Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-16 / 166. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A HEGYEI TANÁCS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 166. SZÁM Ára: 1,80 forint 1987. JÚLIUS 16., CSÜTÖRTÖK Aczél György előadása Szocializmus és nemzeti kérdés A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak politikai akadémiáján szerdán Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság Társadalomtudományi In­tézetének főigazgatója tartott előadást „Szocializmus és nemzeti kérdés” címmel. Az előadáson megjelenteket — politikai, ideológiai, gazda­sági, társadalmi életünk kép­viselőit — Lakatos Ernő, a Központi Bizottság agitációs és propagandaosztályának vezetője köszöntötte. Kádár János fogadta Bohuslav Chnoupeket Befejeződtek a tárgyalások Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára szerdán a Központi Bizottság székházéban fogadta Bohuslav Chnoupek külügyminisztert, a CSKP KB tagját. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi élet, illetve a magyar—csehszlovák kapcso­latok néhány kérdéséről. A találkozón részt vett Vár- konyi Péter külügyminiszter, az MSZMP KB tagja. Jelen volt Kovács Béla, hazánk prá­gai, valamint Ondrej Durej, MEZŐNY S okan helyeslik, sokan vitatják, tény ugyan­akkor, hogy minden érintett nagyon alaposan átböngészi azt a sikerlistát, amelyet évről évre összeál­lít a szakminisztérium in­tézménye az állami gazda­ságok, kombinátok, vala­mint a termelőszövetkeze­tek legjobbjairól. Bekerül­ni— az állami gazdaságok esetében — a tíz, illetve — a termelőszövetkezeteknél — a száz legjobb közé, nem csekély dicsőség; nem ki­csiny munka, erőfeszítés, gazdálkodási tudomány. A közös gazdaságok szá­zas mezőnyében a megye hét termelőszövetkezettel szerepel. A legelőkelőbb he­lyezés az ün. összevont eredményességi sorrend alapján a tizenhetedik — a Rákosvölgye Termelőszö­vetkezetnek jut ezen a szá­zas listán, s a tizenkilence­dik az abonyi Ságvári End­re. Azon vitatkozni, az él­mezőnyben kellő súllyal je­len van-e a megye, minden bizonnyal felesleges, a gaz­dálkodás eredményességi mutatói nem függvényei közigazgatási határoknak és beosztásoknak. azon azonban már érdemes me­ditálni, vajon törvénysze­rűnek fogadjuk el azokat a szélsőségeket, amelyek fel­lelhetők az egy-egy eszten­dőben elért helyezéseket összevetve, avagy a szélső­ségek mögött kutassunk olyasmi után, ami koránt­sem törvényszerű? Elkerülve a félreértést, az előbbi kérdések távolról sem köthetők kizárólag az említett két mezőgazdasági üzemhez, hiszen olyan alap- problémáról van szó, amely a gazdaság egészét hatása alatt tartja! Ez az alap- probléma pedig az, vajon kedvez-e a gazdálkodási környezet a feltörekvők­nek, a kockázatot is válla­lóknak, módot nyújt-e a kezdeményezéssel társított kiegyensúlyozottság meg­teremtéséhez? Tapasztalataink egyértel­műek és éppen egyértel­műségük miatt elgondol­koztatóak. A gazdálkodási környezet — és ebbe bele­értjük a szabályozási felté­teleket éppúgy, mint a sze­mélyi, tárgyi adottságait a gazdálkodásnak — hosszú ideje nem kedvezett a fel­törekvőknek, a kockázatot is vállalóknak, a kezdemé­nyezéssel társított egyen­súly keresésének. A kör­nyezet a közepeseknek kí­nált csekély kockázattal já­ró boldogulást. Ezt jelzi, hogy a megyében folyama­tosan mérséklődött a leg­jobb és a leggyengébb kö­zös gazdaságok csoportjá­nak a mezőny egészéhez viszonyított létszáma, ará­nya. ugyanakkor érzékel­hető következetességgel nőtt a mezőny derékhadá­ban elhelyezkedőké, azaz a közepeseké. Azo.ké tehát, ahol — tisztelet a kivétel­nek, a leggyengébbek kö­zül a középmezőnybe fel­zárkózóknak — a túlélésre, a kivárásra, a jobb idők el­jövetelére állították át a gazdálkodás mindennapi váltóit. A formális logika szabá­lyai szerint persze derék­had nélkül nincsen sem él­mezőny, sem sereghajtók csapata. S valóban, nem az a gond, van-e, mekkora a derékhad, a közepesek me­zőnye, hanem hogy léte­zik-e késztetés az onnét va­ló kiemelkedésre, a feljebb törekvésre, a kockázattal arányos gazdálkodási ered­mények elérésére? Példá­kat lelni persze látványos menetelésekre — a sziget- szentmiklósi Szigetfö Ter­melőszövetkezet az 1982. évi 396. helyről tavalyi ered­ményei alapján a százas listán már a 41. —, ezek azonban a szabályt erősítő kivételek. A szabályozás el­kerülhetetlen szigorítása sajnálatosan párban járt a szabályozási következet­lenségekkel, a kiemelkedők, a jók folyamatos megko- pasztásával. Amit tetézett — szinte törvényszerű kö­vetkezményként — a tag­ság, a vezetőség elbizony­talanodása, hiszen törekvé­seik visszaigazolása nagy jóakarattal sem volt nevez­hető egyértelműnek a köz­ponti irányítás és szabályo­zás oldaláról. Mindez és még seregnyi más, nem említett, de hasonló hatású tényező tükröződik például a Rákosvölgye Termelőszö­vetkezet legutóbbi négyesz. tendei helyezési számaiban. Ami így alakult: 1983-ban 19., 1984-ben 5., 1985-ben 2., 1986-ban 17. ez a közösség a százas listán. Beláthat­juk, ekkora különbségeket nem lehet és nem is szabad kizárólag a közös gazdasá­gon belüli okokra visszave­zetni, kell ott a tág gaz­dálkodási környezetben, is okoknak lennie. T artalékai természete­sen minden gazdálko­dó egységnek vannak a leggyengébbeknek is —, ám azt tapasztaltuk: mi­közben a legjobbak vészes gyorsasággal élték fel a megyében tartalékaikat, a középmezőny sok közös gaz­daságában hatalmas, hasz- nosítatlan személyi, tárgyi adottságok várták, várják a jobb időket. A szabályozás némely elemének az idén januártól történt változta­tása már jelezte, ha késve is, de az irányítás észlelte a veszedelmes irányzatokat, a mezőny közepének gya­rapodásában rejlő bajokat. A toldás-foldás persze, lás­suk be, még nem új ru­ha, Mészáros Ottó ________ J B fí védte ^eg ma is renge­“v, , j > *-5» teg szerelvényt va­ll gyarlók erdekeit r súrolunk külföldről dollárért, miközben a célnak megfelelő termékéket ide­haza vagy a szocialista országokban is meg lehet vá­sárolni.” (3. OLDAL) Keménv dolomit »Már húsz éve- h?§y "* ,* T, _ M Pilisvörösvár dolomitba­BSZI O gépBkBw nyájában új korszak kez­dődött. Néhány műszaki ember — mint napjaink iga­zolják — nagyon jó érzékkel azon gondolkodott, ho­gyan dolgozhatná fel az ottani ör-hegy sárgásfehér ajándékát, a dolomitot.” (3- OLDAL) A uiOCFOSS-ÍB »Vasárnap 10 órától Pécelen y** már negyedszer rendeznek autó­Pételen cross Európa-bajnoki futamot, ezúttal a Hungária Biztosító Nagydíjáért. Szerdán a Hotel Stadionban erről tájékoztatták az újságírókat. Rá­adásként a kétszeres rallye Európa-bajnoki bronzérmes Feriánez Attila is beszámolt közelmúltban elért sike­reiről.” <7- OLDAL) Lt%nnS küldte „Szadista apa ügyét tárgyalja ' 7 , rövidesen a Ráckevei Bíróság. gyermekeit Kiss László mindhárom gyer­mekét több alkalommal kényszerítette arra, hogy az es­ti órákban kukoricát lopjanak a határban.” (8. OLDAL) RutBtaSSrsrtil „A lengyelországi Zabrzéban épü­lő sportstadion részére készült külföldre eredményhirdető táblájuk szerelé­sét június utolsó napjaiban kezdték meg. A tízsoros, egyenként 30 betűs tábla elektronikus számítógépvezér- iéssel nemcsak az eredményeket jelzi majd, hanem az időmérésre is szolgál.” (8- OLDAL) Kádár János szerdán fogadta Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminisztert Csehszlovákia budapesti nagy­követe. Ezt a találkozót megelőzően Grósz Károly, a Miniszterta­nács elnöke szerdán az Or- szá'gházban fogadta Bohuslav Chnoupeket, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kül ügyminiszterét. A találkozón véleményt cse­réltek a szocialista építőmun­ka időszerű kérdéseiről; a ma­gyar miniszterelnök szólt az MSZMP Központi Bizottságá­nak legutóbbi ülésén elfoga­dott programmal összefüggő kormányzati feladatokról. A két ország kedvezően ér­tékelt kapcsolatait áttekintve foglalkoztak a gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működés kérdéseivel. Ezzel kapcsolatban mindkét részről - kiemelték a korszerű együtt­működési formák alkalmazá­sának szükségességét. A találkozón részt vett Vár- konyi Péter külügyminiszter. Jelen volt Kovács Béla és Ondrej Durej. A magyar és csehszlovák külügyminiszter tárgyalásairól kiadott közlemény egyebek mellett hangsúlyozza: A gazdasági együttműködés­ben elért eredmények jó ala­pot nyújtanak a további fej­lődéshez, az árucsere-forgalom bővítéséhez. További erőfeszí­tésekre van szükség a terme­lési és a műszaki-tudományos együttműködés korszerű for­máinak szélesebb körű alkal­mazása érdekében. A megbeszéléseken áttekin­tették és jónak értékelték a kapcsolatok helyzetét a kultú­ra, a tudomány, az oktatás, az egészségügy és a tömegtájé­koztatás területén. A lenini nemzetiségi politika érvénye sítése, a két ország népei és nemzetiségei haladó hagyomá­nyainak ápolása, valamint a nemzetiségi területen való együttműködés hatékonyan hozzájárul a két ország kap csőlátóinak gazdagításához és elmélyítéséhez. A külügyminiszterek méltat­ták a Varsói Szerződés tagál­lamai politikai tanácskozó tes tülete berlini ülésének hozzá járulását a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításához, az együttműködés fejlesztésé­hez, a kedvező világpolitikai irányzatok elmélyítéséhez. Sík- raszálltak a szocialista orszá­gok kezdeményezésének elő­mozdításáért egy átfogó nem­zetközi biztonsági rendszer megteremtése érdekében. A szívélyes, elvtársi légkö­rű, a teljes egyetértés és né­zetazonosság jegyében megtar­tott tárgyalások hozzájárultak a két szomszédos szocialista ország népei közötti barátság elmélyítéséhez. Bohuslav Chnoupek csehszlo­vákiai látogatásra hívta meg Várkonyi Pétert, aki a meghí­vást köszönettel elfogadta. Tegnap az esti órákban a csehszlovák külügyminiszter elutazott hazánkból. Kis haszonért vállalkoznak Többségük befut a célba Pest megyéből tizennégy ipa­ri szövetkezet áll minden év­ben a rajthoz és többségük az esztendő végére be is fut a célba, azaz jelentős- nyeresé­get mondhat a magáénak. Ehhez persze szükség van a külkereskedelmi vállalatokkal való szorosabb együttműkö­désre. Ez azt jelenti, hogy mindkét fél felismeri: érde­keik nemcsak különböznek, hanem több ponton találkoz­nak is. Ennek köszönhető, hogy például a Stylus Kisszö­vetkezet termékeinél tavaly a termelői ár 4—5 százalékos emelkedését a piac megtartá­sa érdekében az Artex ki­egyenlítette. Ahol viszont nem sikerült megfelelő bevételhez jutni, ott más megoldáson tö­rik a fejüket a szövetkezetek vezetői. A Pomázi Faipari Szövetke­zet a tápiógyörgyei telephely felszámolása mellett döntött, mert az ottani kollektíva az elmúlt évben egymillió forin­tos veszteséget hozott össze. Az ok: a fakanál gyártásához szükséges gyertyánfa ára két év alatt csaknem megduplá­zódott. Ha stílszerűek aka­runk lenni, ez a fakanál ezút­tal a tápiógyörgyeieken csat­tant ... Nincsen könnyebb helyzet­ben a Visegrádi Faipari Kis­szövetkezet sem. Az elmúlt időszakban a felére esett visz- sza a bútorgyártásuk, s eb­ben közrejátszott az is, hogy a korábban nagy nyereséget hozó tőkés exportból szárma­zó jövedelmük alaposan meg­csappant. Pedig a visegrádiak még olyan üzletekre is vállal­koztak; amelyeken nincs, vagy alig volt hasznuk. Ma — mint azt az érintett szövetkezetek vezetői mondják — egy sor kérdés még meg­válaszolásra vár. Náluk is nagy gondot okoz az import szűkössége, s a belföldi anyag­ellátás hiányosságai. Ennek el­lenére az idén tökésexport- terveiket időarányosan teljesí­tették, s várható, hogy a jö­vő évtől az imporfkeretek au­tomatikus biztosításának eset­leges széles körű bevezetése után tovább javulnak esélye­ik. Kísérlet Szigetesében, Őrbottyánban Nagy buszok helyett kisautók A Volánbusz döntése; július 13-tól Örbottyán és Szigetcsép útjain a nap kevésbé forgal­mas óráiban a megszokott sár­ga Ikarusok helyett mikrobu­szok szállítják az utasokat. Az egyelőre kísérleti jelleggel be­Az üzemek megbízottaival közösen minősítenek Éjjel is átveszik a gabonát Az aratási munkák helyze­téről és a gabonaipar fel­adatairól tájékoztatta szerda délelőtt az újságokat Lacfi Dániel, a Gabona Tröszt ve­zérigazgatója. Elmondotta, hogy az aratás a szokásosnál később kezdő­dött meg; az ipar eddig mind­össze 11 ezer tonna búzát vett át a termelőktől, míg tavaly ilyenkor már több mint 900 ezer tonna volt a raktárak­ban. Az elmúlt két hétben kedvezőtlenné vált időjárás nehezíti a betakarítást, a ká­nikula pedig apasztja a ho­zamokat. A gabonaipar válla­latai 830 átvevőhelyen fo­gadják a termést. Az új ga­bona mindenütt kellőképpen kitakarított és fertőtlenített tárolókba kerül. Az átvevő­helyek nyitva tartási rendjét a mezőgazdasági üzemekkel egyeztették, s ahol arra szük­ség van, munkaszüneti napo­kon és éjjel is átveszik a bú­zát. A gabonaipar tárolóka­pacitása egyébként egy év alatt mintegy 130 ezer tonná­val nőtt. A felvásárolt gabonát a kialakult gyakorlat szerint mindenütt a mezőgazdasági üzemek megbízottaival közö­sen mérlegelve és minősítve veszik át. A felvásárlási ár és a minőségi feltételek az elő­ző évihez képest nem változ­tak. Az étkezési búzát a si­kértartalom és az úgyneve­zett sütőipari érték szerint minősítik. Az egyik feltétel a 27 százalékos sikértartalom, amennyiben az ennél az ér­téknél kisebb, úgy — 25 szá­zalékig — levonnak az ár­ból, az ennél alacsonyabb si­kértartalmú búzát pedig ta­karmánygabonának minősítik, és eszerint fizetnek érte. A minősítéssel kapcsolatos la­boratóriumi vizsgálatokra az ipar felkészült, 125 laborató­riumban végzik el a szükséges elemzéseket. A szezonra újabb malom nem épült fel. Az ipar a re­konstrukcióra fordítja a ren­delkezésre álló összegeket. A leégett komáromi malom he­lyett építenek csak újat. Anya­gi lehetőségeik növelésére ki­bocsátják a második malom­kötvényt, 300 millió forint értékben. A jövő héten Pest megyé­ben mindenütt megkezdik a búza aratását. Eddig csak a déli részeken láttak munká­hoz, s az összterület 1,4 szá­zalékáról takarították be a termést. Várhatóan a hét végére az őszi árpa mind a magtárakba kerül. A többi kalászos aratása még nem kezdődött el, jóllehet, tavaly ilyenkor már a munkálatok 20 százalékán túl voltak a gazdaságok. A talaj nedvességtartalma kedvez a másodvetéseknek, 2100 hektáron számítanak a megyében silókukoricára. A terület 45 százalékán már földbe is kerültek a magok. Többek között a törteli, a tú­rái, a bugyi termelőszövetke­zetben és az Alagi Állami Tangazdaságban. vezetett újítástól azt várja a, vállalat, hogy jelentősen csök­ken a kihasználatlanságból adódó ráfizetés. Az elmúlt esztendőkben gyakran nagy vihart kavart, amikor egy-egy tartósan ki­használatlanul közlekedő járat megszüntetését jelentették be. Ezt elkerülendő, most a mik- robuszban látják a megoldást a szakemberek. Ezek a kisebb járművek nyolc-kilenc sze­mélyt szállíthatnak, fenntartá­suk . olcsóbb, üzemanyag-fo­gyasztásuk is kisebb, mint az Ikarus buszoké. Mivel a kisuatók a menet­rend szerinti járművek koráb­bi feladatainak csak egy ré­szét veszik át, a gépkocsiveze­tők lehetőséget kaptak arra, hogy szabadidejükben külön­járatokat is vállaljanak. Űj szolgáltatás a Szigethaloiti autóbuszállomás—taksonyi híd —Szigethalom üdülőtelep kö­zött közlekedő, cs»k szombaton és vasárnap induló mikrobusz­járat is, amely igény szerint, de legalább félóránként hozza- viszi az utasokat. A Volánbusz a kísérlet so­rán számít a szolgáltatásokat igénybe vevők véleményére, javaslataira is. Ezeket a vál­lalat forgalomirányítási önálló osztályára lehet eljuttatni, vagy a szigethalmi és a váci üzemigazgatóságra. Ha az el­képzelések sikeresen valósul­nak meg, a jövőben várható, hogy a kihasználatlan járatok megszüntetése helyett másutt is a mikrobuszok forgalomba állítása mellett döntenek a szakemberek. F. Z.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents