Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-18 / 168. szám

XXXI. ÉVFOLYAM, 168. SZÄM Ar.r 2,20 forillí 1981. JÜLIUS 18., SZOMBAT Végleg megnőni * “<J cr telephely csapása, mégis váratla­nul érte a főnökségen dolgozókat. Ügy vélték, ha évek óta döcögött valahogy a szekér, hát ezután is halad­nak még vele valamerre.” (2. OLDAL) Jelenünk és lövőnk „Természetesen a kl- , _ ... , - bontakozáshoz sem a szamok tükrében kizárólag azzal ad­hat segítséget a statisztika, hogy a közvéleményt tájé­koztatja”, 18. OLDAL) Fél év a külkereskedelemben Az egyenlegben csekély javulás Fél év a külkereskedelem­ben — vállalati erőfeszítések a konvertibilis kivitel fokozá­sára (1. rész). A Külkereskedelmi. Minisz­térium előzetes adataiból kitű­nik, hogy az év első -felében a konvertibilis kivitel körül­belül 2 milliárd dollárt tett ki, míg a behozatal értéke meg­haladta a 2,2 milliárdot. Ösz- szességóben az export 8, az import pedig 6 százaiékkai volt nagyobb, mint a múlt év hasonló időszakában. A forga­lom egyenlegében tehát csak némi javulás mutatkozik. A külkereskedelmi egyen­súly javítására, a konvertibi­lis export fokozására tett erő­feszítések népgazdasági szín­ien még nem hozták meg a kellő eredményt, bár jó né­hány vállalat kezdeti sikere­ket könyvelhet el. Például a Szerszámgépipari Művek meg­kezdte a sorozatban gyártott gépek mellett a jóval igénye­sebb. egyedi, nagy értékű be­rendezések előállítását és ex­portját, mert a piacon nagy igény mutatkozik az ilyen szerszámgépekre. A Techno- jmpex Külkereskedelmi Vál­lalat NSZK-betli vállalatának, Bermának közvetítésével a kö­zelmúltban sikerült eladniuk a Krupp Műveknek egy ötten- gelves, rendkívül korszerű CNC megmunkáló központot, s a sikeres szállítás után most újabb hasonló megrendelések­re számíthatnak. Egv másik esvedi nagyberendezést, a lé­zeres megmunkáló központot esr dán cég vette meg a SZIM-től. A hazai szerszámgépipar egyik fontos háttérüzeme a Magyar Gördülőcsapágy Mű­vek. A debreceni nagyválla­latnál igyekeznek a termék­szerkezet-váltást folyamatossá tenni, igazodva a feldolgozó inat igényéhez. Nemrég kifej­lesztették a korszerű szer­számgépekben , nélkülözhetet­len görgős papucsokat, rövi­desen megkezdik a görgős haj­tóművek gyártását is. Ez utób­biakból hét alaptípus 60-féle változatát gyártják majd. Al­kalmazkodva a szerszámgép- gyárak változó igényedhez, fel­készültek kis szériás, egyedi igények kielégítésére is. Más iparágakhoz tartozó vállalatok is erőfeszítéseket tesznek az igényesebb megren­delőkhöz való alkalmazkodás­ra, ennek érdekében ismert külföldi cégekkel alakítanak ki kooperációkat. A Videoton Elektronikai Vállalat például a francia Thomson cégtől vásárolt eljá­rás alapján új típusú színes televíziók jövő év második fe­lében kezdődő sorozatgyártá­sára készül fel. Már az első évben 30—35 ezer, részben te- letextadások vételére is al­kalmas televíziót állítanak elő, de kialakítják a műholdas adások vételére alkalmas, va­lamint az óriás képcsöves Jumbó típusokat is. Arra szá­mítanak, hogy a korszerű te­levíziók versenyképesek lesz­nek a nyugat-európai piaco­kon. A sorozatgyártásba más hazai vállalatok is bekapcso­lódnak majd alkatrészek ké­szítésével, köztük a Remix, a Mechanikai Művek és a Mik­roelektronikai Vállalat. Ugyancsak külföldi partne­rekkel hozott létre eredmé­nyes. jól jövedelmező együtt­működést a Váci Kötöttáru­gyár. Az új üzem új kikészí­tő-, kötő-, festő- és varrógé­pein márkás sport- és szabad­időruhákat gyárt nagy szé­riában. Egyebek között az Adi­das megrendelésére exportál, termékei eljutnak az angol Bramfit, a svájci Lehco és az NSZK-beli C and A áruházi lánchoz is. Ezekből a termé­kekből az idén 30 százalékkal gyártanak többet, mint ta­valy. A vállalati erőfeszítések el­lenére az év második felében mind az exportban, mind az importban több bizonytalan­ság is mutatkozik, így például a gépipari kiviteli terv telje­sítését egyebek között egyes fejlődő országok piacainak fi­zetésképtelensége veszélyezte­ti. A mezőgazdaságban a ter­vezett gabonaexport megvaló­sítása a szezon kitolódása mi­att technikailag kétséges. Ne­hézségek tapasztalhatók az élelmiszer-ipari kivitel bővíté­sében is, a húskészítmények exportárai ugyanis csökken­nek. A megváltozott piaci kö­rülményekhez igyekszik ru­galmasan alkalmazkodni az év elején önállóvá vált Gyulai Húskombinát, amely ezúttal nem az export mennyiségi nö­velését tűzte ki célul, hanem a jobban feldolgozott, értéke­sebb és gazdaságosan előállít­ható termékek gyártását bő­víti. Míg a termékei közül a közelmúltban a hasított, bőrös félsertés nyereséges exportcikk volt, mára veszteségessé vált. A kombinát úgy válaszolt a piac kihívására, hogy jelentő­sen növelte a darabolt, nemes húsrészek termelését. Olasz, francia és NSZK-beli cégek­től máris 3 ezer tonna sonka szállítására kaptak megrende­lést. és rövidesen megjelennek késztermékeikkel az amerikai piacon is. Gondot jelent, hogy a vál­lalatok zöménél a nemzetközi viszonylatban is magas fajla­gos importfelhasználás nem mérséklődik. Az import csökkentését cé­lozza a Taurus nyíregyházi gumigyára azzal, hogy a kö­zelmúltban olyan nagy telje­sítményű mezőgazdasági gu­miabroncsok sorozatgyártását kezdte el, amelyeket eddig a hazai mezőgazdasági üzemek csak francia importból tudtak beszerezni. A gyártás bővülé­sével exportra is jut majd a gumikból. A paksi atomerőműben Gorbacsov fogadta Grósz Károlyt Vannak mozgósítható tartalékok az együttműködésben Grósz Károly, az MSZMP KB PB tagja, a Miniszter- tanács elnöke, pénteken a Szovjetunió kormányának meghívására baráti munka­látogatásra Moszkvába ér­kezett. A repülőtéren Nyikolaj Rizs- kov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke üdvözölte a ma­gyar kormányfőt. Jelen volt több más hivatalos személyi­ség és Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete. Mihail Gorbacsov, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának fő­titkára pénteken találkozott Grósz Károllyal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagjával, a Minisztertanács elnökével, aki baráti munkaiátogatáson tartózkodik a Szovjetunióban. A megbeszélésen véleményt cseréltek az MSZMP és az SZKP időszerű feladatairól, érintették a magyar—szovjet gazdasági és tudományos-mű­szaki együttműködés néhány kérdését. A Szovjetunióban folyó át­alakításról szólva Mihail Gor­bacsov hangsúlyozta, hogy az «ZKP KB júliusi ülése ha­tározatainak elvi jelentőségük van a gazdasági, politikai és társadalmi átalakítás meg­gyorsítása, a szovjet társada­lom demokratikus alapjainak megszilárdítása, valamint a demokratikus kezdeményezé­seknek a szovjet társadalom­ban való átfogó elmélyítése szempontjából. Az SZKP ren­delkezik immár az átalakítás átfogó koncepciójával, mé­lyebben érti e folyamat dia­lektikáját és törvényszerűsé­geit. Ennek alapján radikális reform bontakozik ki a meg­határozó jelentőségű gazdasá­gi területen. Az SZKP ennek során figyelmesen tanulmá­nyozza a baráti országok ta­pasztalatait, felhasznál min­den olyan megoldást, amely elősegíti a szovjet népgazda­ság minőségileg új szintre emelését. Grósz Károly kijelentette, (Folytatás a 6. oldalon.) Az átvevőhelyek zavartalanul működnek Magtárban a tavaszi árpa java $ Néhány héttel ezelőtt, ^ amikor az aratáshoz szük- ^ séges géppark műszaki ^ szemléjét végezték a szak- ^ emberek, még csak re- ^ ménykedni lehetett abban, ^ hogy az időjárás kegyeibe ? fogadja a mezőgazdákat, ^ ezzel megkönnyítve az í aratási feladatok elvégző­ig sét. A növénytermesztő '/, szakemberek óvatos becs- ^ lésekbe bocsátkoztak a ter- ^ mésátlagokat illetően, hi- '/ szén a késői kitavaszodás ^ nem nagy reményekkel kecsegtetett. Az elmúlt napokban meg­kezdődött az aratás ország­szerte. A megyében először a déli területeken fekvő gaz­daságok indították a kombáj­nokat, mostanra azonban már az őszi árpa 90 százalékát si­került betakarítani, s a fenn­maradó területen is egy-két napon belül befejezik az aratást. A gazdaságok felé­ben már a búzatáblákon is dübörögnek a gépek, s a ter­més mintegy 10 százaléka az átvevőhelyeken, illetve mag­tárakban várja további sor­sát. Néhány napon belül a V ácszentlászló—Ráckeve—Do­bás vonaltól északra eső nagy­üzemekben is megkezdhetik a kenyérnekvaló betakarítását. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok által be­szállított termést fogadó átve- vöhelyek és szárítóüzemek za­vartalanul működnek, így a megye 580 nagy teljesítményű kombájnja — ha a talajvi­szonyok is megengedik — za­vartalanul végezheti a betaka­rítást. Bizonyos hiányosságo­kat csak néhány alkatrész be­szerzésekor lehet tapasztalni, azonban a korábbi évekhez képest a helyzet itt is javult. A gépek felkészítése jól sike­rült. műszaki hibák miatt ritkán kerül sor kényszerpi­henőre. Igaz ugyan, hogy az aratási csúcs csak július vé­gére várható, de remélhetően a technikai kiszolgáló sze­mélyzet ura tud lenni a hely­zetnek, amire szükség is van, hiszen a lerövidült aratási idő következtében a munka inten­zívebb, s így a gépek kihasz- náltsági foka nagyobb, mint a korábbi esztendőkben. Szűkebb pátriánkban egyéb­ként közel 110 ezer hektár te­rület vár még a betakarítás­ra, s ennek majdnem 95 szá­zalékát a kenyérgabona al­kotja. A learatott termésből 15 ezer tonna szaporítóanyag­ként kerül felhasználásra. A betakarításon kívül más feladatok is várnak a mező­gazdákra. A száraz területe­ken — és ahol erre szükség van — meg kell oldani az öntözést. Sajnos a kukorica- táblákon nehéz a berendezé­sek felállítása, ámbár a zöl­dellő címereseknek sem ár­tana egy kicsit több csapadék. A cukorrépa általában jó ter­mést ígér, azonban elvétve ta­lálhatunk olyan területeket, ahol megritkult a tőállomány. B. G. AIV. blokk fizikai indítása Pénteken megkezdődött a paksi atomerőmű legújabb, negyedik blokkjának fizikai indítása, a nukleáris üzem­anyag berakása a reaktorba. A különleges munkát mint­egy hat nap alatt végzik el a Paksi Atomerőmű Vállalat szakemberei, majd lezárják a reaktort és az előírt védelmi próhákkal. fizikai kísérletek­kel ellenőrzik az állapotát, még mielőtt megindítanák a láncreakciót. Ezt követően kerül sor az irányított maghasadás meg­indítására, minimálisan ellen­őrizhető teljesítményszinten, de ez a fizikai folyamat már lehetővé teszi, hogy a szük­séges méréseket elvégezhes­sék. Szigorú ellenőrzés mellett egyre fokozzák a reaktor tel­jesítményét és várhatóan au­gusztus második felében hoz­zák olyan szintre, amikor a termelt hő elegendő ahhoz, hogy egy turbogenerátort in­dítani lehet. Akkor következik a reaktor energetikai indítása és párhuzamos kapcsolása az országos energiahálózatra. A paksi atomerőmű új blokkja 440 megawatt teljesít­ményű, hasonló a már mű­ködő három blokkhoz. A terv szerint még az év vége előtt elérik a negyedik blokkban is a maximális termelést. így at­tól kezdve Paks már egy- harmadát adja a hazai villa- mosenergia-termelésnek. A IV. blokk vezénylőterme SZISZÜPHOSZ L egendák, mondák mi­tikus alakja he­lyett a mai Szi- szüphosz, pontosabban a sok közül az egyik, a fo­gyasztók tanácsa. A szorga­lom, az igyekezet, a nemes elszántság, a gyakran re­ménytelennek is nekiimdu- lás, hátha ... A vásárló, a fogyasztó ügye gyakran már akkor vesztett ügy, amikor még nem is tud ró­la; a gyártmány és a gyár­tás tervezésekor, szervezé­sekor, a szolgáltatás felté­teleinek kialakításakor, az anyag- és alkatrész- meg­rendelések feladásakor. Mindezekbe, sajnos, sem a vásárló, sem a fogyasztók tanácsa nem tud beleszól­ni. Kész helyzettel találja szemben magát sokszor, olyan végeredménnyel, amit minősíteni lehet, de megváltoztatni már nem. A reményt az adja, hogy ta­lán majd a következő al­kalommal már változik a végeredmény — a termék, a szolgáltatás használati ér­téké, minősége, ára stb. —, esetleg éppen és a többi között az ilyen minősítések következtében. Erre a reményre alapo­zódik az a. sziszifuszi — vagy csak annak látszó? — munka, melyet becsülettel vállalt és teljesít Nagyká- tán a fogyasztók tanácsa, annak tagjai, aktivistái. A tanácsi szakigazgatás kép­viselőivel együtt — mert lássuk be, sokszor bizony kell a hatásági, hivatali tá­mogatás, s olykor még ez­zel sem menni ötről hatra — havonta rendszeresen el­lenőriznek a piacon. Az árusok többsége természe­tesen — amint az emberek esetében is így igaz ez ál­talában — becsületes, tisz­tességgel teszi a dolgát. Mostanában azonban rend­szeresen fellelhetők furcsa figurák a megye nagyobb településeinek piacain. Ök azok, akik semmit nem tudnak vagy nem akarnak tudni a kereskedés alapsza­bályaiból, de szinte min­dent tudnak arról, mi mó­don lehet degeszre hizlal­niuk bugyellárisukat, meg nem szolgált jövedelmek­kel. Az ilyeneket persze nem neveli át, nem bírja jobb belátásra semmiféle hatósági vagy társadalmi elienőrzés, ám elriaszthat­ja. S visszatarthatja azo­kat, akik hajlanának az ilyen üzletelés követésére. Jó dolog tehát, ha tud­ják a nagykátai piacon az érintettek, jöhetnek az el­lenőrök. A még jobb per­sze az lenne, ha kizárólag az árulna, akinek nemcsak áruja, hanem becsülete is van. Ilyen üzleti világ azonban — szemben néme­lyek bizonyos égtájhoz kap­csolt illúzióival — nincsen, nem létezik. Amint nincsen hibátlan vendéglátás sem bármely égtáj alatt, ám mindenütt léteznie kell egy- tűrési határnak, ameddig a felületességek, a mulasztá­sok, a hibák következmé­nyei elérhetnek. Ezt a tű­rési határt egyetlen keres­kedelmi szakma sem léphe­ti át, mert akkor a szak­ma teljességének hitelét, holnapját ássa alá. Sajná­latosan, sokan próbálkoz­nak a vendéglátásban en­nek a határnak az átlépé­sével ... Cegléden például a fogyasztók tanácsa, jele­nünk e Sziszüphosza, na­gyító alá tette a közétkez­tetést. Sok-sok tapasztalat­hoz nagyító sem kellett, a baj annyira szembetűnő! A heteken át változatlanul is­métlődő étlapok, az ízlés­telen, kopott, törött, csorba edényzet, a hiányos teríté­kek, a kicsiny, a kellően nem ízesített adagok és nem egy helyen az elvi­selhetetlen piszok hű tükre annak, a bevétel hiányára, a pénztelenségre panaszko­dó szakma minek nézi azt a vendéget, aki „csak” a közétkeztetés részese. Cso­da-e. ha az így kezelt, ki­szolgált embernek eszébe sem jut egyszer családos­tól betérni a vendéglőbe, az étterembe?! Ami becsüle­tére válik a ceglédieknek: az üzemeltetők kérték, ne­gyedévente ismételjék meg az illetékesek az ellenőr­zést, éppen az elképesztő állapotok megváltoztatása érdekében. Azért, válik ez a becsü­letükre. mert sajnos, nem ritka eset, amikor Szi- szüphoszt ajkbiggyesztés, filymálás, sőt sértő gúny fogadja, kíséri munkája közben, egyre gyakrabban éppen annak a magán- szektornak némely tagja részéről, amely állítólag azt sem tudja, hogyan ke­resse a vásárló, a fogyasz­tó kedvét... S okasodnak a figyel­meztető jelek arra, hogy kereskedni kel­lene, vendégül látni kelle­ne. A megyében az év el­telt eddigi hónapjaiban to­vább csökkent például a vendéglátás forgalma. To­vább csökkent, mert évek óta ez az irányzat érvé­nyesül ! Mégis, kevésbé lát­juk az okulás jeleit, mint a minden áron és minél hamarabb elért jövedelem­re törekvés olykor már visszataszító bizonyítékait, Az év első három hónap­jában 8,7 milliárd forint ér­tékű forgalmat bonyolított le a megye kiskereskedel­me, s ha összehasonlító áron számolunk,, akkor ki­derül, kisebb a növekedés, mint volt tavaly a hasonló időszakban, holott már az is kisebb volt, mint a meg­előző időszaké. M. O.

Next

/
Thumbnails
Contents