Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-17 / 167. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 166. SZÁM 1987. JULIUS 17., PENiuK Kiegészítő, de nem mellékes Ahol lobban csinálják másoknál Kém sok termelőszövetkezet dicsekedhet azzal, hogy kiegészítő üzemeinek/ gazdasági munkája stabil­nak mondható. Egy közelmúltban készült Teszöv-fel- mérés szerint a kiegészítő tevékenységekben .emelke­dett a költségszint és csökkent a nyereségtömeg. Az ecseri Rákos Mezeje Tsz-ben elsősorban a megbízható és korrekt partnerkapcsolatoknak köszönhetően évről évre eredményes a kiegészítő üzemek munkája, követ­kezésképp nőtt a nyereségük. A termékelőállító üzemek­ben az utóbbi években je­lentősen javultak a műszaki feltételek, több nagy értékű gépet és berendezést állítot­tak működésbe. Javult a ve­zetők, irányító szakemberek és szakmunkások felkészültsé­ge. Négy évvel ezelőtt — 1983-ban — ezerharminchét dolgozó 80,9 millió forint üze­mi nyereséget produkált. Ta­valy nyolcszáznegyvenkilen- cen 89,4 milliót teljesítettek. A legdinamikusabban az Interfer raktározási és szol­gáltatási tevékenység fejlő­dött az utóbbi időben. Az elő­ző év árbevételét és nyereség- tömegét csaknem meghárom­szorozták. Kilenc hónappal ez­előtt kísérletképpen megkezd­ték a ruhaipari nagykereske­delmi tevékenységet, amely a rövid idő alatt bizonyította életképességét. Gyors döntést hozott a közös gazdaság ve­zetősége, amikor az év elejé­től az Interfert önálló ágazat­ként működteti. Gyakran kell a termékvál­tás buktatóival — esetleges sikereivel — is számolniuk. A fémipari III. üzemben pél­dául az autóbuszok felújítá­sa helyett rátértek a jármű- alkatrészek nagy szériás gyár­tására. A fémipari I. üzem­ben — Gyomron — a kande­láberek helyett paradicsomfel­dolgozó gépsorok készülnek immáron huzamos ideje. A fémnyomó szakemberek hiánya miatt került nehéz helyzetbe ez az üzem, ezért kellett áttérniük a kevesebb szakértelmet igénylő fémtö­megcikk-gyártásra. Bőven akadnak azért nega­tív példák is, amelyek, elhall­gatása dőreség lenne. A fém­ipari I. üzemben létrehozott műszerészrészleg csupán fél évet „élt”, felszámolták az építőrészleget, a fémipari III. üzemben megszüntették a nyomdaipari tevékenységet. Ez utóbbit viszont újraszervezték — ezúttal a takarítóüzemben. Erre az évre — az előzetes kalkulus alapján — már más­fél millió forint nyereséget remélnek a nyomdaipari tevé­kenységtől. Az új keresése jegyében ta­valyelőtt megkezdték Ecseren az eloxálóüzem építését, mi­vel az akkori piaci helyzet kedvező reményekkel kecseg­tetett. A kivitelezést külső vállalatra bízták, amely csak egyéves késéssel adta át a lé­tesítményt. A korábban meg­bízható partnerek türelme vé­ges lehetett, mert máshol ke­restek kapacitásokat. A mun­kaerő jobb kihasználása érde­kében az eloxálóüzem dolgo­zóinak egy részét átirányítot­ták az ecseri lakatosüzembe. Az Országos Energiafel­ügyelettel közös beruházásban porszóróüzemet építettek az ecseriek. A harmadik negyed­Majdnem elégedettek Maglódi focisták tervei Mindig és mindenről előbb- utóbb számot kell adni. A Maglódi KSK labdarúgó-szak­osztálya megtartotta évadzáró közgyűlését. Az elnökségi be­számolót az edzők és játéko­sok hozzászólásai követték. Talán soha ilyen rapszodi­kusan nem szerepeltek a mag­lódi csapatok, mint ebben a bajnokságban. Mint Csákó Dezső szakosztályvezető el­mondta: az első csapat játéka meghatározó az egész szakosz­tály részére, 1986 őszén rosz- szul kezdtek, a 12,-kek lettek. Tavasszal kitűnő erőnléttel sorra nyerték a hazai mérkő­zéseiket. Közhely — de a futball csapatjáték — és e sze­rint kell értékelni valameny- nyiük teljesítményét. Két új játékost igazoltak, egy saját nevelésű is bekerült az első csapatba. Beváltották a hoz­zájuk fűzött reményeket. A kimagasló teljesítményű játé­kosok pedig szinte motorjai voltak a csapatnak. Nekik kö­szönhető, hogy a 7. helyen vé­geztek. Viszont az erőnlét, az edzés hiányát, érthetetlen megtorpanást lehetett tapasz­talni egyes játékosoknál. Pe­dig ők is jó képességű labda­rúgók. Csak hát az akarat hiánya ... Céljuk az 1987/88-as bajno­ki évre: fokozni a játékosok erőnléti, technikai felkészülé­sét. növelni kell a taktikai fe­gyelmet. Mint mondták az ed­zők: ezekben a játékosokban sokkal több van, ha sikerül a hiányosságokat kiküszöbölni, megvalósulhat a célkitűzésük. A következő szezonban dobo­gós helyen végezhetnek. Ezzel együtt a megyei másodosztály­ba való feljutás a cél. Ehhez természetesen szükségesek az edzőmérkőzések és keményebb edzések is. Mivel a kollektív szellem és a játékosok közötti kapcsolat kitűnő, bíznak a si­kerben. Az ifjúsági csapat szintén a hetedik helyen végzett, ők ki­mondottan csalódást okoztak, hiszen tudásuk alapján akár az első három közt is lehettek volna. A serdülők szintén he­tedikek lettek a bajnokságban. Jelenleg nyolc játékosuk „ki­öregedett’ és máris az ifjúsági csapat nagyreményű tartalé­kai. Terveik megvalósítása érde­kében újjáalakítoták a labda­rúgó-szakosztályt. Olyan sportszerető, lelkes emberek­ből álló vezetőséget választot­tak, akik maximálisan elvég­zik a rájuk bízott feladatokat, ha nem is látványosan, de hangyaszorgalommal munkál­kodnak a sikerért. Csákó De­zső szakosztályelnök, Bencsik Pál, Solymosi István. Fodor Ferenc, Magurán Tibor, id. Horváth István, Rakita Mi­hály vezetőségi tagok. Az ed­zők valamennyien volt aktív játékosok: Füleki István, Hor­váth Sándor és Bíró Pál. Tervezik, hogy a csapatépí­téssel párhuzamosan átalakít­ják, korszerűsítik az öltözőket. Saját vízhálózatot hoznak lét­re a pálya öntözésére, a vil­lanyhálózat korszerűsítésével esti edzéseket akarnak tartani. A nézőteret is az igényeknek megfelelően átalakítják. M. F. évtől kezdve már két műszak­ban termelnek e legújabb ki­egészítő üzemben. A felület­kezelés jelenti a legnagyobb munkát, ezáltal a korróziótól védik a fém munkadarabokat. A partnerek — a felületkeze­lésen túl — esztergálást és lakatosmunkát is igényelnek tőlük. A Rákos Mezeje Tsz-ben az elmúlt években és az idén is jelentős fejlesztéseket hajta­nak végre a kiegészítő üze­mekben. Csak így érhetik el céljukat, hogy új tevékenysé­geket indítsanak, folyamatos legyen a gyártáskorszerűsítés, emelkedjen a munka haté­konysága. Nem kétséges, hogy csak az erős ipari és szolgáltatási szférával rendelkező szövetke­zeteknek van jövőjük. Az ecseri Rákos Mezeje Tsz ve­zetősége ennek szellemében hozza mindig döntéseit, ame­lyek a népgazdaság, de a szö­vetkezeti tagság érdekeivel is egyeznek. G. J. MM klubok, vitafórumok Összefogva Más nyár A nyár ugyan szemláto- mást nagyon is itt van, a monori nyugdíjasok mégis Hol van az a nyár? címmel tartottak nosztal­giaestet a napokban és igazuk van, hiszen azok a régi nyarak össze sem ha­sonlíthatók a maiakkal. Merthogy a régi nyarakon ők még valamennyien ifjak voltak ... Három klub fogott össze: a vasutasok szakszervezeté­nek monori nyugdíjascso­portja, az idős pedagóguso­ké és a községi nyugdíja­soké, s együtt rendezték a hangulatos programot. Mert vasutasnapot is ünnepel­tek, ezzel kezdődött az ösz- szejövetel, köszöntve a ré­gi és a még aktív vasúti közlekedésben dolgozókat, majd fehér asztal mellett barátkoztak, szórakoztak mintegy kétszázan. A Si­rály zenekar húzta azután a talpalávalót, ropták a fiatal hatvanasok és a ko­rosabb kilencvenesek egy­aránt, s az este 11 órás „műsorzárást" is korainak érezték. 'I ervezik a folytatást, s-* amíg újabb rendez­vényre sor kerülhet, a nyugdíjas vasutasok addig is szeretettel meghívták a többieket augusztus 5-i. bu­dapesti kirándulásukra. Kijelentő és feltételes mód A nagy melegben is élénk, friss szellemi vita bonta­kozott ki a monori pártbizottság legutóbbi ülésén a vonzáskörzet közművelődési intézményeiben folyó világ­nézeti, politikai nevelőmunka helyzetéről, feltételeiről. Nem új keletű felismerés ugyanis, hogy a hosszabbb ideje tartó folyamatos gazdasági, társadalmi változások, a szabadidő felhasználásának tartalmi átalakulása a művelődés iránti igényeket is módosítja. Ehhez pedig a közművelődési tevékenység megújításával, formai és tartalmi korszerűsítéssel kellene, lehetne alkalmazkodni. Lehetne? Úgy tűnik — mind a lapunk tegnapi szá­mában ismertetett előterjesz­tés, mind a vita alapján —, hogy nagyon is indokolt a fel­tételes mód. Ebben a megfo­galmazásban. Merthogy na­gyon is szükséges és sürgető a közművelődés tekintélyének, elvesztett pozícióinak vissza­szerzése. azt senki sem vitat­ja. Az kell. De a feltételekkel kapcsolatban már senki sem mer, tud (?) ennyire határo­zottan követelményeket tá­masztani. Az adott népgazda­sági körülmények között a ta­nácsok pénzügyi helyzetének ismeretében...? Partnerek nélkül ? Apropó tanácsok. Az egyik hozzászóló a vita vége felé meg is kérdezne, vajon a ki­bővített pártbizottsági ülésre miért nem kaptak meghívást a körzetbeli tanácselnökök? Egyrészt közvetlenül megis­merhetnék a helyi közműve­lődési intézmények munkájá­val kapcsolatos szakmai, poli­tikai igényeket, másrészt el­mondhatnák, mekkora gondot jelent számukra a1 létesítmé­nyek fenntartása, a személyi teltételek megteremtése ... Er­re más fórumon módjuk is lesz, nyugtatta meg a kérde­zőt Tóthné Fiel Marianna, a pártbizottság titkára. Ahogy az egyébként is szokás, és a határozati javaslatban is sze­repel, az érintettekkel — nem­csak a tanácselnökökkel — több rendezvényen is megis­mertetik. megvitatják a párt- bizottság állásfoglalását. A testület tagjai között egyébként van tanácselnök, és szót is kért a vitában. Erdei Gábor elmondta, Üllőn tudo­másul veszik és természetes­nek tartják — ami az előter­jesztésben is szerepelt —. hogy a közművelődés állami feladat. A helyi tanács ezt fel is vál­lalja, de ,,egyedül nem megy”, vagyis hiányoznak a partne­rek. Szétküldtek például a nagyközségben háromezer kér­dőívet, hogy megtudakolják, kit, milyen program, klub, szakkör érdekelne. Visszaér­kezett tizennyolc (!) kitöltött kérdőív. Azt is elmondta a tanács­elnök: Üllőn 15 év alatt, hét művelődésiház-igazgató váltot­ta egymást. Szerinte ebben nagy szerepet játszik az a tény, hogy a pályakezdőket a főiskolák, egyetemek nem a realitásokra készítik föl, s amikor egy ilyen fiatalember meglátja, hogy milyen körül­mények között, milyen felté­telekkel kellene dolgoznia, nemcsak az adott művelődési háznak, hanem még a pályá­nak is hátat fordít. Többen is akadtak, akik vi­tatkoztak Erdei Gábor egyik vagy másik megállapításával. Részben neki, részben a szak­embereknek szólt Tóthné Fiel Marianna válasza, miszerint nem azt kell várni, hogy az igények majd kopogtatnak a művelődési ház vagy a könyv­tár ablakán, hanem épp az igények felkeltésével kell kez­deni a közművelődési munkát. S nemcsak az intézmény falai között kell erről gondolkodni, hanem sokkal rugalmasabban, tágabb értelemben. Ez többet segíthet, mint a siránkozás. Keresik a helyüket A feltételes módra vissza­térve. Ez leggyakrabban azok­ban a mondatokban bukkant fel, amelyek az úgynevezett személyi, tárgyi feltételekkel foglalkoztak. Kozák Sándorné hozzászólásában például arról beszélt, hogy mennyivel jobb lenne, ha a korszerű technika, mint például a video, jelen lenne a művelődési házakban, könyvtárakban is, és nem csá­bítaná a fiatalokat a presz- szókba, kocsmákba. Mennyi­vel eredményesebben lehetne a közművelődés szervezése, ha jobban kihasználnák az üze­mek adta lehetőségeket ha a kultúra helybe menne. Ha a mozik műsorpolitikáját nem térítenék negatív irányba a náluk is egyre erőteljesebben jelentkező gazdaságossági kö­Kulturális programok Ecseren pénteken 10 órától nyitott ház és a íogyiklub foglalkozása. Gombán az autós kertmozi­ban 21.15-től: Rázós futam (színes, szinkronizált új-zé- landi kalandfilm, országos be­mutató előtt). Gyomron az úttörőházban 10-től asztalitenisz-bajnokság, nevezés 9 óráig a helyszínen, gombfoci, csocsó, a gyermek- könyvtárban csoportok és egyéni érdeklődők részére ve­télkedők, tematikus és alkotó foglalkozás, játék, diafilmve­títés, helyben olvasás, zene- hallgatás naponta, a nyitva tartási időben. A művelődési házban 18-tól karate, a Strand kertmoziban 21-től: Árulás és megtorlás (színes kínai kung- fu kalandfilm). Monoron a művelődési köz­pontban 14-től 22-ig Linómet­szet címmel kiállítás a galé­riában. A filmszínházban 18- tól és 20-tól: Nincs kettő négy nélkül (színes, szinkronizált olasz kalandfilm). Pilisen 17-től az ifjúsági irodalmi színpad próbája. vetelmények... Ha a káder« helyzet nem olyan lenne, min» amilyennek az előterjesztés b* kellett hogy mutassa. Ha * társadalmi vezetőségek nem­csak formálisan működnének.« Lőrincz Istvánná, a vecsésl pártbizottság titkára számos, az egész körzetben ismert he­lyi eredményről tudott beszá­molni, de ő is elpanaszolta, a művelődési házuk szűk, kevés helyiséggel rendelkezik, kor­szerű berendezésekre lenne szükség, nagyok a távolságok. Jó és követhető megoldásnak látszik, hogy a négy vecsési iskola köré kívánnak egy-egy közművelődési centrumot ki­alakítani. (A pártbizottsági ülésen egyébként elhangzott, hogy lehetséges, sőt ajánlatos az iskolák és a művelődési intézmények integrációja is, különösen a kisebb települése­ken.) Ötletek kellenek Tulajdonképp egyetlen de­rűs, maradéktalanul optimista hozzászólás hangzott e! a párt­bizottsági ülésen. Méghozzá Laza Istvántól, a monori mű­velődési központ igazgatójától. Bár ő is úgy fogalmazott, hogy a hosszú nehéz időszak után megújulva, megszépülve, gaz­dagodva is, egyelőre keresik a helyüket, szerepüket Monor és a körzet közéletében. Az első hónapok biztatóak, mert április 13. és június 19. kö­zött a művelődési központban 8 ezer 610 látogató fordult meg a különböző kiállításo­kon, rendezvényeken, tanfo­lyamokon. A legközelebbi ter­veik közé tartozik a társadal­mi vezetőség újjászervezése és a körzetközpont gazdasági egy­ségeivel az együttműködé* feltételeinek kidolgozása. Az utóbbiak szükségességét, fontosságát egyébként a tes­tület ülésén elfogadott határo­zat is hangsúlyozza. E sze­rint szükség van a művelődési intézmények társadalmi nyi­tottságára, a művelődési kö­rök, egyesületek megalakítá­sára. A személyi feltételek ja­vítását szolgálhatják a tanul­mányi ösztöndíjak, de a mű­velődési otthonok vezetői alap­bérének érdemi elismerése is. A tanácsoknak meg kell fon­tolniuk a közművelődési intéz­mények mielőbbi felújítását, bővítését, felszereltségük kor­szerűsítését. Az igények fel­keltése és jobb kielégítése ér­dekében bátrabban kell fog­lalkozni különböző politikai klubok, vitafórumok szerve­zésével, szakmai képzések, át­képzések, a nyelvtanulás fel­tételeinek megteremtéseivel. Mindebben sokat segíthetnek a gazdasági egységek, a társa­dalmi és tömegszervezetek. Új szakaszt kell tehát nyitni a közművelődésben is. ehhez pe­dig nélkülözhetetlenek az új — akár szokatlan — ötletek, a bátor kezdeményezések. A késlekedés a gondolkodásban pótolhatatlan veszteségeket is okozhat. Vereszki János ÜGYELET Gombán, Bányán és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, ta­nácsháza), Gyomron, Ecseren és Maglódon: központi ügye­let (Gyömrőn, Steinmetz ka­pitány u. 62., telefon: Gyöm- rő 70.), Monoron, Monori-er- dőn, Csévharaszton, Vasadon és Péteriben: központi ügye­let (Monoron a szakorvosi rendelőben), Pilisen és Nyár­egyházán: központi ügyelet (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysá­pon, Úriban és Mendén: köz­ponti ügyelet (Sülysáp, Loson- czi u. 1., telefon: Sülysáp 50.), Üllőn: dr. Koncz Lajos, Ve- csésen: központi ügyelet a szakorvosi rendelőben (Bajcsy- Zs. u. 68.). Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a Fő téri, Vecsésen a Kun Béla téri, az üllői és a gyömröi. Fogorvosi ügyelet: szomba­ton reggel 7-től 13 óráig Mo­noron a szakorvosi rendelőin­tézetben, a vecsési és az ül­lői betegeket 8-tól 13 óráig a vecsési szakrendelő fogászatán látják el. Egyéb időpontban, tehát szombaton 13-tól hétfő reggel 7 óráig Budapesten a VIII. kerületben, a Szentkirá­lyi utcai szakrendelőben van sürgősségi ellátás. Ügyeletes állatorvos: dr. Be­nedek András, Budapest, tele­fon: 554-422. Beteg állatok bejelentése: Monoron a Fő téri gyógyszer- tárban, szombat reggel 8-tól 13 óráig, egyéb időpontban az ügyeletes állatorvos telefon­ján. Tegnap megnyílt az olcsó műszaki áruk boltja Monoron, a Kossuth Lajos utca 77. szám alatt. •/sí;­Ajánlata: karórák, videokazetták, rádiós magnók, számológéDek, egyes autófelszerelési cikkek. Várjuk kedves vásárlóinkat! J1SSN «133—2651 (Monorí Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents