Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-22 / 145. szám
Az ellenőrzések tapasztalatéi Jó gazdaként gazdálkodtak Az állami ellenőrzések rendszerébe tartoznak az államigazgatás helyi szerveinek pénzügyi és különböző célellenőrzései. Ezeket a tanácsok szakigazgatási szervei évenként, előre elkészített terv szerint végzik. Az Abonyi Tanács végrehajtó bizottsága Varga Sándorné vb-titkár előterjesztése alapján a közelmúltban összegezte a tavalyi tapasztalatokat. Pénzügyi vizsgálatot tartottak a gazdasági, műszaki ellátó és szolgáltató szervezetnél, közismert nevén a ga- mesznál. Jórészt kedvező tapasztalataik voltak, fegyelem- sértést nem észleltek. A szervezet a tanácsi költségvetés kétharmadával rendelkezik, és feladatkörébe tartozik egyebek között a település egészség- ügyi, valamint kulturális intézményeiről való gondoskodás, amit jó gazda módjára teljesít. A számviteli rendszabályokat betartják, az előírt egyeztetéseket elvégzik, a különféle nyilvántartásokat szabályosan vezetik. Belső ellenőrzési tevékenységük folyamatos, fontosnak tartják bevételi előirányzataik teljesítését. A megfelelő működésben fontos szerepe van, hogy munkatársaik jól képzettek, és irányítójuk felsőfokú műszaki végzettséggel rendelkező szakember. A tanácsiak rendszeresen ellenőrizték a piaci helypénz- szedőket, kerékpárőröket, a tanácsi pénzkezelést, köztisztasági és lakbérbevételeket, valamint — a gyámügyi előadóval közösen — az állami gondozásra kötelezettek nyilvántartását. Amennyiben indokolt volt, az előadó mérsékelte vagy törölte a hátralékot. A vizsgálatok során feltárt észrevételekről, hiányosságokról feljegyzést készítettek. amelyben az érintett intézmény vezetőjét felszólították a hiányosságok megszüntetésére. A kerékpármegőrzőknél előfordult, hogy a járműről hiányzott az őrzésre utaló cédula. Ilyen esetben az érintett dolgozónak a teljes díjról kellett elszámolni. Fokozott figyelmet fordítottak az energiagazdálkodás vizsgálatára. Fontos szempontnak tartották, hogy lehetőség szerint mindenütt az olcsóbb és gazdaságos tüzelés honosodjon meg. Felülvizsgálták a tanácsi intézmények villamos energiával való gazdálkodását, és intézkedtek, hogy a takarékosság ezeknél is jobban érvényesüljön. A bérgazdálkodást a végrehajtó bizottság végzi. Megállapításuk szerint a fizetésemeléseket a végzett munka arányában — figyelembe véve a kötelező előléptetéseket — differenciáltan készítették elő. Figyelemmel kísérték, hogy a megtakarított bért szabályosan használják-e fel. Mind a tanács, mind a ga- mesz rendelkezik belső ellenőrzési szabályzattal, a függetlenített vezetők belső ellenőrzést rendszeresen tartanak. A tanács belső ellenőrzési feladatát a gazdálkodási csoport látja el. önálló, függetlenített belső ellenőr sem ott, sem az intézményeknél nincs. Az integráció végrehajtásával a gazdasági ellenőrzésre kötelezett szervezetek száma a korábbi háromról egyre csökkent. A szervezetnél minden második esztendőben tartanak pénzügyi és gazdasági ellenőrzést. Ebben a munkában részt vesznek a szakigazgatási szerv érdekelt csoportjai: az igazgatási csoport, a művelődési felügyelő, valamint a házkezelő, Gy. F. Kifogásolt takarmányok Változatlanul nem kielégítő a takarmányok minősége, a felhasznált ipari abrak jelentős részét kifogásolta az ellenőrzésekkel megbízott Állat- tenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézet. A nem megfelelő összetételű takarmányokat a gyártók még mindig nem árazzák le, holott erre kötelezi őket az elmúlt évben megjelent rendelet. Az intézet évente mintegy 16 ezer mintánál vizsgálja meg, hogy megfelelnek-e a rendelet előrásainak; azokat az anyagokat tartalmazzák-e és olyan összetételben, mint amit a gyártók a csomagolóanyagon, illetve a címkén feltüntetnek. Az intézet a takarmány-alapanyagoktól kezdve az import fehérjéken át az ipari abrakokig a takarmányoknak igen széles körét vizsgálja', s időnként a feldolgozóüzemekben és a kereskedelemi hálózatban is felméri a kialakult helyzetet. A feladat nem könnyű, hiszen az országban mintegy 600 féle takarmányt és receptárát tartanak számon. Számos üzemben foglalkoznak a takarmányok keverésével is; a nagyobb létesítményekbe az ellenőrök másfél havonta jutnak el, a kisebbeket pedig átlagosan négy hónaponként ellenőrzik. Az ellenőri munkát segítik a termelőszövetkezeti laboratóriumok is. Tizenkilenc ilyen központ működik az országban, ám felkészültségük egyelőre meglehetősen hiányos; aminosav-vizsgálatokra és mikrobiológiai elemzésekre többségük nem is tud vállalkozni. Az idén megvizsgált ipari abrakoknak mintegy felét kifogásolták a szakemberek. A takarmánygyártók gyakran szűkösen adagolják a vitaminokat és az ásványi kiegészítőket, a kifogásolt tételek csaknem felét emiatt marasztalták el. Viszonylag sokszor van baj a fehérjékkel és az aminosavakkal, ezek nem megfelelő „jelenléte” miatt a takarmányok 8 százalékát találták hibásnak. Máskor a kal_- tiumadagolás nem megfelelő, esetenként pedig túlságosan magas a sótartalom, vagy éppen ennek ellenkezője miatt kerülnek hátrányba azok a gazdaságok, amelyek ilyen^ta- karmányokat vásárolnak. Az ellenőrzések nyomán a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa a takarmánygazdálkodásban erősíti érdekképviseleti tevékenységét. A tsz területi szövetségek fokozott ellenőrzéseket kezdeményeznek, ennek nyomán a termelőszövetkezeti laboratóriumok az eddiginél lényegesen gyakrabban kezdenek maguk is vizsgálatokat. A kapott adatok ismeretében a területi szövetségek megbízottai felkeresik a takarmánygyártókat, és — ha ez szükséges — árleszállítást kezdeményeznek a kifogásolt tételeknél. A minősítési eredményeket a termelőszövetkezetek hivatalos kiadványában közzéteszik majd, feltüntetve a gyártók nevét és az észlelt rendellenességet is. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 144. SZÁM 1987. JÚNIUS 22., IIÉTFÖ Egy kiállítás képei Lomok, apadó víz, kéményfüst Nem is a pénz, hanem a tettek hiányától szenvedünk A napokban az egész világon foglalkoztak a környezet állapotával, a természetvédelmi világnap alkalmával. Salgótarjánban röplapokat osztogattak rokonszenves gyermekek, akik talán már értik, milyen súlyos mondanivalót terjesztettek. Bajba jutott planétánk, a válságos- környezeti állapot problémái csak súlyosbodtak az elmúlt évtizedben. Közben megszervezte a világ a környezet védelmének mozgalmát. Ez azonban nem lelkesedés és mozgósítás kérdése csupán — ez része urbanizált, elszegényedetten gazdagságra vágyó életünknek. Drága a környezet kímélése, de még drágábbá teszi a szűklátókörűség. A Gerje patak kotrásának ismétlődése az atyáskodó elnézések közepette, amely a szennyező vállalatok iránt megnyilvánul — több mint szűklátókörűség. Rá kell döbbennünk, hogy az ökológusok nem ijesztgetnek bennünket, tények vannak birtokukban. Hazánkban évente 800 ezer tonna por, 400 ezer tonna nitrogénoxid, 24 millió tonna széndioxid, 14 millió tonna kéndioxid és valamivel kevesebb kéntrioxid terheli légkörünket magunk és szomszédjaink jóvoltából. A környezet mai állaga olyan, amilyen. De ennek ismerete önmagában nem elégséges. A környezet karbantartása is sok pénzt kíván, de nem igaz, hogy ne lehetne jobban megszervezni mindennapi életünk feltételrendszerét, esetleg több fejtöréssel, vagy nagyobb körültekintéssel. Eifert János fotóművész, a Búvár riportere napi tennivalói közben felismerte a környezet, a miliő jelent és jövőt determináló szerepét, lényegében a tények sajátos látása érett művésszé nevelte. Képei semmi esetlegességet, semmiféle manírt nem sugároznak, csak a szomorúságot, a bele nem nyugvó bosszankoOttfelejtett csomagok Szűkebb a mozgástér a gazdálkodók számára seregnyi dologban. Le a kalappal tehát a magára mindig is adó cég előtt, hogy másokkal ellentétben — és ezek a mások egyre többen lelhetők fel a megyében —, az idén is megrendezi nyugdíjasainak találkozóját. Azon a módon, amiként a korábbi esztendőkben, a hírlapíró ugyanis nem először meghívottja a kedves, kellemes összejövetelnek. Ami most is kedves, kel • lemes. Kiskanálnyi hivata ■ losság. merőkanálnyi barátság. Hiába, sokat számítanak az együtt töltött esztendők! Ezekre az évekre emlékeztetnek azok a gusztusosán elkészített csomagocskák is, amelyeket — hagyományosan — a vállalat által termelt és forgalmazott árukból állítottak össze a vendéglátók. Soksok esztendeje gyakorolják ezt a gesztust, bizonyos, senkit sem sértett, szívesen jogadták az ajándékot, hiszen annak értéke jelképes csupán, a nyugdíjastalálkn- zóra eljött idősek egyikének sem adományjellegű. Az idén azonban valaki gondolt egyet, s a csomagocskák most már, a takarékosság arcpirító változatának megfelelően, névre szólóak, és nem egyformák ... ! A közkatonáknak szerényebb, a tiszteseknek valamivel gazdagabb, a tiszteknek a korábban megszokott tartalmú csomagocskákat nyújtottak át, ú&y vélve, az új idők furcsa szelét senki sem veszi észre. Mindenki tudott róla! És mindenki, még a teljesen kívülről érkezett újságíró is, lesütött szemmel ülte végig a csomagocskák kiosztását, mert érezte, valami olyasmi történik itt. ami jóvátehetetlen. A jelentéktelen csomagocska egyszeriben jelentőssé nőtte ki magát, az otrombaság bizonyítéka lett, tárgyi tanú arra, hogy közkatonákat, tiszteseket és tiszteket, azaz volt beosztottakat és vezetőket miként lehet néhány perc alatt egységbe kovácsolni. A távozók ugyanis „ottfelejtették” az asztalokon a csomagocskákat. M. O. dást sugallják az Éden elvesztése miatt. Mert valaha meríthettünk a halászléhez vizet bárhol a Tiszából, ihattunk a Balatonból Alsóbélatelepnél, a londoni gyilkos szmogról csak hallottunk. Ezek ma már itt vannak, akár beszélünk róla, akár nem. Cegléden is. Ful- doklunk a bűztől, a piszoktól, egyik napról a másikra lehullottak a platánfák levelei júniusban. mocskos a Gerje patak vize. az üzemek még mindig hanyagok, a sunyi kisebbség pedig folyton tettrekész! A patópálos restséggel gyakran találkozunk, pedig sokszor nem is a pénz hiányától szenved környezetünk, hanem a tettek hiányától. Eifert János képei segítenek bepnünket a környezetgazdálkodás napi teendőiben. Marasztalásra késztetnek a képek, az Éden szépséges tiszta színeiből a sivár fekete-fehér, piszkosszürke ködbe ér a látogató. Itt tartunk. A Gerje vize is zenél, mint az első képen kőhöz csapódó patakvíz, mégha a ceglédiek (is) alig hiszik. A fák kated- rálisba rendeződhetnek, ahogy Tóth Árpád is megénekelte a gesztenyevirágzás csodáját. Az Ártér sárga nőszirma szűzies, a fűzfák tavaszi fakadá- suk előtt is mint jégtörő naszádok funkcionálnak. A hajnali köd pedig az ősködből felcsillanó őstudást jeleníti meg. Az éji madár nesztelen siklása a kék éjszakában már csak ráadás, hisz épen, egészségesen megérkezett szálláshelyére. De holnap is jön? Ki tudja? Az Elvarázsolt menyasszonyok Tompa Mihály moralizáló Virúgregéiből vajon melyik fát jelenítik meg. A Triptichon egy szép fa variációja, a fotóművészet eszközeinek felvonultatásával, de az Égi szerelem fái éde- niek is: a felhők hűs párahabjaiból táplálkoznak, akárcsak a magyar néphit Világfája. Viszont a Mágia hangulata a poklot idézi, annak is a tüzes tornácát: láng lövell ki a kéményszájakból, bűzt pöfékelnek a levegőégbe. A falu végén is megváltozott az élet, sitthalmok emelkednek, így azután nem érthetetlen a gabonatábla magaslatán, a gyomirtott területen árulkodó fa látványa. Olyan, mint egy faakt, ami személytelen formában feltűnik a Szárazságban is. A víz élet, éltető erő. A folyómeder kiszáradt öntésrétjén elnyúló női test élettelen, mint a kiszáradt föld — egy mozdulatlan test. Sok nehézséget, sanyarúsá- got képesek legyőzni a növények, a világegyetem legzseniálisabb oxigéntermelő biogépei; a sötétségből a fény felé törnek, áttörik a rácsot is, a rabság jelképét. A rabság nem a fák, a növények sajátja — inkább meghalnak nélküle (A fák állva halnak meg). Megértem az ókori keleti embereket, amiért is szentként tisztelték és imádták a szép és magányos fákat. A Boszorkánytánc talán a környezetvédelmünk ellentmondásaira utal, a Maszk és a Lelet ugyancsak rosszat sejtet; így vezet vissza bennünket a művész a mába. Szétdobált lomok, elapadó és mocskos víz, gázmaszk, füstokádó kémények a jelen, fejlődő gazdaságunk árlapján szereplő tételek. Surányi Dezső Számítástechnika Új gépekkel több nyereség A Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalat gyáregysége ebben az évben új gépekkel, eszközökkel gyarapodik. A vállalat exportnövelő pályázatot nyert, s ennek keretében 80 millió forint értékben köthet megállapodást külföldi gépek behozatalára kölcsönbérleti szerződés keretében. A ceglédiek gyártmányösszetételét nyereségesebbé teszi, ha munkába áll az a bútorléc- előállító gépsor, amely számítógépes programozással — a legjobb anyagkihozatalt elérve — készíti termékeit. A székülésüzem nyugati megrendeléseinek jobb minőségben és magasabb feldolgozottsági fokon tehet eleget, ha a préselt lemezekből automata vezérlésű másoló-maró formálja a székidomokat. A külföldi bútorgyárakban ezeket csupán a helyükre kell csavarozni, illetve kárpitozni. Július elsejével bevezetik a gyáregységben a számitógépes programozást. Komputerre bízzák a készletek nyilvántartását, a számlázást, a bér- elszámolást, majd a termelésfelvételt. Az anyagtéri felírók jól alkalmazhatják azt a tenyérnyi méretű segédeszközt, amely a rönkök felírásához ma már nékülözhetetlen, hiszen nemcsak a faderekak méretét tünteti fel, hanem akár az értékét is megállapíthatja. A korszerű eszközök mellé hozzáértő emberek is kellenek. A gyáregység harminc személynek tudna munkát adni, és szívesen látnának közép- és felsőfokú végzettségű faipari szakembereket is. Cegléd a hazai lapokban A Pedagógusok Lapja április 27-i száma rövid hírben számol be arról, hogy „Huszonöt évvel ezelőtt jött létre Cegléden a városi művelődési osztály, s ebből az alkalomból az osztály dolgozói belső használatra szánt ösz- szeállítást adtak ki MÜV-I- SCH-On címmel. — Ugyancsak a Pedagógusok Lapja május 29-i számában jelent meg Fényi András A fesztivál kecskeméti fináléján című írása, melyben részletesen beszámol a pedagóguskórusok IX. országos találkozója május 2-i záróhangversenyéről, melyen a Pedagógusok Szak- szervezetének elnöksége által alapított Kodály-emlékérmet vehette át — többek között —; a ceglédi városi pedagógusénekkar is. A Népszava május 15-i száma tudósit arról, hogy kihelyezett ülést tartott Cegléden, a KoSsuth Lajos Gimnáziumban május 14-én a Pedagógusok Szakszervezete. „A Vízkorlátozás Ceglédbercelen Levelet hozott a posta a Ceglédberceli Községi Tanácstól, amelyben hírül adják, hogy a település területén május elsejétől szeptember elsejéig tart a víz- korlát ozás. Páros napokon a páros házszámú porták lakói, páratlan napokon a páratlanok locsolhatnak. Este 6-tól 9 óráig senki sem locsolhat. A tanács az ésszerű korlátozás szigorú betartására kéri a cegléd- bercelieket. Amatőröknek is Gyorsasági motorverseny A Zalka Máté Motoros Klub 1987. július 18-án és 19-én nemzetközi gyorsasági motorkerékpár-versenyt rendez Zán- fcán a 73 116-os, a 7313-as és a 7312-es bekötőutak által határait területen. A viadal része az amatőröknek szóló széria-motorkerékpárok versenye, 150 és 250 köheentiméte- res kategóriában. Mindkét tartomány első helyezettje ETZ motorkerékpárt kap jutalmul. A közúti géposztályok futamain bárki indulhat, akinek nincs (és nem is volt) motorkerékpárra, autóra, gokartra vagy motorcsónakra szóló licence (versenyvezetőd engedélye). Viszont nem nélkülözhető :az érvényes jogosítvány, a felelősség- és balesetbiztosítás (a helyszínen is megköthető), az érvényes forgalmi engedély, a rendszám, a 400 forintos nevezési díj, és természetesen egy 250 vagy 150 köbcentis ETZ. További felvilágosításokkal a Zalka Máté Motoros Klub szolgál (1094, Budapest, Liliom u. 13.) tanácsok' fenntartó tevékenységéről, valamint a szakigazgatási szervezetek területi irányító munkájához kapcsolódó joggyakorlat helyzetéről tárgyaltak.” Az Élet és Tudomány május 15-i számában jelent meg Novák László Mezővárosi építészet az Alföldön című ta- tulmánya abból az alkalomból, hogy Az Alföld építészete címmel május 14—17-e között Nagykőrösön rendezték meg a TIT néprajzi választmányának tudpmányos ülését. A tanulmány több, Ceglédre és Nagykőrösre vonatkozó érdekes adatot és megállapítást is tartalmaz. Többek között közöl egy korabeli képeslapot is, melyen Cegléd központját (a mai Szabadság teret és környékét) mutatja be a református templommal a századfordulón. A felvétel 1902. szeptember 18-a után készült, mert már látható rajta a Kossuth-szobor, melynek környéke még teljesen fátlan. Jól kirajzolódik a szobrot körülvevő kis kerítés, valamint a volt református bazár épülete és a tanácsháza részlete. A Népszava május 19-i számában megjelent Lassan javuló körülmények című írás Pest megye közművelődési helyzetét elemzi. A művelődési otthonokban elért eredményeket értékelve egyebek között megjegyzi, hogy „... országos viszonylatban is figyelemre méltó Gödöllő, Vác, Szentendre, Nagykőrös és Cegléd munkája több szakmai területen .. .” A Szolnok Megyei Néplap május 19-i számában jelent meg_ a Csatát nyert a bálázó című írás, amely bemutatja azt a zöldtakarmány betakarítására alkalmas holland gépsort, amely már üzemszerűen dolgozik a Héki Állami Gazdaságban, s amellyel majd a ceglédi Lenin Tsz-ben is segítik a lucerna betakarítását. A Magyar Nemzet május 21 -i számában megjelent Könyvespolc rovata bemutatja Novak László A három város című nemrég megjelent kötetét. A recenzió több, Ceglédre vonatkozó helytörténti adatot is tartalmaz, illetve megemlít. A Képes Újság június 6-i számának címlapján a ceglédi városi pedagógus-énekkar tagjainak egy csoportja látható. összeállította: Késik Lajos ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)
