Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-08 / 133. szám

4 PFsr « .MM llf] 1987. JŰNIUS 8., HÉTFŐ Összefogás az ürömi kápolna megmentéséért Keresztet kap a sisaktorony Munkásmozgalom Budakalászon A Kert utcából a büntetőszázadba * A budakalászi munkásmozgalom kezdetének gyökerei a 2 helyi labdarúgócsapat megalakulásának idejére nyúl- nak vissza. E furcsa kettősséget illő megmagyarázni. ^ Az történt, hogy az 1920 novemberében alakult futball- % klub tagjai az 1922. évi májusi országgyűlési választá- ^ sok idején nem voltak hajlandók elfogadni a sportköri ^ elnök, Szilasi György javaslatát, mely szerint szavaz- ^ zanak a kormánypárt jelöltjére. Sőt, kimondták, hogy í nem a MOVE, hanem a Magyar Labdarúgó Szövetség í szabályai szerint fognak működni. A különbségtétel í azért volt fontos, mert az utóbbi sportköreiben szere- ^ pelhettek zsidók és szervezett munkások is. Talán en- ^ nek köszönhető, hogy a Horthy-rendszer első eszten- ^ deiben nagyon sok, labdarúgást kedvelő fiatalember ^ igazolt Csillaghegyről, Békásmegyerről és a környező í községekből Budakalászra. Az ürömi pravoszláv temp­lom kriptája móst üres, pedig a 18 éves cárlány, Alexandra Pavlovna, József nádor első felesége több mint másfél év­századig aludta itt örök álmát háborítatlanul. Magyarország helytartója 1799-ben vette fe­leségül II. Katalin cárnő uno­káját. Amikor az ifjú házasok Budára érkeztek, a mátkaho­zomány hatvankét társzekéren is alig fért el. Arany, ezüst, porcelán, ékszerek, kelyhek, bútorok, szövetek. Mi maradt ebből ennyi év után...? Egyetlen porcelán tányér, amely ma az esztergomi Ke­resztény Múzeum féltve őrzött kincse. Budára érkezésük után Alexandra 1801. március 8-án leánygyermeknek adott életet, de nyolc nappal ké­sőbb a hercegnő is meghalt. Az ortodox vallás szerint a cári család tagjainak sírja fe­lett pravoszláv templomot kell emelni. József nádor, felesége kedvenc kirándulóhelyén, Üröm községben építtetett sír­kápolnát. A bebalzsamozott cárlányt itt helyezték örök nyugalomra. Terítékre került A század elejétől kezdve három alkalommal is kifosz­tották az ürömi sírkápolnát, és szinte minden mozdítható értéket elvittek a betörők. A leggyalázatosabb dolgot 1981 áprilisában művelték, amikor is a kettős koporsóban fekvő mumifikált tetemet is meg­csonkították, két alkarját le­törték és magukkal vitték, a koporsóban lévő ékszerekkel együtt. Előkerülésük után Ki- szely István antropológus ere­deti állapotába állította visz- sza Alexandra földi maradvá­nyait, jelenleg így pihen a Budai Vár nádori kriptájának "é'gyik szarkofágjában. Sokáig nem törődtek az egyetlen eredeti állapotban megmaradt magyarországi fő­hercegi sírral. Pedig József nádor megérdemelte volna, hogy szerelmes ifjú felesége ott nyugodjon békében, ahová temették. A főherceg ugyan osztráknak született, de ma­gyarként halt meg és olyan sokat tett ezért a hazáért, hogy még Kossuth is így bú­csúztatja halálára írt nekro­lógjában a Pesti Naplóban: „ ... a hazának messze hatá­rai között nincsen hely, mely gyarapodásában József nádor munkásságának ■ nyomát fel nem találná ...” Egy fiatalembernek. ifjú Papp Jánosnak — aki civil­ben a Központi Kémiai Ku­tatóintézet vegyésze — kö­szönhető, hogy a kápolna ügye terítékre került. A helyi tanács és a műemléki fel­ügyelőség ajtajain kezdetben hiába kopogtatott, nem foglal­kozott vele senki. Végül is Ráday Mihály műsorában 1985. májusában került képer­nyőre az ürömi műemlék mostoha sorsa. És akkor meg­mozdult a segíteni szándéko­zók hada. Az ürömi tanácsel­nöknek, Selmeczi Lászlónak értekezletet kellett összehív­nia. hogy a munkát koordi­nálni tudják. Ajánlkozók sokasága Azóta több mint két év el­telt. Hol tartanak most... ? A jelentkezők már az össze­hangoló megbeszélésen azt mondták, akár holnap is neki tudnak fogni a munkának. Azonban nem ilyen egyszerű a dolog. Előbb ki kell jelölni a koordináló szervet, aztán hálótervet készíteni és a többi és a többi... Szóval, most kép év után éppen ott tart a do­log, hogy a községi tanács ki­sajátította és megvásárolta a kápolna mögötti telket, ezzel lehetőség nyílt arra, hogy a kis pravoszláv templom a fő­utcáról, a Dózsa György útról megközelíthető legyen. Az út járhatóvá tételét az Üt- és Vasútépítő Vállalat végezte. Ugyancsak ők tisztítják ki a kápolna körüli árkot és két szivárogtató kutat is kiképez­nek, amely a talajvíz elveze­tésére szolgál. A kriptában ugyanis, ahol Alexandra Pav­lovna üres koporsója áll, a talajvíz magassága még most is közel 10 centiméter. Társadalmi munkára ajánl­kozott a Kőfaragó Vállalat is. Elkészítették a hiányzó kerí­tésoszlopokat, szám szerint húsz darabot. Még a nép­frontra vár a feladat, hogy felállításukhoz társadalmi munkásokat szervezzen. Ugyancsak a kőfaragók ígér­ték, hogy segítenek a kápolnát övező és igencsak megrogy- gyant támfalak kijavításában is. Az Agrocor Vállalat a tönkrement ablakkeretek he­lyett újat csináltatott. A Pest Megyei Villanyszerelő-ipari Vállalat elkészítette a földká­belt, amely a közeli villany- oszlopról a kápolna bejáratáig vezeti az elektromos áramot, a bekötés még hátravan. A tanácselnök szerint erre majd a belső rekonstrukció elvégzé­se után kerül sor. Az Országos Műemléki Fel­ügyelőség is beszállt a mun­kálatokba. Az elmúlt évben elvégezték a tető faszerkeze­tének felújítását és ugyancsak ők fedezték a vörösréz borí­tás anyagköltségeit. A belső térben eddig csak a kápolná­ban levő ikonok restaurálásá­ra került sor, ezt a Képzőmű­vészeti Főiskola hallgatói vé­gezték, Görbe Katalin restau­rátor irányításával. Hogy kik ajánlkoztak még akkor, azon a bizonyos koor­dinációs megbeszélésen ... ? Elsoroljuk, még akkor is, ha eddig semmit se tehettek, hisz Visszatérő téma lapunkban az elhasználódott ráckevei Ár­pád híd sorsa, s a vele kap­csolatos elképzelések ismerte­tése, hiszen túl a mostani köz­lekedési bonyodalmakon, nem mindennapi, hogy új híd épí­tését tervezik a jelen gazda­sági helyzetben. Legutóbb Lesz új ráckevei híd — de hol? — címmel közöltünk írást, amelyeben a vélemények ütközéséről, formálódásáról, a Közlekedési Minisztérium, a megyei és a helyi tanács ál­láspontjáról számoltunk be. Ennek nyomán kereste meg szerkesztőségünket Bánfalvi Árpád, a Budapesti Közúti Igazgatóság csoportvezetője. Amint megírtuk, nemrégi­ben minden részletre kiterje­dő vizsgálatnak vetették alá a hidat, s kiderült, hogy a vasbeton pályalemezen jelen­tős korróziós rongálódások ke­letkeztek, elsősorban a szige­telés hiánya miatt. Emellett a középső hossztartó egyik ke­resztmetszetében törés jellegű rongálódás is van. Már a fel­újítás előtt egy nyomsávra te­relték a forgalmat, utána pe­dig 18 tonnás súlykorlátozást rendeltek el. A hídon azóta is egy nyomsávos, jelzőlámpával szabályozott, váltakozó irányú forgalom zajlik. Ez gyakran oda vezet, hogy mindkét ol­szükség van még a segítségre. Az Unicoop Ipari Szolgáltató Szövetkezet, a Ferrokémia, a Rozmaring Mgtsz. A Pest Megyei Rendőrkapi­tányság ígérte, hogy az épület teljes helyrehozatala után gondjuk lesz a biztonsági be­rendezésre, Megyeri Károly iparművész pedig a régi kan- delláberek, illetve a kripta­rács elkészítésére ajánlkozott. Újat készítettek És amiért éppen most írunk a kápolna sorsáról, az az ese­mény, amely ma, június 8-án lesz. A pünkösdhétfői szent liturgia után kerül sor a ká­polna tetejére újból felkerülő kereszt felszentelésének szer­tartására, majd ezt követően a 120 centi magas kereszt fel­helyezésére a sisaktornyra. A kápolna felállítása óta eltelt közel két évszázad során ugyanis annyira tönkrement, hogy újat kellett készíteni. Tóth László ürömi mester — volt kisiparos, most az Agro­cor dolgozója —, az eredeti­vel teljesen megegyezőt for­mált. A kereszt aranyfüsttel (amely egy cigarettapapír vas­tagságú aranylemez, az orosz pravoszláv egyház aján­déka) történő bevonását az a Míves gmk végezte, amely hajdanán a budapesti Szt. Ist­ván-bazilika tetőmunkálatait is. A szertartást Babineco Joacim, az orosz pravoszláv egyház esperese celebrálja. Antal Piroska dalon hosszú sor torlódik ösz- sze, nyáron pedig gyakorlati­lag megbénul a forgalom. Ezért mindenképpen szükséges egy új híd építése. ■ A híd dolgában azonban el­térnek a vélemények. A me­gyei tanács közlekedési osztá­lyának álláspontját megfogal­mazó levél szerint gazdasági, közlekedési, vízvédelmi és egyéb szempontok miatt az új hídnak a mostani helyén kellene megépülnie. Ráckevén viszont úgy tartják, hogy az Árpád hidat nem szabad le­bontani. Ezt követeli meg a település szerkezete és a vá­roskép is. A tanács arra is hajlandó, hogy átvegye a ke­zelési jogot a Budapesti Köz­úti Igazgatóságtól, s minden évben áldozzon a karbantartá­sára. így az továbbra is el­látná a gyalogos, esetleg a személygépkocsi-forgalmat. Véleményük szerint az új híd a jelenlegi hajóállomás kör­nyékén lenne a legjobb he­lyen, a kisajátítás és a kijzúti csatlakozás szempontjából. — A Közúti Igazgatóság nem szeretne olyan színben feltűnni, hogy a helyi érdeke­ket nem veszi figyelembe — mondja Bánfalvi Árpád. — Nemcsak a megyei, hanem közvetlenül a helyi tanácstól is kértünk véleményt, hogy a Pofozó csendőrök A Szociáldemokrata Párt helyi csoportja hivatalosan csak 1937. január 24-én dél­után 3 órakor alakult meg, mégsem érdektelen visszate­kinteni 1922-ig. E másfél év­tized alatt ugyanis szerepet kaptak azok a sportolók és Budapesten dolgozó szervezett munkások, akik dacolva a megtorlásokkal merték vállal­ni a marxista párt megalakí­tását. A Népszava kiadású könyvek terjesztéséért és a szakszervezeti újság olvasá­sáért többször megverték őket a csendőrök, sőt 1933. augusztus 20-án, amikor Bá- nóczi Viktort és Wágner Jó­zsefet felpofozták a kakastol­lasok, Kovács Gábor megírta az esetet a Népszavának, amely másnap Mire való a csendőr? című cikkében kö­zölte a történteket. Boskovics György vezényletével 1935 nyarán a budakalásziak gyűj­tést indítottak az építőipari munkások sztrájkja résztvevői számára. Ezért is büntetést kaptak. Kovács Gábor 1936 őszén a Szociáldemokrata Párt Conti utcai központjában megismerkedett Mihályi Fe­renccel, aki a Pest környéki szociáldemokrata pártszerve­zetek függetlenített titkára volt. ..Ekkorra Budakalászon a baloldali munkások elhatáro­zott szándéka lett, hogy meg­alakítják a munkáspártot. Kovács Gábor itt tudta meg, hogy ez nem egyszerű dolog, mert szükséges hozzá egy he­lyiség, a bejelentés a járási főszolgabírónak, s lealább há­rom olyan állampolgár, aki büntetlen előéletű, szavazati joga van és 10 év óta ugyan­abban a községben lakik: Amikor 1936. november 29-én Mihályi Ferenc Budakalászra látogatott, kidolgozták az alapszervezet megalakításának részleteit. A helyiek öt évre bérbe vették a Kert utca 1. (ma Táncsics utca) szám alatti házat, beszereztek egy kály­hát, hat széket, egy asztalt, ruhafogast, könyveket s az összeadott pénzen vásároltak öt mázsa szenet. Miután meg­volt az otthonuk, levelet küldtek a járási főszolgabí­rónak, hogy 1937. január 24-én délután 3 órakor megalakul a Magyar Szociáldemokrata Párt budakalászi alapszerve­zete. Letiltott vacsora Először Zapatoczki Jenő fő­jegyző hívatta a Kert utca 1. szám alatti ház tulajdonosát, s követelte, hogy vonja visz- sza a lakás kiadását. Ezután Kovács Gábort fenyegette meg. Mégis, a megjelölt idő­pontban 32-en jelentek meg az alakuló ülésen, amelyen igen rangos vendégek is részt vettek. így Zbórai Géza járá­si főszolgabíró, Zapatoczki Je­nő községi főjegyző s a csendőrök. A főtörzsőrmester a helyiségben, négy embere pedig a ház előtt posztolt. A főszolgabírónak a hiúságát is sértette a marxista párt meg­alakulása. mert saját érdemé­nek tartotta, hogy a szentend­rei járásban 1919. és 1937. kö­zött senki nem merte kinyil­vánítani baloldali véleményét. A mozgalom fellendülésének éve 1937 volt. A Szociálde­mokrata Párt központjában minden kedden előadó érke­zett, járatták a Népszavát, an­nak könyvkiadványait és a Szocializmus című folyóiratot. Csatlakoztak hozzájuk a Ko­márom megyei Tardos köz­ségből Budakalászra érkezett kőfejtők is, sőt megalakítot­ták a szakcsoportjukat és dal­körüket. Amikor 1937 májusá­ban társas vacsorát akartak rendezni a Kert utcai vendég­lőben, a főszolgabíró a helyi­ség tüzveszélyességére való ...* h ivatkozással megtiltotta az összejövetelt. A másnapi Nép­szavában Kéthly Anna szo­ciáldemokrata országgyűlési képviselő Nem szabad vacso­rázni? címmel hosszú cikket írt, melynek hatására egy hét múlva az immár nem tűzveszélyes étteremben meg­tarthatták a találkozót. Ebben az időben a Budakalászra já­ró előadók között Földes Mi­hály, Szakosíts Árpád és Súg­ván Endre nevével találkoz­hatunk. Az összefogásra jel­lemző, hogy a község dolgo­zóinak többsége Barátság-ga\ köszöntötte egymást. Amikor Werth borbély besúgta a csendőrségnek, hogy kik tar­tanak előadást a Kert utca 1- ben, bojkott alá vették az üz­letét. Egy hónap múlva el kellett hagynia a községet, és még fuvaros sem akadt, aki vállalkozott volna bútorainak elszállítására. Börtönben az áruló Magyarországon azonban 1938-tól egyre jobban teret nyertek a fasiszta törekvések. A helyi és járási hatóságok teljes erővel támogatták a nyilaspárt megalakítását. Nem a Szociáldemokrata Párt he­lyi alapszervezetének tagjain múlott, hogy az 1939. évi jú­niusi országgyűlési választá­sokon a körzet képviselője a hírhedt nyilas Csia Sándor lett. 1940 nyarára szinte tűr­hetetlenek lettek a körülmé­nyék. A tagok azonban Bu­dakalászon kitartottak pártjuk mellett. Kovács Gábor, Kovács Lajos, Miszler Ádám és Pet- rovics Simon ebben az idő­ben minden hétfőn megjelen­tek a Szociáldemokrata Párt központjában az elnöki és titkári értekezleten. Az itt hallottakat másnap a keddi találkozón részletesen tovább­adták a helyi tagságnak. Mi­hályi Ferenc halála után ed­digi helyettese, Szélig Imre lett az összekötőjük, aki kö­zölte velük, hogy furcsa mó­don a Belügyminisztérium il­letékes osztályán pontosan tudják, hogy keddenként ki tartja az előadásokat és mit mond. Sajnos csak a felsza­badulás után derült ki, hogy Petrovics Simon volt a be­súgó, aki meg is kapta a nyolcévi börtönbüntetését, de 1956-ban külföldre távozott. Az ő aknamunkájának a kö­vetkezménye, hogy 1942-ben és 43-ban a budakalászi párt­tagok jó részét, Boskovics Györgyöt, Horváth Józsefet, Littmann Sándort, Kovács Lajost bevonultatták a kü­lönböző büntetőszázadokba. 1944 márciusában pedig ház­kutatás után a Mosonyi utcai gyűjtőfogházba vitték Kovács Gábort, Hittig Gézát, Lovász Károlyt, Kimér Józsefet, Miszler Ádámot, Kaltenecker Ferencet, Roszbora Józsefet, Máli Miklóst, Jankovics Györ­gyöt, Jurkovics Józsefet, Bos- kovits Györgyöt, Máli Pétert és Csikós Györgyöt. Az emlí­tettek útja innen a nagykani­zsai internáló táborba veze­tett. Kovács Gábor itt ismer­kedett meg Ridegh Sándor íróval, Andrásfi Gyulával, a felszabadulás utáni mongóliai nagykövetünkkel, s Veress Jó­zsef későbbi munkaügyi mi­niszterrel. Az elhurcoltak kö­zül sajnos többen soha nem kerültek vissza szülőfalujukba. Új fejezet kezdődött Kovács Gábor 1944. decem­ber 26-án este került haza, s azon az éjszakán bevonult Budakalászra a szovjet had­sereg. A Szociáldemokrata Párt régi tagjai leváltották a főjegyzőt, megszervezték a rendőrséget, létrehozták a nemzeti bizottságot, s 1945. március 18-án, vasárnap a csillaghegyi munkásdalárda közreműködésével a népház­ban megünnepelték az első szabad március 15-ét. Május Újén pedig a fellobogózott főutcán fúvószenekarral vo­nultak ki a sportünnepélyre. A Vörös Hadsereg helyi pa­rancsnoksága sört és sós kiflit küldött az ünneplőknek. Vicsotka Mihály Permet a kártevők ellen • jpver* W«« yjyr.yyry. Az érdi Benta Völgye Mgrtsz-ben növényi kártevők ellen permetezik a jó termést ígérő őszibarackot Cikkünk nyomán Még egyszer a ráckevei hídról legjobb megoldást választhas­suk. Nemrégiben az érdekel­tek bevonásával éppen Rácke­vén tartottunk egy megbeszé­lést, ahol megvitattuk mind­két variációt. Ennek nyomán mindenre kiterjedő, részletes tanulmánytervet kell készíte­ni, amire egyelőre nincs meg az anyagi fedezet. A körzet országgyűlési képviselője ígér­te: eljár az ügyben a közle­kedési miniszternél. — A problémát összefüggé­seiben kell látni és hosszú távra szóló, a közúti közleke­dés igényeit is szolgáló meg­oldást kell találni. Ráckeve általános rendezési terve sze­rint a nagyközség központját elkerülő, azt tehermentesítő utat fognak építeni, s ennek mindenképpen idomulnia kell az új hídhoz. Tehát nemcsak a híd építésére, hanem a já­rulékos beruházások költségei­re is gondolni kell. Kétségte­len, hogy az alépítmény és töltés jelentős értéket képvi­sel s ezért célszerűnek látszik a régi helyére tenni az új hi­dat, ám ez korszerűtlen, kis forgalmi teherbírású közleke­dési kapcsolatot jelentene. Nem beszélve arról, hogy mi­lyen komoly kisajátításokkal járna, hiszen a község köz­pontja sűrűn beépített. S ezt sem lenne könnyű olcsón 2, (Erdüsi Agnes felvétele) megcsinálni, hiszen szélesíteni kellene a töltést és áthúzni rá a régi hidat, hogy az építke­zés ideje alatt se szüneteljen a forgalom. Ezért a Közúti Igazgatóság ebben a pillanat­ban inkább afelé hajlik — ahogy a ráckevei tanács is gondolja —, hogy az Árpád híd meghagyása mellett, attól felfelé, a hajóállomás, a hal­keltető környékén kellene ki­jelölni az új híd helyét. Ügy tűnik, ez kevesebb kisajátítás­sal járna, s biztosítható lenne a korszerű forgalmi összeköt­tetés is. A vélemények még formálódnak, hiszen csak a két variáció előnyeit, hátrá­nyait elemző tanulmányterv elkészülte után lehet körülte­kintő, felelős döntést hozni. K. L.

Next

/
Thumbnails
Contents