Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-19 / 143. szám

1987. JÚNIUS 19., PÉNTEK Szájtátva Csalogató Most már egy ideje vége an­nak a kezelési módnak, amelynek gyakorlói ráérő nyugdíjasok buzgólkodását lát­ták a népfrontmozgalomban. Maga a mozgalom is, társa­dalmi, politikai közege is ke­resi az új utakat, lehetősége­ket a hatni tudás felerősítésé­re, s ennek az áldásos igye­kezetnek egyik eleme a fUta- lok felfedezése. Cegléden a kö- *eli hetekben alakult meg — száztíz taggal — a városvédő és -szépítő egyesület. Néhány hét elegendő volt a felisme­réshez, hívni, csalogatni kell a fiatalokat is —• hiszen ők a jövendő lakói, mint felnőttek, családos emberek, a városnak —■» azaz megalakítják az egye­sület ifjúsági tagozatát. liasznos munkát fejtenek ki a városban a körzeti népfront­bizottságok és most eljött an­nak az ideje is, hogy belássák, hiányoznak onnét a fiata­lok .. .! Nem a statisztika jobbá tétele miatt, hanem mert a maguk korosztályait ők tudják a legjobban képviselni, döntés született, négy-öt fia­talt minden körzeti bizottság nyerjen meg a népfrontmozga­lomnak úgy is, hogy tagságot vállalnak a testületben, s per­sze, a tagsággal munkát. Mun­kát, társaik körében, például a lakótelepeken élő ifjak össze­fogását elősegítendő, hiszen közöttük sok az olyan, aki nem tagja az ifjúsági szövet­ségnek, nem kötődik különö­sebben semmiféle közösség­hez, teng-leng... S van to­vább is, erről a városi nép­frontelnökség határozott, mondván, rendszeresen, két- három esztendőnként áttekin­ti a középiskolások közéleti aktivitását, megpróbál kedvet csinálni nekik a város köz­életében való részvételre. Meglátni a meglevő lehető­ségeket közös esély. Mégis, ezt az esélyt, tisztelet a ritka kivételeknek, gyakran veszni hagyja a megszokás, a rutin diktálta cselekvés. A ceglédi csalogató ezért örvendetes, bár ha kivétel is. S ami ma ki­vétel, az holnap példa lehet, s holnapután már szabály . .. MOTTO Országgyűlési bizottságok ülése Gépkocsikért alkatrészek Az Országgyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizottsá­ga csütörtökön ülést tartott a Parlamentben. Először az 1986. évi költségvetés végrehajtásá­ról készülő törvényjavaslatnak — az Országgyűlés nyári ülés­szakának napirendjére tűzött zárszámadásnak — azokkal a fejezeteivel foglalkoztak a képviselők, amelyek a taná­csok tavalyi gazdálkodását elemzik, továbbá az igazság­ügyi tárca, az ügyészi szerve­zet és a Legfelsőbb Bíróság múlt évi tevékenységéről ad­nak számot. A tanácsi téma kapcsán az előzetesen megküldött írásos jelentéshez dr. Békési László pénzügyminiszter-helyettes fű­zött szóbeli kiegészítést. A kérdésekre tőle — valamint Ribling Ferenctől, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettesétől — kaptak választ a felszólalók. Az igazságüggyel kapcsola­tos munkaanyagot dr. Kun László igazságügyminiszter­helyettes tájékoztatása egészí­tette ki, majd a bizottság egy­hangúlag elfogadta mindkét előterjesztés dokumentumait. Ezután dr. Petrik Ferenc igazságügyminiszter-helyet- tes szólt arról a két törvényja­vaslatról, amellyel egyfelől a büntető törvénykönyvet, más­felől a büntetőeljárásról szó­ló törvényt kívánják módosí­tani, ugyancsak az Országgyű­lés soron következő üléssza­kán. Alapvető célkitűzés, hogy a büntetőjog szabályai 02 ed­diginél hatékonyabban szol­gálják a bűnözés visszaszorí­tására irányuló küzdelmet, Mezőgazdasági nagyüzemek pályáztak Az adósság mérséklésére A kormány ez év januári döntése alapján a 'Pénzügyminisztérium és a MÉM pályázati felhívást tett közzé az átlagosnál lényegesen job­ban eladósodott mezőgazdasági nagyüzemek terheinek mérséklésére. A pályázat fejleményeiről tájékoztatták csütörtökön a MÉM-ben az újságírókat. Amint Misi Sándor főosztályvezető elmondotta, a kiírás lehetőséget biztosított az ilyen gazdaságoknak arra, hogy amennyi­ben az általuk kidolgozott gazdasági program alapján javítják jöve­delemtermelő képességüket, úgy terheik jelentős részéi a költségve­tés, illetve a bankok és a kölcsönös támogatási alapok magukra vállalják. A pályázatra, amelynek határideje március 31-én járt le, összesen 262 nagyüzem nyújtotta be — hivatalos for­mában — elképzeléseit. Tár­caközi bizottság bírálta el e programokat, és ennek alap­ján 232 üzem pályázatát fo­gadták el. Mindössze harmin­cat kellett elutasítaniuk, mert feltételeik nem feleltek meg a kiírás követelményeinek. A pályázó nagyüzemek éves át­lagban mintegy 2-2,3 milliárd forint nyereségtöbbletet vál­laltak. A programot három szakasz­ban valósítják meg. Az idén 100 gazdaság kap lehetőséget arra, hogy adósság-visszafize­tési kötelezettségeinek mérsék­lése révén javítsa helyzetét. Jövőre további 97 gazdaság kerül ilyen helyzetbe, 1989- ben pedig a fennmaradó üze­mekkel kötik meg a szerződé­ses megállapodást. Azt, hogy ezúttal nem államigazgatási döntésről van szó, jelzi: a szerződések az érintett üze­mek és a programot vezető tárcák között jönnek létre, s a szerződésben foglaltakat az üzemeknek teljesíteniük kell. Ez az alapja annak ugyanis, hogy adósságállományuk je­lentősen csökkenjen. A pályázati feltételek egy­értelműen kimondják, hogy a nyereségtöbbletért a gazda­ságoknak a maguk területén is mindent meg kell tenniök. A pályázat tanúsága szerint az üzemek csak kisebb beruhá­zásokkal számolnak, minde­nekelőtt olyan fejlesztésekkel, amelyek rövid megtérülési időt ígérnek. A veszteségfor­rások csökkentése a pályáza­tok egyik fontos része volt; ezt szervezéssel, növekvő ha­tékonysággal és a hozamok fokozásával kívánják elérni. Számos üzemben a termelési szerkezet módosítását terve­zik. Kitűnt, hogy az üzemi számítások szerint több gaz­daságban akár 30 százalékkal la több a munkaerő a kívánt­nál, ám ez nem a fizikai mun­kahelyekre a jellemző. A program valamennyi me­gyét érinti, ám erősen eltérő mértékben. A pályázók ' túl­nyomó többsége termelőszö­vetkezet. Az adatok szerint hat megyére esik az üzemek kétharmada: a legtöbb Sza- bolcs-Szatmárban van, szám szerint 30, Hajdú-Biharban 26, Borsodban és Szolnok megyé­ben 25—25, Somogybán 21, Bé­kés megyében pedig 19. Meg­lepő, hogy a termőhelyi adott­ságaikról nem túlságosan ne­vezetes Zala, Komárom és Nógrád megyében mindössze két-két ilyen üzem van. A kitűnő talajokkal bíró Fejér megyében egyetlen gazdaság nyújtott be pályázatot. A rendelkezésre álló anya­gi erőforrások, amelyek a terhek csökkentését szolgál­ják, korlátozottak, ám nem jelentéktelenek. A következő időszakban mintegy ötmil- liárd forinttal lehet csökken­teni az említett gazdaságok adósságállományát. egyszerűsödjék a büntetőjogi szabályozás, jogalkalmazás. Ugyancsak az eljárások gyor­sítása és egyszerűsítése volt az aílapvető célkitűzés a másik törvénymódosítás tervezetének kidolgozásával is. A bel- és külkereskedelmi vállalatok tavalyi költségveté­sének végrehajtásáról, a szol­gáltatások helyzetéről, vala­mint a személygépkocsi-ellátás alakulásáról tanácskozott csü­törtöki ülésén a Parlamentben az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága. A képviselők Nyers Rezső­nek, a bizottság elnökének ve­zetésével elsőként a két keres­kedelmi tárca tájékoztatóját vitatták meg a tavalyi költség- vetés végrehajtásáról. Az elő­terjesztésből és Andrikó Mik­lós belkereskedelmi államtit­kár szóbeli kiegészítőjéből egyarán kitűnt, hogy tavaly a kiskereskedelmi áruforgalom mind folyó, mind összehason­lító áron meghaladta a terve­zettet. A Külkereskedelmi Minisz­térium előterjesztéséhez Török István államtitkár fűzött szó­beli kiegészítést. A költségvetési beszámoló­kat követő vitában felszólalt Polgárdi József Pest megyei képviselő (17. vk., Dunaha- raszti), a Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalat igazgatója, aki szerint a vállalatokat job­ban kellene ösztönözni az im­portot helyettesítő cikkek elő­állítására. A szolgáltatások helyzetéről szóló beszámoló megállapítja: egyre nagyobb a lakosság igé­nye az ipari, építőipari és személyi szolgáltatások iránt. Pulai Miklós, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese elmondta: a kistelepülések je­lentős részében a vállalatok és szövetkezetek — az érde­keltség hiányára hivatkozva -7- megszüntették a szolgálta­tásokat. s a magánkisiparosok is sok helyütt bezárták műhe­lyüket. Sós Gyula ipari miniszter- helyettes a személygépkocsi­ellátás helyzetéről és jövőjé­ről szóló írásos tájékoztatóhoz fűzött kiegészítést. Elmondta, hogy az idén összesen 145 ezer személygépkocsi érkezik az or­szágba. Ha az elkövetkező években is hasonló mennyisé­gű importtal számolunk, az ez­redfordulóra 1,8 millió sze­mélygépkocsi járja majd út­jainkat. Akkor azonban már 2,1—2.5 millió autóra lenne szükség, s mivel a hiányzó mennyiség import útján nem biztosítható, szükséges egyéb lehetőségek feltárása is. Az egyik útnak a csúcstechniká­val készülő műszeripari termé­kek tömeggyártása ígérkezik, s ezáltal bekapcsolódásunk a világ élvonalába tartozó autó­gyárak munkájába. A másik lehetőség az ipari szerkezet- váltás, az alkatrészek előállí­tása, illetve a személygépko­csik összeszerelése. Jelenleg folynak a tárgyalások több külföldi autógyárral, például a Volkswagennel, a General Motorsszal és az indiai Ma- ruti céggel. Ez utóbbival a Mogürt öt évre szóló koope­rációs keretmegállapodást kö­tött, aminek értelmében — műszerfalakért — már az idén megérkeznek Magyarországra az első gépkocsik. A kormányszóvivő tájékoztatója Az adóreformról, a költség- és létszámcsökkentésről (Folytatás az 1, oldalról) kiszélesítését. A magyar és a kínai tapasztalatok egyaránt arra utalnak, hogy a refor­moknak a társadalmi előreha­ladás szerves részévé kel! válniuk. Pártjaink együttmű­ködése új fejlődési szakaszhoz érkezett, és államközi kapcso­lataink is magasabb szintre emelkedtek. A nemzetközi kapcsolatokban eltérő lehető­ségeink ellenére a lényeget il­letően ugyanazért lépünk fel: a béke biztosításáért, a háború megakadályozásáért, a fegy­verkezés csökkentéséért. Nagyra értékeljük, hogy a Kínai Népköztársaság ezen el­vek mellett határozottan kiáll, s kijelentette: elsőként nem kíván atomfegyvert használni, és fellép a világűr militarizá- lása ellen is. Mindez világpo­litikai jelentőségű. A találko­zók során mindkét fél kifeje­zésre juttatta azt a vélemé­nyét, hogy a legfelsőbb szintű találkozók, véleménycserék rendszeressége hatékonyan hozzájárul népeink hagyomá­nyos barátságának erősödésé­hez. Mint ismertté vált, Csao Ce-jang hivatalos baráti láto­gatásra hívta meg a Kínai Népköztársaságba Kádár Já­nost és Lázár Györgyöt, Li Hszien-nien, a Kínai Népköz- társaság elnöke nevében kü­lön meghívást adott át Loson- czi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének. A szabadságolás rendje- Az adóreform előkészítésé­nek jelenlegi helyzetéről ér­deklődő kérdésre (Magyar Rá­dió) a szóvivő elmondotta, hogy a munkálatok a társa­dalmi és a szakmai vitákban elhangzott észrevételek gon­dos figyelembevételével foly­nak. A téma nagy hordereje miatt a Minisztertanács folya­matosan tájékozódik arról, hogyan halad előre a munka, milyen problémák jelentkez­nek. A kormány is arra tö­rekszik, hogy ülésein a viták­kal is segítse e munka előre­haladását. A kormányülésen most közbenső munkaanyago­kat vitattak meg, amelyek az adóreform különféle összefüg­géseit elemzik. A pénzügymi­niszter a változások pénzügyi feltételeiről, az adó- és az ár­reform ágazati, szakágazati, vállalati hatásairól adott je­lentést, és ennek alapján tett javaslatot a szükséges intéz­kedésekre. Áttekintették az adóreformmal összefüggő ár­rendszerbe li változásokat, s tájékozódtak a várható társa­dalmi hatásokról is a meg­alapozott döntések érdekében. A szabadságolások új rend­jéről szólva (Népszava) Bá­nyász Rezső utalt arra, hogy a Magyar Közlöny június 14-i számában kihirdetett minisz­tertanácsi rendelet az évi rendes szabadság kétharma­dának egybefüggő kiadásáról szóló korábbi rendelkezést módosította a gazdálkodás za­vartalan feltételeinek biztosí­tására és egyéb dolgozói ér­dekekre is figyelemmel. A módosított szabály szerint az évi rendes szabadság kéthar­mada helyett az alapszabadság Géppel kapálják a répát Tavasszal az érdi Bentavölgye Ter­melőszövetkezet 65 hektáron veteti cukorrépát. A szé­pen kikelt növé­nyeket most egy Heril típusú kulti- vátor segítségével művelik meg. Fel­vételünkön Szege­di Pál a francia gyártmányú gép­pel lazítja a sorok között a földet és egyúttal eltávolít­ja a gyomnövé­nyeket. (Hancsovszki János felvétele) — azaz az évi 15 munkanap — kétharmadát kell a mun­káltatónak egybefüggően ki­adnia. A kollektív szerződés, a munkaügyi szabályzat tovább­ra is előírhatja — gazdálko­dási, termelési érdekből —, hogy a vállalat a szabadság 6nnél nagyobb részét egybe­függően adja ki; ez azonban nem vonatkoztatható a gyere­kek után járó pótszabadságra. Csökkenjen a bürokrácia! A továbbiakban a nem ter­melő területeken és munka­helyeken várható munkaerő­átcsoportosításokkal (Magyar Hírlap) foglalkozott a kor­mányszóvivő. Emlékeztetett: az elmúlt év végén hozotl magas szintű politikai döntés alapján hároméves munka- program készült azzal a cél­lal, hogy valamennyi nem ter­melő terület munkáját haté­konyabbá, korszerűbbé és ol­csóbbá tegyük. Ettől a hatá­rozattól azt várjuk, hogy a politikai, a társadalmi, az ál­lami mechanizmus tovább de­mokratizálódjon; egyszerűbb, hatékonyabb legyen a döntés- hozatali, végrehajtási rend­szer; jobb hatásköri, szerve­zeti és személyi feltételek te­remtődjenek. s ezáltal szerve­zettebb, takarékosabb legyen a munka, csökkenjen a bü­rokrácia. Azaz: korszerűbb és olcsóbban működő állami, tár­sadalmi szervezeti rendszer alakuljon ki. Mivel az úgyne­vezett nem termelő szférákon belül az egyes területek kö­zött rendkívül nagyok a kü­lönbségek, külön-külön intéz­kedési tervek készültek-ké- szülnek. A kormány az idén és jövőre, a költségvetési ta­karékosság jegyében, terüle­tenként és differenciáltan konkrét költség-, illetve , lét­számcsökkentéseket is tervbe vett. A májusi határincidens A következő kérdés a ma­gyar—román—jugoszláv hatá­ron történtek vizsgálatának megállapításaira vonatkozott (MTV Híradó). Bányász Re­zső hangsúlyozta: mint isme­retes, a magyar—román kap­csolatokban kormányunk min­dig az együttműködés kölcsö­nösen előnyös fejlesztésére törekedett. A közelmúltban pártjaink KB-titkárai folytat­tak megbeszéléseket Budapes­ten. Az ilyen jellegű szemé­lyes találkozók, a nyílt esz­mecserék lehetővé teszik egy­más nézeteinek jobb megis­merését, hozzájárulnak a két­oldalú kapcsolatokban jelent­kező, megoldásra váró felada­tok felméréséhez. Az együtt­működés zavartalan fejlődése népeink természetes igénye. Ami a magyar—román—ju­goszláv határ találkozásánál ez év május 29-én lejátszódott súlyos, fegyveres határinci­denst illeti, a magyar szervek eljárása nyomán a román fél elismerte felelősségét, kifejez­te, sajnálkozását, és elnézést kért a történtekért. A magyar fél felszólította a román ille­tékes szerveket, hogy az ilyen és ehhez hasonló események elkerülése érdekében tegyék meg a szükséges intézkedése­ket. Szeretet szolgálat Az egyházak élénkülő szo­ciális tevékenységével kap­csolatban (Magyar Nemzet) a szóvivő kifejtette: államunk, amely köztudottan nagy erő­feszítéseket tesz a szociálpo­litikai célok megvalósítására, kezdettől fogva nemcsak örömmel fogadja, hanem anyagilag iS' támogatja a ma­gyarországi egyházak és hit- felekezetek segítőkész munká­ját. Az egyházak a szeretet­szolgálat szellemében haté­kony segítői olyan társadalmi közszellem megerősödésének, amelyben magától értetődő, természetes egyéni és családi kötelesség a magukra maradt öregek gondozása, a veszé­lyeztetett gyermekek meg­mentése. Azt a támogatást ugyanis, amelyet az egj'mást követő nemzedékek kölcsö­nösen és joggal elvárhatnak egymástól, semmi sem pó­tolhatja. Pilismarótiak levele Végezetül Bányász R§zső megemlítette,, hogy , a pilisma­rótiak baráti köre levélben fordult a kormány szóvivőjé­hez, mert a falu alatt húzódó Duna-parti üdülőterület sor­sát veszélyeztetve érzik. Mint elmondotta: a pilismarótiak aggodalma összefügg a bős— nagymarosi vízlépcsőrendszer építésével. Az OVH elnöké­nek tájékoztatása szerint az említett terület rendezésére közelmúltban kiírt tervpályá­zatot októberben értékelik. A munkában részt vevő vala­mennyi hatóságnak és válla­latnak az a törekvése, hogy a térség távlati fejlesztési ér­dekeit szolgáló, de a levélírók érdekeit is figyelembe vevő — vagyis a kisebb és a nagyobb közösség érdekeit egyaránt szem előtt tartó — méltányos megoldás szülessél!. Szövetkezeti munkafeltételek Nők a pult tiílíelén Légkondicionálás, elegendő öltöző és zuhanyozó, osztá­lyonként más-más színű mun­karuha, bevásárlási lehetőség a munkaidőben. Ez is jellemzi a megye legnagyobb áruházá­ban, az érdi Skálában a 142 dolgozó, közöttük 107 nő munkafeltételeit. A kezet ke­vésbé igénybe vevő elektroni­kus pénztárgépeket vásárol­tak, üzemorvos rendel az áru­házban hetente, ám igaz az is: a fővárosiakénál 20—25 szá- lékkal alacsonyabbak a bérek, reggel fél 6-tól este fél 10-ig tart a két műszak, s vannak nők a takarító-kiszolgáló gaz­dasági munkaközösségben is — így itt egyelőre nemigen gondolhatnak az egyébként kereskedelmi szempontból in­dokolt vasárnapi nyitvatartás- ra. A többi között az iméntiak- ről számolt be Gajzágó Lász­ióné az áruház igazgatója a Hazafias Népfront Pest Me­gyei Bizottsága mellett tevé­kenykedő nőbizottság Érden tartott ülésén. A testület a fogyasztási szövetkezetekben dolgozó nők munkakörülmé­nyei és egészségvédelme témá­ját tűzte napirendre, s mint Veres Mária, a Mészöv főelő­adója elmondta, e szövetke­zetek napi tevékenységében meghatározó a nők munkája, hiszen a 11 ezer 430 alkalma­zott több, mint kétharmada nő. Legjobbak a feltételek a takarékszövetkezetek berkei­ben, s kimutatható a hátrány az áfész-eknél, különösen a kisebb, olykor egyszemélyes üzletekben. Tény, hogy az utóbbi öt évben 40 százalékkal nőtt a havi átlagbére, ezeknek az asszonyoknak, lányoknak, ám más népgazdasági ágazatok­hoz képest elmaradt. Elgon­dolkodtató az is, hogy ugyan­ennyi idő alatt 40 százalékkal emelkedett' körükben a felső­fokú végzettségűek aránya, ám a felső vezetők között csupán 22 százalék a nő. A munkát könnyítő gépek­re, berendezésre és szociális, valamint munkavédelmi cé­lokra sokat költenek, ám gond, hogy munkaidejükhöz nem mindig igazodik például az óvodai vagy az orvosi ellá­tás. Megesik olykor, hogy a termelők, a szállítók figyel­men kívül hagyják: az egy­ségcsomag. amit a nőknek kell emelniük, legfeljebb 20 kilós lehet, s a munkaidővel kapcsolatos rendelkezések, no meg a nyitva tartáson kívüli szállítások végül is oda vezet­tek, hogy a kereskedelemben néhol 10—12 órásra nőtt a nők munkaideje, s ennek olykor a család is kárát látja. V. G. P. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents