Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-25 / 148. szám

PEST MEGYEI rework VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 118. SZÁM Ára: 1,80 forint 1987. JÚNIUS 25., CSÜTÖRTÖK Tanácskozott a népfront elnöksége Kádár János tájékoztatója A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöksége szerdán — Kállai Gyula el­nökletével — ülést tartott. Az ülésen Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára tájékoztatót tartott a párt Központi Bizottságának június 23-i üléséről. A népfront országos ta­nácsának elnöksége a tájékoz­tatást tudomásul vette és a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságával közösen személyi javaslatokat tett vezető tisztségek betölté­sére az Elnöki Tanácsnak és az Országgyűlésnek, Elutazott hazánkból Sanni Abacha Szerdán elutazott Budapest­ről Sanni Abacha vezérőr­nagy, a nigériai szárazföldi haderők vezérkari főnöke, a fegyveres erők irányító taná­csának tagja, aki négynapos hivatalos, baráti látogatást tett hazánkban. Sanni Abacha tárgyalásokat folytatott vendéglátójával, Po­csék József altábornaggyal, az MN vezérkari főnökével, mi­niszterhelyettessel ; megláto­gatta a néphadsereg tatai ma- gasabbegységét, s látogatási tett a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán. A nigériai vendéget fogadta Kárpáti Fe­renc vezérezredes, honvédelmi miniszter. Magyarországi látogatása so­rán Sanni Abacha vezérőrna­gyot fogadta Trautmann Re­zső, az Elnöki Tanács helyet­tes elnöke. A szívélyes légkörű találkozón jelen volt Pacsek József altábornagy. Évi százhúszmilliót hoz a dabasiaknak Mindkét felet jól szolgálja Akik a fővárosba járnak dolgozni vagy csak néha be­látogatnak vásárlási szándék­kal, azok általában a gyors metró és a kényelmes autóbu­szok mellett igénybe veszik a villamosokat is. Természetesen a sárga szerelvényeket a biz­tonság és a megbízhatóság ér­dekében bizonyos időközön­ként alapos vizsgálatnak, illet­ve felújításnak kell alávetni. Bizonyára kevesen tudják, hogy ezeket a műveleteket nemcsak a Budapesti Közle­kedési Vállalat szerelőcsarno­kaiban végzik. A BKV és a dabasi Fehérakác Termelőszö­vetkezet ipari főágazata közöt­ti szerződés értelmében mel- léktevékenységképt különböző szolgáltatásokat végeznek a fő­városi vállalatnak. A kapcso­lat jelenleg évente 120 milliót hoz a gazdaság konyhájára, de a közlekedésiek sem panasz­kodhatnak, hiszen ezért meg­bízható és gyors munkát kap­nak cserébe. A javítási feladatok mellett az ipari főágazat alkatrész­előállítással is foglalkozik, de a nehezen beszerezhető rész­egységek feljavításával is te­kintélyes összeget takarít meg. 1979-től foglalkoznak a villa­mosok forgóvázának, illetve futóművének feljavításával, s ez már csak azért is fontos volt, mert az üzemeltetőnek nem volt megfelelő szakember­kapacitása ehhez a tevékeny­séghez. Így aztán a rendelke­zésre álló szerszámokat a da- basiak rendelkezésére bocsá­tották, a gazdaság pedig épü­letet és szakmunkásokat adott a vállalkozáshoz. Főleg UV tí­pusú kocsik felújításával fog­lalkoznak, s ebből évente 320 darabot tudnak elkészíteni. A 3 évenként aktuális főjavítá­sokat ugyancsak ők végzik el a szerelvényeken, ugyanis az or­szágban csak kizárólag itt ja­vítják ezeket a típusokat. A közlekedési vállalat maximá­lisan meg van elégedve a mun­kájukkal, s ennek bizonyítéka, hogy az elmúlt 6—7 év alatt mindössze 2 meghibásodást ta­pasztaltak a javítást követően. A sárga kocsik felújítása mel­lett kapcsolókat és motorokat is javítanak a BKV számára, valamint ajtókat és áramátala. kítókat gyártanak a különböző közlekedési eszközökhöz. A gyümölcsöző vállalkozás alapján a tervekben további együttműködési lehetőség ke­resése is benne foglaltatik, s ha..az utazóközönség szemével nézzük ezt a kapcsolatot, ak­kor bízhatunk abban, hogy a főváros utcáin zakatoló villa­mosok még hosszú évekig áll­ják az egyre nagyobb rohamo­kat. A aaxdassífó »Az múzióra alapozott •» •• •• , , . okoskodásból napjaink­KOtCSOnOSSCtf Uv%U ban keserű a kiábrán­dulás. Rá kellett jönnünk, hogy semmit sem ér a tu­lajdonosi tudat puszta hangoztatása, ha ezt a tudatot nem teremti meg, nem mélyíti el, nem gazdagítja a gyakorlat, a mindennapos benyomás.” (3. OLDAL) ÚSra&BeC&Ő „A szociális foglalkoztatás, a be- ... , . dolgozói munka iránti igény je­feSZUSfrSegeBt Íenleg sem kielégítő, s a jövő­ben a mostaninál is többen szorulnak ilyen forrásokból származó jövedelemre.”. (3. OLDAL) KSs Gimnázium ,,Ezek a tanulók gyak­nes ran már oJvan tudás_ — nagy ereameny anyag birtokában van­nak, amellyel nemhogy tanulásra, de tanításra is nyu­godtan vállalkozhatnának. Logikus tehát, hogy az órá­kon is külön kell őket foglalkoztatni, hiszen a többiek színvonalát játszva túlszárnyalják.” (5. OLDAL) Gtirvfiumkál „Harmadik virágkora Diocletia- . _ nus császár idején volt, a 370-es fOVCny lett évekig tartott. Fejlődését az egy­re gyakoribb barbár támadások akadályozták ugyan, de megérte a magyar honfoglalást s Föveny néven egé­szen a török korig fennmaradt.” (5. OLDAL) Az MSZMP Pest Megyei Bizottságának ülése Felkészülés a tagkönyvcserére Tegnap délelőtt kibővített ülést tartott az MSZMP Pest Megyei Bizottsága. A testület tagjain kívül részt vettek a tanácskozáson a fegyelmi bizottság tagjai, a városi és városi jogú pártbizottságok első titkárai, a megyei tanács elnökhelyettesei, a társadalmi és tö­megszervezetek vezetői. Krasznai Lajos, a megyei pártbizottság el­ső titkára tájékoztatta a testület tagjait az MSZMP Központi Bizottsága 1987. június 23-i üléséről, a párttagsági könyvek cseréjével kapcsolatos politikai és szervezeti teendőkről, valamint azokról a szervezeti, személyi kér­désekről, amelyekkel a Központi Bizottság foglalkozott. Második napirendként dr. Balogh Pál, a megyei pártbizottság titkára számolt be a megyei pártbizottságnak a két pártbizottsági ülés között végzett fontosabb munkáiról, a párt-végrehajtóbizottság üléseinek állásfogla­lásairól. A pártbizottság jóváhagyólag tudo­másul vette a beszámolót. Konzultáció az ipari szerkezetátalakításról Új módszerek, menedzserképzés Az ipari szerkezet átalakítá­sáról több napos konzultáció­sorozatot tartottak az Ipari Minisztériumban, mintegy száz vállalatvezető, valamint a Vi­lágbank képviselőinek részvé­telével. A szakmai tanácsko­zással egy időben a vállalatok ipari modellezési kiállításon mutatták be a számítógépekkel készített tervezési és módszer­tani programjukat egy-egy fel­adat megoldásához. Minderről szerdán sajtótájékoztatón szá­moltak be a minisztériumban. Csikós Nagy Béla, az Ipar- politikai Tanács elnöke, vala­mint az Ipari Minisztérium ve­zetői elmondták: a konzultá­ción megfogalmazódott, hogy a jövőben az ipari szerkezetát­alakítási program végrehajtá­sakor az eddiginél hatéko­nyabban kell összehangolni a gazdaságos exporttörekvéseket és a belföldi igények kielégí­tését szolgáló terveket. Egysé­ges szempontok figyelembevé­telével kell fejleszteni az egyes iparágakat, illetve gyártmány- családokat, mégpedig úgy, hogy azok korszerűség és mi­nőség szempontjából is meg­feleljenek a belföldi igények­nek, valamint a szocialista és konvertibilis exportpiacok kí­vánalmainak. A magyar ipar szerkezetátalakítási programja célul tűzi ki a rendszerszerű energetikai fejlesztést, az anyagkultúra (új szerkezeti alapanyagok alkalmazása) emelését, az elektronizáció át­fogó és széles körű fejlesztését, beleértve a nagy pontosságú gyártástechnológiák alkalma­zását, a korszerű vezérlések el­terjesztését, v>alamint a folya­matszabályozást, továbbá a biotechnológia fejlesztését és az egész ipar területén meg­valósuló korszerű oktatást, képzést, továbbképzést. A világbanki értékelésekből is kitűnt, hogy ezek a törek­vések szerepelnek szinte min­den fejlődő és fejlett ország iparpolitikájában. A sajtótájékoztatón arról is szó volt, hogy a szerkezetát­alakítást új módszerek beve­zetésével kell gyorsítani, pél­dául számítógépes tervezéssel, az egy-egy vállalatnál, intézet­nél kialakított modellek széle­sebb körű hasznosításával. Az ipar támaszkodni kíván kül­földi szakértőkre is. Rövide­sen megszervezi a hazai me­nedzserképzést, az első tanfo­lyamok már az ősszel beindul­nak. Bővítik a választékot az áfészek Nemzetközi árucserék A nemzetközi áruházi csere keretében tavaly egymillió 640 ezer ru­bel értékben exportáltak, illetve importáltak különféle árucikkeket a Pest megyei áfészek. összesen hat szövetkezet állt kapcsolatban cseh, szlovák, lengyel, bolgár és NDK-beli partnerrel. Az idén vár­hatóan egymillió 800 ezer rubel értékben teljesül majd árukiválasz­tási elképzelésük. Energiatakarékos jelzőkészülék A gödöllői Ganz Árammérőgyár — az energiatakaré­kosságot elősegí­tendő — a nagy­üzemi gázfogyasz­tók mérőautoma­táihoz csatlakoz­tatható maximum- kijelzője iránt bél­és külföldön egy­aránt nagy az ér­deklődés. Jelenleg javában gyártják már az új mű­szert. Felvételün­kön Liptói Lász- Ióné műszerész beszabályozza a készülék egyik példányát. (Han- csovszki János fel­vétele) Elsőként a Vác és Vidéke Afész újította meg szerződését tavalyi partnereivel, így az NDK-beli ilmenaui szövet­kezettel, ahonnan egyebek kö­zött műszaki árukat, lakástex­tíliát, vas- és játékárut kap, ezzel bővíti majd a Naszály Aruház választékát. Ismét megállapodtak a lengyel Chelm városában levő szövet­kezettel kisbútorokra, kézi szerszámokra, lakásvilágítási cikkekre, háztartási árukra. Az idén a losonci szövetkezet helyett az érsekújvárival szer­ződtek: fürdőkádakat, sport­szereket, gyermek- és bébiru­hákat. egészségügyi cikkeket kapnak tőlük. A második legnagyobb áru­forgalmat a Dél-Pest Megyei Afész bonyolítja le. Régóta kapcsolatban állnak már az NDK-ban lévő Bad Salzungen-i szövetkezettel, az idén kály­hák, szerszámok és ruházati cikkek kerülnek innen a ceg­lédi áruházba. A csehországi pribrami szövetkezeti áru­háztól hasonló árukat kapnak. A Nagykáta és Vidéke Afész Káta Áruházával közösen szerződtek a lengyel toruni áruházzal: üvegedényárukra, ruházati termékekre. A Gödöllő és Vidéke Afész egyrészt a bolgár Blagojev­grádban levő szövetkezeti áru­háztól kap munkaruhákat, üveg- és edényárut, népművé­szeti cikkeket, másrészt a len­gyel Przemysli áruházból édes­ipari árukat és pótkávét, me­lyekkel a vásárlók a gödöllői •nagyáruházban találkozhatnak majd. Az Érd Skgla Aruház — amely a Buda Környéki Áf ész­hoz tartozik — a szlovákiai dunaszerdahelyiekkel szerző­dött a tavalyihoz hasonló áru- mennyiségre: kerti bútorokra, műszaki cikkekre és játék­árukra. A lengyel Elblag nagy­kereskedelmi vállalattól édes­ipari cikkeket szállítanak Érd­re. A Szobi Afész és a Jászbe­rény és Vidéke Afész együtt árusítja a veröcemarosi áru­házban a Szlovákiából, Léváról érkező konfekcionált lakás- textíliát, italokat, teasütemé­nyeket, mezőgazdasági és ké­zi szerszámokat. Eddig az NDK-ból, Szlová­kiából és Bulgáriából érkeztek már termékek. Az áruházi csere keretében szövetkeze­teink saját, illetve a kisterme­lőktől és a nagykereskedelem­től beszerzett termékeket ad­nak partnereiknek. T. A. Csütörtök délelőtt Összeül az Országgyűlés Csütörtök délelőttre összehívott tanácskozásán az Ország- gyűlés — mint már jelentettük — várhatóan napirendjére tű­zi a Magyar Népköztársaság 1986. évi költségvetésének vég­rehajtásáról szóló jelentés megvitatását, illetőleg a zárszám­adás törvényerőre emelését; a büntető törvénykönyv és hozzá kapcsolódóan a büntetőeljárási törvény módosítását; továb­bá az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnö­kének beszámolóját a környezet- és természetvédelemnek a VI. ötéves tervidőszakban elért eredményeiről, VII. ötéves tervi feladatairól, a hivatal munkájáról. Mindhárom témakörben széles körű, elemző vitát folytat­tak már előzetesen a törvényhozó testület tagjai az elmúlt na­pokban — az ülésszak előkészítéseképpen — az Országgyűlés SZäkbl hílll A IMPtrvCÍ Iff>niHColnr>cnnni'tnlrK>in ra, a gazdasági növekedés üteme valóban felgyorsulhat, s ismét nőhet az életszínvonal. A cél elérésének legfőbb objektív feltételei megvannak, hiszen társadalmunk vezető ereje, a párt múlt év novem­beri, illetve 1987. áprilisi ha­tározatában egyértelműen le­szögezte, hogy csak a gazda­ságirányítási reform tovább­fejlesztésétől várhatunk for­dulatot. Ugyanerre a következtetés­re jutottak a parlamenti bi­zottságok is, amikor az 1986. évi költségvetésről szóló írá­sos előterjesztést megtárgyal­ták. Különösen az ipari bi­zottság fogalmazott élesen, s persze mindvégig segítőké­szen; a személyekre meg részérdekekre való tekintet nélkül, ingadozásmentesen kell végrehajtani az ipar termelé­si és termékszerkezetének át­alakítását. M eggyőződésünk, hogy az Országgyűlés nyári ülés­szakának vitája megerősíti: csak ez lehet a kiút. Ha pe­dig megerősíti, akkor a maga módján megkönnyíti e koránt­sem feszültség- és konfliktus- mentes döntés valóban követ­kezetes végrehajtását. A z egész országban felfo­kozott érdeklődés mutat­kozik meg gazdaságunk hely­zete iránt. Akadnak, akik úgy vélekednek, hogy gazdasági szakadék szélére jutottunk. Ez túlzás, hiszen egy olyan or­szág, amely úgymond, a gaz­dasági csőd, összeomlás szélén áll, aligha képes arra, hogy folytassa például paksi atom­erőműve, bős—nagymarosi ví­zi erőműve, budapesti metró­ja építését, illetve szegedi, veszprémi, kaposvári, kecske­méti színháza felújítását Kétségtelen viszont, hogy — ettől függetlenül — gazdasá­gunk valóban kritikus hely­zetbe került. Ez derült ki a parlament terv- és költségve­tési bizottságának minap meg­tartott ülésén is, ahol megtud­hattuk, hogy 46,9 milliárd a hiány. Az ország külföldi adóssága az elmúlt esztendő­ben nőtt, s gazdaságunk tel­jesítőképessége már harma­dik esztendeje messze elma­rad a várttól. A rossz helyzetértékelés, a hibás döntés ma is, mint tör­ténelmünk során oly gyakran, reális veszély. Ám ez elkerül­hető, hiszen ha helyes vá­laszt adunk a kor kihívásé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents