Warga János, Mento- vich Ferenc, Szász Károly, Salamon Ferenc, . Szilágyi Sándor, Tomory Anasztáz mind utcát kaptak előbb vagy utóbb Nagykőrösön. Csupán Szabó Károly történészről feledkeztek meg mind ez ideig Arannyal egy időben, 1860-ban távozott el Nagykőrösről. Kolozsváron lett könyvtáros, majd egyetemi tanár. Róla a nagykőrösi városi könyvtárat lehetne majd elnevezni. Romtemplom és környezete Könyves Kálmán kertépí- Zsámbékkal, ekkor voltam IV. tész Albertirsáról küldött le- éves hallgató a Kertészeti velet, de a zsámbéki romtemp- Egyetem táj- és kertépítészeti lomért és műemléki környe- szakán. A Zsámbéki Tanács zetéért emel szót: ebben az időben kereste fel „1984-ben ismerkedtem meg az egyetemünket azzal a ké-
