Pest Megyei Hírlap, 1987. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-01 / 153. szám

r\ T PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM Ára: 1,80 forint 1987. JÜLIU'S 1., SZERDA Átfogó fejlesztési elképzelések A megelőzés és a gyógyítás esetekben azonnali beavatkozás Sürgős Az egészségügyi törvény szeptember 1-jén hatályba lé­pő módosításának részleteiről, valamint a társadalmi egész­ségmegőrző program konkrét feladatairól tájékoztatták az újságírókat kedden az Egész­ségügyi Minisztériumban. Dr. Medve László egészség- ügyi miniszter egyebek közt elmondta, hogy szeptemberben megjelennek a módosításból következő miniszteri rendele­tek. Addig még több szakmai konzultációra is sort keríte­nek, például a művi meddő­vé tétellel kapcsolatos kérdé­sekről, a genetika új lehető­ségeiről, illetve az ilyen be­avatkozások veszélyeiről. Az egészségügyi törvény sokat vi­tatott, a hálapénzről szóló pa­ragrafusával összefüggésben a tárca vezetője rámutatott: a módosítás egyértelmű szabá­lyozást teremtett, ugyanis ki­mondja, hogy az egészségügyi ellátást az orvos nem kötheti ellenszolgáltatáshoz. A gyógyí­tó munka társadalmi kontroli­járól szólva kifejtette: terve­zik annak bevezetését, hogy a gyógyító intézményeket el­hagyó betegektöf'megkérd ezik. mennyire voltak elégedettek az ellátással, hogyan ítélik meg az orvosok, az ápolók munkáját. Az egészségmegőrző prog­ram tervezetét valamennyi or­szágos intézet rövidesen meg­kapja — emelte ki a minisz­ter —, s ez alapián minden intézmény meghatározza ebből adódó feladatait. Ezenkívül a megyei szakfelügyelő főor­vosok és az egészségügyi szol­gálatok vezetésével minden megye elkészíti a saját cse­lekvési tervét. így az egész­ségügy hatékonyabban vehet részt az egészségmegőrzés tár­sadalmi programjának meg­valósításában. Tervezik továb­bá egy olyan központ létreho­zását, amely az Egészségügyi Minisztériumon belül és az országos intézetek között meg­szervezi az információáram­lást, s felhívja a minisztérium vezetőinek figyelmét a prog­ram kibontakozását elősegítő sikeres helyi kezdeményezé­sekre. A minisztérium kidol­goz egy olyan ajánlást, amely ahhoz ad útmutatást: a me­gyékben miként lehetne élet­módvizsgálattal összekapcsol­ni az egészségi állapot folya­matos ellenőrzését. Az ellátás színvonaláról szólva a miniszter hangsúlyoz­ta: tavaly az egészségügyi költségvetés reálértékét nem sikerült megőrizni. Némiképp javította a helyzetet, hogy az állami költségvetés külön tá­mogatást adott az úgynevezett célprogramok megvalósítására. Ma is sürgető feladat a belső tartalékok feltárása, ugyanis a gyógyító intézményekben nap­jainkban is együtt van jelen a hiány és a pazarlás. Több megyei kórházban hozzáfogtak az érsebészeti profil kialakításához. Mivel az érrendszeri megbetegedések nagyon gyakoriak, további erőfeszítésekre van szükség a szakemberképzésben, ugyanis — annak ellenére, hogy ele­gendő ágy és műtéti idő áll rendelkezésre — ma is sok a Új rendelők a Semmelweis-napra Egészségügyi központ Foton Segítik a letelepedést A tér peremén már kertes családi házak sorakoznak. Élénk forgalmat bonyolít le az új autóbusz-pályaudvar. A nagyközség nyugati peremét tudatosan fejlesztik faluköz­ponttá a helybeliek, akik ti­zenegy évvel ezelőtt falugyű­lésen mondták ki azt a kí­vánságot, hogy épüljön fel a korszerű egészségügyi köz­pont, melyhez önzetlen mun­kával hajlandók hozzájárulni. Az építkezés első üteme 1982. augusztus 20-ig be is fejező­dött A kialakított részlegek­ben megkezdődött a rendelés. A második ütem építését közel két-két és fél év alatt a gödi Dunamenti Termelőszö­vetkezet építési főágazatának dolgozói fejezték be, s mint megtudtuk, a tanácsi beruhá­zás 26 millió forintba került. A két körzeti orvosi rendelő­ben felváltva négy orvos gyó­gyíthat majd, s mellette két gyermekorvos rendelhet fel­váltva. Megkezdi működését a csecsemő- és anyavédelmi tanácsadó is. A község kor­szerűtlen rendelőit megszün­tetik, csak a település két tá­voli pontján marad meg egy- egy közülük. A tetőteraszt hasznosítva öt garzonlakást utalhat ki a tanács egészség- ügyi középkádereknek. A tegnapi átadási ünnepsé­gen Magyari Mihályné, a nagyközségi pártbizottság el­ső titkára köszöntötte a meg­jelent vendégeket. Köztük Nagy Sándornét, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának tit­kárát. Pálmai Lászlót, a du­nakeszi városi pártbizottság első titkárát, dr. Kollár La­jost, a váci Szőnyi Tibor Kórház igazgató főorvosát, dr. Mondok Pált, a Pest Me­gyei Tanács nyugalmazott el­nökét, országgyűlési képvise­lőt, valamint a nagyközség, a körzet állami, politikai, tár­sadalmi szervezeteinek kép­viselőit, majd röviden méltat­ta az új létesítmény jelentő­ségét, melyet az egészségügyi dolgozók ünnepe, a Semmel- weis-napok előestjén nyitnak meg. A fóti Garay János Általá­nos Iskola és a fóti zeneba­rátok vegyeskarának rövid műsora után Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke lépett a mikrofonhoz, aki köz­vetlen szavakkal emlékezett meg az első ütem kezdetéről, a tanács eredményes törekvé­seiről, s megállapította, hogy a váci kórház integrációja, a hamarosan átadásra kerülő dunakeszi szakrendelő és a fóti egészségügyi központ együtt jól szolgálja majd a betegségek megelőzését, gyó­gyítását. Méltatta a sok segít­séget nyújtó termelőszövetke­zet, a gazdasági szervezetek közreműködését, amely ezután is számottevő a települések fejlesztésében, mert mint mondta: az állami pénz ösz- szege meghatározott. Ennél több csak helyi forrásokból származhat. Ezután is sok dolga lesz az új intézménynek — állapítot­ta meg a megyei tanács elnö­ke, a közegészségügy nagy fel­adataira, életmódunk jelenle­gi ellentmondásaira figyel­meztetve. Végül dr. Bukta Lajos, a nagyközség ügyvezető orvosa ünnepélyesen átvette az új egészségügyi központot. A kö­zönség belülről is megtekint­hette az intézményt. K. T. I. várakozó. A korábbi féléves várakozási idő két-három hó­napra csökkent a szívműtétek­nél, s a sürgős esetekben lehe­tőség van az azonnali beavat­kozásra is. Gondot okoz vi­szont, hogy ma még kevés, úgynevezett bypass (érelzáró­dást áthidaló) műtétet tudnak végezni. Sikeresen alkalmaz­zák a szemészetben a korsze­rű technika nyújtotta eljárá­sokat, így például minden re­gionális központban a lézeres kezelést. Megfelelő kihasznált­sággal működnek a fővárosban a számítógépes tomográfok, tervezik, hogy a jövő év vé­géig a vidéki orvosegyeteme­ket is ellátják ilyen eszközök­kel. A gyógyszerfogyasztás az első negyedévben nem nőtt az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A gyógyszerellá­tás egyébként tavaly kiegyen­súlyozott volt, s várhatóan az idén is az lesz. A gyógyszer­nek nem minősülő, de gyógy­hatású anyagok forgalmazását egyszerűbbé tette a törvény- módosítás, ugyanis a feltalá­lónak csak a szer hatásossá-, gát, illetve ártalmatlanságát kell bizonyítania. Az adóre­form a gyógyszerek termelői árát is érinti majd, ezért a szociálpolitikai, egészségpoli­tikai szempontok figyelembe­vételével napirendre tűzik a térítési díjak módosítását A Celladammal kapcsolatos kérdésre válaszolva a tájékoz­tatón elmondották: több olyan adat van az Egészségügyi Mi­nisztérium birtokában, amely a szer hatástalanságát bizo­nyítja. Egy akadémikusokból álló bizottság megerősítette: a Celladam toxikus, és nincs da­ganatellenes hatása. Változat­lanul érvényben van viszont az a miniszteri rendelet, amely a szer emberen történő kipró­bálását megtiltja. A vegyszer nélküli zöldségtermesztéssel, a biokertészkedéssel kapcso­latban elhangzott: ma egyet­len korszerű nagyüzemi gaz­daság sem tud erre berendez­kedni, belátható időn belül a kiskertekben vezethető be ez a művelési mód. Sarlós István Varsóba utazott Sarlós István, az Országgyű­lés elnöke kedden Varsóba utazott. A lengyel fővárosban részt vesz a Varsói Szerződés tagállamai parlamentjei veze­tőinek tanácskozásán. Sarlós Istvánt a Ferihegyi repülőté­ren Cservenka Ferencné, az Országgyűlés alelnöke búcsúz­tatta, jelen volt Tadeusz Cze- chowicz, a Lengyel Népköz- társaság budapesti nagykövete. Afooc/őici „a gazdasági rendészet a gazda- , gr m m - sági bűncselekmények bizonyos CS wCatSCfíwCS csoportjára irányítja a fő figyel­met. emiatt kollégáim a munkájuk során viszonylagos önállóságot élveznek. Szeretnénk ugyanis biztosítani, hogy minden energiájukat az általuk vizsgált és felde­rített ügyekre összpontosíthassák.” _ (2. OLDAL) Sxakfelügyelőből á&áSV'Si szakfanátsatio el kell mennie egy-egy iskolába, mert szakmai gondokat tapasztalt, de az is előfordult már, hogy a helyi művelődési osztály illeté­kesei hívták fel a figyelmet egy-egy problémára.” (5. OLDAL) Kést szegezett ”Ezt Mvetően még inkább b ' B, vérszemet kapott a fiatal bu­O torkának nöző, és május ll-re virra­dóra az ajtót vasrúddal lefeszítve bejutott a Hazai Fé­sűsfonó és Szövőgyár pénztárhelyiségébe.” (6. OLDAL) Száautdás >-Mé§ 1972-ben történt, hogy né- _ „ , hány fiatalember, aki szerette a a nus vázén vízi életet és á technikában is já­ratos volt, azzal a kéréssel fordult az Almásfüzitői Tim­földgyár. sportköréhez, hogy segítsenek megalakítani a motorcsónak-szakosztályt. A sportkör vezetőinek tetszett az ötlet.” (7. OLDAL) Aj htntam „Van azonban a számlán egy 3800 „ TT. ,. forintos tétel: a három főnek tálalt sunsgenen hal »értéke«. Három adag hal 3600 forint? Ez csak tévedés lehet. Ezt hitték á fogyasztók is, mígnem kiábrándították őket:, ennyi és . kész! — mondották.” (8. OLDAL) A lakáshoz jutás feltételei A PEST MEGYEI TANÍCS ÜLÉSE Szociálpolitikai program az évtized végéig Kedden délelőtt a megyehá­za dísztermében tartotta soros ülését a Pest Megyei Tanács. A testület munkájában részt vett Nagy Sándorné, az MSZMP Pest Megyei Bizott­ságának , titkára Is. Napirend előtt Balogh László, a megyei tanács elnöke kegyeletes sza­vakkal emlékezett meg a kö­zelmúltban elhunyt és hétfőn utolsó útjára kísért Arany Istvánról, a megyei tanács nyugalmazott végrehajtó bi­zottsági titkáráról. A részt­vevők egyperces néma felál­lással adóztak emlékének. A testület tudomásul vette azt a jelentést, amely az 1987. május 22-ei tanácsülésen el­hangzott interpelláció nyomán tett intézkedésről készült, és elfogadta azt az ösz- szegzást Is, amely a tanács ál­tal a végrehajtó bizottságra átruházott hatáskörök gyakor­lásáról, valamint a két ta­nácsülés közötti fontosabb eseményekről adott tájékoz­tatást. A napirend jóváhagyása után megkezdődött az első pontot alkotó téma tárgyalá­sa. Ez Pest megye hetedik öt­éves tervidőszakra szóló szo­ciálpolitikai programjának megvitatása volt. Ä testületi tagokhoz előzetesen írásban eljuttatott anyaghoz Balázs Gézáné elnökhelyettes fűzött szóbeli kiegészítést, majd el­sőként Petőfi Sándorné, Tö­rökbálint megyei tanácstagja Késésben a feldolgozás Tart a zöldborsószezon A konzervgyárakban meg­kezdődött a zöldborsófeldolgo­zás szezonja. Ezekben a na­pokban tíz gyár fogadja a gazdaságokban ilyújtott mű­szakban betakarított termést, amelyből az idén a tavalyinál többet vesznek át. A konzervgyári feldolgozás­ra alkalmas zöldborsó fejlő­dése és érése két és fél-három hetet késett. A tartósításával foglalkozó gyárak a tervezett mennyiségnek eddig csupán ötödét dolgozták fel, míg ta­valy ilyenkor már a négyötö­dét átvették. A szezonban ösz- szesen 115 ezer tonna zsenge borsót tartósítanak, körülbelül tíz, százalékkal többet, mint tavaly. A gyárak naponta 4800—5000 tonna borsót fogad­nak. A feldolgozásban eddig nem volt fennakadás, jól fel­készültek az idényre. A betakarításnak és a fel­dolgozásnak a 26—28 Celsius- fok körüli meleg és a csapa­dékmentes napok kedveznek. Ilyen körülmények között a gyárak győzik a borsó fogadá­sát. ám az ennél nagyobb me­legben a borsó egy része túl­érhet és így már csak takar­mányozásra és esetleg vető­magnak használhatják. A kon­zervgyárak egyébként — ha ez szükségessé válik — egy­mást kisegítik a borsó átvéte­lében. kért szót. Sorrendben követ­ték őt Kovács Gyula (Buda- jenő, Zsámbék), dr. Arató András (Dunakeszi), aki a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsa vezető titkáraként tolmácsolta a szakszervezeteit véleményét a szociálpolitikai programról, Gleichner Gézá­né dr. (Gödöllő), Nagy Sán­dorné, Sovány András (Tököl). Az elhangzottakra Balázs Gé­záné válaszolt, majd Balogh László foglalta össze a téma főbb jellemzőit. A megyei ta­nács a szociálpolitikai progra­mot egy tartózkodással elfo­gadta. A tárgysorozat további ré­szeként az az előterjesztés ke­rült megtárgyalásra, amely a lakáshoz jutás feltételeinek alakulását elemezte, különös tekintettel a nagycsaládosok és a fiatal házasok helyzeté­re. Az írásos anyaghoz — amelyet szintén előzetesen kézhez vehettek a testületi tagok — Wächter Roland osz­tályvezető fűzött szóbeli ki­egészítést. A véleményt nyil­vánítók sorrendje ez volt: Ko­vács Gyula (Üllő, Vasad), az OTP megyei igazgatója, Kiss Jenő, a KISZ Pest Megyei Bi­zottságának első titkára, Papp István, Gödöllő város tanács­elnöke, dr. Husti István (Gö­döllő), Pálinkó Károly (Ceg­léd). Az elhangzottakra adott választ követően a megyei ta­nács az előterjesztést egyhan­gúlag elfogadta. (A napirend­nek erről a részéről lapunk harmadik oldalán adunk rész­letes beszámolót.) Jelentést tett ezt követően a megyei tanács ügyrendi és jogi bizottsága személyi ügy­ben. Nagymaros Nagyközségi és Zebegény Községi Tanácsok közösen választott megyei ta­nácstagja korábban elhunyt. A megüresedett helyre a két Országos gyermekvédelmi konferencia Hátrányos helyzetű diákok Az Országos Pedagógiai In­tézet gyermek- és ifjúságvé­delmi osztálya — a Művelődé­si Minisztérium gyermek- és ifjúságvédelmi önálló osztá­lya. valamint a Magyar Peda­gógiai Társaság gyermekvé­delmi szakosztálya közreműkö­désével — július 2-án, 3-án és 4-én rendezi meg a 111. or­szágos gyermekvédelmi nyári konferenciát Százhalombat­tán. a Barátság Művelődési Központban. A nyári konferencia tárgy­köre ezúttal a hátrányos hely­zetű, veszélyeztetett és az ál­lami gondozásban nevelkedő gyermekek tanulási, iskolázási nehézségeinek szociológiai, pszichológiai és pedagógiai vo­natkozásait öleli föl. A kérdés, csoport áttekintését országos szakmai fórum keretei között gyermekvédelmi szempontból elsősorban az a tény teszi in- i dokolttá, hogy az iskolázási fo­lyamat során elszenvedett hát­rányok a későbbiekben az ér­vényesülés és a társadalmi be­illeszkedés akadályaiként je­lennek meg, s ezáltal hozzájá­rulnak a hátrányos helyzet új­ratermelődéséhez. A konferencián mintegy két­száz szakember vesz részt a gyermekvédelem (a nevelőott­honok, a nevelő- és javítóin­tézetek, a gyermek- és ifjúság­védő intézetek), a nevelési ta­nácsadás és az iskolai oktatás területéről, az ország minden részéből. A problémakör több­oldalú megközelítését és mé­lyebb feldolgozását az egyes szakágak prominens képvise­lőinek előadásai mellett a meghatározott témaköröknél kisebb csoportokban folyó megbeszélések és viták bizto­sítják majd. testület Mihály Jánost vá­lasztotta meg. A bizottság meg­vizsgálta a választás törvé­nyességét és a választást ér­vényesnek minősítette. A me­gyei tanács ennek alapján megállapította, hogy Mihály János megyei tanácstaggá választása törvényes és érvé­nyes. A testület nevében Ba­logh László kívánt az új tag­nak jó munkát. A továbbiakban a megyei tanács egyéb ügyeket tárgyalt. Döntött a helyi tanácsok ré­szére 1987-re megállapított állami támogatás módosításá­ról, a lakáshoz jutás feltéte­leit javító programok végre­hajtásának pénzügyi támoga­tásáról, az 1987. évi út, híd költségvetési előirányzat me­gyei tartalékának felosztásá­ról. A megyei tanács, a Minisz­tertanácsnak az Országgyűlés legutóbbi ülésére benyújtott és ott elfogadott javaslata alapján, amely mérsékli a ta­nácsnak adott állami támoga­tás összegét, döntött arról, hogy az így nélkülözendő 96.1 millió forint miként oszlik meg a helyi, tanácsok, illetve a megyeközponti pénzalap kö­zött. Szerződéskötés Közös érdekeltség Újszerű kutatási szerződése­ket köt a megrendelő vállala­tokkal az Országos Húsipari Kutatóintézet. Egy-egy feladat megoldására úgy vállalkoznak, hogy az eredményből maguk is részesülnek, ily módon a ko­rábbinál lényegesen jobban érdekeltek a téma gyors és nyereséget hozó megoldásá­ban. Az intézet eddig öt ilyen szerződést kötött állatforgalmi és húsipari vállalatokkal. Tel­jesítésük nyomán jelentős nyereségtöbblethez jutottak a megrendelők, ám jutott a ku­tatóhely számára is. összesen 1,4 millió forint származott az új megoldások nyomán kelet­kező vállalati haszonból. Ebből az intézeti részesedés megha­ladta az 500 ezer forintot; ezt az összeget egyebek között műszerparkjuk fejlesztésére fordítják. Több mint 400 ezer forintot vehettek föl a témák megoldásán fáradozó tudomá­nyos kutatók. A szerződések érdekessége, hogy a megren­delő vállalatok dolgozói — akik a helyszínen segítették a kísérleti munkát, majd az új módszer gyakorlati beveze­tését — szintén csaknem 400 ezer forinthoz jutottak; a szer­ződés ugyanis számukra is biztosította az anyagi érdekelt­séget, őket is ösztönözte a programban való minél tevé­kenyebb részvételre. A

Next

/
Thumbnails
Contents