Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-08 / 133. szám
4 PFsr « .MM llf] 1987. JŰNIUS 8., HÉTFŐ Összefogás az ürömi kápolna megmentéséért Keresztet kap a sisaktorony Munkásmozgalom Budakalászon A Kert utcából a büntetőszázadba * A budakalászi munkásmozgalom kezdetének gyökerei a 2 helyi labdarúgócsapat megalakulásának idejére nyúl- nak vissza. E furcsa kettősséget illő megmagyarázni. ^ Az történt, hogy az 1920 novemberében alakult futball- % klub tagjai az 1922. évi májusi országgyűlési választá- ^ sok idején nem voltak hajlandók elfogadni a sportköri ^ elnök, Szilasi György javaslatát, mely szerint szavaz- ^ zanak a kormánypárt jelöltjére. Sőt, kimondták, hogy í nem a MOVE, hanem a Magyar Labdarúgó Szövetség í szabályai szerint fognak működni. A különbségtétel í azért volt fontos, mert az utóbbi sportköreiben szere- ^ pelhettek zsidók és szervezett munkások is. Talán en- ^ nek köszönhető, hogy a Horthy-rendszer első eszten- ^ deiben nagyon sok, labdarúgást kedvelő fiatalember ^ igazolt Csillaghegyről, Békásmegyerről és a környező í községekből Budakalászra. Az ürömi pravoszláv templom kriptája móst üres, pedig a 18 éves cárlány, Alexandra Pavlovna, József nádor első felesége több mint másfél évszázadig aludta itt örök álmát háborítatlanul. Magyarország helytartója 1799-ben vette feleségül II. Katalin cárnő unokáját. Amikor az ifjú házasok Budára érkeztek, a mátkahozomány hatvankét társzekéren is alig fért el. Arany, ezüst, porcelán, ékszerek, kelyhek, bútorok, szövetek. Mi maradt ebből ennyi év után...? Egyetlen porcelán tányér, amely ma az esztergomi Keresztény Múzeum féltve őrzött kincse. Budára érkezésük után Alexandra 1801. március 8-án leánygyermeknek adott életet, de nyolc nappal később a hercegnő is meghalt. Az ortodox vallás szerint a cári család tagjainak sírja felett pravoszláv templomot kell emelni. József nádor, felesége kedvenc kirándulóhelyén, Üröm községben építtetett sírkápolnát. A bebalzsamozott cárlányt itt helyezték örök nyugalomra. Terítékre került A század elejétől kezdve három alkalommal is kifosztották az ürömi sírkápolnát, és szinte minden mozdítható értéket elvittek a betörők. A leggyalázatosabb dolgot 1981 áprilisában művelték, amikor is a kettős koporsóban fekvő mumifikált tetemet is megcsonkították, két alkarját letörték és magukkal vitték, a koporsóban lévő ékszerekkel együtt. Előkerülésük után Ki- szely István antropológus eredeti állapotába állította visz- sza Alexandra földi maradványait, jelenleg így pihen a Budai Vár nádori kriptájának "é'gyik szarkofágjában. Sokáig nem törődtek az egyetlen eredeti állapotban megmaradt magyarországi főhercegi sírral. Pedig József nádor megérdemelte volna, hogy szerelmes ifjú felesége ott nyugodjon békében, ahová temették. A főherceg ugyan osztráknak született, de magyarként halt meg és olyan sokat tett ezért a hazáért, hogy még Kossuth is így búcsúztatja halálára írt nekrológjában a Pesti Naplóban: „ ... a hazának messze határai között nincsen hely, mely gyarapodásában József nádor munkásságának ■ nyomát fel nem találná ...” Egy fiatalembernek. ifjú Papp Jánosnak — aki civilben a Központi Kémiai Kutatóintézet vegyésze — köszönhető, hogy a kápolna ügye terítékre került. A helyi tanács és a műemléki felügyelőség ajtajain kezdetben hiába kopogtatott, nem foglalkozott vele senki. Végül is Ráday Mihály műsorában 1985. májusában került képernyőre az ürömi műemlék mostoha sorsa. És akkor megmozdult a segíteni szándékozók hada. Az ürömi tanácselnöknek, Selmeczi Lászlónak értekezletet kellett összehívnia. hogy a munkát koordinálni tudják. Ajánlkozók sokasága Azóta több mint két év eltelt. Hol tartanak most... ? A jelentkezők már az összehangoló megbeszélésen azt mondták, akár holnap is neki tudnak fogni a munkának. Azonban nem ilyen egyszerű a dolog. Előbb ki kell jelölni a koordináló szervet, aztán hálótervet készíteni és a többi és a többi... Szóval, most kép év után éppen ott tart a dolog, hogy a községi tanács kisajátította és megvásárolta a kápolna mögötti telket, ezzel lehetőség nyílt arra, hogy a kis pravoszláv templom a főutcáról, a Dózsa György útról megközelíthető legyen. Az út járhatóvá tételét az Üt- és Vasútépítő Vállalat végezte. Ugyancsak ők tisztítják ki a kápolna körüli árkot és két szivárogtató kutat is kiképeznek, amely a talajvíz elvezetésére szolgál. A kriptában ugyanis, ahol Alexandra Pavlovna üres koporsója áll, a talajvíz magassága még most is közel 10 centiméter. Társadalmi munkára ajánlkozott a Kőfaragó Vállalat is. Elkészítették a hiányzó kerítésoszlopokat, szám szerint húsz darabot. Még a népfrontra vár a feladat, hogy felállításukhoz társadalmi munkásokat szervezzen. Ugyancsak a kőfaragók ígérték, hogy segítenek a kápolnát övező és igencsak megrogy- gyant támfalak kijavításában is. Az Agrocor Vállalat a tönkrement ablakkeretek helyett újat csináltatott. A Pest Megyei Villanyszerelő-ipari Vállalat elkészítette a földkábelt, amely a közeli villany- oszlopról a kápolna bejáratáig vezeti az elektromos áramot, a bekötés még hátravan. A tanácselnök szerint erre majd a belső rekonstrukció elvégzése után kerül sor. Az Országos Műemléki Felügyelőség is beszállt a munkálatokba. Az elmúlt évben elvégezték a tető faszerkezetének felújítását és ugyancsak ők fedezték a vörösréz borítás anyagköltségeit. A belső térben eddig csak a kápolnában levő ikonok restaurálására került sor, ezt a Képzőművészeti Főiskola hallgatói végezték, Görbe Katalin restaurátor irányításával. Hogy kik ajánlkoztak még akkor, azon a bizonyos koordinációs megbeszélésen ... ? Elsoroljuk, még akkor is, ha eddig semmit se tehettek, hisz Visszatérő téma lapunkban az elhasználódott ráckevei Árpád híd sorsa, s a vele kapcsolatos elképzelések ismertetése, hiszen túl a mostani közlekedési bonyodalmakon, nem mindennapi, hogy új híd építését tervezik a jelen gazdasági helyzetben. Legutóbb Lesz új ráckevei híd — de hol? — címmel közöltünk írást, amelyeben a vélemények ütközéséről, formálódásáról, a Közlekedési Minisztérium, a megyei és a helyi tanács álláspontjáról számoltunk be. Ennek nyomán kereste meg szerkesztőségünket Bánfalvi Árpád, a Budapesti Közúti Igazgatóság csoportvezetője. Amint megírtuk, nemrégiben minden részletre kiterjedő vizsgálatnak vetették alá a hidat, s kiderült, hogy a vasbeton pályalemezen jelentős korróziós rongálódások keletkeztek, elsősorban a szigetelés hiánya miatt. Emellett a középső hossztartó egyik keresztmetszetében törés jellegű rongálódás is van. Már a felújítás előtt egy nyomsávra terelték a forgalmat, utána pedig 18 tonnás súlykorlátozást rendeltek el. A hídon azóta is egy nyomsávos, jelzőlámpával szabályozott, váltakozó irányú forgalom zajlik. Ez gyakran oda vezet, hogy mindkét olszükség van még a segítségre. Az Unicoop Ipari Szolgáltató Szövetkezet, a Ferrokémia, a Rozmaring Mgtsz. A Pest Megyei Rendőrkapitányság ígérte, hogy az épület teljes helyrehozatala után gondjuk lesz a biztonsági berendezésre, Megyeri Károly iparművész pedig a régi kan- delláberek, illetve a kriptarács elkészítésére ajánlkozott. Újat készítettek És amiért éppen most írunk a kápolna sorsáról, az az esemény, amely ma, június 8-án lesz. A pünkösdhétfői szent liturgia után kerül sor a kápolna tetejére újból felkerülő kereszt felszentelésének szertartására, majd ezt követően a 120 centi magas kereszt felhelyezésére a sisaktornyra. A kápolna felállítása óta eltelt közel két évszázad során ugyanis annyira tönkrement, hogy újat kellett készíteni. Tóth László ürömi mester — volt kisiparos, most az Agrocor dolgozója —, az eredetivel teljesen megegyezőt formált. A kereszt aranyfüsttel (amely egy cigarettapapír vastagságú aranylemez, az orosz pravoszláv egyház ajándéka) történő bevonását az a Míves gmk végezte, amely hajdanán a budapesti Szt. István-bazilika tetőmunkálatait is. A szertartást Babineco Joacim, az orosz pravoszláv egyház esperese celebrálja. Antal Piroska dalon hosszú sor torlódik ösz- sze, nyáron pedig gyakorlatilag megbénul a forgalom. Ezért mindenképpen szükséges egy új híd építése. ■ A híd dolgában azonban eltérnek a vélemények. A megyei tanács közlekedési osztályának álláspontját megfogalmazó levél szerint gazdasági, közlekedési, vízvédelmi és egyéb szempontok miatt az új hídnak a mostani helyén kellene megépülnie. Ráckevén viszont úgy tartják, hogy az Árpád hidat nem szabad lebontani. Ezt követeli meg a település szerkezete és a városkép is. A tanács arra is hajlandó, hogy átvegye a kezelési jogot a Budapesti Közúti Igazgatóságtól, s minden évben áldozzon a karbantartására. így az továbbra is ellátná a gyalogos, esetleg a személygépkocsi-forgalmat. Véleményük szerint az új híd a jelenlegi hajóállomás környékén lenne a legjobb helyen, a kisajátítás és a kijzúti csatlakozás szempontjából. — A Közúti Igazgatóság nem szeretne olyan színben feltűnni, hogy a helyi érdekeket nem veszi figyelembe — mondja Bánfalvi Árpád. — Nemcsak a megyei, hanem közvetlenül a helyi tanácstól is kértünk véleményt, hogy a Pofozó csendőrök A Szociáldemokrata Párt helyi csoportja hivatalosan csak 1937. január 24-én délután 3 órakor alakult meg, mégsem érdektelen visszatekinteni 1922-ig. E másfél évtized alatt ugyanis szerepet kaptak azok a sportolók és Budapesten dolgozó szervezett munkások, akik dacolva a megtorlásokkal merték vállalni a marxista párt megalakítását. A Népszava kiadású könyvek terjesztéséért és a szakszervezeti újság olvasásáért többször megverték őket a csendőrök, sőt 1933. augusztus 20-án, amikor Bá- nóczi Viktort és Wágner Józsefet felpofozták a kakastollasok, Kovács Gábor megírta az esetet a Népszavának, amely másnap Mire való a csendőr? című cikkében közölte a történteket. Boskovics György vezényletével 1935 nyarán a budakalásziak gyűjtést indítottak az építőipari munkások sztrájkja résztvevői számára. Ezért is büntetést kaptak. Kovács Gábor 1936 őszén a Szociáldemokrata Párt Conti utcai központjában megismerkedett Mihályi Ferenccel, aki a Pest környéki szociáldemokrata pártszervezetek függetlenített titkára volt. ..Ekkorra Budakalászon a baloldali munkások elhatározott szándéka lett, hogy megalakítják a munkáspártot. Kovács Gábor itt tudta meg, hogy ez nem egyszerű dolog, mert szükséges hozzá egy helyiség, a bejelentés a járási főszolgabírónak, s lealább három olyan állampolgár, aki büntetlen előéletű, szavazati joga van és 10 év óta ugyanabban a községben lakik: Amikor 1936. november 29-én Mihályi Ferenc Budakalászra látogatott, kidolgozták az alapszervezet megalakításának részleteit. A helyiek öt évre bérbe vették a Kert utca 1. (ma Táncsics utca) szám alatti házat, beszereztek egy kályhát, hat széket, egy asztalt, ruhafogast, könyveket s az összeadott pénzen vásároltak öt mázsa szenet. Miután megvolt az otthonuk, levelet küldtek a járási főszolgabírónak, hogy 1937. január 24-én délután 3 órakor megalakul a Magyar Szociáldemokrata Párt budakalászi alapszervezete. Letiltott vacsora Először Zapatoczki Jenő főjegyző hívatta a Kert utca 1. szám alatti ház tulajdonosát, s követelte, hogy vonja visz- sza a lakás kiadását. Ezután Kovács Gábort fenyegette meg. Mégis, a megjelölt időpontban 32-en jelentek meg az alakuló ülésen, amelyen igen rangos vendégek is részt vettek. így Zbórai Géza járási főszolgabíró, Zapatoczki Jenő községi főjegyző s a csendőrök. A főtörzsőrmester a helyiségben, négy embere pedig a ház előtt posztolt. A főszolgabírónak a hiúságát is sértette a marxista párt megalakulása. mert saját érdemének tartotta, hogy a szentendrei járásban 1919. és 1937. között senki nem merte kinyilvánítani baloldali véleményét. A mozgalom fellendülésének éve 1937 volt. A Szociáldemokrata Párt központjában minden kedden előadó érkezett, járatták a Népszavát, annak könyvkiadványait és a Szocializmus című folyóiratot. Csatlakoztak hozzájuk a Komárom megyei Tardos községből Budakalászra érkezett kőfejtők is, sőt megalakították a szakcsoportjukat és dalkörüket. Amikor 1937 májusában társas vacsorát akartak rendezni a Kert utcai vendéglőben, a főszolgabíró a helyiség tüzveszélyességére való ...* h ivatkozással megtiltotta az összejövetelt. A másnapi Népszavában Kéthly Anna szociáldemokrata országgyűlési képviselő Nem szabad vacsorázni? címmel hosszú cikket írt, melynek hatására egy hét múlva az immár nem tűzveszélyes étteremben megtarthatták a találkozót. Ebben az időben a Budakalászra járó előadók között Földes Mihály, Szakosíts Árpád és Súgván Endre nevével találkozhatunk. Az összefogásra jellemző, hogy a község dolgozóinak többsége Barátság-ga\ köszöntötte egymást. Amikor Werth borbély besúgta a csendőrségnek, hogy kik tartanak előadást a Kert utca 1- ben, bojkott alá vették az üzletét. Egy hónap múlva el kellett hagynia a községet, és még fuvaros sem akadt, aki vállalkozott volna bútorainak elszállítására. Börtönben az áruló Magyarországon azonban 1938-tól egyre jobban teret nyertek a fasiszta törekvések. A helyi és járási hatóságok teljes erővel támogatták a nyilaspárt megalakítását. Nem a Szociáldemokrata Párt helyi alapszervezetének tagjain múlott, hogy az 1939. évi júniusi országgyűlési választásokon a körzet képviselője a hírhedt nyilas Csia Sándor lett. 1940 nyarára szinte tűrhetetlenek lettek a körülményék. A tagok azonban Budakalászon kitartottak pártjuk mellett. Kovács Gábor, Kovács Lajos, Miszler Ádám és Pet- rovics Simon ebben az időben minden hétfőn megjelentek a Szociáldemokrata Párt központjában az elnöki és titkári értekezleten. Az itt hallottakat másnap a keddi találkozón részletesen továbbadták a helyi tagságnak. Mihályi Ferenc halála után eddigi helyettese, Szélig Imre lett az összekötőjük, aki közölte velük, hogy furcsa módon a Belügyminisztérium illetékes osztályán pontosan tudják, hogy keddenként ki tartja az előadásokat és mit mond. Sajnos csak a felszabadulás után derült ki, hogy Petrovics Simon volt a besúgó, aki meg is kapta a nyolcévi börtönbüntetését, de 1956-ban külföldre távozott. Az ő aknamunkájának a következménye, hogy 1942-ben és 43-ban a budakalászi párttagok jó részét, Boskovics Györgyöt, Horváth Józsefet, Littmann Sándort, Kovács Lajost bevonultatták a különböző büntetőszázadokba. 1944 márciusában pedig házkutatás után a Mosonyi utcai gyűjtőfogházba vitték Kovács Gábort, Hittig Gézát, Lovász Károlyt, Kimér Józsefet, Miszler Ádámot, Kaltenecker Ferencet, Roszbora Józsefet, Máli Miklóst, Jankovics Györgyöt, Jurkovics Józsefet, Bos- kovits Györgyöt, Máli Pétert és Csikós Györgyöt. Az említettek útja innen a nagykanizsai internáló táborba vezetett. Kovács Gábor itt ismerkedett meg Ridegh Sándor íróval, Andrásfi Gyulával, a felszabadulás utáni mongóliai nagykövetünkkel, s Veress József későbbi munkaügyi miniszterrel. Az elhurcoltak közül sajnos többen soha nem kerültek vissza szülőfalujukba. Új fejezet kezdődött Kovács Gábor 1944. december 26-án este került haza, s azon az éjszakán bevonult Budakalászra a szovjet hadsereg. A Szociáldemokrata Párt régi tagjai leváltották a főjegyzőt, megszervezték a rendőrséget, létrehozták a nemzeti bizottságot, s 1945. március 18-án, vasárnap a csillaghegyi munkásdalárda közreműködésével a népházban megünnepelték az első szabad március 15-ét. Május Újén pedig a fellobogózott főutcán fúvószenekarral vonultak ki a sportünnepélyre. A Vörös Hadsereg helyi parancsnoksága sört és sós kiflit küldött az ünneplőknek. Vicsotka Mihály Permet a kártevők ellen • jpver* W«« yjyr.yyry. Az érdi Benta Völgye Mgrtsz-ben növényi kártevők ellen permetezik a jó termést ígérő őszibarackot Cikkünk nyomán Még egyszer a ráckevei hídról legjobb megoldást választhassuk. Nemrégiben az érdekeltek bevonásával éppen Ráckevén tartottunk egy megbeszélést, ahol megvitattuk mindkét variációt. Ennek nyomán mindenre kiterjedő, részletes tanulmánytervet kell készíteni, amire egyelőre nincs meg az anyagi fedezet. A körzet országgyűlési képviselője ígérte: eljár az ügyben a közlekedési miniszternél. — A problémát összefüggéseiben kell látni és hosszú távra szóló, a közúti közlekedés igényeit is szolgáló megoldást kell találni. Ráckeve általános rendezési terve szerint a nagyközség központját elkerülő, azt tehermentesítő utat fognak építeni, s ennek mindenképpen idomulnia kell az új hídhoz. Tehát nemcsak a híd építésére, hanem a járulékos beruházások költségeire is gondolni kell. Kétségtelen, hogy az alépítmény és töltés jelentős értéket képvisel s ezért célszerűnek látszik a régi helyére tenni az új hidat, ám ez korszerűtlen, kis forgalmi teherbírású közlekedési kapcsolatot jelentene. Nem beszélve arról, hogy milyen komoly kisajátításokkal járna, hiszen a község központja sűrűn beépített. S ezt sem lenne könnyű olcsón 2, (Erdüsi Agnes felvétele) megcsinálni, hiszen szélesíteni kellene a töltést és áthúzni rá a régi hidat, hogy az építkezés ideje alatt se szüneteljen a forgalom. Ezért a Közúti Igazgatóság ebben a pillanatban inkább afelé hajlik — ahogy a ráckevei tanács is gondolja —, hogy az Árpád híd meghagyása mellett, attól felfelé, a hajóállomás, a halkeltető környékén kellene kijelölni az új híd helyét. Ügy tűnik, ez kevesebb kisajátítással járna, s biztosítható lenne a korszerű forgalmi összeköttetés is. A vélemények még formálódnak, hiszen csak a két variáció előnyeit, hátrányait elemző tanulmányterv elkészülte után lehet körültekintő, felelős döntést hozni. K. L.
