Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-02 / 128. szám
198?. JÜNIUSÍ., KEDD Jubileumi kongresszus volt Merre tart az orvoslás? Homines dum docent, discunt — Amíg tanítanak, tanulnak. Seneca idézete nem véletlenül lett a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete V. balatonfüredi kongresszusának jelszava. Az egyesület létének huszadik évében, a jubileumi tanácskozáson az ország mintegy félezer körzeti orvosa, a három és fél napos előadás-sorozaton egymást tanítva, a tapasztalatokat átadva — tanult. Káros szenvedélyek Rendkívülinek számító érdeklődés mutatkozott meg az első pillanattól a kongresszus iránt. A nyitónapon zsúfolásig megtelt a SZOT balatonfüredi oktatási intézetének nagyterme. Nem csoda, hiszen laikusok számára is érdekes témákról esett szó: az általános orvostan múltjáról, jelenéről, jövőjéről, a háziorvosról — családorvosról, az alapellátás fejlődési perspektíváiról, s az immár köznapi beszélgetésekbe is belopódzó egészségmegőrzésről, egészséggondozásról. Ez utóbbi volt a nyitónapi délütán ■ programadója. Az ENSZ egészségügyi szervezetének gondolatát — Egészséget mindenkinek 2000-re! — magáévá tette a magyar egészségügy is, s ennek szellemében hangzott el tizenhárom előadás, közöttük kettő részben Pest megyei. A falusi lakosság egészségi állapotának jellemzői című referátum szerzői között találhattuk dr. Fodor Miklós zsámbéki körzeti orvost és dr. Udvardy Ferenc budakeszi főorvost. Mint kiderült: a vizsgálatok alapján, az adatokból ítélve kevés biztatót mondhatunk a megye lakosságának egészségéről, s ez nem egészen az orvosi ellátás függvénye. Bebizonyosodott, hogy az emberek közül nagyon sokan káros szenvedélyektől sújtva élnek, egészségükre ár-, talrrias szokásokkal, mint a dohányzás, a mértéktelen al- kolmifogyasz.tás, a japojfgßssze- gény életniód. S bar nemcsak rajtuk áll: egyre szaporodik az ókét érő stressz. A következmény az, hogy időnek előtte megbetegszik, gyakran munkaképességének teljében rokkan meg, vagy veszti életét sok felnőtt. Megyénkből még Biatorbágy, (dr. Stierbach Imre) Kerepes- tarcs.a (dr. Meskó Éva) és Pi- lisvörösvár (dr. Hidas István) orvosai szerepeltek előadóként. Kezelési lehetőségek A kongresszuson szó volt a betegségek legújabb kezelési lehetőségeiről, s ezeknek az új módszereknek a körzeti orvosi gyakorlatban történő alkalmazásáról, valamint a balesetet, hirtelen egészségromlást szenvedők sürgős ellátásáról — ez elsősorban a körzeti orvosok vállán nyugszik. Beszéltek a legmodernebb adattárolási rendszerről, a számítógép alkalmazási lehetőségeiről, s ami ugyancsak kulisszák mögötti, de nem kevésbé lényeges dolog: a körzeti orvosi csapat — az ápolónő, védőnő, asszisztens, orvos — együttműködéséről. Az alkoholbetegek kezeléséről ismét megállapították: az egészségügy egymaga ezt nem képes megoldani. Az egyik háromórás kerekasztal-beszél- getésen boncolgatták a család szerepét a gyógyításban és az egészségmegőrzésben. A végkövetkeztetés az volt: a család egyensúlya lehet alapja az egészség megóvásának, és az elveszett egészség helyreállításának. Így ezért az egyensúlyért, illetve felbomlásának megakadályozásáért kell mindent megtenniük az egészség- ügyieknek is, s persze nemcsak nekik... "Ä táplálkozás hiányosságaival és túlzásaival foglalkozó ülésszak nemkülönben sok tapasztalattal szolgált: változtatnunk kell étkezési szokásainkon, ésszerűsíteni kell étrendünket, s általában: több gondot fordítanunk a mozgásra, az egészséges életvitelre, így sok betegséget — köztük a cukorbajt, az érrendszeri, gyomor- és bélbetegségeket, sőt még a vastagbélrákot is — megelőzhetnénk, illetve könnyebben gyógyitható- vá tennénk. Rajtunk is múlik Végül, a kongresszus mérlege: 1-30 előadás hangzott el, bizonyítva, hogy jól felkészült, munkájukat magas színvonalon gyakorló szakemberek dolgoznak hazánk egészségügyi alapellátásában, a körzetekben. Meggyőződésem, hogy képesek mindent megtenni az ország lakosságának elismerésre méltó gyógyításáért. Ám a gyógyítás, akár a legjobb színvonalú ellátás sem elegendő önmagában. Mindenkinek az eddiginél többet kell tennie saját egészsége megóvásáért, s azért, hogy ha már elvesztette, akkor a körzeti orvos segítségével miélőbb visszaszerezhesse. Dr. Hidas István a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesületének főtitkára Határrncidens A magyar—román—jugoszláv határ találkozásánál — Űjszentiván térségében — május 29-én. a kora esti órákban Lionte Gheorge, 28 éves . román állampolgár átlépte a román—jugoszláv, majd a jugoszláv—-magyar határt. Az eseményt észlelő román határőr lovas járőr követte, és a Magyar Népköztársaság területén a fegyverét használta, aminek következtében Lionte Gheorge életét vesztette. Ab. illetékes magyar szervek a szükséges irttéZkedéséket megtették: Az ügy' részletes kivizsgálása — a román és a jugoszláv szervek bevonásával — folyamatban van. Mindennapi teho-gondoK Az adóív nem könnyű olvasmány „1986 szeptemberében személyesen adtam be írásbeli kérelmemet a vccsési tanácshoz, hogy a teho fizetése alól mentesítésemet kérjem, mégis kiküldték a csekket, hogy fizessek ...” — írja levelében Légrádi Ibolya vccsési olvasónk. Panasza kapcsán utána jártunk, hogyan is mennek a dolgok a mindennapi gyakorlatban a teho-befizetések körül. Légrádi Ibolya helyzete, teljesen egyedi. A községben saját ingatlannal rendelkezik, de semmilyen igazolható jövedelme nincs. Húsz éve nem dolgozik, de a munkaképességének csökkenését megállapító vizsgálatra nem hajlandó elmenni. Próbáltak segélyt is adni neki, de nem fogadja el. A szociális étkeztetést sem veszi igénybe. Szomszédaitól, innen-onnan kapott élelemből tartja fenn magát. Mentességi kérelmének elbírálása miatt testvérét, ingatlanának társ- tulajdonosát keresik meg. Kevesen vannak Vecsés több, mint húszezer lakosából 1200-an nyújtottak be tehofizetés1 alóli mentességi kérelmet. A jogosságukat megállapító környezettanulmányok még folyamatban vannak, az adóügyeseknek körülbelül még 260 családot kell végiglátogatniuk. A csekkeket március 15-ig automatikusan kiküldték. Azt azonban, hogy a december 31-ével záruló befizetési elszámolások miként alakulnak, azt még csak most fogják megtudni. A Zalaegerszegen végzett számítógépes könyvelés miatt sohasem tudják a befizetések naprakészségét megállapítani. Sok munkát ad a kis létszámmal dolgozó tanácsi apparátusnak a településfejlesztési hozzájárulás. A mentességeket, a különböző kedvezményekre való jogosultságot a felek kérelmére évente felül kell vizsgálniuk. Nehéz a dolguk, ha méltányosak akarnak lenni. Érdekes, és egyben érthe40-es évek második felében született generáció tagjai; mutatkozik a szabadidő-eltöltés családi formáinak preferálása; egyúttal nagyobb lett ismét a fiatalok ráutaltsága a családra). A társadalmi élet egyes szféráinak antihumánus megnyilvánulásaival szemben fontos lett a családi meghittség, az emberi közelség és az érzelmi kötődés. A család szocializációs f unkciói vélhetően újólag erősödőben vannak tehát, miközben készsége, alkalmassága erre helyenként kérdéses. Mozgalmi közösséget, nevezetesen a KlSZ-alapszerveze- tet 1974,75-ben a középiskolások 14 százaléka választott vonatkoztatási alapul (közel annyian, mint ahányan egy másik, a KISZ KB ifjúságkutató csoportjában elvégzett vizsgálat szerint a közösség iránti vágyból léptek be a szervezetbe). Napjainkra ez a vonatkoztatási készség 6 százalékra apadt: 150 középiskolás (nagy részük KISZ-tag) közül csak 8! gondolt a KISZ a’apszervezetére, amikor közösségeiről kellett képet formálnia. összehasonlításul: a többnyire alkalmi sportolás során képződött csoportszálakat is ennyien hozták szóba válaszaikban. Enyhíti a helyzetet az a már említett körülmény, hogy a vizsgált középiskolákban a KISZ eleddig jobbára az osztályok kereteit megtartva szerveződött, s vélhetőleg nem minden válaszoló fiatal tett különbséget KISZ-alapszervezete és osztálya között. O A választott közösségekben folyó tevékenységek közül a tanulás'súlya 12 év alatt a 68 százalékos részarányról 55 százalékosra csökkent, az egykor a kollektívák életét felerészt kitevő . mozgalmi tevékenység 30 százalékosra olvadt. Csökkent a sporttevékenység aránya is, ma minden ötödik fiatal él közösségi testedzési lehetőségekkel. Viszont a szórakozás részaránya a közösségi élet- tevékenységen belül egyharmados arányról felszökött 81 százalékosra! Egy része ennek egyéniség- és közösségépítő tartalmas kulturálódás, növekvő hányada azonban a hangulatos, könnyű műfajú, a közösségigények kielégítésének látszatleh'etőségeit nyújtó együttlét és önkifejeződés, valamint az ugyancsak szaporodó céltalan ténfergés, unaloműzés. O A közösségi mozgalmi tevékenység drasztikus változásának mérésére külön vizsgálati szempontként fűztem be az elemzésbe azt, hogy a KISZ-alapszervezet, amely kitüntetett módon szolgál bizonyos típusú aktivitások (politizálás, politikai cselekvés, közéletiség, tanulás, érdekképviselet, kulturált szórakozás) terepéül, és elvileg puszta létében is eme aktivitásmezők működtetéséhez kötött, valóságosan milyen szinten, milyen fokon képes tagjait, középiskolás fiataljaink java részét ezekre a tevékenységekre motiválni, s e tevékenységek számára megfelelő keretté válni. A közösségi-politikai feladatok önkéntes vállalásának készsége 74 százalékosról 60 százalékosra csökkent, a közösségi megbízatások száma a feladatok egészéből 65 százalékról 43 százalékra apadt, míg a kívülről jövő megbízatások a tevékenységek 37—39 százalékát adták és ezen szinten is maradtak. Ezen adatok fényében a belső személyes és közösségi motivációs bázis szűkülése, s a gyakran beavatkozó jellegű, hivatalos feladatadás — szándék ellenére — túlzott gyakorisága konstatálható. © A KISZ-tagok aktivitása mértékének megállapításához több vizsgálati tényező összesítésével egy mutatót képeztem. A tizenkét évvel ezelőtti aktivitáserősségi mutató akkor is kicsiny értékéhez képest az ez évi az átlagot tekintve alacsonyabb, szórása kedvezőtlenebb. A mutató alapján akkor öt csoportba sorolt aktivitásokkal szemben ma a legkedvezőbb csoport felvétele gyakorlatilag szükségtelenné vált. Ez azt jelenti, hogy a megvalósult tevékenység mennyiségileg is tovább csökkent, a magasrendű (politikai-közéleti, személyiségépítő) aktivitás a társak megítélése szerint, egyre kevesebb tagra jellemző. . Kollektívánként mindössze 3-4 KISZ-tag politikaiközéleti aktivitása minősült a közepesnél nagyobb arányúnak. O Az értelmi nevelés mellett a fiatalkorban is vitathatatlan szerepű érzelmi ráhatás befogadásához és feldolgozásához szükséges légköri jellemzőknek attitűdvizsgálat során kialakult rangsora 1974/75-ben így festett: nyílt/őszinte, közvetlen, oldott, kiegyensúlyozott, optimista miliő. Ma is a nyíft őszintft vonás kap elsőséget, s ez mutatja, hogy a fiatalok kollektívájukkal szemben igénylik azt az alaphangot, amelyen mindenki hátrányos következmények nélkül beszélhet, s amelyen a közösségre tartozó dolgok közlésre kerülnek. A rangsorban következő vidámság, közvetlenség, oldottság a természetes, sallangok nélküli fiatalkori emberi magatartás és a jó közérzet icánti igény kifejeződései. Az optimista attitűdnek egy évtizeddel ezelőtti és ma is utolsó rangsori helye szoros összefüggésben van a közösségi, s részben az egyéni távlatok viszonylagosan szűk voltával. ★ A KISZ egészére vonatkozóan manapság sok helyütt számos kritikai megállapítás olvasható, hallható, pl., hogy súlyosbodó legitimációs válságot él át, hogy monopolhelyzete tarthatatlan, hogy kevésbé képes az ifjúság egésze, sőt saját tagsága reális szükségleteinek, igényeinek megfelelni, hogy „elavult mozgalmi rutinnal” szervezett tevékenységei nem vonzzák a fiatalokat, hogy szervezetei kiüresednek, hogy a legégetőbben éppen a KISZ- tagok személyével és közösségeivel való foglalkozás hiányzik a szervezetből, hogy távlatos programja nem igazán körvonalazott stb. stb. Nincs itt most tér és idő mindezen vélekedések valóságalapját megvizsgálni, de kutatási eredményeim alapján meg kell állapítanom, egyre kevesebb indokunk van azt mondani, hogy a középiskolásokra és közösségalakzataikra még nem érvényesek. Az eredményesebb politikai szocializáció érdekében a középiskolások körében is elsőrangú feladat egy a mainál szélesebb, diákkezdeményezé- sü önszervező tevékenység terének biztosítása, mert a fiatalokat mindenekelőtt az érdeklődésük, az öntevékenység általuk megteremtett, kiküzdött lehetőségei vezetik társulásformáik megválasztásában. Leginkább a demokratikus szerveződések és a szerves közösségek szocializációs hatását fogadják el. ezért feltétlenül több bizalommall kell lennünk ezek iránt. Kevésbé akció- és kampányszerű, hanem szisztematikus közösség- építésre van szükség. Funkcióra, tartalomra: azaz politikumra. szocialista értékek közvetítésére, társadalmiságra koncentrálva és új nagy távlatot nyitva érhetjük el, hogy fiataljaink politikai-társadalmi aktivitásigénye növekedjen, s kiélésének választott terepéül elsősorban a KISZ, mint közösség szolgáljon és tudjon élni azzal az erkölcsi jogával, hogy a jövőt formálja. Mert valóban — a jövőnk a tét! DR. SCHAFFHAUSER FERENC, a megyei oktatási igazgatóság tanszékvezetője teilen is — mondja Liptai Jánosné adócsoport-vezető —, hogy az őslakossággal van a legkevesebb gond. Sőt, mivel valamennyiüket jól ismerik, némelyikük szűkös anyagi helyzetét látva a tanácsiak szorgalmazzák, hogy az egyedül élő idős kisnyugdíjas nyújtson be mentességi kérelmet. Sokan meg is sértődtek, mert ők is fizetni akarnak. Ugyanakkor pedig a lakótelepen élők kilencven százalékánál fizetési ellenállásba ütköznek. Pedig, ha belegondolunk, ők laknak a legkorszerűbb körülmények között — villanyuk, vizük, gázuk, jól ellátott ABC-jük van — s gyerekeiket is a legmodernebb iskolába járáthátják. Az őslakosság pedig, akik többnyire családi házakban élnek, saját pénzükből építik a víz-,' csatorna-, és gázhálózatot is. Vecsésen mégsem mentesülnek — mint egynéhány más Pest megyei településen — a teho fizetése alól. Mégsem panaszkodnak, többségük fi-' zet is rendesen. ' — Az világos, hogy a mintegy 8 ezer adózó polgár ügyesbajos dolgait néhány fős adócsoporttal ihtéztetni nem könnyű feladat. De miért nem lehet emelni a létszámot? — kérdem Csányi János tanácselnököt. Jogos kérések — Nos, tudvalevő, hogy az igazgatási bértömeg nem emelhető, a jogszabályok ezt nem teszik lehetővé. Ha csak két fővel is bővíthetném az Jtáteftgyi ..dolgozók létszámát, mar jóval' nagyobb adóbevételt tervezhetnék. Ha pedig a tanácsi apparátuson belül csoportosítok át, akkor mondja meg, honnan vonjam el azt a hiányzó két főt, a szociálpolitikától, vagy a lakásügyeket intézőktől? Ellátogattunk Monorra is, ahol még igencsak frissek a tapasztalatok. Tavaly ugyanis, csak második nekirugaszkodásra sikerült a község vezetőinek elfogadtatniuk a tehót. Bár ez a megállapítás így csak részben igaz, mert egyik településrészükön. a Monori-er- dő területén élők 1986. január elsejétől összeadták forintjaikat az erdei strand korszerűsítésére, meleg vizű kút fúrására. És a társközség, a péteri elöljáróság is már akkor voksolt az iskolaépítés mellett. f — Ha késtünk is egy évet, de örülünk, hogy végül is sikerült elfogadtatnunk a lakossággal a közösségi beruházások gyorsabb megvalósítását biztosító telepüiésfejleszté- si hozzájárulást — mondja dr. Hillanitz György vb-titkár. S miután megtudja, hogy mi járatban vagyok, nálánál . illetékesebbre, Hegedűs Lajosáé gondjaira bíz. aki a Mono- ri Nagyközségi Közös Tanács pénzügyi osztályának megbízott adócsoport-vezetője. Náluk hét fő foglalkozik az adóügyekkel, de r. nagyközségen kívül hozzájuk tartoznak még a körzetközpontok is, másod- foko. A tehó-fizetési kötelezettségről a határozatokat már kiküldték, és a mentességi kérelmek 90—95 százalékát is elbíráltak. Ha a kérvényezők beküldik a nyugdíj- szelvényt, vagy a fizetési igazolást, amely bizonyítja, hogy az egy főre eső jövedelem a 2500 forintot nem haladja meg, egyértelmű a helyzet, nincs szükség környezettanulmányra. És ha más jellegű esettel állnak szemben...? Akkor kimennek, megnézik, milyen állapotú a kérvényező lakása, otthona, megtudakolják, az illetőnek van-e OTP- kölcsöne — építési, vagy lakásfelújítási —, azt ugyanis méltányolják. A személyi kölcsön viszont már nem mentességi tényező. Általában jogosak a kérések, amelyekben a mentességet kérvényezik, mert többnyire az egyedül élő -kisnyugdíjasok, vagy a gyesen levő kismamák folyamodnak hozzánk — mondja Hegedűs La- josné. líj nyilvántartás Sajnos az adóügyekkel foglalkozók Monoton' is kevesen vannak, és ezután' ‘még csak szaporodik a gondjuk. Szükségessé vált, hogy nyilvántartásaikat az üj rendszerű adóztatásnak megfelelően korszerűsítsék, és az adókötelezettségtől függetlenül a személyi tulajdonú lakásállomány egészét újból felmérjék. Nem tudni még. hogyan fognak megbirkózni e nagy feladatokkal. A nyilatkozatok és adóbevallások űrlapjainak kiküldését már megkezdték, július 30-ig várják vissza azokat. Ezúttal azonban nekünk állampolgároknak sem lesz egyszerű a feladatunk. Az apró betűvel írt négyoldalas kitöltési útmutató nem könnyű olvasmány. Antal Piroska Magágy a sütőtöknek Nem elkésve szánt Vecsés határában Sárközi Tamás traktoros, hanem a sütőtök vetését megelőzően kell most ezt a talajmunkát elvégezni. (Vimola Károly felvétele)
