Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-13 / 163. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TXNACS LAPJA PEST MEGYEI Viliit PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK? MA: Az élet fcsaz&fáa »E§y nagyszabású vállal- ^ »»VT kozásnak első kötetevei ta­POUfBná/Őir lálkozhatunk. S aki meg akarja ismerni a magyar történelem utóbbi harminc esztendejét, a legeredetibb és legilletékesebb helyre nyúlhat. Fontos dokumentum is egyben, hiszen az ak­kori idők legfontosabb megnyilatkozásai most váltak tel­jes formában hozzáférhetővé.” (3. OLDAL) XXXI. ÉVFOLYAM, 163. SZÄM ra: 1,110 forint 1987. JÜLIUS 13., HÉTFŐ Visszás jelenségek melegben Akik vasárnap sem pihentek Tombol a kánikula. Ilyen­kor bizony mindenki az ár­nyékban pihenne, vagy a hús habok közt lubickolna. Van­nak azonban, akik nem' tehe­tik meg ezt, sőt még vasár­nap is dolgoznak. Rájuk vol­tunk kíváncsiak, mikor tegnap elindultunk Pest megye or­szágútjain. Két helyen is a kistermelők és a kereskedők közti feszült­ségek jöttek elő. A Felsőbabá­éi Állami Gazdaság termőte­rületén fekszik Kapái István­ná és Izsó hdszlóné illetmény­földje. Mintegy másfél holdat művelnek meg, persze a ro­konaik segítségével, ötökre leltünk rá hagymaszedés köz­ben. Vidám hangulatban vol­tak egészen addig, míg rá nem kérdeztem a hasznukra. Mint, elmondták, bár ők foglalkoz­nak egész évben a terméssel, A fóliasátor alatt akár SO fok is lehet, de a kényes szegfűt melegben és vasárnap is gondozni kell. A tagság ízlése Új szövetkezeti lakások Terjed a szövetkezeti lakásépítkezés az utóbbi időben Pest megyében. Az idén csaknem négyszáz új otthon tető alá hozatalát tervezik ilyen formában szőkébb pátriánkban. Tavaly 26 lakás építéséhez fogott hozzá a „Poki” Verőce­maros KISZ Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet. Nyárra elkészül a vasút melletti két épület szerkezete, házilagos kivitelezésben. Ezután a ta­gok elvégezhetik a belső mun­kákat. A Ganz Danubius Hajó- és Darugyár, valamint a váci vízművek dolgozóinak részvé­teiével indult el az elmúlt év­ben a Vác-Deákvári lakás- szövetkezetnél egy új építési ütem. A 14 lakás alapozását már befejezték, most a szer­kezetet készítik a tagok. Tavaly júniusban kezdett hozzá a MÁV Dunakeszi Jár­műjavító lakásszövetkezete a Tábor úti lakótelepen 64 la­kás építéséhez. Jó ütemben haladnak a szervezésnek és a technológiának köszönhetően. Hamarosan állnak a szerke­zetek, aztán következnek a belső munkák. Ezzel párhuza­mosan idén tavasszal további 7t> lakás alapozása kezdődött el, s ha minden jól megy. ezek is tető alá kerülnek az év vé- * géig. Dunakeszin olyan nagy a szövetkezed lakásépítkezési forma iránti igény, hogy még 50 lakás alaoozási munkálatait tervezik ebben az évben. A Tábor úti telepen kétszintes, sorház jellegű, zárt udvarú, különféle variációkban készü­lő otthonokban lakhatnak majd az ide költözők. Szigetszentmiklóson eszten­dők óta két szövetkezet is építkezik. A Kun Béla útiak 1986-ban 44 lakáshoz fogtak hozzá. A Csepel autógyáriak részére készülő otthonok a centrumban, foghíjbeépítés­ként négyszintes, egyedi ki­alakításúak leszek. Erre az évre tervezik a műszaki át­adást, már megindult a szer­vezés további 35 lakásra. A tavasszal kiváló címet kapott Pestvidéki Gépgyár Dolgozóinak Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezete az idén 26 lakás átadásával befe­jezi az Akácfa körúti lakótele­pet, csak a szépítés, park- és játszótérépítés marad hátra. Pár száz méterről arrébb már megkezdték a jelenleginél na­gyobb mintalakótelep első 90 lakásának alapozását: kétszin­tes, külső megjelenésben és belső kialakításban egyedi, a tagok ízléséhez igazodó ottho­nok lesznek itt. Részben elké­szül a szerkezet az idén, be­költözés két év múlva. Köz­ben már tervezik további 200 lakás építését. Népművészek, mutatvánpsek Vásár volt Szentendrén a kereskedők csaknem három­szoros áron adják el a tőlük megvásárolt portékát, tehát többet nyernek rajta, mint akik megszenvednek érte fagy­ban, esőben, hőségben. Az is különös, hogy csak a nagyobb szemeket veszik át. Én eddig úgy tudtam, hogy a hagyma mérete (akár a krumplié) nem befolyásolja az ízt. Ha­sonló problémára panaszko­dott az ácsai Balló Ambrusáé és férje, ök szegfűt termesz­tenek fóliasátorban, üvegház­ban. öt forintért adják el oly­kor a piacon szép virágaikat, de megnézhetjük az üzleti árakat: Sokan azt tartják az asszonyról: könnyű neki, ott­(Folytatás a 3. oldalon) Több mint húszezer hazai és külföldi vendég fordult meg vasárnap a szentendrei vásáron. A templom körül és a város központjában külön­féle népművészek, közöttük fazekasok, szíjjártók, fafara­gók kínálták sátraikban por­tékájukat, zenészek, mutatvá­Ausztriából Szakszervezeti vezetek látogatása Július 7. és 11. között láto­gatást tett Magyarországon Se pp Wille, az osztrák fém-, bánya- és energiaipari dolgo­zók szakszervezete elnöke, Ru­dolf Nürnberger országos tit­kár és Adolf Czettel, a szer­vezet alelnöke és egyben az osztrák, munkáskamara és a társadalombiztosítási szövet­ség elnöke. A Vas-, Fém- és Villamos­energiaipari Dolgozók Szak- szervezetének vezetőivel foly­tatott megbeszélésen értékel­ték a két szervezet közötti együttműködési megállapodás végrehajtásának tapasztala­tait és véleménycserét folytat­tak a nemzetközi vasipari mozgalom időszerű kérdései­ről. A vendégeket fogadta Gás­pár Sándor, a SZOT elnöke. Elutaztak Budapestről Koreai küldöttségek Gtelga-expedítió évről évre „A Galga-expedíció ötlete is itt született ebben a ___ _________ csöpp szobában, még 1974­ben. Itt ejtettem el azt a gondolatot a gyerekek előtt, hogy a mi hazánk tulajdonképpen a Galga vidéke. Mi­re egyikőjük megkérdezte, hol is ered ez a kis folyocs- \ Író (3. OLDAL) ff&r? git,.Sokat számít, hogy szu­sen& ax eneK, ”ebb pátriájukban sztá_ fsrr^eB* gOT O etss* roknak számítanak, és minden pénzügyi támogatást megkapnak támogatóik­tól, a BMKK-tól és a BentavöLgye Tsz-től. Másként nem is létezhetnének, mivel egy-egy — az érdi Ruhaipari Szövetkezet Divatszalon dolgozói által megvarrt kosz- tümgamitúra negyvenezer forintba kerül.” (5. OLDAL) SrilSsSésnaaS ->A helyi szervez5k és ®Port­««»eaiwpv bírók, a nemzetközi autó- és B,B3“8g]fŐXeSeif2 motorsport képviselői, vala­mint a többi versenyző elismerését fejezte ki Ferján- ezék fair-play díjas cselekedete kapcsán. Még a díjki­osztón, vasárnap délelőtt is szóba került ez a nemes gesztus.” (7. OLDAL) HéSSel leszúrta „Hozzátette azt is, hogy a s , * férje — aki tizenegy évvel tergéf volt fiatalabb nála — szok­tatta rá a nagy mennyiségű alkohol fogyasztására. Na­pi egy liter bor volt az adagja, de emellett pálinkát is ivott. Egyszer elhatározta, hogy részt vesz elvonókú­rán, de erre azután nem került sor.” (8. OLDAL) A Hazafias Népfront meg­hívására a KNDK-ból a ko­reai néppel Vállalt nemzetközi szolidaritási hónap alkalmából hazánkban tartózkodott koreai népfrontküldöttség szombaton elutazott Budapestről. A haza újraegyesítéséért küzdő de­mokratikus front Rju Ho Dzun főtitkár, a Legfelsőbb Népi Gyűlés állandó bizottsá­gának tagja vezette küldöttség a kétoldalú kapcsolatokról tár­gyalt Pozsgay Imrével, a HNF OT főtitkárával, az MSZMP KB tagjával és Ga- ramvölgyi József titkárral. A küldöttséget fogadta Cserven- ka Ferencné, az Országgyűlés alelnöke és Kovács Jenő, az MSZMP KB osztályvezető-he­lyettese. Látogatást tettek a nagykátai Magyar—Koreai Ba­rátság Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezetben. ★ Szombaton elutazott a KNDK Afroázsiai Szolidari­tási Bizottságának küldöttsé­ge, amely a Magyar Szolidari­tási Bizottság meghívására tartózkodott hazánkban. A Dong Dzsong Uk elnökhelyet­tes, a korai nemzetközi inté­zet rektora vezette delegáció a kétoldalú kapcsolatokról megbeszélést folytatott a Ma­gyar Szolidaritási Bizottság tárgyalócsoportjával, amelyet Jakab Sándor elnök vezétett. A küldöttséget fogadta Cser- venka Ferencné, az Ország- gyűlés alelnöke és Kovács Je­nő, az MSZMP KB osztályve­zető-helyettese. A küldöttség vezetője részt vett és felszó­lalt a nagykátai telefongyár­ban rendezett magyar—koreai szolidaritási nagygyűlésen. A delegáció látogatást tett a Szakszervezetek Országos Ta­nácsánál, az Országos Béketa­nácsnál, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségénél. Vasutastisztek avatása A Nyugati pályaudvar melletti téren július 11-én került sor a vasutasnap hagyományos eseményére, a vasutastisztek fel­avatására. A felavatandó 118 tisztjelöltét Urbán Lajos köz­lekedési miniszter köszöntötte. nyosok gondoskodtak a jó hangulatról, s a lacikonyhák sem hiányoztak a vásári kép­ből. Emellett népi együttesek, táncosok szórakoztatták a publikumot, és utcai rajzolók örökítették meg az arra vál­lalkozó vendégeket. S okféle, helytelenítő és helyeslő vélemény övezi napjainkbab a nyilvánosságot kapott ja­vaslatot — amelyből a<t- kor lesz valóság, amikor a törvényt jóváhagyja az Or­szággyűlés —, ami szerint a nyugellátás kedvezmé­nyezi a gyermeket világra hozott nőket, évvel, eszten­dőkkel ismerve el azt, ami a társadalom szemszögéből . nézve a legfontosabb fo­lyamat, hiszen — ha sza­bad ezzel a furcsa kifeje­zéssel élni — ez a folya­mat a társadalom tágjai­nak újratermelése. A helyeslő vélemények hangoztató! természetesnek tartják ezt a lépést, mond­ván, na végre, hogy ezt is megérhettük, a sok szó mellé most már a koráb­biaknál gyakrabban sora­koznak fel tettek. A hely­tel enítők, közöttük gyer­meket, gyermekeket felne­velt, nevelő nők (!), első­sorban azt kifogásolják, hogy véleményük szerint a nyugdíjrendszernek nem kellene ilyen, szociálpoliti­kai jellegű (?) feladatokat tartalmaznia, rendelkezzék az csupán és kizárólag a pénzről... Furcsa ? Szokat­lan. Érthetőbbé akkor vá­lik, amikor a kifogást eme­lők folytatják, mondván, a nyugdíj ne évekkel ismer­je el a gyermeknevelés tár­sadalmi fontosságát és hasznosságát, hanem — és elsősorban — pénzzel. Olyan családi pótlékkal, ELISMERVE amely már jelentős bevétel a háztartás számára, s 'olyan többlettel a nyug­díjnál, amely kifejezi a gyermekek számától füg­gően azt a pluszt, amit az utódok vállaltattak az anyákkal. Viszolyogtató kissé ez a szemlélet, hiszen a mindent pénzre váltani felfogás in­goványos talajra viheti a családot éppúgy, mint a társadalmat, ha nem tud­ja idejében meghúzni a határvonalat, eddig a pénz, ott már nem a pénz, hanem valami más a fontos, az el­ismerés. (S persze, a koráb­bi nyugdíjba menetel lehe­tősége is valójában pénz, olyan forint, amelyért már nem kell tovább dolgozni.) Érdekes és meghökkentő módon az előzetes feltétele­zések halomra dőlnek en­nél a pontnál. Kiderül ugyanis, hogy a pénzbeli elismerést szorgalmazó nők nem kívánnak koráb­ban nyugdíjba menni, az­az számukra az esetleges előny nem sokat ér. Ezek­nek a nőknek a döntő ré­sze — tapasztalataink sze­rint — értelmiségi foglal­kozású, s már ennél fogva is szabatosabban, hango­sabban tud véleményt nyilvánítani, mint mások. Ezek a mások korántsem alkotnak kicsiny csoportot. A megyében az aktív ke­reső nők — és ebben az ingázók nincsenek benne, hanem csakis a megyében dolgozók — 125 ezer főt meghaladó táborából 84 ezer, azaz hatvanhét száza­lék a fizikai foglalkozásúak aránya! Az ő szempontjaik sem lehetnek mellékesek, hiszen egy életet dolgoztak végig fizikai munkakör­ben. Sokan közülük, ami­korra elérik a nyugdíjjogo­sultság korhatárát, sokféle — java részben a munka során szerzett — bajjal küszködnek, általános pél­dául a mozgásszervi meg­betegedés. Bánjunk tehát óvatosan a hamari helytelenítés meg a helyeslés tényeivel, mivel ezek legtöbbjét nem a gon­dolkodás, hanem az érzel­mek, a szenvedélyek te­remtették, azaz idő kell a letisztuláshoz, a realitások mérlegeléséhez, a magunk és mások helyzete összeve­téséhez. Amihez jó lehető­séget adtak és adnak azok a — részben szervezett, részben spontán módon létrejött — fórumok, ahon­nét tapasztalatainkat merí­tettük. Ezek a fórumok ar­ra is fényt derítettek, a lehetséges új nyugdíjrend­szertől szinte minden fog­lalkozási terület a maga sajátosságainak elismeré­sét várja, várná. Ami le­hetetlen. Abban a pillanat­ban ugyanis alkotóelemei­re esne szét a nyugdíjrend­szer, éppen egységessége veszne el. Néhány megkü­lönböztetést lehet és kell is tenni — mint például a gyermekiek) után igénybe vehető korengedmény —, de minden szakma, minden foglalkozási terület sajá­tosságainak elismerése le­hetetlen, mert akkor any- nyiféle nyugdíjrendszer lenne, ahány féle-fajta szakma, foglalkozási terü­let. T ársadalmunknak hatal­mas a haszna a nők foglalkoztatásából, ám van kára is. A legfőbb ép­pen a termékenység csök­kenése. A megyében 1910- ben a nőknek csupán a 17,7 százaléka volt aktív kere­ső, ugyanakkor a termé­kenységi arány 4,86-ot ért el, azaz a nők átlagosan ennyi gyermeket szültek meg. A nők foglalkoztatása most már negyven száza­lék fölé emelkedett — az­az a nők minden százas csoportjából, amelybe a csecsemők éppúgy beletar­toznak, mint az idősek, több, mint negyven azok­nak a száma, akik a szo­cialista szektorban keresők —, a termékenységi arány viszont 1,9-re süllyedt... S ez az összefüggés az. amit a javaslat formájá­ban létező változtatás sze­retne meglazítani. Mészáros Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents