Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-18 / 142. szám
1987. JÚNIUS 18., CSÜTÖRTÖK SZÜNIDEI Kiborgok, bobók, misztikum Ismét véget ért egy tanév. A hét végén megkapják a gyerekek a bizonyítványokat, s akkor már igazán elmondhatják: elkezdődött a vakáció. Ám a szünidő igazán csak a diáknak öröm, a szülőnek gyakorta gond. Hiszen két és fél hónap szabadsága senkinek nincs, s így az üdülésen kívüli időszakra meg kell szervezni a fiúk és lányok programját. A meteorológusok szerint az idei nyár nem fog elkényeztetni bennünket. Sok hűvös, esős napra számíthatunk. Ilyenkor különösen jó szolgálatot tehet egy-egy izgalmas könyv. A Móra Könyvkiadó most megjelent kötetei között minden korosztály talál magának izgalmas olvasmányt, olyat, ami nemcsak szórakoztat, de hasznos tudnivalókat is ad. Ezek közül válogattunk egy csokorra valót. Emberi kultúránk veszélyben van! Egyre több fórumon hangzik el ez a felismerés, egyre többen igyekeznek rádöbbenteni bennünket a rohamléptékű fejlődési tempó, az olykor kíméletlen hajsza értékvesztő buktatóira vagy épp a békét, az értelmes normákat veszélyeztető katonai hatalmak félelemre építő fenyegetéseire. Ellenük emelik fel — sajnos, néha gyengének tűnő — szavukat a közéleti- és egyházi személyek, tudósok, orvosok, művészek és minden érző, felelősen gondolkodó ember. Ebben vállal nagy szerepet sajátos eszközökkel a sci- fi írók jelentős hányada hazánkban is. Alkotásaikból ajánlunk három, most megjelent kötetet a méltón népszerű Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatából. Csernai Zoltán munkái nem ismeretlenek az olvasók előtt. Fantáziáját élénken foglalkoztatják az emberiség évezredes legendái, amelyekre izgalmas és tanulságos regényekben adott eddig is lehetséges magyarázatokat. Ezúttal bővült tetralógiává az 1961- ben megkezdett regényfolyama. Az önállóan is élvezetes Titok a világ tetején, Az özönvíz balladája és Atleóntisz után a Tollaskígyó utolsó visz- szatérésében talán véget érnek az Orgon Negyedik Világából érkező csillaghajósok földi kalandjai. Mexikóban, a Yuca- tán-félsziget partjainál bukkannak egy titokzatos idegen nyomaira. Fantazmagória vagy valóság? Létezik-e, hogy Ka- kulkán, Közép-Amerika ősnépeinek a főistene űrutazó volt, egy másik bolygó képviselője? A tisztességes tudásszomj legyőzheti-e a fegyverekkel Könyv mint divatdiktátor Talán a mai édesapák, édesanyák szüleinek lehetett: kedves olvasmánya a Magyar- országon a háború előtt tizenhétszer, utoljára 1927-ben megjelent — F. H. Burnett, múlt századi amerikai írónő — gyermekregénye. A kis lord. Az írónő gyermekkönyvei rendkívül népszerűek voltak a század végén. Közülük is a legismertebb A kis lord, amelyből Amerikában néma-, majd később hangosfilm készült, de az 1920-as évek elején. az akkori Várszínház is nagy sikerrel játszotta Budapesten a dramatizált változatot. A most friss fordításban olvasható romantikus történet egy hétéves kisfiúról szól, akit özvegy édesanyja és környezete ugyancsak elkényeztet. Egy napon a szegényes körülmények közt élő gyereket magához veszi Angliában élő nagyapja, akinek vagyona és grófi címe egykor az unokára száll majd. Az önző öreg gróf megszereti a gyereket, ám el akarja választani az megerősített erőszakot, a világuralom őrült ideáját? Ez utóbbi kérdés, túlnőve a misztikumon, napjaink véresen komoly problémáját feszegeti. Csernai hisz a józanság diadalában ! Ez tükröződik újságíró-kollégánk, Gyertyán Ervin: A ki- berneroszok tündöklése és bukása című, némileg wellsi-ver- nei rokonságot mutató művéből is. A jó szándékú, ám saját magánéleti kudarcai elöl kutatásaiba temetkező tudós megszüntetni véli az emberek érzelmi életének kátyúit azzal; hogy gyönyörű és tökéletesen élethű kiborgokat hoz létre. Megindul a sorozatgyártás, és az új divat elsöprő pót- cselekvéssé válik, fasisztoiddá alakítva a társadalmat'. Néhá- nyan azonban vállalják a legszentebb érzést, amely emberré teszi az embert, és kezdetét veszi az egyenlőtlennek látszó küzdelem. A fordulatos és gördülékeny cselekmény olvastán bizarr gondolatom támadt: mintha én is találkoztam volna már ilyen géplényekkel. S ki tudja, hányán mennek el mellettünk az utcán, nap mint nap? Különös cím köszönt rám a könyvesbolt kirakatából: Itt a bobókat is megölik? Fábián László nyomasztó antiütópiá- ja katasztrofális jövőképet fest. A véres háborúk fenyegetésében eltorzult szemléletű világban járunk, amelynek lakói „régen belefásultak a miértekbe, régen a hogyanokba is”, közöny és érzéketlen rend uralkodik, a katonát arra nevelik, „ölni jó”, förtelmes tudományos kísérletek forrnak, s a főhős hiába pró bál megbújni, ő is csak része a vak folyamatnak. Az író célja a figyelmeztetés: ne feledkezzünk meg rossz álmainkról, hogy el tudjuk kerülni bekövetkeztüket. Nagy kasszasiker volt annak idején a mozikban A nyol cadik utas a halál című rémisztő sci-fi. Most könyvalak- bán is megjelent Alan Dean Foster regénye. Felépítése hasonló a filméhez. A kezdet- ' ben egykedvűen csordogáló történet lassan lidércnyomássá változik, a szemléletes leírások, vérfagyasztó jelenetek az utolsó lapokig feszültségben tartják az olvasót, s a kérlelhetetlen halál csak ekkor kényszerül meghátrálásra. Akire hatnak a horrorba hajló izgalmak, világos nappal vegye kezébe ezt a kötetet. Heti filmtégyzet A kicsi kocsi... Paco és Herbie A kicsi kocsi legújabb kalandjai egyik jeleneiében Nemzedékek olvasmányai édesanyjától. Sok bonyodalom után a három ember végül egymásra talál. Érdekességként még megemlítjük, hogy annak idején a kötet illusztrációi nagy hatással voltak a kor fiúruha- diyatjára. Nos, ez a veszély nem fenyegeti a mai farmeres világot, bár Rényi Krisztina korhű, finom vonalú grafikákkal tette még vonzóbbá a szép kiállítású kötetet. Bujdosó gyermekek útja Az idősebb korosztályhoz szól a Piknik ifjúsági sorozat legújabb darabja. A remek kezdeményezés eddig tíz kötetet ért meg, és a szerkesztőknek az a célkitűzése, hogy a világ gyermek-bestsellereit bemutassák az ifjú magyar olvasóknak. Az angol, osztrák, szovjet, NDK-beli, jugoszláv, amerikai, japán és csehszlovák művek után ezúttal a bolgár Dimitar Korudzsiev Padláskalandja került az üzletekbe. Az író értőn szemléli a gyerekek világát, és ismeri az őket fenyegető veszélyeket is: kevés'idő jut rájuk, és sokan veréssel, kiabálással, ésszerűtlen büntetésekkel tudják le a velük való foglalkozást. A történet egyik főszereplője, a 10 éves Ani is egy le- gorombítás hatására dönt úgy, hogy „elbujdokol”, vagyis felmegy a ház padlására. Ott azonban legnagyobb megrökönyödésére egy fiút talál, Kirítt, akivel a kezdeti bizalmatlánkodás ellenére összemeíeg- szik. Sorsukban egyesek — sajnos —- könnyen magukra ismernek. A rohapó élet szigorú törvényei, s a nyomukban járó zaklatott idegállapot, képmutató viselkedés, ön- sajnálat, mindennapi traumák, sikertelen életutak, cinizmus dzsungelében megza- yarodnak, magányossá, sőt olykor terhessé válnak kislányaink, kisfiáink. S persze ajkukra tolulnak a kényelmetlen kérdések, később pedig már választ sem várnak, s ki tudja, milyen szélsőségekre ragadtatják el magukat idősebb fejjel? S a családok válságán a családgondozó sem segíthet, legfeljebb tanácsokat adhat, amelyek vagy elszállnak vagy nem. Többnyire inkább az utóbbi történik. Korudzsiev regényében sem oldódik meg a gordiuszi csomó. Az viszont megnyugtató út.nak tetszik, hogy a két gyerek barátságot és szövetséget köt egy rideg világban. Egy újszülöttnek minden vicc új. A gyerekek felnövekvő korosztályainak is újak azok a könyvek, amelyek már az előttünk járó nemzedék körében nagy sikert arattak. Az Ablak-Zsiráf című gyermeklexikon — Méret Ferenc és V. Bitiét Agnes munkája — első olvasói lassan már maguk is édesapák, édesanyák lesznek. A most megjelent, tizennegyedik kiadás megújulva került a kisdiákok kezébe. Ez a megújult változat jelenik meg ismét. A régi, hasznos szómagyarázatokat megőrizve, vadonatújak is kerültek bele, igazodva a ma gyermekének ismereteihez. 124? címszó várja, hogy a kis olvasó elgondolkozzék rajta és megismerje általa a világot. Az új tartalomhoz új ruha is keE! Szecskó Tamás okosan értelmező rajzai segítik a gyerekeket, hogy birtokba vegyék a szavakat és velük együtt a valóságot is. Harmadik, változatlan kiadósban jelenik meg a nagyobbaknak szóló Kérdések könyve sorozat Eg és Föld című, színesen és gazdagon illusztrált gyermekenciklopédia jellegű kötete, amely a természeti világ rejtelmeibe vezeti be az ifjú olvasókat. Haszonnal forgathatják Varga Domokos és Varga András könyvét a felnőttek is, kiváltképpen a szülők és pedagógusok. A kiadvány szép és modern grafikáját Kiss István készítette. Nincs olyan azok között, akik az elmúlt húsz esztendőben jártak óvodába, iskolába, aki ne fújná még ma is kívülről Weöres Sándor népszerű gyermekverseit, amelyek új színnel töltötték meg gyermek és felnőtt számára egyaránt a világot. A Bóbita című kötet Hincz Gyula meg- ragadóan szép, a versekkel összeforrott illusztrációival most nyolcadik kiadásban jelenik meg. Amíg a világ világ, de még hét nappal azon is túl élnek Benedek Elek meséi: szaggatják a papucsokat a királykisasszonyok:, veri a botocska a csaló tolvajt, elnyeri a királyságot a vitéz szabólegény és minden szegény ember túljár az ördög eszén. Nagyszüleink, szüléink, mi magunk, de még az unokáink is olvassák majd ezeket a világszép meséket, amelyekből Kormos István válogatta ki A vitéz szabólegény című kötet darabjait. Az illusztrációkat Szecskó Tamás készítette. Ez a hetedik kiadás. Régi adósságot törlesztett a Móra Kiadó azzal, hogy immáron harmadszor is megjelentette Móra Ferenc örökbecsű elbeszéléseit, amelyek mese formájában idézik fel a történelmet. A Titulász bankója című kötet kis olvasója fogékonyabb, érdeklődőbb lesz a valóságos történetek megismerésére, hiszen tarsolyában már ott van Móra színes fantáziával szőtt meséinek ismerete. Az a gyerek, aki az ő tolla nyomán olvassa először a honfoglalás mondáit, a Mátyás király alakjához fűződő meséket, a török hódoltság korában játszódó históriákat, történelmünk nagy alakjainak. Hunyadinak, Rákóczinak, a szabadságharc hőseinek történeteit, sohasem felejti azokat el, A kötetet Reich Károly művészi, színes rajzai teszik még vonzóbbá. Hasonló célt szolgál Lengyel Dénes munkája, a Magyar mondák a török világból és a kuruc korból című, harmadik kiadásban is napvilágot látott, nagy sikerű mondagyűjteménye. A bőséges képanyaggal kiegészített, gazdag forrásokból táplálkozó kötet mintegy két — a XVI. és XVII. — évszázad történelmének mondáit tartalmazza. Színes stílusa élvezetes olvasmánnyá teszi. — legújabb kalandjai, így szól a teljes cím. És ez igen sikerült magyarítás, mivelhogy ezzel a megoldással valamennyi további Herbie-film címét kitaláltuk. Hogy ki ez a Herbie? Talán pontosabb volna, ha azt kérdeznénk: mi? De tekintve, hogy Herbie ugyan nem más, mint egy bogárhátú Volkswagen, ám úgy viselkedik, mintha egy agyafúrt, komisz, sprőd humorú, viszont aranyszívű, ellenben kissé kelekótya és szeszéüyes emberi lény volna, illik rá a mi? meg a ki? is. Herbie különben régi jó ismerősünk: több filmben is láttuk már olykor mulattató, olykor kissé fárasztó humorú, de mindig bámulatos technikai trükköket felsorakoztató kalandjait Jó ötlet ez az áthumanizált kicsi kocsi: tulajdonképpen az a szerepe, hogy megtestesítse a mi megoldhatatlan emberi vágyainkat. No nem elsősorban azokat, amelyek technikailag megoldha- tatlanok — mert ugyebár a valóságban nem létezik, ilyen mindentudó csodaautó, legfeljebb a filmekben van hasonló, mint a híres-hírhedt James Bond szupermasinája. Inkább az olyan vágyaink megtestesítőjeként működik ez a bogár- hátú, amik ki nem élt személyiségjegyeink, meg nem valósított tulajdonságaink és visszaszorított indulataink köréből származnak. Szívesen lennénk mi is kelekótyák, felelőtlenek, szívesen alkalmaznánk váratlan és komisz öt leteket, mutatnánk fityiszt á világnak, a főnöknek, az ellenfelünknek, és lepnénk meg mindenkit egynémely váratlan húzásunkkal, — de nem tehet jük. Részint mert eleve nem rendelkezünk ilyen képességekkel, részint meg ha rendelkeznénk is, úgysem mernénk alkalmazni őket. Ellenben Herbie mindent L elkövethet, mert neki nincsenek gátlásai, nem szocializált lény és — eifcépzelői és trükktechni- kusai jóvoltából — mindent meg is tud csinálná. Miközben a moziban ülünk, s legújabb kalandjait nézzük, nemigen tudatosul bennünk Herbie feme szerepe. A legifjabb korosztálynak meg különösen nem jut eszébe ilyesmi, mivel csak élvezi az olykor elég gyermeteg fordulatokat és az emberként viselkedő Herbie „egyéniségének” megnyilatkozásait. Viszont a film készítőd elég tudatosan élnek Herbie jelképszerepével. ám elég ügyesek ahhoz, hogy ezt igen jól elrejtve tegyék. Hogy Herbie legújabb kalandjait most is ,a jó szórakozás érzésével nézhetjük, az, a meglehetősen bonyolult és talán nem is túlságosan lényeges mesén, s a csodaautó technikai bravúrjain túl azért is lehetséges, mert a bogárhátúhoz ezúttal hozzátartozik egy aranyosan szemtelen, élelmes, für'ge eszű ficsúka, bizonyos Paco, foglalkozására nézve zsebtolvaj. És ha Pacának nem Herbie lenne a barátja, bizony a rövidebbet húzná a változatos kalandokban, amelyek nagyjából akörül forognak, sikerüli-e egy mindenbe elszánt bandának megkaparintania az inkák kincsét, vagy sem, illetve hogy Herbie részt vehet-e a nagyszabású autóversenyen, vagy Pác óva] esyütt áldozatául esik a banditáknak. A végkifejlet természetesen egy pillanatig sem kétséges: Herbie nem azért Herbie, hogy ő maradjon alul A cápa 2. Többször elmondtuk már: bizonyos filmek folytatását, sorozattá kerekedését szinte kikényszeríti a siker, hiszen ostobaság volna nem lehúzni az újabb és újabb bőröket az egyszer már bevált témáról és történetről. Ebben a vonatkozásban tökéletesen érthető, hogy Stephen Spielberg káprázatos sikerű horrorja, az 1975-ben készült A cápa, folytatást követelt. Sokáig nem is kellett rá várni, hiszen már 1978-ban leforgatták azt a filmet, amely Jaws 2 (Állkapcsok 2) címmel nyíltan a Jaws (Állkapcsok — ez volt Spielberg filmjének eredeti címe) egyenes folytatásának tekintette- magát. A rendező viszont már nem Svielberg volt. hanem a francia származású amerikai rendező, Jeannoi Szwarc. Ezt a filmet látjuk mi most, kilenc, év múltán. Mit mondjak, nem egy remekmű. Én az első Cápát sem szerettem, mert hiába volt lenyűgöző a technikai megvalósítás, a fényképezés, hiába működött egy jó minőségű komputer' precizitásával a rémisztgető«, a sokkolás géoeze- te, mindez együtt sem feledtette. hogy a horror igazán jó alkotásai (elsősorban a Hit- chcocfc-filmek) azért művészi értékeket is mutatnak, s hogy ha más nem, a gondos lélektani felépítésük meggyőző Spielbergnél erről szó sem volt. Itt egy bugyuta mesél láttunk a magányos és legyőzhetetlen hős, bizonyos Brody rendőrfőnök, és egy titokzatos, de alapjában véve primitív szörny küzdel mérői. Ami persze lehet hogy alapsztori Szent György lovag és a sárkány legendája óta, de attól még lehet igénytelen is. A folytatás semmivel sem jobb, sőt. A hős itt is Brody, és hogy a dolog ne legyen túl bonyolult, mit tesz isten, pár évvel az emlékezetes szörny- eápa-história után ismét feltűnik a kedvalt tengerparti üdülőhelyen, Amity vizein egy újabb vércápa., Megint csak nem hiszik el a városka vezetői a valódi rémmeséket, megint csak el akarják tussolni az ügyet, mert ismét csak féltik a városka idegenforgalmát, és megint csak Brodynak kell elintézni a cápát, kellően véres és ijesztő jelenetek után. A perspektívák végtelenek. Időről időre megjelenik Amity partjain egy vércápa és ezt a derék Brody elintézi. Ha a természetes számok sorát végtelennek tekintjük. A cápa akár hatszámjegyű sorozattá is kerekedhet. amire esélyünk is van, hiszen már elkészült a Jaws 3D is. És mivel már a Jaws I után sem bontották szót a több millió dolláros cápamakettet, s nem tették ezt a Jaws 2 után sem, a makett magas költségei is szinte követelik a minél ren- tábilisabb kihasználást, — azaz újabb folytatásokat. Takács István
