Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-15 / 139. szám

Szünidőben Táborok ismeretszerzésre A nyár valamikor a diákok­nak a szünidőt jelentette, a gondtalan pihenést, a falun élőknek a látástól vakulásig tartó munkát, és csak nagyon keveseknek adatott meg a kö­zös, családi nyaralás élménye, öröme. Néhányan eljutottak cserkésztáborba, vagy éppen a középiskolások sporttáboraiba. Kevesen vállalkoztak volna arra, hogy a kánikulai forró­ságban ismereteiket gyarapít­sák. A felszabadulás után kez­dődött a fiatalok szabadságá­nak tömeges méretű szerve­zése, ekkor jöttek létre a Ba­laton partján az úttörők, az Ipari tanulók táborai, ekkor szerveződött a diákok építő­táborozása, majd néhány év­vel később kezdték szervezni az úgynevezett szaktáborokat, amelyek az érdeklődési körük­nek megfelelően toborozták a fi italokat és az idősek közül a táborlakókat. Ma már különböző géemkák, munkaközösségek, utazási iro­dák hirdetik a mindent ígé­rő táboraik sokaságát, nyelv- tanulást, lovaglást, úszásokta­tást, teniszt a táborban egy­aránt kínálnak. De bekapcso­lódtak a szaktáborok szerve­zésébe a közművelődési intéz­mények is. A gödöllői műve­lődési központ széles kínálat­tal, választékkal jelentkezik a nagy versengésben, s úgy hír­lik, hogy érdektelenség nem veszélyezteti ezeket az ismere­tek megszerzését és szórako­zást egyaránt ígérő nyári együttl éteket. Június 15-én nyíliik a játé­kos nyelvi tábor az angolul tanuló 3—10 éves gyerekek­nek. Elnevezése utal a foglal­kozások sokszínűségére: — Tíz nap a tesz-vesz táborban. Ugyanezen a napon kezdő­dik a IV. országos zenei isme­retterjesztő tábor, amelynek vezetője Földes Imre, a bu­dapesti Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola tanára. Ide e jelentkezés meghívással tör­tént és a résztvevők összeté­tele ettől függően alakult. El­sősorban zene- és énektaná­rok, zeneművészeti főiskolai és szakközépiskolai hallgatók vesznek ezen részt. Szövőtá­bor két alkalommal is várja az érdeklődőket. A június 15-én kezdődő — ezt az Egész­ségügyi Dolgozók Szakszerve­zetével együtt szervezi a mű­velődési központ — elsősor­ban a népi szövéstechnika alapelemeivel ismerteti meg a hallgatókat. A második tábor augusztus 3-án indul. Mind­két szaktábort, Kunszt Vero­nika, a művelődési központ szövőszakkörének a vezetője irányítja. Többéves múltra, sikerekre és eredményekre tekint vissza a június 2Í-én megnyíló fo­tótechnikai, -történeti tábor, amelynek szakmai vezetését Flech Bálint fényképész, Kin­eses Károly fotómuzeológus. Pálvölgyi Róbert vegyész, Sis­ka Gyula restaurátor és Vé­kás Magdolna fotográfus vál­lalta. A tábor muzeális érté­kű fotódokumentumok, régi családi fotók gyűjtéséhez, fel­dolgozásához, illetve restaurá­lásához nyújt fotótechnika­történeti ismereteket. Június 29-én Zsámbokon kezdi munkáját az elsősorban közművelődési szakemberek számára szervezett szociográ­fiai tábor Madarász Imre ta­nársegéd és Kecskés József népművelő vezetésével. A tá­bor meghirdetői így indokol­ták a közös munkával kapcso­latos céljaikat: — Az 1975— 1987 között társközségként funkcionáló, 1987 elejétől nép­szavazással függetlenné vált, önálló tanácsi igazgatással rendelkező Zsámbok helyi társadalmának feltáró vizsgá­lata, elemzése. A tűzoltók naplójából Égő busz a patkókanyarban Az elmúlt időszakban — valamennyiünk szerencséjére — nem sok eseményt rögzí­tettek a tűzoltók naplójában. Az esőzések következtében legtöbbször az intézmények, lakások pincéibe befolyt víz ki szívatásához kérték segítsé­güket. A körzet számtalan községében végeztek ilyen munkát, Gödöllőn például a Kőbányai Sörgyár kirendelt­ségén és családi házaknál ön­tötte el a víz a pincéket. A gyors beavatkozásnak kö­szönhető, hogy a veresegyházi Tüzép-telepen ismeretlen sze­mély által eldobott égő ciga­retta csupán a könnyen láng­ra lobbanó nádpadlót gyúj­totta meg. A kár így csak tíz­ezer forint lett, a gyorsaság jelentős értékeket mentett meg, hiszen ez a telep közvet­lenül a vasútállomás mellett található. Ismét szabálytalan hegesztés miatt keletkezett tűz Gödöl­lőn egy családi ház garázsá­ban. Veszélyeztetve volt a benne álló Zsiguli gépkocsi, a gépek, bútorok és más be­rendezési tárgyak elegtek. A kár több mint nyolcvanezer forint. A szintén szabálytala­nul végzett gázégetes miatt terjedt tovább a tűz és kapott lángra Szilasligeten egy mel­léképület. A kár jelentéktelen, ezer forint körül van. Nehezebb volt a tűzoltók helyzete Isaszegen, ahol a Madách utcában egy lakó petróleummal leöntözte a bú­torokat, majd meggyújtotta a berendezést. A. szomszédok értesítésére kivonuló egysé­gek két gázpalackot sikeresen kihoztak a lakóházból, így a nagyobb bajt elkerülve negy­venezer forintra becsülhető a veszteség. Az ügy lezárásához, az ok felderítéséhez további vizsgálatok szükségesek, me­lyeket a rendőrség szakértők bevonásával jelenleg Is foly-* tat. A budapestieket segítették ki a gödöllőiek a Maglódi úton árokba borult betonke­verő kiemelésénél. Egy autó­busz égett a 30-as főúton, az úgynevezett patkókanyarban. A kár megközelíti a százezer forintot, a vizsgálat tovább tart. Két sajnálatos életmen­téshez — inkább életmentési kísérlethez — is hívták a gö­döllői tűzoltókat. A tilos jel­zés ellenére fürdött és a víz­be fulladt egy tizenkilenc éves fiatalember a babati tó­nál. Ikladon a vasúti átjáróban az Aszód—Balassagyarmat kö­zött közlekedő személyvonat előtt akart áthaladni egy MTZ traktor, a hozzá csatla­kozó szlppan tóval. Az össze­ütközés következtében a trak­tor darabokra tört, a szip­pantó beszorult a vagonok és a vaskorlát közé. A vezető életét vesztette. A gödöllői egységek műszaki felszerelés­sel, daruval a roncsok elta­karításában, a helyszín rend­betételében tudtak csak se­gédkezni. B. E. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xiv. Évfolyam, m. szám 1987. JUNIUS 15., HÉTFŐ SZOT-okiévél a szakmunkásképzőnek Védik, gazdagítják környezetüket Gazdag a könyvtára a gödöl­lői Madach Imre Szakmunkás- képző Intézet és Szakkö­zépiskolának. Folyóiratokban is bővelkedik. És: ugye mi­lyen érdekes, a választék fele olyan lapokból áll, melyekben rendszeresen olvashatunk kör­nyezetvédelmi témájú írásokat. A legfelső sorban a legelső az Állatvilág. A többiek, az Egészség, az Űj Tükör, a Ma­gyar Mezőgazdaság, a Mező­gazdasági Mérnök, a Technika, a Tudomány, a Búvár, a Heti Világgazdaság, az Élet és Iro­dalom, a Valóság és még so­rolhatnánk. Mindez jól illik _ az ese­ményhez. Környezetvédelmi tevékenységéért az iskolát SZOT-oklevéllel tüntetik ki. Szabóné dr. Wallin Erzsébet, a Szakszervezetek Gödöllői Városi Bizottságának titkára üdvözli a megjelenteket, a ta­nári kar és a diákság néhány tagját, Somogyi Líviát, a KISZ városi bizottságának titkárát. Majd kijelenti, a Madách is­kola nagyon sokat tett, tesz a város környezetének védel­méért, fejlesztéséért. Elsőként a megyében A szót Lusztig Gábor, a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsának politikai munka­társa veszi át. Mielőtt átadja az oklevelet, elmondja, hogy miért is értékelte ilyen nagy­ra az SZMT elnöksége a szak­munkásképző és szakközépis­kola tevékenységét. Az itt. dol­gozók és tanulók fontosnak ér- >zik az iskola környezetének ápolását, gazdagítását. Befeje­zés előtt áll a szabadtéri sport­telep önzetlen munkával való építése. Kiveszik a részüket a városi feladatokból is. A pedagógusok tudatosítják a diákságban, hogy az iparban a szakmunkásokon is múlik a technológiák pontos alkalma­zása. Ennek óriási a környe­zetvédelmi jelentősége. Az is­kola újságjában, az Iparkodó- ban rendszeresen közölnek a témához kapcsolódó Írásokat. A Madách-napi pályázatra 34 munkát küldtek be a fiatalok. A Tiszta út, tiszta forrás pá­lyázaton 25 diák kezdett el dolgozni. Ezek voltak az érvek, melyek a mellett szóltak, hogy az ez irányú tevékenységért adható legmagasabb szakszer­vezeti elismerést a gödöllőiek megkapják. Érdemes megemlí-, teni, Pest megyében ilyen ok­levelet szakmunkásképző még nem kapott. A környezetvédel­mi világnap alkalmából öt ok­levelet adtak ki, ezekből csak ezt szánták iskolának. Hasonlóságok — örömmel tapasztaljuk a megnövekedett érdeklődést is­kolánk iránt. Számunkra meg­lepő, hogy ilyen nagyra érté­kelik a környezetvédelmi te­vékenységet, hiszen minden évben arra törekszünk, hogy jobban dcygozzunk az előző évinél — fejti ki dr. Mund- ruczó János igazgató, átvéve az oklevelet. — Általában a szakmunkás- képző intézetekben a legnehe­zebb feladat a tanulók kör­nyezetvédelmi nevelése és itt a legrosszabbak a lehetőségei is. Pedig a tanulók közül a szak­munkástanulók azok, akik leg­először és közvetlenül talál­koznak az ipari tevékenység veszélyeivel, s azzal is, hogy sok hulladék, melléktermék újrahasznosítható. Mindezt fel kell ismerniük, . meg kell ismerniük. Ügy tűnik, hogy a gödöllői iskolából kikerülő fia­talok nagyjából már tisztában lehetnek ezzel a felelősséggel — vélekedik Szabóné dr. Wil- lin Erzsébet. A Gödöllői Városi Tanács az erkölcsi elismerést forintok­kal egészíti ki. Dr. Zsembery Sándorné általános tanulmányi felügyelő kimondja a bűvös számot: tízezer forint vehető majd át, amellyel a két kör­nyezetvédelmi klub gazdálkod­hat. Ez nagyon jó lesz, mondják nekem a Barna Péter által vezetett klub tagjai, Gucky Csaba szobafestő és Balázs Dé­nes gázszerelő tanulók. Va­jon miért érdeklődnek a kör­nyezetvédelem kérdései iránt? Természetesen ők is szeretnek kirándulni. A túrák, a foglal­kozások valószínűleg a bioló­gia tantárgy hiányát is pótol­ják. Másrészt a munkavéde­lem tantárgy is foglalkozik a témával. A két elsős kimond­ja: a munkavédelem arról szól, hogy hogyan védhetjük meg magunkat a munkahelyi káro­sodásoktól. A környezetvéde­lem hasonló dolog, csak hosz- szabb távon és szélesebb kör­ben érint mindegyikünket. Az is fontos, hogy a tanár úr megtalálja a hangot a fiata­lokkal, a foglalkozások nem óraszerű keretekben zajlanak. Nincs szünet Sajnos olyan sokan járnak a Madáchba, hogy egy-egy héten a tanulók fele van csak isko­lában. Amíg a gázszerelők ta­nulnak, a kőművesek gyakor­laton vannak. Ezért a teljes szakköri tagság ritkán találko­zik egymással. Az egészség- ügyisek, a szakközépiskolások egy másik szakkör látogatói. Azt Lippai Judit kollégiumi nevelőtanár vezeti. A tanév már befejeződött, az egyik kislányt a gyakorla­táról hívták be az ünnepségre. Ám az érdeklődésük nyáron sem szünetel. Mint Gucky Csaba megjegyzi, most a csa­ládi kirándulások sorosak. A szemléletet alakító könyvek, folyóiratok itt a könyvtárban bizony akkor kerülnek kézbe, ha a természet már felkeltette a fiatalokban a kíváncsiságot. Balázs Gusztáv A tea egyedi Számomra meghökkentő a dolog. A Magyar—Szovjet Barátság lakótelepi óvoda kerítésének a tövében, a be. járathoz vezető úton kicsiny bódé áll. Gondosan strázsál ott, gombaölő szerrel le­ápolva. Formája egyedi rendeltetést sejtet. A . tő- szomszédságban dolgozó építőipari munkások szük­ségét szolgálja, gondolom. Dicséretes a dolgozókról va­ló gondoskodás, de azért ta­lán nem oda kellett volna állítani azt a kis helyiséget. in. m. Városi véradénap Évente egyszer véradónapot rendez a város lakosai, üze­mei és intézményei dolgozói részére a Vöröskereszt gödöl­lői vezetősége. Idén ez az al­kalom június 16-án, kedden lesz a vérellátó állomáson. Reggel nyolctól tizenöt óráig ide várják az önkéntes vér­adókat. Karikás iskola Megaiakd a tanács Ezekben a hetekben alakít­ják meg a város és a körzet iskoláiban az iskolatanácsokat az új oktatási törvénynek megfelelően. A gödöllői Kari­kás iskolában, holnap, június 16-án, kedden kerül sor az eseményre, délután 5 órakor. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Magyar filmek múzeuma: Gül Baba (készült 1940-ben) 17 órakor. Lakatos Vince: Agrárszoció — fotókiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. A hónap műtárgya: Nagy Sándor: Harmadik mese, megtekinthető az előtér­ben. MoTflll Honda-lovag. Színes japán kalandfilm. 4 órakor. Távol Afrikától. Színes ame­rikai film. 6 és 8 órakor. Labdarúgás Fordulat a fináléban Az 1986 87-es öregfiúk-baj- nokság utolsó előtti forduló­jára .került sor és a GSC csa­pata ezen a találkozón győze­lemmel búcsúzott a hazai kö­zönségtől. A múltkori csonka csapathoz képest is tovább gyengült az együttes, az egyik J ártam valamikori kertjeit ennek a térségnek. Négy oldalról az utcák házai hatá­rolták be. Az összefutó kert­végek szóváltásra, beszélgeté­sekre is alkalmasak voltak. Az Jtt maradt, megmaradt gesztenye- és diófák a múltat idézik. Az újabb időt pedig a közös munkálkodás, mely a házak környékét szinte park­övezetté alakította ki. Még a 60-as évek elején kezdődött a házak alapjainak lerakása. Nagy téglahalmazok s más építőanyagok tömeges megjelenése sejtette, új épüle­tek fognak itt már városias házakká válni. És valóban, a kerttérség közepe táján kez­dődött az egyik, majd utána következően a másik és har­madik ház építése. A Kistar- csai Építőipari Vállalat em­berei munkálkodtak serényen és alakították Gödöllőn a második lakótelepet (az első a János utcai volt). A volt Imre utcai leányis­kola területe ez. Az iskola udvarából láthatjuk a máso­dikként megépült három lép­csőházas emeletes épületet. Kedves ismerősöknél, a Mül­ler családnál beszélgettünk a lakásszerzés akkori lehetősé­geiről. Elmondták, ezek az el­ső OTP-s öröklakások Gödöl­lőn. Mint ifjú házasok, a ne­hezen megszerzett beugrót, mely akkor 50 ezer forint volt, letéve kapták meg a számukra ma is megfelelő la­kást. A család itt élhetett harmóniában az elmúlt 20 Séták a városban Serénykedő lakótársak évben. Azonban sok változás, sok tevékeny közreműködés révén érték el a mai ideális állapotokat. 1967 decemberében költöz­tek a háromszobás lakásba. A fűtés akkor még szobánként cserépkályhákkal történt. A lakók összefogása által terem­tődött meg a központi fűtés. A közös munkálkodások ősz- szetartozóvá tették őket. Itt nem igaz a magábazárkózás, az elkülönülés. Az épületek környezete is erről tanúsko­dik, szépen kialakitott zöld terület pompázik a régi ker­tek helyén. A szemlélő felfe­dezi az aranyeső sárga, a lab- darózsa fehér, a japánbirs pi­ros, az orgona lila és fehér, a gyermekláncfű sárga virá­gát, és már a szállongó ejtő­ernyős magvait is. Zöld pá­zsit és nyírt bokorsor mutatja a törődés nyomait. Feljebb, a három ház mö­gött .épült három újabb, más megoldású épület, mely a MÉMMI kezelésében van Ezek egyikében napközis óvo­da működik. Ottjártunkkor épp tatarozták, míg az előtte lévő ház már megújulva áll a térségben. Ez a hat ház a volt kertek helyén szinte védelmet kapott a HÉV felőli oldalról, ahová hosszú sávház épült. De a Kossuth Lajos utcai ol­dalról is ilyen határolása van az ugyancsak sávházas beépí­téssel. Ez az épületsor egy ki­csit közel került, ráült a ke­resztirányú házakra. összességében az újabb Kossuth Lajos utcai házsor­ral egy jól behatárolt lakóte­lepi résszé vált ez a terület. A szemlélőt, az utóbb épült sávház egyik lakásába is in­vitálták egy kétszobás otthon­ba, a HÉV felőli oldalon. A modern felfogásban, újsze­rűén épült lakások kedvező lehetőségeket adnak még a generációk egymás mellett élésének is. A szobák egymás­tól való elkülönítése, vala­mint a konyhai rész nagyab­lakos elrendezése, igen jó megoldású. Kár, hogy az ab­lakok középnyílásúak és nyi­tásukkor belógnak a belső térségbe, s ez zavaró, főleg a keskeny konyhában. A szemlélő azt is látja, hogy az átalakulási folyamat­ban a házakat jelölő házszám­táblák már idejüket múlták, át is vannak húzva. Van is emiatt egy kis összevisszaság, Kezdetben a Szabadság térhez tartoztak az épületek, s így voltak a házak számozva. Az új elrendezésben egy körút alakult ki, melyet Korvin Ottóról neveztek el (a Ta­nácsköztársaság munkásmoz­galmi vértanúja volt) és a közben lévő közöket, három híres Gödöllőn élő és tevé­kenykedő emberről nevezték el. Nagy Sándor a gödöllői művésztelep egyik jelentős tagja, Magyar Kázmér nép­rajzi író, Móra Ferenc ba­rátja, Mihály Dénes a televí­ziózás egyik úttörője. A Müller családdal való be­szélgetés során az is felszín­re került.: kevés a sportolásra alkalmas tér, és kevés a par­kolási lehetőség. De a legfőbb probléma a bevásárlás. Ez a lakótelep már elbírna egy korszerű ABC-t. Nagyon nagy szükség volna rá. A maszek üzletsor a Kossuth Lajos ut­cában ugyan enyhített a problémán, de nem adta a megoldást, Még azt is megtudom a Müller családtól, hogy azért tudott a terület a város szép részévé válni, mert a parko­sításhoz igén nagy tanácsi se­gítséget kaptak. Facsemetét, növényt bocsátottak rendelke­zésükre. S a lakótársi összefo­gás eredményhez vezetett. De egyedi iparkodás is gazdagí­totta a növényzetet, ők ma­guk is Nagybörzsönyből hoz­tak fenyőfacsemetéket (onnan származtak Gödöllőre), me­lyek már több méter maga­sak, s finom új hajtásuk jelzi további növekedésüket az ágak hegyén. Szántai Sándor leghasznosabb középpályás. Huszár nem tudta vállalni a játékot. A vendég BKV Előre nem tartozik a nagynevű játéko­sokat felsorakoztató, csapatok közé, jó közepes játékerőt kép­visel a kiemeltek mezőnyé­ben. A mérkőzés színvonalán az is meglátszott, hogy a hir­telen ránk szakadt hőségben igencsak szenvedtek a találko­zó résztvevői. Kocogás volt csak az iram és elvétve forog­tak veszélyben a kapuk. Az utolsó öt percben azon­ban fordulat történt. Jávorsz- ki, a jobbhátvéd egy remek előretörést követően önzetle­nül tálalt a védők közül jó ütemben kilépő Kaiser elé, aki a Kapusról visszapattanó labdát a hálóba sodorta. Nem sokkal a középkezdés után Tamás a jobb szélen villám­gyorsan felfutott, pontos be­adására Kaiser ismét időben érkezett, az ötösön belülről megint csak ő volt eredmé­nyes. így alakult ki a 2-0-ás végeredmény. A bajnokság zárómérkőzé- sét a Rákosmenti TK otthoná­ban játssza a GSC június 15- én, M. G. Kézilabda OSC-siker Megyei MNK selejtező mér­kőzésen a GSC férficsapata Veresegyházon 28-13 (11-7) eredményű győzelmet ért el a megyei másodosztályban sze­replő hazaiak ellen. A legjobb góllövők Szabó A. (9), Szliika (7), illetve Seres (4), Lázár és Major (3-3) voltak. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) A

Next

/
Thumbnails
Contents