Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-18 / 168. szám
8 1987. JÜLIUS 18., SZOMBAT ^ílfap Némi reklám is kellene Gondolatok szaunázás közben Csak egy szűk réteg engedheti meg magának gyök mindennel megelégedve. Hiányzik a fürdőközönség. Hétköznap délután az egész strand területén alig 15 íűr- dőzőt látok, az úszómedencét többnyire egyedül birtokolhatom. Mi lehet az oka, hogy eny- nyire kihasználatlan ez a jó adottságú strand? — kérdezem a fürdő dolgozóit. Elmondják, hogy 1975-ben a helyi tanács kezdte üzemeltetni a fürdőt, de miután nem volt elég szakemberük, és veszteséges is volt a vállalkozás, a tanács átadta a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat kezelésébe. Annak ellenére, hogy az árak többször emelkedtek, a strand most is veszteséges. Nem a pazarlás okozza a veszteséget, ez itt nem jellemző. Egyszerűen költséges az üzemelés. A vízforgatás, a vegyszeres kezelés, a higiéniai előírások betartása, a szolgáltatások jó színvonalú működtetése bizony sok pénzbe kerül. Sajnos a veszteség jellemzi az ország fürdőit — mondják a szakemberek. Az üdítő úszás, szaunázás után távozóban leszek figyelmes a bejáratnál egy tájékoztató táblára, mely szerint egészségünk védelme érdekében egyidejűleg 512 fürdővendég tartózkodhat csak a strandon. — Előfordul ilyen eset is? — kérdezem csodálkozva a pénztárosnőt. — Igen, például július első vasárnapján, mivel nagyon meleg volt, és a mellettünk lévő Kis-Duna még hideg volt. nagyon sokan kerestek föl bennünket családostól, ki kellett tennünk a „Megtelt” táblát. Nem akarok a számokkal zsonglőrködni, de beindult az agyamban a számológép, és azt a meglepő eredményt kaptam, hogy ha egy 4 tagú család (két felnőtt és két gyerek) vasárnap itt akar strandolni. akkor csak a belépőkért 210 forintot fizet a családfő. Ha utazniuk is kell. és nagyon szolidan a büfében is fogyasztanak valamit, akkor ez a kiruccanás 300—400 forintba kerül. Talán nem luxus nyáron hetente egyszer családostul strandolni, de az átlagos magyar család megengedheti-e magának, hogy a költségvetésbe havi 1200—1600 forintot tervezzen ilyen célra? Büszkélkedhetnek a ráckeveiek a szép meleg vizű fürdőjükkel, de mégsem birtokolhatják, mert ilyen árak mellett ezt csak egy szűk réteg engedheti meg magának. Talán nem is várhatjuk el, hogy ez a fürdő nyereséges legyen, de a veszteségeket egy kis találékonysággal csökkenteni lehetne. Semmiképpen nem az árak emelésével, sokkal inkább azok mérséklésévé]. Nincs szükség 11-féle jegyre, nem kellene hét végén felverni az árakat, a csak úszni vágyóknak sokkal olcsóbban kellene lehetőséget biztosítani, a havibérlet helyett szerencsésebb lenne például egy 20 alkalomra szóló bérlet kibocsátása. Javaslom a vállalat vezetőinek, hogy kérjék ki a fürdő dolgozóinak véleményét, akik az üzemeltetés közvetlen tapasztalatainak birtokában sok hasznos ötletet adhatnának az ésszerűbb, gazdaságosabb működés elősegítéséhez. örvendetes, hogy a vállalat tervezi a létesítmény fejlesztését — többek között egy szabadtéri 33, esetleg 50 méteres úszómedence építéséről hallottam az illetékesektől —, elkelne ide néhány további szolgáltatás is: például szolárium, masszázs, fodrászat, kozmetika, manikűr, pedikűr. Talán elférne a parkban néhány szabadtéri játék. Lehetne íz a fürdő a Cse- pel-szíget ' idegenforgalmának egyik vonzó célpontja is. Természetesen ehhez némi reklám. is kellene. Kedvezőbb árak és a szolgáltatások gazdagabb kínálata mellett biztosan többen látogatnának ide, és elterjesztenék a strand jó hírét. Ez lenne a legjobb reklám, amit méltán megérdemel ez a kedvező fekvésű, kellemes pihenést nyújtó fürdő. Soós Zoltán öregkori szerepek P endkivül fontos, hogy a család fenntartsa a kapcsolatot az elődökkel, elsősorban érzelmileg. Közismert tény. hogy a kisgyerek, de még a serdülő számára is mennyire fontos a nagyszülő egészen más jellegű gondoskodása, sze- retete — szeretném hangsúlyozni —. nem rosszabb vagy jobb, egyszerűen más, mint a szülőké. A gyermek általában elen- gedettebb a nagyszüleivel, nem kell mindig eleget tenni”, készenlétben állni. A gyermekek élete bizony semmivel sem könnyebb, mint a miénk, felnőtteké. Reggel felkel, elkészül. az iskolában helytáll sokszor nyolc, kilenc órát is távol van az otthonától, és otthon is számon kérik a teljesítményét. A nagyszülő ritkán veszi át ezt a számonkérő szerepet, és jól is teszi. Inkább elfogad, dicsér, ha jól szerepelt a gyerek, és nem nagyon büntet, ha valami nem sikerült. Sok családban nagy problémát okoz a nagymama és az anya rivalizálása. Keserű dolog, amikor azon vitatkoznak, ki főz jobban, ki tesz többet a gyerekért, stb A gyerek szenved, mindenki szenved. Ennek a viszálynak az egyetlen mentsége (de talán ez is csak mondvacsinált mentség), hogy a jelenlegi lakáshelyzet nem teszi lehetővé három nemzedék megfelelően kényelmes együttélését. Mit tegyen az az idős házaspár vagy egyedülálló, akinek nincs családja? Úgy gondolom, hogy a lakótelepeknek még mindig kihasználatlan „kapacitása” a könnyű egymásra találás. Milyen egyszerű átmenni a szomszédba megkérdezni Ági nénit, hozzak-e neki valamit a közértből, vagy Pista bácsinak teszek apró szívességet, akár egyedül élnek, akár családban. Milyen egyszerű magányos keresztrejtvényfejtés helyett ösz- szeülni kávé, tea mellett egy kis beszélgetésre, olyan időben, amikor a munkából hazatérő családtagokat nem zavarjuk. Elnézem a valaha falu, most budai kerület szűk homlokzatú sváb parasztházai előtt hosszan álldogáló, fecsegő asz- szonyokat, vajon miért nem hívják be egymást? Talán sarat vinnének be? Talán rendetlenség van bent? Talán egyszerűen sok ember nem tanulja meg, milyen szavakkal, indokkal kell szomszédolni, vendéget rövideb’o-hosszabb időre meghívni, behívni? Nagyon sok társasági szokást nem ismerünk, nem alakítunk ki. I , tolsóként, de nem utolsó- sorban talán legnemesebb feladata az öregeknek a közösségek összetartása. A családokban a már említetteken kívül szerepük lehet a családi közös ünnepek, összejövetelek megszervezésében. Egyéb közösségekben is — gondolok itt klubokra, lakótelepi társaságokra — szintén néhány idős asszonynak, férfinak kellene megteremteni a közösség útját, az elégedetlenkedőket kibékíteni, a kétkedőket megnyerni. az elégedetteket feladattal ellátni. K. S. Borravaló nincs Ka Valami vagy valaki ráckeveivel kezdődik, annak nálam nyert ügye van — írja Szálé László az Élet és Irodalom június 5-i számában. En is mindig szívesen időzöm Rákevén, és dagadó kebellel mutogatom ismerőseimnek a nagy múltú település nevezetességeit. Budapest felől érkezve már a város — azazhogy csak hajdan volt város, jelenleg városi jogú nagyközség— szélén többféle pihenési, szórakozási lehetőség között választhat az idegen; mehet a parkerdőbe, az autósmoziba vagy a meleg vizű fürdőbe. Álljunk meg a meleg vizű strandnál, hiszen a munkában elfáradt, fásult embert valósággal újjávarázsolja egy kiadás úszás és szaunázás. A bejárat falé haladva azon izgulok, hogy ne legyen nagy zsúfoltság az úszómedencében. Megváltom a jegyemet, azaz jegyeimet: belépőjegyet, amely a szabadtéri medencék és a fedett uszoda használatára jogosít, 25 forintért. Mondom, hogy én csak az uszodába kérek jegyet. Akkor is 25 forint — mondja készséggel a pénztárosnő. De ha csak a szabadtéri meleg vizű medencékbe kívánok menni, akkor csak 15 forintot kell fizetnem. Veszek még egy szaunajegyet 30 forintért, és egy öltözőjegyet 5 forintért. Ez összesen 60 forint. Az öltözőjegyen elcsodálkozom, mert eddig minden fürdőben a belépőjegy jogosított a fogasos öltöző használatára. Ezek után figyelmesen végigböngészem az árjegyzéket. Elégtétel számomra, hogy rosszabbul is járhattam volna, ugyanis szombaton és vasárnap a belépő 35. a szauna 40. a csak szabadtári medencékre szóló jegy 25 forint., tehát a hétvégén S0 forintból úsztam volna (meg). örömmel látom, hogy a gyerekeknek, diákoknak, nyugdíjasoknak itt is kedvezmény jár. Az árkép bizony így is lehangoló. Már csak abban bízom, hogy az uszodabérlet olcsóbb. Kétféléből is választhatok: az összes medence használatára szóló 400 forint, ugyanez szaunával 500 egy hónapra. Havonta 4—5 bérletet tudnak eladni — mondja a pénztárosnő. Most már elég a számokból, -lépjünk be a strand területére! A tiszta vizű medencéket szép, rendezett park övezi. A kulturált fürdőzéshez, pihenéshez adva van minden feltétel: zuhanyozók, öltözőfül- kék, padok, árnyékot nvú Hó fedett ülőkék, valamint büfé. ahol éhét-szomját olthatja a fürdővendég. A fedett uszodában is kedvező a kép: olyan tiszta, áttetsző a víz, hogv a medence alján meg lehet számlálni a csempéket. A szaunakamrában is mesf elelő hőmérséklet és páratartalom fosadia a vendéget. A mellék- helyiségek is tiszták, kulturáltak. Minden nagvon szén. minden nagyon jó, d* nem vaKözépkorú NDK-beli házaspár érkezik a recepcióhoz, fizetnek és indulnak tovább a Balatonra. Kissé kínos jelenet zajlik, a vendég a visszajáró tíz-egynéhány forintot mindenáron Bondor Gyulának adná. Tologatják egymás kezét, végül a tulajdonos az ablakra ragasztott német nyelvű szövegre mutat. A házaspár elolvassa, kezet fognak és beülnek a Wartburgba. Megnézem a cédulát. Arról tudósítja a vendégeket, hogy a kemping magántulajdon, a főnök tisztességgel megél a jövedelméből- és borravalóra nem tart igényt. — Amikor terveztem ezt a kempinget — teszi hozzá a jeA lakókocsik teljes kényelmét szolgálják a mindenfelé kiépített áramcsatlakozók. Jegyet árul, látnivalót kínál Családias magánkemping Örömön r Nem lesz mindenkiből kempingtulajdonos, akinek nézet- eltérése támad a munkahe- Ivén. Viszont, nem mindennapi jellemre vall, ha valaki képes ilyen helyzetben józanul mérlegelni és a bizonytalan kimenetelű igazságkeresés helyett valami egészen új, úttörő dologba belevágni. így tett öt évvel ezelőtt Bondor Gyula. a budapesti HILTI-szer- viz vezetője, amikor a munkahelyi konfliktus után elhatározta, hogy lakóhelyén, Ürömön, a főváros határában kempinget nyit. Kevesen hitték, hogy azon b holdbéli tájra emlékeztető területen, ahol azelőtt a magasfeszültségű tartóoszlopok statikai vizsgálatát végezték és emiatt ember nagyságú betontömbökkel volt teletűzdelve a föld, valaha is sík, gyepes, árnyas sátorozóhely lesz. Pedig az lett, rendkívül kulturált, családias és barátságos kis kemping. Kern bővíti — Már az első szezonban, 1983-ban láttam, hogy nem volt rossz döntés kempinget építeni, ilyen közel a hat»1- mas római-parti kempinghez — mondja Bondor Gyula, akivel igencsak akadozik a beszélgetés, hiszen délelőtt van, amikor a vendégek autóikat hátrahagyva gyalogos városnézésre igyekeznek. A kemping tulajdonosa alkalmilag a BKV jegypénztárosára hasonlít, villamos-, autóbuszjegyet árul, térképen mutatja, kis cédulákra írja fel, miként juthat el az idegen a Nemzeti Múzeumhoz, a várba vagy a Gellért-hegyre. Gondosan kiszámolja azt is, hogy mindehhez hány jegyre lesz szükség. — A vendégek java most már évente visszatér hozzám, van. akinek helyet sem kell foglalnia, tudom, hogy minden évben ugyanabba a két hétben lesz a vendégem. Nem véletlen, hogy kedvelik az ürömi kempinget a látogatók, hiszen olyan egyedi bánásmódban van részük, amelyet a nagyobb kempingek legjobbjában sem kapnának meg. Ahol több ezer idegen hajtja álomra a fejét egy éjszaka, ott nincs, aki útbaigazítsa a vendéget, hosszasan magyarázva útvonalakat, ajánlva látnivalókat. Bondor Gyula területe éveken át újabb részekkel bővült, az igényeknek és a pénztárcájának megfelelően, de mint mondja, tovább nem terjeszkedik, bár még óriási szabad mező van a kerítésen túl. lenethez magyarázatképpen Bondor Gyula —, el kellett döntenem, hogy kiknek, milyen anyagi helyzetben lévő réteg igényeit szeretném szolgálni. Én németül beszélek és elsősorban az NDK-ból érkező turistákra számítottam, akik nagy számban keresik fel hazánkat, de köztudomásúan szerény ellátmánnyal. Az áraim harminc százalékkal alacsonyabbak például a római- Darti kemping tarifájánál, éppen ebből a meggondolásból. Végül is az élet másképpen hozta, ma már Nyugat-Euró- pából is jönnek. A kis ürömi kemping több éve szerepel a nagy nyugati kempingkatalógdsokban is. Hogy miként került bele? — Ezekben a könyvekben levelezőlapok is találhatók — mutatja a vaskos kiadványokat a tulajdonos. — Gondolom. valamelyik elégedett vendégem ajánlhatta a szerkesztők figyelmébe a kempinget. Néhány éve nyáron bejelent- feézefffefjrTálcSkÖ'csTs "iiyú|at- német vendég. Három nap után jött fizetni és közölte, hogy ő- az-ADAC----a nyugatné met autóklub — kemping- klubjának referense és kérte, töltsék ki egy kérdőívet. így került be a kempingem 1984- ben a katalógusukba. Bondor Gyula semmilyen vendéglátós tapasztalattal nem rendelkezett, viszont jól ismerte a kempingezés régi szerelmeseként a legnagyobb európai táborokat, tudta, minek örülne, mire van szüksége a sátorral, lakókocsival érkezőknek. így a salát kempingje a lehetőségekhez képest valóban ideális. Sok vizesblokkal, mosogatóval, főzőhellyel, hűtőszekrénnyel felszerelve. A vendégek gázpalackjait Budaörsre viszik töltetni, a lakókocsik számára áramcsatlakozókat szereltek fel. S ami nem mellékes — még akkor sem, ha ez afféle tranzitkemping, ahol csak néhány éjszakát töltenek a vendégek —, sikerült szeparált sátorhelyeket kialakítani. A kis akácos domb például a motoros, ..kutyasátras” tiniké, akik ott fönt kedvükre diszkózhatnak hajnalig, nem zavarják a gyerekkel érkezőket vagy az idősebb vendégeket. A minimarketben minden kapható, amit a külföldi keres. a szalámitól a dobozos söria. — Köztudomású, hogy a német vendégek mennyire szeretik a mézet — meséli Bondor Gyula, amikor az irodájában található gusztusos, kockás anyaggal borított befőt- tesüvegekről kerdezem. — A tavasszal viszont teljesen eltűnt a boltokból. Felkutattam egy termelőt, tőle vettük, hogy ez se hiányozzon a kínálatunkból. A boltot Bondor Gyula építette és kiadta, hiszen ő maga nem kereskedő. A kis üzlet is a tábori életritmushoz alkalmazkodik. Nem lehet kihagyni a kérdést, mibe került mindez? Hiszen a laikus is látja, hogy jelenlegi állapotában ez a jól bevezetett üzlet milliókat ér. Megfogta a pénzt — Százhatvanezer forintot fordítottam rá az első évben — válaszolja. — Azért eny- nyit, mert nem volt több. Az első bevételből bővítettem, s azóta a felkészüléssel telik. Március 22-én nyitottain és az utolsó vendég után decemberben zártam be a kaput. Idén már van téliesített' vizesblokk is. így fogadhatom a délnek tartó lakókocsis vendégeket. Van ugyanis ilyen igény, s Budapesten, de talán az országban sincs egész évben nvitva tartó kemping. A sátrak között girbegurba diófácskák állnak. Bondor Gyula elmeséli ezek történetét is, amely jól példázzp, mi is a titka a sikerének: — Nagyon megfogtam a pénzt, mindent magam csináltam, mégis elfogyott egyszer. Azért került például az üzlet tetejére nád, mert azt magam vágtam, amikor már nem tudtam cserepet venni. Az induláskor a terület művelési ágból való kivonásáért nyolcvanezer forintot kellett volna fizetnem. Ezt elkerülhettem, ha gyümölcsfát ültetek. Csemetére viszon'« már nem volt pénzem. A varjak elhullajtot- ta dióból kikelt kis fákat ástam ki az erdőszélen. Azt már csak később tudtam meg. hogv ez lett a. kempingem egyik vonzereje Ugyanis a szúnyog nem kedveli a diófák környékét ... Móza Katalin wwwwwNww A cím fölötti képünkön: Az ürömi elsősorban tranzitkemping. de azért a gyerekekre is gondoltak néhány hinta és sportszer erejéig. (Erdőst Ágnes felvételei)
