Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-16 / 140. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM. 139. SZÁM * 1987. JÚNIUS 18., KF.DD Fenyőpusztító ormányosok Nyárfaprogram másfél évtizedre Két éve kezdte el a Terme­lőszövetkezetek Erdészeti Tár­sasága annak a nagyszabású fakitermelési tervnek a végre­hajtását, amely a 20—23 éve telepített nemesnyár erdők felhasználását .tűzte ki célul. Hatalmas feladat előtt áll te­hát a gazdaság, a kitermelés eddigi ütemét háromszorosára kell növelnie ahhoz, hogy tel­jesíthesse a másfél évtizedre megszabott programot. Idén a sívó homokon ne­velkedett nyársapáti állomány vágását veszik sorra, onnan úgy 16 és fél ezer bruttó köb­méter fára számítanak. A jö­vő esztendőben viszont egy erőteljesebb, 170 hektár körü­li telepítés kerül fűrész alá, aminek hozama viszont már meghaladja a 22 ezer bruttó köbmétert, s nagyjából ez a szint fog majd állandósulni a későbbiekben is. Saját erőbe! Ekkora munkát, értelemsze­rűen, lehetetlenség volna fel­vállalni a géppark számottevő bővítése nélkül. Komoly gon­dot okozott ez az előkészítés idején, bár felcsillant a re­mény a gépbeszerzés állami pénzekből történő finanszíro­zására, de a gazdaságnak vé­gül egyetlen támasza maradt a felkészülésben; a saját ere­je. — Elsőként a kitermelés, szállítás feltételeit kellett meg­teremtenünk, az idei évtől pe­dig a felújítás, erdőművelés gépeit kell „csatasorba” állíta­ni. Két lánctalpassal, MTZ traktorral gyarapodott a gép­állomány, a napokban próbál­juk ki a két új tuskóktemelőt, valamint suhángültetö szere­pel még a vásárlandó eszkö­zök listáján — sorolja Nemes László, a gazdasági társulás igazgatója. — Szerényebb az eszköztár, mint ahogy azt állami szub­vencióval ki lehetett, ki kel­lett volna alakítani — folytat­ja. — Nehezítette a helyze­tünket, hogy e kettős felada­tot nem lehet időben elvá­lasztani egymástól. Gyakorla­tilag a kitermeléssel egy idő­ben el kell kezdeni az újra­telepítést is. Az erdőgazdál­kodásnak ez alaptörvénye. Erdősávok — A nyárfakitermelés ug­rásszerű növelése a műszaki tényezőkön túl felvet egy má­sik kérdést is. Hol helyezik el ezt a temérdek faanyagot? — Nos, az iparilag haszno­sítható fa 70 százalékát — leg­alább 8 ezer köbmétert — saját fűrészüzemünk dolgozza fel. Kapacitásának növelése lényegében szinkronban tör­tént a kinti gépesítéssel, s ma már ott tartunk — ezt a pia­ci helyzet is indokolja —, hogy röyidesen két műszakra állandósul a termelés. A fa­anyag többi része is vevőre talál, míg városon belül, a GEV-telep például ezer köb­méteren felül igényel minden évben, de a Nefag is elfogad bármennyit. Aki csak a szépséget, a ro­mantikát látja, keresi az er­dőben, annak figyelmét aligha kötik le sokáig az efféle szá­raz gondolatok az erdőgazdál­kodásról. Jobbik eset, ha nem borsódzik a háta, amikor a faki termelésről hall. Ösztönö­sen féltjük az erdőt, de régi rossz tapasztalataink is alapul szolgálnak az aggodalomra. Pedig az erdő munkásai arra törekszenek, hogy maradékta­lanul visszaadják a természet­nek azt, amit elvettek tőle. Er­re törvény van, de ezt diktál­ja lelkiismeretük is. Az idén tavasszal 70 hek­tárral gyarapítottak a Száraz­dűlő homokjába évekkel ko­rábban megkezdett telepítést, s ugyancsak 70 hektáron vé­geztek felújítást. Az Arany Já­nos Termelőszövetkezet me- Iiorált területein — 14 hektá­ron — pedig erdősávokat ül­tetnek az ősszel és majd ta­vasszal. Ezeknek kettős hasz­nuk lesz, egyrészt megvédik a szélerózió ellen a termőföldet és búvóhelyül szolgálnak a hányatott életű vadállomány­nak. Ha nem is olyan ütemben, ahogy azt szeretnénk,. de fo­kozatosan változik a Csókás­erdő arculata, itt-ott ’ már visszanyerte eredeti jellegét. A felújítandó területekbe a ta­lajadottságnak legmegfelelőbb fákat ültetik, csökkentik a fe­nyőállományt, de otthonra szá­míthat az őshonos kocsányos tölgy. Eddig már 70 hektárra rúg az, új telepítés, bár a je­lenlegi talajvízviszonyok mi­att elég sokat szenvednek ezek a növények. Aszály és tél Az erdőt megviselte az évek óta tartó aszály, no és a tél. Az 1—2 éves akáctelepítések­ben a vezérhajtások harmada elfagyott. A biológiai környe­zetben egyébként állandóan jelen levő pissodes notatus, az­az a fehérfoltos ormányosbo­gár pedig úgy elszaporodott a szárazságban, hogy pusztításu­kat elsárgult fácskák sokasága jelzi. Mindezt kihasználták a fe­nyőrontó darazsak is, amik vi­szont a tűleveleknak estek ne­ki jó étvággyal. Négy hektáron alaposan meg kellett tisztogat­ni a fenyőültetvényeket, .de ahogy a bajt, éppúgy igazi gyógyírt is csak az időjárás tud hozni. Az erdészek sze­rint az idei tavasz bőséges csa­padéka nyomán lassacskán helyreáll majd a körösi erdő­ben a biológiai egyensúly. My. J. Hetven éve alakult meg a Magyarországi munká­sok Gyermekbarát Egyesü­lete. Kis hír jelezte csak a napilapokban a közelmúlt­ban, hogy Budapesten, a József Attila Cttörőházban (IX. Hámán Kató út 87.) megnyílt a Gyermekbarátok Egyesületének történetét és dokumentumait bemutató kiállítás. Megtekinthető ok­tóber 3I-ig hétköznaponkint 10—18 óra között. Érdemes megnézni a budapesti úítö- rőtörténeti gyűjtemény gyermekbarát-kiallitását! Munkás gyermekbarátok Sok ember szívét megdo­bogtatja ez a szó: gyermekba­rát. Élmények, emlékek jutnak eszünkbe errői. Az idősebbek­nek a felszabadulás előttről, a középkorúaknak az 1945—48 közötti évekről. Nekik is és a fiataloknak is felelevenítjük ennek a méltatlanul elhallga­tott nemes mozgalomnak a rö­vid történetét. Az 1890-ben megalakult Ma­gyarországi Szociáldemokrata Pártnak — a német és az oszt­rák példa hatására — nem kerülte el a figyelmét a gyer­mekek és az ifjúság megnye­résének fontossága, mind az utánpótlás-nevelés, mind a szociális gondoskodás végett. Az első világháború alatt a súlyos szociális gondok meg­oldása, a gyermekmentés, a gyermekvédelem kérdése kor­mányzati szinten is fő feladat­ként jelentkezett, ezért új anya-, csecsemő- és gyermek- védelmi szervezeteket, intéz­ményeket hoztak, létre. Sőt ke­resték az együttműködést a munkásmozgalommal is ezen a téren. így került sor az 1913- ban megalakult Budapesti Gyermeküdülőhely Egyesület alapszabályainak átdolgozása után 1917. június 15-én a Ma­gyarországi Munkások Gyer­mekbarát Egyesülete szerveze­teinek megalakulására Buda­pest több kerületében és a vi­déki városokban. Az őszirózsás forradalom, majd a TanAcsköztár saság alatt a gyermekbarátok lét­száma gyorsan nőtt. 1919 má­jusában 54 csoportról és 23 ezer tagról van tudomásunk. A pedagógia és a munkásmoz­galom kiemelkedő személyisé­gei együtt dolgoztak'a gyer­mekvédelem szocialista átszer­vezésén, a proletárgyermekek anyagi, erkölcsi segítésén, fel- emelkedésén. Az ellenforradalom hatalom­ra jutásakor több vezetőt be­börtönöztek és a csoportokat rendeleti úton felszámolták, de a mérhetetlen nyomor hatásá­ra és a külföldi segélyező missziók nyomására, már 1919. szeptember 13-án az Igazság­ügyi Minisztérium felkérte az egyesületet a segítésre. Ez az ijesztő méreteket öltő gyer­mek- és ifjúsági kriminalitás, a prostitúció elleni küzdelemre vonatkozott, a Gyermekvédő Ligával együttműködve végez­ték a gyermekmentést országo­san. A kormányzati szervek lát­ták, hogy a munkások közre­működése nélkül nem tudnák a proletárgyermekek tömegeit megvédeni. Ezért nem szüntet­ték be a gyermekbarátok mű­ködését, hiába követelték tőlük a húszas években a reakciók gyermek- és ifjúsági szerveze­tek (szívgárda, cserkészet, levente, stb.) vezető. A felszabaduláskor — az el­ső világháború utáni helyzet­hez hasonlóan — az anyák, csecsemők, a gyermekek és a serdülők szenvedtek a legtöb­bet fizikailag és lelkileg egy­aránt, Akik nem élték át ezt az időszakot, de a Valahol Európában című filmet látták, azoknak csak képzelete lehet az akkori valóságról, arról a súlyos válságról, amelyen a fiatalok nagy része átment ha­zánkban. A gyermekvédelmi munkában szép eredményeket értek el a felszabadulástól 1948 tavaszáig, amikor az egyesüle­tek feloszlottak. Ilyen volt: a fürdetési akció felélesztése, a n.yaraltatások lebonyolítása, a napközi nyaraltatás szervezé­se, a csecsemők és kisgyerme­kek gyógyíttatása, óvodák, napközik fenntartása, élelmi­szer- és ruhasegélyek előte­remtése és elosztása. Legfontosabbnak a megelő­Örcm, hogy megszűnt a szétszórtság Jobb, szakszerűbb betegellátás Az egészségügyi ellátás 1982-ben történt átszervezése óta különös figyelem fordul Nagykőrösön a járóbeteg-ellá­tásra. Az utóbbi öt évben évente valamelyik városi ve­zető testület áttekintette, ele­mezte a helyzetet, meghatá­rozta a feladatokat Helyettesítenek A lakosság alapellátása a múlt évben használatba vett rendelőintézettel jelentősein megváltozott. Az új szakren­delő, jól felszerelt tágas in­tézmény, s a 23-féle szakren­delés szorosan kapcsolódik a kilenc felnőtt körzethez, s a mentőállomáshoz is. Külön elő­nye, hogy az eddig fő prob­lémát jelentő széttagoltság megszűnt Az intézményben kedvezőek a munka- és ellátási feltéte­lek is, a kitűnő műszerezett­ség kedvező diagnosztikai, ke­zelési feltételeket nyújt a be­tegeknek. Van itt sebészeti képerősítő, véráramlásmérő, fogsorröntgen, s itt működik a megye egyik legkorszerűbben felszerelt diagnosztikai részle­ge. A tavalyi átadást követő­en működést gátló hiány nem volt. A szakrendelő használatba­vételével a Kalocsa Balázs utcában átalakítás, karbantart tás folyik. Itt gyermekegész­ségügyi centrumot alakítottak ki. Gyermekszemészet, gyer­mek-ideggyógyászat, gyermék- ortopédia-rendelések beindítá­sát tervezik, a fülészet máris működik. A mentálhigiéniai gondozó végleges helye már megvan, a Bajcsy-Zsilinszky utcai szárnyban működik. Kőcserem az egészségügyi centrum rekonstrukcióval ala­kult ki, s itt helyet kapott az anya- és csecsemővédelmi szolgálat, valamint a körzeti orvosi is. Nyársapáton az ob- j'ektív körülmények kedvezőt­lenek, ugyanakkor a rendelő felszereltsége, műszerezettsége megfelelő. A Nagykőrösi Városi Tanács Egyesített Egészségügyi Intéz­ményében a személyi feltéte­lek javultak, de sajnos né­hány nehezen megoldható probléma is van. Betöltetlen a gyermekgyógyász állása, s üres egy röntgenszakorvosi hely is. .De a közeljövőben, szakvizsga után második sze­mész és gyermekgyógyász is dolgozik majd itt. A 47 orvos a betöltetlen állásokat belső helyettesítéssel ellátja. A nagykőrösi gyógyászok szak- képzettsége jó, sokan szakvizs­gáznak s az egészségügyi al­kalmazottak közül többen második képesítést is szerez­nek. zést tartották! Jelszavuk volt: A dolgozók gyermekéért — a dolgozók erejével! Kár. hogy az elhamarkodottan feloszla­tott Gyermekbarát Egyesület, kiemelkedő tevékenységét, a társadalmi gyermekvédelmet nem mentette át elődjétől az úttörőmozgalom. Erre a jelenlegi gyermek- és ifjúságvédelmi problémák és a sorra jelentkező újak is figyel­meztetnek bennünket. Tavaly hozott a Pest megyei pártbi­zottság határozatot ebben a kérdésben, részletesen meg­szabva a tennivalókat Ugyanis vannak a gyermek- és ifjúság- védelemben olyan feladatok, amelyeket az állami szervek nem tudnak megoldani, szük­ség van az önként jelentkező, társadalmi munkában dolgozó szervezetekre, személyekre. Ebben jártak elöl jó példá­val a gyermekbarátok és azért kell megköszönni nekik fárad­ságukat az évfordulón. A fent említett kiállítás — amelyet Gergely Ferenc és Papp Emil rendezett —, nekik állít em­léket és mond köszönetét A rendezők kérik, hogy minden Pest megyei gyermek- barát tekintse meg -és írja be nevét, címét, egykori szerveze­tét a kiállítás emlékkönyvébe. Tervezik összehívásukat az úttörőtörténeti bizottságok­ban, amelyek tervszerűen dol­goznak az ifjúsági mozgalom történetének kutatásán, a múlt emlékeinek ápolásán és meg­őrzésem Dr. Szabó Imre Az a tájékoztató, amelyet a minap tárgyalt meg az MSZMP Nagykőrös Városi Végrehajtó Bizottsága, elemez­te a betegforgalom alakulását is. Ebben számottevő változás az utóbbi három esztendőben nem történt. Kétszáz-kétszáz- tizenhatezren keresik fel a szakrendelőket, a felnőttkör­zetekben 82 ezren, a gyermek­körzetekben 32 ezren, az üze­mi rendelőkben 35—50 ezren kerestek gyógyulást bajaikra. Nőtt a táppénzes napok szá­ma, de érdekes módon, kisebb mértékbeli, mint a betegforga­lom. Nő a születess,iám Nem változott a központi ügyelet igénybevétele sem. Egy-egy ügyeletre hét kihívás, 16 beteg- és egy mentőszállí­tás jut átlagosan. A ceglédi Toldy Ferenc Kórházzal — elsősorban a Nagykőrösön működő III-as számú belgyógyászati osztály- lyal — kölcsönösen segítőkész kapcsolat áll fenn. Ugyanez rtlfendható el a sebészeti, pszi­chiátriai, pathológiai osztály­ról is. A körzetközponthoz tartozó kocséri és nyársapáti ágazati kapcsolat a városi egészség- ügyi intézménnyel jó. Közös a központi ügyelet és több ren­N agy körösi Konzervgyár Ki­nizsi—Kossuth KESE (Szent­endre) 49-24 (31-18). Az ellenfél otthonában sor­ra került megyei férfi II. osz­tályú bajnoki kézilabda-mér­kőzésen a következő összeállí­tásban szerepeltek a körösi sportolók: Szondy — Budai (14), Mátrai (9), Vilcsák (6), Tóth F. (3), Medgyesi (2), Mo- csai (7), csere: Eszes — Lázár (6), Rónaszéki (2). Az első fiz perc fej fej melletti, szoros játékot hozott. Ezután egyre jobban magára talált a- Kinizsi és iskolajá­tékkal növelte előnyét. Szü­net után a nagy különbségnél az ellenfél leengedett és he­lyenként edzésszerű volt a já­ték. A körösiek alaposan vissza­vágtak a téli teremtornán a budaörsi kisméretű teremben elszenvedett egygólos veresé­gért, s ezzel a győzelemmel a lista élére kerültek. A mérkő­zést az eredeti időpontnál egy nappal később játszották. MODELLEZÉS AKADÁLYOKKAL Az esőzések miatt 3, körösi vonatkozású modellezőese­mény is elmaradt. A dömsödi körzeti nyílt ifjúsági A—1-es kategóriájú repülőmodell-ver- senyt négy klub 18 fiataljával a borongós, szemerkélő esős, kedvezőtlen időben azért csak megtartották. Az MHSZ Nk. Kinizsi Mo- dellezőkiub két technikai sportolója ifjúsági bronzszintű teljesítménnyel jól kezdte az évet. Danka Attila 264 pont­tal a második és Kas zap Dé­nes 203-mal a hatodik helyen végzett. TEKÉZŐK NB III-as tekézőink idegen­ben, a tartalékok és az után­pótlás a temetőhegyi teke- csarnokban küzdött az újabb csapatbajnoki pontokért. Az NB Ill-ban: Battonyai Szövetkezeti SE—Nagykőrösi Mészáros Tsz SK 6-2 (2689- 2425 fa). Körösiek: Kovács 440 (1), Mészáros 405, Farkas F 373, Gállos 362, Szabó B. 445 (lj, Lóczy (400). A ter­melőszövetkezetiek jól, ven­déglátóik igen jól dobtak: leggyengébbjük is 419 fát ütött! A Bács-Kiskuji megyei csa­patbajnokságban: Kecskeméti Zománcipar—Nagykőrösi Mé­száros Tsz SK B 5-1 (1490- 1406 fa), az utolsó fordulóbeli rangadón, az ezzel végső el­sőséget. szerzett ellenféllel szemben. veszítették el tavaszi veretlenségüket a körösi tartalékok; egyéni pontszerző:- Bekő (370). Nagy­kőrösi Mészáros Tsz SK ifi— delés is. A járóbeteg-ellátás és a mentők együttműködése az elmúlt időszakban sokat ja­vult. Ebben nagy szerepe van a konzíliumok elrendelésének. Nagykőrös demográfiai hely­zetében 1986 óta némi javulás van. Az 1984-es 326, majd az 1985-ös 299 után, tavaly már 349-en születtek nagykőrösi il­letőségűként. Ugyanakkor a veszélyeztetett terhesek aránya 35,5 százalékra nőtt, két fő ok miatt: sok a tizenéves leány­anya, s egyre többen vannak, akik 30 éves kor fölött is vál­lalkoznak szülésre. A beteg- forgalmi adatok, a demográ­fiai helyzet meghatározza az egészségügyi szolgálat fő teen­dőit. Nevezetesen: célzott és komplex lakossági szűrővizs­gálatokat kell folytatni, a ki­szűrt betegeket gondozni kell, s nevelni a helyes életmódra. Kedvezőek Összegezve: Nagykőrös és vonzáskörzete egészségügyi alapellátottságának körülmé­nyei kedvezőek, az új helyzet jó feltételeket biztosit. A ren­delő koncentrált elhelyezése, az alapterüiet növekedése és a jó műszer-, valamint eszközel­látás a tárgyi körülményeket javította. B. O. Kecskeméti ZIM ifi 4-0 (671-494 fa); Mészáros 367-es és Pozsár 304 fás dobásával biztosan és nagy különbség­gel nyert a helyi utánpótlás. KÖZÉPISKOLÁS VILLÄMTORNÄN Monoron két sportágban megyei meghívásos középis­kolás ünnepi villámtornát rendeztek. Kispályás labda­rúgásban 8, egyenként 5-j-1 fős csapat vetélkedett. A Nagykőrösi Toldi DSK haza­utazások miatt tartalékos gárdával (Bán Zsolt kapus —- Gonda Zoltán, Szabó Robert, Horváth Róbert és Tóth Nor­bert mezőnyjátékosok) és cse­re'nélkül is jól szerepelt. Az élelmiszeripariak a kör- mérkőzéses selejtezőben há­romszor győztek (Nagykőrösi Gimnázium ellen 4-2, Monori Szakmunkásképzővel 6-2 és a Ceglédi Mezőgazdasági Szak- középiskola ellen 1-0 arány­ban), majd a döntőben a Vá­ci Gimnázium l-0-ra jobb­nak bizonyult náluk, és így végül a második helyen vé­geztek. Gimnazistáink igyekeztek, de a szoros mezőnyben vé­gül ötödikek lettek. A kosár­labda-vetélkedőre a körösi, gimnazisták neveztek, de köz­bejött okok miatt nem utaz­KÖSZÖNET A KISZ városi bizottsága ezúton is köszönetét mond a megyei FIN-sportversenyeken közreműködő játékvezetőknek tevékenységükért; a Kossuth és Petőfi iskoláknak és a Ki­nizsi SE-nek pedig azért, hogy sportlétesítményeikkel lehetővé tették a nap sike­rét. KEDDI SPORTMŰSOR Kosárlabda. Kecskemét: a 23. nyári úttörő-olimpia or­szágos döntője. Torna. Kiskunhalas: az út­törő-olimpia országos döntő­je. S. Z. IHaMŐfnSM . A nagyteremben: Frankens­tein menyasszonya. Színes, szinkronizált angol fantasztikus film. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben: Én is jár­tam Isonzónál. Magyar film, fél 6-kor. A kertmoziban: Trükkös ha­lál. Amerikai film. Előadás este 9 órakor. ISSN 0133—270* (Nagykőrösi Hírlapi Éfegig Sporthírekéi^ Kézilabdás visszavágás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents