Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-04 / 130. szám

1987. JÜNIUS 4., CSÜTÖRTÖK Mindennapi jó vizünket... Sziszegve hörögnek a csapok Hajdan a mindennapi kenyér megadásának óhaját fog­lalták imába, napjainkra azonban egyre aktuálisabbá válik a szöveg átalakítása: bárcsak mindennap jó ivó­víz jutna az ország és szűkebb hazánk minden lakosá­nak! Mert a tiszta víz megszerzése és a felhasználási helyre juttatása mind költségesebb és nehezebb. Az egy­kori szentendrei, dorogi és budai járás településeire a Dunamenti Regionális Vízmű Vállalat jobb parti üzem- igazgatóságának a kötelessége az életet adó víz elveze­tése. Csaknem 100 ezer állandó, 55 ezer üdülő és nyáron 40 ezer kiránduló nyitogatja a csapokat az említett ré gióban. Az üzemigazgatóság kútjai naponként 37 ezer köbméter vizet kapnak a Dunától Visegrád és Luppa sziget között. Csökkenő nyomás Sokak számára biztosan ér­dekes lesz az elemzés, amely­nek alapkérdése: milyen mi­nőségű és mennyiségű folya­dékot várhatunk csapjainkból? Kezdjük azzal, hogy csúcs- időszakban napi 3—4 ezer köb­méter víz hiányzik ahhoz, hogy elmondhassuk: az ellátás za­vartalan. A kutak egyszerűen nem bírnak többet kiemelni. Emiatt csökken a nyomás a vezetékekben, levegőt eresztve hörögnek a csapok. Köztudott, hogy adott esetben a kánikula, az esőhiány és a Duna ala­csony szintállása szoros össze­függésben vannak. Súlyosbítja a dolgot, hogy az elosztóhálózat egy részének a keresztmetszete szűk. Például az üdülőöveze­tekben 10—15 évvel ezelőtt fektették le a csöveket, sok­kal kisebb terület ellátására gondolva, mint amekkora ma az igény. Gondot okoz az is, hogy a térség 85 tározója csak 23 ezer 500 köbméter vizet ké­pes befogadni. Dobogókőn időszakonként tudták betölteni a funkcióju­kat a csapok. Az ok: vékony a fővezeték, nem készült el a fer­de csőkút. Visegrádon hiába szivattyúztak ki a kutak na­ponta 1300 köbmétert, Fekete­hegyen és á jürtätäbörbän le-' hetőség volt fogadáskötésre: üresek-e a vezetékek vagy te­le vannak? Dunabogdányban is komoly gondokat okozott, hogy biztosabb volt a korsót telemeríteni a folyamból, várni, amíg a házban megte­lik. A szentendreiek tavaly sem menekültek meg a locso­lást tilalomtól, és a vízkorlá- tozástól. Pomázon ég Budaka- lászon többször bevezették a szakaszos vízellátást. Kedve­zőbb az összkép Tahitótfalu- ban, Csobánkán, s bizonyos mértékben Leányfaluban. Szennyező források S milyen az általunk fo­gyasztott folyadék minősége? Jelentős része időszakosan vagy több mutató alapján ki­fogásolható. Az okok: csator­názatlan települések, a mező- gazdaságban használt kemiká­liák, a kutak előterében lera­kodott finom hordalék. A DMRVV jobb parti üzemigaz­gatóságának szinte valameny- nyi vízbázisa veszélyeztetett, illetve készlete már károso­dott. A létesítményeknek nincs védőterületük, az utólagos ha­tárkijelölés nehézségekbe üt­közik, a földművelés és a víz­ellátás érdekei ütköznek. Szentendre déli vízbázisának közelében például több szeny- nyező forrás található. Nitrátos a víz Visegrád (37— 65 milligramm literenként) és Szentendre (40 milligramm li­terenként) térségében. Megje­lent a vas- és mangánszennye - ödés, másutt a mikroszkopikus Vizsgálatok azt mutatták, hogy néhány kútnál a vízszűrés nem megfelelő. Mi várható az elkövetkezen­dő években? Létezik az úgy­nevezett gyorsfejlesztési prog­ram. Ez 42 millió forintot irá­nyoz elő. Már ebből a pénzből Kedvelni fogják? Duna-lánc Pismányban Már több mint egy hete, hogy megnyílt a Pismány ABC-áruház épületében a Du­na-lánc 23. boltja. Kevesen tudják: tulajdonosa a Duna Élelmiszer és Vegyiáru Ke­reskedelmi Vállalat. ök ugyanis üzletfeleik színvona­las boltjaiba szívesen telepítik egységeiket. Ez esetben a Szentendre és Vidéke Áfész, valamint a Du­na Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat arra szövetkezett, hogy a Duna- lánc legifjabb üzletében ki­emelt áruválasztékkal jelen­jen meg. Ezek a boltok kap­ják meg legelőször az új ter­mékeket, sőt az olcsóbb cik­keket is. — Mit kaphatnak a betérők a Pismány ABC-áruház Duna- lánc boltjában? Válaszol Kelemen Ferenc, a Duna Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat keres­kedelmi vezérigazgató-helyet­tese: — Meleg szendvicset, hot dogot, főtt virslit, cukrászsü­teményt, hűtött üdítőt, kávét. Arra törekszünk, hogy a Du­na-lánc minden boltjában a vevők ugyanazt a berendezést, ugyanazokat a színeket, ugyanazokat a termékeket ta­lálják meg, s figyelmes kiszol­gálásban részesüljenek. — Miért éppen Szentendré­re esett a választásuk? — Mert rendkívül jó a kap­csolatunk a helybeli áfésszel. A Pismány ABC nagy forgal­mú üzlet, külső megjelenése szép, a vezetője, Dombai Jó­zsef jó kereskedő. Nem elha­nyagolható az sem, hogy az egység a 11-es főútvonal mel­lett, az üdülőövezet élén áll. Mit mond Reich Ferenc, a Szentendre és Vidéke Áfész elnöke? — Már két éve dolgozunk azért, hogy ez a bolt meg­nyíljon. Példa, a kis- és nagy­kereskedelem jó együttműkö­désére. Biztos vagyok benne, hogy a lakosság szívesen jár majd ide. Sajnálom, hogy szö­vetkezetünknek nincs más olyan egysége, amely alkal­mas lenne arra, hogy a Duna- lánc hálózata 24. boltjának ott­hont adjon. A kék-piros emblémás, a D és L betűket büszkén viselő vendégváró 250 ezer forintos készlettel indult. Szerdától szombatig reggel 8-tól délután 5-ig, vasárnap délután 2-ig várja a vásárlókat. cserélték ki Szentendre csá­pos kútjának a szivattyúját, rá­kötötték a rendszerre a város régi déli vízmüvét, felújították Tahitótfalu kútját, túl vannak a pap-szigeti csápos kút próba­fúrásain. Üzembe helyezték az 500 köbméteres tározót a Sza­badtéri Néprajzi Múzeum mel­lett. Mi készül még el? Egyebek mellett Szentendrén a Cseresz­nyés úton 2000 köbméterrel bő­vítik a tározó térfogatát, 1990 körül napi 100 ezer köbméter vizet fog kapni a térség úgy, hogy ebből 25 ezer köbmétert a Fővárosi Vízműtől veszünk át. Az első időszakban csak az egyötödét várjuk 24 óránként, s ezzel elérjük, hogy a jelenle­gi gondok legalább nem növe­kednek. Különösen a dunabogdányi Úttörő Tsz mezőgazdaságilag művelt területe alatt húzód­nak meg nagy készletek. A ku­tak telepítése azonban ellenté­tes a nagyüzem érdekeivel. Meg kell jegyezni, hogy az ed­dig létesített műtárgyak is szinte a termelőszövetkezet tudta és beleegyezése nélkül születtek. Például Pilisszántó4 Javítani fogják a Visegrád - ra kerülő víz minőségét, be­kapcsolják a rendszerbe a du­nabogdányi társulás csápos kútját. A hetedik ötéves terv időszakában Szentendre térsé­gében mintegy 30 millió forin­tot fordítanak vízbázisfejlesz­tésre. Ezzel párhuzamosan a társulások szervezik az egyes településeken a vezetéképítést. Példának említhető Pilisszán­tó. ahol ebben az esztendőben kezdődik a kivitelezés. SZENTENDREI *c/tít$an A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Dohos százasok Indulhat a vezetéképítés Lapunkban is hírt adtunk róla, hogy a Vasvári-lakótele­pi gázhálózat költségei egy ré­szének fedezésére a városi ta­nács újabb kötvényt bocsá­tott ki. Az akció tapasztala­tait, az érdekességeket érde­mes közzétenni. Németh Ferenc, a városi ta­nács pénzügyi, terv- és munka­ügyi osztályának vezetője el­sősorban azért kesereg, mert véleménye szerint a propa­ganda a lakosság elővásárlási jógáról, s az akció idejéről és helyéről nem volt megfe­lelő. Ezt mutatja az például, hogy máig naponta érdeklőd­nek az emberek: hol vásárol­hatnának gázkötvényeket? A másik észrevétel az, hogy a szentendreiek igen hálásak voltak azért, hogy nem kel­lett beutazniuk Budapestre az üzlet megkötése érdekében. Az is figyelemre méltó, hogy né­hány óra alatt egymillió 200 ezer forint gyűlt össze az ér­tékpapírok ellenében. A gyorsmérleghez természe­tesen az érdekességek is hoz­zátartoznak. Az első vásárló például már 7 óra tájban az ajtóban állt, várva a 120 perc­cel későbbi bebocsáttatásra. Egy idős nyugdíjas arról ér­deklődött, hogy ha meghal, a fia örökli-e, a kötvényt? Az igenlő válasz hallatára jelen­Karbantartás Lepencén Minden hónapban egy napot zárva tart a Lepence strandfürdő. Ezt a napot használják ki a dolgozók és ekkor javítják ki az üzemelés közben elromlott használati eszközöket. Leengedik az úszómedencében a vizet és saját készítésű „porszívóval” még a medencében maradt homokot is eltávolítják. A nyár folyamán még július 13-án és augusztus 10-én lesz zárva kar­bantartás miatt a kedvelt úszóparadicsom. Hozzászólás cikkünkhöz Az nem bazalt, hanem andezit A Pest Megyei Hírlap május 21-1 számában, a Szent­endrei Hírlap hasábjain érdekes cikket olvashattunk a dunabogdányi kőbányászatról. Megtudhattuk, hogy Dunabogdányban mennyi követ bányásznak, azt mire használják fel, de tájékoztatást kaptunk a bányászás módjáról is. Sajnos a cikkben több hiba fordult elő. Az írás szerzője mindvégig bazaltbányászatról, bazaltdarabokról és bazalt- lyukról beszél, holott a Viseg­rád—Szentendre közötti hegy­vidéken (így a dunabogdányi Csódi-hegyen) bazalt egyálta­lán nem fordul elő. A kő, ame­lyet Dunabogdányban a Csódi- hegyen bányásznak, nem ba­zalt, hanem andezit, szaknyel- ven pontosabban meghatároz­va: biotandezit. A hegyvidék elnevezése is: Szentendre- V .^egrád-andezith egység. Ezek az andezithegyek an­nak a vulkáni vonulatnak a részei, amelyek mintegy 15 millió évvel ezelőtt (az úgy­nevezett miocén időszakban) keletkeztek. A dunabogdányi Csódi-hegy keletkezésekor a felfelé törő láva nem érte el a felszínt, a felette elhelyez­kedő körülbelül 30-40 millió éves (oligocén időszak) üledé­ket nem tudta áttörni, hanem a felpúposodott felszín alatt szilárdult meg. (Ez az úgy­nevezett lakkolit.) Meg kell még említenem, hogy a Csódi-hegy andezit­jének a hasadékaiban igen szép és ritka ásványok kristá­lyosodtak ki (cihabazit, dez­min, analcim stb.), amelyek minden ásványgyűjteménynek ékes példányai és a külföldi ásványgyűjtők körében is igen keresettek. A vulkáni kőzetek könnyen összetéveszhetők; így az an­dezit is a bazalttal, a dácit- tal vagy a riolittal. Újság­cikkben azonban ilyen tévesz­tésnek nem szabad előfordul­nia. Balogh Gyula Pomáz Vasvári Pál u. 8. Egyetértünk Balogh Gyulá­val. Hiba az andezitet a bazalttal összetéveszteni. Ment­ségünkre legyen mondva, a bánya több dolgozója is úgy tudja: bazaltot robbant. A Csó­di-hegy keletkezéséről közzé­tett ismereteket is köszönjük. tős összegért vásárolt. A ma­gabiztos kisiparos fiatalembe­ren a határozottság látszott, bizonyára nem először fektet­te be keresményét ily módon. Az idős nyugdíjas még azt is elmondta a bankók számolása közben, hogy 15 éve egyedül el. A különböző címletű pa­pírpénzt konyharuhából cso­magolta ki, az 50-esek és szá­zasok penészesek és dohosak voltak. Vevő és eladó együtt számolgatták az összeget, s ki­derült, hogy több mint 400 ezer forint aludta többéves ál­mát, valahol a ház eldugott részében. Várható, hogy az idős nyugdíjasnak a kötvény- vásárlásból származó kamat­jövedelme meghaladja a nyug­díját. A futástól lihegő fiatalasz- szony a városunk egyik pénz­intézetéből szaladt át a ta­nácsra. Mint mondotta, két ügylet között szakított időt. Hogy miért ide fekteti be a pénzét, arra így válaszolt: mert a kötvény előnyösebben kamatozik, mint a munkahe­lyemen a betét. A bőbeszédű nénike azt kérdezte, hogy van-e olyan biztos a kötvény, mint az GTP-betét? A történetekből látszik, hogy a lakosság még tanulja az üz­letkötés új formáit. Az akció mindenesetre cél­ját elérte, indulhat a gázve­zeték-építés, a pénzügyi fede­zete megvan. Villanófény Az Alkotmány, utca A. számú ház a Templomdomo meredek falának a tetejétől számítva 10—12 méter mélyen fekszik. Akik a panorámában gyönyör­ködve föntről lenéznék, az épület tetejére és keskeny ud­varára látnak. A tanácsi ingat­lanban évtizedek óta Klkiiai István lakik. • * A bevezető szociográfiai le­írás a későbbiekben nyer értel­met. Mert az olvasó —, aki a helyszínt nem ismeri •*- talán el tudja képzelni, mit jelent az, ha kétemeletnyi magasból teljesen váratlanul lezuhan egy kerti pad. Természetesen nem magától. Ott fönn a Templom- uomoon átemelik a kerítésen és elengedik, gyönyörködve a sza­badesésben. De legyünk pon­tosak! A Klkilai lstvánék ud­varán már négy vasvázas, fa- ülokes kerti padot tárolnak. Mind az égből jött. utolsó az elmúlt néten csapódott be, amikor a ház lakói éppen a Bayern München—Poría mécs­esét nézték. Az ezt megelőző tavaly decemberben érkezett. Összetörte a tetőt és a csator­nát. A kőműves azt mondta, ha egy fél méterrel beljebbre esik, átüti a tetőt. Azt már csak mellesleg jegyzem meg, hogy a csatornát máig sem ja­vították meg. Sajnos nemcsak padok érkez­nek Kikilaiékhoz. Röpülnek üvegek, szemet, legutóbb úttö­rők köpködtek le a rpélybe, Kikilai istvanné elkövette azt a hibát, hogy éppen a mozgalom jelképét emlegetve próbálta jobb belátásra bírni az ifjakat. Nem tette zsebre amit ka­pott ... A szituáció tehát a szó szo­ros értelmében életveszélyes az Alkotmány utca 4-ben. A kér­dés adódik: miért nem fordul­nak a lakók az illetékesekhez? Megtették. A városgazdálkodási vállalattól ez év január * 27-én kapott levél közli, hogy a probléma a gain esz he/, tarto­zik, s „a padok elszállításáról a gameszt értesítették.” Le­het, hogy így van, de a négy ülőalkalmatosságért junius ele­jéig senki nem jelentkezett. Ügy látszik, sehol nen$. hiá­nyoznak a leltárból. " r Mi lenne a megoldás? A Templomdombot ezután Is lá­togatni fogják. Az emberek egy része ezután is fegyelme­zetlenül fog viselkedni. A ha­sonlóan veszélyes helyekre képtelenség őrt állítani. Ma­radna az. hogy bebetonoznák a padokat? Ezzel legalább az életveszélyt szüntetnék meg. Az már szinte mellékes, hogy az Alkotmány utca 4-ben őrzött padokkal senki sem törődik ... Túrázó őseink jc?rt Jrti ri T\rrrr. ‘J Az alapító: Eötvös Azt még a kisgyerek is tudja, még a Dunakanyar fal­vaiban is, hogy Szentendrének nagyon sok múzeuma van. Arra is többen válaszolnának kapásból, hogy Visegrádon is van múzeum, de ki mondaná meg, hogy hol található a körzetben a Turistamúzeum? A tippelők közül kevesen találnák el, hogy az a szép faház, amely 1897-ben készült el társadalmi munkában a tengerszint fölött 699 méter magasan, a dobogókői csúcstól mintegy 30 méternyire áll. A névadója s felépítésének köz­reműködője és szorgalmazója báró Eötvös Loránd volt. Mert ő nemcsak a tudomá­nyokat művelte igen magas szinten, hanem a Természet- járók Országos Szövetségének elnöki tisztét is betöltötte. Miről mesél nekünk a do­bogókői Turistamúzeum anya­ga? Egyebek mellett arról, hogy a hegy tetején található fennsík hajdan kopasz volt, s hallani lehetett, amint a lé­pések alatt dobog a kő. Éppen a turisták voltak azok, akik erdőt teremtettek e tájon. Az ember nem is hinné, hogy őseink milyen régóta keresnek felüdülést és pihe­nést a természetben. Például egy Laszky nevű késmárki várkapitány felesége 1565-ben szervezett pünkösdi kirándu­lást a Zöldkő völgyébe. Bu­da és Pest lakói a XIX. szá­zad elejétől keresték fel gyak­ran a budai hegyeket. Ugyan­ennek a századnak a derekán már sok kisebb-nagyobb cso­port működött az országban. Eötvös Loránd, a híres fizikus 1888-ban kétszázhetvenhárom taggal alakította meg a Ma­gyarországi Kárpát Egyesület budapesti osztályát. Mi több, 1896-ban az első országos tu­ristakongresszust is megren­dezték. A múzeumban nyomon kö­vethető a természetjárás nép­szerűsítése és fejlődése. Lá­tunk itt tagsági jegyet, régi síléceket, bakancsokat, felsze­reléseket és sok-sok fotót a hegymászókról, barlangászok­ról, vízi ördögökről s túramo- torozókról. A Turistamúzeum történeté­nek van egy szomorúbb sza­kasza is. Dobogókő védelmé­ben halt hősi halált 1944. ja­nuár 1-jén Pavlov őrmester és szakasza. A németek Pilis- szentkereszt felől törtek rá­juk. A festői környezetben álló faház igen népszerű. Tavaly például 18 ezren nézték meg a kiállított anyagot. Ebben az esztendőben eddig hatezer embernek magyarázta el Tom- pach Jakab, az intézmény ve­zetője az épület és a Hely tör­ténetét. A múzeum egyébként rövidesen új nevet káp. Hírek — Kiállítás. A Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtárban látható a gyer- mekképzőművész-kör , kiállí­tása. Az anyag naponta 10 és 18 óra között tekinthető meg. — Felvételi. A Vujicsics Ti­hamér Zeneiskola június 8-án és 9-én tartja a felvételi vizs­gákat. Délután három és hat óra között várják azokat a ta­nulókat, akik az 1987—88-as tanévben az előképző, kiselő- képző, rézfúvós, fafúvós, vo­nós, gitár és zongora' tansza­kokra kívánnak járni. A fel­vételi vizsgán megfejelt nö­vendékek szeptember első napjaiban iratkozhatnak be. A tanévzáró ünnepélyre június 11-én, délután öt órakor ke­rül sor a PMKK-ban, ahol a tanulók hangversenyeznek. Bu- dakalászön, Pomázon ” és Du­nabogdányban június 15-én, Szentendrén június 16-án iratkozhatnak be az 1987— 88-as tanévre azok, akik már korábban felvételt nyertek. Az oldalt frta: Vicsolka Mihály Fotó: Erdősi Agnes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents