Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-29 / 151. szám
Számolhatunk vemk A címbeli fogalmak: barátok. ellenségek megszemélyesítőivel nap mint nap találkozunk, hol örömet, bizakodást, hol bánatot, elkeseredést szereznek jelenlétükkel. Ha nem volnának, nem is lenne értelme életünknek, ők nem válogatnak, nem nézik, hogy milyen családból származunk, gazdagok vagy szegények, analfabéták vagy magasan iskolázottak, fiatalok avagy idősebbek vagyunk, az erősebb vagy a gyengébb nemhez tartozunk. Személyiségünk kiegészítői ők. Minden percben számíthatunk rájuk, számolhatunk velük. Így volt ez az emberi társadalom történetében mindig, így a reformkorban és a XX. század Magyarországán is. Miért vetődtek fel ezek a gondolatok? Erre az aszódi, negyedik alkalommal megrendezett Petői i-lábor idei választott témája adja a magyarázatot: Petőfi — Barátok és ellenségek. Petőfi Sándornak nagyon sok barátja akadt, ezt tudjuk eddigi tanulmányainkból, olvasmányainkból. Ellenségei is voltak? Hát az is természetes, hogy igennel válaszolunk erre a kérdésre. Annak az embernek, aki mást akar, mint a megszokott, a jobbért, szebbért küzd, meg kell vívnia igazáért a szűkebb és tágabb környezetében levőkkel. Ezek a csaták sokszor kudarccal végződnek, hiszen a közömbösség, a kényelmesség nagy ellenható tényező. Így ez volt Petőfi korában, de így van napjainkban is. Ezért is időszerű, sok más magyar és egyetemes' történelmi személyiség mellett Petőfi Sándor alakja ma is. Novak Lászlóvá táborvezetővel, a helyi tanács művelődési főelőadójával és Bugyin Katalin népművelővel beszélgettünk a tábor programjáról. A táborvezető minden évben új meg új megközelítésben állította az érdeklődő fiatalok elé Petőfi alakiát: Petőfi a vándorszínész; az aszódi diák; itt voltam először szerelmes, ezek a témák szerepeltek az előzőekben. A kötött foglalkozások, előadások mellett építettek a tábor szervezői a gyermekek önálló, egyéni és csoportos gyűjtőmunkájára is. Mindenkor egy kellően átgondolt, a kutatási téma irodalmát messzemenően számításba vevő tábori könyvtár felállítására is sor került. Így van ez az idén is. Több neves előadóval találkozhatnak itt a fiatalok. Fekete Sándor, az Űj Tükör fő- szerkesztője, Herényi Ferenc, A hévízgyörki hagyomány- őrző gyermek népijáték- csoport vezetője, dr. Balázs Józsefné elkeseredetten mutatja az együttes Szegedre szóló meghívólevelét. — Nem tudunk elmenni, mert itt a gyerekek névsora, s ebből világosan látható, hogy ezek a kis általános iskolai tanulók a nyarukat teljesen beprogramozták: úttörőtábor, szaktábor, vándortábor, üdülés a szülőkkel, aztán itt vannak a nyáron sem szünetelő tanfolyamok: úszásoktatás, számító- gépes foglalkozások stb., stb. A nyugdíjas tanítónő indulatos mondatai talán jogosak, talán jogtalanok, ám ő most kizárólag a gyerekcsoportjának egy meghívására gondol, amit vissza kell utasítani, mert a gyerekek nem érnek rá. És ezt az elfoglaltságláncot, amely már ‘most körülöleli a tizenéveseket, életük végéig sem tudják eltépni. — Mennyivel más volt a szülők, nagyszülők nyara, akik alig vették kezükbe az iskolai értesítőt, máris örülhettek a vakációnak — mondják a mai ötven-, hatvanévesek. Nincs igazuk. A mi nyaraink is tele voltak elfoglaltsággal, órákra, percekre beosztott feladatokkal, és csak nagyon ritkán élvezhettük a vakáció szabadsággal, pihenéssel járó örömeit. Az egykori kisparaszti gazdaságok minden teendőjével a szünetben kellett megismerkedni az apró lányoknak, PeíőfMJMsr, 1987 Barátok és s!l:ns:gek a Színházi Intézet igazgatója, Gelencsér Katalin, az ELTE tanára, Asztalos István, az aszódi Petőfi Múzeum igazgatója vezet foglalkozásokat. Bizonyára ezután még árnyaltabb Petőfi-kép alakul ki a táborlakók képzeletében. De nemcsak a múlt századi személyiségekkel foglalkoznak a fiatalok. A jelen kamaszkori problémái, konfliktusai, értékei is terítékre kerülnek, Tóth Júlia pszichológus vezetésével, aki több alkalommal is találkozik az itt levő fiatalokkal. A szabadidős programkínálat is igen gazdag. Ebből csak néhányat ízelítőül: Maczkó Mária és Széles András népdalokra tanítja az érdeklődőket, Huszárik Zoííán-filmeket nézhetnek, vetélkedőkön mérhetik össze tudásukat. A kínálat gazdag, de mit szóinak hozzá a táborlakók? Erről faggattuk néhányukat. Elöljáróban csak annyit, hogy valamennyien középiskolások, s egy kivételével Pest megyeiek. Fodor Enikő Hernádról érkezett. ö is, mint Petőfi, 12 éves korában járt először Aszódon. Harmadik alkalommal van itt. öt elsősorban a társaság, a tábor szelleme, hangulata vonzotta ide. Az itt szerzett ismereteit, tapasztalatait a tanulmányi munka során is hasznosította, s ezek főként a verselemzés tökéletesítését, a történelmi és irodalomtörténeti tudásának gazdagodását segítette. Tarpai Gyöngyi Dunakesziről, Losonci Judit Örbottyán- ból jött. Mindketten óvónőnek készülnek. Ügy látszik, a közös szakmai érdeklődés közös tábori érdeklődést is takar. Hiszen mindketten az előadások, beszélgetések fontosságát hangsúlyozták. Követendő példaként említették, hogy a táborban a felnőttek és a kamaszok kapcsolata közvetlen és egyenrangú. Ezt ők az eredményes munka biztosítékának tartják. De nemcsak Aszódon. A tábor egyedüli nem Pest megyei lakója, Cservencsik Anikó Bács-Kiskunból, Kun- szentmiklósról jött el Aszódra, ő is itt volt már tavaly is. Elsősorban a neves személyiségekkel (példaként Fekete Sándort említette) való megismerkedést, a velük folytatott közvetlen hangulatú, kötetlen vitatkozás előnyeire hívta fel a figyelmet. A gödöllői Kovács Pétert Éva nővére csábította Aszódra azzal: Gyere el, mert jó lesz. — Éva csak tudja — hinnünk kell neki, hiszen mind a négy évben itt volt a táborban. Ko. I. legénykéknek. A nyolc-tízéves leánygyerek két-három kistestvérére is tudott vigyázni, de közben el kellett látnia a ház körüli munkákat is. A lányt, aki betöltötte a tízet, mar számottevő munkaerőként tartották nyilván. Kötözte a szőlő messzire nyúló vesszőit, kapálta a kukorica- tábla távolba tűnő sorait, s amikor kasza alá érett a gabona, szedte a markot. A legényke sorsa sem volt könnyebb. Almozta az istállót, sarabolásnál vezette a lovat, kaszált, kapált, permetezett, ahogy a munkák és az idő kívánta. Még nehezebb élettel ismerkedtek a szegény, nincstelen szülők gyerekei. A lányokat libapásztornak szegődtették, a fiúk őrizték, legeltették a teheneket, s akik a közelben nem tudtak munkát kapni, eljártak az uradalmi táblákba szedni a répabogarat, aszatol- ni a gabonát, a szerencsésebbek pedig a messzi kútról a vállukon keresztbe vetett rúdra akasztva hordták a kannában a frissítő vizet a nehéz munkát végző felnőtteknek. Volt ennek az elfoglaltságnak természetesen sok előnye A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM. 150. SZÁM 1987. JUNTOS 29.. HÉTFŐ Közoktatás, művelődés Elfogadták a középtávú tervet A júliusi Gödöllői Mindenes Megjelent a júliusi Gödöllői Mindenes. Első oldalán hozzák azt a beszélgetést, amelyet Anti Szabó János formatervezővel készítettek, s arról szól, mennyire jutottak a város tájékoztatórendszerének elkészítésében. Ugyanitt kapott helyet a júliusi természeti naptár. A második oldalon az Ötlet című lapból átvett interjút közük Hernádi Miklós szociológussal. A Mindenesben is olvashatjuk azt a pályázati fölhívást, amelyet a kastély hasznosítására írtak ki. Az oldalak többi részét hirdetések, viccek, ajánlások, kis színesek töltik ki. A Gödöllői Mindenes a művelődési központban és propagandahelyein kapható. ff A városi tanács legutóbbi ülésen megtárgyalta a f középfokú közoktatási és közművelődési tervet, amelyet f elfogadott, de egyidejűleg bizottságot állított föl, amely- í nek az a feladata, hogy az ülésen fölvetődött észrevéte- | leket, javaslatokat megvizsgálja és beépítse a végső vál- tozatba. ^ A tanács ugyanezen az ülésen rendeletet alkotott az f üres helyiségek használatára vonatkozó pályázati rend- szerről, módosította a bérlő- és vevőkiválasztásról, a \ lakásépítési hozzájárulás és a használatba vételi díj el- '/f engedéséről, valamint a szervezeti és működési szabály- f zatrói szóló rendeletet. f Személyi kérdésben is döntöttek. A művelődési, ifjú- f sági és sportosztály vezetőjévé Benkő Akosnét, a Petőfi í iskola helyettes igazgatóját nevezték ki. Kevesebb túlkoros A középtávú közoktatási és közművelődési terv terjedelmes dokumentum, amelyből ezúttal a közoktatásra vonatkozó részt ismertetjük. Azzal kezdődik, hogy összefoglalja a hatodik ötéves tervidőszakban bekövetkezett fejlődést. Megállapítja, hogy az ötéves gyermekek csaknem száz százaléka részesül óvodai nevelésben, elutasítani jó ideje senkit sem kell. Az óvónők között nincs képesítés nélküli, felsőfokú végzettséggel hetven százalékuk rendelkezik. Javultak a feltételek az általános iskolákban. Kevesebb a szükségterem, ugyanakkor egy-egy oktatóteremben a korábbinál többen tanulnak. Jelenleg csupán három képesítés nélküli nevelő dolgozik a város iskoláiban, Kiemelkedően jó a napközis ellátottság. A négy tanterem megépítésével a gimnáziumban is javult a helyzet, az igazit persze az új középiskola elkészülte jelenti. A szakmunkás- képzőben is nagy a zsúfoltság, minden lehetséges helyet, tanárit, könyvtárt, KISZ- klubot oktatásra használnak. A zeneiskolában a pedagógusok fluktuációja jelenti a gondot. Jelentős eredmény a központi műhely, jól segíti az intézményeket a gamesz. A tartalmi munkáról. Az óvodai pedagógusok következetes munkája nyomán erősödött ezen intézmények iskolaelőkészítő funkciója, rendszeressé vált a differenciált beiskolázás. Az általános iskolákban következetesen hajtják végre a tankötelezettségi törvényben foglaltakat. Mérséklődött a túlkorosak aránya. Sikeres a tanítók, tanárok pdlycorientálási tevékenysége. A továbbtanulók aránya évek óta 95 százalék fölött van. A jelentkezők 50-60 százaléka gimnáziumban, szakközépiskolában folytatja tanulmányait. Ezek után az 1990-ig szóló feladatokról valamit ízelítőül. Sontott csoportok Általánosságban a terv hangsúlyozza: A nevelésben, oktatásban megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az ifjúság világnézeti nevelésére, a közéleti, közösségi tevékenység gyakorlására. Hatékonyabbá kell tenni a munkára neve-> lést, erősíteni a tanulók munkafegyelmét. Minden intézménynek felül kel! vizsgálnia a tanulók értékelését. Váljon rendszeressé az ön-, a társ- és a tanári értékelés, mint a munkára nevelés fő motivációja. Az óvodákban a csökkenő létszámú csoportokban nagyobb szerepet szánnak a differenciált képességfejlesztésnek. a korrekciós nevelésnek, valamint a hátrányok csökkentésére irányuló pedagógiai tevékenységnek. Az általános iskolákban arra kell törekedni, hogy legkésőbb a tervidőszak végére megérjenek a föltételek a fakultáció bevezetésére. Teljes a megpróbáltatások ellenére is. Együtt volt a család, s az édesanyák a lányaiknak, az édesapák a fiaiknak adták át, ismereteiket, hogy amikor eljön az ideje, mindegyik megálljon a maga lábán. — Ha játékra támadt kedvünk, előbb mindig az otthoni munkával kellett végezni —, emlékezik Sápi Pál. — Az esti órák adták számunkra a legtöbbet, amikor az artézi kút környékén összejöttünk, s a mai gyerekek előtt ismeretlen játékokat játszottunk: nemze- tesdit, kiszaladóst, vagy éppen csülköztünk a holdfénynél. De játszótér volt nekünk a virágos rét, a madarak dalától hangos akácerdő csakúgy, mint a szérűskert vagy a papsajtot termő árokpart. — Nem voltak akkor táborok — mondja a nagyapa korú férfi —, talán azt sem tudtuk, hogy van Balatonunk, vannak gyógyfürdők meg szabadidőparkok. Ha perzselt a napsugár, égette talpunkat a szőlőhegy felforrósodott homokja, akkor estefelé kimentünk a Galgához. Volt minden faluban egy megszélesített, kimélyített szakasza a folyócskának, ahol kedvünkre fürödhettünk, lubickolhattunk a langyos vízben. Családunk egyik ága a fővárosban élt. s tudom, hogy két unokatestvérem is nálunk töltötte a nyár nagyobbik részét. Megtanulták a mezei munkát, s ők is megtanítottak bennünket néhány városi dologra. Soha nem felejtem el, amikor az esti harangszó után a házunk végében levő diófa alá ültünk, s anyám a zsétárból kitöltötte számunkra a habzó, frissen fejt tejet, mennyit tudtak ebből meginni a pesti gyerekek. Emlékezetem szerint ők sem táboroztak. A vidéki rokonságnál nyaraltak. T ermészetes, hogy változó világunk új és nagyobb lehetőségeket kínál mindenkinek, talán legtöbbet a gyerekeknek. Csakhogy a változások sora kérdések sokaságát fogalmazza meg az emberekben: jó-e az egész nyarat átüdülni? Kell-e táborról táborra járni és közben megfeledkezni arról, hogy a nyári munkák elvégzése téli szórakozásainkat biztosítja. Fontos-e a folyók partján sütkérezni, amikor gyermeki munkával segíteni lehetne a kertet gyomláló nagymamának, a szőlőt kötöző édesanyának, miközben lányok és fiúk észre sem vennék, hogy földközelben tanulják az életet, s készülnek a felnőttségre. Fercsik Mihály körűvé kell tenni a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, cigány és nagycsaládból származó gyermekek napközi otthoni elhelyezését. Az anyanyelvi kommunikáció képességeinek és a matematikai készségeknek a fejlesztését valamennyi iskolának kiemelten kell kezelni. El kell érni, hogy a tervidőszak végére az orosz nyelv tanítása bontott csoportokban történjék. Középfokú oktatás. A gimnázium őrizze meg szakmai színvonalát funkciói teljesítésében, a továbbtanulásra való felkészítésben, a fakultáció szervezésében és lebonyolításában. Folytassa eredményes r káját a pedagóguspályára való irányításban, számolva a gödöllői tanárképző főiskola lehetőségeivel is. Fizikai dolgozók A szakmunkásképző őrizze meg jó kapcsolatait az üzemekkel, vállalatokkal. Javítsák az oktatás eredményességét a közismereti tárgyakban, csökkentsék a lemorzsolódást. Továbbra is szükséges a szakmunkások szakközépiskolájának eredményes működtetése. A zeneiskola tantestülete a művészeti nevelésben elért eredményeinek megszilárdítása mellett kapcsolódjon be még szorosabban a város művészeti életébe. Fejleszteni kell a tehetségfeltárás, -gondozás módszereit, bővítve munkaformáit, különös figyelemmel a fizikai dolgozók gyermekeire. Az intézmény vezetősége tegyen meg mindent a nevelő- testület megszilárdításáért. Művelődési ház Nyári szünet A városi művelődési központ — a korábbi évekhez hasonlóan — idén is bezárja a kaput, július 1-jétől 31-ig. A zárva tartás alatt felújítási és karbantartási munkákat végeznek az épületben és előkészülnek az ősszel induló új évadra. A különböző szolgáltatások (taxirendelés, Duna- tours-iroda, büfé, Tigáz-szol- gáltatás, apróhirdetés-felvétel az előtéri táblára és a Gödöllői Mindenesbe, a mozgáskorlátozottak tanácsadói szolgáltatása, csiribiribolt) ugyanúgy a látogatók rendelkezésére állnak. Július hónapban még lakótelepi programok, valamint 17-én és 18-án kiárusítások lesznek az intézmény leselejtezett eszközeiből és bútoraiból. A fölújított intézmény augusztus 1-jén nyitja meg kapuit i látogatók előtt. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Napközis tábori foglalkozás, 10 órakor. Lakótelepi program a Szabadság téren, 17 órakor. Magyar filmek múzeuma: Sarajevo, készült 1940-ben, 17 órakor. Mit kezdjünk régi fényképeinkkel?, fotótörténeti, restaurálási és újrafelhasználási kiállításkísérlet, a fotótörténeti táborhoz, megtekinthető 15—19 óráig. A hónap műtárgya: Nagy Sándor: Harmadik mese, megtekinthető az előtérben. K. P. November végéig Geofizikai mérések Ezekben a hetekben, hónapokban, egész november 30-ig geofizikai méréseket végeznek, szénhidrogének után kutatnak Gödöllő, Bag, Hévizgyörk, Galgahévíz, Túra, Vácszent- lászló, Zsámbok, Dány. Isa- szeg bizonyos határrészeiben. A mérési helyeket, vonalat, pontokat jó előre, 5—15 nappal korábban kitűzik, bizonyos távolságokban, pirossal festett vagy sorszámozott táblákat, karókat helyeznek el. Kábelek, érzékelők is találhatók ilyen helyeken, a szeizmikus mérésekhez mesterséges rezgéseket keltenek, vagy úgy, hogy lyukakat fúrnak, s azokban robbantanak, vagy járműre szerelt berendezésekkel állítják elő a rezgéseket. Az érdekelt tulajdonosoknak, akár földjük, akár ingatlanuk van az érintett területen, fontosabb ennél, hogy tudják, a méréseket a törvények értelmében kötelesek tűrni, az állami szerveknek kötelességük a munkát előmozdítani. A mezőgazdasági kultúrákban kár keletkezhet, s ezt, miként bármilyen más kárt, a kutatók megtérítik. Az is az ő dolguk, hogy a lyukakat betömjék, a talajt elegyengessék ott, ahol ők mozgatták meg a földet A lakosságot arra kérik, hogy a mérési helyeken telepített kábeleket, mérőeszközöket ne közelítsék meg. nehogy kárt okozzanak bennük. A jelzőkarók, táblák kidöntése, megsemmisítése szabálysértés. Aszódi anyakönyvi hírek Született: Babinyec Ferenc, Domony, Fő út 18., Sztankó Ágnes, Aszód. Falujárók útja 5/4, Kovács Máté, Aszód, Baross utca 2/D, Blaskó Brigitta, Aszód, Kondoros tér 3/C, Kun János, Aszód, Kossuth Lajos utca 4L, Ács Krisztián, Iklad, Szabadság út 1/A, Bajrai János. Domony, Ságvári út 7., Szarka Tünde, Aszód, Baross utca 2/D. Névadót tartott: Szűrszabó Sándor és Bertalan Edit: Csilla, Páricsi Gyula és Kányási Katalin: Klaudia nevű gyermekének. Házasságot kötött: Péli Csaba és Tőke Margit, Keserű István és Búzás Tünde, Konkoly Csaba és Bagyin Andrea. Elhunyt: Szabó Imre, Aszód. Kossuth Lajos út 80., Gohér Miháiyné (Pazsik Mária), Domony, Fő út 1/2, Valentinyi Lászlóné (Kancsár Matild), Domony, Fő út 8., Stefanik Istvánná (Podlaviczki Mária), Aszód, Horváth utca 3., Danes Antalné (Kugler Margit), Aszód, Falujárók útja 5/5., Csemi Mihály, Domony, Fő út 4. szám. — Mozi — Tin-Tin és a cápák tava. Színes, magyarul beszélő francia rajzfilm. 4 órakor. Szépleányok. Színes magyar film az 1985-ös szépségversenyről. 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Lehetne másképp Az üdülés hátrányai
