Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-24 / 147. szám
^Íílfap 1987. JÚNIUS 24., SZERDA Jogi tanácsok felbontása • Mellékfoglalkozásból eredő kereset megtérítése Kiskorúak illetékkedvezménye # Tanulmányi szerződés megszegése o Elmulasztott bejegyzés • T. j. gyáli nyugdjas 22 éve örökbe fogadott egy kisfiút. A gyermekkel ma már tűrhetetlen a kapcsolata, mert az állandó szóváltások a súlyos testi sértésig fajultak. Fel lehet-e bontani az örökbefogadást? — kérdezi. Az örökbefogadásnak az a célja, hogy azoknak a kiskorúaknak, akiknek családi nevelése nem biztosított, nyugodt, rendezett körülményeket teremtsen. A vér szerintivel azonos jogú családi kapcsolat alakul ki a szülő és gyermek között, amely azonban nem mindig szól az egész életre, mert azt mind a gyámhatóság, mind a bíróság felbonthatja. A gyámhatóság a felek közös kérelme alapján akkor bontja fel az örökbefogadást, ha az a közérdeket nem sérti. Kiskorú örökbefogadott esetében meg kell vizsgálnia ezen felül azt is, hogy az intézkedés a kiskorú érdekében áll-e, ellenkező esetben ugyanis a kérelmet el kell utasítani. A bíróság felbontja az örök- befogadást, ha valamelyik fél olyan magatartást tanúsított, amely miatt az örökbefogadás fenntartása a másik félre nézve elviselhetetlenné vált. Ugyanígy dönt akkor is, ha az örökbefogadás célját és társadalmi rendeltetését nem tölti be. A bíróság ezen körülmények mérlegelésével állapítja meg, hogy a felbontásnak van-e helye vagy sem. Fontos tudnivaló, hogy az örökbefogadás a felek halála után is felbontható. Az örökbefogadó halála után az örökbefogadást annak érdekében is fel lehet bohtani, hogy az örökbefogadott vér szerinti családi jogállását visszanyerje. Ha a bíróság«« kérelemnek helyt ad és az örökbefogadást felbontja, az ítélete mindkét félre és egyaránt kihat, és a döntése korábbi rokoni kapcsolatokat megszünteti. 9 S. R. tassi gépkocsivezető üzemi balesetet szenvedett, amely miatt több hónapja betegállományban van. Olvasónk 100 százalékos táppénzt kap, de a mellékfoglalkozásából származó jövedelmét a vállalat nem fizeti meg. A munkáltató a dolgozónak a munkaviszony keretében keletkezett kárait teljes mértékben köteles megtéríteni. Elmaradt jövedelemként meg kell fizetnie az elmaradt munkabérét és azon rendszeres szolgáltatások pénzben! értékét, amelyekre a dolgozó a munkabéren felül jogosult. (Pl. egyenruha, természetbeni juttatás stb.) A kártérítést a fogyasztói ár figyelembevételével kell meghatározni. A munkáltatónak nem kell megtéríteni azokat a juttatásokat, amelyek csak munkavégzés esetén illetik meg a dolgozót, pl. védőital, munkaruha, védőruha stb. A dolgozónak nemcsak a főállásból származó, hanem egyéb rendszeres keresetét is figyelembe kell venni a kártérítés megállapításánál. Ezen túlmenően a munkáltató mindazon költségek viselésére köteles, amelyek a baleset következtében keletkeztek. Amennyiben olvasónk kárát nem ismerik el, kérelemmel fordulhat a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz. 9 Elhalt férjein különvagyonát, egy balatoni ingatlant kiskorú gyermekem örökölte. Anyagi helyzetünk azonban nagyon nehéz, még az illeték kifizetése is gonüot okoz, ezért szeretném eladni a házat. Abban az esetben, ha kiskorú örököl, a hagyatéki és az eljárási illetéket csak nagykorúvá válásától számított két éven belül kell megfizetnie. A fiatalt eddig az időtartamig adópótlék-mentesség is megilleti. Ha a fizetést mégis e határidő előtt teljesítik az örökösnek illetékkedvezmény jár, ennek mértéke a tartozás annyiszor 10, de legfeljebb 70%-a ahány évvel azt korábban fizetik meg. Olvasónknak tehát az illetékfizetési kötelezettsége jelenleg nem áll fenn, ezért a telket nem kell eladnia. A kiskorú tulajdonában álló ingatlan egyébként is csak a gyámhatóság engedélyével adható el, miután megvizsgálják azt, hogy az értékesítés megfelel-e a gyermek méltányos érdekeinek. • C. F. tanulmányi szerződést kötött vállalatával. A diploma megszerzése után azonban sem fizetésemelést, sem végzettségének megfelelő munkakört nem kapott, és erre még ígéretet sem tettek. Most megfelelő munkahelyet talált magának. Kérdése, hogy milyen következményekkel jár a felmondása? A vállalat és a dolgozó ta- tanulmányi szerződést köthet, amelyben mindkét fél kötelezettséget vállal. A munkáltató általában arra kötelezi magát, hogy a tanulmányok miatt a dolgozót támogatásban részesíti, és őt a képesítés megszerzése után a végzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatja. A dolgozó a tanulmányi szerződésben azt vállalja, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat eredményesen folytatja és a képesítés megszerzése után meghatározott időn át a vállalatnál dolgozik. Ha a vállalat a támogatást nem biztosítja, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a dolgozó mentesül a szerződésből folyó kötelezettségei alól, és ha károsodás érte, annak megtérítését is követelheti. Természetesen előfordulhat, hogy a dolgozó sérti meg a szerződést azzal, hogy a tanulmányait neki felróhatóan nem végzi el, vagy a megállapodásban vállalt munkaviszonyt a képzettség megszerzésék.kö- vetően nem tölti el a vállalatnál ... Ilyen esetben a támogatás egészét, vagy annak időarányos részét vissza kell fizetni. Ha a dolgozó azáltal szegi meg vállalt kötelezettségét, hogy a szerződésben vállalt határidő előtt szünteti meg munkaviszonyát, az addig nyújtott támogatásnak megfelelő összeg megtérítését akkor is követelheti a vállalat, ha a dolgozó az új munkáltatóhoz áthelyezéssel került, ugyanis a tanulmányi költséget átvállalni nem lehet. • Sch. P.-né egyedül él egy tanácsi bérlakásban, amelyet vissza akar adni a tanácsnak, mert vidéki rokonaihoz költözik. Érdeklődik, milyen anyagi térítésre tarthat igényt? A lakásgazdálkodás elősegítése, a tanácsi bérlakások jobb kihasználása érdekében a jogszabály a lakások visszaadását nagyobb összegű térítéssel ösztönzik. Ezért, ha a bérlő a lakásügyi hatóság javára lakásbérleti jogviszonyáról lemond, és másik állami lakást nem kér, illetőleg nem kap, a la- káshasználatba-vételi díj többszörösének megtérítésére tarthat igényt. Ez a fővárosban az alap-lakáshasználatbavételi díj hétszeresét is elérheti. A la- káshasználatba-vételi dijat a lakás szobaszáma, komfortfokozata, alapterülete és a lakás fekvése figyelembevételével kell megállapítani. Eltérő a lakásba,szmálatba-vételi díj mértéke aszerint is, hogy az a fővárosban, vagy megyei városban, illetve városban, kiemelt községben, vagy egyéb községben található. A jogszabály mindezek alapján az alapdíj összegét 7—76 ezer forint között állapítja meg, így olvasónk csak a helyi tanácstól kapott felvilágosítás alapján tudhatja meg mennyi térítésre tarthat igényt. • Egy vecsési olvasónk férje a közelmúltban elhunyt. A hagyatéki tárgyalás során szerzett tudomást arról, hogy közösen épített családi házuk kizárólag a férje nevén szerepel. Az egész örökség után kell-e illetéket fizetnem? —- kérdezi. A házasság fennállása alatt szerzett vagyon — amennyiben az nem tartozik a különvagyonba — a házastársak közös tulajdona lesz. A házastársi vagyonközösség a törvény erejénél fogva fennáll, tehát akkor is, ha a felek valamelyikének mulasztása miatt ennek ténye a tulajdoniközösséget igazoló nyilvántartásba nem került bele. Olvasónknak tehát hitelt érdemlően kell igazolnia, hogy a tulajdont a házasság fennállása alatt férjével közösen szerezte, és ez esetben csak a férjétől örökölt vagyontárgyak után kell illetéket fizetnie. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk Budapest, Vili., Blaha Lujza tér 3. szám alatt. Levélben feltett kérdéseikre pedig folyamatosan válaszolunk. Lazaságból csábítás A biztonság pénzbe kerül A társadalmi tulajdon védelméről tartott sajtótájékoztatót tegnap a Parlamentben Lóczy István rendőr alezredes, a Belügyminisztérium Országos Rendőr-főkapitánysága népgazdaság- és társadalmitulajdon-vé- delmi osztályának vezetője. Elmondta, hogy az ismert bűncselekmények hatvan százaléka vagyon elleni, és az arány 1980-tól kezdve fokozatosan növekedett. A vagyon elleni bűncselekmények kétharmada a személyi tulajdon ellen irányul. A megelőzés lehetőségeiről szólva hangsúlyozta a szemléleti kérdések fontosságát, Közömbös vezetők A társadalmi tulajdon védelmével szorosan összefügg, hogy sok gazdálkodó szervezetnél gyenge a bizonylati fegyelem és az ezzel kapcsolatos lazaságok szinte kínálják a lehetőséget a bűncselekmények elkövetésére. Nem elég alapos az ellenőrzés, és különösen az úgynevezett középszintű vezetőiknél — művezető, csoportvezető — tapasztalható az érdekeltség hiányával is összefüggő közömbösség. A jól szervezett, jól prosperáló vállalatoknál lényegesen kevesebb visszaélés tapasztalható, mint a gyengébbeknél. Ott hamarabb fel is derítik azokat saját erőből. _ A kis vállalkozások egy részére jellemző, hogy még az egyszerűsített adminisztrációt sem végzik el rendesein. Egyrészt nincs hozzá megfelélő szakemberük, másrészt még a törekvés sem mindig tapasztalható. Lóczy István részletesen beszélt a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos személyi és technikai feltételek hiányosságairól. A rendészeti állományba esetenként olyan embereket vesznek fel a vállalatok, akiknek ugyan nem kell magas bért fizetni, de mivel idősek és szakképzetlenek, nem tudják megfelelően megoldani a feladatot.. Olykor még a technikai berendezéseket sem tudják kezelni. A biztonság is pénzbe kerül, és nem is kevésbe. A biztonságvédelmi berendezések beszerzése ötvenezer forintos költségen felül beruházásnak minősül, tehát ebből a keretből kollárrá pénzt fordítani. Helyenként ezt meg akarják takarítani, ami azután sokba kerülhet. Más kérdés, hogy ezekből a cikkekből jelenleg még nincs is megfelelő választék. Valuta feketén Mindezek a körülmények közrejátszanak abban, hogy a vagyon elleni bűncselekmények aránya emelkedik. A társadalmi tulajdon ellen vétő, azt megkárosító személyek többséGépkocsival üldözte A dánszentmiklósl párbaj '/ A párbaj már rég kiment a divatból, hát ki gondolná, ^ hogy napjainkban is akadhatnak olyanok, akik feleleve- ^ nítik ezt a rossz emlékű hagyományt? Már pedig erre is 6 akadt példa a közelmúltban Dánszentmiklóson. A 39 esztendős — egyébként büntetlen előéletű — Kiss István nagyon megharagudott egy másik férfira. Bosszúvágyának kielégítésére — máig tisztázatlan körülmények között — kispuskát és hozzá való lőszert vásárolt ismeretlen személytől. Fegyvertartási engedélye nem volt. Haragosával idén január 28- án alaposan összevitatkozott. Szidalmazták, le is köpködték egymást, majd elhatározták, hogy megverekszenek, de előbb hazamentek felkészülni. Kiss enyhén ittas állapotban volt, amikor fél óra múlva magához vette a kispuskát, a lőszereket, és gépkocsijával elindult haragosához. Intett neki, hogy most már mehetnek verekedni. Egymás mögött haladtak autójukkal és a Dán- szentmiklóstól 6 kilométerre lévő pusztavacsi Fesztivál parkban álltak meg egy hótól eltakarított területen. Amikor kiszálltak a kocsiból, Kiss István megtöltötte a puskát, és a tőle mintegy 30 méterre lévő ellenfelére irányította a fegyvert. A másik férfi ezt látva megfordult és futni kezdett a nagy hóban a műút felé. Gépkocsival nem tudott menekülni, mert Kiss járműve elzárta az egyetlen kivezető utat. A felfegyverzett ember ekkor utána lőtt, s kétszer el is találta, előbb a fülét, majd a tarkóját. A sebesült a földre zuhant, erősen vérzett, de fölállt és tovább menekült. Négy alkalommal elesett, de a végén elérte a műutat. Egy arra haladó teherautó vezetője vette fel és a dán- szentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezet központjába szállította a sebesültet. Az ámokfutó fegyveres azonban gépkocsijával üldözte őket és a termelőszövetkezet központjába érve, fegyverrel kényszerítette a gépkocsivezetőt és a rakodót a vezetőfülke elhagyására. Ezután a nyitott ajtón át a fülkében lévő sebesültre lőtt és eltalálta a jobb karját. Az erősen vérző ember kiugrott a fülkéből és igyekezett kicsavarni a fegyvert támadójának a kezéből. Ekkor még a bal tenyerét is átlőtte, míg végül a tsz dolgozói közül többen a segítségéré siettek és lefegijv erezték Kiss Istvánt. A támadó végül hazament, s a rendőrök fogták el, vették őrizetbe. A fegyverszakértői vélemény szerint az ismeretlen személytől vásárolt kispuska lőfegyvernek minősül, emberi élet kioltására alkalmas. A megtámadott férfi súlyos sérüléseket szenvedett. Az orvosszakértői vélemény szerint, a lövések következtében egyebek között arcidegbénu- lást és kézidegbénulást szenvedett. A Pest Megyei Főügyészség vádolja Kiss Istvánt emberölés bűntettének kísérletével, valamint lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés bűntettével. Az ügyet rövidesen tárgyalja a Pest Megyei Bíróság. Gál Judit ge pedig eredendően nem bűnöző, csak azzá válik. A lazaságokból fakadó csábítás lehetőségét kell visszaszorítani és a szabályozók nagyobb tiszteletére nevelni az embereket. Az idegenforgalommal összefüggő bűncselekmények aránya tavaly az előző évhez képest csaknem ötven százalékkal emelkedett, és idén eddig ez a növekedés hatvanszázalékos. Több tényező is szerepet játszik ebben. Egyrészt a szocialista országok között egyes árufajtáknál tapasztalható árdifferenciák és esetenként a hiánycikkek is. Van valuta-feketepiac és a szervezett csempészet is eléggé jelentős. Határozottan kell fellépni az elharapózott ülegális közterületi árusítás ellen, és azt viszonylag kezelhető keretek közé szorítani. A megyékben is létrehozandó gazdasági rendőrségek a spekulációk, a vissza élések erőteljes visszaszorítását szolgálják. Ga. J. TÍZ nap RENDELETÉI Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1987. évi 5. tvr. és a végrehajtására kiadott 17/1987. (VI. 9.) Mt. rendelet egységes szerkezetben jelent meg a Magyar Közlöny 1987. évi 20. számában. Az egészségügyről szóló törvényt módosította az Elnöki Tanács az 1987. évi 6, sz. tvr- rel. A jogszabály végrehajtásáról a 18 1987. (VI. 14.) Mt. számú rendelet gondoskodik. Az alapszabadság kétharmadát a kihirdetés napjától kezdődően a 19/1987. (V. 14.) Mt. számú rendelet alapján egybefüggően kell kiadni. A kollektív szerződés a szabadság nagyobb részének egybefüggő kiadását is előírhatja. Ennél azonban a gyermekek után járó pótszabadságot figyelmen kívül kell hagyni. A szabadság kettőnél több részletben csak a dolgozó kérésére adható ki. A családjogi törvény módosításáról szóló 1986. évi 4. törvénnyel kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket az igazságügyminiszter 4/1987. (VI. 14.) IM számú rendelete tartalmazza. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1987. évi 21. számában találhatók meg. Megfojtották a kacagó gerlét A telefonfülkék rémei Közveszélyes galeri sorozatos bűncselekményeit tárgyalja júliusban a Ráckevei Bíróság. Kundrák József 22 éves budapesti alkalmi munkás baráti kapcsolatba került Szabó Lászlóval, Oláh Istvánnal és két szökésben lévő fiatalkorú állami gondozottal. Többnyire Kundrák lakásán találkoztak és innen jártak éjszakánként tolvajkörútjukra. Halásztelek kempingterületén lakókocsikat törtek fel, ahonnan értékes ingóságokat vittek magukkal. Behatoltak a Dominó pantomimegyüttes épületébe is, és onnan két videoerősítőt, valamint magnetofont zsákmányoltak. Szabó a Nyugati pályaudvar egyik pénztárának a mikrofonját is letörte. Egyik vádlott édesanyjának a lakásába tört be, ahol előbb megfojtották a kacagó gerlét, nehogy zajt csináljon, majd értékes villamossági felszerelést vittek magukkal. Több telefonfülke perselyét feltörték és a pénzt kiszedve távoztak. A bíróság bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett nagyobb értékű lopásért vonja felelősségre a munkakerülő társaságot. Asztalos Imre A leltárhiányról Raktárosok felelőssége £ A raktári dolgozók, mint ismeretes, mindig felelősek ^ voltak az általuk kezelt, szabályszerűen átadott és átvett £ leltári készletekben keletkezett hiányokért. Ez a felelős- ^ ség bizonyos mértekig korlátozott, hiszen ismeretlen ok- / bői keletkezett hiányról is lehet szó. dolgozik, ahol az átvett anyagokat, raktári készleteket állandóan egyedül kezeli, a dolgozó a leltárhiány teljes összegéért felel. A kollektív szerződés előírhatja, hogy a kártérítéssel együtt — legfeljebb 1 évre csökkenthető, vagy megvonható a dolgozót megillető egyéb juttatás, prémium, év végi részesedés stb. A megtérítés és a megvonható juttatások összege azonban együttesen nem haladhatja meg a leltárhiány teljes összegét. A jogszabály a felelősség érvényesítésének feltételeit is meghatározza. Eszerint a felelősségi szabályokat csak akkor lehet alkalmazni, ha a dolgozót a raktári munkakör elfoglalásakor, illetve a felelősségi szabályok megváltozásakor írásban tájékoztatták az anyagi felelősség formájáról, mértékéről, az anyagokat kezelésre szabályszerűen adták, illetve vették át és a dolgozó a két egymást követő leltározás közötti időszaknak legalább a felében a raktárban dolgozott. Ha a raktárvezető, illetve a helyettes személyében vagy a felelősségi szabályokban változás következik be, a raktár- készletet leltározni kell és ezután lehet csak átvenni, illetve átadni. Előírás, hogy a leltározásnál a dolgozó, illetve akadályoztatása esetén képviselőjének jelenlétét biztosítani kell. A dolgozó a leltározással kapcsolatban menet közben is tehet észrevételt. A leltárhiány megtérítéséről írásban indokolt határozatot hoz az igazgató, amelyben a dolgozót jogorvoslati lehetőségére figyelmeztetni kell. A határozatot a leltárfelvétel befejezését követő hatvan nap alatt kell közölni. Ha ismert a hiány oka, s ez a raktári dolgozónak felróható, a 11/1987. (IV. 3.) MT. számú rendeletben előírtaknál lényegesen szigorúbb szabályok szerint kell eljárni és a teljes kárt tartozik megtéríteni az, aki például hanyagul kezelte a raktárt, vagy netán s ándékos cselekményével, mulasztásával okozott abban kárt. A fenti számú miniszter- tanácsi rendelet ez év október 1. napján lép életbe. Rendelkezései a vállalat raktáraiban foglalkoztatott dolgozókra terjednek ki. A rendelet szerint a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség, közismert néven káló, mértékét meghaladó hiány a leltárhiány. A kollektív szerződésben kell meghatározni azoknak az anyagoknak a körét, ahol káló nem számolható el. A káló mértékét az igazgató állápítja meg, amit a raktár dolgozóival a leltáridőszak előtt írásban közöltét és az a leltáridőszak alatt nem változtatható meg. A leltárhiány összegét fogyasztói áron kell meghatározni. Ha a terméknek nincs fogyasztói ára, akkor a kollektív szerződés szerint kell meghatározni a leltárhiány összegét. Általános szabály, hogy a hiány — ide nem értve például az árban, mennyiségben, minőségben (stb.) nagyon hasonló árukat — a többlettel nem egyenlíthető ki. A leltárhiányért a raktár vezetője, helyettese 6 havi átlagkeresete erejéig, a beosztott raktári dolgozó 4 havi átlag- keresetével felel. Ha a dolgozó olyan raktári munkakörben
