Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-16 / 140. szám

1987. JÚNIUS 16., KEDD Országgyűlési bizottság tárgyalta Javulnak a postai szolgáltatások Az QMzággyűlés építési és közlekedési bizottsága Sta- dinger István elnökletével tar­tott ülést hétfőn a Parlament­ben. A testület az építő- és az építőanyagipar. a közlekedés, valamint a posta és a távköz­lés 1936. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést vitatta meg, illetve tájékozta­tót'hallgatott meg a hagyomá­nyos postai szolgáltatások helyzetéről és fejlesztéséről. A képviselőkhöz korábban eljuttatott előterjesztést kiegé­szítve Klézl Róbert közlekedé­si miniszterhelyettes hangsú­lyozta: a jobb szervezésnek köszönhetően tavaly a határ­idő betartásával teljesítette szállítási feladatait a közleke­dési ágazat, s kevesebb volt a lakossági panasz is tevé­kenységükkel kapcsolatban. Belső tartalékok feltárásával a gazdálkodás javításában is je­lentősen előreléptek. Doros Béla, a Magyar Pos­ta elnökhelyettese a zárszám­adáshoz fűzött szóbeli kiegé­szítőjében kiemelte: tavaly tel­jesítette fejlesztési tervét a posta. A korábbinál kedve­zőbb helyzet alakult ki a mun­kaerő-gazdálkodásban: gyara­pították a postaforgalomban tevékenykedők és a szellemi foglalkozásúak számát, a há- lózatfenntartói és építési te­rületen azonban továbbra is a munkaerőhiány maradt jel­lemző. Az éves tervet 25 szá­zalékkal meghaladták a be­ruházások a távbeszélésben: 31 400 főállomást kapcsoltak be, a belföldi távhívásban részt vevő helységek száma pedig 107-tel bővült. A Magyar Posta központjá­nál! tájékoztatója szerint az elmúlt évtizedekben a posta- forgalmi szolgáltatások bőví­tése és a társadalmi fejlődés következtében a postai külde- ményforgakwn is jelentősen növekedett. A posta évente mintegy 900 millió levelet kéz­besít. A csomagforgalom ho.sz- szú ideig az 1970-es évek szint­jén stagnált, ma csökkenő tendenciát mutat. A legdina­mikusabb a fejlődés a pénz- forgalomban: a Magyar Pos­ta hálózatán keresztül áram­lik a készpénzbefizetések 98 és a kifizetések 45—50 százaié ka. Szóbeli kiegészítőjében Ker­tész Pál, a Magyar Posta el­nökhelyettese hangsúlyozta: a lakossági igényeknek megfele­lően korszerűsítették, egysze­rűsítették a belső szabályokat, s új szolgáltatásokat vezettek be. Ezek közé tartozik pél­dául a villamos- és buszje­gyek, bérletek árusítása, a gyógyszerközvetítő szolgálat, a pénzbegyűjtés vállalatok, in­tézmények részére. A jövő­ben a sorban állás csökkentése érdekében megkezdik a szá­mítástechnika széles körű al­kalmazását a postahivatalok­ban. A távlati tervek között szerepel a memóriakártya be­vezetése a takarékszolgálat- nál. A bizottság tagjait Ábrahám Kálmán államtitkár, az Orszá­gos Természet- és Környezet- védelmi Hivatal elnöke tájé­koztatta azokról az időszerű környezetvédelmi kérdésekről, amelyek a közeli napokban kerülnek majd az Országgyű­lés nyári ülésszakának plénu­ma elé. Kevesebb szennyezés, nagyobb védelem Új vízművek, tisztítók épülnek Súlyos vízellátási és csator­názási gondokkal küszködik az ország legsűrűbben lakott közigazgatási területe, Pest megye. ' A vízvezetékek építésének ütemét nem követte. párhuza­mosan a szénnycsatorna-fek­tetés, ami önmagában is ele­sendő ahhoz, hogy a vízbázi­sok elszennyeződjenek, nem szólva az ipari üzemekben hi­ányzó elutisztitókról, a szenny­víztisztító telepeken uralkodó állapotokról, illetve a keletke­ző iszappk elhelyezésének problémáiról. Tíz éve 14 ve- . szélyeztetett települést tartat­tak nyilván, nagy többségük sorsa rendeződött, mások vi­szont beálltak a sorba, úgy­hogy ma tizenkettő ügyét kel­lene megnyugtató módon rendbe tenni. Megyei erőforrásokból csak tűzoltómunkára futotta, és a VII. ötéves terv ismert pénz­ügyi kondícióiból sincs mód a rendkívül kedvezőtlen helyzet gyökeres megváltoztatására. Ezért tárta a megye párt- és tanácsi vezetése a tényeket a kormány elé. mely előírta az 1995-ig szóló közm'űfejlesztési koncepció kidolgozását, A víz­ellátással kapcsolatban két, a csatornázást és szennyvíztisz­títást illetőleg három változat született. A vezetékes ivóvíz- hálózat fejlesztésével kapcso­latosan az első alternatíva ar- zal számol, hogy elmaradá­sunk fele behozható, míg a második szerint elérnénk a megyék átlagát, azaz a 75 százalékot. Mindkét elképzelés szerint a városokban, a városi jogú nagyközségekben, valamint, az agglomerációs övezetben és a kiemelt üdülőövezetekben tel­jes körű ellátást kell megvaló­sítani. A csatornázást tekint­ve két. illetve háromszorosá­ra kellene növelni a szenny­vízvezetékkel ellátott otthonok számát, sőt a harmadik va­riáció már a megyék várható átlagos ellátási színvonalával számol, ami lehetővé tenné, hogy megkezdődjék a közmű­olló zárása. Mindhárom esetben a szük­ségletekkel arányosan fejlesz­tendő a tisztítókapacitás, a mai egyharmados mechanikai tisztítással szemben annak tel­jeskörűségét kell biztosítani, egyben a keletkező szennyvi­zek 75 százalékát biológiailag is kívánatos tisztítani. Alap­vető követelmény, hogy a csa­tornázatlan területekről elszál­lított szennyvizeket megfelelő helyen tudják fogadni, s a ha­tósági eszközöket is érvénye­síteni keil, hogy a toxikus anyagokat kibocsáitó üzemek megépítsék a szükséges be­rendezéseket. A fenti stratégia alapján a következő megoldási javaslat született: 1995-ig víztermelő kapacitásunkat meg kell két­szerezni. A többlet 55 száza­lékát a megyében keil előál­lítani, kisebb részét kaphat­juk a fővárosi hálózatról, il­letve a szomszéd megyéit re­gionális rendszeréről. Jelenleg 15 település kap a fővárostól vizet, a későbbiekben pedig további hót kapcsolódási bá­zis épül ki, például Erden, Dunakeszin és Szentendrén. A bicskei regionális vízmű fej­lesztésével a Zsámbéki meden­ce településeinek vízellátása oldódik meg, ebben a tervidő­szakban még csak részleges kiépítéssel. Piliscsaba és tér­sége ellátásának érdekében a dorogi regionális - rendszerre] jön létre a kapcsolat ebben a tervidőszakban. Vízbázisbővításre kerül sor Nagymaros térségében, a hosz- szab’o távú vízellátás bizton­sága érdekében megteremthe­tő a kapcsolat Nógrád megyé­vel is. A meglévő térségi víz­müveit közül a legnagyobb fej­lesztés Érden valósul meg, bő­vülnek a helyi vízművelt Ceg­léden, Nagykőrösön és Szász- halombattán, sőt újak létesíté­sét tervezik Dabas, Nagykáta, Ráckeve és Cegléd térségében. Fokozott védelemben részesí­tik a Duna-parti szűrésű víz­bázist. Érd. Budaörs, Ráckeve, Vác. Szentendre. Dunakeszi, Sziaet- szcntmiklós és Gödöllő körze­tében épülnek ki azok a tér­ségi rendszerek, melj'ek 51 település szennyvízelvezetéséi és -tisztítását oldják majd meg. ,, A vízellátás első, a csator­názás második változata a megye közművesítésének gyor­sításához a minimális progra­mot adja, ám több tízmilöiárd forintba kerül. A tanácsok, a gazdálkodó szervezetek és a lakosság anyagi áldozatválla­lása mellett is csak a kormány jelentős támogatásával való­sítható meg. Fazekas Eszter Egy felmérés tanulságai Fontos a nemzetiségek véleménye Nemzetiségi politikai? Igen, az nálunk rendben van — bólintanak rá százból kilencvenkilencen, s persze igazuk is van. De ennyivel azért nem lehet elintézni ezt a kérdést, amelynek ilyen vagy olyan vonatkozásai szorosan hozzátartoznak Közép-Kelet-Európa, s benne Magyarország nem mindig felemelj múltjához, törté' nelniéhez, ráfűződő jelenünkhöz is. Joggal mondjuk nemzetiségi politikánk lenini alapelvei, gyakorlata és eredményei itthon és külföldön egyaránt elismerést váltanak ki — de ennél tovább nem jutunk a hétköz­napokon. Mintha mindez nem foglalkoztatná az embe­reket ... Baj ez, rossz ez? Egyfelől nem, hiszen azt jelzi, hogy e tekintetben megszűntek a társadalmi te szükségek, másfelől viszont arra figyeimeztet: leegy­szerűsítőnek tűnik a képlet. Mert ezt is lehet jobban csinálni. Nem a nagy po­litika szintjén, hanem lejjebb, ott. ahol a mindenna­pok zajlanak. iikai munkában, hanem az igazgatási tevékenységben vált erőteljesebbé, elsősorban az oktatás és a közművelődés te­rületén. — A tanácsok tevékenysége nem elég tudatos és tervszerű — mondja Marosvölgyi Lajos, Szentendre nyugalmazott ta­nácselnöke, aki jelenleg egyik Irányítója a nemzetiségi albi­zottság munkájának. — Ahol a legjobban mennek a dolgok, ott is féloldalasságról beszél­hetünk. mert elsősorban nemzetiségi kultúra terjeszté­sére, a nyelvoktatásra kon­centrálnak. Másutt meg az baj, hogy nem mindig látják a nemzetiségekkel való foglal­kozás jelentőségét. Itt van pél­dául a kétnyelvű helységnév­tábla kérdése. A megyében 18 településen van ilyen, további háromban tervezik a beveze­tését. Az intézmények több­nyelvű jelölése is bővítésre szorul. Még azokban az isko­lákban is alig találkozni ilyen feliratokkal, ahol a nemzetisé­gi nyelveket oktatják. Sokan azt mondják, közöttük nemze­tiségiek is, hogy ezek alkal­mazása puszta formalitás. Pe­dig nem az, hanem olyan gesz­tus, amelynek politikai tartal­ma van. A különböző felméré­sek során találkoztunk olyan véleményekkel is, amelyek szerint a nemzetiségi jogod! hangsúlyozása „megbonthatja" a falu egységét. Az ilyen vé­lekedésnél! nyilvánvalóan meg­vannak a történelmi, tudati gyökerei. Fájdalmas tapasztalatok Bizony megvannak... A nemzetiségi lét feltételei gyö­keresen megváltoztak a szo­Kis bizonytalanság A helyi tanácsoknál! megha­tározó szerepük van a nem­zetiségi politika állami fel­adatainak végrehajtásában. A nemzetiségi lakosság közérze­tét, a nemzetiségi politikáról alkotott véleményét elsősor­ban az határozza meg, hogy a lakóhely megfelelően ösztö­nöz-e a hovatartozás szabad eldöntésére, Illetve biztosítja-e a jogok érvényesülését, a nem­zetiségi lét vállalásának szer­vezeti, anyagi és egyéb felté­teleit. Erre a kérdésre keresik a választ a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottsága és a Pest Megyei Tanács keretében működő nemzetiségi albizott­ságok. Több találkozót is tar­tottak mostanában ezzel (kap­csolatban. Pártbizottsági és népfronttitkárok, tanácsi ve­zetők, a társiközségek elöljárói cseréltek véleményt a tovább­lépés lehetőségeiről. Az infor­mációáramlást különböző fel­mérések is segítik. Sok érdekességet és megszü­letendő tanulságokat mutat­nak például a helyi tanácsok­tól visszaérkezett adatlapok. Ezekből kiderül, hogy a nem­zetiségi státus megítélésében is vannak különbségeik. A népszámlálás adataiból kiin­dulva 65 településen vizsgálód­tak, s a válaszokból kiderült, hogy nem mindegyik tekinti magát nemzetiségi jellegűnek. Ez a bizonytalanság érezhető abban is, hogy több helyen nem tárgyaltaik nemzetiségi té­mákat, s nem határozták meg — legalább középtávra — a feladatokat. A települések többségében a nemzetiségekkel való foglalkozás nem a poli­Saiakdomb helyére épült a leányvállalat Számítóközpont a konténerben Valami lit megváltozott — konstatálja az utazó, elha­ladván a Ganz Danubius Hajó- és Darugyár váci portája mellett. Két évvel ezelőtt még salakhegyek cs szénkupacok csúfították a környéket, most karcsú kémények nyújtózkod­nak az ég felé, s mögöttük akkora épületcsarnok, hagy a varsailles-i palota tükörterme hozzá képest aprócska suf­ninak tűnik. Élettel telt meg á mintegy 20 ezer négyzetmé­teres térség, munka zajával, gépzúgással. Egy beruházás vé­frnf őri szemcseszóró, valamint a fes­tő-szárító kabinokat. Az új felszerelések többségét a cserkúti Mezőgéptől vették az anyagmozgató eszközökéi meg az Épgéptől és az ÉGV- töl. Gondolniuk kellett a kör­nyezetvédelemre is. mivel festékekkel dolgoznak. A kél ember nagyságú elszivóven- tilátor és a 22 méter magas, két méter átmérőjű oldószer­elszívó kémény szolgálták ezl a célt. ezekben az oldószer egy vizes függönyös tisztítás után kerül. S ezzel a történet itt akár be is fejeződhetne. Hiszen elérkeztünk napjainkhoz, amikorra az eredeti elképze­lés már megvalósult, s javá­ban dolgozik a leányvállalat, Sőt, többre képes, mint gon­dolták, s hogy kihasználja kedvező adottságait, törzs­megrendelői mellé újakat ke­res. Nemrég állapodott meg egy szovjet konténer szállít­mányozó vállalattal, a Morf- lottal, hogy a hazánkba ér­kező áruszállító konténereket karbantartják. Már korábban kapcsolatba kerültek a mul­tinacionális Jeuró céggel, a világ legnagyobb konténer­szállítmányozójával, a CTI- vel pedig a közeljövőben szerződnek, s ezzel teljesedik ki szolgáltatásuk. Igen, a beruházás már le­zárult. Am. ahogy mondani szokás, evés közben jön meg nz étvágy. Az itt dolgozók tovább akarnak fejlődni, fej­leszteni. Rájöttek ugyanis. hogy javító, felújító tevé­kenységüket jól egészíthetnék ki speciális konténerek gyártá­sával. Nem áruszállításra al­kalmasakra, inkább műszaki funkciójú, munkaigényes ter­mékekre gondoltak. így pél­dául az expedíciós számító- központra, amelynek első pél dányát már megvették tőlük kőolajkutatáshoz. Vissza-visz- szatérő partnerük a Villa­mosipari Vállalat, minden ne­gyedévben 2—3, elektromos kapcsolótér kivitelezésére al­kalmas konténert rendel, ahol a speciális funkciót az inten­zív szellőztetés és a különle­ges méretek jelentik. Nagy feltűnést keltettek a tavalyi Budapesti Nemzetközi Vásá­ron hőhasznosítóval és sűrí­tett levegővel ellátott beren­dezésükkel. Nos, egyebek kö­zött ezek továbbfejlesztése foglalkoztatja ókét. Nemcsak másoknak gyártanak, hanem, stílszerűen, irodaépületük és energetikai blokkjuk is kon­ténerekből készült, így leg­alább maguk is lemérhetik termékeik használhatóságát. \/an gondjük elegendő Nagy terhet vállalt magára a leányvállalat mindössze öt­ven dolgozója, hiszen a mint­egy 100 millióba kerülő beru­házási összeget nekik kell ki­gazdálkodniuk. Van gondjuk elegendő, most jönnek elő gépeik gyermekbetegségei és még hátravan a lemezmeg­munkáló beszerzése, elhelye­zése — hogy csak néhányat említsünk. De bíznak a több lábon állás sikerében, hogy hosszú távon jó piacra talál­nak majd speciális konténe­reikkel. T. A. Szakaszos tarvek cialista viszonyok között. Gya­rapodott a nemzetiségi lakos-, ság anyagi jóléte, fejlődött is­kolázottsága, differenciálódott társadalmi rétegződése, foglal­koztatási struktúrája. Ez mind-mind a beilleszkedést erősíti, s közben fellazultak a korábban többé-kevésbé zárt nemzetiségi közösségek. A nagymértékű természetes asz- szimiláció mellett azonban a múltbéli fájdalmas tapasztala­tok, közöttük a lakosságcse­re, a kitelepítések még mindig hatással vannak a nemzetisé­giek viselkedésére. Különösen a németeknél és a szlovákok­nál figyelhető meg ez. — A közelmúltban dél­szláv. szlovák és német értel­miségieket hívtunk meg be­szélgetésre. s bizony az utób­biak közül 'kevesen tették ele­get a meghívásnak — mondja Marosvölgyi Lajos. Még min­dig gyakori, hogy nemigen fo­galmaznak meg igényeket, nem kezdeményeznek, nem kérnek segítséget a helyi ve­zetéstől. A másik oldalról vi­szont nem kapnak bátorítást. Ez oda vezet, hogy nem ala­kulhat ki a helyi érdekvéde­lem. A különböző testületek­nek vannak ugyan nemzetisé­gi tagjai, de ők nem mindig képviselik társaikat, inkább úgy lehetne fogalmazni: nem­zetiségi származásúak. Orszá­gosan a nemzetiségi szövetsé­gek feladata az érdekvéde­lem, nemrégiben pedig a HNF kereteiben megalakultak a vá­lasztmányi tagok megyei cso­portjai. Tevékenykedik a me­gyei tanács művelődési bizott­ságának nemzetiségi albizott­sága is. Helyi szinten azonban nincsenek olyan érdekvédelmi szervezetek, amelyek partne­rei lehetnek a tanácsoknak. Úgv gondoljuk, hogy ezt fel­vállalhatnák a választmányi csoportok helyi tagjai, vagy azok híján két-három. oílvan tekintélyes - ember, akikkel konzultálni lehetne fontosabb kérdésekben. Am ez is kevés, mert a nemzetiségi lakosság­gal rendszeres kapcsolatot kell kialakítani. Elképzelhető pél­dául egy nemzetiségi fórum megteremtése a falugyűlések mintájára. A helyi nemzetisé­gi politikának ugyanis szerve­sen be kell énülnie a telepü- lésnolH'tikéba. Ehhez viszont az szükséges, hogy a tanácsok va­lamennyi lakossági csooort véleményére támaszkodhassa­nak. Lappangó igények Természetesen más a tenni­való ott. ahol a település la­kóinak 60—80 százaléka nem­zetiségi és más, ahol csali né- hányan élnek, de az utóbbi­ak számára is biztosítani kel! az alkotmányban lefektetett jogaikat. Több településen, fő­leg a szlovák és német szár­mazásúak. magyarnak vallj ál? magukat és a nyelvet is csak az idősebbek értik, beszélik. Ilyen községekben is van ten­nivaló, főleg ha a lakosság egy része a hagyományok ápo­lásával őrzi a nemzetiségi jel­leget. A felelős szerveket nem mentesítheti a tennivalóktól az, hogy a nemzetiségi la­kosság úgymond „nem kíván” élni jogaival, nem tekinti ma­gát nemzetiséginek, nincsenek igényei. Az esetek többségében ugyanis — ahogy már utal­tunk rá — az asszimiláció mellett a múltbéli fájdalmas tapasztalatok játszanak döntő szerepeit. Ezért a tanácsoknak és a többi helyi szervnek is fontos feladata, hogy oldja a félelmeket, figyelembe vegye a lappangó igényeket és tapin­tatos politikai munkával se­gítse azokat felszínre hozni. Ehhez adnak fogódzót a kö­zelmúltban lezajlott találko­zók, a felmérések is. A szám­talan információ feldolgozása után körvonalazódnak a fel­adatok, a tennivalók. Máris segítséget nyújt az elvi és gya­korlati tanácsokat tartalmazó módszertani levél, amelyet a helyi szervek is kézhez kap­nak. A tervek szerint az ősz­szel a megyei tanács is napi­rendre tűzi ezt a rendkívül fontos témát. Kövess László ipar v űó első ütem tervét, felgyorsul­tak az események. A terep- rendezés után először a be­kötőutat készítették el és a kétezer konténer tárolására alkalmas létesítményt. A munka kellős közepén tartot­tak, amikor kivitelezőt kellett váltaniuk: a Dunaszolg GT helyett a gödi Dunamenti Termelőszövetkezet építőipari főágazata vállalta a továb­biakat. Ám így sem csúsztak a határidővel, 1985 végén maguk mögött tudhatták az első nagy feladatsort. Köz­ben már kezükben volt a második ütemterv. Ez a kon­ténerjavításra, felújításra al­kalmas épületegyüttest fog­lalta magában: a 18X60 mé­teres csarnokot és a hozzá kapcsolódó felületfelújító gyártósort befogató üzem­részt. Új partnerek Tavaly tavasszal aztán ne­kiláthattak a falakon belüli világ megteremtéséhez. Ki­alakították az energetikai és szociális blokkot, ezenkívül két, egyenként 18 méter hosz- szú épületbe telepítették a fe­lületvédelmi gyártósor tech­nológiai berendezését, a itsijcö eiuueuuuasidj uui^u­zik az elegáns nevet viselő Re ConTerm Ganz Danubius Konténerterminál Leányvál­lalat. Pedig nincs még há­rom éve, hogy létezéséről, megszületéséről döntöttek. Az alapító cég váci gyáregységé­ben régóta foglalkoztak már külföldi és hazai szállítmá­nyozó vállalatok konténerei­nek gyártásával. Ez a több mint 20 éves tapasztalat, no tnog a gyors és rugalmas szolgáltatás lehetősége hívta életre a leányvállalati formát. S ezzel az országban egyedül itt vállalkozhattak — szak­mailag és műszakilag is meg­alapozva — kizárólagos fő tevékenységként erre a fel­adatra. Induláskor útibatyujukba került a váci gyártól költ­ségtérítéssel átvett technikai, műszaki berendezés, az anya­vállalattól kapott 30 millió forint — főként állóeszközö­ket tartalmazó — alapítási juttatás, 'és a 75 milliós banki hitel. így hát nekifog­hattak az alapításhoz, készül­hettek a tervek több fázis­ban, hogy az építkezés is megindulhassék. Amint 1985 júniusában az

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents