Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-17 / 141. szám

Szcknyapréha Nők számára gyártanak fel­sőruházati és divatcikkeket a szadai Ruhaipari Szövetkezet­ben. Képünkön Szőke Zsu­zsanna meós egy kész szok­nyát ellenőriz. (Vímola Ká­roly felvétele.) ötletpályázat ötletpályázatot hirdetett a Galga Áfész vezetősége a bo­gi malomépület és környezete hasznosítására. A cél fejlesz­tést nem igénylő, költségkí­mélő, célszerű módszerrel el­látási lehetőséget teremteni. Akik e nem könnyű feladat­nak a legjobban megfelelnek, pénzjutalomban részesülnek. Az első díj háromezer, a má­sodik kétezer, a harmadik ezer forint. Az írásos pályá­zatokat az áfész központjába keil küldeni Balázs János ke­reskedelmi főosztályvezető ré­szére. A cím: 2194 Túra, Rá­kóczi utca 28. A szakszervezeti kereskedelmi társadalmi ellenőrökről A szolgáltatást is figyelik Gépgyári buszon az Alföldre Kirándulással fizettek Ezekben a hetekben a város f A szakszervezeti társadalmi A nap programja Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, ki­állítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás törté­netéről, dr. Bállá László és dr. Pintér Nándor festményei és grafikái. A kiállítás megtekint­hető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, Fedinecz Atanáz festő­művész kiállítása, megtekint­hető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, kiállítőterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Mozi Honda lovag. Színes japán kalandfilm. Csak 4 órakor! Távol Afrikától. Színes ame­rikai film. 6 és 8 órakor! és a vonzáskörzet települései nek üzemeiben újjáválasztják a szakszervezeti kereskedelmi társadalmi ellenőröket, akik­nek megbízatása öt esztendőre szól. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa (SZOT) nemrég határozatot hozott a szakszer­vezeti kereskedelmi társadal­mi ellenőrzés működési sza­bályzatának módosításáról. Jogai, kötelességei A szabályzatban részletesen leírják a társadalmi ellenőr feladatait, jogait, kötelességeit. Az első pontot szó szerint idéz­zük: A dolgozók jobb áruellá­tásának elősegítése érdekében ellenőrzi az áruválasztékot, az osztályos áruk osztályba soro­lásának megfelelő árusítását, hogy rossz minőségű áru ne kerüljön forgalomba, és hogy a vásárlók jogos kívánságait az eladók vegyék figyelembe. Az első után rengeteg pont­ban foglalkoznak még a teen­dőkkel, a jogokkal és kötel­mekkel, az ellenőrük védel­mével, eljárási kérdésekkel, a szakszervezetek munkahelyi szervének dolgával, az ilyen munkáért adható elismerések­kel, kitüntetésekkel és így to­vább. Egyszeri elolvasás után úgy érzi az ember, már annak is adható elismerés, aki egyálta­lán fejben tudja tartani, mi a joga, kötelessége, hogyan kell lefolytatnia egy-egy ellenőr­zést. Ez valószínűleg öt évvel ezelőtt sem mindenkinek sike­rülhetett, mert a negyvenhá­rom ellenőrből tizennyolcán, húszán vették komolyan vál lalt kötelezettségüket. Az adatot Szabóné dr. Willin Erzsébettől, a szakszervezetek városi bizottságának titkárától tudjuk, miként azt is, amit az alábbiakban összefoglalunk. A férfiak már befejezték A tavaszi bajnoki kézilab­daszezon még mindig nem zárult le teljesen, csak a férficsapatok fejezték be a küzdelmeket. A hölgyeknek van még hátra egy forduló­juk, szerdán fél hatkor az Erzsébet parki pályán a GEAC-eal találkoznak. Szombaton bajnoki, vasár­nap MNK-mérkőzést játszott felnőtt női csapatunk a Tá- pióvölgye ellen és mindkét alkalommal sikerrel vették az akadályt. A fiatalok maga­biztosan győzték le a szerény játékerőt képviselő vendége­ket a szombati összecsapáson és másnap ők is részt vállal­tak az MNK-sikerből, 32-13- ra verték az előző napon csak két góllal gyengébb Tápió- völgyét. A férfiak ismét fél sikerrel fejezték be a szezont. Hiá­nyos összeállításban tudtak elutazni Gyömrőre — a há­rom Szabó nem állt a csapat rendelkezésére —, így tör­vényszerű volt a vereségük. Az ifi a második félidőben döntő fölényt harcolt ki és jobban megverte a vendég­látó együttest, mint tavasz elején, hazai pályán. Gyömrő—GSC 24-16 (14-9) GSC: Imre — Tóth L., Horváth, Szlifka (7). Urbán (6), Szabados (1), Bátori (2). A nagy hőségben a csere nélküli együttes nemcsak erővel, de fegyelemmel sem bírta a megpróbáltatásokat. A hazaiak játszi könnyedséggel érték el góljaikat, a mieink pedig hiába erőlködtek, csak ennyire tellett. Gyömrő ifi—GSC ifi 15-26 (10-11) GSC ifi: Morvái — Surányi (9), Győré (6), Kovács G. (6), Kiss, Szekeres (3), Kovács Á. (1). Csere: Jenei (1). Csak az első huszonöt perc volt szoros, amikor nem sike­rült tartaniuk a fiataloknak megbeszélt taktikai utasí­tást. Á folytatásban a szerke­zeti változtatásokkal hatáso­sabbá tették támadójátéku­kat és a gyors indítások eredményesekké váltak. Jó: Surányi, Győré, Ko­vács G. M. G. kereskedelmi ellenőröknek vannak evente visszatérd fel­adataik. Így például rendsze­resen ellenőrzik a zöldség- és gyümölcskereskedelmeft, a tü­zelőanyag-ellátást, az .idegen­forgalmat. Tartanak célvizsga­latokat. A múlt évben a Tü- aép-telepek szerepeltek cél­ként, s még azt is megkérdez­ték, mi az észrevételük a vá­sárlóknak. A szabályzat módosítását megelőzően kizárólag a keres­kedelmet ' tartották szemmel, ezek után a szolgáltatást is figyelik. Mindenütt fölbukkan­hatnak, az állami üzletekben éppúgy, mint a szövetkezeti és a magánkereskedésekben, szol­gáltatóknál. Útra kelnek ál­lampolgári bejelentésekre, mindegy, hogy névvel vagy név nélkül érkezik az, akár személyesen az ellenőrnek, akár a vállalathoz, a szakszer­vezeti bizottságokhoz. Havonta tíz-húsz bejelentést kapnák Gödöllőről és a körzetből. Wil­lin Erzsébet szerint a panaszok nyolcvan százalékban jogosak. Megfelelő helyre Ml lehet az ellenőrzés kö­vetkezménye? Tudjuk, hogy a szakszervezetieken kívül má­sok is vizsgálódnak az üzletek­ben, a tanácsok, a népi ellen­őrök, hogy csak kettőt említ­sünk. Mindennapi tapasztala­taink nyomán úgy találjuk, az eladók, szolgáltatók elég rit­kán fogadnak bennünket szé­les mosollyal. Fizetésnél is ré­sen kell lenni, nehogy a keres­kedők által túl szűknek mon­dott árrés a szabályokban rög­zítettnél szélesebbre sikered­jék. Tehát mit tehet, mit tesz? Az élelmiszerekre vonatkozó szavatossági idő letelte után javasolhatja az áruk további forgalmazhatóságának felül­vizsgálatát, illetve forgalomból való kivonását, az ellenőrzött gazdálkodó szervezet, illetve a tanács végrehajtó bizottságá­nak kereskedelmi, illetőleg fo­gyasztási szerve útján. Ha vi­szont súlyos szabálytalanságot vagy rendellenességet tapasz­tal, akkor jegyzőkönyvet is fel kell vennie. Szokványos hibák esetén elkészíti jelentését, be­küldi a szakszervezetek városi bizottságának, onnan továbbít ják, a még fölsőbb helyeken alighanem szétválasztják, cso­portosítják, szintetizálják a je­lentéseket, aztán levonják a tanulságokat, majd a nyomuk­ban megfogalmazott javaslato kát elküldik a megfelelő hely­re. Nem egy látványos foglala­tosság a szakszervezeti keres­kedelmi társadalmi ellenőröké. Nem is tülekednek a jelentke­zők, hogy én is, én is szeret­nék ellenőr lenni. Lasszóval kell őket fogni — mondja Wil­lin Erzsébet. Kivéve néhány megszállottat. Megszállottak persze mindenre akadnak Ve­gyük hozzá, hogy munkaidőn kívül járják az üzleteket, csak az úgynevezett nagy ellenőrzé­sek vannak napközben. Erre az időre az átlagkeresetet kap­ják. Átmeneti javulás Az ellenőrzési hálózat azért egyru szélesedik, ám a helyzet viszont lényegesen nem javul boltokban. Ahol megjelenik az ellenőr, ott átmenetileg jobb lesz a helyzet, de nem sokára visszaállnak a régi mederbe. Arra pedig az ellenőröknek nincs energiájuk, hogy egyha­mar visszatérjenek ugyanoda. Havonta egyszer kéne menni, mondja Willin Erzsébet. Hát akkor mire jó az egész? Talán arra, hogy a kereskedő, szolgáltató azért sose feledje, előbb-utóbb megérkezik az el lenőr. Ez a tudat ugyan nem sokkolja, de megakadályoz­hatja, hogy semmitől sem tar­tó tunyaságba süppedjen. K. P. Kispályás labdarúgás Csak a csapatot törölték A városi kispályás labdarú­gó-bajnokság 23. számú hiva­talos közlönye, a következő eredményekről tudósít. I. osztály: Gépgyár Szb— Áfész I 1-5, HTÜ—KIOSZ 9-2, KJK—Szada 1 0-2, Veresegy­ház—Tangazdaság 1-1, Topi— ATE 2-2. A 7. fordulóban a Tangazdaság—KJK valós ered­ménye 3-2 volt. II. osztály: Fortuna—MÉM­MI 2-2, Pedagógus—KKMV 5-7, Gépgyár II—Városi Ta­nács 9-4, Híradás—Ganz A. 0-2, Ganz I—Erdőgazdaság 0-4. Mivel az ötödik fordulóból el­maradt Astor—KKMV mérkő­zésre a KKMV nem állt ki, a fegyelmi bizottság határozata alapján az eredmény 3-0 az Astor javára. III. osztály: PM Volán—Ju­nior 6-1, Fanta—MG1 7-1, Honvéd—Gyógyért 2-3, Meleg- égöv—Csanak 5-0, ÁTK—Áfész 11 3-3. Még nem közölt ered­mény: 1-0. Honvéd—Melegégöv Az öregfiúk bajnokságban a 3. fordulóban Barátság—Peda­gógus 13-1, Unikum—Áfész II 4-1, MÉMMI—Kerepestarcsa 3-6. A 4. fordulóban Barát ság—Áfész 11 5-0, MÉMMI— Pedagógus 1-4, Unikum—Ke­repestarcsa 4-0. Érdekesség: az ATE bead­vánnyal fordult az intézőbi­zottsághoz, hogy mivel az ÁB-t törölte a bajnokságból, jog­alapját vesztette az ATE-val szembeni két büntetőpont le­vonása. Ennek alapján kérték a 2 pont visszaadását. Az inté­zőbizottság a kérelmet, mint nem teljesíthetőt, elutasította mivel a versenykiírás ötödik pontja szerint jogosan vonták le a két büntetőpontot. Az ÁB későbbi törlése nem vonhatja maga után a büntetőpont visp- szaadását. A május elsejei felvonulás utáni beszélgetés járt az eszemben, az, amikor Siska Andrással, a Gödöllői Gép­gyár vezérigazgatójával az Alsóparkban felállított sátor­ban találkoztunk. Szeretettel és tisztelettel szólt a dolgo­zókról és nyugdíjasokról. Ak­kor még nem gondoltam, hogy rövid idő múlva a gyár egyik buszán leszek utas. A művelődési központ előtt gyülekeztünk, ott vártuk a buszt, amelyen Hajdúszo­boszlóra utaztunk. Ennek az előzménye visz- szanyúlik április 25-re. ami­kor az I-es területi pártalap- szervezét tagjai kommunista szombaton, társadalmi mun­kában dolgoztak a gyárban. Ez évről évre megismétlődik, és a fizetség mindig egy autó­busz rendelkezésre bocsátása egy útra. Várakozás közben Kaiser László titkárral beszélgettünk. Több csoport is volt ezen a reggelen, mind máshová ké­szült. Buszunk a kijelölt hely­re gördült és megkezdődött a beszállás. Elsőnek Taliga La­jos, csoportunk vezetője lé­pett a kocsiba, és elővette a címjegyzéket, hogy ellenőriz­ze, a jelentkezők együtt van­nak-e. Fél hétkor indultunk Miskolc felé. Bagón hajtot­tunk rá az M3-asra, az autó­pályáról megcsodáltuk a te­mérdek fóliasátrat a bagi kertekben, nagyszerű látvány volt. Amerre haladtunk, gyö­nyörű volt a határ, nagy táb­lákban zöldült a burgonya, kukorica, napraforgó, borsó. Első szusszantó állomásunk Füzesabony volt. Jólesett az üdítő és a levegőzés a har­mincfokos melegben. Megnéz­tük a Hortobágyot is, a fo­gadónál a gólyafészkeket, a táj szépségeit. Voltak olya­nok, akik először jártak erre. Ilyen volt Czeczulics István­ná is, aki alig tudott betelni a sok látnivalóval. Négyórás szoboszlói tartózkodás után gyülekezés majd hazaindulás, a reggeli útvonalon. Folyt a ; terefere. Mindenkinek volt mondanivalója, és nagy elis­meréssel beszélgettek az úti­társak. Milyen jó is volt a fürdő, milyen jó lenne Gödöl­lőn csak egy medence is. Va­laha három fürdőben — Bla- ha, Gizella és a besnyői — azonkívül négy tónál is le­hetett a kijelölt helyen már­tózni, fürdeni. Hortobágyon áthaladva Po­roszló után Tiszafüredre ér­tünk. Az autópályán ismét megjött a hangulat, és nótáz- va érkeztünk Gödöllőre. Él­mény, vidámság volt köz­tünk, és már hangzott Kaiser Lászlóhoz a javaslat: jövőre hpvá szervezzen az alapszer­vezet buszos kirándulást» Cs. J. Modern idők — Bácsi, kérem, adjon nekem nyolc forintot! — Minek az neked? — Rágógumira. Egy percig bénán ülök a művelődési központ bü­féjének asztalánál, előt­tem a gőzölgő kávé és egy narancslé. Majd eszembe jut, hogy én nem szállók fel egy fővárosi villamosra, amíg nincs jegyem. Aztán az, hogy nyolc forintért már lehet egy kiló kenye­ret vásárolni, azt meg le­het enni, a rágógumit pe­dig kiköpi az ember előbb- utóbb, hacsak véletlenül le nem nyeli. Majd az is eszembe jut, hogy kisko­romban azzal bátorítottak a bulgáriai útra a szüleim, hogy ott minden utcasar­kon rágógumit árulnak. Nem volt így, mégsem to- porzékoltam. Végül elökotrok négy kettest a kölyöknek, mert ezt csinálják a szomszéd asztalnál ülők is, és arra gondolok, ezekből a gyere­kekből még lehet valaki, ezek még sokra viheik. b. g. Megelőzték az élősködők terjedését A csali nem mindig válik be Vigyázni kell a hatóanyag töménységére A látvány egy díszn óvágás kezdetére emlékeztetne, ha nem zötldallő füvet, virágzó akácf áikat látnánk magunk kö­rül. Négy üst alá készítik a tüzet, körös-ikörüj felaprított fa, vödörben fűrészpor. Meg­érkezik a lajtkocsd, feltöltik az üstöket vízzel, és pár pillanat múlva füstölnek a kályhacsö­vek. Mindez kinn a mezőn, a galgamácsai Galga-parti Ösz- szefogás Termelőszövetkezet domonyvölgyi telepén törté­nik. Az előkészületek áldoza­tai pedig nem malacok, ha­nem a birkák lesznek. Nekik készítik elő fürdetéshez a vi- zet Dr. Márton János állatorvos pakolja a fát a tűzre, forrjon miinél előbb a víz. Dr. Soós Endre nyugdíjas állatorvos a serénykedőket fényképezi. Mossák a medencét, annak is az előírásoknak megfelelően tisztának kell lennie. Mehet újabb vízadagért a lajtkocsd. Míg a víz melegszik, Márton doktortól kérünk tájékoztatást 'a következő órák munkájának miértjéről. A szabályok szerint évente egyszer az állatállományt fer­tőtlenítő fürdőben kell része­síteni, ha nincs közöttük be­tegség. Ha van, akkor több­ször is. A szövetkezet szeren­csés ebből a szempontból, mert Itt évek óta csak egy­szer kellett elvégezni ezt a rutinkezelóst. Régebben sokkal körülményesebb volt a munka, hiszen a vegyszereknél megha­tározott várakozási idő har­minc nap volt. Ezalatt nem vághattak, nem exportálhat­tak, ez bizony a bárányoknál például anyagi veszteséget is jelentett: Mostanra jelentősen változott a helyzet, a Butox— B 12,5 nevű ektoparazita-ir­tó szer várakozási ideje nulla, hatóanyag-töménysége jobb is az előző években használtak­nál. Ilii; Meleg a víz, a szippantóko- esi fel töltötte már a meden­cét is tiszta vízzel. Mindenki nekiáll vetkőzni. A fürdetést fürdönadrágban, gumicsizmá­ban a Tessedik Sámuel szo­cialista brigád, az állattenyész­tési vezetők vállalták társa­dalmi munkában Kolozsvári Péter juhászati ágazatvezető, Kovács Béla szarvasmarha- telep-vezető és Hideg József műszakvezető töltögetik vö­dörbe a félliteres flakonokból a vegyszert. Molnárné Masz- nyik Márta törzskönyvező és Koza István felcser, inszemi- nátor szintén a kiürüld: flako­nokat számolja. Vigyázni kell, mennyi kerül egy-egy vödör­be. A medencében a víz hő­mérséklete elérte a 25—30 Cei- sius-fokot, a hatóanyagtól ha­talmas fehér hab takarja a tetejét, szinte kínálja magát az embereknek is a fürdésre. Végszóra megérkezik a do- monyi telepről a nyáj, Hor­váth Imre juhász háromszáz­hetven anyát és huszonöt kost hajtott át ide a dombon keresztül.- A karámba terelés könnyen megy, segítenek a kutyák is. A fürdetők hátul­ról deszkából ácsolt korláttal akadályozzák meg az állatok szökését, ezzel nyomják, tere­lik: egyre beljebb, a medence felé a megrémült, bégető, egy­mást taposó birkákat. Elöl azonban gabalyodás támad, megtorpannak, egyik sem haj­landó beugrani a fehér habok közé. Szükség van az emberi segítségre. Lökni, lábuknál fogva húzva kell őket tettre késztetni. Falmerül egy jó öt­let: leszerelik a kolompos nya­káról a kolompot, ezt rázva csalogatják a többieket. A si­ker kétes, de némely birka a mellúszókat megszégyenítő mozdulattal veti magát a mély­be. A medence túlsó végén már kiömlött a hab, a nyáj rázza magáról a nedvességet, és keservesen bégetve ismét összeállnak, igyekeznek el in­nen a legelőre. A hőség egyre nagyobb, a domonyvölgyi nyájból még több állat esik össze. , Nincs mese, Hajdú József juhász két részletben engedi csak be őket a karámba. Csali itt is akad, az egyik anyával együtt jött a báránya. Átviszik a túlol­dalra, az 5 sírására majd el­indul a csapat. Szegény kis báránynak a gyors szívdobo­gásán kívül nem sok hasznát vermi. Most is kell az emberi erő. Fáradtak már a fürdetők. mind nehezebb tartani a kor­látot, az már meghajolt, kijött belőle jó pár szög. Nehéz ki­várni, míg az utolsó birka is vízbe bukik. Ü Délben ez is megtörtént. Már csak a kutyák vannak hátra, nekik is fürödni kell. Mind­egyik megy a maga nyája után, az emberek végre meg­pihenhetnek. A téeszjuhásza! kétezer-egyszázötven anyája, kosa, toklyója egy évig men­tes lesz rüh tőd, kullancstól, te­tőtől. Báskai Erzsébet Köszönetét mondunk mindazok­nak. akik szeretett feleség, édes­anya és nagymama. Danes Antainé elhunyta alkalmából együttérzésüket fejezték ki. A gyászoló család. I0SN 013S—1M» (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents