Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-13 / 163. szám

1987. JÜLÍUS 13., HÉTFŐ

MiMtm

Egységesített állategészségügyi szervezet

Gyógyítás és szolgáltatás

Természetesnek — a nyolcvanas

tartjuk

évtized

| végén járva ennek így is | kell lennie —, hogy ha- ^ zánkí.an hosszú ideie nem í volt a jószagállamány ja- í vát elpusztító járvány, ^ hogy haszon- és háziálla- ^ taink megfelelő gyógykezelj lésben részesülhetnek, j ritkán fordulnak elő súlyo- ^ sabb ételmérgezések, no és

5 hogy némely minőségi-esz- | tétikai kifogástól eltekintik ve zömmel friss, fertőző j anyagoktól mentes élclmi- j szerek kerülnek asztalunk6 ra.

Az ország állategészségügye, valamint az élelmiszerhigiéniai előírások betartása fölött a fővárosban és a megyékben 4 és fél ezer szakember őrködik. Mint dr. Glózik Andrástól, a MÉM állategészségügyi és élel- tniszerhigiéniai főosztályánál? vezetőjétől megtudtuk, az agrárkormányzat most a különféle intézmények integrációját, a szervezet tevékenységének korszerűsítését határozta el. Idén július elsejétől életre hívták az egységesített intézményrendszert, amely mint a MÉM Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Szolgálata a továbbiakban koordinálja a különböző szakterületek munkáját: egyebek mellett az állatkórházakét, az élelmiszervegyvizsgáló laboratóriumokét, s az oltóanyag ellenőrző intézetekét.

—Készül az új élelmiszer - törvény, hiszen a piaci változások, a minőségi követelmények az élelmiszer-gazdálkodást is kihívás elé állították. Az átszervezés hogyan segíti majd e törekvéseket, mennyiben járulhat hozzá az agrártermelés versenyképességéhez?

— Fontos leszögezni: továbbfejlesztésről, tevékenységünk színvonalának növeléséről van szó, korántsem teljesen új dologról. Korábbi tapasztalataink és' ismereteink fundamentumára építünk. Most anyagi, szellemi erőink összpontosításán, továbbá a meglevő műszaki-technikai bázisunk jobb kihasználásán a sor. Célunk, hogy megszűnjenek a párhuzamosságok, a formalitások.

— Pontosan milyen változások történtek?

'— Már 1983-ban sor került „reformra”, akkor a megyei állategészségügyi és élelmiszervegyvizsgáló intézeteket vontuk össze, 15 százalékos létszámcsökkentés mellett. A költségvetési támogatás pedig a korábbinál egytizeddel lett kevesebb. Azután a különféle szérumokat, kór jelző anyagokat analizáló, külhoni, illetve belföldi forgalomba hozatalra

Vasárnap sem pihentek

f (Folytatás az l. oldalról)

hon végezheti a munkáját. De hát a két gyerek mellett kevés megállása, pihenője'lehet. Az egészségtelenül felsrófolt összegbe kerülő cikkek hatását egyébként minden vásárló e saját bőrén is érzi!

Az üllői pályaudvarnál Is jártunk, ahol vagonkirakodók vállát perzselte a nap heve. Négy munkás műanyag granulátumot tartalmazó, huszonöt kilós zsákokat pakolt át egy teherautóra. Az aznapi meny- nyiség, két szállítmány összesen hatszázhúsz tonna volt.

Vizsgálódásunk pozitív hangulatban zárult. Dunaharaszti- ban a három hónapja megnyílt 19-es Restaurant modern és mégis egyszerű épületében meghitt és kulturált környezet fagadott. A közönség jó fogadtatását bizonyítja, hogy külföldiek is szívesen látogatják. Konyhája igen magas színvonalú, s itt dolgozik hehagyma beérett, fel szedni.

kell

A főszakács napi 11 órát eltölt a meleg konyhában.

(Vimola Károly felvételei)

tente négyszer 14 órát Szénást Gyula szakács, a különleges ételspecialitások, hal- és vadhúsok elkészítés ének avatott mestere. A választék mintegy hetvenféle fogásra tehető. Állhat kint a fülledt levegő, onthatják a forróságot a tűzhelyek, ő serényen, rendületlenül gyártja a finomságokat. Nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a Taksonyi Áfész szerződéses étterme a közeljövőben első osztályúvá váljék.

engedélyező szakintézetek integrációjára került sor. Most a harmadik fázisban mindenfajta állategészségüggyel és élelmiszerhigiéniával kapcsolatos munkaterület egységesítését végeztük el. Az új hálózat kialakítása személyi és anyagi következményekkel jár: a költségvetési támogatás 15 százalékkal lesz kevesebb, és létszám-átcsoportosításokat is tervezünk. >

— Kiket érint majd?

— A fontos poszton levő, jó munkát végző állatorvosok, kutatók, laboránsok egészen biztosan a helyükön maradnak. De az adminisztratív és gazdasági területeken dolgozók állományát csökkentjük.

— Pest megyében konkrétan milyen változások lesznek?

— A gödöllői állatkórházat — amely egyúttal oktatási és továbbképzési bázisunk —, mindez nem érinti. Elképzelhető viszont, hogy a ceglédi társintézményben új profil kialakítására lesz szükség. Ha ők úgy látják, hogy nem indokolt éjszakai ügyeletet tartani, ezentúl csak ambulánsán kezelhetik a beteg állatokat. Mivel a cél az önfenntartás, s ameny- nyiben nincs komoly kórházi praxis — és ez bárhol az országban járható út —, foglalkozhatnak különböző szolgáltatásokkal. Például állatkozmetikával, trimmeléssel. Nyithatnak akár kutyapenziót, ahová a nyaralni induló gazdák helyezhetik el kedvenceiket. Szabolcsban már sikeresen működik ilyen. Lényeg, hogy tanuljanak meg önállóan gazdálkodni, talpon maradni. Kényes téma egyébként Pest megye: innen látják el a fővárost élelmiszerrel, óriási az állatállománya, és a Ferihegyi repülőtéren, Vecsés közelében történnek a nagy volumenű ki- és beszállítások. Tehát óvatosan, a munka érdemi- tartalmi részére koncentrálva látunk hozzá az átszervezésekhez.

K. M.

Csillagos iránytű

Galga-expedíció évről évre

„Engem Sallai Gyulának hívnak. Amire nagyon büszke vagyok, hogy már kétszeres galgás vagyok, ezért tisztelnek, és többen irigykednek is rám. Mert Túrán galgásnak lenni rangot jelent...” — kezdte dolgozatát az ötödik osztályos túrái kisdiák, amellyel a „Csillagos iránytű” hagyományőrző pályázatra jelentkezett.

A Munkásőrség országos parancsnoka és az úttörőszövetség 1987-ben hatodszor hirdette meg ezt a pályázatot, amelyre az idén 1495 őrs, raj, úttörőgárda szakalegység nevezett. És június 18-án az őrsvezetők XIX. országos találkozójának záróünnepségén, melyet Sopronban tartottak, Sallai Gyuszi ott szorongathatta a győzteseknek járó Csillagos iránytű kitüntetést, amelyet az országban rajta kívül még kilencen vehettek át.

Mindenki segít

A kitüntetés egyben a Galga - expedí ci ónak, a szülőföld felfedezésére induló úttörőknek és munkásőr segítőtársaiknak is szólt, név szerint Várnagy Attilának, a gödöllői munkásőregység parancsnoká- nagy és munkásőrtársainak, Gregus Jánosnak és Morvái Istvánnak, akik táborvezetőként dolgoznak egy-egy expedíció sikerén.

S mivel felsorolni kevés volna a hely, hogy rajtuk kívül ki mindenki segíti még szőkébb hazájuk megismerésében a túrái úttörőket, egy nevet hadd emeljen ki a sorból a krónikás, mégpedig Takács Pál tanárét.

— Tudja — kezdi bemutatkozásként —, minél több funkciót vállal az ember, annál távolabb kerül a gyerekektől. Ezt a fotózást is azért tanultam meg — mutat körbe a pici helyiségben madzagon száradó filmtekercseken —, hogy még közelebb kerülhessek hozzájuk. A Galga-expedíció ötlete is itt született ebben a csöpp szobában, még 1974-ben. Itt ejtettem el azt a mondatot a gyerekek előtt, hogy a mi hazánk tulajdonképpen a Galga vidéke. Mire egyikőjük megkérdezte, hol is ered ez a kis folyócska ...? Senki sem tudta.

— Tizennegyedik éve már annak,- hogy elindítottuk az első expedíciót. Eleinte kétnaponként vonultunk lejjebb és lejjebb a folyó mentén, de így nem tudtuk elég alaposan

felderíteni a tájat, megismerkedni az ott élő emberekkel. A sajátos hagyományokat őrző magyar, szlovák és német lakta vidékeknek csodálatos a dal- és mesekincsük. Rájöttünk, nem lehet csak úgy végigrohanni ezen a gazdag vidéken. És akkor találtuk ki a csillagtúrát. Segített nekünk mindenki. A helyi tanácson kívül, a munkásőrség, az áfész, a téesz, de még a megyei rendőr-főkapitányság is. Autóbusszal visznek-hoznak bennünket. Mert mostani túráinkon egy központi helyen letáborozunk és onnan kerékpárral járjuk be az előre kiszemelt vidéket. Napi húsz kilométert is pedálozun-k. Induláskor mindössze négy sátrunk volt és egy kolléga saját kocsiján hozta utánunk a felszereléseket. Most már 15 kemping- és egy csomó katonaságtól kölcsönkapott sátorral felszerelkezve indulunk útnak. Negyvenkét gyerek, tizenkét ifivezető és 12 felnőtt indul az idén is augusztusban.

Csodálatos élmény

— A mostani túrán kicsit kipillantunk a Galgán kívülre is. Püspökszilágyon lesz a táborhelyünk, ahol kiépített konyha van és viszünk magunkkal főzőasszonyokat is. Vácegres, Váchartyán, Vácrá- tót lesz az útíprogram, amely még most is alakul: merre is menjünk, mit is nézzünk meg. Csodálatos élmény — még látványként is —. ahogy kígyózik a másfél kilométeres

kerékpárososzlop. Minden evben kitalálunk valami új viseletét, sokszor csak egy azonos, színű sapkát, vagy trikót, egy másik jelvényt, ami erősíti a gyerekekben az együvétartozást. Igaz, Gyuszi? — szól oda a tanár úr a kétszeres „galgásnak”, a munkásőr úttörőgárda kitüntetett tagjának, Takács Gyulának, aki beszélgetésünk alatt velünk maradt.

Gyuszi arról kezd mesélni, hogyan is történt Várnagy Attila bácsival, aki eljött egyszer meglátogatni a tábort, s két nap után megkérdezte, maradhat e még... Azontúl aztán hívni se kellett többet.

— Mi a legérdekesebb egy munkásőr úttörőgárdistának? kérdeztem Gyuszit.

Szovjet kislányokkal

És a gyerek, aki családjában már az ötödik, aki „galról beszél lelkesen, milyen csodálatos dolog is egy adóvevővel sétálgatni, a többiekkel kapcsolatot tartani.

— Egy partizánpróba alkalmával — meséli — egy régi várromnál képzeletbeli hídra kellett felerősíteni a robbanó töltetet. Tudtuk, hogy az nem igazi robbanószer, hanem csak pukkancs (hanggránát), de csuda izgalmas volt, hogy meg tudjuk-e csinálni a dolgot. Meg aztán célba lőni is nagyon jó dolog.

Visszatérünk az idei Galga- expedícióra, amelynek újdonsága lesz, hogy négy szovjet kislány is velük tart majd. A túrái iskolások fotóklubia ugyanis V. A. Szaltuszenko haditudósító nevét — aki Túrán halt meg a 44-es harcok alatt — vette fel, s az ő tiszteletére minden esztendőben orosz nyelvi versenyt rendeznek az ötödikeseknek. Ilyenkor egy-egy csoport felkészülését szovjet kislányok segítik, viszonzásul őket is magukkal viszik az idei túrára.

Antal Piroska

Az élet igazolta olitikáját

Kádár Jáncs műveinek első kötetéről

/

A nagy sorsfordulókon mindig ken

lennie valakinek, aki felismeri a helyzetet, ki tudja fejezni az emberek gondolatait, meg tudja fogalmazni a legfontosabb mondanivalót. Olyan vezetőnek, aki népben, nemzetben tud gondolkodni, s akinek van ereje, bátorsága, hogy harcba induljon igazáért, s küzdőtársaival együtt győzelemre is tudja vinni a magasra tartott zászlót. Ilyen ember Kádár János, aki 1956 október— november napjaiban élére állt a hatalom megvédéséért, a politikai konszolidációért, a lenini normák helyreállításáért indított harcnak. Neve ismert volt már, hiszen korábban a párt főtitkárhelyetteseként, belügyminiszterként is tevékenykedett. A személyi kultusz törvénysértései őt is sújtották, s amikor kiszabadult Rákosi börtönéből, a nehéz helyzetből a kibontakozást a párton belül, a párttal együtt kereste.

Közelről kísérhettem figyelemmel akkori szereplését, s csak becsültem bátorságát, következetességét, ahogyan kereste a kiutat a nfehéz helyzetből, s ahogyan szembefordult az ellenforadalommal, s megszervezte a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt. S ma, az események után több mint harminc évvel visszagondolva a magyar történelemnek erre a szakaszára, újra csak azt állapíthatjuk meg, hogy az idő Kádár Jánost igazolta.

Erről győződhetünk meg Kádár János műveinek első kötetéből is, amelyet a napokban jelentetett meg a Kossuth Könyvkiadó, s amely 1956. november 4. és az 1958. november 19. közötti időszakot öleli fel. A kötetben ötvenegy művet olvashatunk, közülük hatot először, Egy nagyszabású vállalkozásnak első kötetével találkozhatunk. S aki meg akarja ismerni a magyar történelem utóbbi harminc esztendejét, a legeredetibb és legilletékesebb

helyre nyúlhat. Fontos dokumentum is egyben, hiszen az akkori idők legfontosabb megnyilatkozásai most váltak teljes formában hozzáférhetővé.

E két esztendő volt az ellenforradalom leverésének, a párt újjászervezésének, a népi hatalom megszilárdításának időszaka. S ebben meghatározó szerepet töltött be Kádár János. Küzdőtársaival 1956. november 4-én nyílt levélben fordult a magyar dolgozó néphez, amelyben leszögezte: Nem nézhettük tovább tétlenül a cselekvésre képtelenné vált kormány tagjaiként, hogy a demokrácia leple alatt ellenforradalmi terroristák és banditák állati módon gyilkolják legjobb munkás és paraszt testvéreinket, rettegésben tartsák békés állampolgárainkat, hogy anarchiába döntsék hazánkat és hosszú időre az ellenforradalom igájába hajtsák egész népünket.

Élére állt a harcnak, s nagy fel- készültséggel, hallatlan türelemmel, elvi szilárdsággal, nyílt szívvel, őszintén magyarázta az eseményeket, s megfogalmazta mindazt, amit a munkások, a parasztok, a dolgozó emberek gondoltak, csak nem tudták olyan magas fokon és egyszerűséggel, természetes nyíltsággal megfogalmazni. Ma is időt álló és politikánk alapja, amit 1956. december 2-án a Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Központi Bizottságának ülésén mondott az október 23-án kezdődött események okairól, mozgatóerőiről és jellegéről:

Az október 23-án kezdődött események első okának a Rákosi—Gero klikk antileninista, bürokratikus vezetési módszerét, az ezzel okozott súlyos károkat és a mindezzel kiváltott jogos és tömeges elégedetlenséget jelölhetjük meg. A második ok a Rákosi—Gerő> klikk hibái elleni szükséges és helyes harc káros eltorzítása volt a pártellenzék egy csoportja, a Nagy Imre—Losonczy csoport által. A harmadik ok és egyben az egyik fő mozgatóerő a magyar kapitalista, feudális ellenjor- radalom. Az események negyedik oka a nemzetközi imperializmus tevékenységében keresendő.

Pontos felismerés, világos megfogalmazás. Mint ahogyan a többi elemzése is napjainkban is helytálló, akár a szövetségi politikáról, akár a párt vezető szerepéről, a dolgozók, a tömegeik bizalmának a megnyeréséről is volt szó. Ez az elemzés nélkülözhetetlen volt az 1956 előtti magyar szocializmus lényegi vonásainak megítéléséhez éppen úgy, mint az új politikai irányzat kimunkálásához, s annak a kérdésnek a megválaszolásához is, mi az, amit folytatni lehet, és mi az, amivel gyökeresen szakítani kell.

A tömegek megnyerésének feladata minden felszólalásában, nyilatkozatában, beszédében fellelhető. A párt és a tömegek viszonya mindig sarkalatos kérdése volt. A párt nem önmagáért van — mondotta Kádár János —, a pártnak az a rendeltetése, hogy a munkásosztály tudományos világnézetének vezérfonalával a dolgozó tömegek érdekeiért harcoljon, vezesse, tömörítse és szervezze erőit. Ez a párt létének értelme. Ez a megállapítása az akkori és a mai időkre egyaránt érvényes.

E könyvből az is kitűnik, hogy Kádár János nagy formátumú lenini politikus. A leninizmushoz való következetes ragaszkodás, a lenini gondolatok magyar viszonyokra való alkalmazása, de úgy, hogy nem citálja az idézeteket, hanem a lenini gondolatok szellemében cselekszik. Nála mérce és hitvallás a szocialista-kommunista politika és magatartás megítélésében mindig Lenin és a leninizmus.

A nemzetközi kapcsolatokat is ebben a szellemben fogalmazta meg már abban az időben is. Az egyenjogúság és a kölcsönös bizalom szellemében. Így szervezte újjá szövetségeseinkhez, elsősorban a Szovjetunióhoz való viszonyunkat. A békepolitikában is a leninizmus elveivel sikerült máig érvényes következtetésekhez eljutnia. Bár abban az időben erősen támadják a Magyar Népköztársaságot az imperialisták, Kádár János mégis, már akkor is, nyugodtan, türelemmel magyarázta, hogy mi jó kapcsolatokra, békés együttélésre törekszünk a tőkés országokkal, köztük az Egyesült Államokkal is. Már akkor látta, ami napjainkra fényesen igazolódott: nemzetközi megbecsülésünk megteremtésének, növelésének és fenntartásának legfőbb eszköze a szigorúan elvszerű bel- és külpolitika, nyílt és következetes békepoütika.

Visszatérve könyvének tartalmára: vészterhes, tragédiákkal teli két esztendőről szól, de mindazonáltal kiérződik a felelősség, a párt, a nép ügye iránti elkötelezettség, a kommunista ember magatartása. Hogy sikerült viszonylag gyorsan konszolidálni a helyzetet, az az ő helyes ítélőképességének, felismerésének, a kibontakozáshoz vezető út pontos megjelölésének is köszönhető. Emberségének, türelmének, a dolgok alapos elemzésének, s annak, hogy számára a párttisztség mindig szolgálatot jelentett.

Egy alkalommal, 1958. október 10- én, a Láng Gépgyárban tartott képviselői jelölőgyűlésen a választók kérésére röviden szólt magáról is, s amelyet most olvashatunk először: Beosztása lehet bárkinek bármi — mondotta. — Láttam már miniszterelnököt — később nem volt miniszterelnök. Láttam első titkárt — később nem volt első titkár. De aki kommunista és ember, és mindig kommunista és ember, annak mindig megmarad a legmagasabb rangja. En azt mondhatom: szándékaimmal, gondolataimmal, érzéseimmel mindig kommunista voltam, amióta kommunista lettem. Igyekszem az is maradni, amíg élek.

Ennél igazabb, cselekedetet megpecsételő, jövőbe mutató szavakat mi sem tudnánk mondani. Talán annyit: Kádár János műveinek első kötete útmutatás számunkra; mi is elkötelezetten és következetességgel küzdj ütik, hogy mai céljaink megvalósuljanak.

Gall Sándor