Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-18 / 168. szám

Külterületi családok képviselője A tanácstagnak még dolga van ILYENKOR NYÁRON, ami­kor az ég is harsogóan, szin­te vadul kék, és a hőségtől tikkadt, verejtékcseppektől gyöngyöző emberek sokkal ke­vesebb dolgon lepődnek meg. mint egyébkor — részint mert meglepődni is fárasztó műve­let, részint mert amúgy is min­denki lazább és elengedettebb — ilyenkor tökéletesen érteni vélem a déliek temperamentu­mát. A forróság nemcsak a bőr pórusait nyitja tágabbra, ha­nem ezzel együtt magát az em­bert is, öltözékével és érzel­meivel egyetemben. Az pél­dául teljesen és tökéletesen magától értetődő, hogy itt a monori Strázsahegyen, ahol bordói létől kéklenek a szlan- kák, kadarok és rajnai rizlin- gek dús levelei, ahol le kell szállni a kerékpárról, mert nyeregben ülve nem lehet egyik ámulatból a másikba huppanni a látványtól, hogy itt egy székely kapu nyílik a fu­tó muskátlival beültetett sze­kér közelében egy villába, amott meg a tetőteraszon si­kongatnak az egymást fröcs­kölő pucér családtagok — szó­val. mint mondom, magától ér­tetődő, hogy egy férfi széles taglejtések kíséretében egy li­teres üveg gyönyörűen aranyló borral mutatja az utat Vitéz Károlyék hegyi házához. Ka­nyarodom, fordulok, baktatok felfelé abban a biztos tudat­ban : ilyenféle lehetett az Eden hajdanán, júliustájt — leszá­mítva természetesen a hétvégi házakat. Dombtetőn vagy nyolc méter magasan az alant kanyargó út felett áll Vitézék háza. Prózai ok hozott ide. Sze­retném megtudni, mi és mi­lyen a dolga a külterületi ta­nácstagnak. Mire kérik, mit kell észrevennie, miben segít­het —, s van-e egyáltalán le­hetősége a segítségre? ITT VAN MINDJÁRT az út ügye. Az Eötvös utcától a La- poshegyi úton a Háromházi részen, végig a hegy hosszában úgy jártak az emberek, hogy esős időben a váüukra vették a kerékpárt, máskor meg tér­dig caplattak a homokban. Az autók sokasodtak, mintegy harminc család már akkor kint élt a külterületen, számuk az­óta is szépen szaporodik. Kel­lett az út, de hát külterületre a tanács nemigen ruházhat be — örül, ha a belterületi gon­dokat győzi pénzzel —, össze kellett hát fogniuk a helyiek­nek meg az Eötvös utcaiak­nak. Vitéz Károlynak több éve ráment a megvalósításra, szer­vezett, dolgozott, jóakarókat és haragosokat szerzett, ahogy az már ilyenkor lenni szokott. Voltak, akik azt mondták, ez olyan hatalmas munka volt, hogy az utat csakis Vitéz út­nak kellene nevezni, s akad­tak, akik azóta is szidják, ha kátyúzni kell. De a külterület jelentős része mégis járhatóvá, megközelíthetővé lett, a telkek értéke ennek köszönhetően magasabbra szökött, még in­kább benépesült a hegy. De még mindig nem va­gyunk egészen a témánál. Ugyanis nem Vitéz Károly a tanácstag — hanem a felesé­ge. De hát az út ügye is csak azt példázza, hogy a tanács­tagság olykor — nemritkán — családi vállalkozásként ered­ményes igazán. il w BARÁTSÁGOS, otthonos szo­bában beszélgetünk, az ablak­nál ritka szép panorámában gyönyörködhet, aki bent üldö­gél. — ... pedig télen mindig fo- gadkozom, hogy most már nem maradunk kint tovább, be kell költöznünk. Aztán jön a nyár, és természetesen: maradunk — nevet Vitéz Károlyné. — Hiszen azért adtuk el a há­zunkat a községben, mert én hosszú évekig szívasztmával kínlódtam, le is százalékosak vele negyvenöt évesen, úgy, hogy évente többször is hóna­pokat kórházban töltöttem. Monor legveszélyesebben fek­vő részén, a Hámán Kató ut­cában laktunk. Kezelőorvosom tanácsolta: ha tudunk, költöz­zünk el, itt megvolt a szőlőnk, •felépítettük ezt a kis házat rá. Azóta nincsenek kínzó fejfájá­saim, a fulladás is jóval rit­kábban gyötör. Lassan ide­nőttünk. Amikor tanácstaggá választottak, roppant nagy len­dülettel veselkedtem neki a Kulturális programok Ecseren szombaton 16 órá­tól, vasárnap 14-től a nyugdí­jas-klubfoglalkozás. Gombán az autós kertmozi­ban ma és holnap 21.15-től: Rázós futam (színes, szinkro­nizált új-zélandi kalandfüm, országos bemutató előtt.) Gyomron filmvetítés a mű­velődési házban szombaton 17.30- tól. vasárnap 16.30-tól és 18.30- tól: Az istenek a fejük­re estek (magyarul beszélő színes botswanai filmvígjá- ték), a Strand kertmoziban ma 21-től: Nincs kettő négy nél­kül (magyarul beszélő, színes olasz kalandfilm). Maglódon filmvetítés ma 16-tól és 18-tól: Szállodai szo­ba (színes, szinkronizált olasz filmvígjáték, holnap 18-tól: A Sárga Haj és az aranyerőd (színes, szinkronizált amerikai kalandfilm). Monoron a művelődési köz­pontban szombaton 10-től 21- ig, vasárnap 16-tól 20-ig Li­nómetszet címmel kiállítás a galériában, a filmszínházban ma és holnap 16-tól: Újra Do- naldék (összeállítás Walt Dis­ney rajzfilmjeiből), 18-tól és 20-tól A cápa I. (színes, ame­rikai kalandfilm). Pilisen szombaton 12-től a furulyaszakkör próbája. munkának. Komolyan vettem, mert nagyon jól tudtam, mi az, amiben itt előbbre kellene lépni. Sok erre kint az idős ember, akik már a boltba sem nagyon tudnak bejárni, magá­nyosak, nehezen mozognak Tárgyalni kezdtünk egy kis élelmiszer-vegyesbolt megva­lósításáról. az áfész már a he­lyet is biztosította volna, ami­kor az árusitásra vállalkozó társam meghalt — és azóta sincs senki, aki fantáziát lát­na a dologban. Pedig ... — Na és aztán nagyon kel­lene a környékre egy segély­kérő telefon. Ha itt baleset tör­ténik, valaki rosszul lesz. hát bírja ki, míg valaki bebicik­lizik, berohan a hírrel a köz­pontba, a rendelőbe. Néhány újabb közvilágítási lámpa is elkelne, lassacskán egész utca­sorok épülnek ki, ahonnan gye­rekek járnak iskolába, kóbo­rolnak a sötétben... De hát jóindulatúan és diplomatiku­san figyelmeztettek még ideje­korán: ne nagyon kérjek, ugyanis a külterület nem fej­leszthető. Fel is tettem ma­gamnak a kérdést: minek ak­kor o tanácstag? Csak hogy legyen ? Mindketten elmosolyodunk: azt már én is tudom, hogy Vi­téz Károlyné e kérdést köve­tően a lemondás gondolatát is latolgatta, aztán szerencsére mégis maradt, és elérte, hogy a szemétszállító kocsi felbak­tasson a hegy derekára, hogy új lámpahelyek kerülközzenek, és az út — amelynek megva­lósítása után sincs hivatalos gazdája — kátyúztassék min­den esztendőben, ne kerüljön ebek harmincadjára, amit any- nyi vesződség árán sikerült megépíteni. Bizakodik. Azt mondja, a külterületen élők többsége nem luxusból él, a község peremén. Akinek ez luxus, azt télen fűtött, kom­fortos, központi fűtéses lakás várja a községen belül. Aki kint marad, az csendre, nyu­galomra vágyik, mert jó oka van rá, és nincsenek luxusigé­nyei, csupán alapvető szükség­letei, EZEKET SZERETNÉ elér­hető közelségbe hozni a ta­nácstag. S aki látott már de­cemberben, térdig érő hóban idős embert kenyér után ke­rékpározni, gyereket, aki sö­tétben az útszéli árokba csú­szik hátitáskástól, és zokog a sötétben, kilométereket loholó kétségbeesett embert, aki meg­próbálja leinteni az autókat, hogy hamarosan orvost érjen el, mert errefelé nincs segély­kérő telefon, az megérti, hogy Vitéz Károlyné nem mondhat le a tanácstagságá­ról. Neki még dolga van. ____________ K. Zs. P ótvizsgára Pótvizsgára előkészítő tanfo­lyamot indítanak augusztus 1- jétől a gyomrai művelődési házban. Jelentkezni július 25- ig lehet naponta 14-től 18 óráig. Hétköznapi történet A nagyi drága gyerekei nagyi mindig úton van. Hol dolgozni megy. hol a közeli boltba bevásárolni. Kü­lönösen a kora reggeli órák­ban látom öt gyakran feltűn­ni az ABC-áruházban. Regge­lihez vásárol tejet meg péksü- süteményt az unokáknak. Mert az ő „gyerekei” az unokái. Három fiú, meg egy lány al­kotja a nagy családot. Pisti nemrégiben kapott szak­munkás-bizonyítványt. Há­rom éven keresztül szorgalma­san járt a fővárosi iskolába és műhelybe, soha semmi probléma nem volt vele. Csak először lepődtek meg a taná­rok, amikor a szülői értekez­letre a nagymama ment el. Később már hozzászoktak a „látványhoz", hiszen a nagy­mama ugyanolyan élénk ér­deklődést tanúsított unokája tanulmányai iránt, mint a többi anyuka, apuka. A 17 éves fiatalember nagy izgalommal készült a ballagás­ra. meghívta erre különváltan élő szüleit is. Természetesen távol maradtak mindketten. Csak a nagymama szorongott ott, ki tudja hányadik sorban, s törölaette kissé szégyenlősen könnyeit zsebkendője sarká­val. A fiú kivált a sorból egy pillanatra, s átölelte őt... — Drága nagymama... — volt leolvasható a szájáról. Nem jött ki szó a száján, lehet, hogy a nagymama is csak képzelődött, de nagyon jólesett neki ez az őszinte, szinte már- már férfias ölelés. Az ö drága (egyik) gyerme- ke-unokája szakmunkás lett. Átfutott az agyán egy pilla­natra, csak állja meg a helyét az életben is ... A sorban következő másik unokát is útnak indítja ősztől a mama, hiszen ipari szak­munkásképzőbe jár majd. A szintén fiú harmadik pedig az általános iskola VI. osztályát kezdi meg. Mert — ha nem is jelesekkel. — de sikeresen bir­kózott meg az ötödikkel. Az­tán ott van még az ötéves kislány, akinek ősztől óvodá­ba kell járnia, mert ez — az iskolaév előtti utolsó tizenkét hónapban — kötelező. A nagymama gondjai tehát csökkennek, hiszen Pisti ha­marosan keresni fog. Vajon leteszi-e az asztalra az első fizetést, vajon megmarad-e ilyen jó gyereknek, mint most? Ilyen gondolatok fogalmazód­nak mostanában nagymama fejében. Közben arra gondol, milyen régen látta a gyereke­ket édesanyjuk, aki új élettár­si kötelékben próbál végre értelmet lelni életének — egy másik községben. De milyen élet az, ha a négy gyermekére nem kíván­csi, ha nem megy el fia bal­lagására, ha nem érdekli őt, hogy tanulnak? Lehet, hogy a férjjelölt tiltja a gyerekektől, lehet, hogy csak túl elfog­lalt? Meg különben biztosan tudja, a nagymamánál (aki egyébként szoba-konyhás al­bérletben él ötödmagával) jó helyen vannak valamennyien, A nagymama — közel a he­tedik ikszhez — fáradhatatlan, teszi a dolgát mindennap. Ne­veli a négy unokát a nyugdí­jából, a gyerektartásdijból, meg a családi pótlékból. Mert az utóbbi kettőt is az ő névé­A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM 1987. JÚLIUS 18.. SZOMBAT Hadrendben a kombájnok linden szem búza számít most A hét végén sem fognak pihenni j! Hiába próbálnánk ezek­ig ben a napokban utolérni % Hadanich Pétert, a Monori % Állami Gazdaság növény- termesztési főmérnökét. A % fiatal szakember már a ko- j. ra reggeli órákban úton ^ van, az ö vállán (is) nyug- f szik a nagyüzemben az % aratás koordinálása. Az ál- ^ lami gazdaságban egyéb- % ként már július 10-én meg- % kezdődött az aratás. Azon % a napon fogtak hozzá a á szentmártonkátai kerüle- í! tűkben az őszi búza vágá- í sához. — Minden eddiginél szerve­zettebb és összehangoltabb munkára van szükség, hogy az aratást időben és jó mi­nőségben elvégezhessük — tá­jékoztatott Székely Kázmér. a Monori Állami Gazdaság ter­melési igazgatóhelyettese. — Kétségtelen, hogy egy ki­csit később foghattunk hozzá az idén az aratáshoz. Ez azt jelenti, hogy most rövidebb idő alatt, de ugyanolyan jó minőségben kell minél keve­sebb szemvesztes éggel betauka- rítanunk a termést. — Mekkora területen kell aratniuk? — őszi búzát % ezer 100 hektáron termesztettünk, ro- zspt 782 hektáron. Száz hek­tár- lencse, 163 hektár borsó és 941 hektár mustár várja ezenkívül a kombájnosokat. — Elegendő a géppark e ha­talmas terület aratásához? — Összesen nyolc Claas do- minátor kombájnunk arat ezekben a napokban. Három masina a harmadik szezonját, kezdte meg, a többi öt még régebbi. Szerencsére meg­bízható gépek, eddig legalább­is meglehetősen kevés bajunk volt velük. — Pergessük vissza egy ki­csit az idő kerekét, kérem, ad­jon látleletet az eddig befe­jezett munkákról. — A szentmártonkátai ke­rületben július 10-én fogtunk hozzá a búza aratásához. E hét elején már a dánszent- mikiósi kerületben is csatasor­ba álltak a kombájnok. Ed­dig négyszáz hektár búzát, 15 hektár lencsét vágtunk le, s a hét közepén — csütörtökön — megkezdtük a borsó beta­karítását is. — Gondolom, nyújtott mű­re kézbesíti a postás a hónap meghatározott napján. Hét—nyolcezer forint a há­rom összege, aligha vádolha­tok azzal, hogy túlságosan nagy lábon élnek. Megvan ott minden fillérnek a helye, csak jól beosztva lehet belőle min­dennap jóllakni, öltözködni. Mostanában a téli tüzelő beszerzésén törik a fejüket. Mégiscsak jobb a melegben elmélyedni egy jó könyv lap­jain, nézni a televíziót, meg tisztálkodni. A két nagyobbik fiú csak akkor mosakszik te­tőtől talpig a lavórban, ha a nagymama, a legkisebb öcs, meg a kislány az igazak ál­mát alussza. Este meghordják a vizet a kétszáz méterre lévő közkúi- ról, felmelegítik a gázon, s a konyhában lemosakodnak Jobb így az ágyba bújni... eregnek a napok, hetek, hónapok. Az évek. A nagymama becsülettel teljesí­ti „anyai, apai” feladatát. Nem panaszkodik 6 senkinek, nem kér segélyt a tanácstól. Teszi a dolgát. Mint a legjobb édesanyák a világon. Akik megérdemlik, hogy hosszú éle­tűek legyenek ... Gér József szakokban és hét végén is aratnak. — Természetesen nyújtott műszakban dolgoznak az em­berek és a gépek. A hét vé­gén — szombaton és vasár­nap — is aratunk, hiszen az a célunk, hogy minél előbb biztos fedél alá kerüljön a termés. — A dánszentmiklósi kerü­letben a búza nedvességtar­talma 18 százalékos, ezért szá­rítani kell. A csévharaszti szá­rítóüzembe visszük a termést, s ott melegítjük, hogy a ned­vességtartalom legfeljebb 13 százalékos legyen. — Péceli kerületünkben — micsoda ellentmondás — még csak haragoszöld a búza. kö­vetkezésképp ott csak később tudjuk elkezdeni az aratást. — Mikorra tervezik a befe­jezését? — Ügy gondolom, a búzát Cegléden, a városi sport- csarnuKoan tartotta ídenynyi- to erteicezielet a Körzeti lao- oarugo-szovetség einöKsege. Az einuxseg tagjain Kívül jelen voltak a bajnokságban sze­replő csapatuk Képviselői is. Az erleKezietnek oitnont auo hazigazaaK kepvise.eteoen Ve­res zittna, a létesítmény igaz­gatója Köszöntötte a megje- lenteKet, küiön a monori kör­zet spumeiügyeiojet, Kiss Jó­zsefen. rv bevezető után a szövet­ség főtitkára, Solti Laszió emelkedett szólásra. Egyebek között ismerteue a körzet csa­patai előtt álló feladatOKat, majd nenany gondolat erejéig a nemreg befejeződött 19öö/8i. évi bajnokság tapasztalatairól szólt. Kiemelte, hogy nőtt a bajnoksagoan induló csapaloK szama, ami bizony a szövet­ségnek nemi ídopontproblé- makat okozott, főleg a hosz- szura nyúlt tel miatt kérdé­sessé van a bajnokság meg­felelő idöpontoan történő le­bonyolítása. Külön méltatta az Abony szereplesat, akik hosz- szu iaó után imponáló fölany- nyel nyertek teljesen megér­demelten a bajnokságot. Az abonyiak evek óta a Dajnok- sag élmezőnyéhez tartoztak, s jo az utanpotias-nevelő mun­kájuk is, gondoljunk csak az ifjúsági és serdülőcsapat sze­replésére. A felnőtt együttes kiegyensúlyozott teljesítményi nyújtott egesz évben, s min­den bizonnyal megállja helyét a megyei II. osztályban is. Az ifjúsági bajnokságról szólva az elismerés hangján említette az ecseri csapat eredményét, akik túl azon, hogy bajnokságot nyertek, az Országos Ifjúsági Kupában is nagyszerűen helyt­álltak. Az elmúlt évi bajnok­ság értékelésénél megállapí­totta, hogy összességében több mérkőzés maradt el — ilyen­olyan oknál fogva — mint az azt megelőző bajnokságban. Ezen a tendencián a jövő­ben változtatni kell. elsősor­ban a szervezési feladatok jobbításával. A serdülőbajnok­ságró] elmondotta, hogy bi­zony félve engedték útjára az átszervezett küzdelemsoroza­tot, de végül is nagyobb ne­hézségek nélkül az új rend­szerű bajnokság bevált. Nagy eredmény, hogy a csapatok száma majdnem megduplázó­dott. Fegyelmi téren a hely­zet rosszabbodott, sok volt a kiállítás, a durvaság, hamar elharapóztak az indulatok. A ebben a hónapban sikerül be­takarítani. Persze csak akkor, ha az időjárás nem szól köz­be. A többi növény aratása azonban áthúzódik augusztus­ra. — Hová szállítják a ter­mést? — Egyrészt saját magtára­inkban tároljuk, másrészt a Budapesti és Pest Megyei Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalatnak adjuk le. A lencsére a Nagykáta és Vidéke Áfész- szel kötöttünk szerződést, a teljes mennyisé­get átveszik tőlünk. — Érdekeltté tettünk min­den. aratásban részt vevő dol­gozót a minél kisebb szem­veszteségben. Ösztönző premi­zálási programunk sikerében bízva reménykedünk, hogy optimális időben befejezzük az idén is az aratást. G. J. játékvezetés színvonala ja­vult. Topd játéKvezetot tud­tak f&gUUKDztatni, mint egy evvel Koraooan, s remelheto- leg a testület tagjai ezen az utón haladnak majd továbo, ami a színvonalat es a lét­számot illeti. Ezek után Solti László át­tért az 1987,88. évi bajnokság megrendezésével kapcsolatos kérdésekre. A bajnokság au­gusztus 21-én kezdődik, s va­lamikor november 20-a kö­rül fejeződik be az őszi idény. A serdülőbajnokság változat­lan lebonyolítási formában szeptember első vasarnapjan indul. Az ifjúsági csapatoknál vál­tozatlanul két túlkoros játé­kos szerepeltetésére van lehe­tőség. Nagy valószínűséggel változni fog a sárga lapok rendje. A szövetség elképzelé­se szerint a jövőben kát lap után egy mérkőzésen fog pi­henni a játékos, s utána játsz­hat megint addig, míg újabb két sárgát össze nem szed. A bajnokság sorsolása még nincs kész, mert a megyei szövet­ség nem küldte meg saját versenykiírását, a sorsolást csak ennek ismeretében lehet elkészíteni. Solti László tájé­koztatója után Tóth Ernő, az abonyi csapat képviselője kö­szönte meg a jókívánságokat és tett ígéretet arra, hogy méltóan fogják képviselni a körzetet a megyéi II. osztályú bajnokságban. Ezt követően a szövetség elkészítette az MNK sorsolását. A csapatokat há­rom csoportba osztották, me­lyek a következők: Cegléd: Ceglédbercel, Tápiószolős, Al- bertirsa. Monor. A csoport: Maglód. Vecsés. Dánszentmik- lós, Nyáregyháza. B csoport: Úri. Péteri. Mende. Gyömrő. A két monori csapat gvőz- tese külön döntőt vív, annak nyertese lesz az egyik feljutó, míg a másik értelemszerűen a ceglédi csoport első helye­zettje lesz. Az MNK-mérkőzé- seken nésv játékos cseréjére van lehetőség, és a sárga la­pok a bajnokságba nem szá­mítanak be. Ami mindezen fe­lül fontos tnönivaló a árpá­tok képviselői és a játékveze­tők számába, hoev az első hi- vato’os szövetségi nap július 20-án. hétfőn lesz Monoron. a S'-hönmann utcai sportszék­házban. Kucsera József ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) Körzeti labdarúgó-bajnokság Új évad előtti hírek

Next

/
Thumbnails
Contents