Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-10 / 161. szám

ŐRI iíiia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 160. SZÁM 1987. JÚLIUS 10., PÉNTEK Az átvétel mindig esemény Bizakodnak most a kistenyésztők A teherautó messziről érke­zett. Salgótarjánból, a Tszker ottani kirendeltségének meg­bízásából. Hárman érkeztek Gyömröre, a Bajcsy-Zsilinszky út 116. számú házhoz: Mol­nár Gyula, a Tszker megbí­zott lebonyolítója — más né­ven felvásárlója —, Sipeki Péter gépkocsivezető és Vitéz László rakodó. Alig állt meg a teherautó, megérkezett dr. Laczkó Pál körzeti állatorvos is. Négyes­ben jól összeszokottan, káprá­zatos gyorsasággal dolgoztak. Molnár Gyula először is be­köszönt a házba, ahol Hajdú Irén, a Tszker helyi termény- boltjának vezetője fogadta. Máris asztalhoz ültek, előke­rültek a számadások, a szá­mológép, s a pénz. ami gyor­san a kistenyésztők zsebébe vándorolt A gyömrői nyulászklub egyik felvásárlói napja volt az a szerdai kora este. Termé­szetesen a nyulászklub vezető­je, Kiss László sem maradha­tott odahaza, hiszen neki is látnia kellett, illett az egész felvásárlás menetét, akár dr. Laczkó Pálnak, bár őt állat­egészségügyi előírás szólította ugyanoda. Az állatorvosi ellenőrzés, a mérés, számolás és a rako­dás nem vett el több időt. mint amennyi ehhez a gyors és precíz munkához kellett. Min­A nyulacskák állatorvosi ellenőrzése, majd mérése a két legfontosabb művelet a felvásárlás során — nem számítva ide a kifizetést (A szerző felvétele) denki tudta a feladatát, a gép­kocsivezető és Hajdú Irén együtt mérték a kosárba ra­kott nyulakat. a rakodó a ket­recekbe pakolta mind a nyolc­vanat, s azzal együtt már kö­zel ezeregyszáz várta az újabb hosszú utat — ment Somoskő­újfalutól Gyömrőig több he­lyen pakoltak — Olaszországig, az NSZK-ig, Franciaországig vagy más nyugat-európai pia­ÜGYELET Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Baj- csy-Zs. u. 3.); Gyomron, Ecse- rcn és Maglódon: központi ügyelet (Gyomron, Steinmetz kapitány u. 62., telefon: Gyöm- rő 70); Monoron, Monori-cr- dőn, Csévharaszton, Vasadon és Péteriben: központi ügyelet (Monoron, a szakorvosi rende­lőben) ; Pilisen és Nyáregyhá­zán: központi ügyelet (Pilis, Rákóczi u. 40.); Sülysápon, Úriban és Mendén: központi ügyelet (Sülysáp, Losonczi u. 1., telefon: Sülysáp 50); Üllőn: dr. Kókay József; Veesésen: központi ügyelet a szakorvosi rendelőben (Bajcsy-Zs. u. 68.). Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Veesésen a Já­nos utcai, az üllői és a gyöm­rői. Fogorvosi ügyelet: szomba­ton reggel 7-től 13 óráig Mo­noron a szakorvosi rendelőin­tézetben, a vecsési és az üllői betegeket 8-tól 13 óráig a ve­csési szakrendelő fogászatán látják el. Egyéb időpontban, tehát szombaton 13-tól hétfő reggel 7 óráig Budapesten, a VIII. kerületben, a Szentkirá­lyi utcai szakrendelőben van sürgősségi ellátás. Ügyeletes állatorvos: dr. Ru- dó József, Üllő, Ecseri u. 1., telefon: Üllő 58. Beteg állatok bejelentése: Monoron a főtéri gyógyszertár­ban szombat reggel 8-tól 13 óráig, egyéb időpontban az ügyeletes állatorvos címén. cokig, ahol éppen kelendő a magyar portéka. Rakodás közben kérdezget­tünk is. Dr. Laczkó Pál ál­latorvos elmondta, hogy az idén alakult nyulászklub 'le­adásait eddig nem fenyegette a mixomatózis nevű beteg­ség. Kiss László, a klub veze­tője tíz leszerződött taggal büszkélkedhetett, s megannyi alkalmi nyúleladóval, akik mindinkább rendszeresen vi­szik kis jószágaikat a Bajcsy úti felvásárlóhelyre. Ám olyan hangokat is le­hetett hallani, hogy sok Gyom rőn a szabadon csatangoló, ki­éhezett kóbor kutya, egyik- másik kistenyésztő nyúlállo- mányában nagy pusztítást vit­tek véghez. Végül is még sötétedés előtt elindulhatott rakományával a teherautó, s ki-ki azzal a tu­dattal térhetett haza, hogy -jó vásárt csináltak. Aszódi László Antal Pilisen Országos vásár Országos állat- és kirakodó- vásárt tartanak július 12-én, vasárnap Pilisen a szokásos helyen. Ismét találkoztak Nem tévedtek el az életúton A tanárnők és tanár urak nagy része már nyugdíjas korú, többnek jelentős része van ab­ban a törekvésben, hogy Üllőn felépülhetett a 16 tantermes általános iskola. A hosszú idő alatt — a kép a 20 éves talál­kozón készült — akadtak szé­pen ívelő karrierek is (pártbi- zotsági titkár, tanácselnök, osz­tályvezető), szívük azonban mindig visszahúzza őket, nem tudnak hűtlenek lenni a ka­tedrához. A találkozó száz-egynéhány résztvevője mind jókedvű, jól öltözött, arcukról sugárzik a kiegyensúlyozott életvitel, arany ékszerek is csillognak a lámpaszemek villogó tüzé- ben. Nem tévedtek el az élet útján — ahogy a Monor és Vi­déke 1967. június 14-i számá­ban is olvastuk r—, pedig a támaszuk, kísérőjük csupán a vándorbot volt, meg a hamu­ban sült pogácsát rejtő pety- tyes batyu ... Az üllői általános iskola bú­csúzó 138 diákja — olvassuk a sárguló, fakuló újságlapot — akárhová is kerül, megállja helyét, mert az alma mater olyan útravalót, alapos tudást adott, amelynek a birtokában az eredmény nem lehet kétsé­ges. A határozott fellépésű, bátor Murányi Marika a 8. c-ből a pettyesben magával vitte még a szorgalmát és a jókedvét. ,.Valamelyik gyárban vagy iro­dában akad nekem is egy szék” — mondta a 20 év előtti év­zárón. A jókedve ma sem hagy­ta el, nemcsak szék jutott ne­ki, íróasztal is. A 8. b-s Sza­bó Ica pettyes batyujában ott lapul a hit, hisz az emberek jóságában. Nem is csalódott. Tóth Erzsit a pedagógus pá­lya csábította, a szép arcú kis­lány álma valósággá vált. Most Üllőn tanít. Gregus Icát a 8. e-ből a magasságok vonzot­ták. légi utaskísérő szeretett volna lenni. A rozmaringilla­tú leányszobában dédelgetett álom hamar szertefosz­lott, csupán a reális valóság maradt, szebb is, mint talán a légi-égi glom. Vagyonokat érő műalkotásokat javít. ápol. új­játeremt. Restaurátor lett. A langaléta Jánosi Lajost a csa­ládi hagyományok és a kala­pácsok harmonikus csengése a jó szakmunkás lakatosok tá­borába csábította. Ma üzem­vezető. Holdzman Marika az emlé­kezetes évforduló alkalmából elkészítette az egykori újság kicsinyített lappéldányát és átadta valamennyi osztálytár­sának. Petrányi Béláné, az iskola nyugdíjas igazgatója a szinte családias jellegű találkozó zá­róakkordjaként szinte a lel­kűkbe véste: „Ne feledje és legyen büszke a rendkívül jó évfolyam minden volt diákja, hogy ebben az iskolában ta­nulhatott ...” Pedig a körülmények akkor még mások voltak ... Kiss Sándor Módosított rendelet Nagyobb jogkört kaptak A jövőben a főfoglalkozású üzemi orvosok feladata a já­ró beteg dolgozók keresőké­pességének elbírálása és kere­sőképtelen állományban tartá­sa. Július 1-jén lépett hatály­ba ugyanis „A keresőképesség orvosi elbírálásáról” 1979-ben alkotott egészségügyi minisz­teri rendelet módosítása. Ha­zánkban mintegy 900 üzemi orvos dolgozik főállásban. Két­harmaduk eddig is rendelke­zett a táppénzbevételi joggal, s most 300 munkahely orvosa kapott felhatalmazást arra, hogy betegállományba vegye az ott dolgozót. A rendeletmódosítás oka: az üzemi orvosok rendelkeznek azokkal az információkkal, amelyek alapján meg tudják ítélni, hogy a dolgozó egész­ségi állapota lehetővé tesz-e munkavégzést, vagy pedig in­Kulturális programok Ecseren pénteken 10 órától a fogyiklub foglalkozása és nyitott ház. Gombán az autós kertmozi­ban 21.15-től: Kicsorbult tőr (színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film, országos bemu­tató előtt). Gyomron az úttörőházban asztalitenisz, gombfoci, cso- csó, a gyermekkönyvtárban csoportok és egyéni érdeklő­dők részére vetélkedők, tema­tikus és alkotófoglalkozás, já­ték, diafilmvetítés, helyben olvasás, zenehallgatás, napon­ta a nyitva tartási időben. A művelődési házban 18-tól ka­rate, a Strand kertmoziban 21­től: Cápa I. (színes amerikai kalandfilm). Monoron Linómetszet cím­mel kiállítás a művelődési köz­pont galériájában 14-től 22-ig. Pilisen 17-től az if júsági iro­dalmi színpad foglalkozása. dokölt-e táppénzes állomány­ba venni. A betegseg megál­lapításakor arról is dönthet­nek, mennyi ideig szükséges a dolgozónak pihennie, s milyen gyógykezelést kell alkalmazni. Ismeretes, hogy a munka- vállalók egy része valamilyen krónikus betegségben szenved, de emellett hosszú évekig dol­gozik. Többségük azonban egy idő után egészségi állapota miatt alkalmatlanná válik ko­rábbi munkakörének ellátásá­ra. Ezekben az esetekben fon­tos, hogy az üzemi orvos — aki tisztában van a do1 gozó betegségével — időben jelezze ezt a vállalatnak, s kezdemé­nyezze a foglalkozási rehabi­litációt. Az új rendelkezés szerint az üzemi orvos végzi tehát a já­róképes betegek keresőképes­ségének elbírálását. Indokolt esetben azonban átadhatja a beteget a lakóhely szerint il­letékes körzeti orvosnak. En­nek eldöntését — a beteg ál­lapotára tekintettel — az üze­mi orvosra bízza a jogszabály. A körzeti orvos kezeli tovább a beteget például akikor, ha az a vizsgálat után fekvő beteg­nek bizonyul, vagy jelentős a lakóhelye és a munkahelye kö­zötti távolság, nem megfelelő­ek a közlekedési viszonyok. Csapataink a mérlegen Manapság az emberek újból egyre inkáb hajlanak a méreg nélküli termesztés irányába. Divatosan biokertészkedésnek nevezik mindazt, ami a vegy­szerek nélküli termeléssel ösz- szefügg. Bár a módszer két­élű dolog — a szakemberek hada is vitatkozik rajta —; mert vagy védekezünk vegy­szerrel és akkor szép termé­sünk lesz, vagy nem, s akkor csaknem valamennyi termé­sünk lehullik, férges lesz, tönkremegy. Évekkel ezelőtt édesapám mondta: „Bezzeg az én időm­ben elég volt védekezésül mindenre a bordói lé”. Hiá­ba bizonygattam neki, hogy az évtizedek során újabb kárte­vők hada jelent meg az or­szágban, vagy hurcolták be felelőtlen kereskedelem útján. Azóta tanácsai alapján veszé­lyes vegyszer nélkül már több mint tíz éve én is eredmé­nyesen védekezem sok kártevő eilen. Szívesen közreadom ta­pasztalataimat. Ismerkedjünk meg a bordói lével. 1882-ben Millardet meg­figyelte, hogy a szőlőlopás mérséklésére rézgálicos mész- tejjel befröcskölt tőkéken nem képződik peronoszpóra, Bor­deaux vidékén. E megfigye­lések adták az indítékot a bor­Kertbarátoknak Újra a jé öreg bordói léről dói lé kidolgozásához. Hasz­nálata Európában gyorsan el­terjedt, a század végétől egé­szen az ötvenes évekig, mond­hatni, kizárólagos gombaölő szer volt. Hazánkban is kitű­nően bevált használata egy­százalékos töménységben a s^olőperonoszpóra és gyü­mölcsfák megbetegedései ellen (lisztharmat kivételével). A bordói lé előnye, hogy kör­nyezeti hatásokkal szemben (hőmérséklet, napsugárzás, fel­ázás) stabil. Ismerjük meg készítési mód­ját: 100 liter permetlé elké­szítéséhez 1 kilogramm rézgá- licot langyos vízben feloldunk, közömbösítéséhez 1,5—1,5 ki­logramm szalonnás mész szük­séges. Külön-külön átszűrjük, majd állandó keverés közben mindig a rézgálicoldatot önt­jük a mésztejhez! Fordítva nem szabad végezni, mert a bordói lé lebegőképességét és gombaölő hatását csökkentjük azáltal. Beton- vagy műanyag edényt használjunk, mert a fémet tönkreteszi. Huszonnégy órán belül fel kell használni. Ez a .,csodaszer” kitűnően felhasználható szőlő és gyü­mölcsfák gombabetegségei el­len. Egy idényben 4—5 perme­tezés elegendő, legfeljebb ha szükséges, 1—2 alkalommal — csak rovarölő szert — kever­hetünk hozzá. Saját tízéves ta­pasztalatom szerint kitűnő szer a burgonyabogár ellen is. Le­hetőleg virágzás előtt, vagy után permetezzük a krumplit, sőt a paradicsomot is lehet ezzel egy időben védeni vele. Évek óta gond az uborka- termesztőknek, hogy „elszá­radnak” a levelek, kipusztul­nak a tövek. Ezt az uborka- peronoszpóra okozza. A haj­nali órákban 1 százalékos szer­rel egy idényben 2—3 perme­tezés elegendő védekezésül. Még a tavalyi uborkavészes időszakban is gyönyörű termé­sünk volt. Összességében te­hát burognyavész, paradicsom­vész, burgonyabogár, uborka­és szőlőperonoszpóra ellen al­kalmazhatjuk eredményesen. Végül, de nem utolsósorban: kétévente sűrű mésztejes bor­dói leves keveréket készítek, és az összes gyümölcsfa tör­zsét egészen föl, a vastagabb ágakig ezzel meszelem be. Fő­leg a csonthéjas fáknak kitű­nő a réz- és mészutánpótlás, de a többi gyümölcsfának is kitűnő védelmet biztosít. Nem bábozódnak be a rovarok a kérgek alá. atkák, pajzstetűk sem telepednek meg rajtuk. A fenti módszerrel nemcsak pénzt, fáradságot, időt lehet megtakarítani, hanem keve­sebb vegyszerrel kerülünk érintkezésbe. Persze, mindez csak ajánlás, mindenki a sa­ját gyakorlati tapasztalata sze­rint alkalmazza a módszert. Aki pedig nem akar vesződni a bordói lé készítésével, per­metezéshez rézoxiklorid tartal­mú szereket használhat. Ugyanazt a hatást garantál­ják. Marczi Ferenc A megyei II. osztályú lab­darúgó-bajnokság Déli cso­portjában nem kevesebb, mint négy csapatunk szerepelt az 1986 37-es bajnokságban. Kö­zülük a Sülysáp szerepelt a legjobban, mindössze egyetlen pontocska választotta el őket a bajnoki aranytól, ezzel együtt a feljutástól. így vé­geztek a tabellán: 2. Sülysáp 26 IS 5 6 57-29 35 Rendkívül izgalmasan ala­kult számukra a bajnokság véghajrája. A Bugyi SK-val fei-fej mellett haladtak, s vé­gül a sülysápiak kénytelenek voltak megelégedni a 2. hely- lyel. Pedig nagy esélyük van a „nagy ugrásra”, hiszen ott­honukban szinte mindig hen­gereltek. Kivétel ez alól az emlékezetes őszi, Üllő elleni találkozó, amelyet 1-0 arány­ban elvesztettek. Ügy is mond­hatnánk. akkor csappantak meg a remények az első he­lyet illetően ... Ez csak rész­ben igaz, hiszen utána még majdnem két tucat mérkőzés volt hátra. A sülysápiak különösen ott­honukban brillíroztak — az előbb említett Üllő elleni mér­kőzést leszámítva — többször kiütéses vereséget mértek el­lenfelükre. A bajnok bugyi gárdát például 4-0-ra győzték le ősszel. Igaz, a visszavágón — tavasszal — 3-0-ra kikap­tak. Ugyancsak több góilal verték a Nagykőröst, a Tápió- szecsőt, a Gyömrőt, a Nagy- kátát, a Tápiószelét. Amint kitették a lábukat otthonról, rá sem lehetett is­merni a csapatra. így történ­hetett meg, hogy 4-0-ra ki­kaptak Monoron. Mindkét pon­tot „ottfelejtették” Szigetújfa­lun és Nagykőrösön is. A ^ közönség lassan-lassan visszatért a pálya szélére, buz­dításukkal segítették az ered­ményességet. Kár, hogy a vé­gén mégsem sikerült kiharcol­niuk a feljutást, amely pedig „benne volt” a csapatban. A csapatban ezúttal is az „öregek” vitték a prímet. Mo- tolai. Békési, Merezel, Turcsik meghatározója volt a csapatjá­téknak. Győri A. is sokat fá­radozott a sikerekért, akárcsak Mihályi. Béres csalódást oko­zott — azok után, hogy Mo­noron ontotta a gólokat. Az év nagy felfedezettje Fedeles volt. Ez a fiatal játékos min­dent tud a pályán. Sajnos ha­mar elveszti a fejét, s ezért kétszer bűnhődött, ennyiszer állították ki a játékvezetők. Sülysápon némi csalódással vették tudomásul a szurkolók és vezetők, hogy nem sikerült a feljebblépés. Ám a múlton keseregni nem érdemes, ha­nem előre kell tekinteni. A csapatban változatlanul meg­van az az erő, amely az 1987/ 88-as bajnokságban eredmény­re vezethet. A mércét bizo­nyára ismét magasra álittjak, s ismét megcélozzák a felju­tást a megyei I. osztályba G. J. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents