Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-21 / 170. szám
°í)< PEST MEGYEI VILÁG PHOLETÁHJAÍ, EGYESÜLJETEK! MA A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint az ipari termelés, az 1985—1986. évi szerény növekedést követően, ez év első felében valamelyest élénkült, s az eddigi 3 százalékos fejlődés kissé meghaladja a népgazdasági tervben előirányzott mértéket. A termelés januárban — a kemény tél miatti nehézségekkel összefüggésben — csökkent, a következő hét hónapban azonban a vállalatok jórészt pótolták a kieséseket: az I. negyedévi termelés 4,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A II. negyedévi termelésnövekedés ennél szerényebb mértékű, 1,8 százalék volt. Az állami iparvállalatok termelése az átlagosnál kissé mérsékeltebben, az ipari szövetkezeteké viszont gyorsabban nőtt. Továbbra is igen dinamikusan fejlődnek a kisszervezetek. Az iparban az év eleje óta több mint 200 új gazdálkodó egység alakult — zömmel a szövetkezeti szektorban —, közülük 8, részben külföldi érdekeltségű vegyes vállalat (ez utóbbiak száma az iparban a félév végén 32 volt). Az ipari termelés szerkezete továbbra sem a kívánatos irányban változik. 1987. I. félévben az energiatermelő és -átalakító ágazatok termelése bővüjt a legnagyobb mértékben, több mint 7 százalékkal. Az alapanyaggyártó ágazatok fejlődése az átlaghoz közelálló volt, míg a feldolgozóipari ágak termelése mindössze 1,8 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőttit. Hat hónap alatt a gépipar lényegében ugyanannyit ter melt," mint 1986 első felében, és a könnyűipar termelése is csak 0,8 százalékkal nőtt. Az átlagosnál jobban, 3,9 százalékkal növelte termelését az élelmiszeripar, a vegyipar pedig 8 százalékkal — kőolajfeldolgozás és gázgyártás nélkül számítva kb. 4 százalékkal. Az ipar értékesítése — a termeléshez hasonlóan — a tavalyinál kissé gyorsabban bővült Ezen belül a belföldi szállítások az átlagosnál lassabban, a külkereskedelmi célú átadások pedig gyorsabban nőttek. Az export mindkét relációban viszonylag gyorsan emelkedett. A gépipari és az élelmiszer-ipari vállalatok főként rubel viszonylalú kivitelüket bővítették. A konvertibij lis elszámolású kivitel a főbb exportáló ágazatok többségében számottevően meghaladja az egy évvel korábbit, a gépipari nem rubelelszámolású kivitele azonban jelentősen elmaradt a tavalyi első félévitől. A hosszú távú exportbővítő pályázati rendszerben részt vevő vállalatok és szövetkezetek többnyire az átlagosnál gyorsabban növelték konvertibilis elszámolású exportszállítása Lkát. Az iparban foglalkoztatottak száma a tervezettnél és a korábbi évekre jellemzőnél nagyobb arányban csökkent, s mintegy 2 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. A villamosenergia-ipar és az élelmiszeripar kivételével minden ágazatban csökkent a létszám. A foglalkoztatottak főmunkaidőből származó havi átlagbére 1987 első felében több mint 6300 forint volt. s ez — az első negyedévi bérstop ellenére — körülbelül 6 százalékkal haladja meg a tavalyit. A bányászati és kohászati vállalatoknál dolgozók bére az átlagosnál lassabban, a gépipari és a vegyipari dolgozóké kissé gyorsabban nőtt. A kiegészítő jövedelemszerzést biztosító vállalati gazdasági munkaközösségek száma és tevékenysége ez év első felében a tavalyihoz hasonlóan — szerényebb mértékben emelkedett. 1987. I. félévében a termelékenység — a növekvő termelés és a csökkenő létszám eredményeként — a korábbi évekénél kedvezőbben alakult: az egy foglalkqztatottra jutó termelés több mint 5 százalékkal emelkedett. A munkatermelékenység minden fő ágazatban nőtt, legnagyobb mértékben a vegyiparban, a bányászatban és az építőanyag-iparban. Az ipar termelését az első félévben lényegileg az előző évekhez hasonló anyagellátási és kooperációs, helyzet kísérte. A termékforgalmazás zavarai elsősorban a szűkös konvertibilis importlehetőségekkel, valamint a nem kellően ütemezett szállításokkal függnek össze. Az év második felében az ipari termelés növekedése előreláthatóan valamelyest mérséklődik. Erre utal az eddigi rendelésállomány, amely azonban a hátralévő hónapokban még gyarapítható és gyarapí- tandó. A közlekedésben Számítástechnikai bázis A Közlekedési Minisztérium kezdeményezésére a közelmúltban megalakult a Transcomp közlekedési elektronika-informatika alkalmazási gazdasági társaság. A társasági szerződés aláírásával eddig már több mint "harminc állami vállalat állapodott meg abban, hogy szellemi és anyagi erőforrásaik egyesítésével együttműködnek szervezési feladataik hatékonyabb, gyorsabb megoldása, illetve számítástechnikai, informatikai rendszereik továbbfejlesztése érdekében. Az együttműködés egyaránt kiterjed programok készítésére, hasznosítására, értékesítésére, számítástechnikai berendezések gyártására, forgalmazására. A tagok többsége közlekedési vállalat, de társult több útépítő, autójavító, sőt néhány, a közlekedés technikai fejlesztésében érdekelt ipari cég is. Közülük jó néhány már korábban kialakította saját számítástechnikai bázisát, azonban gyakran párhuzamosan, koordinálatlanul folytak a munkálatok, elaprózódtak az erőfeszítések, s nem alakulhatott ki egységes informatikai rendszer sem a szakmán belül. A társaság fő célja, hogy megismerje, felmérje a tagvállalatok információrendszerének fejlesztési igényeit, új rendszereket alakítson ki, s korszerűsítse a meglévőket. Várkonyi Péter az NSZK-fea látogat Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter Hans-Dietrich Gen- schernek, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminiszterének meghívására kedden hivatalos munkalátogatásra a Német Szövetségi Köztársaságba utazik. Adóreformvita A pénzügyminiszter felkérésére — Trethon Ferencnek, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság elnökének vezetésével — az SZVT rendezésében hétfőn megvitatták a Pénzügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium közösen összeállított törvénytervezeteit, továbbá azok részletes indoklását a magánszemélyek jövedelmi adójáról és az általános forgalmi adóról. A Íí>iánns ”Az áfész pedig mit #« íctcfíUJ ^ b tehet, hát lenyeli a rafínáSl módszeres keserű pirulát. Mert még mindig jobban jár a szerződéses üzemeltetéssel, mint anélkül: hat év alatt plusz 20 millió forintos nyereséget hozott neki ez a vendéglátásban, ennyit hagyományos módon soha nem érne el.” (3. OLDAL) wtílleal* ”Hát ez bizony nem az a &^seesti Í miatt lelkeS) nehézségeket nem is-. k&ti&Sexettség merő hang. De másképp beszéltek öt évvel ezelőtt, amikor ugyancsak nekem so-, rolták egymás szavába vágva az elképzeléseiket, terveiket! Még a sikerek sem tudják igazán feledtetni a kínlódást, a sok álmatlan éjszakát?” (5. OLDAL) n ■ „A fináléban egészen az utol^ S(j kgrig biztosan vezetett, az- crossrande vú tán egy zászló elnézése miatt — a kéket összekeverte a verseny végét jelentő kockással — egy körrel hamarabb kiállt és ez az aranyérmébe került.” (T. OLDAL) A WBxk*» „Délegyházán a 4-es számú sóderbányatóban fürdött Nagy József 33 éves fuSSadtak leszázalékolt nyugdíjas. Mintegy 25 méterre gyalogolt be a tóba, ahol már mély gödrök is voltak. Elmerült, a víz kétszer feldobta a felszínre, majd eltűnt a mélyben és megfulladt.” (8. OLDAL) 1#- « rEekte*rréc „A Duna Menti Regionális Wtznonaro vízművek igazgatójának tájé-. kcVGiXGféSG koztatása szerint Pest megye területén, a Dunakanyarban tegnap délutánig 17 településen kellett vízkorlátozást bevezetni. 1987. július 21- től másodfokú a vízkorlátozás, amelynek értelmében a nap minden szakában tilos a parkok, közterületek, kertek tömlős locsolása, a gépkocsik tömlős mosása.” (8. OLDAL) Folyamatos az aratás Alacsonyabb az átlagtermés A megye szinte valamennyi gazt isága megkezdte a ke- r.yérnekvaló betakarítását. Ilyenkor nem lehet törődni a szinte elviselhetetlen forró- séggal, a kombájnoknak éjjel-nappal menniük kell, hogy idejében biztonságban tudják a termést. Hasonló a helyzet a tápió- bicskei Április 4. Termelőszövetkezetben is. A látogatásunk előtti napon egy kis eső áztatta a földeket, s ezért meg kellett várni, amíg a kalászosokról teljesen elpárolog a gözhenger. Ez az eső azonban a késleltetés mellett jót is tett a gazdaságnak, hiszen mint azt Lengyel János tsz- elnök és Dobos József növény- termesztési főágazatvezető elmondta, az ezernégyszáz hektáros vetésből közel hatszáz hektár közép- és kései érésű, aminek még jót tesz a nedvesség. Annak ellenére, hogy a szövetkezet is az aratógépekkel gyengén ellátottak népes táborába tartozik, nincs ok az aggodalomra, idejében fognak végezni. A hét végére már több mint 600 hektárról betakarították a termést, s ha a búza ilyen fokozatosan érik, akkor a két kombájnoscsa- patnak augusztus végéig lesz munkája. Igaz, hogy a tíz kombájnból álló géppark nem nagy, ám a jó szervezés meghozza gyümölcsét, vagyis el tudják kerülni a torlódásokat. A szárítók felkészültek a termény fogadására, ameny- nyiben erre szükség lesz. Sajnos azonban az eddig learatott termés alapján elmondható, hogy a korai érésű kalászosok a kánikula hatására korán megszakadtak, vagyis a magok megszorultak a kalászban, így ez terméskiesést okoz. A korábbi években általános 80-82 kilogrammos hektolitersúly az idén mindössze 78 kilogramm körül alakul. Igaz ugyan, hogy sok a szalma a táblákon, ám a szemek kicsik, s ez jóval lényegesebb, mint az állatok alá való. Most már a teljes érést sem érdemes megvárni minden területen, hiszen a további késedelem a táblák el- gyomosodását okozná, s így a vegyszerezésből származó költségek vagy a rostadugulás miatti szemveszteség jóval nagyobb kiesést jelentene, mint a kisebb termés. A tervezett 5,6 tonna/hektár termésátlagot előreláthatóan mindössze 5,35 tonnára sikerül teljesíteni, de a gazdaság szakemberei bíznak abban, hogy a még visszalévő területek termései javítanak ezen az átlagon. A modern, nagy teljesítményű gépekkel felszerelt kom- bájnoscsapatok által betakarított termésből az idén 90 vagon kerül szaporítóanyagként felhasználásra. A tavalyi 140 vagonhoz képest ugyan ez mennyiségi csökkenést jelent, ám az elért minőségi mutatókat a gazdaság tovább szeretné javítani, s amennyiben a velük kapcsolatban álló gazdaságok kívánják, Tápióbicskén a csávázási is meg tudják oldani. B. Gy. Épül a vízlépcsőrendszer A terveknek megfelelően halad a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszerhez ‘artozó duzzasztómű építése. Dunakiliti térségében 60 négyzetkilométeres tározótavat és egy hétnyílású hajózózsilippel ellátott duzzasztómfivet építenek a magyar szakemberek. Jelenleg a zsiliprendszer teknőjénclc betonozását végzik. Várhatóan 1989-től már a duzzasztómüvön keresztül vezetik a Duna vizét. T ermészetes emberi tulajdonság az érdeklődés, a kíváncsiság más emberek, azok élete, gondjai, körülményei iránt, nincsen benne semmi, amit szemérmesen takarni kellene, de persze az is szükségeltetik hozzá, hogy a partner szintén kapható legyen ennek a kölcsönös gondolat-' és ismeretcserének a megteremtésére, folytatására. Két évtizedes múltra tekint vissza az a, szakemberek kölcsönös cseréjéből, valamint csereüdültetésből álló partneri kapcsolat, amelyet az erfurti Kari Marx közös gazdasággal alakított ki a Sasad Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. S mert a Sasad a virágtermesztésben nem akármilyen súlyú cég, aligha véletlen, hogy kölcsönösségi alapon szakmai delegációkat fogadnak Berlinből, a kertészeti vállalattól, illetve küldenek oda. Említhetjük azután a kíváncsiak csapatainak azt az útirányt is, amely Csehszlovákiába, Kéméndre, a Garamvölgye Termelőszövetkezetbe vezet, illetve onnét a Sasadba, szintén szakmai csoportok cseréjével, a kölcsönös gazdagodás reményében. A példa példa, a sok közül kiemelt egy, nem ritkaság, nem különlegesség. ■ Különleges ugyanakkor a lehetőség, amit ezek a, testKÍVÁNCSIAK vérkapcsolatokként számon tartott partneri törekvések foglalnak magukba. Turistaként meg nem szerezhető ismeretekhez lehet hozzájutni, egy másik nép, egy másik ország köznapjainak sokféle jellemzőjéhez. Amint az ide érkező partnernek ugyanez a lehetősége. Ez a nemes és kölcsönös felkínálkozás tagadhatatlanul új elem a népek, a nemzetek egymáshoz fűződő viszonyában, múltja negyedszázadnál alig több, jövendője azonban határtalan. S mert valami szokatlanról van szó, a lépések megtorpanásokkal váltakoznak, amiben ne gyanítsunk hátsó szándékokat, ám az sem lenne helyes, ha figyelmen kívül hagynánk a megtorpanásokat, lehetséges okaikat. Emberek egymás közötti viszonyáról töprengve, el nem feledkezhetünk arról, ami a legfontosabb, s ami mégis gyakran a mellőzés sorsára jut. Nevezetesen, hogy az ilyen viszonyokban lényeges szerepe van a szubjektivitásnak, annak, hogy tetszenek, vagy nem tetszenek' egymásnak a partnerek. A törökbálinti óvoda például kitűnő szakmai kapcsolatokat tart fenn a , Német Demokratikus Köztársaság egyik hasonló intézményével, a delegációk cseréje a pedagógiai, szervezési, gazdálkodási tapasztalatok mellett emberi kötődéseket is létrehozott. Ez azonban nem törvényszerű és talán nem is elengedhetetlen. A szakmai tapasztalatszerzésnek helye van akkor is, ha a viszony megmarad a hivatalos keretek között, hiszen a szimpátiát nem lehet erőszakolni, az vagy megteremtődik, vagy -nem. Tudunk olyan vállalatról, amely sokadszor próbálkozott meg túllépni a hivatalosság keretein, a többi között a dolgozók csereüdültetési lehetőségét is felkínálva a partnernak, sikertelenül. Egészen addig sikertelenül, míg a külföldi cégnél az eredetileg megismert vezérigazgató döntött ilyen dolgokban is. Amikor azután ez a jog átkerült az ottani pártszervezet és szakszervezeti bizottság hatáskörébe, néhány hét alatt örömmel vállalkozott a partner arra, amit korábban hosszú éveken át elutasított ... Türelmet, tapintatot követelő területét járjuk mindennapjainknak. amikor — vállalatnál, szövetkezetnél, intézménynél, településen — a testvérkapcsolatok kialakítását, erősítését, gazdagítását akarjuk, tesszük. Egyvalamit, bár meglehet, szokatlan, kellemetlen rájönni erre, hiába, ha szem elől tévesztenek. El kell tudni viselni azt is, ha a testvérkapcsolatok egyen- getése közben kiderül, itt vagy ott nem kíváncsiak ránk. Meglehet, pusztán szubjektív okai vannak ennek a tartózkodásnak, de az sem számít kivételesnek, hogy a személyes érdeklődés létezik, ám annak hivatalos formába öntése megy nehezen vagy éppen sehogy. L ehetőségeink, ami más országok, más körülmények között élő emberek megismerését illeti, tágasak, hiszen a turista- utaktól a hivatalos kiküldetésen át a külföldi munkavállalásig, a testvérkapcsolatok sokféle formájáig terjednek. A másokra kíváncsiságunk lehetséges mércéje például az is, hogy tavaly a megyéből több. mint félmillióan (!) .jártak valahol az országhatáron túl egyénileg vagy társasét résztvevőiként. Az ' ki nem mutatható, mekkora rész jut ebből a testvér- kapcsolatokkal összefüggő utazásokra, de biztos, hogy töredéknyi. Mégis, aligha kétséges, a kíváncsiságnak ez a formája adta, adja a legtöbb, mert a felszín alól származó élményt, ismeretet. Mészáros Ottó 4f Az ipar első félévi fejlődése Szerény mértékű a növekedés
