Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-17 / 141. szám
6 1987. JCXIUS 17., SZERDA ■ Jogitamácsok — Vegyes rendeltetésű Ingatlan # Gyedet Igénylő apa • Részes munka a nyugdifnái áz egyetemisták gyese # A lakás elhagyása • Az elhelyezkedési kötelezettségről • B. K. nagykőrösi lakos egy olyan családi házat vásárolt, amelynek kertiében műhely található. Az Illetékhivatal által megszabott illetéket azonban sokallja, mert az több mint a vételár 8 százaléka. Az illetékjogszabályok megváltozásakor a lakásvásárlók kedvező helyzetbe kerültek, mert a vagyonátruházási illetéket a korábbiakhoz képest csökkentették. A kedvezmény azonban csak kizárólag a lakástulajdon forgalmi értékének esetében 2 százalék, minden más esetben az illeték mértéke az átruházott vagyon forgalmi értékének 15 százaléka. Ha az adásvétel során együtt vásárolnak lakást és egyéb tulajdont, az illetéket külön-külön kell megállapítani, és azt egy összegben meghatározni. Ezért az Illetékhivatal eljárása olvasónk esetében jogszerű. . P. I. ceglédi levélírónk férje gyermekgondozási díjat igényel. Érdeklődik: mi az ügyintézés módja? Az apa csak a gyermek egyéves kora után igényelhet gyermekgondozási díjat vagy gyermekápolási táppénzt, ha a házastársával (élettársával) együtt él. Igényét a munkahelyén jelentheti be, amely a szükséges igazolásokat a bejelentést követő 3 napon belül megküldi az anya munkáltatójának. Amennyiben az anya munkahelyén társadalombiztosítási kifizetőhely nem működik, az igazolásokat a vállalat székhelye szerinti illetékes Társadalombiztosítási Igazgatóságnak kell megküldeni. Ha az apa igényli a gyermekápolási táppénzt vagy a gyermekgondozási díjat, a kérelmet az anya munkahelyénél működő társadalombiztosítási kifizetőhely, ennek hiányában a vállalat székhelye saerint illetékes Társadalombiztosítási Igazgatóság vagy kirendeltség köteles elbírálni. • K. P. naf-ykátai tsz-tas az Iránt érdeklődik, hogy a részes munkáért kapott Jövedelem a nyugdíjba beszámít-e vagy sem. A mezőgazdasági termelőszövetkezet tagjánál a munkaidő (évi 2500, illetve 3000 óra) alatt végzett részes munka tagsági viszonyon alapuló közös munkavégzésnek minősül, még akkor is, ha a részes munkára megállapodást kötöttek. Ennek megfelelően a részes munka címén a szövetkezet által jóváírt 10 órás munkanapot a közös munkában töltött egyéb munkanapokkal ogyütt kell figyelembe venni, tehát a jövedelem a társadalombiztosítási ellátások, így a nyugdíj alapját képezi. Más a helyzet, ha a szövetkezeti tag a részes munkát munkakörén túl és munkaidején kívül külön megállapodás alapján végzi. Ilyen esetben az ebből a tevékenységből származó jövedelmet a társadalombiztosítási ellátásoknál nem lehet figyelembe venni, mert a szövetkezeti tagok ugyanannál a szövetkezetnél „mellékfoglalkozásként” értékelhető tagsági vagy egyéb munkaviszonyt nem létesíthetnek. Ha a részes munkát nem a szövetkezet tagja, hanem az alkalmazottja végzi munkaidőn túl, ez a tevékenysége mellékfoglalkozásnak minősül, ennek alapján a biztosítást a főfoglalkozású munkaviszonyától elkülönítve kell megállapítani. A „kívülálló” részes munkát vállalóra a fővagy a mellékfoglalkozású munkaviszonyának megfelelően terjed ki a társadalom- biztosítás • P: S. vecsési orvostanhall- gató gyermekgondozási segélyt kíván igénybe Venni. Milyen feltételek mellett jogosultak a felsőoktatási intézmények hallgatói gyermekgondozási segélyre? — kérdezi. A felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló anya, illetőleg gyermekét egyedül nevelő apa akkor jogosult gyermekgondozási segélyre, ha a gyermek a hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy annak megszűnésétől számított 180 napon belül született. A gyermekgondozási segély a gyermek születésétől a harmadik életévének betöltéséig, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén a hatodik életévének betöltéséig jár. A gyest a tanulmányok ideje alatt is folyósítják. Az első gyermek után havi 800, a második után havi 900, a harmadik és minden további gyermek után havi 1000 forint gyes illeti meg, ami Idegészül, a gyermekek számára tekintet nélkül • havi 500 forint jövedelempótlékkal. • K. E. monori lakos 15 éve kiadta bérletbe a házat. A fő- bérlö immár öt éve vidéken dolgozik, ahol albérletet biztosít számára a vállalata. Olvasónk fel kívánja mondani a bérletet, van-e erre lehetőségem? — kérdezi. Jogszabályaink elő kívánják segíteni, hogy hosszú időn keresztül ne maradjanak üresen a lakások, ezért úgy rendelkeznek, hogy ha a bérlő a lakást két hónapot meghaladó időre elhagyta, a lakásbérleti jogviszonyt a lakással rendelkező szerv, illetve a bérbeadó kérésére a bíróság megszüntetheti. A bérlő, is védelemre szorul azonban akkor, ha a lakásból azért van távol, mert gyógykezelésben részesül vagy katonai szolgálatot teljesít, illetőleg a lakóhelyén kívül dolgozik, és ott nincs állandó lakása. Nem számít elhagyottnak a lakás akkor sem, ha a bérlő a szabadság- vesztés büntetését tölti vagy a lakás átépítése miatt nem tudja azt használni, illetőleg akkor sem, ha üdül, vagy családi körülményei ezt indokolttá teszik. Olvasónk bérlője a munkahelyén nem rendelkezik állandó lakással, ezért a bérleti jogviszonyt a lakás elhagyása címén megszüntetni nem lehet. Amennyiben azonban olvasónk a bérleti jogviszonyt fenntartani nem kívánja, azt felmondhatja. Ez esetben azonban a bérlő elhelyezésre vagy pénzbeni megváltásra tarthat igényi. Esy magát megnevezni nem kívánó szövetkezeti tagot kizártak a kollektívából. Olvasónk a határozat ellen eljárást kezdeményezett, és ennek elbírálásáig nem kíván új munkahelyet keresni. Megte- hetem-e? — kérdezi. A fegyelmi határozattal elbocsátott dolgozót — és természetszerűleg ez vonatkozik a fegyelmi határozattal kizárt dolgozóra is — a határozat jogerőre emelkedéséig nem terheli elhelyezkedési kötelezettség, mert a fegyelmi határozatot az ellene benyújtott kérelem jogerős elbírálásáig végrehajtani nem szabad. Ebből következik, hogy a dolgozót elhelyezkedési kötelezettség nem terheli. Nem köteles tehát a határozat jogerőre emelkedése előtt munkakönyvét kikérni, illetve elfogadni azt. Ha a munkaügyi vitát elbíráló szerv az elbocsátást kimondó határozatot helybenhagyja, a munkáltatónak a fegyelmi határozat kézbesítésétől visszatartott átlagkeresetet nem kell megfizetnie. Ha azonban a munkaügyi vita eredményeként a fegyelmi elbocsátást. .kimondj*».- határozat hatályon kívül helyezésre vagy enyhítésre. került, .a munkáltató köteles a felfüggesztés idejére járó átlagbért megtéríteni, miután a dolgozó munkaviszonya visszamenőleges hatállyal helyreállt. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére ingyenes jogi tanácsadást tartunk minden csütörtökön 17—19 óra között Bp. VIII., Blaha Lujza tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. Körültekintően mérlegelni Mennyi legyen a tartasd*!? A jövedelmi források bővülése, az Igények és á szükségletek differenciálódása szükségessé tették a gyennektartás- díjjal kapcsolatos, eddig különböző szintű jogszabályokban szabályozott rendelkezéseknek a megváltozott körülményekhez való igazítását. Erre a családjogi törvény módosításának keretében került sor. A törvényi szinten megfogalmazott rendelkezésekben a gyermek érdekeinek elsődlegessége mellett, az eltérő jövedelmi viszonyokhoz és szükségletekhez jobban igazodó joggyakorlat kialakításának igénye, valamint a tartásra jogosult gyermekek és a tartásukra köteles szülők jogos érdekei között a kívánt összhang biztosításának követelménye is kellő hangsúlyt kapott. Ha megegyeznek A tartásdíj mértékében és a teljesítés módjában a szülők megállapodhatnak. Kiköthetik például azt, hogy a tartási kötelezettség kiegyenlítéséül a kötelezett megfelelő vagyontárgyat, vagy jelentősebb pénzösszeget ad a jogosultnak. De megállapodás tárgya lehet az is, hogy a lakás elhagyása miatt járó térítési díjat, vagyonnak egy részét számítják be a tartási kötelezettségbe. Az ilyen megállapodás azonban csak akkor lesz érvényes, ha azt a bíróság, peren kívüli megállapodás esetén a gyámhatóság jóváhagyja. A jóváhagyásnak az a feltétele, hogy a szülők megállapodása ne veszélyeztesse a gyermek érdekeit. Amennyiben arra a gyermek érdekében szükség van, ilyen megállapodás esetén is sor kerülhet kiegészítő gyermektartásdíj fizetésére való kötelezésre. A szülők megegyezésének hiányában a gyermektartásdíj megállapítása a bíróság feladata. Ennek érdekében a bíróságnak körültekintően vizsgálnia kell a gyermek szükségleteit, és fel kell tárni a szülök vagyoni helyzetét, továbbá azt is, ha a gyermeknek van saját jövedelme. Ezért mindkét szülőre vonatkozóan be kell szerezni a jövedelmi és vagyoni viszonyokra utaló adatokat. A tartásdíj alapjául elsődlegesen a tartásra'kötelezett személy főállásban elért összes- jövedelme — a bér- költség és az érdekeltségi alap terhére kifizetett összes munkabér — és az egyéb juttatások (részesedés, prémium, jutalom stb.) szolgál, az igény érvényesítéséit megelőző egy évre szóló keresetik i,mu ta t ás alapján. A főállásból származó jövedelem mellett az új szabályozás szerint csak akkor vehető figyelembe a tar- tásdíj megállapításánál, ha a főállásból származó jövedelem alapján megállapítható tartás- díj — a gyermeket gondozó szülő, jövedelmi viszonyaira is tekintettel — nem elegendő a gyermek indokolt szükségleteinek fedezésére. Ilyen esetben a főállásból származó jövedelem mellett az egyéb jövedelmek (általános jövedelemadó alá eső tevékenység rendszeres jövedelme, nyug- díjjárulékkal, általános jövedelemadóval nem terhelt, jövedelemadózás körébe nem tartozó egyéb rendszeres jövedelem stb.) sem hagyhatók figyelmen kívül a tartásdíj alapjának megállapításánál. Két fő szempont érvényesül: a tartásdíjnak fedeznie kell a gyermek indokolt szükségleteit, és tükröznie az érintett család életszínvonalát. Szélsőséges esetek A tartásdíjak eltérő mértékű megállapítására a korábbi rendelkezések alapján is lehetőség volt. Az általánosnak tekintett 20 százalékos mértéknél alacsonyabb, illetve magasabb százalékos arányban is meg lehetett állapítani a tartásdíjat, amennyiben azt a körülmények indokolttá tették. Az új szabályozás azonban nagyobb hangsúlyt adott a differenciálás szükségességének azáltal, hogy az átlagjövedelem 15—25 százalékában jelöli meg a tartásdíj mértékét. A tartásdíjat a bíróság e határok között, a gyermek tényleges szükségletei, a szülők háztartásában eltartott más t- saját, illetőleg mostoha — gyermekek , száma, a szülők jövedelmi viszonya alapján, mérlegelés eredményeként határozza meg. Szükség esetén még a szélső értékektől is el lehet térni. Tizenöt százaléknál alacsonyabb mértékű tartásdíj megállapítására kerülhet sor például abban az esetben, ha a kötelezett kiemelkedően magas jövedelme miatt a 15 százalékban megállapított tartásdíj is meghaladja a gyermeknek a szülei anyagi körülményeihez mért indokolt- szükMiért magas a fuvarköltség? Hamis menetlevélre fizettek Nagy kárt okozó gazdasági bűncselekményt vizsgál a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság. A sorozatos csalásokra úgy derült fény, hogy a fóti Vörösmarty Termelőszövetkezetben egy belső ellenőrzési vizsgálat során rájöttek: 1984—85- ben kiugróan magas szállítási költségek mutatkoztak a Jóna István által vezetett önelszámoló részlegnél. Megállapították, hogy a részleg vezetője feltehetően valótlan fuvarokról készült menetleveleket igazolt. Amikor fegyelmi tárgyaláson kihallgatták, elismerte: csaknem kétmillió forint értékben Irt alá olyan menetleveleket, amelyek mögött nem volt valós munkavégzés. A termelőszövetkezet valamennyi menetlevelet kigyűjtötte és feljelentést tett a rendőrségen. Külföldre távoztak Már a termelőszövetkezeti vizsgálatnál kiderült, hogy két szállítási céggel: az uszódi Egyetértés átalánydíjas szállítási részlegénél — ennek Kiss Árpád Attila volt a vezetője — és a ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezet Atlasz szállítási szakcsoportjánál voltak visszaélések. Miközben a belső ellenőrzési vizsgálatok folytak, Jóna István és Kiss Árpád Attila útlevéllel az NSZK-ba távozott. ahonnan nem tértek vissza. A nyomozás során kiderült, hogy Kiss Árpád Attila az önelszámoló részleg ügyeit szinte hitbizományként kezelte. A közDonttól való nagy távolság mellett a termelőszövetkezet vezetőinek nemtörődömsége is nagy szerepet játszott abban, hogy ezt megtehette. A részlegvezető vette fel a hozzá beosztott dolgozók munkabérét, amit azután belátása szerint osztott el az emberek között. Kiss Árpád Attila fogta össze a gépkocsi- vezetőket, és ő mond te meg nekik, hogy mit írjanak a menetlevelekre. Ezeket azután átadta Jóna Istvánnak, majd számláztak cs fizettek. Közben azonban súlyos hibákat is elkövettek, így például olyan fuvarokat tüntettek fel, melyeknél a munka már rég befejeződött, Több százezer forintos fuvarköltséget terheltek egyebek között (sittszállí- tás címén) a Gödöllői Gépgyárra, mellyel nem is álltak kapcsolatban. Elszámoltak fuvardíjat betegállományban lévő gépkocsivezetőnek, mialatt a teherautó hosszabb ideig egyfolytában a ház előtt állt. Fizetést adtak műszaki hibás, nem szállítóképes teherautó esetén is Az eddigi adatok alapján a menetlevelek meghamisításával összesen 5,9 millió forint kárt okoztak. Az ügyben gyanúsítottként szerepelnek az uszódi termelőszövetkezetből: Kucsa József, Némethné Mit- ró Erika, Kocsis Sándor, Kiss László, Tóth László és Csízek Tamás. A ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezetből: Németh Sándor, Horog Attila, Richter Ernő és Varga Péter. A legnagyobb kárösszeg: 1 millió 38 ezer forint Kucsa József nevéhez fűződik. A gépkocsivezető az NSZK-ba távozott Kiss Árpád Attila volt feleségének a második férje. Vita, veszekedés Mint vallomásában elmondta, 1985 áprilisában került az uszódi termelőszövetkezet alkalmazásába. — Kiss Árpád Attila hívott, és azt mondta, hogy az ő irányítása mellett fogok dolgozni. Láttam, hogy milyen jó módban él és hittem neki, mert szerettem volna többet keresni. Mindjárt kezdetben kaptam 50 ezer forint előleget, hogy meg tudjak indulni a fuvarozással. Ebből 30 ezret azonnal vissza kellett adnom Kiss Árpád Attilának a teherautó levizsgáztatásáért. Később mégis másik kocsival dolgoztam. Főnökömtől mindig úgy kellett kihajtani a pénzt, mikor mennyit. Általában 10 ezer forint jött össze egy hónapban. Mindig zsebből fizetett. Négy hónapja dolgoztam Úszódon, amikor kiderült, hogy Kiss Árpád Attila nem fizetett be 300 ezer forint átalánydíjat és ez az adósság engem terhel. Amikor felelősségre vontam, pillanatnyi zavarra hivatkozott. Sok vita. veszekedés volt köztünk emiatt, és végül 1986. május 30-án kiléptem a termelőszövetkezetből. Adósság terheli Kiss Árpád Attila a bátyját, Lászlót is az uszódi termelőszövetkezetbe vitte, és neki a büntetőügy gyanúsítottjaként 258 ezer forint terheli a számláját. Mint vallomásában előadta, átlagosán havi 15 ezer forintot keresett és 1985. január 1-jétől volt a termelőszövetkezet állományában. Megkapta a keresetét akkor is, amikor egy hónapig beteg volt és ez alatt az idő alatt nem ült á volán mellé. Kucsa Józsefhez hasonlóan neki is akkor támadtak problémái. amikor kiderült, hogy adósságot terheltek rá. Ez esetben 52 ezer 500 forintról volt szó — ennvi volt a be nem fizetett átalánydíj — ami miatt felelősségre is vonta az öccsét. Végül annyira elmérgesedett köztük a viszony, hogy kilépett a termelőszövetkezetből. Kiss László Is elismerte, hogy öccse ajánlata alapján állított ki olyan menetleveleket, amelyek mögött nem volt a valóságban elvégzett munka. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság az ügyben tovább folytatja a vizsgálatot. Gál Judit ségletedt, illetve, ha az ily módon megállapított tartásdíj fizetése is veszélyeztetné a kötelezett létfenntartását, ugyanakkor a gyermeket természetben eltartó szülő viszont képes a gyermek részére a szükséges pótlások nyújtására. Adott esetben 25 százaléknál magasabb mértékben is meg lehet állapítani a tartásdíjat. Például, ha az érintett gyermek egészségi károsodása miatt megkülönböztetett, az átlagosnál költségesebb ellátásra szorul, és az átlagkereset alapján a legmagasabb százalékos értékben megállapított tartásdíj forintösszege alacsony. A szükségletek A körültekintő differenciálást a tartásdíj mértékének megállapításánál tehát a szülők jövedelmi viszonyai és a gyermekek eltérő szükségletei egyaránt indokolttá teszik. A gyermek szükségleteit a szülők anyagi helyzetén kívül az életkor, az egészségi áiiapot, a szellemi képesség, a tehetség, a művészeti, tudományos jellegű érdeklődés stb. egyaránt befolyásolják. Mindemellett tekintettel kell lenni a tartásdíj mértékének meghatározásánál arra is, hogy a volt közös lakásból önként távozó, vagy távozásra kényszerülő szülőnek rendszerint komoly anyagi áldozatokat kell vállalnia a megváltozott életkörülményeinek rendezése érdekében, de a lakásban visszamaradt, a gyermek részére pénzben ki nem fejezhető értékű. sok fáradsággal, törődéssel járó tartást nyújtó szülő életfeltételen is rendszerint nehezednek. A korábban közös terheket a válás után hosszabb-rövidebb ideig egyedül kell viselnie. Mindennek a tartásdíj mártókében tükröződnie kell. Ügyelni 'kell továbbá arra, hogy a tartásra szoruló gyermekek közűi egyik se kerüljön kedvezőtlenebb helyzetbe a másiknál. Különösen akkor, ha nem egy háztartásban nevelkednek. Ezért, ha a kötelezettnek két vagy több gyermek tartásáról kell gondoskodnia, a tartás céljára igénybe vehető összegét, ami nem haladhatja meg a kötelezett átlagjövedelmének 50 százalékát, a gyermekek között a szükségleteik szerint kell felosztani. TÍZ nap RENDELETÉI Az idei és a jövő évi ifjúsági parlamentekről szól a 1935/1987. (V. 31.) MT határozat és a végrehajtására kiadott 2/1987. (V. 31.) ÁISH rendelkezés. A személygépkocsival és motorkerékpárral közlekedők sebességhatárai 1987. június 1-jétől megemelkedtek. Ezt, a változást az 5/1987. (V. 31.) számú KM—BM együttes rendelet szabályozza. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1987. évi 18. számában találhatók. Az üdülőlakosság érdek- képviseletének fejlesztéséről a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke 7004/1987. (TK 11) számú irányelvet adott ki, amely a Tanácsok Közlönye 1987. évi 11. számából ismerhető meg. A Minisztertanács elnökhelyettese hatályon kívül helyezte a távíródíjszabás kiadásáról szóló 4/1973. (VII. 4.) KPM—ÁH számú rendeletet. A Magyar Népköztársaság területén tartózkodó külföldi állampolgárok betegellátásáról és a betegellátási díjakról szóló rendeletet módosította az egészségügyi miniszter 4/1987. (VI. 7.) EÜM számú rendelete. Az agrár- és élelmiszer- termelő ágazatok jövedelemszabályozásába tartozó gazdálkodó szervezetek amortizációs normáiról szóló 4/1984. (XI. 6.) PM—MÉM együttes rendelet módosításra került. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1987. évi 19. számában jelentek meg.
