Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-15 / 165. szám

2 T xzrCmim 198*. JCLIUS 15., SZERDA Mihail Gorbacsov beszéde Ái átalakítás áthatja a társadalmat Bármilyen fontosak is a gazdaság alapvető jelenségei, nem válhatnak az átalakítás részevé, hogyha nem lép­nek kölcsönhatásba a társadalom életének többi szférá­jával — a szellemi, a politikai élettel, a demokráciával és más területekkel — mondotta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára azon a találkozón, amelyet pénte­ken tartottak az SZKP KB székhazában a szovjet tö­megtájékoztatási eszközök és alkotói szövetségek veze­tőinek részvételével. A bpszéd szövegét kedden hozták nyilvánosságra a szovjet fővárosban. A szovjet vezető kijelentet­te: a gazdaságirányítás átala­kítását napirendre tűző júniu­si KB-ülés előkészítése során nyilvánvalóvá vált, hogy nem lehet továbblépni az átalakítás egészének áttekintése nélkül. A társadalomban végbemenő folyamatok jellege a KB ja­nuári ülése után megváltozott, s megváltozó tt*a vita meneté­nek üteme, élesebbé vált hang­vétele, s más lett az elfoga­dott döntések tartalma. Ki kell mondani: minden meg­változott és kiéleződött, ez pedig azt jelenti, hogy a KB januári ülésén helyesen vetet­te fel a problémákat, az át­alakítás kezdte áthatni a tár­sadalom életének minden te- területét a nép minden réte­gét. A főtitkár emlékeztetett ar­ra, hogy nem először kerü! sor hasonló találkozóra, s ezt jó hagyománynak minősítette. Az élet kezdett megváltozni Lehetséges, hogy nem 'olyan gyorsan és átfogóan, mint ahogy szerettük volna, s e tekintetben különböző néző­pontok ütköznek: egyesek úgy vélik, hogy az átalakítás fo­lyamatai lassan haladnak, ma­sok úgy vélik, hogy sietünk — mondotta Mihail Gorba­csov. Útkeresés Mihail Gorbacsov rámuta­tott. hogy a párt és az alkotó értelmiség azonos úton halad. Ezért, amikor az Oroszországi írók Szövetsége választmányá­nak ülésén elszabadultak a2 indulatok, a főtitkár üzeneté­ben felhívta a figyelmet: nyugtalanító lenne, ha az al­kotó, művészi értelmiség kon­szolidációja helyett értelmetlen civakodás kezdődne és a nyil­vánosság, a nyíltság, a de­mokrácia légkörében visszavá­gásra törekednének a kriti­kákért. Ez megengedhetetlen: egvszerűen játék lenne a nép­pel, az országgal, a szocializ­mussal. ami semmilyen körül­mények között nem igazolha­tó. A Szovjetunióban nem osztályharc. nem kibékíthetet­len harc folyik, hanem útke­resés, viták arról, hogvan lel­hető fel az átalakítás útja, hogyan gyorsítható meg az előrelépés, hogyan lehet a fo­lyamatot visszafordíthatatlan­ná tenni. Újra járjuk a demokrácia is­koláját. Még nem megfelelő a politikai kultúra, a vitakultú­ra, barátaink, elvtársaink ál­láspontját sem tanultuk meg tisztelni — mondotta Mihail Gorbacsov. Kifejtette, hogy nincs miért jelentős politikai szemrehányásokat tenni a saj­tónak. Ha voltaik is túlzások, azokat a szocializmusért, an­nak tökéletesítéséért vívott, a nép érdekeit szolgáló harcban követték el. Ha azonban a nép érdekeitől távol, s nem a szo­cializmusban keresnék az ér­tékeket. s ilyeneket sugallná­nak, akkor a KB ezt a tevé­kenységet ' nyilvános bírálat­nak vetné alá. Cselekedni kell A szovjet vezető közölte: mindent fel kell számolni, ami ellentmond az állami vállalat­ról alkotott törvénynek. A gazdaság átalakításának fo­lyamatát az élet valószínűleg módosítani, javítani fogja, ám biztosra vehető, hogy ez a helyes út. Most, amikor a tár­sadalomban meg van a ked­vező szellemi, erkölcsi légkör, a nyilvánosság légköre, kibon­takoznak a demokratikus fo­lyamatok, ezek számára is meg kell teremteni a megfe­lelő jogi alapokat. Létrejöttek annak feltételei, hogy az át­alakítás új politikai, ideoló­giai, erkölcsi, gazdasági és jo­gi alapokon fejlődjék tovább. Az épitőmunka időszaka nem jelenti azt, hogy elég volt a bírálatból. A nyíltság, a nyil­vánosság, a kritika légkörének megőrzése, a széles körű, fe­lelős viták nélkül nem lehet ezt a munkát elvégezni. A leg­fontosabb azonban: cseleked­ni kell, keresni a tartalékokat, bírálni a tévedéseket, a mu­lasztásokat, s egyidejűleg tá­mogatni az újat, a konstruktí­vat. Űj munkaformákat kell felkutatni, amelyek biztosít­ják, hogy a nép minél széle­sebb rétegei vegyenek részt a feladatok megoldásában. Mihail Gorbacsov a továb­biakban rámutatott, hogy az átalakítást nem lehet végre­hajtani a párt nélkül, amely képes tudományosan átgon­dolni a folyamatokat és meg­felelő politikát, a gyakorlati feladatok megoldásához szük­séges stratégiát javasolni. Elsőrendű kérdés Az SZKP KB főtitkára el­mondta, hogy a jövő évi or­szágos pártértekezleten részle­tekbe menően megvitatnak sok kérdést, köztük a párt te­vékenységével kapcsolatosakat is. ' Beszédében ezután hangsú­lyozta: a nép értékes tulajdon­sága. hogy nem lehet becsap­ni. Amikor a sajtó mindent „rózsaszínben” mutatott be, a nép mindent látott, s meg­szűnt érdeklődése a sajtó iránt. Most azonban, a demokratikus folyamatokon keresztül, min­dent a saját helyére kell ten­ni. A nép a meghatározó erő. Rámutatott: a káderek tes­tületé viseli az átalakítás ha­talmas terheit. Természetesen itt is akadnak, olyan emberek, akik járásaikat, kolhozaikat hitbizománnyá változtatták. Az ilyeneket ki kell penderí­teni, de nem lehet nem tisz­telettel viseltetni általában a káderek iránt. A főtitkár kijelentette, hogy szándékosan hozta szóba eze­ket az elsőrendű fontosságú problémákat. Teljes hangsúllyal kell szól­ni az októberi forradalomról, a szocializmusról, arról, mi is a Szovjetunió, honnan indult és meddig jutott a forradalom és a szocializmus fejlődése eredményéként. Ennek bemu­tatása már megkezdődött Ugyanígy kell bemutatni a mát, az átalakítást. Végezetül a főtitkár hang­súlyozta: az SZKP nagyra ér­tékeli a tömegtájékoztatásnak az átalakítással kapcsolatos te­vékenységét. Azért is, mert minden az emberen keresztül valósul meg, az ember áll az átalakítás középpontjában. Gondolkodása, szemlélete dön­tő jelentőségű abból a szem­pontból, hogy miként valósul majd meg az átalakítás. Az emberekkel mindennap pár­beszédet kell folytatni, s eb­ben a munkában döntő szere­pe van a tömegtájékoztatási eszközöknek. A beszédet követő vitában tizenhatan szólaltak fel. köz­tük a legnagyobb hatású tö­megtájékoztatási eszközök és alkotói szövetségek vezetői. Zárszavában Mihail Gorba­csov nagyra értékelte a talál­kozót, s hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a jövőben is kidolgozzák az egységes szem­léletet, s ennek során tiszte­letben tartják egymás vélemé­nyét. Az együttműködésről Baráti légkörű megbeszélés Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, szovjet külügyminiszter kedden fogad­ta Rajnai Sándort, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetét. A találkozót a magyar diplomata kérte. A meleg, baráti légkörű megbeszélésen megvitatták a magyar—szovjet együttműkö­dés kérdéseit, és kölcsönös ér­deklődésre számot tartó nem­zetközi problémákat tekintet­tek át. Moszkva Lemond a képviselő A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa lejárta előtt meg­szüntette Viktor Grisin képvi­selői mandátumának érvé­nyességét, mert Grisin beje­lentette: lemond képviselői megbízatásáról. Az 1914-ben született Viktor Grisin 1967—1986-ig a legfel­sőbb tanács elnökségének tagja, 1971—1986 között az SZKP KB PB tagja, 1967— 1985-ig pedig a moszkvai vá­rosi pártbizottság első titkára volt. Magyar felszólalás Becsben A pozitív kapcsoleleme A nemzeti kisebbségek kér­désének megfelelő helyet kell kapnia a bécsi találkozón ki­dolgozandó záródokumentum­ban — hangoztatta a tanács­kozáson Erdős André nagykö­vet. a magyar küldöttség ve­zetője. A magyar képviselő rámu­tatott arra. hogy a helsinki do­kumentum elfogadása óta to­vább nőtt ennek a kérdésnek a jelentősége mind az egyes aláíró államokban, mind azok egymás közötti kapcsolatai­ban. — A legutóbbi, madridi útótalálkozón leszögezték, hogy állandó haladásra kell töre­kedni ezen a téren, szavatolni kell a nemzeti kisebbségekhez tartozók jogait, védelmezni kell törvényes érdekeiket. A NATO ugyan hangoztatja, hogy az európai folyamat ke­retében kíván tárgyalni a biz­tonság és a hagyományos fegyverek kérdéseiről, de a gyakorlatban ki akarja e tár­gyalásokból zárni a semleges és az el nem kötelezett orszá- goka.t. Erről beszélt az euró­pai utótalálkozó keddi teljes ülésén Jurij Kaslev szovjet nagykövet. A szovjet küldött­ség vezetője pozitívnak ítélte azt a tényt, hogy a NATO a múlt héten beterjesztette a maga javaslatát az európai katonai biztonság, bizalomerő­sítés és leszerelés kérdéseiben, de élesen bírálta a nyugati álláspontot, amely a hagyomá­nyos stabilitás jelszavát han­goztatva nem irányoz elő in­tézkedéseket. a szembenállás érdemi csökkentésére. A szovjet küldöttség hama­rosan részleges javaslatot ter­jeszt az utótalálkozó elé azzal a korábbi indítványával kap­csolatban, hogy rendezzenek Moszkvában összeurópai kon­ferenciát a humanitárius kap­csolatok valamennyi kérdésé­ről, közölte a szovjet nagykö­vet. Egyoldalú lépéseket vér az amerikai fél A megállapodás fékezel Borisz Pjadisev, a szovjet külügyminisztérium informá­ciós főosztályának helyettes vezetője keddi tájékoztatóján határozottan cáfolta amerikai hivatalos személyiségeknek azokat az utóbbi napokban tett kijelentéseit, amelyek sze­rint a Szovjetunió képviselői Genf ben tudatosan fékezik az előrehaladást, .visszalépnek a korábban egyeztetett állás­ponttól. Emlékeztetett arra, hogy a 8. tárgyalási forduló három hónapja alatt a Szovjetunió hét megállapodástervezetet terjesztett elő Genfben. Ezek a javaslatok figyelembe veszik az amerikai megfontolásokat, aggodalmakat is. Pjadisev négy, az előreha­ladást gátló tényezőt említett: az amerikai fél olyan formu­lákat terjeszt elő, amelyek egyoldalú előnyöket biztosíta­nak számára, s kezdetben egy­oldalú leszerelési lépéseket vár a Szovjetuniótól; az Euró­pában telepített Pershing—2 rakétákat Pershing—1B raké­tákká akarják átalakítani, a szárazföldi telepítésű robotre­pülőgépeket pedig hadihajók­ra akarják telepíteni; nem hajlandók tárgyalni azoknak a külföldön levő ameHkai tá­maszpontoknak az ''ellenőrzé­séről,: amelyek területén köze­pes hatótávolságú rakétákat telepítettek: nem akarják le­szerelni azt a 72 amerikai nukleáris töltetet, amely a Bundeswehr tulaidonában le­vő Pershing—1A rakétákhoz tartozik. Akadálya lehet a megálla­podásnak az is, ha az Egyesült Államok Alaszkában akarja tartani közepes hatótávolságú rakétákra szeréit száz robba­nótöltetét. Ez ellentétes lenne a reykjavíki megegyezéssel. A Szovjetunió a nukleáris fegyverek teljes felszámolásá­ra törekszik,, s kész tárgyalni a hadműveleti-harcászati ra­kéták teljes felszámolásáról, valamint a közepes hatótávol­ságú rakéták maradéktalan le­szereléséről is. A tájékoztatón Borisz Pjadi­sev a közel-keleti kérdésekről szólva, egy eseményt kiemelt. Elmondta: a szovjet külügy­minisztérium konzuli főosztá­lyának nyolc munkatársa uta­zott Izraelbe. A küldöttséget Antyipov. a főosztály vezető­jének helyettese vezeti; fel­adata, hogy az Izraelben élő szovjet állampolgárok konzuli ügyeivel foglalkozzék, felmér­je a szovjet tulajdonban levő ingatlanok állapotát és rendez­ze azok jogi helyzetét. A cso­port, a munka menetétől füg­gően, körülbelül három hóna­pot tölt Izraelben — jelentette be Pjadisev. Határozottan cá­folta Simon Peresz külügymi­niszternek azon kijelentéseit, hogy a küldöttség politikai tárgyalásokat is folytat majd, egyebek között a közél-keleti békekonferenciáról, a diplo­máciai kapcsolatok felvételé­ről, a Szovjetunióban élő zsi­dók kiutazásáról. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a diplomáciai vagy akár csak a konzuli kapcsolatok helyreál­lításáról csak a közel-keleti rendezés medrében lehet szó. Ennek érdekében Izraelnek le kell mondania provokatív ál­láspontjáról a Szovjetunióban élő zsidókkal kapcsolatban, reálisan kell hozzáállnia a kö­zel-keleti rendezés kérdései­hez. Kersszténydsmokraia kapta a megbízatást \ Olasz kormányalakítási kísérlet Giovanni Goria keresztény- demokrata politikust, eddigi kincstárügyi minisztert bízta meg hétfőn este az új kormány megalakításával Cossiga köz- társasági elnök. Goria a meg­bízást — fenntartással — el­fogadta. Végleges választ a pártokkal való tárgyalás után fog adni, amikor kiderül, ké­pes-e létrehozni egy kormány- koaliciót. Goria személyében valami­féle egyensúlyozó tényezőt lát­nak a köztársasági elnöki hi­vatalban. A frontvonalak meg- dermedése a DC és a PSI kö­zött szükségessé tette, hogy az elnök maga kezdeményezze a megoldást, így esett a válasz­tás Giovanni Goriára. Fiatal ember, 44 éves, s ezzel a leg­fiatalabb személy, aki a kabi­net élére állhat az Olasz Köz­társaság történetében. 1976 óta képviselő, 1982 óta a keresz­ténydemokrata párt nemzet- gazdasági ügyekben illetékes politikusa, 1981 óta több kor­mány tagja volt. E HÉTEN LEJÁR az a hat hónapos egyoldalú tűzszünet, amelyet az idén januárban hirdetett meg a kabuli kor­mány, hogy ily módon lehető­séget teremtsen a békés ki­bontakozásra. Amint életbe lé­pett az egyoldalúan vállalt fegyvernyugvás, az' afgán né­pi erők csapatai visszavonul­tak a helyőrségekbe és csupán a rendfenntartással foglalkozó egységek teljesítettek ezután járőrszolgálatot. Az országba behívott szovjet kontingensek is körleteikbe vonultak, hogy így megkönnyítsék a megbé­kélési folyamat megnyitását. Mint nyomatékosan hangsú­lyozták: a tűzszünet időszaká­ban az afgán demokratikus erők nem kezdeményeznek hadműveleteket az ellenforra­dalmát fegyveresek ellen. Csak akkor lépnek akcióba, ha támadás éri őket. Ami a szovjet erőket illeti: ők „láb­hoz tett fegyverrel” várják a fejleményeket, s Moszkvából jelezték: szeretnék, ha olyan külső és belső körülmények támadhatnának, hogy a szov­jet segítségnyújtásra immár nem lenne szükség és Kabul­ban „ünnepélyesen elbúcsúz­tathatnák — miután feladatu­kat sikeresen teljesítették — az oda küldött kontingenseket. A tűzszüneti határidő lejár­tának közeledtével a világsaj­tó több kommentárban foglal­kozik természetesen a történ­tekkel és megpróbál egyfajta mérleget készíteni a helyzet­ről. Megállapítja, hogy az af­ganisztáni kormány kezdemé­nyezése alapvetően pozitív eredményekkel járt és előmoz­dította a háború békés rende­zését. Az egyoldalú fegyver­SllRMl VILÁGPOLITIKA! A megbékélési folyamat akadályai nyugvás zavart idézett elő az ellenforradalmárok körében és ellentéteik soha addig nem lá­tott hevességgel törtek felszín­re. Hat szervezetük — ame­lyeket a nyugati sajtó a fő el­lenforradalmár erők között tart számon, s amelyek laza ellenőrzése a fegyveresek, mintegy hatvan százalékára terjed ki — csak nehezen ala­kította ki negatív álláspont­ját a tűzszünetről, amelyet pe­dig már annyira vártak Wa­shingtonban. Londonban és más nyugati fővárosok hiva­talos köreiben. Más fegyveres csoportok viszont beszüntet­ték a hadműveleteket és állá­saikban maradva kapcsolatot kerestek a kormányerőkkel. Amikor elküldték képviselői­ket, hogy megtárgyalják, mi­lyen ' feltételek mellett tehetik le a fegyvert. Kabulban szí­vesen fogadták azokat, s vi­lágossá tették: hacsak nem fe­lelősek bűncselekményekben, hadifoglyok megkínzásában és kivégzésében, biztosíthatják számukra az amnesztiát, sőt szerephez is juttatják őkét a megbékélés politikai folyama­taiban is. A HAT SZERVEZET, amely az ellenforradalmárok szélső­séges csoportjait egyesíti — s vezetői teljesen összefonód­tak azokkal a nyugati és pa­kisztáni körökkel, amelyek el akarják söpörni tűzzel-vassal a népi rendszert Kabulban —, fegyveresen is felléptek azok ellen a vezetők ellen, akik tárgyalásokba bocsátkoztak a kormányerőkkel. Egyes esm tekben sikerült erőszakkal „visszatéríteni” a maguk ol­dalára a tűzszünetet kedvező­en fogadókat. Más esetekben azonban kudarcot vallottak, így történt, hogy hat hónap alatt nem kevesebb, mint 23 ezer harcoló ellenforradalmár tette le a fegyvert és csatla­kozott a nemzeti megbékélés folyamatához. Ugyanígy megosztottság volt tapasztalható azokban az af­ganisztáni határ mentén léte­sített, pakisztáni menekülttá­borokban. ahol mintegy más­fél millió menekült él. Ezek többsége azért hagyta el pá­nikszerűen hazáját, mert vagy egyszerűen félt a harci cse­lekményektől. amelyek lakóhe­lyét elérték, vagy pedig az el- lenforradalmárok kényszerí­tették Afganisztán elhagyásá­ra, mivel szükségük van után­pótlásra, s a fiatal embereket ki lehet képezni gerillahadvi­selésre a pakisztáni táborok­ban. A tűzszüneti bejelentés, amely teljes amnesztiát hir­detett a külföldre távozóitok­nak, sokakat arra bírt, hogy — belefáradva abba, hogy im­már esztendőkön át értelmet­lenül átmeneti helyen, otthon­talanul kell élniük — megra­gadják a kínálkozó alkalmat. Miután azonban már február —márciusig több ezerre nőtt azok száma, akik visszatértek szülőföldjükre, az ellenforra­dalmárok külön kommandókat állítottak fel, amelyeknek az volt az egyetlen feladatuk, hogy ha kell, erőszakkal, fegy­verrel, fordítsák vissza mind­azokat, akik hazaindulnak. KÖZBEN a hat ellenforra- dalnaár szervezet több erőfe­szítést tett, hogy a kormány­erőket rákényszerítse a tűz­szünet felmondására. Bomba- merényleteket követtek el Ka­bulban és más nagyvárosok­ban. hogy provokációikkal fel­robbantsák egyúttal a demok­ratikus erők megbékélési fo­lyamatát. A demokratikus, né­pi erők azonban nagy önmér­sékletet tanúsítottak. Vissza­verték ugyan a fegyveres pro­vokációkat. de nem mandták fel a fegyvernyugvást! A szél­sőséges. kompromisszumra nem hallandó elleni orradal- mároknak tapasztalni ok kel­lett azt is, hogy a lakosság nagy része sem támogatja vé­res akcióikat. A kormányzat sikereket ért el a törzsfőkikel való tárgyalásokban, akiknek oiv nagy befolyásuk van az afganisztáni közösségek életé­ben és a vallási vezetőkkel is eleven dialógust kezdett azon az alapon, hogy alkotmányos módon rögzíti és sérthetetlen­nek mondja ki a mohamedán hitüket gyakorlók jogait. Párhuzamosan megélénkül­tek a genfi tárgyalások, ame­lyeknek a feladatuk, hagy megteremtsék az afganisztáni megbékélés szükséges külső körülményeit. Világos ugyan­is; ha kidolgoznak és elfogad­nak olyan nemzetközi biztosí­tékokat, hogy Pakisztán és Irán felől nem avatkoznak be Afganisztán belügyeibe, nem nyújtanak segítséget az ellen- forradalmároknak, akkor for­dulat' következhet be a hely­zetben. Ezek a tárgyalások azonban sajnos holtpontra ju­tottak amiatt, hogy az Egye­sült Államok és Nagy-Britan- nia Stringer, illetve Blowpipe elnevezésű irányítható légvé­delmi rakétákat szállított nagy mennyiségben az ellenforra­dalmároknak. Ez oda vezetett, hogy az ellenforradalmár fegy­veresek az utóbbi időben több afganisztáni repülőgépet lőttek le, köztük olyanokat, amelye­ken asszonyok és gyermekek utaztak. VILÄGOS. hogy ezek ellen, felszámolásukra a tűzszünet ideje alatt is csapást mértek az afgán kormánvesapatok. sőt részt vettek ezekben az akci­ókban a kabuli kormány ké­résére szovjet egységek is. A hat ellenforradalmár szervezet már űjiongott: elérte célját — jelentette be —, a kormány maga szegi meg egyoldalú fűz­szünetét . vagyis véee van a megbékélési folyamatnak. Mint kitűnt azonban, az ellenforra­dalmárok és támogatóik ezút­tal is tévedtek: Kabul beje­lentette, hogy újabb hat hó­nappal meghosszabbítja a vállalt fenyvernyuqnást. Vatgy- is: továbbra is nyitva áll az út a megbékélési politika foly­tatására ... Árkus István

Next

/
Thumbnails
Contents