Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-09 / 160. szám

Ma este táborzárás Tíz nap a művészetek világában Ma este jelképesen egy búcsúest keretében bezárja kapuit a mendei alkotótábor, amelynek életéröl lapunk­ban is beszámoltunk. Az utolsó napon a gyerekek ki­állítják a táborban született alkotásaikat, a bábosok és színjátszók bemutatják műsorukat, megjelenik a tábori újság és levetítik a közösen eltöltött tíz napról készült videofilmeket. Saját munkáikból kirakodóvásárt is ren­deznek, amelynek bevételét a vendéglátó Mendei Álta­lános Iskolának ajánlják fel. Mi most ifjú kollégáink, a tábori újságírók riportjai közül közlünk hármat. •„Amikor megkaptam a je­lentkezési lapot a táborba, so­káig gondolkodtam, melyik kiscsoportot válasszam. Végre megszületett a döntésem. Mi­vel mindig is szerepelni akar­tam, a színjátszókhoz jelent­keztem. Eljött a július, és hipp- hopp, a táborban találtam ma­gam. Itt Mandén aztán tábori újságíró lettem, és mint a sas, lecsaptam kedvenc témámra, a színjátszásra. Egy egész délelőttöt töltöt­tem a tábori színészek között. Ez a délelőtt meggyőzött a színjátszás nehézségeiről. Sze­rintem a színészet főbb ele­mei az arcjáték, a hangsúly, a hanglejtés és a mozgás. Az a színész nem is színész, aki­nek e négy tulajdonsághoz nincs, kellő érzéke. Ezek nél­kül az ember halálra unja magát a film vagy az előadás nézése közben. Másnap ugyanebben az idő­pontban ismét látogatást tet­tem a színjátszók körében. Mikor beléptem, a terem kö­zepén két gyerek veszekedett egymással. A vita egyre he­vesebb lett. — Te voltál azt — Nem én voltam! — De én láttam! — Nem voltál ott! Kis híján hajba kaptak. Vi­tatkozásukat a többiek a fal mellett állva, tágra nyílt szem­mel figyelték. Én is megijed­A szövőszék mint időgép Bartos Feri bácsival a vé­letlen hozott össze minket. Azt hallottuk, hogy rongysző­nyeg készítésével foglalkozik. Érdekelt bennünket ez a régi, lassan eltűnőben lévő mester­ség, ezért felkerestük otthoná­ban. A kapun belépve kor­szerű. jó állapotban lévő fa­lusi ház mellett haladtunk el, amely mögött toldaléképület gyanánt a régi parasztház meghagyott része, talán a konyhája húzódott meg. Ge­rendás mennyezet, a meszelt falon megbámult szentképek, megsárgult fotók, a sarokban szövőszék. Mintha egy száza­dot léptünk volna vissza az időben. A szövőszék mellett nagy meglepetésünkre modern korunkat jelző tárgy, egy ka­zán állt. Érkezésünkkor a szövőszék­ben egy majdnem kész sző­nyeg volt. Feri bácsi hozzálá­tott az előkészületekhez. Át­kötözte a zsinegeket, felteker­te a rongycsíkokat egy hosz- szú fára. Ezután odaült a szö­vőszékhez, és folytatta a szö­vést. A különböző színeket csí­kokba szőtte. — Feri bácsi, honnan tet­szik tudni, hogy a rongycsí­kok színei hogyan követik egymást? — Én csak a gombolyagot kapom a megrendelőtől, a szí­nek sorrendjét én választom meg. — Mennyi idő alatt készül el egy szőnyeg? — Egy óra alatt egy mé­tert szövök meg, de a szál fel­vetése másfél napi munka. — Milyen hosszú szálat vet fel egyszerre? — Negyvenöt métert, azaz hatvan rőföt. Ez egy régi mér­tékegység. amit ma már nem használnak. Egy rőf hetvenöt centiméter. — Kitől tanulta a szövést? — A feleségemtől. Mikor nvugdíjba mentem. egvütt kezdtünk dolgozni, de szegény hét éve meghalt, azóta egye­dül kínlódom. — Ért-e valaki más is a szö­véshez például a fiatalok kö­zül? \ — Nem csinálják a fiatalok; nem tudják, de nem is akar­ják. Volt egy férfi, aki érdek­Formálódik az agyag a koron­gon az ügyes kezek nyomán lődött, egyszer el is jött, de aztán meggondolta magát, többé nem jelentkezett. Egyik társunknak, Zsoltinak jó ötlete támadt, és így szólt; — Szeretnék odaülni a bá­csi mellé, megengedi-e? — Ha leér p lábad, nem bánom, ülj ide mellém! Zsolti kipróbálta a szövést, és élményeit később elmesélte nekünk: — Nehéz munka, nemcsak fizikailag, de szellemileg is, tü­relmet és kitartást igényel. Hogy a csíkok egyforma szé­lesek legyenek, jó szemmérték re van szükség. Fontos, hogy szorosan egymásra legyenek verve a szálak, mert külön­ben nem olyan tartós, és nem is olyan szép. Ezután tovább fűztük Zsolti gondolatait. Mercinek a szövő­szék tetszett, Jancsinak az előkészítő munka, Zsoltinak természetesen a szövés. Kati­nak az, hogy az eldobni való rongyból praktikus szőnyeg készül. Andit pedig a színek harmóniája ragadta meg. Időnk lejárt, búcsúztunk. Fe­ri bácsi kikísért minket a ka­puig, láttunk az arcán és érez­tük szavaiból, hogy örült a lá­togatásunknak. Oviikeri Mercédesz, Harmann Katalin, Molnár Zsolt, Szenyán János, Tarkány Szűcs Andrea tem, mert attól tartottam, hogy azonnal kitör a vereke­dés. Ugyanis én csak a filme­ken szeretem nézni az ilyesmit. Gizi néni közéjük lépett, és megdicsérte őket: — Jól van — mondta —. ezt ügyesen csináltátok. Most pedig új párt kérek! Csak most jöttem rá, hogy játék volt az egész. Olyan élethűen civakodtak, hogy még én is elhittem. Számomra ismeretlen játék következett. Mindenkinek volt egy párja. A párok közül a kisebb befutott a terem köze­pére, és Gizi néni tapsolása közben össze-vissza szaladgál­tak. Mikor Gizi néni abba­hagyta a tapsot, abban a pil­lanatban mindenki úgy állt meg, ahogy éppen volt. Ekkor a nagyobbak (köztük voltam én is) megkeresték párjaikat, és ugyanazt a testtartást vet­ték fel, amit a kisebbek. Kő­vé dermedt alakokként álltak. Senki nem mozdult. Minden rezzenéstelen volt, mint 'egy' téli táj. De hirtelen újra taps hallatszott, és aztán tavaszi hangyaboly módjára nyüzsög­tünk újra. Mint Gizi nénitől megtud­tam, még ezeken kívül nagyon sok gyakorlat van. A lélegző- és beszédtechnikai gyakorlat, a kapcsolatteremtés a társakkal mind-mind előkészületek a színpadi munkához. Ezen a két délelőttön elha­tároztam, ha jövőre is jövök ebbe a táborba, színjátszó le­szek, mert kíváncsi vagyok ar­ra, hogy vannak-e olyan ké­pességeim. mint a színjátszó csoport tagjainak. Ők ugyan­is nagyon ügyesek voltak.” Molnár B. Zsolt Mély átéléssel gyakorolnak (Bagóczky Sándorné felvételei) Pap Vendelnek nincs orra Tábori újságíró vagyok. Tár­saimmal együtt szakkörről szakkörre járunk élményeket gyűjteni, hogy olvasóinknak bemutassuk munkájukat. El­mentem hát a táncosokhoz, le­ültem és néztem őket. Maguk közé hívtak táncolni. Megle­pődtem. — Táncoljak? Én. minek? Én újságíró vagyok! Ti csak csináljátok, majd én nézlek benneteket! Aztán elgondolkoztam. Mi­kor Gyomron először voltam alkotótáborban, végigtáncol- tam a tíz napot. Tavaly pe­dig Vasadon, sajnos, nem tán­colhattam, mert megsérült a bokám. És az idén? Végül is beálltam. Azonnal befogadtak, úgy éreztem, mintha napok óta köztük lennék. Egy lé­nyeges különbség volt csak: ők ismerték a táncot, ezért sok­kal jobban csinálták. Szeren­csére olyan tánc figuráit ta­nulták, amit ők se nagyon Is­mertek. Ez a tánc a maros­széki forgatás volt. Aránylag rövid idő alatt megtanultam még én is a lépéseket. Napok óta tombol a kániku­la. a hőséget még árnyékban ülve is nehéz elviselni. Hát még, ha az ember ropja a tán­cot. Melegem lett, a hátamon, a homlokomon patakokban csörgött a víz. a szemem előtt karikák táncolták az ugrást., ők se nagyon bírták a ..ki­képzést”, ezért leültünk, és ke­vésbé fáradságos munkába kezdtünk: „Pav Vendelnek nincsen or­ra, / Leharapta a sógora...” / „Kicsi vagyok én, szegény va­gyok én, / A gatyámnak nincs feneke, beléfú a szél...” — énekeltük önfeledten. Az ének­lés ugyan valamivel könyebb- nek bizonyult, de utána újra táncoltunk, mégpedig dunán­túli ugróst. Ennek a lépéseit már régebbről ismertem, ezért csak arra kellett figyelnem, hogy a fáradtságtól össze ne essek. Bármikor abbahagyhat­tam volna, de tovább csinál­tam. Hogy lehet ez?! Elvará­zsoltak? Nem. erről szó sincs! Ha­csak nem a tánc varázsa tart fogva. És következett a „desszert", a görög tánc. Akkorra már sok nézőnk akadt, és a Sirtos együttes zenéjére sokan beáll­tak a körbe. Számunkra meg­szűnt a külvilág, egymás ke­zét fogva jártuk a Menusziszt. Gyükeri Mercédesz A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM. 159. SZÁM 1987. JÚLIUS 9., CSÜTÖRTÖK Kinyitják a kiskapukat A késő ősz is fakaszt virágot Névre szóló értesítés adta tudtul, hogy Vllön is megala­kult a nyugdíjasok klubja. Be­jei Ferencné, a téesz sokat di­csért nyugdíjas brigádvezető­je. hosszú ideig volt ország- gyűlési képviselő is, Zódor Sándornéval járják a község utcáit, szervezve a tagságot. Legalább 200 olyan sze­mélyre számítanak, akik majd rendszeresen látogatják az ott­honossá varázsolt klubhelyisé­get, ahol esetleg még a nyáV- utó is örömtelivé válik. Mert az ember a naplemente előtt zárkózni kezd. Emberi tulaj­donság. Még a kiskaput is be- riglizi maga mögött, pedig a késő ősz is színes virágokat fakaszthat. Ezt a magányt, a zárkózottságot akarja felolda­ni a klub az összejöveteleivel, előadásaival, kirándulásaival -^hangoztatja Béki Ferencné. A kezdés nehézségein Dob­rovitz József, a jó hírű közös gazdaság elnöke segítette át az alakuló klubot 10 ezer fo­rintos adományával. Már fé­nyesítik a művelődési ház po­rosodó színpadának parkettjét, július 11-én, szombaton dél­után lesz ugyanis a bemutat­kozó műsor, amelyen a község legjobb műkedvelői vesznek részt. Üllőn ugyanis nagy ha­gyománya, múltja van a szín­vonalas műkedvelő előadások­nak. Turóczy Józsi bácsi, a Dobos Laci, no meg a Pallagi a művészi élményt nyújtó elő­adások egész sorát rendezte. Ezt a nemes veretű hagyo­mányt szeretné most felele­veníteni a klub. Neves orvo­sok előadást tartanak az idő­sebb korúak egészségvédelmé­ről, a gyakori betegségek meg­előzéséről, segítséget nyújta­nak az egészséges életmód ki­alakításához. Előadást halla­Lalidarügás 1986/87 Csapataink a mérlegen Nagy volt az öröm tavaly ilyenkor a pilisi labdarúgók háza táján, hiszen a kedven­cek kiharcolták a magasabb osztályban való szereplés jo­gát. Már az 1984/85-ös bajnok­ságban is nekik állt a zászló, de akkor a CEAC — minimá­lis előnnyel — megelőzte őket. Tavaly aztán sikerült a hőn áhított vágyból valóságot ko­vácsolniuk, bejutottak a me­gyei I. osztályba. így végeztek az újoncok az első évben a tabellán: 8. Pilis 30 U * 11 44-50 30 Az eredménysor önmagáért beszél. Pontosan 50 százalékos teljesítményt nyújtott a pilisi gárda a nemrég zárult bajnoki szezonban. Csak a gólkülönb­ségüket nem sikerült egalizál­ni, mert hattal többet kaptak az adottnál. Már közhelyszámba megy, hogy Pilis a labdarúgó-tehet­ségek őshazája. Igaz, egyelőre az NB I-ben nem találni Pi­lisről'elszármazott játékost, de az NB II-ben és a területi bajnokságban már igen. Ügy tűnik, a csapat vezetői most abban is jeleskedtek, hogy együtt tartsák a gárdát. Sőt. hosszú évek után erősíte­niük is sikerült. Megbízható kapust igazoltak ifj. Monori Sándor személyében Monor ról, s ugyancsak a szomszéd­várból érkezett Szűcs Sándor is, aki azt megelőzően Gyom­ron játszott. A csapattársak hamar befogadták a két ide­genlégióst, akik azonnal helyet követeltek maguknak a kezdő tizenegyben. Sőt. mi több, hét­ről hétre egyenletes teljesít­ményt nyújtottak, oroszlán- részt vállaltak a sikerekből. A Pilisi KSK legnagyobb erénye a hazai pályán való megbízható szereplés volt. Ahogy leperegtek a fordulók, Kulturális programok Ecseren csütörtökön 10-től a fogyi-, 16-tól a nyugdíjas- 18-tól az ifjúsági klub foglal­kozása. Gombán az autós kertmozi­ban 21.15-től: Kicsorbult tőr (országos bemutató előtt, szí­nes, szinkronizált amerikai bűnügyi film). Gyömrőn a gyermekkönyv­tárban csoportok és egyéni ér­deklődők részére vetélkedők, tematikus és alkotófoglalkozás, játék, diafilmvetítés, helyben olvasás és zenehallgatás na­ponta a nyitva tartási időben. Filmvetítés a Strand kertmo­ziban 21-től: Hárman a sla- masztikában (magyarul beszé­lő színes amerikai bűnügyi filmvígjáték). Monoron 14-től 20-ig linó­metszet-kiállítás a művelődési központ galériájában. Pilisen 19-től a sakkszakkör foglalkozása. egyre magabiztosabban futbal­loztak a hazai környezetben. Ahogy kitették a lábukat ott­honról, úrrá lett rajtuk a kis­hitűség, s ez több nagy gól­arányú vereséghez vezetett. Így történhetett meg, hogy a náluk nem jobb Főt otthoná­ban például 5-0-ás vereséget szenvedtek. S álljon itt mindjárt az el­lenpélda. Az utolsó fordulók egyikén a Dunakeszi VSE-t fogadták Pilisen. Ügy elgázol­ták a későbbi bajnokot — 4-0 volt az eredmény a javukra —, hogy azok még sokáig em­legetni fogják ezt a pilisi ki­rándulást. Tetszetős támadá­sok, remek zárt védekezés jel­lemezte ezen a találkozón a csapat munkáját. A gólokról pedig csak annyit, hogy még a Dunakesziről érkezett szur­kolók tenyere is tapsra verő­dött ... Bizony, ha többször megis­mételték volna ezt a produk­ciót, jóval előbb is végezhet­tek volna a tabellán. Pilisen természetesen elégedettek ve­zetők és szurkolók is a csapat teljesítményével. Igazából nem is érdemes kiemelni senkit sem az együttesből, hiszen a 8. helyet a jó kollektíva érte el. A csapatmunkában rejlik tehát a siker titka. Ha á kö­vetkező bajnoki szezonban si­kerül leküzdeniük idegenbeli komplexusukat, akkor akár merészebben is tervezhetnek a helyezést illetően. Szólni kell az ifjúsági csa­patról is. A pilisi ifik a bronzérmet szerezték meg, s erre elég régen volt példa a csapat életében. Kialakulóban van egy tehetséges mag, amelyre lehet építeni a jövő­ben. Erősödött a serdülőgárda is. Minden szempontból tehát sikeresnek nevezhetjük a Pi­lisi KSK labdarúgóinak sze­replését az 1986/87-es bajnoki szezonban. G. J. nak a matuzsálemi korú község múltjáról, a jövő évben ün­nepli ugyanis 700 éves évfor­dulóját. Tervez a klub olcsó társas­kirándulásokat meleg vizű fürdőhelyekre. Gyógyuljanak, újuljanak meg a sajgó, ropo­gó, sokat fáradt csontok. Hall­hatunk tájékoztatót a házi kertészkedésről is. Korai pap­rika, paradicsom fólia alatt való termesztéséről, csakúgy a saját konyhánkban történő felhasználásról. Erre vonatko­zóan hasznos tanácsokkal szol­gál majd dr. Bálint György, a tévé népszerű Bálint gazdá­ja, aki ősszel bár a Hazafias Népfrontnál vendégeskedik, de meghívják, sőt el is várják, hogy a tagok az érdekes elő­adáson részt vegyenek. Meg­hívják a vecsési téesz tánc­csoportját is. A jó szervezőkészséggel bí­ró, s a fáradságot nem isme­rő Béki Ferencné beszél meg a klub ismeretterjesztő és kul­turális terveiről, annyit azon­ban nyomatékosan hozzáfűz: mindez nem csak beszéd, nem csak szó, amely elvész, szét­hullik,. mint a tavaszi pity­pang száraz virága. Az utol­só betűig meg is valósul. Kiss Sándor Vecsésen Aratnak Befejeződtek a gópszemlék a körzet mezőgazdasági üzemei­ben. Utoljára — a hét ele­jén — a pilisi Aranykalász Tsz-ben vizsgáztak az aratás előtt az emberek és gépek. Tegnap kaptuk a hírt, hogy megkezdődött az aratás szűkebb pátriánkban. Első­ként a vecsési Ferihegy Tsz- ben startoltak a kombájnok az őszi árpa-táblában. A KEFA a Kefe- és Faipari Vállalat, Monor felvesz főiskolai végzettségű vagy mérlegképes könyvelői képesítésű számviteli vezetőt, középfokú végzettségű kontírozó könyvelőt, faipari és gépipari technikusokat, valamint pénzügyi előadót, asztalos, kőműves és géplakatos szakmunkásokat. Jelentkezni lehet személyesen vagy írásban, cím: Monor, Kölcsey u. 2-6. 2200. Monori apróhirdetések Építkezők figyelmébe! Betonbélést 22 Ft /db. 30x20x20-as habsalak- blokk. 18 Ft/db egy­ségáron. közvetlen a termelőtől vásárolha­tó. Cím: Ipoly Mgtsz, Monorl-erdA Csalo­gány utca 45. Betonáru­készítéshez dolgozókat FELVESZÜNK, 16 keresett lehető­séggel. Cím: Ipoly Mgtsz Monori-erdő Csalogány utca 45 sz. Társadalmi szervezet keres budai székha­zába állandó délelőt­tös műszakra takarí­tónőt. A munkakör­höz erkölcsi bizonyít­vány szükséges. Ér­deklődni lehet a 730- 333/130-as telefonszá­mon. ISSN 0133—K51 (Monort Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents