Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-08 / 133. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 132. SZÁM 1987. JÚNIUS 8„ HÉTFŐ KSSZ-esek a jövőjükről Vita a lakáseíosztás módjáról Szerte a városban több alkalommal is a lakosság elé került a városi tanács lakáselosztással, lakásgazdálko­dással foglalkozó új szabálytervezete. Ez volt az úgy­nevezett társadalmi vita, amelynek legutóbbi résztvevői a KISZ-esek voltak. A párt- és tömegszervezetek szék­házában Szamosvölgyi Alfréddal, a tanács hatósági osz­tályvezetőjével és Losonczi Józseffel, a lakásügyi társa­dalmi bizottság elnökével találkoztak. Először a terjedelmes terve­zet tartalmát foglalta össze az osztályvezető. ■ Elmondta, azért van szükség a módosításra, mert a ma életben levő alap­elveket ezelőtt 12—14 évvel fogalmazták, amikor egészen más kilátások voltak a lakás- szerzésre. Több tanácsi lakás épült, tehát az elosztás képle­te is egyszerűbb volt. Magas térítéssel Azóta a lakásárakban is je­lentős változások történtek, amivel nem tartottak lépést a jövedelmek. A mai körülmé­nyeknek megfelelően tehát egyik fontos feladat a megle­vő tanácsi lakások mobilitá­sának fokozása. Ennek érde­kében szeretnék megemelni a leadott tanácsi lakásokért fi­zetett ellenértéket azok szá­mára, akik nem kérnek he­lyette mást. Még tanácsi kije­lölésű OTP-lakást sem, hanem teljesen saját erőből vállalják a lakásgondjuk megoldását. Ezek szerint a használatbavé­teli díj hatszorosát fizetik az 1—2 szöbás lakásokért, az en­nél nagyobbakért pedig hét­szeres árat kapnak. Megváltoztatnák a támoga­tás rendszerét, még előnyö­sebb helyzetbe kerülnének a nagycsaládosok. A tervezet ki­tér a lakásügyi társadálmi bi­zottság jövőbeli feladatainak taglalására is, pontosítja ha­táskörét. A lakosság tájékoz­tatására is gondoltak. A taná­cson állandó helyen kifüggesz­tik a különböző támogatásra javasoltak návsorát, hogy a döntés előtt bárki hozzászól­hasson, észrevételt tehessen. Tervezetek Ezután a tervezetből kiemel­ték a tanácsi lakáshoz jutás jogosultságának jövedelmi fel­tételeit. E szerint az egygyer­mekes családok egy személyre jutó jövedelme nem haladhat­ná meg a 2500 forintot, a két­gyermekeseké pedig a 3000-et. Egyedül álló, vagy házas nyug­díjasok is lehetnek jogosultak, de csak egyszobás lakásra, az ő jövedelmük nem haladhat­ja meg a 3500 forintot. Kikö­tés továbbá, hogy az ilyen igénylőnek nem lehet 80 ezer forintnál nagyobb értékű va­gyona, tehát egy ennél érté­kesebb személygépkocsi is ki­záró ok lehet. Nemhiába volt fórum, a fia­talók a tervezet több pontjával is vitatkoztak. Egyik éppen a jövedelemhatárok kérdése. Miért kell 500 forint különb­séget tenni egy- és kétgyere­kes családok között? Annak a családnak, amelyik egy gye­rekkel 7500 forintból, vagy annál kevesebből él, sokkal rosszabb a helyzete, mint ahol négyen vannak, és legalább 12 ezer forint a jövedelem. A KISZ-esek javasolták, hogy ne tegyenek megkülön­böztetést. Ellenérzést váltott ki az a pont is, amelyben a tanács lakókijelölési jogot kér minden közösségi építkezés­ből, amihez így vagy úgy se­gítséget adott. Lehet ez vál­lalati vagy más építőközösség, így KISZ-védnökségű is. E helyett javasolták, hogy in­dítson a tanács saját kezde­ményezésre hasonló építő- közösségeket. Mások ugyanis a kijelölés szempontjai: a KISZ mozgal­mi érdemek alapján, az egyes gyárak, üzemek pedig nyil­vánvalóan szakemberek szer­zése érdekében kezdenek la­kásépítésbe. Ezzel szemben a tanács egyedül a szociális rá­szorultságot veszi figyelembe. Nem találták reálisnak, hogy a jogosultak jövedelmi viszo­nyainak változásai közül csak azt kell figyelembe venni, el­fogadott igénylések esetén, amelyik keresetcsökkenéssel jár. Ha viszont emelkedik a fizetés, akár kétszeresére is, nem számít. Azzal az irányelvvel egyet­értettek volna, hogy a fiata­loknak első lakásként szeré­nyebb komfortfokozatú, kisebb méretű lakásokat adjanak, mi­nél előbb. Elkerülhető lenne az albérletezés, ami alatt sen­ki nem képes takarékoskodni. Ugyanebből az elképzelésből azonban hiányolták azt a biz­tosítékot, ami megnyugtatná a fiatalokat, hogy adott időn be­lül jobb lakásba költözhetnek. Ha ilyen kötelezettséget nem vállal a tanács, akkor nehezen valósíthatja meg elképzelését. Nem fogják elfogadni eze­ket a szükséglakásokat, mert félnek, hogy ottfelejtik őket. A fórum résztvevői javasol­ták, hogy szóljon mondjuk öt évre az ilyen megoldás, és mellette a tanács nyisson szá­mukra ifjúsági takarékbetétet, megelőlegezve a majdani szo­ciális támogatást is. Ilyen megegyezés után biztosítva le­hetne a végleges, már megfe­lelő környezetű elhelyezés. Nem pontosan kidolgozott az a kitétel sem, miszerint a munkában töltött időt is fi­gyelembe veszik az elbírálá­soknál. A KISZ-esek úgy ér­zik, hátrányba kerülhetnek az idősebbekkel szemben. Bár ha fiatal és fiatal között tesznek ilyen megkülönböztetést, lehet hasznos is, de pontosítani kell a részleteket. Például számí­tanak-e az egyetemi évek? Ha nem, kétszeres hátrányban vannak a diplomások a szak­munkásokkal szemben. Amíg azok éveket „gyűjtenek” és jól is keresnek, az egyetemista jó­val később kapja az első fi­zetését, ami akkor is töredéke a szakmunkásokénak. Bankhitelként? Helytelenítették azt a pon­tot is, hogy a gyerekeket vál­laló házaspároknak megelőle­gezett támogatást bankhitel­ként kell visszafizetni, ha nem születnek meg időre a gyerekek. A szociális rászo­rultság ennyi idő alatt nem sokat változhat, mégis óriási terheket tesznek ugyanannak a két embernek a vállára ak­kor is, ha önhibájukon kívül nem teljesítették kötelezettsé­güket. A találkozó végén, miután a kérdésekre válaszolt és föl­jegyezte az ellen javaslatokat is, Szamosvölgyi Alfréd azzal búcsúzott, hogy továbbítja a hozzászólásokat. Annál is in­kább, mert mint mondta: sok olyan véleményt hallott, amit már korábban más közössé­gekben is, e társadalmi vita során. D. Z. Kimeríthetetlen energiaforrás Egységcsomag napházhoz A napenergia hasznosítása az utóbbi években hazánkban is polgárjogot nyert, s már több vállalat, szövetkezet és intézet készít berendezéseket, felszereléseket, amelyek a napsugárzás közvetítésével vizet melegítenek háztartási, tisztálkodási, fűtési célokra. E kimeríthetetlen energia- forrás alkalmazásának elterje­dését jól szolgálja most, hogy a Csőszerelő-ipari Vállalat be­fejezte azt a többéves műsza­ki fejlesztést, amelynek alap­ján nemcsak a napenergia hasznosításához szükséges egyik-másik berendezés — napkollektor, bojler, szivattyú stb. —, hanem valamennyi tartozék és szerelvény gyártá­sára, beszerzésére és forgalma­zására is berendezkedett. Eh­hez a komplex napenergiás melegvízellátó rendszerhez tartozó elemeket pedig egység- csomagokban kínálják, hogy a teljes készletet egyszerre kap­ják kézhez a felhasználók. Az egységcsomaghoz közérthető szerelési vázlatot is mellékel­nek. A családi házak napener­gia-fogyasztásától függően általában 2—4 négyzetméter felületű napkollektort kell el­helyezni a napsugárzásban leg­gazdagabb tetőszakaszokon. A kollektorok alumíniumlemezé­be préselt csőkígyókban kerin­gő vizet melegíti fel a nap­energia, amelyet nálunk 4—8 hónapon át lehet hasznosítani, s ekkor megtakarítható a vil­lanybojlerhez szükséges villa­mos energia. A kísérleti ada­tok szerint vidéken egy csalá­di ház villanyszámláját évente több mint ötezer forinttal csökkenti a napenergiás be­rendezés, mégpedig hosszú tá­von, több évtizeden át. így a befektetés várhatóan 7—10 év alatt megtérül. A családi házak napenergiás egységcsomagjainak forgalma­zását a nyár közepén kezdik meg a vállalat fővárosi telep­helyén. Tárgyalásokat kezdtek arról is, hogy ez a termékük a Fészek Áruházak és az Épí­tők boltja kereskedelmi háló­zatának kínálatában — Vácott is — mielőbb megjelenjen. Valóságos problémákról szóltak Egy fórum ürügyén H a én ülnék abban a székben, amelyben dönteni kell épületek sor­sa fölött, a váci Lenin út és Sebes Imre út sarkán álló ház- nehéz helyzetbe hozna ... Nekem nem tet­szik. Nem tetszik kaszár­nya jellege miatt, íves­rácsos kapuja miatt, amelyen a két fém babér- vagy olajág közöt­ti szalagon építésének éve hivalkodik. Nem tetszik, de múltunk darabja: az osz- lopos-timpanonos ötvenes évek után már egy szelí- debb átmeneti stílust kép­visel. S bár nem értek hozzá, úgy gondolom, jel­legzetes darabja — az építészetben is átmeneti — korának. Az épület a társadalom tükörképe, vélik sokan, és ezt idézte-vallotta S. He­gedűs László is, aki a vá­rosvédő egyesületek szö­vetségének elnökeként je­len volt a Váci Városvédők és Városszépítők Egyesüle­tének fórumán. Ha ennek igazságát kénytelen-kellet­len el is ismerjük, hajla­mosak vagyunk a tükör hi­bájára hivatkozni. Ettől pedig épületeink nem lesz­nek szebbek, lakókörnyeze­tünk nem lesz emberibb. Szerencsére az utóbbi időben megindult egy egészséges szemléletválto­zás. A maximalista — ahogy a szövetség elnöke fogalmazott —, rombolva építő szemlélet-gyakorlat helyett egyre nagyobb be­csülete van a hagyományos értékeknek. Persze ez nem szerencse: a szemléletvál­tozás szükségszerű volt, mint ahogy a városvédő egyesületeket sem a vélet­len, hanem a társadalom igénye hívta életre. Életre hívtuk saját lelkiismere­tünket. Akár programnak is elfogadható: legyen igé­nyünk, energiánk arra, hogy emberi, embernek va­ló formákat adjunk telepü­léseinknek. És őrizzük em­bermértékű formáit, a tör- tönelmi településszerkezet védelmével, az adott tele­pülésre jellemző formai elemeknek az új épületek­be való „átmentésével”. A közömbösségnél nincs veszedelmesebb dolog egy közösség számára, figyel­meztetett S. Hegedűs Lász­ló, s megfontolandó, amit annak a bizonyos fórum­nak a másik vendége — az esztergomi városvédők el­nöke, Balogh László — mondott. Amikor először emelték fel szavukat, az ellenzékiség bélyegét is rá­juk sütötték egyesek. de ezt is vállalniuk kellett. — És keresni a társakat a vá­rosvédő, városszépítő, ér­tékmentő munkához. Meg is találták a felnövekvő generációban, azokban a fiatalokban, akik ismerni akarják a történelmet, sa­ját városukat, és tenni is akarnak érte. K özömbösség, befeléfor- dulás, közéleti aktivi­tás csökkenése — sokat be­szélünk róla, talán túl so­kat is. Mintha takaróznánk vele. Mint varázsmonda­tunkkal: a meglevő demok­ratikus fórumok tartalom­mal való megtöltésével. A váci városvédők fóruma azért töltődött meg tarta­lommal, mert valóságos problémákról volt szó, mert akik részt vettek rajta, nemcsak feltették kérdé­seiket, hanem választ is kaptak rájuk, őszinte vá­laszokat — Kisvác, Alsó­város, Deákvár rendezési tervéről, a ligeti tó sorsá­ról, a kiépítendő Duna-par- ti sétányról, a Vörösház jövőjéről — hasonló fele­lősségérzettel, mint ami­lyen felelősségérzettel kér­deztek a városuk jövőjéért aggódó váciak, a Váci Vá­rosvédők és Városszépítők Egyesületének napján, a művelődési központban rendezett fórumon. B. J. Segélykoncert Bevételi csúcs Jól sikerült a segélykoncert, amelyet a városi Vöröskereszt szervezésében tartottak a zene­iskola nagytermében, május utolsó péntekjén. Többen vál­tottak jegyet, mint amennyi a férőhely, ezért pótszékeket is be kellett tenni. így sikerült a bevételt a vártnál maga­sabbra emelni. A telt ház ese­tén várt 11 ezer forint helyett 14 ezret könyvelhettek el az­nap este. Nem volt „bliccelő” vendég, mindenki tudta, hogy a Tabán utcai foglalkoztató napközi otthont támogatja, ha jegyet vesz. A Magyar Vöröskereszt he­lyi vezetősége köszönetét mond az érdeklődésért és kü­lön hálásak a muzsikusoknak a felajánlott tiszteletdíjukért. Vác legidősebb polgára Születésnapi köszöntő Az nem ritkaság, hogy a Kő­kapu étterem ajtajára kiteszik a táblát: rendezvény miatt zárva. De az már igazán nem mindennapi esemény, hogy egyetlen család tagjai töltsék meg a vendéglőt, mint az el­múlt hét szombatján förtént, amikor is a 100. születésnapját ünneplő özvegy Kalácska Györgynét, Vác legidősebb la­kosát köszöntötték családtag­jai és a város vezetői. Az idős hölgyről néhány hó­nappal a mostani jeles nap előtt már írtunk lapunkban. Akkor elmondta életelvét: mindig jókedvvel és szívesen dolgozzék az ember. Aligha­nem ebben rejtőzik az ő hosszú életének titka is. Mária néninek kijutott a munkából élete során, hiszen kilenc gyermeket nevelt fel. Legkisebb fia, István — már maga is nyugdíjas — a még élő négy gyermek nevében kö­szöntötte édesanyjukat. Em- lékidézóséből kirajzolódott an­nak az asszonynak a portréja, aki 100. születésnapján is ér­deklődéssel figyeli a világ ese­ményeit, és nyomon követi a nagy család tagjai — 12 uno­ka és 19 dédunoka veszi őt kö­rül szeretetével — életének alakulását. Köszöntötte a matrónát dr. Bóth János, a városi tanács el­nöke és dr. Barta Györgyi vá­rosi főorvos is, egy-egy szép csokor virág és ajándék kísé­retében. Lapunk olvasói nevében sze­retettel köszöntjük, Mária né­ni! Lomtalanítás A Kommunális Költségveté­si Üzem június 8-tól 14-ig az alábbi utcákban helyez el konténereket a lomtalanítási akció alkalmából: Népek barátsága u. 40, Ka­kukk és Radnóti út sarok, Re­zeda utca—Radnóti út sarok, Szegfű utca—Radnóti út sarok. Sas utca—Fürj utca sarok, Radnóti út—Domány utca sa­rok, Kucsma utca—Domány utca sarok, Szegfű utca— Munkácsi utca sarok, Munká­csi utca—Lotz utca sarok. A méhek átvészelték A többfrontos téli hideg időszakot viszonylag jól átvé­szelték a méhek. Országosan mintegy 650—670 ezer méhcsa­lád van. Az állomány elegen­dőnek látszik ahhoz, hogy a méhészek, a mézfelvásárlók és a -feldolgozók közös erőfeszí­téssel megtermeljék a várt, mintegy kétezer vagon mé­zet. Ez a hazai ellátás biztosí­tásán túl külkereskedelmi ér­dek is, mivel — ugyan az el­múlt években valamelyest csökkent a termék világpiaci ára — a magyar akác-, illetve speciális virágmézek továbbra is keresettek külföldön. A szezonindítás sikere azért is fontos, mivel a sokéves gya­korlat szerint a Magyarorszá­gon termelt méz felét az akác­nektárból nyerik. — Az Adria partján. Be­csics János színes diavetítés­sel kísért útiélmény-beszámo- lót tart ma este 6 órakor a Dunakanyar fotóklub baráti körében. ★ — Közbiztonságról. A Ha­zafias Népfront nők klubjá­ban holnap délután dr. Kiss Imre rendőr őrnagy, városi kapitány tart tájékoztatót. ★ — Jogi tanácsadás. Csütör­tökön fél 6-tól fél 8-ig a Ság- vári klubkönyvtárban tart in­gyenes jogi tanácsadást dr. Gruber Attila. Cselgáncs Egri Csillagok Kupa ’87 Újabb cselgáncssikerekkel gazdagodott Vác és Pest me­gye. Női serdülő, ifjúsági és junior országos rangsorver- sényt rendeztek Egerben, amelynek védnökei az Egri Coil'lagak Mgtsz, az Egervin és Eger Város Tanácsa volt. Az Egri Csillagok Kupa ki­írásának, rendezésének célja az volt, hogy az MCSSZ fel­mérje a női versenyzők és a csapatok felkészültségi szint­jei.. E felmérést, annak ob­jektivitását fokozta, hogy len­gyel versenyzők indulásával a verseny nemzetközivé vált. A versenyt az egri sport- csarnokban rendezték meg három tatamin. A váci „Jigorő Kanó” csel- gáncsoso'k három ifjúsági és négy serdülőversenyzőt ne­veztek. Sikeres volt szerep­lésük, mert a sok indulóból a leány serdülő 40 kg-os súly­csoportban II. Kiss Veronika, III. Bihari Andrea. A 44 kg- os ifjúsági korcsoportban II. Mikulai Bernadett, az 52 kg- os súlycsoportban III. Kovács Éva lett Egyéni jó szereplésüket tetőzve a tizenhat — verseny­zőt indító — egyesület közötti pontversenyben a 7. helyen végeztek megelőzve neves cselgáncs-szakosztályokat. Az élen a Budapesti Spartacus, Kaposvár, Eger volt a sor­rend. A rendezők a verseny vé­geztével már most meghívták a résztvevőket az 1988. évi kupaviadalra. M. D. Az ünnepelt leányával, akivel harminc éve él együtt nagy szeretetben, s egy öt köszöntő dédunokával. (Gados Jánosné felvétele) ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents