Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-09 / 134. szám

1987. JÚNIUS 9., KEDD tártat) 3 Minden forint azonos értékű lesz Nem csökkenhetnek a keresetek Beszélgetés dr. Kupa Mihállyal, az adóreform-titkárság vezetőjével Napjaink aktuális feladata, az előkészí­tés alatt levő adóreform fontos szakaszá­hoz érkezett. A vállalatok és a lakosság — az eddigi ismeretek birtokában — most ébredtek rá, mit is jelent az átren­dezés. Az MSZMP KB áprilisi irányelvei­ben már fontos feladatként szerepelt az adóreform, azóta újabb felméréseket vé­geztek e témában. Hogy hol is tart az előkészítés, s mit várhatunk az általános forgalmi és a személyi jövedelemadó be­vezetésétől, arról dr. Kupa Mihállyal, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetőjé­vel, az adóreform-titkárság vezetőjével beszélgettünk. Arany István (1912—1987) Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Arany István, a Pest Megyei Tanács nyugalmazott végrehajtó bizottsági titkára, életének 75. évében rövid szenvedés után elhunyt. Arany Istvánt a megyei tanács saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkedik. ★ 9 Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1984 áprilisi határo­zata szerint tovább fejlesztjük a gazdasági irányítási rend­szert. Ennek része az adóre­form is. Bevezetésére várha­tóan jövőre kerül sor. Miért van erre szükség? — Ismeretes, hogy a ma­gyar gazdaság teljesítményei nem túl jók. Az elmúlt idő­szakban romlottak a külső és belső egyensúlyi viszonyaink, 8 'mind nagyobb a teljesítmé­nyek és a jövedelmek közti rés. Ugyanakkor a jövedel­mek közötti különbségeknél is „nyílik az olló”. Egyre problémásabb az úgynevezett „szegény” néprétegek helyze­te. A népgazdaság nem fejlő­dik kellő mértékben, kevés erőforrás áll rendelkezésre a szerkezetváltoztatáshoz. Jó­formán csak az aktív, a vál­lalkozó szellemű rétegnek nőtt a jövedelme a közel­múltban. 9 Elsősorban mit szeretné­nek elérni az adóreform meg­valósításával? — Mindenekelőtt: az alap­gond a termelésben van. A jelenlegi adó- és árrendszer visszafogó hatással van a gazdaságpolitika kiszolgálása, ra. Ebben a politikában sem­miféle szerkezetváltozás nem társult. Sokkal többet kellett elvonni a fizetőképes vállala­toktól, mint a veszteségesek­től. Ennélfogva a veszteséges stagnál, a fizetőképes pedig nem tud fejleszteni. Ez a pénzügyi mechanizmus alkal­matlan arra, hogy; tiszta ér­tékrendi visszonyokkal dol­gozzon. Ezért a termelésben csökkenteni kell az elmaradá­Szájtátva Elmázoiva Először csak baráti tudakozó­dásból — nem tudsz valakit? — értesülök rúia, aztán hivatalos (ormában is szembetalálkozom a ténnyel. Csúcsgázsiért ugyan, de az ügyesebb,je — a tehető­sebbjei — a fővárosból csalo­gat ki Dunakeszire szobafestő és,'vagy mázoló kisiparost. A vállalási díjban benne van az utazással eltöltött idő is, a ben­zinköltség úgyszintén, a kocsi kopása nem kevésbé, de hát fizessenek a proccok, a szno­bok, akiknek pesti mester kell ...! Milyen könnyen lehet igazságot osztani ilyen csip- csup ügyekben. Könnyen. Csak éppen nem igazságot. Az igazság ugyanis az, hogy Dunakeszin meghökkentően kevés a szobafestő, a szobafes­tő és mázoló kisiparos. Nem a kivagyiság, hanem a kényszer viszi rá az embereket, hogy állva a (nem éppen szégyen­lősen megszámított) költsége­ket, onnét hívjanak mestert, ahonnét tudnak. Egy váro3 nem egyetlen szolgáltatási gondja húzódik meg ebben az egyetlen cseppecskébe:.!, de ha nincsen, akkor nincsen ilyen, olyan, amolyan mester, vállal­kozó. Csak éppen közben elnépte­lenednek a szakmunkásképzők ilyen, olyan, amolyan szakmai csoportjai, osztályai. Nem je­lentkeznek a gyerekek ennek sem, annak sem. amannak sem ... Szobafestőnek sem. Hiszen ugye, ma már — és ml mindenre paplan ez a ma méri —* nem festetnek az em­berek. hanem tapétáztatnak. (Ami persze sokkal drágább és a lakás bizonyos helyiségeiben nem Is célszerű.) S mert az emberek nem találnak festőt, mázolót. valóban — fogcsikor­gatva — tanéíázfitnak. akkor Is, ha annak árát bizony meg- kopialiák. Vagy ha végképp nem futja a pénztárcából, ak­kor nekiálltjait maguk ... Ha így haladunk, akkor lesz (tízmillió) festőnk, tapétásunk, víz- és gázvezeték-szerelőnk, tetőfedőnk, kőművesünk, má- zolónk. Csak éppen szakembe­rünk nem lesz egy szál se. MOTTÓ sokat. A végső felosztáshoz szükséges a személyi jövede­lemadó és az általános for­galmi adó. A cél: a termelő­ket kevésbé kell központi el­vonásokkal terhelni. A ter­melésből kivont adókat be­építjük a munkavállaló béré­be, és a személytől vonjuk el. Ha bevezetésre kerül, az új normatív adórendszer hármas kulccsal dolgozik majd. 9 Hallhatnánk ennek az elvéről? — Tartalmi lényege a vál­toztatásnak: a fejlesztést, az exportot ösztönözni a lakos­ság és a közületek fogyasztá­sának rovására. Az új általá­nos forgalmi adó olyan spe­ciális rendszer, amely a ter­melés-értékesítés minden Ián. cában megvalósul. Vagyis minden termék, szolgálta­tás, teljesítmény valamely adókulcs besorolása alá esik. Úgynevezett normál kulccsal működik majd az áruvilág zöme, például a ru­házat, a műszaki cikkek, a vegyi áruk. Az úgynevezett nullás kulcs támogatást je­lent. Az alapvető élelmiszerek, az energia, a mezőgazdasági termékek, a lakossági szolgál­tatások köre, de a kultúra, a tudomány, az export, t'a mű­szaki fejlesztés is ez alá esik. Az úgynevezett közbülső kulcs pedig a nem alapvető szolgál­tatásokat érinti, mint a taxi, a fodrász stb. Az általános forgalmi adó elvének erőssé­ge, hogy ha a termelői ár emelkedik, automatikusan emelkedik a fogyasztói ár is. Tehát a kisebb költséggel ter­melők versenyképesebbé vál­nak. Az egész változás a kor­szerűbb gazdálkodás irányába mutat. Az általános forgalmi adó bevezetésével egy sor je­lenlegi adónem — bér-, va­gyon-, társasági stb. — meg­szűnik. 9 Mi a lényege a személyi jövedelemadónak? — Egyszerűen: a személyek éves összevont jövedelmét adóztatja, függetlenül attól, hogy főmunkaidőből szárma­zik-e vagy sem! A viták még tartanak, s az elképzeléseket is társadalmi vitára bocsát­juk. A jelenlegi elgondolások szerint az évi negyvennyolc­ezer forintos jövedelem még adómentes lenne. Arról is vi­tázunk, milyen mértékű adó alá essék a táppénz, a gyed. A gyes, a családi pótlék nem adózna. Csakúgy, mint a nyug­díj, ám a nyugdíjkiegészítés már igen. Példa erre: ha va­lakinek évi harminchatezer forirjt a nyugdíja és van har­minchatezer forint nyugdíjki­egészítése, akkor hetvenkét- ezer forintból indulunk ki az adó megállapításánál. A het- venkétezerből tizenkétezer fo­rint kedvezményt kap a nyug­díjas, így csak a negyven- nyolctól hatvanezer forint kö­zötti rész — vagyis tizenkét­ezer forint esne jövedelemadó alá. Ezzel egyidejűleg megszű­nik az óra- és keresetkorlá­tozás. 9 Ha bevezetésre kerül az adóreform, ez egyben az adó­bevallást is kötelezővé teszi? — A csak főmunkaidöből élő embereknél nem. Akik magánszemélytől jutnak jöve­delemhez, azoktól meghatáro­zott időszakonként adóbeval­lást kérünk. Természetesen ezt ellenőrzés követi majd. 9 A változással nem kell-e attól tartani, hogy csökkennek a teljesítmények? — A kérdést én megfordí­tanám. Most mi akadályozza a nagyobb teljesítményt? Az, hogy nem fizetjük még jövede­lemmel. Márpedig ott kell nagyobb keresetet biztosítani, ahol magasabb a teljesítmény. Hazánkban 1982-től lehet vál­lalkozni, s a jelenlegi adó­rendszer sem tartotta vissza az ilyen típusú egyéneket. A leendő új elképzelés politikai feltétele, hogy a főállásban kifizetett nettó keresetek nem csökkenhetnek. A főmunka­időben dolgozók tehát nem járnak rosszabbul. De nem kerülnek hátrányos helyzetbe a vállalkozók sem, hiszen az erre vonatkozó speciális adó ugyanazt jelenti majd, mint a jelenlegi. Ha bevezetésre kerül, csupán azokat érinti érzékenyebben, akiknek kü­lönböző forrásból származó adóterhe van. Számuk mos­tanság háromszázezerre tehe­tő az ötmillió aktív kereső közül. 9 Miért válhat korszerűbbé ez az eszközrendszer a jelen­leginél? — Hazánkban még nem működött ilyen adórendszer. Ha megvalósul, nyomban nye­reség- és költségérzékeny lesz a vállalat. Megszünteti azt a jelenlegi különbséget, amely a főmunkaidő és az az utáni keresetből adódik. Tehát min­den forint azonos értékű lesz, vagyis az új eszközrendszer „nem űzi ki” a szocialista szektorból a dolgozókat. S végül, a vállalati hatásokat tekintve: a termelőegységek legalább huszonöt százaléka kedvezőbb helyzetbe kerül. Így a reform a hatékony gaz­daságpolitikát segíti elő. Mikes Márta (Megjelent a Heves Megyei Nép­újságban.) Újabban az áfészek Tüzép- telepein szokássá vált, hogy az építőanyagok megrendelé­se előtt tájékozódnak a kör­nyéken várható építkezések­ről, házátalakításokról. Sőt, az élelmesebbek megkeresik aján­lataikkal az érintetteket. Fő­ként a szerződéses üzemelte­tésű telepek vezetőire jellemző ez a vevőcsalogató magatar­tás: a 16 áíészhoz tartozó 62 telepből 23 már ilyen formá­ban árusít megyénkben. Egy­re inkább rá is kényszerülnek arra, hogy elébe menjenek a megrendelőnek, mivel az utób­bi időben csökkent az építke­zési kedv. Aki azonban még­is erre szánja magát, azt az áfész-telepek felkészülten vár­ják. Már a múlt év végén megrendelték fő ellátójuktól, a Budapest Környéki Tüzép Vállalattól a 28 millió darab kis méretű téglát, egyéb fa­lazóanyagokat, például gázszi- likátot és betont. Ebből már meg is érkezett az első ne­Grszággyűlési bizottságok Az Országgyűlés mezőgaz­dasági, illetve terv- és költ­ségvetési bizottsága együttes üiést tartott — Cselötei Lász­ló és Bognár József elnökle­tével — hétfőn a Parlament­ben. A két testület azt vitat­ta meg, hogy a magyar me* zögazdaság fejlődésének mi­lyen új lehetőségei vannak az agrártermékek nemzetközi ke­reskedelmében kialakult krí­zis időszakában. A képviselőkhöz előzetesen eljuttatott mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszteri, il­letve külkereskedelmi minisz­teri előterjesztés megállapítja: élelmiszergazdaságunk terme­lési színvonalának megőrzését, további fejlődését, lehetőségeit alapvetően az határozza meg, hogy miként tud alkalmazkod­ni a külpiacok követelményei­hez. Szóbeli kiegészítőjében Ve­ress Péter külkereskedelmi mi­niszter hangsúlyozta: nemcsak a Közös Piac tagállamai és az Egyesült Államok, hanem ösz- szesen mintegy 25 ország küsz­ködik élelmiszer-feleslegének értékesítésével. A kereslet-kí­nálati egyensúly felborulását az egyre növekvő állami tá­mogatás és a protekcionista kereskedelempolitika okozza. Olyan fontos felvevőnk, mint Ausztria például, ma már a hús- és a gabonapiacon ver­senytársunkká lépett elő. Mindezek miatt a magyar me­zőgazdaság nehéz helyzetbe került. a kibontakozáshoz megfontolt gazdaságpolitikai intézkedésekre, határozott cse­lekvési programra van szük­ség. Ennek egyik eleme a kül­kereskedelmi szervezet to­vábbfejlesztése, amelynek vég­ső soron az a célja, hogy — ha az alapkövetelményeknek meg tud felelni — minden gazdasági egység közvetlen folytathasson külkereskedelmi tevékenységet. A Szovjetunióban zöldség-, gyümölcs- és gabonakivitelünk biztos piacra talál, de a mai magyar exportszerkezet ala­kulását alapvetően befolyásol­ják a Szovjetunióban kibonta­kozó, az agrárágazat fejleszté­sét szolgáló programok. Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes szóbeli kiegészítőjében egyebek közt elmondotta: az elmúlt években 1,1—1,4 mil­liárd dollár körül yolt a me­zőgazdaság dollárelszámolásé exportja. A kivitel értéke ugyan egyre csökkenő tenden­ciát mutat, de az élelmiszer- külkereskedelem az elmúlt esztendőkben mindig pozitív — 1986-ban 620 millió dollá­ros — egyenleggel zárt. A vitában felszólalók közül Bognár József (országos lista) rámutatott: minőségi forrada­lom tanúi lehetünk a világ­ban, ez a mezőgazdaságra, az iparra egyaránt vonatkozik. gyedévre ütemezett mennyi­ség. Nem így az ára . miatt közkedvelt égetett cserépből, erre az évre 2,4 milliót vár­nak, ám gyártási gondok miatt feltehetően egész évben aka­dozni fog az ellátás. Átmene­tileg gondot okozott az E je­lű vasbetongerenda szállítása is, amiből közel 200 ezer fo­lyómétert igényeltek 1987-re a Tüzép-telepek. Burkolóanyagból a tavalyi­hoz képest nagyobb az igény, ezért 10 ezer négyzetmétert rendeltek ebből, cementből, palából viszont az elmúlt év­hez képest kevesebbet. Nyílás­zárókból van elegendő. Sok Tüzép-telep közvetlenül a gyártótól szerzi be szükség­leteit, így a Budapesti Vasbe­tonipari Művektől gerendát, a váci DCM-től cementet, me- szet — ezzel is igyekeznek pótolni, kiegészíteni készletei­ket, alkalmazkodva a helyi igényekhez. Vásárlót vonzó Hivatalnok volt a szó ere­deti, legnemesebb értelmé­ben. Egész lényét, tevékeny­ségét áthatotta a szolgálat vállalása, az ügyszeretet, a szakértelem, a folyamatos megújulási készség — az em­berek érdekében. Mi sem állt tőle távolabb, mint a ma gyakran emlegetett, ostorozott ,.hivatalnoki stílus”. Életét tette fel az ügyintézés huma­nizálására, egyszerűsítésére, korszerűsítésére. Kifogyhatat­lan volt az ötletekben, kezde­ményezőkészségben, fáradha­tatlan tenniakarásának csak az elmúlás kegyetlen parancsa vethetett véget. Kisiparos családban szüle­tett. Az érettségi után 1930- han kezdett dolgozni a köz- igazgatásban, Móron mint fi­zetés nélküli gyakornok. Ké­sőbb Diósára került, ahol már az aljegyzőségiq vitte. Ugyanez volt a beosztása a későbbiekben Sóskúton egé- sze.n a felszabadulásig. 1945- től a tanácsok megalakulá­sáig jegyzőként dolgozott ugyanitt. Biatorbágy, a Bu­dai Járási Tanács, maid a Vác Városi Tanács voltak to­vábbi munkahelyei. A leg­utóbbinál két évtizeden ke­resztül töltötte be a vb-titkári funkciót. Mint széles körű ál­lamigazgatási gyakorlattal, jó elméleti felkészültséggel ren­delkező vezető, a megyei ta­nácshoz került 1970-ben osz­tályvezetőnek, majd egy év múlva vb-titkár lett. Ebből a beosztásából ment nyugdíjba. Munkáját számos kitüntetés­sel ismerték el. Soha nem volt kenyere a Ezek az elvek vezérelték a ráckevei Architektúra Kisszö­vetkezetet is, amikor az el­múlt évben a C—200-12 típus­jelű gyorslakóház építésébe kezdtek. Korábban csak fa konténerházak előállításával foglalkoztak, ám a piaci igé­nyek változása miatt a hét­végi faházakat és a könnyű lakóházakat is elkezdték ösz- szeállítani. Az említett lakó­épület Betonyp elemekből ké­szül, amelynek jellemzője 1 a gesztusként egyre több helyen különféle szolgáltatásokat ve­zetnek be: házhoz szállítást, mészoltást, méretre vágást. Jellemző ez a Buda Környéki Áfész pátyi, a Szentendre és Vidéke Áfész tahitótfalui te­lepeire éppúgy, mint az Alsó- tápiómenti Áfészhez tartozó mendei, maglódi, sülysápi egységekre, és a Gödöllő és Vidéke Áfész csömöri tüzépé- re. Az említettek közül nem egy helyen az építőanyagok mellett vasárukat, ablaküve­get, kerítéselemeket is forgal­maznak profilbővítésként. A pénzszűke miatt túl sok lehetőség nincs a gépesítésre, modernizálásra, de néhány te­lepnek mégis sikerült Weimer- rakodógépeket beszereznie, s a közelmúltban Nyársapáti­ban, Újszilváson, Csemőn és Kőröstetétlenben kulturáltabb körülményeket alakítottak ki az építőanyagokat árusító he­lyeken. Pest Megyei Tanács tétlen pihenés'. Rendületlen aktivitással dolgozott örök ál­ma: az egyszerű, gyors ügyin­tézés feltételeinek megterem­téséért. Haláláig vezetője volt a megyei tanács hatósági kol­légiumának, mely az állam­igazgatási munka korszerűsí­tésén dolgozott. Számos cik­ket irt a téma kapcsán szak- folyóiratokban éppúgy, mint a Pest Megyei Hírlapban. Se­gített kifogyhatatlan ötletei­vel is. Halálával pótolhatatlan veszteség érte volt és leendő „ügyfeleit”, mindazokat, akik munkájuk, tisztük szerint ki­sebb vagy nagyobb részt vál­laltak, illetve vállalnak Pest megye fejlődésének, a közös­ség boldogulásának elősegíté­sében. jó szigetelés és a gyors össze- szerelhetőség. Szakemberek segítségével egy hét alatt el­készíthető az új otthon. A szükséges anyagokat a Szol­nok Megyei Tanács Építőipari Vállalata és a Csőszerelőipari Vállalat szállítja a szövetkeze­tieknek. A falakkal, ajtókkal, ablakokkal és tetőszerkezettel ellátott épület ára összeszere­lés nélkül 400 ezer forint. Ám attól függően, hogy a tulajdo­nos az építés során mennyi munkát vállal maga önállóan, a végső költség 500 és 800 ezer forint között alakul. Ha meggondoljuk, hogy az épü­letben a földszinti lakótér több mint 80 négyzetméteres és közel 50 négyzetméternyi tetőtér-beépítésre is lehetőség van, igazán nem tűnik sok­nak ez az összeg. De annak sem kell kétségbeesnie, akinek még annyi pénze sincs, hogy kifizesse az alapanyagokat, ugyanis OTP hitellevélre is megvásárolható a gyorslakó­ház. , Ebben az évben eddig 59 szerződést kötöttek a szóban forgó épületre, de ha figye­lembe vesszük, hogy reklámra szinte alig költenek és egy úi vállalkozásról van szó, akkor ez is tekintélyes eredménynek mondható. A hazai érdeklődők 90 százaléka magánlakásként kívánja hasznosítani a gyors­lakóházat, de mivel a belső tere variálható, sportkörök, il­letve kereskedők és kisiparo­sok is felfigyeltek az új tech­nológiával készülő építmény­re. Emellett külföldi megren­delésre is számítanak a rác­keveiek. Nem véletlenül mondják: ha egy üzlet bein­dul és a partnerek is megbíz­hatók, akkor nyerő helyzet alakul ki a konkurenciával szemben. Közvetlenül a gyártótól rendelnek Vevőket csalogató magatartás Gyors, olcsó és esztétikus A kispénzűek lakóháza Az egyre növekvő építőanyagárak mellett mind több építeni vágyó gondolja meg, hogy miből mennyit használ fel — lehetőleg több generációt is kiszolgáló — új otthona megalkotására. Ez a probléma elsősorban a fővárosban és az üdülőkörzetekben jelentkezik leginkább, ahol a szakem­berek vagy éppen a kontárok munkájáért is jókora sum­mát kell az asztalra tenni. A cél tehát minél jobb terület­kihasználással, a lehető leggyorsabban és legolcsóbban «1- készíttetni az új lakásokat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents