Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-21 / 170. szám

1987. JULIUS 21., KEDD SZÁZHAUJMBATTAI vífíH lem A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Hiába a tiltó tábla A túlsó part messze van — Ha rátok hallgatok, akkor ma reggel úszva kelhettem volna át a Dunán! — közölte szemrehányóan százhalombattai ismerősöm. Aznap ugyanis Tököl felé akadt dolga, és biztos ami biztos, inkább a kerülő utat választotta. Igaza volt: a komppal saj­nos hiába is próbálkozott vol­na. Ahány híradás, annyi újabb, egyre messzebbre és messzebbre tolódó időpont. Legutóbbi cikkünk már a meg­jelenéstől számított tíz napon belülre ígérte a járat megin­dítását, Azóta két hét telt el, de a kompstarthoz nem jutot­tunk közelebb — a legopti­mistábbak is legföljebb az augusztusi üzemkezdetben re­ménykednek. Ha túlságosan sokan nem is akarnak majd az új járművel utazni — bár ez csak a folyamatos üzemelés során derülhet ki —. a két fo­lyóparti település lakóit igen­csak foglalkoztatja a „komp- ügy”. Egy forduló mindeneset­re lezajlott már, a közelmúlt­ban számos intézmény, hatóság és cég képviseletével megtör­tént a műszaki átadás. Az ala­pos szemle után az egyes rész­vevők különféle hiányok pót­lását írták elő a városi tanács számára. Kovács Lajossal, a Százha­lombattai Tanács műszaki el­lenőrével az Óvárosból kanya­rodunk rá a révhez vezető új, betonozott útra. A déli hőség­ben halkan csapkodják a hul­lámok a lejáró aszfaltját. A parton jókora tábla hirdeti piktogrammal és öklömnyi be­tűkkel: Fürödni tilos! Tövében vígan lubickolnak a veszély­nek fittyet hányók — idősebb úriember, barnára sült ka­maszlányok, két óvodás korú kisfiú —, legalább tízen. Vala­mivel beljebb vagány apuka tanítja úszni aDrócska kislá­nyát, a gyerek csapkodva buk­dácsol úszógurmjában a hullá­mok között. Ügy látszik, sokan nemcsak a tiltó táblákat, ha­nem a vízi balesetekről szóló tudósításokat sem olvassák. Bizonyára úgy gondolják, a strand kicsi is, messze is van — és senki nem háborgatja a szabálytalankodókat. A rév egyébként így szemre tökéletesnek tűnik, legalábbis ami az itteni oldalt illeti. Bal kéz felől, a parti fűzfák lomb­ja mögül idelátszik a szem­közti tököli lejáró, onnan hiányzik még az aszfaltréteg és a védősorompó. A százha­lombattai kikötő létesítmé­nyeiben a városi tanácsnak több mint ötmillió forintja fek­szik már. Ennyibe került a kétsávos betonozott út megépí­tése, kétoldalt egy méter szé­les járdarésszel, egyszerre négy autónak helyet adó parkoló­val, a személyzeti épület, kü­lön mosdóval a révészeknek és az utasoknak, a zárt rend­szerű szennyvízgyűjtő, az utcai térvilágítás lámpasora. A Du­nán ugyan még soha, de a Ti­szán, a Körösön utaztam már néhányszor komppal. Emlé­keim szerint meglehetősen ro­zoga alkotmányok úszkáltak ide-oda a két part között, a fedélzeten békésen megfér­tek egymás mellett az autók, a biciklik és az állatok. Vál­lalkozóbb kedvű utasok még be is segíthettek a révésznek az átkelésben. Menetrend aligha létezett, de nem is hiányzott senkinek; aki .komppal megy, nem siet. Ha megtelt a jármű, elindult a túlpart felé. A han­gulat határozottan középkori volt, sőt, valószínűleg már István király idejében is így közlekedtek az emberek. Az ittenihez hasonlóan mo­dern állomást még soha nem láttam. Mi hiányozhat még in­nen? A műszaki átadás való­ban hiánytalanul rendben van, tájékoztat a műszaki ellenőr, aztán sorolni kezdi a helyszí­ni szemlén felvett jegyzőkönyv igényeit. A Dunai Vízirendé­szeti Rendőrkapitányság meg­szabta, milyen és hány jelző­táblát helyezzenek el a Duna két partján, a hajósokat útba­igazítandó. Szükség van eze­ken kívül még közúti jelzőtáb­lákra, mostanára ezeket is si­került már beszerezni. Hátra­van még a menetrendet, a vi­teldíjat, a teherbírást és egyéb fontos tudnivalókat tartalma, zó táblázatok kifüggesztése is. A révház mellett ugyan állnak már a védő lánckorlát oszlo­pai, de ez nem elég, ide is so­rompó kell majd. Nem indul­hat meg a forgalom pontos me­derfelmérés nélkül sem. A komp jövőbeni üzemeltetője, a Pest Megyei Révhajózási és Hajóépítő Vállalat pedig biz­tonsági szempontokat hangsú­lyozva URH-hálózat kiépítését kéri az állomásra, ám ennek költségeit nem vállalja. A felsórolt feltételek telje­sülése előtt a Pest Megyei Ta­nács nem adja ki az üzembe helyezési engedélyt. Addig te­hát a tököli oldalra gyorsan át­jutni szándékozó százhalom- battaiak valóban csak egyet választhatnak: átúsznak a túl­partra. Hacsak nem riasztja őket a Fürödni tilos! tábla. Nem hozza a várt eredményt Egész héten ügyfélszolgálat Nem kapott tortát és nem gyújtottak gyertyát a születés­napján — július elsején egy­éves lett a munkaidőalap vé­delmében életre hívott első rendelet, amely a tanácsok heti egyszeri hosszabbított ügyfélfogadását vezette be. Az első jogszabályt időközben újabb követte, heti két napra növelve az általános munka­időn túli ügyintézés lehetősé­geit. A tavaly július 1. óta eltelt időszak százhalombattai tapasztalatairól dr. Kránitz Józsefet, a városi tanács vb- titkárát kérdeztük. Többletmunkát igényel — Mennyire veszik igénybe a városban élők a hétfői és szerdai késő délután kínálta lehetőségeket? — Általános észrevételünk az, hogy nem jönnek a hosz- szabbított időszakban az ál­lampolgárok. Legalábbis an­nak megfelelően nem, hogy mekkora energiát fektet ebbe a tanácsi apparátus. Jelentős többletmunkát igényel, és ez ilyen kis kollektíva esetén, mint amekkorával mi dolgo­zunk, megzavarja a folyama­tos munkarendet. Minden egyes hosszabbított félfogadá­si nap után a stábot irányító hivatalnok feljegyzést készít az aznapi forgalomról és egy naplóban azt is rögzíti, ha valamilyen rendkívüli ese­mény történt. Kezdetben még több ügyfél érkezett, általá­ban érdeklődők, akiknél nem volt szükség érdemi intézke­désre, csak valamilyen nyom­tatványt kértek. Időnként pedig kampányszerűen meg­nő a forgalmunk: ez történt például a jövedelemadó-be­vallás idején. \ — Most, hogy itt a nyár, a' Dunafüreden nyaralók nem látogatják sűrűbben a taná­csot szombatonként? — A dunafüredi üdülők mór szinte őslakosoknak szá­mítanak, sokan közülük egész évben itt tartózkodnak. Amióta úgy elszennyeződött a Duna vize, hogy már nem le­het benne fürödni és meg­szűnt a szabadstrand, inkább hobbikertes zöldövezetnek számít a település, mint üdülőkörzetnek. Olyan felfu­tást semmiképpen nem fi­gyelhetünk meg nyaranként, mint amilyen a Balatonra jellemző. Túlóra helyett szabadnap — Fordulhatnak a város nagy vállalatainál dolgozók jogsegélyszolgálathoz, hogy szakember képviselje őket a tanácsnál is? — Igen. De nem nagyon mérhető a segélyszolgálatok hatásfoka, hogy egyszerűbbé tennék az emberek számára az ügyintézést. Kevés egyéb­ként azoknak az ügyeknek a száma, ahol személyesen kell megjelenni. Szabálysértési előadónk csak egy van, ő nem idézhet mindenkit szom­batra, vagy ha a láthatáson vitakoznak az elvált szülők, az egész családot össze kell hozni egy időpontban. De mondjuk, a lakcím ki- és be­jelentését, a munkakönyvvál- tást, az adóbevallást elintéz­heti a gyerek, a férj, feleség, a rokon, a szomszéd — ha az érintett állampolgár sze­mélyi igazolványát magával hozza. Sokan viszont azt hi­Mellékes, hogy minek nevezik Úszótanfolyam a nyár közepén .Tó egynéhány éve már, hogy az úttörőszövetség kiadta a jel­szót: Tanuljon meg úszni minden úttörő! Nem tudom, valamiféle tervelőirányzatot kellett-e teljesíteni, de abban a balatoni táborban, ahol én nyaraltam, ez a szellem teljesen magával ragadta a peda­gógusokat. Egy délelőtt mindnyájunkat kivezényeltek a nagy, közös tanfolyamra. A parton ülve kalimpáltunk — nehogy valamelyikünk ne adj* isten!, megfulladjon^ —, és rövid idő múlva elméletben már pompásan pillangóztunk. Az, hogy többen akkor már évek óta ver­senyszerűen úsztunk, senkit nem érdekelt; a Balaton kéklett, mi pedig három méter biztos távolságból néztük. Reménykedem, hogy az effé­le szárazföldi úszás tanítás ki­ment már a divatból, és a gye­rekek kezdettől fogva a vízzel barátkoznak. A százhalombat­tai strandon legalábbis ilyen tanfolyam indítását .tervezte a létesítmény vezetője. Szűrös Ferenc. A plakát ugyan mór a nyár elején megjelent, de az idő csak telt-múlt. és vé­gül július 13-a lett. mire meg­kezdődhetett az oktatás. Mi volt a sok halasztás oka, hogy gyakorlatilag a nyár fele már eltelt, mikor végre az első cso­porttal munkához láthatott az edző? Erre kerestünk választ a városi sportfelügyelőnél, Fe­kete Jánosnál. — Egy sporttanfolyam szer­vezéséhez a helyi tanács if­júsági és sportosztályának en­gedélye szükséges, indításá­nak feltételeiről pedig az OTSH rendelete intézkedik. (A már megszűnt hivatal ál­tal kiadott jogszabályok mind­addig érvényben vannak, míg jogutódja, az ÁISH más­képpen nem rendelkezik.) Ez a jogszabály vonatkozik min­den, sporbtanfolyamot díjazás ellenében szervező közületre. Megszabja, hány tanulóval foglalkozhat egy edző, hány gyerekből állhat egy csoport — ez a létszám úszás esetében 20 fő. Előírja; milyen képesítés szükséges a tanításhoz: úszás- oktatást edző vagy úszómester vállalhat. Az anyagi kérdé­sekben úgy rendelkezik, hogy nem feltétlenül kell a tanfo­lyamnak nyereséggel zárulnia, még 20 százalékos veszteség­gel is működhet. A strandon mindezeket nem tudták, ezért vittem nekik egy fénymásolat­példányt a rendeletből és a mellékleteként kiadott enge­délyezési űrlapból. Megbeszél­tük, hogy amennyiben folya­matosan kívánják indítani a tanfolyamokat, ilyen formára kérjék az engedélyt is. — Mi jelentette akkor a problémát? — A kurzusvezetők díjazá­sa. Az uszodában főfoglalko­zású úszómesterek dolgoznak, az oktatást ők vállalhatják mellékfoglalkozásként vagy megbízásként. A fürdő üze­meltetője, a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat vi­szont úgy nyilatkozott, hogy nincsen bérkerete fizetni a mellékfoglalkozást. A PVCSV- nól valószínűleg nem ismerik a fenti OTSH-rendeletet, amelynek értelmében a veze­tők díját nem a bérkeretből, hanem a tanfolyam bevételé­ből kell fedezni. Nagyon köny- nyen előfordulhat, hogy nem találkoztak még ezzel a jog­szabállyal. mert a sporthivatal által kiadott rendeletek közül csak néhány jelent meg a Ma­gyar Közlönyben, a hivatal OTSH* Közlönyét pedig nem sportterületen tevékenykedő intézményben aligha olvassák. Érthetetlen ugyan, hogy egy vállalathoz nem jut él a rá vonatkozó jogszabály, de bi­zonyára előfordul. A PVCSV- nél Osgyáni Lujza technoló­gus a következő magyarázatot adja: — Normális esetben min­den strandon működik egy úszószakosztály, a tanfolya­mokat ennek keretében szok­ták szervezni. A százhalom­battai fürdőnek viszont kü­lönleges a helyzete, mert ese­tében nem egy már meglevő, hanem egy félig elkészült in­tézményről van szó. Nem is minősíthető strandnak, csak uszodának, próbaüzemmel mű­ködik. Mindez számunkra, üze­meltetők számára többszörö­sen összetett problémát je­lent. A tervezett úszóta.nio- lyammal kapcsolatban pénz­ügyi gondok jelentkeztek, bo­nyolult lett volna a számlá­zás, a dokumentálás. Jövőre, ha elkészül a teljes strand, változni fog a helyzet. Szerencsére az úszni vágyó gyerekeknek nem kellett még egy évet várniuk. A strand­dal a városi sportiskola kötött bérleti szerződést és Kovács Gábornak, a sportiskola dol­gozójának vezetésével a múlt hét hétfőjén elindult a tanfo­lyam. Kedvező feltételek mel­lett: egy órára 160 forint a bérleti díj. ami húszfős cso­port esetében 8 forintot jelent résztvevőnként. Tulajdonképpen mindegy, mi a gyerek neve, az a fontos, hogy végre megszületett. Aki az idén megtanul úszni, az ígéretek szerint a következő évben öt medencében próbál­hatja ki tudományát. És ta Ián a tanfolyamszervezéssel se kell majd hónapokat várni. szik, hogy ha valamivel kap­csolatban ötször is bejönnek, annak nagyobb lesz a hatása. Van, aki azért jár ide rend­szeresen, hogy ’ megkérdezze, mikor kap végre lakást, hi­szen már január óta ott sze­repel az éves névjegyzéken. Ilyenkor nehéz vele megértet­ni, hogy olyan otthon, ami­lyenre ő vár, még nem ürült meg. Sok a tanácsházára járó a családjogi vitákban, akik nem nyugszanak bele a ho­zott döntésekbe. Általában a valamilyen információt kérők esetében nem feltétlenül in­dokolt a személyes megjele­nés. — A tanácsi dolgozók ho­gyan birkóznak meg a több­letmunkával, amit a hétfő­szerda este és a szombat dél­előtt jelent számukra? — Nálunk, mivel kevesen vagyunk, az egész apparátus részt vesz a hosszabbított fél­fogadásban. Ez hetente nyolc kollégát jelent az érdemi ügy­intézők közül, és két-két ad­minisztrátort. A ledolgozott időt szabadnap formájában adjuk ki. általában pénteken­ként, így ezen a napon, kü­lönösen most. a nyári sza­badságok idején szinte kiürül a tanácsháza egy-egy részle­ge. De mindig igyekszünk úgy beosztani a munkatár­sainkat, hogy a kezdő mellé rutinosabb szakembert páro­sítunk, vagy cserélünk, és más szakterületről teszünk oda valakit, aki tanácsot tud adni. Jó lenne persze, de er­re nincsen lehetőség, ha túl­órát tudnánk elszámolni, vagy általában jobban megfi­zetni az apparátus dolgozóit. Panasz nélkül — Mennyiben nyújt segít­séget az ügyfélszolgálati iro­da? — Tíz éve már, hogy ta­nácsunkon működik ez az iroda, ahol egy kisebb stáb a jellemzően előforduló, min­dennapos ügyekkel foglalko­zik. Azokban az esetekben, amikor határozatot kell hoz­ni, vagy bizonyítási eljárás szükséges, nem tudnak intéz­kedni, de az egyszerűbb dol­gokban a hét minden egyes napján igen. Éppen ezért ki­csit erőltetettnek találom ezt a hosszabbítást. A kezdemé­nyezés a fővárosból indult el, de nem feltétlenül hozza mindenütt a várt eredményt. Nálunk fölöslegesnek tűnik. Százhalombattán az emberek délelőtt, délután és éjszaka dolgoznak; a korábbi szerdai egész napos ügyfélfogadási rendünk is olyan volt, hogy váltakozva tudtak hozzá iga­zodni, munkaidőn túl jöhet­tek. Mi nem csináljuk azt sem, ami állítólag néhány fő­városi kerületre jellemző, hogy a félfogadási időn túl érkező állampolgárt elküdik. Olyanra nálunk még nem volt példa, hogy megjelent az ügyfél és nem talált itt sen­kit. Nem kell kivennie sza­badnapot, inkább szemet hu­nyunk, jöjjön bármikor, csak ne legyen panasz. Tizenháromból kettő Hol a nyertes? Az idén májusban új kezde­ményezéssel lépett a lakosság elé az Országos Takarékpénz­tár: a már jól ismert autónye- remény-betétkönyvekhez ha­sonlóan lakásnyeremény-betét- könyveket bocsátott ki 25 ezer, Illetve 50 ezer forintos címle­tekben. A takarékkönyveket félévenként sorsolják — elő­ször a jövő év elején —, s a szerencsés nyertesek választ­hatnak a lakás vagy az ára között. Az újfajta takarékossá­gi forma népszerűsítésére töre­kedett az OTP Pest Megyei Igazgatósága, amikor ügyfelei számára tombolajátékot rende­zett. A megye takarékpénztári fiókjaiban váltott lakásnyere- mény-betétkönyvekhez név­értékűktől függően egy, illet­ve két tombolajegyet is mellé­keltek. A sorsolást július 8-án tartot­ták meg Szentendrén, itt a 'május 4-e és június 30-a között váltott betétkönyvek tulajdo nosai izgulhattak, vajon kié lesz a varrógép, a porszívó, a centrifuga és a többi ajándék- tárgy. Á szerencse igencsak kedvezett a száz halo mb attaiak- nak, hiszen a tizenhárom ér­tékes nyereményből kettő is a városba került. A fődíjat, az OTP—Penta Tours által szer­vezett háromnapos bécsi uta­zást a 67-es, míg a grillsütőt az 56-os sorozatszámú sors­jegy tulajdonosa nyerte. A két ajándéktárgy azonban még mindig gazdára vár, mert nyer­teseik úgy látszik, nem érte­sültek az őket ért örömről és mindeddig egyikük sem jelent­kezett díjáért. A két szerencsés tombolajegy birtokosa július 31-ig veheti át az utazásra jogosító utal­ványt, illetve a grillsütőt százhalombattai takarékpénz­tár-fiókban. A móri nyitva Bezár a ház Festés, karbantartás Mozi és igazi színház, rock­koncert és komoly zenei hang­verseny színhelye, alkalmi Skála Áruház és ugyancsak átmenetileg iskola mindez a százhalombattaiak számára a művelődési ház. azaz hi­vatalos és meglehetősen bo­nyolult nevén a Barátság Mű­velődési Központ és Könyv­tár. Az intézmény vezetői ar­ra törekszenek, hogy a ház a város igazi kulturális centru­mává váljon, ezért szívesen adnak helyet mindenféle hasz­nos kezdeményezésnek. Az idén mintegy négy hé­tig tart az az időszak, amíg nem teljes nyitvatartással áll a város lakóinaik rendelkezé­sére a BMKK. Július 15. és 27. között a könyvtárat tart­ják zárva, ekkor kerül sor az elektromos vezetékek, a fűtés, a klímaberendezés nyári mű­szaki karbantartására. A mű­velődési ház szakköri és tan­termeinek festése július 22-töl augusztus 5-ig tart. Az épület egyébként egyet­len napra sem zár be teljesen: nyitva lesz a színházterem, a nagy előadóterem, a kiállítási övezet és folyamatosan üzemel majd a mozi is. B M l IT,H 10 L, MIKOR? Kulturális programajánlat — Finnek folklórelőadása. Nemrégiben európai turnéra indult a finnországi Veljarit amatőr néptáncegyüttes. Kőr­útjuk során hazánkban is be­mutatják műsorukat. Ma este 8 órakor a százhalombattai közönség előtt lépnek fel a művelődési központ színház- termében. — Moziműsor. Ma este a Kabaré című angol film, 24- én, pénteken az önbíráskodás című francia filmet vetítik a városban. A szombati műsor a Lándzsák hajnalban című angol, a vasárnapi A fekete varázsló ajándéka című szov­jet film. Két egymást követő nap, vasárnap és hétfőn, az­az 26—27-én a programon egy kínai film szerepel, a címe: Árulás és megtorlás. Július 28- án, kedden A megbilincseltek című amerikai filmet tekint­hetik meg a nézők. — Kabos-sorozat. Kabos Gyula születésének 100. év­fordulója alkalmából emlék- műsor-sorozatot indított a Pest Megyei Moziüzemi Válla­lat és a művelődési központ. A nyolc filmből álló összeál­lítás soron következő darab­ját július 23-án vetítik, a cí­me: A csúnya lány. — Vendégszereplés. Július 16-tól augusztus 3-ig Bulgá­riában turnézik a Forrás nép­táncegyüttes. A bolgár kö­zönségnek új, kétórás műsoru­kat mutatják be, amelynek cí­me: Duna menti lakodalom. Az együttes hat alkalommal lép fel, előadásaikat Pleven, Várna, Plovdiv és Szófia né­zői tekinthetik meg. Az oldalt írta: Mörk Leonóra Fotó: Vimola Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents